HU176830B - Ejecting device for pneumatic single-seed sower - Google Patents

Description

A találmány tárgya kilövőszerkezettel ellátott pneumatikus vetőgép.

A mechanikus szemenként! vetőgépek legnagyobb része el van látva kilövőszerkezettel, melyek a magok kihozatalát teszik lehetővé a szétosztást biztosító fészkekből. Ezek a kilövőszerkezetek akadályt képeznek kiszélesedve a magok röppályája mentén, kitolva a magvakat a fészkekből és biztosítva a szétosztásukat. (1. és la. ábrák).

A pneumatikus vetőgépeken a szétosztó egység perforált felületének szállító részén megszívást alkalmaznak és ha olyan kilövő szerkezetet akarnak alkalmazni, melyeket a mechanikus vetőgépeken használnak, akkor a különböző méretű magvak egy része beszorulva marad a fészkekben a megszívás beszüntetése után és ily módon zavart okoz a magvak elhelyezésében. Ezáltal igen rossz eredményt érünk el és a hiba nemcsak magvak földben való elhelyezésének egymástól való távolságában jelentkezik, hanem abarázdában való egyenes vonalban történő elhelyezésben is. így látható, hogy a magvaknak a szétosztó részben történő elhelyezési módja különböző a mechanikus és pneumatikus vetőgépeken. A mechanikus vetőgépben a magvak, nagyságuknak megfelelő méretű fészekben helyezkednek el. A pneumatikus vetőgépen a magvak a szétosztó felületébe fúrt lyukak felett helyezkednek el és a magvakat a szétosztó másik oldalára ható vákuum tartja a lyukak felett. A kilövőszerkezet hatására a pneumatikus és mechanikus vetőgépek másképpen reagálnak. Mechanikus vetőgép ese tén a kilövőszerkezet és a szétosztó fészkeinek oldalfalai 30 egy síkban vannak míg a pneumatikus vetőgép esetén a magvak a lyukak síkjában vannak megtartva és a kilövőszerkezet egy ehhez képest eltolt síkban működik.

Tehát nem lehetséges egy mechanikus vetögép kilövő5 szerkezetét pneumatikus vetőgéphez alkalmazni, ha megfelelő eredményt akarunk elérni a magok egymásközti távolságát és a barázdában való sortartást illetően.

Ismert még a 7328563 számú francia szabadalmi leírásból egy olyan pneumatikus vetőgép, melynek szétlő osztó része egy perforált oldalfalú henger és belsejében vákuumot létrehozó egység van elhelyezve. A magok kiesését a szívóhatás pillanatnyi megszakítása valamint egy S alakú kilövőszerkezet teszi lehetővé. A kilövőszerkezet keresztezi a szívó lyukak mozgási pályáját és 15 a szívóhatás pillanatnyi megszakítását egy görgő segítségével érjük el oly módon, hogy a görgő végig gördül a henger perforált oldalfalának belső felületén és elzárja a szívó lyukakat. Egy ilyen vetőgépnél a magvak kiesésének mozgási pályája nem természetes, hanem irányított 20 és a magot a forgó szétosztóhenger a kilövőszerkezetre ejti, mely mag könnyen visszapattan és mozgási pályája nem állandó, minek következtében a vetés szabálytalanná válik.

A találmány célja olyan pneumatikus szemenként! 25 vetőgép létrehozása, mely valamilyen módon biztosítja a magok kiesését és lehetővé teszi, hogy a magok kiesési pályája mindig megegyező legyen minek következtében a vetés szabályos a magok egymástól való távolságát és barázdában való sortartását illetően.

A találmány szerinti szemenként! pneumatikus vető gép tartalmaz egy tartályt és egy szívókamrát, melyet egy, a forgási tengelyre koncentrikusan és egymástól egyenlő távolságban perforált, lyukakkal ellátott forgó szétosztó tárcsa választ el az említett tartálytól. A szívó kamra a lyukak mozgási pályájának egy része mentén helyezkedik el és a pálya egy pontján végetér oly módon, hogy az említett pont után a tárcsára mindkét oldalon atmoszferikus nyomás hat. A berendezés tartalmaz még egy kilövőszerkezetet, melynek működő felülete a tárcsához a szivókamrával ellenkező oldalon kapcsolódik, és a lyukak mozgási pályájának egy szakaszán helyezkedik el közeledve a középpontok felé, de soha nem keresztezve azokat. A kilövőszerkezet vége a körülbelül a szívóhatás megszűnésének helyén található és az említett működő felület és a lyukak középpontjának mozgási pályája között a távolság a kívánatnak megfelelően állítható, ily módon alkalmazkodva a magvak méretéhez.

Annak következtében, ha egy megszakított szívó kamrás vetőgépet alkalmazunk, mely a vetést szünetelteti a henger lyukainak mozgási pályájának egy szakasza mentén és így kiküszöböli a magvak esetleges újrafelvételét a kiejtési pályaszakasz egy pontja után, lehetséges egy olyan kilövőszerkezet felhasználása, mely csak attól a ponttól felfelé fejti ki hatását, ahol a mag kiesik és így a kilövőszerkezet nem zavarja a lefelé kieső mag mozgási pályáját, mivel a kilövőszerkezet feladata csak a magvak kiesésének elindítása.

A kilövőszerkezet egyre inkább kibillenti a magvakat a szívó lyukakból, és azok így nem stabil egyensúlyi állapotba kerülnek közvetlenül a kiesés előtt, mely kiesést az egy bizonyos pont után megszűnő szívóhatás eredményez és amely kiküszöböli a magvak esetleges újrafelvételét. A berendezés célja, hogy az összes magot szabályosan ejtse ki és lehetővé tegye, hogy azok természetes kiesési pályájukat kövessék.

A találmány további jellemzőit és előnyeit a leírás kapcsán ismertetjük hivatkozással a rajzokra, melyeken:

2. ábra a találmány szerinti kilövőszerkezet egy tárcsás szétosztóval ellátott szemenként! pneumatikus vetőgépre szerelve, a 2a, 2b, 2c, 2d ábrák a 2. ábra AA, BB, CC és DD metszetei, a 3. ábra a találmány szerinti kilövőszerkezet egy további kiviteli alakját szemlélteti, a 3a, 3b, 3c, 3d ábrák a 3. ábra AA, BB, CC, DD metszetei, a 4. ábra a találmány szerinti olyan kilövőszerkezet képe, melynek a terelőlapja sík, a 4a, 4b, 4c és 4d ábrák a 4. ábra AA, BB, CC és DD metszetei, az 5a és 5b ábrák a 2—4. ábrák valamennyikének CC metszete, a 6. ábra a találmány szerinti olyan kilövőszerkezetet ábrázol, melynek terelő része hengeres, a 6c ábra a 6. ábra CC metszete, a 7. ábra a találmány szerinti olyan kilövőszerkezet egy másik kiviteli alakja, melynek terelő része hengeres, a 7c ábra a 7. ábra CC metszete.

Ahogy az a 2. és 2a, b, c és d ábrákon látható a vetőgép tartalmaz egy nem ábrázolt tartályt, melynek egyik oldalfalát a magvak szétosztását és továbbítását szolgáló 1 tárcsa alkotja. A tárcsán egymástól egyenlő távolságban és a forgástengelytől állandó távolságban, tehát egy 20 körön 2 lyukak vannak elhelyezve. A szétosztó 2 lyukakkal ellátott része elhalad 4 szívókamra előtt, mely szívókamrát a tartálytól a tárcsa választja el. Ez a 4 szívókamra egy olyan köralakú csatorna, melynek tengelye az 1 tárcsa tengelyével egybeesik és sugara a 2 lyukakat tartalmazó 20 kör sugarával egyezik meg. A 2 lyukakkal ellátott felülettel érintkező 4 szívókamra nem halad végig a 20 kör mentén, hanem az E pontban véget ér mely pont a 3 magvak kiesésének vagy kilövésének helye. A találmány szerinti 5 kilövő tartalmaz egy működő felületet, mely érintőlegesen közeledik a 20 körhöz, melynek mentén a 3 magvakat szívóhatás tartja, a 2 lyukakban, egészen az E pontig, ahol a 2 lyukakra ható szívóhatás megszűnik.

Miután a 3 magvakat a 4 szívókamra az 1 tárcsára szívta oly módon, hogy minden 2 lyukon csak egy mag legyen, a tárcsa forgása következtében a 3 magvakat az E pont felé továbbítja mely pontban a szívóhatás megszűnik. A magvak szállításának végső szakaszában amikor a magvak még az 1 tárcsa felületére vannak szíva, az 5 kilövő kidomborodó része közeledik az 1 tárcsán levő 2 lyukak középpontjait tartalmazó 20 kör felé, de soha nem érinti a kört. Az 5 kilövő fokozatosan meggátolja a 3 magok himbálózását és így a 2 lyukakból való kiesésüket (2c ábra).

A 3 magok, amikor a szívóhatás végére érnek, tehát az E pontba leesnek minden lökés nélkül, anélkül, hogy a lyukba szorulnának és így esési pályájuk és a kiesés pillanata mindig megegyezik.

A kísérletek bebizonyították, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el, ha a kilövőszerkezet vége körülbelül a szívóhatás megszűnésének pontjában van. (2., 2a, 2b, 2c, 2d ábrák).

A kilövőszerkezetet el lehet helyezni a magvak mozgási pályájától balra, ahogy az a 2. ábrán látható (tehát a mozgási pálya felett abban az esetben, ha a szétosztó egy függőlegesen elhelyezett tárcsa), vagy a kilövőszerkezetet el lehet helyezni a magvak mozgási pályájától jobbra, ahogy az a 3., 3a, 3b, 3c és 3d ábrákon látható (tehát a mozgási pálya alatt abban az esetben, ha a kilövőszerkezet egy függőlegesen elhelyezett tárcsa).

A kilövőszerkezet magvakkal érintkező felülete domborodó (2. és 3. ábra) vagy sík, (4. ábra).

Akilövőszerkezetnek az említett felülete kapcsolódhat merőlegesen a szétosztó felületéhez (2., 3. és 4. ábrák), vagy a merőlegestől eltérő szög alatt (5a, és 5b ábrák).

A magvak felületi érdességétől függően kívánatos, hogy a kilövőszerkezet magvakkal érintkező felülete csúszós vagy érdes legyen.

A találmány egy másik kiviteli módja szerint a kilövőszerkezet egy henger, melyet a szétosztó síkjára merőleges tengely körül a magtól függően a szétosztó mozgásával egy irányban vagy ellenkező irányban forgatunk (6. és 6c ábrák). Ez a henger a lyukak mozgási pályáját az E pontban közelíti meg a legjobban, ahol a magvakat a lyukakon tartó szívóhatás megszűnik.

A találmány egy másik kiviteli módja szerint a henger tengelye a szétosztó síkjához viszonyítva a merőlegestől eltér és a szétosztó felületével érintkezőén van meghajtva (7. és 7c ábrák). A henger a lyukak mozgási pályáját a szívóhatás megszűnésének helyén közelíti meg a legjobban.

Magától értetődő, hogy akármilyen a kilövőszerkezet formája, fölszerelhető úgy, hogy szabályozni lehessen á távolságot a kilövőszerkezet működő felülete és a lyukak középpontjainak mozgási pályája között a magvak méretéhez való alkalmazkodás érdekében.

Claims (13)

1. Pneumatikus szemenkénti vetőgép mely tartályt, és egy a tartálytól egy forgó szétosztó tárcsával elválasztott szívókamrát foglal magába, a tárcsán egymástól egyenlő távolságra és a tengelytől állandó távolságra lyukak vannak kialakítva, és a szívókamra a lyukak mozgási pályájának egy szakaszán van kialakítva és a szívókamra alsó végétől kiindulva lefelé a tárcsára mindkét oldalról atmoszferikus nyomás hat azzal jellemezve, hogy egy, a szívókamrával ellentétes oldalon a tárcsa felületéhez kapcsolódó működő felülettel kiképzett kilövőszerkezete van, és a működő felület a lyukak középpontjai mozgási pályájának egy szakaszához — a pálya keresztezése nélkül — érintőlegesen közeledik, a működési felület legközelebbi pontja pedig a szívóhatás megszakításának szintjében van.

2. Az 1. igénypont szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kilövőszerkezet lényegében egy terelőlapot foglal magába, melynek vége a szívóhatás megszakításának szintjében van.

3. A 2. igénypont szerinti vetőgép kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a terelőlap hajlított.

4. A 3. igénypont szerinti vetőgép kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a terelőlap sík.

5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlap működő része a lyukakat tartalmazó körön belül van a tárcsára erősítve és a tárcsa forgási irányában érintőlegesen közeledik az említett körhöz kifelé visszatartva a magvakat a tárcsán való sugárirányú elmozdulástól.

6. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlap működő része a tárcsa szélén van elhelyezve, a lyukakat tartalmazó körön kívül és a tárcsa forgási irányában érintőlegesen közeledik az említett körhöz befelé visszatartva a magvakat a tárcsán való sugárirányú elmozdulástól.

7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlap működő részének alkotói merőlegesek a tárcsára.

8. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlap működő részének alkotói a tárcsával merőlegestől eltérő szöget zárnak be.

9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlap működő felülete sima.

10. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlap működő felülete érdes.

11. Az 1. igénypont szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kilövőszerkezet lényegében a tárcsára merőleges tengely körül forgó hengert foglal magába.

12. Az 1. igénypont szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kilövőszerkezet lényegében a tárcsa síkjával szöget bezáró tengely körül forgó és a tárcsával érintkező hengert foglal magába.

13. Az 1—12. igénypontok bármelyike szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlap működő felületének helyzete szabályozható a lyukak mozgási pályájához képest.