HUP0200983A2 - Eljárás és berendezés fogyasztási adatoknak fogyasztásiadat-rögzítő készülékből, vezeték nélküli adatátvitellel történő kiolvasására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás és berendezés fogyasztási adatoknakfogyasztásiadat-rögzítő készülékből vezeték nélküli adatátvitelleltörténő kiolvasására és berendezés a találmány szerinti eljárásvégrehajtására. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy afogyasztási adatokat a fogyasztásiadat-rögzítő készülékben eltároljákés véletlen vagy átvéletlen módon meghatározott adási időpontokban afogyasztásiadat-rögzítő készülékből úgy küldik el, hogy az átlagosadási gyakoriságot egy beállítható időszakon belül megváltoztatják. Atalálmány szerinti berendezés fogyasztásiadat-rögzítő készüléket, afogyasztási értékek elküldésére szolgáló adóegységet és adattárolóvalellátott, az egyes eljárási lépések végrehajtására alkalmasszámítógépet tartalmaz. Ó

Description

J < I /'közzétételi ü PÉLDÁNY

PÖ2 Ο Ο 9δ 3

Eljárás és berendezés fogyasztási adatoknak fogyasztásiadat-rögzítő

KÉSZÜLÉKBŐL VEZETÉK NÉLKÜLI ADATÁTVITELLEL TÖRTÉNŐ KIOLVASÁSÁRA

A találmány tárgya egyrészt eljárás fogyasztási adatoknak egy fogyasztásiadat-rögzítö készülékből különösen épületen belüli, vezeték nélküli átvitellel történő kiolvasására, amely eljárás során a fogyasztási értékeket a fogyasztásiadat-rögzítő készülékben eltároljuk és véletlenszerűen vagy álvéletlen módon meghatározott adási időpontokban a fogyasztásiadat-rögzítő készülékből elküldjük. A találmány tárgya másrészt berendezés a találmány szerinti eljárás végrehajtására.

Jelenleg különböző elven működő, vezeték nélküli fogyasztásiadat-rögzítő rendszerek léteznek a piacon, melyek fűtési költség, melegvíz- és hidegvízfogyasztás, stb. rögzítésére szolgálnak. Ezek a rendszerek a rádióüzenetek elküldésére rendszerint a szabadon felhasználható SRD-frekvenciasávot használják, amely Európában a 434 MHz-es és a 868 MHz-es frekvenciasáv.

A kétirányú rendszerekben a fogyasztásiadat-rögzítő készülékek rádióadóval és rádióvevővel vannak ellátva. A fogyasztási értékeket és adott esetben azok időbeli változásait akkor küldik el, amikor a rádióvevő egy kiolvasási kérést kap. Ez rendszerint egy számlázási periódus végén történik, és az adatokat legtöbbször egy olyan hordozható, rádióadóval és rádióvevővel ellátott kiolvasó berendezés segítségével olvassák ki, amely fogadja és eltárolja a hatókörzetében elhelyezkedő adatrögzítő berendezések fogyasztási értékeit. A kétirányú rendszerek hátránya az, hogy az egyes adatrögzítő berendezések kiolvasásakor a kiolvasási kérést fogadó vevőegység számára járulékos költségek keletkeznek. Ehhez nagyobb telepköltség is társul, mivel az évekre előre pontosan nem tervezhető kiolvasási időpontok miatt hosszabb időtartamú vételi készültséget kell biztosítaniuk a vevőegységeknek. A kétirányú rendszerek további hátránya, hogy egy későbbi, időközi számlázás esetén szükség lehet az adatrögzítő berendezésben eltárolt összes fogyasztási értékek időbeli változásaira (továbbiakban mint fogyasztási előzmények). A fogyasztási előzmények

96270-4686/HG/GL

-2szükséges adatait a kezdeményezett kiolvasás alatt mind el kell küldeni. Ez hoszszabb kiolvasási időhöz és ezáltal nagyobb kiolvasási költséghez vezet.

Az egyirányú rendszereknél az előzőekkel ellentétben a fogyasztásiadatrögzítö készülékek csak rádióadót tartalmaznak, amely naponta többször is elküldi a fogyasztási értékeket. Ezeket a fogyasztási értékeket a folyosókon vagy lépcsőházakban rendszerint rögzítetten elhelyezett adatgyűjtőkkel fogadjuk, és a különböző fogyasztási értékeket egy számlázási periódus - legtöbbször egy év - során folyamatosan eltároljuk. Az adatgyűjtők periodikus, például évenként egyszeri kiolvasásakor mindegyik fogyasztásiadat-rögzítő készülék számára - például havi bontásban rendelkezésre áll az elmúlt számlázási periódus fogyasztási értékeinek minden változása. Ha például a bérlő megváltozása miatt időközi számlázás válik szükségessé, akkor a fogyasztási előzmények csak utólag, a számlázási periódus végén értékelhetők ki. Az időközi értékek utólagos kiértékelése gyakori eset, mivel az épületben lévő fogyasztás számlázása vagy részszámlázása legtöbbször csak a vízfogyasztás, hőmennyiség-fogyasztás, stb. összköltsége alapján, egy adott számlázási periódusra végezhető el. Az ilyen egyirányú kiolvasó rendszerek további hátránya, hogy az adatrögzítő berendezéseken kívül az épületekben fixen telepített adatgyűjtőkre is szükség van. Egy ilyen rendszer gazdaságosságának megítéléséhez az épület összes adatgyűjtőjének költségét fel kell osztani az egyes adatrögzítő berendezések között. Következésképpen az ilyen rendszerek jobb híján csak olyan épületekben üzemeltethetők gazdaságosan, ahol az adatrögzítő berendezések nagy sűrűséggel helyezhetők el.

Az egyirányú kiolvasó rendszerek egyik speciális csoportjánál az adatrögzítő berendezések a fogyasztási értékeket rendkívül nagy gyakorisággal, például 15 másodpercenként küldik el, így a fogyasztási adatoknak egy hordozható kiolvasó berendezéssel vagy például egy járműben elhelyezett mobil vevőegység segítségével történő fogadása igen rövid kiolvasási idő alatt lehetővé válik. Bár egy ilyen rendszernél további, az adatrögzítő berendezésben lévő vevőegységre vagy az épületben fixen telepített adatgyűjtőkre nincs szükség, költség szempontjából ez a rendszer sem előnyös, mivel a nagy adási gyakoriság miatt nagyobb az energiafelhasználása is. Az teleppel üzemelő adatrögzítő berendezéseknél így megnő az telep és az üzemeltetés költsége, ezáltal az elvárt hosszúságú, 5 vagy 10 évig tartó hibamentes

-3üzemidő nem érhető el olyan teleppel, amelynek ára és méret ésszerű határok között marad.

A találmánnyal célunk olyan, fogyasztási adatok rögzítésére szolgáló, vezeték nélküli rendszer megvalósítása, amelyhez egyrészt nem szükséges adatgyűjtő berendezéseket telepíteni, másrészt a fogyasztásiadat-rögzítő készülékeket nem kell rádióvevővel ellátni, ugyanakkor a fogyasztási értékek egy hosszú működési periódus során elfogadható kiolvasási időn belül mégis megbízhatóan kiolvashatók.

A kitűzött célokat egyrészt olyan eljárással érjük el, amelynél az átlagos adási gyakoriságot egy rögzített időtartományon belül változtatni lehet. A javasolt megoldás azon alapul, hogy a fogyasztási értékek kiolvasását általában egy előre beállítható időtartamon belül végezzük. Ezen az időtartamokon belül az átlagos adási gyakoriságot megnöveljük, ezáltal a fogyasztási értékek gyors kiolvasása válik lehetővé. Az egyéb időszakokban az adások gyakoriságát viszont annyira lecsökkentjük, hogy az adások átlagos száma egy számlázási periódusban egy, a rendelkezésre álló telepkapacitás szempontjából elfogadható értékre csökkenjen, ezáltal a telep számára hosszú élettartam biztosítható. Azokban az időszakokban, amikor az adási gyakoriság kisebb, a fogyasztási értékek kiolvasására akkor is lehetőség van, ha például a kiolvasást a rendelkezésre álló időben elmulasztjuk. Ilyenkor csupán a kiolvasási időtartamot kell megnövelni.

Ha egy épület fogyasztási adatainak leolvasását rendszeresen, évente egyszer egy viszonylag rövid, a számlázási periódus megfelelő határnapját követő időszakban például egy rádióvevővel ellátott, hordozható kiolvasó berendezés segítségével olvassuk ki, az első időszakban a határnapot követően célszerű az átlagos adási gyakoriságot a következő, második időszak adási gyakoriságához képest megnövelni.

A találmányi gondolat továbbfejlesztésekor egy másik lényeges problémát is meg kell oldani a fogyasztási adatok kiolvasása kapcsán. Különösen az egyirányú rádiórendszereknél a rádióüzeneteknek rendkívül rövideknek kell lenniük. Ennek többek között a következő okai vannak. Egy olyan épületben, amelyben nagyon sok adatrögzítő berendezés van, a túlságosan hosszú rádióüzenetek elfogadhatatlanul nagy gyakorisággal ütköznek egymással, ezáltal túlságosan megnő a kiolvasási idő. Ezenkívül a szóban forgó frekvenciasávok közül az egyikben a bekapcsolási perió

-4dus például óránként átlagosan 0,1%-ra korlátozódik. Ezenkívül az adóegység számára szükséges töltésmennyiséget egy kondenzátorban kell átmenetileg eltárolni, mivel az adatrögzítő berendezések szokásos lítium elemei az adáshoz szükséges áramerősséget közvetlenül nem képesek biztosítani. Ezért a gyakorlatilag rendelkezésre álló kondenzátor-kapacitás és a kondenzátor szivárgási árama korlátozza az adatküldés időtartamát.

A fogyasztási értékeket tartalmazó rádióüzenet szükséges - tipikusan körülbelül 4 ms-os - időtartamához az egyébként is alkalmazott mikrokontroller révén hozzájárul a nyilvánvalóan 100 kBaud alatti, korlátozott jeltovábbítási sebesség is. A biztonságos adatátvitelhez szükséges többletadat (overhead) mellett, ami pl. az egyenfeszültség-mentes bitkódolásból, a vevőegységek beállásához szükséges preambulumból, a szinkronizációs szekvenciából, továbbá hibafelismerésre szolgáló ellenőrző számokból adódik, minden egyes rádióüzenetben egy berendezésspecifikus, egyértelmű azonosító számot is továbbítunk. Ilyen peremfeltételek mellett egyetlen adás során lehetetlen egynél vagy kettőnél több fogyasztási érték továbbítása, ideértve a fogyasztási értékektől elválaszthatatlan időértékeket is. így legtöbbször az utolsó határnap fogyasztási értékére korlátozódik az átvitel, amely fogyasztási érték a számlázás szempontjából a legfontosabb. A fogyasztási előzményeknek az időközi kiolvasás céljából történő továbbítása - például a bérlő év közbeni megváltozása miatt - a határnapon történő kiolvasáskor így nem lehetséges. A szükséges értékek időközi kiolvasással csak az épülethez egy vagy több alkalommal történő kiszállással szerezhetők be.

A találmánnyal további célunk, hogy a fogyasztási értékeket és az időközi számlázáshoz szükséges fogyasztási előzményeket egyetlen lépésben ki lehessen olvasni.

Az iménti feladatot olyan, fogyasztási értékeknek és fogyasztási előzményeknek fogyasztásiadat-rögzítő készülékből vezeték nélküli átvitel révén végzett kiolvasására szolgáló eljárással oldjuk meg, amelynél a fogyasztási értékeket a fogyasztásiadat-rögzítő készülékben egy időjelzéssel együtt tároljuk el és véletlen vagy álvéletlen módon meghatározott adási időpontokban azokat a fogyasztásiadatrögzítő készülékből elküldjük, ezáltal a fogyasztási adatokat egy előre megadott ciklikusan ismétlődő sorrendben elküldhetők. Az egyes időjelzéseket a megfelelő fo

-5gyasztási értékek vételét követően adjuk meg oly módon, hogy a kiolvasást megszakítjuk, amikor a kért fogyasztási értékek kiolvasása már megtörtént.

Különösen előnyös a találmány szerinti eljárásnak az a változata, amelynél az összes fogyasztási érték egy menetben történő ciklikus kiolvasásánál az időrendi sorba rendezett fogyasztási értékek közül előre meghatározott számú értéket átugrunk, és a következő menetekben a kezdő fogyasztási értéket úgy változtatjuk, hogy a még el nem küldött fogyasztási értékeket küldjük el mindaddig, amíg az összes fogyasztási érték kiolvasásra nem kerül. A teljes kiolvasási ciklust csak ezután ismételjük meg. Már néhány, fogyasztási értékeket tartalmazó rádióüzenet vételét követően felépül egy meghatározott sűrűségű rács a fogyasztási értékekből. Ily módon nem szükséges a fogyasztási értékek teljes ismétlési, illetve kiolvasási ciklusát megvárni, hanem a kiolvasó eszköznek lehetősége nyílik arra, hogy a fogyasztási értékek közül megelégedjen a fogyasztási értékek egy olyan sorozatával, amely ritkán, de meghatározott gyakorisággal fordul elő. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a kiolvasó eszköz mely időpontban kezdi meg a rádióüzenet vételét, vagyis hogy az adási ciklusba annak mely állapotában lép be.

Az adási ciklus időtartamának csökkentése céljából a fogyasztási adatok csomagokba rendezhetők, ahol egy csomag az összes fogyasztási értéknek csak egy részét tartalmazza. A fogyasztási értékek egy csomagon belüli számát a rádióüzenet maximális hossza határozza meg.

Mivel normális esetben a számlázás szempontjából fontos fogyasztási értékre - vagyis a határnapon érvényes értékre - mindig szükség van, célszerű, ha a fogyasztási értékeket tartalmazó minden egyes csomag tartalmazza a határnap fogyasztási értékét és legalább egy fogyasztási értéket a legutolsó számlázási periódusból és/vagy az aktuális fogyasztási értéket a folyamatban lévő számlázási periódusból (időközi érték). Ebben az esetben csak az időközi értékeket küldjük el ciklikusan ismétlődő sorrendben. A határnaphoz tartozó értéket minden egyes adásban továbbítjuk. Ezáltal a fontos értékek garantáltan mindig rendelkezésre állnak egy üzenet beérkezését követően. Az előzőek alapján nyilvánvaló, hogy nincs szükség az időközi értékek kiolvasására például akkor, ha a lakó vagy bérlő megváltozott, így a kiolvasás időtartama a rádióüzenet vételére korlátozható.

-ΘΑ találmány szerinti eljárás egy további előnyös változatánál a fogyasztási értékeket egy meghatározott időintervallumban gyakrabban olvassuk ki, mint az adott időintervallumon kívül eső időszakban. Ezáltal például a fűtési perióduson kívüli időközi értékeket durvább idöfelbontással is elfogadjuk, míg a fűtési perióduson belüli időközi értékekből gyorsabban egy sűrűbb értékrács építhető fel. A találmány szerinti eljárásnak ezek a változatai különösen előnyösen alkalmazhatók az olyan épületekben, amelyekben a hőfogyasztás szezonális jellegű.

Különösen előnyös a fent említett két, találmány szerinti eljárás kombinációja, amelynél egyrészt az átlagos adási gyakoriság változtatható egy megadható időszakon belül, másrészt a fogyasztási értékek meghatározott, ciklikusan ismétlődő sorrendben továbbíthatók.

A találmány szerinti eljárás révén lehetővé válik, hogy egy megnövelt adási gyakoriságú időszakban az utolsó számlázási periódus fogyasztási értékeit ciklikusan küldjük el, továbbá hogy egyéb időszakokban viszont a folyamatban lévő számlázási periódus aktuális fogyasztási értékét küldjük el. Ez az épülethez történő évközi kiszállással lehetővé teszi időben egymáshoz közeli, időközi kiolvasások végrehajtását.

A találmány szempontjából célszerű, ha a fogyasztásiadat-rögzítő készülékek a fogyasztási értékeket egyirányú kommunikációval továbbítják a vevőberendezéseknek. A fogyasztási értékek kiolvasása ily módon rendkívül egyszerűvé válik egy vevőegységgel ellátott, hordozható vevőkészülék segítségével.

A folyamatban lévő számlázáshoz elegendő, ha a fogyasztási adatok kiolvasását szokás szerint évente egyszer végezzük el, és az utolsó számlázási periódushoz tartozó fogyasztási értékeket havi értékek formájában tároljuk el a fogyasztásiadat-rögzítő készülékben.

A kitűzött célokat végül olyan, a fent ismertetett, találmány szerinti eljárások végrehajtására szolgáló berendezés megvalósításával érjük el, amely fogyasztásiadat-rögzítő készüléket, a fogyasztási értékek elküldésére szolgáló adóegységet és adattárral ellátott, az egyes eljárási lépések végrehajtására szolgáló számítógépes egységet tartalmaz. A számítógépes egység célszerűen mikroprocesszor.

-ΊΑ találmány szerinti eljárást a továbbiakban egy, fogyasztási értékek évenkénti kiolvasását bemutató példán keresztül ismertetjük. Ebben a példában egy, a számlázás szempontjából lényeges, határnapi értéket és havi értékként 11 időközi értéket olvasunk le. A példán keresztül a találmány szerinti eljárás további jellemzői és előnyei is megismerhetők. Ezek a jellemzők azonban függetlenek az igénypontban megadott jellemzőktől és a jelen találmány eddig bemutatott jellemzőitől.

Egy egyirányú kiolvasó rendszernél az elektronikus fogyasztásiadat-rögzítő készülékben eltárolt fogyasztási értékeket véletlen vagy álvéletlen módon meghatározott időpontokban, meghatározott átlagos adási gyakorisággal rádióüzenetekben küldjük el. Az adások időpontját óra és naptár segítségével határozzuk meg, amely időpontok a határnaphoz tartozó érték és adott esetben az időközi értékek adatrögzítő berendezésben történő, határidőhöz kötött eltárolására szolgálnak.

A határnap elérése után az átlagos adási gyakoriságot egy programozással beállítható időtartamra megnöveljük. A folyamatban lévő számlázási periódus megmaradó részében az átlagos adási gyakoriságot lecsökkentjük, ezáltal az adási periódusonként végrehajtott adások átlagos számát a rendelkezésre álló akkumulátorkapacitás szempontjából elfogadható értékre csökkentjük.

Ha az átlagos adási gyakoriság a határnapot követő 30 napon óránként 120 adás, és a számlázási periódus többi részében óránként csak 12 adás, akkor éves szinten az adási gyakoriság óránként átlagosan csak 21 adás. A határnapot követően tehát 30 nap áll rendelkezésre a nagy gyakorisággal elküldött üzenetek számára, miközben az adási gyakoriság éves átlagban körülbelül 5,7-szer kisebb.

Minden egyes elküldött rádióüzenet két, egy csomagban továbbított fogyasztási értéket tartalmaz. Ezek közül az egyik a számlázás szempontjából releváns fogyasztási érték, nevezetesen a határnaphoz tartozó érték, a másik pedig a legutolsó számlázási periódusban rögzített fogyasztási érték, vagyis egy időközi érték. A rádióüzenetben az időközi értékek időjelzésként egy egyértelmű megkülönböztető jelzéssel vannak ellátva, ezáltal az időközi értékek mindig időrendi sorba rendezhetők. Az időjelzés lehet például egy dátumszerű adat vagy egy, a számlázási perióduson belül növekvő szám. Az üzenet tartalma ciklikusan változik mindaddig, amíg az öszszes releváns időközi értéket el nem küldjük. Ezt követően a ciklust megismételjük. A kiolvasó eszköznek, amely lehet például egy hordozható kiolvasó készülék, így álta-8lában egy átlagos hosszúságú adási intervallumnak megfelelő időt kell várnia az adatrögzítő berendezésben eltárolt, határnaphoz tartozó fogyasztási érték kiolvasására. Ha a kiolvasó eszköz ezenkívül az elmúlt kiolvasási periódus összes, N számú időközi értékét meg akarja szerezni, N-szeresére megnöveli a kiolvasás időtartamát. A megnövelt adási gyakorisággal rendelkező időszakban végzett kiolvasás végrehajtásakor ezek az időtartamok elfogadható határok között maradnak.

Az időadatok megválasztásánál ügyelni kell arra, hogy a fogyasztásiadatrögzítő készülék véletlen vagy független adási időpontjai miatt az adások időnként ütközhetnek. Ennek valószínűsége annál nagyobb, minél több adatrögzítő berendezés tartózkodik a hordozható leolvasó eszköz vevőegységének hatókörzetében. Az ún. befogási hatás (Capture-Effect) kihasználásával azonban biztosítható, hogy ütközéskor csak a legerősebb rádiójel, vagyis rendszerint a térben legközelebb elhelyezkedő adatrögzítő berendezés jele legyen fogható zavartalanul. így kiindulhatunk abból, hogy a kiolvasást végző személy az épület bejárásakor a közelben lévő és így az ütközések által csak nehezen zavarható hatókörzetben lévő összes adatrögzítő berendezést folyamatosan végigjárja.

A határnapot követő 30 napon belül óránként 120 adásos átlagos adási gyakoriságnál és a legutolsó számlázási periódus elmúlt 11 hónapjához (N = 11 időközi érték) tartozó fogyasztási értékek ciklikus kiolvasásánál a határnaphoz tartozó fogyasztási érték átlagos kiolvasási időtartama 30 másodperc, míg a határnaphoz tartozó értéknek és a további 11 időközi értéknek az átlagos kiolvasási ideje 5,5 perc.

Ha a találmány szerinti eljárás egyik lehetséges változatánál az elmúlt számlázási periódus N számú időközi értékén kívül a folyamatban lévő számlázási periódus aktuális fogyasztási értékét is ciklikusan elküldjük annak érdekében, hogy az időben egymáshoz közeli, időközi kiolvasásokat rendszeressé tegyük, akkor az átlagos kiolvasási idő körülbelül 30 másodperccel meghosszabbodik.

Mivel normális esetben a határnapot követően körülbelül 30 napig tartó megnövelt adási gyakoriságú adási időszakban számlázás céljából az utolsó számlázási periódus időközi értékeire van szükség, elegendő, ha azokat csak a megnövelt adási gyakoriságú időszakban, adott esetben az aktuális fogyasztási értékkel együtt ismételjük ciklikusan. A többi, lecsökkenteti adási gyakoriságú időszakban ezzel szemben

-9csak az aktuális fogyasztási értéket és az elmúlt számlázási periódus határnapjához tartozó értéket küldjük el az adatrögzítő berendezésből.

A keletkezésük sorrendjében időrendbe állított összes időközi érték ismétlése helyett lehetőség nyílik azoknak egy kombinált séma szerinti elküldésére. Ez a kombinálás azt biztosítja, hogy az ismétlési ciklus időbeli lefolyásakor az időközi értékek időbeli felbontása megnövekszik. így a leolvasó, amely minden egyes adatrögzítő berendezés ismétlési ciklusában egy véletlenszerű időpontban kezdi meg a vételt, a kiolvasási időtartam által meghatározza, hogy a fogyasztási előzményeket milyen időfelbontással kapja meg. Ez fordítva is fennáll, vagyis a számlázáshoz szükséges értékek időfelbontása is meghatározhatja a szükséges kiolvasási időt. Az előírt pontosságtól függően a nagyjából pontos értékek a kisfelbontású fogyasztási értékekből is meghatározhatók extrapolálással.

A továbbiakban a kombinált sémára mutatunk be egy példát, amikor is 11 havi értéket továbbítunk időközi értékekként. Ezeket az értékeket a számlázási periódus során a januártól novemberig terjedő időszaknak megfelelően 1-től 11-ig terjedő számozással látjuk el. A számlázás határnapja december 31. A határnaphoz tartozó értéket 12-vel jelöljük és minden egyes rádióüzenetben elküldjük. Az időközi értékek egyik lehetséges ciklusa a következő:

1-5-9-2-6-10-3-7-11-4-8

Ezt a szekvenciát ciklikusan ismételjük és úgy hozzuk létre, hogy három üzenet vételét követően mindig rendelkezésre áll egy négy fogyasztási értékből álló sorozat, amelyben két tetszőleges időközi érték közötti távolság legfeljebb négy hónap. Ez a szervezés független attól, hogy a kiolvasó a ciklus során melyik véletlenszerű állapotban kezdődik meg. Az időközi értékek egy másik ciklusa a kombináción alapul:

1-4-7-10-2-5-8-11-3-6-9

Ezt a szekvenciát ciklikusan ismételjük és úgy állítjuk elő, hogy négy üzenet fogadását követően mindig egy öt fogyasztási értékből álló sorozat áll rendelkezésre, amelyben bármely két időközi érték közötti távolság legfeljebb három hónap. Ez a

- főszervezés független attól, hogy a kiolvasás a ciklus során melyik véletlenszerű állapotban kezdődik meg.

Az időközi értékek egy további lehetséges ciklusa a következő:

1-3-5-7-9-11-2-4-6-8-10

Ezt a szekvenciát is ciklikusan ismételjük és úgy állítjuk elő, hogy hat üzenet fogadását követően mindig egy öt fogyasztási értékből álló sorozatot biztosítunk, amelyben bármely két időközi fogyasztási érték közötti távolság legfeljebb két hónap. Ez a szervezés független attól, hogy a kiolvasás a ciklus során melyik véletlenszerű állapotban kezdődik meg.

A fent bemutatott sémák fordított sorrendben is működnek. Ha például fűtési költség időközi számlázása esetén a néhány üzenetben fogadott időközi értéken kívül további értékekre is szükség van, akkor azok interpolációval, adott esetben a napok számának figyelembevételével meghatározhatók.

A találmány szerinti eljárás bemutatott változata tipikusan jól alkalmazható fűtési költség számlázásánál. A találmány szerinti eljárás azonban más típusú fogyasztási értékek kiolvasására is alkalmas, ahol a kiolvasandó fogyasztási értékek számát, a nagyobb vagy kisebb adási gyakoriságú időszakokat, a kiolvasási ciklusokat és az eljárás további paramétereit a megfelelő követelményekhez lehet igazítani.

A találmány szerinti eljárás egyik előnyös tulajdonsága, hogy egyesíti a szokásos egy- és kétirányú rádiós kiolvasó rendszerek gazdasági előnyeit anélkül, hogy az időközi értékek változásai által hordozott információkról le kellene mondani. Az időközi értékekhez a kívánt időbeli felbontásban hozzá lehet jutni, ezáltal beállítható θζ értékek időbeli felbontásának és a kiolvasásra fordított idő hosszának optimális értéke. Ez a beállítás egyrészt elvégezhető a megfelelő adási séma kiválasztásával és a határnapot követő időszak adási gyakoriságának előzetes meghatározásával, másrészt beállítható a helyszínen a kiolvasás által igényelt idő vagy a kiolvasásra rendelkezésre álló idő alapján.

Ha bizonyos épületekben egy meghatározott számlázási periódusra vonatkozóan tudjuk, hogy időközi értékre nincs szükség, akkor minden egyes adatrögzítő

- 11 berendezéstől egyetlen rádióüzenet fogadásával továbbítjuk a határnaphoz tartozó fogyasztási értéket.

A folyamatban lévő számlázási periódus során évközi kiolvasások is elvégezhetők, azonban ehhez külön ki kell szállni az épülethez. A számlázási periódus nagy részében lecsökkentett adási gyakoriság ebben az esetben nem jelent problémát, ha az adási üzemmódot úgy választjuk meg, hogy például az aktuális havi érték továbbításra kerül. Ez a megoldás két szempontból is előnyös: egyrészt az időközben kiolvasott fogyasztási értékek érvényessége szempontjából, másrészt azért, mert rendelkezésre állnak a szokásos kiolvasással megszerezhető fogyasztási előzmények.

Az adatrögzítő berendezés megvalósítható úgy is, hogy a rögzített adatgyűjtőknek az épületbe történő beszerelését utólag végezzük, például GSM-modemen keresztül történő automatikus kiolvasáshoz. Ebben az esetben vagy megváltoztatjuk az adási sémát az adatrögzítő berendezés átprogramozásával egy helyhez kötött vétel szempontjából optimális üzemmódra, vagy az adatrögzítő berendezést már a felszerelésekor ellátjuk olyan adási üzemmóddal, amely optimális kompromisszumot jelent a mobil és a helyhez között vétel között. Ez utóbbi esetben a helyhez kötött adatgyűjtők utólagos felszereléséhez nem szükséges a lakásokba bejutni.

Claims (12)

1. -12SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás fogyasztási adatoknak fogyasztásiadat-rögzítő készülékből vezeték nélküli adatátvitellel történő kiolvasására, melynek során a fogyasztási adatokat a fogyasztásiadat-rögzítő készülékben eltároljuk és véletlen vagy álvéletlen módon meghatározott adási időpontokban a fogyasztásiadat-rögzítő készülékből elküldjük, azzal jellemezve, hogy az átlagos adási gyakoriságot egy beállítható időszakon belül megváltoztatjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy számlázási periódus határnapját követően az átlagos adási gyakoriságot egy első időszakban egy azt követő második időszak adási gyakoriságához képest megnöveljük.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fogyasztási adatokat előre meghatározott, ciklikusan ismétlődő sorrendben továbbítjuk.
4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fogyasztási adatok ciklikus továbbításakor első lépésben az időrend szerint sorba rendezett fogyasztási értékek közül előre meghatározott számú értéket átugrunk és a következő lépésekben a kezdő fogyasztási értéket mindig úgy választjuk meg, hogy el nem küldött fogyasztási értékeket továbbítunk mindaddig, amíg az összes fogyasztási érték elküldésre nem kerül.
5. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fogyasztási értékeket csomagokba rendezzük, ahol az egyes csomagok az összes fogyasztási értéknek csak egy részét tartalmazzák.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fogyasztási értékeket tartalmazó csomagban továbbítjuk a számlázás szempontjából releváns fogyasztási értéket, vagyis a határnaphoz tartozó értéket; a legutolsó számlázási periódus fogyasztási értékei közül legalább egyet; és/vagy a folyamatban lévő számlázási periódus aktuális fogyasztási értékét, vagyis az időközi értéket.
7. 7. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fogyasztási értékeket egy meghatározott időintervallumban gyakrabban továbbítjuk, mint az adott időintervallumon kívüli fogyasztási értékeket.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utolsó számlázási periódus fogyasztási értékeit ciklikusan egy megnövelt adási gyakoriságú időszakban továbbítjuk, míg a folyamatban lévő számlázási periódus aktuális fogyasztási értékét más időszakokban továbbítjuk.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fogyasztási értékeket a fogyasztásiadat-rögzítő készülékekből egyirányú kommunikáció alkalmazásával vevőkészülékeknek továbbítjuk.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fogyasztási adatokat rádióvevővel ellátott, hordozható vevőkészülékkel olvassuk ki.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fogyasztási értékek kiolvasását rendszerint évente egyszer végezzük és az utolsó számlázási periódus megfelelő fogyasztási értékeit a fogyasztásiadat-rögzítő készülékben havi értékek formájában tároljuk.
12. 12. Berendezés az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás végrehajtására, azzal jellemezve, hogy fogyasztásiadat-rögzítő készüléket, a fogyasztási értékek elküldésére szolgáló adóegységet és adattárolóval ellátott, az egyes eljárási lépések végrehajtására alkalmas számítógépet tartalmaz.

    A bejelentő helyett a meghatalmazott:

    BIA

    Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.