HUP0201059A2 - Vákuumos öblítőrendszer - Google Patents

Description

40^9 fc> l

96602-12179/MJ-dk

VÁKUUMOS ÖBLÍTŐRENDSZER

A találmány tárgya vákuumos öblítörendszer, amelynek öblítéshelye és öblítő csővezetéke van, ez magában foglal első öblítőcsövet és második öblítőcsövet, valamint kiömlőcsonkkal ellátott első öblítöszelepet, amely az öblítéshely és az első öblítőcső között van elrendezve. Továbbá, második öblítőszelepe van, amely az 10 első öblítöcső és a második öblítöcső között van elrendezve. Ezeken túlmenően, vákuumfejlesztő egysége van, amely az öblítő csővezetékben előírt mértékű vákuumot biztosít.

Ilyen típusú vákuumos öblítőrendszerek széles körben ismertek. A velük kapcsolatos egyik fő probléma, hogy az ilyen öblítőrendszerek túl zajosak, ami abból a 15 nyomáskülönbségből ered, ami az öblítési funkció és az azt követő nyomáskiegyenlítési művelet során lép fel a vákuumos rendszerben. Sokféle módon megkísérelték ebből a kétfázisú munkamódból adódó zajszintet csökkenteni, azonban eddig ez nem sikerült, csupán a költségek és a szerkezet beépítési térigénye nőtt meg a járulékos szerkezeti elemek beépítése miatt.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan tökéletesített megoldás létrehozása, amellyel vákuumos öblítőrendszereknél viszonylag egyszerű módon biztosítható a hatásos öblítés, ugyanakkor jelentősen csökkenthető a keletkező zajszint.

A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan vákuumos öblítőrendszerrel oldottuk 25 meg, amelynek öblítéshelye és öblítő csővezetéke van, ez magában foglal első öblítőcsövet és második öblítőcsövet, valamint kiömlőcsonkkal ellátott első öblítőszelepet, amely az öblítéshely és az első öblítöcső között van elrendezve. Továbbá, második öblítőszelepe van, amely az első öblítöcső és a második öblítőcső között van elrendezve. Ezeken túlmenően, olyan vákuumfejlesztő egy30 sége van, amely az öblítő csővezetékben előírt mértékű vákuumot biztosító kivi2 telű. A találmány szerinti megoldás lényege, hogy az első öblítőcső közbenső ürítési tárolótérként van kialakítva.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a beépítési térigény csökkentése céljából és a gazdaságosság szempontjait figyelembe véve kívánatos szabványos szerkezeti egységeket alkalmazni. Ezt azáltal érjük el, hogy például az első szállítási szakaszban az öblítéshely első öblítőcsövét alkalmazzuk az öblítés közbenső gyűjtőedényeként; megjegyezzük, hogy ezt az úgynevezett elázagócsövet a hagyományos megoldásoknál közvetlenül a kiömlőszelephez, azaz az első öblítőszelephez kapcsolják.

Az előírt és a kellő térfogat, amit a közbenső gyűjtőedény ún. vákuumkapacitására vonatkoztatunk, biztosítható egyszerűen azáltal, hogy az első öblítőcső hosszát a kívánt mértékben változtatjuk.

A találmány szerinti öblítőrendszer előnyős kiviteli alakjánál az első öblítőcső harmadik szelepegységgel van ellátva, az első öblítőcsőnek az első öblítőszelep felöli végén.

Célszerűen az első öblítőszelep kiömlőcsonkja után - áramlásirányba tekintve - viszonylag nagyobb átmérőjű csőszakasz, előnyösen csőcsatlakozó van elrendezve.

Előnyösen a nagyobb átmérőjű csőszakasz első csőcsatlakozót foglal magában, amely az első öblítőszelep kiömlőcsonkja és az első öblítőcső között van elrendezve.

A találmány szerinti öblítőrendszer további előnyös kiviteli alakjánál az első csőcsatlakozó harmadik szelepegységgel van ellátva.

A találmány szerinti öblítőrendszer további előnyös kiviteli alakjának harmadik öblítőcsöve is van, amely közegátadó kapcsolatban van az első öblítőcsövei, mégpedig annak az első öblítőszelep felőli végén. Előnyösen a harmadik öblítöcső első csöcsatlakozóhoz kapcsolódik. Célszerűen a harmadik öblítöcső az első öblítőszelepppel szembefekvő végén harmadik szelepegységgel van ellátva.

A találmány szerinti öblítőrendszer további előnyös kiviteli alakja nyomáskiegyenlítő egységgel, főleg összekötőcsővel van ellátva, amely az első öblítöcsövet és a második összekötőcsövet a második öblítőszelep szemben fekvő oldalainál köti össze.

A találmány szerinti öblítőrendszer előnyös kiviteli alakja szabályzóegységgel van fölszerelve, amely az első öblítőszeleppel, a második öblítőszeleppel és a harmadik szelepegységgel vezérlő kapcsolatban van.

Célszerűen az első öblítőszelep, a második öblítőszelep és/vagy a harmadik szelepegység vákuum-működtetésű szelepekként vannak kialakítva, továbbá a szabályzóegység a vákuumfejlesztő egység révén előállított vákuummal, valamint az első öblítőszeleppel, a második öblítőszeleppel és/vagy a harmadik szelepegységgel van kapcsolatban.

Előnyösen a szabályzóegység a vákuumfejlesztőegységgel fejlesztett vákuummal a nyomáskiegyenlítö-egységként szereplő összekötöcsövön keresztül van közegátadó kapcsolatban.

A találmány szerinti öllítőrendszemek a szabályzóegység, a vákuumfejlesztő egység, az első öblítőszelep, a második öblítőszelep és/vagy a harmadik szelepegység közötti kapcsolatot biztosító csövei vannak.

Az öblítés második szállítási szakaszában tehát az öblítési hatás növelése érdekében harmadik szelepegységről is gondoskodtunk, amely célszerűen az első öblítőcső első öblítőszelepénél van elrendezve. Ez a harmadik szelepegység légszelepként van elrendezve és kialakítva, hogy kellő mennyiségű szállítólevegőt biztosítsunk a második szállítási szakaszban.

A találmány szerint a cső átmérőjének közvetlenül az első öblítőszelep kiömlőcsonkja utáni részén történő megnövelésével az öblítési művelet zajszintje hatásosan csökkenthető a. Ez a megnövelt átmérő adott esetben kialakítható, pl. olyan csőszakaszként, amely az első öblítőszelep kiömlőcsonkja után helyezkedik el. Ez kivitelezhető, pl. olyan első csőcsatlakozóval, amely az első öblítőszelep kiömlőcsonkja és az első kiömlőcső között van elrendezve. A harmadik szelepegység, azaz a levegőztető-szelep célszerűen az első csőcsatlakozóhoz kapcsolódik.

Az előírt és szükséges közbenső tárolótérfogat biztosítása céljából célszerű lehet az olyan elrendezés is, amelynél a vákuumos öblítőrendszert harmadik öblítőcsővel látjuk el az első öblítőcsőnek az első öblítőszelepénél. Ezzel az elrendezéssel további lehetőséget nyújtunk ahhoz, hogy tetszés szerint válasszuk meg, illetve változtassuk a közbenső tárolótérfogatot, azaz a vákuum-kapacitást.

A harmadik szelepegység (levegőztető-szelep) elrendezhető a harmadik öblítöcsö végénél is, mégpedig a harmadik öblítőcső első öblítőszelepével szembefekvő részen.

Mivel az öblítési műveletnek az első szállítási szakasza és az ezt követő második szállítási szakasza megköveteli a második öblítőszelep alkalmazását az első öblítöcsö és a második öblítöcsö között, a kívánt vákuum biztosítható a teljes vákuum-csővezetékben nyomáskiegyenlítö egység révén, amely adott esetben lehet olyan összekötöcső, amely összekapcsolja az öblítőcsöveket a második öblítőszelepen keresztül. Amint arra fentebb már utaltunk, a találmány szerinti rendszer olyan szabályzóegységgel van ellátva, amely a szelepek működésmódját folyamatosan ellenőrzi. A szelepek közül egy vagy több lehet mechanikus vagy villamos, előnyösen pneumatikus működtetésű.

Ez utóbbi esetben a szelep vagy szelepek lehetnek célszerűen vákuummal működtetett szelepek, amelyeknél tehát a vákuum-csővezetékben rendelkezésre álló vákuumot használjuk működtető-közegként. Értelemszerűen ehhez szükség van vákuum-előállító szerkezetre is.

A rendelkezésre álló vákuum és a szelepek közötti együttműködés a szabályzóegységen keresztül célszerűen olyan csővezetéken keresztül történik, amely egymással összekapcsolt elektromágneses szelepekkel van ellátva a vákuumcsatlakozások nyitásához és zárásához.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példaként! kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

• az 1. ábra a találmány szerinti vákuumos öblítörendszer példaként! kiviteli alakjának elvi elrendezési vázlata perspektivikus képben;

• a 2. ábrán a találmány szerinti vákuumos öblítörendszer második példaként! kiviteli alakjának elrendezési vázlata látható ugyancsak perspektivikus képben.

Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti vákuumos 1 öblítőrendszemek 2 öblítéshelye van, ami a jelen esetben vékony szaggatott vonallal jelölt WC csésze. A 2 öblítéshely lehet természetesen mosdókagyló, tusolókabin, pissoir, vagy más hasonló szerkezeti egység. A vákuumos 1 öblítőszerkezetnek öblítő 3 csővezeté5 ke van, amely magában foglal első 31 öblítőcsövet (más szóval elágazócsövet), második 32 öblítőcsövet (amely fővezetéknek is nevezhető), valamint harmadik 33 öblítőcsövet. Az első 31 öblítőcső a harmadik 33 öblítőcsőhöz első 34 csőcsatlakozón keresztül, a második 32 öblítőcsőhöz viszont második 35 csőcsatlakozón keresztül kapcsolódik.

A 2 öblítéshely első 21 öblítőszeleppel van ellátva, amelynek 22 kiömlöcsonkja az első 34 csőcsatlakozóhoz kapcsolódik. Adott esetben a 22 kiömlőcsonk közvetlenül is kapcsolódhat az első 31 öblítőcsőhöz, vagy a harmadik 33 öblítőcsőhöz, közvetlenül vagy csőcsatlakozón keresztül. Az első 31 öblítőcső a második 32 öblítőcsőhöz második 23 öblítőszelepen keresztül kapcsolódik. Továbbá, a har15 madik 33 öblítőcső az első 34 csőcsatlakozóval szembeni végén (azaz az első 21 öblítöszeleppel szembeni végen) harmadik 24 szelepegységgel van ellátva, amely levegőztető-szelepként van kialakítva.

A találmány szerinti vákuumos 1 öblítőrendszer a vákuumot külön vákuumelőállító szerkezettől kapja, amelyet a rajzon 36 hivatkozási számmal és nyíllal je20 löltük, és amely kapcsolatban van a második 32 öblítöcsővel. A második 32 öblítőcső és az első 31 öblítőcső közötti állandó vákuumos kapcsolat a második 23 öblítőszelepen és 37 összekötöcsövön keresztül történik, amely utóbbi a jelen esetben nyomáskiegyenlítő egységként szerepel, és a második és az első öblítöcsövekhez a második 32 öblítőszeleppel szemközti oldalon csatlakozik. Ez25 zel az elrendezéssel hatásosan csökkenthető a zajszint a nyomáskiegyenlítési szakaszban, azaz amikor a vákuumszintet helyreállítjuk a rendszerben, nevezetesen az öblítési műveletet követően.

A vákuumos 1 öblítőrendszer a találmány szerint 4 szabályzóegységgel van felszerelve, amely a csővezetéken keresztül kapcsolatban áll a vákuumfejlesztö 36 30 egység által előállított vákuumtérrel, főleg az első 41 csövön keresztül, amely a nyomáskiegyenlítő egységként szereplő 37 összekötőcsőhöz kapcsolódik. A vá kuumos 1 öblítőrendszer bármely pontján létrehozható értelemszerűen ilyen kapcsolat, a lényeg az, hogy a megfelelő vákuumot tudjuk a rendszerben biztosítani.

A 4 szabályzóegység ugyancsak közlekedik az első 21 öblítőszeleppel, a második 23 öblítőszeleppel, valamint a harmadik 24 szelepegységgel, amelyek a jelen ki5 viteli alak esetében vákuum-működtetésű szelepek. Ezek a szelepek tehát vákuum hatására nyithatók és zárhatók. A közlekedést további csővezetékrendszeren keresztül biztosítjuk, főleg második 42 csövön, harmadik 43 csövön és negyedik 44 csövön keresztül.

Az alábbiakban a találmány szerinti vákuumos 1 öblítőrendszer működésmódját 10 írjuk le részletesebben:

Az öblítő 3 csővezetékben a vákuumot a vákuumfejlesztö 36 egység biztosítja, ezáltal vákuumot tartunk fenn a második 32 öblítőcsőben, az első és harmadik 31 és 33 öblítőcsövekben a nyomáskiegyenlítőegységként szereplő 37 összekötőcsövön keresztül, amely állandó áramlási kapcsolatot biztosít a második 32 15 öblítőcső és az első 31 öblítőcső között, függetlenül a második 23 öblítőszelep állapotától vagy helyzetétől.

Alaphelyzetben az első és második 21 és 23 öblítőszelepek, valamint a harmadik 24 szelepegység, mint levegőztetőszelep zárt helyzetben vannak. Amikor a 2 öblítéshelyen, a jelen esetben a WC csészében öblítési műveletre van szükség, ezt 20 önmagában ismert módon szabályozza a 4 szabályzóegység. A 4 szabályzóegység aktivizálja a vákuumos kapcsolatot a 41 csövön keresztül és a vákuum-hatás továbbadódik a második 42 csövön keresztül az első 21 öblítőszelepbe, és ezáltal azt nyitott helyzetbe állítja.

Mivel a 2 öblítéshelyen lényegében atmoszférikus nyomás uralkodik, az öblítő 25 vízmennyiség keresztüláramlik folyadékdugóként az első 21 öblítőszelepen, valamint a 31 és 33 öblítőcsöveken, amelyekben vákuum uralkodik, amint arra már fentebb utaltunk. Miután az öblítővizet a 31 és 33 öblítőcsövekbe vezettük, az első 21 öblítőszelep fölötti nyomáskülönbség közelítőleg 0 kPa (0 bar), az első 21 öblítőszelep pedig zárt helyzetbe kerül. Az öblítésnek az első szállítási szakasznál 30 tehát az első és harmadik 31 és 33 öblítöcsövek közbenső közegtároló tartályokként szerepelnek.

Ezután, előre meghatározott időintervallum eltelte után, ez lehet, pl. 1-2 másodperc, a 4 szabályzóegység aktivizálja a vákuumkapcsolatot az első 41 csövön keresztül és a vákuumhatás a harmadik és negyedik 43 és 44 csöveken keresztül továbbterjed a második 23 öblítöszelepig, valamint a levegőztető 24 szelepegységig, és ezáltal a 23 öblítőszelepet, illetve a 24 szelepegységet nyitott helyzetbe hozzuk. Ennek eredményeként következik be a második szállítási szakasz, amelynek során az első és harmadik 31 és 33 öblítőcsövekböl a második 32 öblítőcsőhöz továbbítjuk a közeget a második 23 öblítőszelepen keresztül, mégpedig a második 32 öblítőcsőben uralkodó vákuum szívó hatására.

A levegőztető harmadik 24 szelepegység szerepe a harmadik 33 öblítöcső távolabbi végénél, hogy járulékos atmoszférikus nyomású szállítólevegőt engedjen a harmadik és első 33, illetve 31 öblítőcsövekbe, és ezáltal még hatékonyabbá tegye az öblítés második szállítási szakaszát.

A második szállítási szakasz után a második 23 öblítőszelep és a levegőztető 24 szelepegység zárt helyzetbe kerül, és a kívánt vákuumszintet újra elérjük a 3 csővezetékben a vákuumfejlesztő 36 egység működtetése révén, vagyis előállítjuk az előírt mértékű vákuumot. Ezáltal a rendszer kész a következő öblítést műveletre.

A 4 szabályzóegység célszerűen elektromágneses szelepeket foglal magában, amelyek monitorozzák a vákuumos kapcsolatokat és a vákuum mozgását a megfelelő csövekben, amint azt fentebb már említettük. Az ilyen mágnesszelepek célszerűen háromutas szelepekként vannak kialakítva, ezáltal az első öblítőszelep és következésképpen a második öblítőszelep, valamint a harmadik szelepegység nyitásához vákuumot vezetünk a megfelelő vezérlő mágnesszelep első és második csonkjához. Majd ezután a szelepek zárásához először megszakítjuk a vákuumos kapcsolatot, ezt követően pedig a vezérlő mágnesszelep harmadik csonkját nyitjuk a környezeti atmoszférikus levegő bevezetéséhez a 42, 43 és 44 csöveken keresztül, és ennek hatására zárjuk a szelepeket.

Megjegyezzük, hogy adott esetben alkalmazhatunk hasonló elrendezéshez pneumatikus működtetésű szelepeket is.

Annak érdekében, hogy tovább csökkentsük a zajszintet az öblítési művelet során és az ezt követő nyomáskiegyenlítési műveletben, a kísérleti tapasztalataink szerint célszerűnek mutatkozott olyan csőszakaszt alkalmazni, amely növelt átmérőjű, és ezt a növelt átmérőjű csőszakaszt célszerűnek mutatkozott közvetlenül az első 21 öblítőszelep 22 kiömlőcsonkja után elrendezni. Ez a hatás elérhető azzal is, ha az első 34 csöcsatlakozót nagyobb átmérőjűre készítjük, mint az első 31 öblítőcső és a harmadik 33 öblítőcső átmérőjét. A harmadik öblítőcső átmérője lehet nagyobb is, mint az első öblítöcső átmérője, hogy ezáltal nagyobb térfogatú közbenső tárolóteret hozzunk létre, szükség esetén.

A közbenső öblítést befogadótér kívánt térfogata például az első és harmadik öblítőcső helyes megválasztásával történhet, pl. úgy, hogy célszerűen választjuk meg ezeknek a csöveknek a hosszát és átmérőjét, amint arra fentebb már utaltunk. Különböző térfogatok alkalmazhatók attól függően, hogy milyen kapcsolatot használunk a vákuumos öblítőrendszernél. A vákuumos öblítőrendszereknél tipikus méretként említjük, pl. az 50 mm-es átmérőt az első öblítőcső ágához, és ehhez képest a növelt átmérőjű fentebb ismertetett csőszakasz átmérője lehet, pl. 63 mm-es.

A levegőztető 24 szelepegység és a harmadik 33 öblítöcső alkalmazása függhet a mindenkori öblítési mód típusától. Ha az öblítéshely például pissoir vagy mosdókagyló, akkor elegendő „könnyebb” öblítésmódot alkalmazni, ilyen esetekben nem feltétlenül szükséges járulékos levegőt vagy járulékos térfogatot biztosítani a közbenső befogadótérhez. Például WC-csészék esetében viszont „erősebb” öblítést kívánunk alkalmazni, akkor célszerű járulékos szállítólevegő és járulékos tárolótérfogat alkalmazása.

A 2. ábrán a találmány szerinti vákuumos öblítőrendszer második példaként! kiviteli alakját tüntettük fel, amely sok tekintetben megegyezik az 1. ábrán feltüntetett kiviteli alakkal, következésképpen az azonos részleteket azonos hivatkozási számokkal jelöltük. A 2. ábra szerinti kivitel mindössze abban tér el az első kiviteli alaktól, hogy itt a 2 öblítéshely pissoir-ként van kialakítva, amely mindössze „könnyebb öblítést igényel.

Az első 21 öblítöszelep 22 kiömlőcsonkja ennél az elrendezésnél az első 34 csőcsatlakozóhoz kapcsolódik, amely nagyobb átmérőjű, mint a kiömlőcsonk. Az első 31 öblítöcső az első 34 csőcsatlakozó első végéhez csatlakozik, a harmadik 24 szelepegység, azaz a levegőztető-szelep pedig közvetlenül az első 34 csőcsatlakozó második végéhez kapcsolódik.

A 2 ábra szerinti megoídás működésmódja lényegében megegyezik az 1 ábra “ θ'—e, kapcsod

T^{ik Öb}“^P' ^{Va,aminl a} “^{k Sze,ape9}^ θ étiekben mertetett módón pneumatikus, azaz vákuum-működtetésű szelepek. Megjegyezuk azonban, begy a szeiepek közül egy vagy több kialakítható mechanikus vagy villamos működtetésű szegekként is adott esetben. Következésképpen a J balyzoegyseget ennek megfelelően kell kialakítani.

A fenb leírásunkban és a csatolt rajzon csupán a találmány szerinti megoidást kivantu .smertetni. A taiáimány természetesen nem kodátozódik a bemül; meoTltb T ^a'^akOkra' ^han8m “ ^S°^{k kiVi}‘^{elben és} kombinációban is megvalósítható az igényelt oltalmi körön belül. Például különböző eltérések lehet nek az obütéshely megnövelt kiömlését, a közbenső tárolötérfogatot. a járulékos szallitolevego megletet és egyéb részleteket illetően.

Claims (13)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK:

   1. Vákuumos öblítőrendszer, amelynek öblítéshelye (2), valamint öblítőcsőve5 zetéke (3) van, ez magában foglal első öblítőcsövet (31) és második öblítőcsövet (32), valamint kiömlőcsonkkal (22) ellátott első öblítőszelepet (21), amely az öblítéshely és az első öblítőcső (31) között van elrendezve, továbbá második öblítőszelepe (23) van, amely az első öblítőcsö (31) és a második öblítőcső (32) között van elrendezve, továbbá vákuumfejlesztőegysége (36) van, amely az 10 oblitocsővezetékben előírt mértékű vákuumot biztosító kivitelű, azzal jellemezve, hogy az első öblítőcső (21) közbenső ürítési tárolótérként van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti vákuumos öblítőrendszer, azzal jellemezve, hogy az első öblítőcsönek (31) az első öblítőszelep (21) felőli végén harmadik szelepegységgel (24) van ellátva.

   15
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti öblítőrendszer, azzal jellemezve, hogy az első öblítöszelep (21) kiömlőcsonkja után - áramlásirányba tekintve - viszonylag nagyobb átmérőjű csőszakasz, előnyösen csőcsatlakozó (34) van elrendezve.
4. 4. A 3. igénypont szerinti öblítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a nagyobb átmérőjű csőszakasz első csőcsatlakozót (34) foglal magában, amely az első 20 öblítőszelep (21) kiömlőcsonkja (22) és az első öblítőcső (31) között van elrendezve.
5. 5. A 4. igénypont szerinti öblítőrendszer, azzal jellemezve, hogy az első csőcsatlakozó (34) harmadik szelepegységgel (24) van ellátva.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti öblítőrendszer, azzal jellemezve, hogy harmadik 25 öblítőcsöve (33) van, amely közegátadó kapcsolatban van az első öblítőcsővel (31), mégpedig annak az első öblítőszelep (21) felöli végén.
7. 7. A 6. igénypont szerinti öblítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a harmadik öblítőcsö (33) első csőcsatlakozóhoz (34) kapcsolódik.
8. 8. A 6. igénypont szerinti öblítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a harmadik öblítőcső (33) harmadik szelepegységgel (24) van ellátva a harmadik öblítőcsőnek (33) az első öblítöszelepppel (21) szemben fekvő végén.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti öblítőrendszer, azzal jellemezve, hogy 5 nyomáskiegyenlítőegységgel, főleg összekötőcsővel (34) van ellátva, amely az első öblítőcsövet (31) és a második összekötőcsövet (32) a második öblítőszelep (23) szembefekvő oldalainál összekötő kialakítású.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti öblítőrendszer, azzal jellemezve, hogy szabályzóegységgel (4) van fölszerelve, amely az első öblítőszeleppel (21), a má10 sodik öblítőszeleppel (23) és a harmadik szelepegységgel (24) vezérlőkapcsolatban van.
11. 11. A 10. igénypont szerinti öblítörendszer, azzal jellemezve, hogy az első öblítőszelep (21), a második öblítőszelep (23) és/vagy a harmadik szelepegység (24) vákuum-működtetésű szelepekként vannak kialakítva, továbbá a szabályzó15 egység (4) a vákuumfejlesztő egység (36) révén előállított vákuummal, valamint az első öblítőszeleppel (21), a második öblítőszeleppel (23) és/vagy a harmadik szelepegységgel (24) kapcsolatban van.
12. 12. A 11. igénypont szerinti öblítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a szabályzóegység (4) a vákuumfejlesztő egységgel (36) fejlesztett vákuummal a nyomáski20 egyenlítő-egységként szereplő összekötöcsövön (37) keresztül van közegátadó kapcsolatban.
13. 13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti öblítőrendszer, azzal jellemezve, hogy a szabályzóegység (4) és a vákuumfejlesztő egység (36), valamint az első öblítőszelep (21), a második öblítőszelep (23) és/vagy a harmadik szelepegység (24) közötti 25 kapcsolatot biztosító csövei (41, 42, 43, 44) vannak.

    A meghatalmazott:

    DANUBTA

    Szabadalmi és VéUcny j _r