HUP0202170A2 - Rendszer folyamat irányítására és ellenőrzésére, programozható folyamatirányító eszköz és számítógépprogram - Google Patents

Abstract

A találmány rendszer folyamat irányítására és ellenőrzésére, amely,komplex objektumra, mint például egy fejezetekből összetett dokumentumelkészítésére irányuló folyamatot egy vagy több, tevékenységgeljellemzett munkavégző végez, amely rendszernek részei az alábbiak: - akomplex objektum modelljét tároló eszköz, - akciókból (28-32)összetett, absztrakt modellt tároló eszköz, - modellakció-kombinációkat képező eszköz, - modellakció-kombinációkat akciókhozrendelő eszköz, - modellakció-kombinációk kivitelezhetőségétmegállapító eszköz, - a kivitelezésre kész modellakció-kombinációkatmegfelelő tevékenységű munkavégző számára hozzáférhetővé tevő eszköz,amely komplex objektumnak hierarchikus szintekből álló, fastruktúrájúmodellje van, amely szinteket szülőobjektumok és alsóbb szintben lévőleányobjektumok alkotnak. A találmány továbbá a rendszer elemeittartalmazó, programozható folyamatirányító eszköz, és afolyamatirányító eszköz funkcióinak ellátására számítógépen futtatvaalkalmas számítógépprogram. Ó

Description

V 2. c L í 2 ·· · ······ i : ttlteteli ^:·:· ·.:· :::· ·::· PÉLDÁNY

Képviselő: / ζ \

DANUBIA Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft, Budapest / /]

97174-3346A SE k 7 J

RENDSZER FOLYAMAT IRÁNYÍTÁSÁRA ÉS ELLENŐRZÉSÉRE, PROGRAMOZHATÓ FOLYAMATIRÁNYÍTÓ ESZKÖZ ÉS SZÁMÍTÓGÉP PROGRAM

A találmány tárgya rendszer folyamat irányítására és ellenőrzésére, továbbá programozható folyamatirányító eszköz és számítógép program, amely komplex objektumra, mint például egy fejezetekből összetett dokumentum elkészítésére irányuló folyamatot egy vagy több, tevékenységgel jellemzett munkavégző végez, amely rendszernek részei az alábbiak: - a komplex objektum modelljét tároló eszköz, - akciókból összetett, absztrakt modellt tároló eszköz, - modell-akció kombinációkat képező eszköz, - modell-akció kombinációkat akciókhoz rendelő eszköz, - modell-akció kombinációk kivitelezhetőségét megállapító eszköz, - a kivitelezésre kész modell-akció kombinációkat megfelelő tevékenységű munkavégző számára hozzáférhetővé tevő eszköz.

Ilyen rendszer van ismertetve Sarin et al.: „A process model and system for supporting collaborative work” a SIGOIS bulletin, 2 2/3, 213 — 224 oldalain. Ez a rendszer támogatja a szervező folyamatok definiálását, kivitelezését, monitorozását és dinamikus módosítását, objektum-orientált hálózati szolgáltatás terén.

Az ismert rendszer a komplex objektumokat, azokat kis objektumokra bontva, sorosan kezeli. A felhasználó határozhatja meg, milyen kis objektumokra legyen bontva a komplex objektum. Sarin e művében javasolja a komplex objektum minél kisebb objektumokra bontását a finomabb feldolgozás érdé2 kében. Ez azonban hátrányos azért, mert így sok apró objektum adatait, állapot-információit szükséges nyilvántartani a rendszerben.

Célunk a találmánnyal ez ismert megoldások említett hiányosságának kiküszöbölése, olyan, folyamatot irányító és ellenőrző rendszer, programozható folyamatirányító eszköz és számítógép program kialakításával, amelyek hatékonyabbak, jobban kezelhetők, mint a fent ismertetett megoldás.

A megoldás alapja az a felismerés, hogy a komplex objektum kisebb objektumokra bontását függéseik megtartásával végezzük, a kisebb objektumokat összerendeljük tevékenységgel, így megtakarítható az objektumok adatainak többszörös tárolása, egyszerűbb a több kis objektumban közös adatok, jellemzők módosítása, egynél több objektum szimultán feldolgozhatóvá válik.

A feladat találmány szerinti megoldása egy rendszer a folyamat irányítására és ellenőrzésére, amely, komplex objektumra, mint például egy fejezetekből összetett dokumentum elkészítésére irányuló folyamatot egy vagy több, tevékenységgel jellemzett munkavégző végez, amely rendszernek részei az alábbiak:

- a komplex objektum modelljét tároló eszköz,

- akciókból összetett, absztrakt modellt tároló eszköz,

- modell-akció kombinációkat képező eszköz,

- modell-akció kombinációkat akciókhoz rendelő eszköz,

- modell-akció kombinációk kivitelezhetőségét megállapító eszköz, - a kivitelezésre kész modell-akció kombinációkat megfelelő tevékenységű munkavégző számára hozzáférhetővé tevő eszköz, ahol a komplex objektumnak hierarchikus szintekből álló, fa-struktúrájú modellje van, amely szinteket szülő-objektumok és alsóbb szintben lévő leány-objektumok alkotnak.

Előnyösen a komplex objektumnak és a komplex objektumot alkotó objektumoknak állapotjelzői vannak, a rendszernek van objektumnak az objektu mot érintő akcióban megváltozott állapotjelzőjét az objektumhoz tartozó mindegyik szülő- és leány-objektumon automatikusan átvezető eszköze.

Célszerűen a rendszernek a komplex objektumnak és a komplex objektumot alkotó objektumoknak objektívtípusa van, és az akciókból absztrakt modellt definiáló eszköznek az objektumtípust akcióhoz rendelő eszköze van.

Előnyösen a rendszernek a komplex objektum vagy valamelyik ezt alkotó objektum és akció között az objektumtípusnak megfelelő akció-objektum kombinációt létrehozó eszköze van.

Célszerűen a rendszernek egymástól közvetlenül függő objektumokat érintő akciót figyelő, modell-akció kombinációk kivitelezhetőségét megállapító eszköze van.

Előnyösen a rendszernek az érintett objektum mindegyik állapotjelzője értékének megfelelőségét figyelő, modell-akció kombinációk kivitelezhetőségét megállapító eszköze van.

Célszerűen a folyamatban, az akcióban érintett objektum egy vagy több állapotjelzőjének előre definiált megváltozását eredményező akciók vannak.

Előnyösen a folyamatban, az akcióban érintett objektum egy vagy több állapotjelzőjének egy vagy több lehetőség valamelyike szerinti megváltozását eredményező akciók vannak.

A találmány szerinti megoldás másrészt programozható folyamatirányító eszköz, amely a találmány szerinti rendszer elemeit tartalmazza.

A találmány szerinti megoldás továbbá számítógép program, amely számítógépen futtatva, a folyamatirányító eszköz funkcióinak ellátására alkalmasan van kialakítva.

A találmány szerinti megoldásban nem csak a folyamat modelljét bontjuk akciókra, hanem a komplex objektumot is objektumokra bontjuk, intelligens módon, és ezeket az objektumokat kombináljuk az akciókkal. Ezzel elérjük, hogy a komplex objektumot alkotó objektumokon szimultán végezhetünk műveleteket, nem csak sorosan, mint az ismert megoldás szerint.

Az ismert rendszerben az alkalmazó személy feladata a komplex objektum kisebb objektumokra bontása. Bár ez megkönnyíthető sablonok alkalmazásával, de az objektumoknak nevet kell adni, és hozzájuk tevékenységet (job) szükséges társítani, a nevek nem azonosítják a tevékenység sablonokat.

A találmány szerinti megoldásban ezzel szemben, az alkalmazó személynek alig van feladata a folyamat definiálásával, a rendszerben a komplex objektum és az ezt alkotó kisebb egységek mind objektumok, amelyeknek meghatározott típusa van, és a folyamat modelljének definiálására alkalmas eszköz az objektumtípus és az akció párosításán alapul. Ennek az objektumközpontú felbontásnak megvalósításához az alkalmazó személynek csak az objektum modelljét és a folyamat modelljét kell meghatároznia, ezek összekapcsolását a rendszer már automatikusan elvégzi. Mindkét modell ismételten felhasználható, ami idő és munkaerő megtakarítást jelent az alkalmazó számára.

Az alábbiakban, kiviteli példák alapján, részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon az

1. ábra pl. használati utasítás elkészítésének folyamatát szervező, programozható folyamatirányító eszköz és rendszer vázlatos rajza, a

2. ábra a használati utasításnak (komplex objektum) a találmány szerinti objektumai, és ezek kapcsolata, a

3. ábra a komplex objektum modelljét tároló adatbázis felépítése, vázlat, a 4. ábra folyamat absztrakt modelljének részlete tömb vázlatban, az

5. ábra a folyamat absztrakt modelljét tároló adatbázis felépítése, vázlat, a 6. ábra a rendszer működésének néhány lehetséges fázisát szemléltető folyamatábra.

Az 1. ábrán a folyamat irányítására és ellenőrzésére alkalmas rendszert megvalósító, programozható folyamatirányító eszköz példakénti egységei vannak ábrázolva. A példában egy gépkönyv vagy használati utasítás elkészítésének folyamatát mutatjuk be. A rendszer 1 szervere 5 hálózaton át van kapcsolatban egy vagy több 2, 3, 4 számítógéppel, amelyek 6 monitorra vannak csatlakoztatva. A 2, 3, 4 számítógépek el vannak látva égénél, billentyűzettel, 6 monitorral, és más szükséges perifériás készülékkel. Az 5 hálózat lehet helyi vezetékes (LAN), céges intranet vagy Internet, stb. A 2, 3, 4 számítógépek elláthatják a szerver feladatát is, az 1 ábra szerinti felépítés csak illusztráció.

Az 1. ábra szerinti elrendezésnek vannak előnyei: az információk és a folyamat állásának (az objektumoknak) jellemzői az 1 szerverben vannak tárolva, így bármely 2, 3, 4 számítógép számára, szimultán hozzáférhetők. Ha a folyamat egy elektronikus dokumentum, pl. használati utasítás elkészítése, az elkészült részek egy példánya mindig hozzáférhető az 1 szerveren. A rendszerben előnyösen alkalmazható a web-technológia, információk és feladatok e-mailként továbbíthatók a számítógépek kezelőihez, a kész anyag Interneten lekérdezhető.

A rendszerben számos számítógépes program alkalmazásra kerül, így például a használati utasítás elkészítése a Word vagy más szövegszerkesztő programmal történhet. A szövegszerkesztést a 2, 3, 4 számítógépek használói, a közreműködők végzik, mindenkinek képzettsége, hozzáértése szerinti, meghatározott faladata van a folyamatban. A 2 számítógép kezelője például a menedzser, aki felügyeli az egész folyamatot, a 3 számítógép kezelője a műszaki író szakember, aki megírja a szöveget, a 4 számítógép kezelője például a termék fejlesztéséért felelős mérnök, aki szolgáltatja az anyagot a kezelési utasításhoz. A fenti közreműködők (aktorok) mindegyike más-más tevékenységet végez, és a folyamat más-más fázisában jut szerephez. Egy tipikusan nagy szervezetben ezek a közreműködők nincsenek is napi kapcsolatban egymással, ezért lényeges, hogy a rendszer ellenőrizze is a folyamat és a közreműködők előrehaladását és eredményét.

A rendszer adott feladat ellátására alkalmassá tételéhez szükség van a folyamat definiálására. A definiálást például a folyamat menedzsere végzi a 2 számítógépén. A folyamat definíciójának három jellemző összetevője van: a folyamat tárgyát képező objektum modellje, a folyamat absztrakt modellje, és a közreműködők (munkavégzők).

A 2. ábrán a folyamatban létrehozandó eredmény, a példa szerinti használati utasítás, a komplex objektum modellje van ábrázolva. A komplex objektum modellje számos, egymáshoz függesztett objektumot tartalmaz, amelyek többsíkú, fa-szerkezetben vannak elrendezve, amely fa tövét (felső szintjét) a 7 dokumentum alkotja. Az egymáshoz függesztett objektumok 8, 9 fejezetek, 10 függelék (középső szint), és ezek alá rendelt (alsó szint) 11, 12, 13, 14 szekciók vagy függelékek, ahol az első 8 fejezet alá három 11, 12, 13 szekció, a második 9 fejezet alá egy 14 szekció van rendelve, és a 10 függeléknek nincs szekciója. Természetesen a szekcióknak is lehetnek al-szekcióik, egy tényleges használati utasítás vagy a folyamat más terméke ennél a példánál sokkal összetettebb is lehet.

Az objektumok objektumtípusokba tartoznak. Az objektumtípus a típusba tartozó objektumok közös szerkezeti jellemzőit és lehetséges állapotait tartalmazza. A 8, 9 fejezetek például „fejezet” típusúak. Annak, hogy az egyes objektumokat objektumtípusokba soroljuk (objektívtípust rendeljünk hozzájuk), az a célja, hogy ezzel definiáljuk az objektum helyét az objektum modellben. A 8, 9 fejezetek (objektumok) például egy szinttel lejjebb helyezkednek el a modellben, mint a 7 dokumentum (objektum), de magasabb szinten, mint all, 12, 13, 14 szekciók (objektumok). Az objektumtípusok használata másrészt megkönnyíti új objektumok meghatározását. Egy további fejezet egyszerűen a „fejezet” típus még egyszeri alkalmazásával definiálha tó, automatikusan megkapja ugyanazokat az állapotjelzőket és szerkezeti jellemzőket, amelyek a 8, 9 fejezetekben típusjellemzők, természetesen a típusjellemzők kezdeti értéke más lesz.

Az objektumok jellemzőinek egy része az objektum információtartalmától függ (például egy használati utasítás különböző fejezetei más-más információt hordoznak). Egy absztrakt objektum információtartalma (pl. a 7 dokumentumé) különösen jelentős lehet. A további objektumok (8, 9 fejezetek, 10 függelék, 11-14 szekciók) tartalma szöveg és ábrák. Az információtartalmak adatbázisban tárolhatók, leginkább az 1 szerverben. ílymódon bármely közreműködő a saját 2, 3, 4 számítógépén megnézheti a tárolt információkat, és módosíthatja azokat, ha szükséges.

Az állapotjelzők értékei az objektum állapotát jelzik. Jelzik például, hogy az objektum munkában van, a rajta végzett tevékenység be van fejezve, vagy még el sincs kezdve. Más állapotjelzők a folyamattal kapcsolatos iszonyokat fejeznek ki, például jelzik, hogy az ábrák benne vannak-e a fejezetben, a hibaellenőrzés megtörtént-e, stb.

A találmány szerinti rendszerben adatbázisban tárolódnak a modellek definíciói, így pl. a 7 dokumentum (objektum) definíciója is. A 3. ábra szerinti objektummodell 15 adatbázis 16-21 tartalom-fájljaiban a 7 dokumentum információtartalma van tárolva. Az objektummodell 15 adatbázis az objektummodellről 22, 23 bejegyzéseket tartalmaz, a 7 dokumentum modelljének mindegyik objektumáról.

A 22, 23 bejegyzések 24 - 27 mezői tartalmazzák az objektum jellemzőit. A 24 mező az azonosító mező, a 25 mező az objektumtípus mező, a 26 mező az objektumkapcsolat mező, amely tartalmazza a megosztott jellemzők frissítésének szabályait is, a 27 mező az állapotjelző mező. Az (első) 8 fejezet 26 mezőjének tartalma például, hogy ez a 11 - 13 szekciók (leány objektumok) szülő-objektuma, és hogy ez a 7 dokumentum (szülő-objektum) leány-objektuma, továbbá, hogy a 8 fejezet tartalma a 11 - 13 szekciók tartalmának aggregátja. A találmány szerinti megoldás jelentős előnye, hogy nem szükséges több helyen, több másolatban tárolni objektumonként azok információtartalmát. A 8 fejezetre vonatkozó 22 bejegyzés csak a 16 - 21 tartalom-fájlokra mutató mutatókat tartalmaz, ahol megtalálható a három szekció információtartalma. A 8 fejezet 11 szekciójának 23 bejegyzése csak aló tartalom-fájlra mutató mutatót tartalmaz.

A folyamat absztrakt modellje definíciójának második elemére vonatkozó példa van a 4. ábrán feltüntetve. A folyamat egy használati utasítás létrehozása, például a 2. ábra szerinti 7 dokumentum létrehozása. Egy absztrakt modell 28 - 32 akciókból és 33 - 36 állapotokból áll. Ha egy akció végrehajtódik egy objektumon, annak egy vagy több állapotjelzője megváltozik, az objektum egyik állapotból egy másikba megy át. A 33 - 36 állapotok lehetővé teszik a folyamat hatásos monitorozását. Az objektum állapotának megfigyelésével nyomon követhető, hogy meghatározott akciók végrehajtódtak-e rajta.

A folyamat absztrakt modelljének van (mindig csak egy) kezdeti 37 állapota és egy vagy több lehetséges végső 38 állapota. Az objektumot mindig a kezdeti 37 állapotával definiáljuk, ezért nem lehet egynél több kezdeti állapota.

Előnyösen kétféle akció lehetséges: az egyik féle akció előre meghatározott módon változtat meg egy vagy több állapotjelzőt, ez az akció módosítja az objektum információtartalmát. A 4. ábrán két ilyen akció van feltüntetve: az írás 28 akció, és az editálás 29 akció. Ezeknek a 28, 29 akcióknak csak egyféle, előre meghatározott kimenetele lehet. Az írás 28 akció, és az editálás 29 akció is „fogalmazvány” 33 állapotot eredményez. Természetesen az információtartalom módosítására számtalan lehetőség van, amelyek közül választani lehet.

A másik féle akció számos módon megváltoztathat egy objektum egy vagy több állapotjelzőjét, az ilyen típusú akciókra három példát találunk a 4. ábrán. Ilyenek a „revideálás” 30 akció, az ellenőrzés 31 akció és az elemzés 32 akció. A „revideálás” 30 akció az objektumot a fogalmazvány 33 állapotból a „béta” 34 állapotba vagy „elutasított-1” 35 állapotba viszi. Az „ellenőrzés” 31 akció az objektumot az „elutasított-2” 36 állapotba, vagy a végső 38 állapotba viszi, attól függően, hogy van-e hiba az információtartalomban. Az „elemzés” 32 akció az objektumot az „elutasított-2” 36 állapotból, az elemzés eredményétől függően, ha a tartalom további editálást igényel, az „elutasított1” 35 állapotba vagy, ha a tartalom újabb ellenőrzésre alkalmas, a „béta” 34 állapotba viszi vissza. Az ilyen jellegű akciónak tehát többféle eredménye lehet.

Az akciókhoz objektumtípus van társítva. Az írás 28 akcióhoz lehet például a „szekció” objektumtípus társítva. Az akcióhoz akkor társítható objektumtípus, ha azt valós objektumon kell végrehajtani. így az írás 28 akció végrehajtható ugyanazon időben, pl. az (első) 8 fejezet első 11 szekcióján és második 12 szekcióján, feltéve, hogy ehhez rendelkezésre állnak a források. Az első 8 fejezet harmadik 13 szekcióján ugyanekkor végrehajtható az editálás 29 akció. Ez nem lenne lehetséges, ha az írás 28 akcióval a „fejezet” objektumtípus lenne társítva, mert egy objektumon (a 8 fejezeten) egyszerre nem végezhető kétféle akció, tehát nem lehetséges egyszerre írni és editálni, ez konfliktushoz vezetne az információtartalomban.

Az akciókhoz tevékenységek vannak társítva. Ezek reprezentálják a forrásokat, amelyek az objektumon az akció végrehajtásához szükségesek. A találmány szerinti rendszer „akció-objektum kombinációkat” is létrehoz, a közreműködők számára. Az akciók és tevékenységek társítása teszi lehetővé a folyamat ilyen hatékony lebonyolítását.

A 33 - 36 állapotok (4. ábra) ellenőrző pontokként funkcionálnak, annak ellenőrzésére, hogy egy folyamat egy adott objektumon végrehajtódott-e. Egy objektum akkor léphet tovább egy következő akcióra, ha erre megfelelő állapotban van, amit a megfelelő állapotjelzőjének értéke mutat.

A találmány szerinti megoldás egy előnyös kiviteli alakjában optimalizálható a folyamat absztrakt modellje, annak elérésére, hogy a lehető legtöbb akció legyen párhuzamosan végezhető. Ennek érdekében a tevékenységek sorrendje, kapcsolódásai megváltoztathatók. Az optimalizálás módja jelen bejelentő egy másik, „Method for creating an optimal workflow” című szabadalmi bejelentésének tárgyát képezi.

A rendszerben a folyamat absztrakt modellje az absztrakt modell 39 adatbázisban tárolódik. (5. ábra). A 39 adatbázisban az egyes akciókról 40, 41 bejegyzés van tárolva. A 40, 41 bejegyzésnek „definíció” 42 mezője, „objektumtípus” 43 mezője, és „tevékenység” 44 mezője van. A 42 mező az akció definiálására szolgál. A 42 mező tartalmazhatja azonosítóként az akció nevét, objektív állapotjelzője változtatása módjának részletezését, és egy mutatót, amely az akcióban résztvevő szoftverre mutat. A 43 mező annak az objektumnak a típusát definiálja, amely objektumon az akció végrehajtható. A 44 mező annak definiálására szolgál, hogy kikre (mely közreműködőre) szignálható ki az akció.

Az akciókat az objektumokon (humán vagy más) közreműködők hajtják végre. Az 1. ábra szerinti példában a közreműködők főként emberek, de egy összeszerelési folyamatban vagy számítógépes rendszerben végzett folyamatban a közreműködők lehetnek gépegységek és szoftverek is, amelyek az akcióban végrehajtandó tevékenység ellátására alkalmasak.

A közreműködők azzal a - a folyamat absztrakt modelljében jelölt - tevékenységgel vannak jellemezve, amelynek ellátására alkalmasak. A rendszer ben akció-objektum kombinációk vannak meghatározva, és ehhez rendelhető az akció végrehajtására alkalmas közreműködő.

A közreműködő emberek, akik író, elemző, ellenőrző tevékenység ellátására alkalmasak, hozzárendelhetők az 1. ábra szerinti példában az írás 28 akcióhoz (író) vagy az ellenőrzés 31 akcióhoz (ellenőr). A 7 dokumentum objektumkészítő akciókat végrehajtó közreműködők között van vagy lehet nem ember közreműködő is, például egy a szöveg és ábrák kiosztását oldalakon elrendező szoftver. Egy közreműködő hozzárendelhető egynél több tevékenységhez is, másrészt számos közreműködő is dolgozhat egy tevékenységen.

A rendszer működését folyamatában a 6. ábra kapcsán ismertetjük: a működésnek jellemző fázisai, és azok kapcsolata van feltüntetve a 6. ábrán. Az első három 45, 46, 47 fázis definiálja a végrehajtandó folyamatot. Ebben a három 45, 46, 47 fázisban adatokat táplál be a rendszerbe a rendszer használója. Az objektumot definiáló 45 fázisban nem szükséges megadni a komplex objektum szerkezetét. E ponton fölösleges lenne megadni a dokumentum fejezeteit, szekcióit és ezek kapcsolatát. Fontos viszont, hogy megadjuk azokat az objektumtípusokat, amelyek a 46 fázisban közreműködők kiválasztásához és a 47 fázisban a folyamat absztrakt modelljének megállapításához szükségesek.

Amint már említettük, a rendszer előnyösen tartalmazza a folyamat absztrakt modellje optimalizálásának lehetőségét. Erre a modellt definiáló 47 fázist követő, absztrakt modellt optimalizáló 48 szakaszban kerülhet sor. Ha az objektumot definiáló 45 fázisban nem történt meg mindegyik objektumtípus megadása, akkor a folyamatmodellt definiáló 49 fázisban történik az objektumtípusok konkrét definiálása. Egy specifikus folyamatmodell a következő, objektumot akcióval összerendelő 50 fázisban alakítható ki. A rendszernek eszköze van az objektumok és a bennük alkalmazott akciók automatikus összerendelésére.

A rendszer harmadik (nem ábrázolt) adatbázisában a specifikus folyamatmodell van definiálva és tárolva. A specifikus folyamatmodell ebben a fázisban, az absztrakt modell 39 tárolójának 40, 41 bejegyzései lemásolásával készül, a 43 mezőben megadott objektumtípusba tartozó mindegyik objektum számára. A bejegyzésekhez extra mezők adhatók, amelyekben például a közreműködő megjegyzései tárolhatók. Az eredményül kapott bejegyzés egy objektumakció kombináció részleteit tartalmazza. A harmadik adatbázis nagyon hasonló a folyamat absztrakt modelljének 39 adatbázisához annyiban, hogy a bejegyzések szerkezete hasonló, csak mérete nagyobb.

A találmány szerinti rendszerben alkalmazott, objektumközpontú megközelítés előnyöket nyújt az ismert rendszerekkel szemben: Mindegyik objektumnak külön (más kapcsolatoktól független) kapcsolata van egy-egy akcióval, a harmadik adatbázisba bemásolt 40, 41 bejegyzés révén. Ha egymást követő akciók sora van definiálva a folyamat absztrakt modelljében egy meghatározott objektumtípushoz kötve, a rendszerben ennek egymástól független akció-objektum kombinációk sora felel meg. Minthogy az akció-objektum kombinációk egymástól függetlenek, az objektumok, amelyeken akció folyik, egymástól függetlenül, különböző állapotban lehetnek bármely időpontban. Ez a források jobb kihasználását teszi lehetővé, különösen akkor, ha egynél több olyan közreműködő van ugyanarra a tevékenységre.

Egy előnyös kialakításban a rendszer a specifikus folyamatmodell optimalizálására is tartalmaz lehetőséget, amely optimalizálás a 6. ábra szerinti, objektumot akcióval összerendelő 50 fázist követő 51 fázisban történik meg. Ez az optimalizálás a már említett, másik szabadalmi bejelentés szerinti optimalizálási eljárás újbóli alkalmazásával történhet meg. Az optimalizálás eredményeként kapott specifikus folyamatmodell a lehető legtöbb objektumakció kombináció párhuzamos végrehajtását teszi lehetővé.

A rendszer következő 52 fázisában a végrehajtható objektum-akció kombinációk a megfelelő tevékenységkörű közreműködők számára hozzáférhetővé válnak, a közreműködők végrehajtják az akciókat az objektumokon. A rendszerben először az objektum-akció kombinációk és közreműködők összerendelése történik meg, aminek egy lehetséges módja szerint a közreműködők választhatnak az objektum-akció kombinációk listájáról. A rendszerben rejlő lehetőség számos további lehetőséget vonzhat: így például figyelembe vehető jövőbeni feladatok ellátásában, hogy egy közreműködő milyen feladatot lát el szívesen és a legjobban, mely feladatot (objektum-akció kombinációt) utasít el vagy ad át szívesen más közreműködőnek. A rendszer (1. ábra) tartalmazhat egy figyelmeztető mechanizmust, amely a közreműködőket figyelmezteti még el nem kezdett feladatok elvégzésének sürgősségére. Egy másik figyelmeztető mechanizmus léphet működésbe akkor, ha egy objektum-akció kombináció akciójának befejezetlensége hátráltatja az egész folyamatot.

A folyamat végrehajtása után a rendszer aktualizálja a tárolt modelleket és állapotjelzőket, megjelenít új akció-objektum kombinációkat, amelyek most váltak végrehajthatóvá, esetleg automatikusan össze is rendeli ezeket a közreműködőkkel.

A rendszer figyelembe veszi a közreműködők tevékenységi körét, amikor a hozzáférhető (végrehajtható) objektum-akció kombinációkat megállapítja. A rendszer a végrehajtható objektum-akció kombinációkat csak azok előtt a közreműködők előtt jeleníti meg az 1 ábra szerinti 2, 3, 4 számítógépek 6 monitorán, akik alkalmasak az akció végrehajtására. Ha az akció lebonyolítására alkalmas közreműködő egy számítógépes program (szoftver), az 1 szerver vagy a rendszer 2-4 számítógépeinek egyike emberi beavatkozás nélkül, automatikusan végrehajtja az akciót.

Lehetséges még más szabályokat is meghatározni a végrehajtható objektumakció kombinációk és közreműködők társításában. Ilyen szabály lehet például azon közreműködők kizárása a 8 fejezet ellenőrzéséből, akik írták a 8 fejezet 11-13 szekcióját.

A rendszer csak akkor teszi hozzáférhetővé az objektum-akció kombinációkat közreműködők számára, ha az objektum az akció végrehajtására alkalmas állapotban van. Az akció állapotát állapotjelző értéke mutatja. A rendszer leellenőrzi az akcióban érintett objektummal közvetlen kapcsolatban lévő objektumokat is. A fa rendszerben két különböző síkon levő, egymással közvetlen kapcsolatban lévő objektumon nem végezhető egyidejűleg akció, ha ez egy felsőbb szinttel is összefügg, mert a szülő és leány objektum állapotjelzői egymást befolyásolhatják, és ez zavart okozhat. így például nem végezhető akció egyidejűleg a 8 fejezet objektumon és a tőle közvetlenül (53 függéssel) függő 11 szekció objektumon, mert mindkettő közvetlenül (53 függéssel) függ a 7 dokumentum objektumon (2. ábra). Nem igényel részletesebb magyarázatot az, hogy nem végezhető el a 8 fejezet revideálása (30 akció), miközben all szekcióban írás (28 akció) még folyamatban van. Ha egy közreműködő megkezdi egy objektumon az objektum-akció kombináció végrehajtását, a rendszer blokkolja az akcióban lévő objektum fölötti szülő objektumon és az objektum alatti leány objektumon végzendő akciókat.

Az objektum-akció kombináció akciójának végrehajtása után az új állapotnak megfelelően megváltoznak az állapotjelzők értékei. E változás felszabadítja a blokkolást, így új akció válik végrehajthatóvá, a végrehajtható objektumakció kombinációk megjelenítődnek a végrehajtásra képes közreműködők előtt. A rendszer ugyanekkor automatikusan frissíti a szülő és leány objektumok állapotjelzőit is. Ha például befejeződött a 8 fejezet 11-13 szekcióinak írása, a 8 fejezet objektum állapotjelzője „fogalmazvány” értékre vált. Ez után a 8 fejezeten végrehajtható a revideálás 30 akció, ha van ilyen, végrehajtandó, fejezet-típusú objektum-akció kombináció. Egy objektum szülő és leány objektumainak érintett állapotjelzői automatikusan megváltoznak, ha az objektum állapotjelzője egy akció hatására változott. Az állapotjelzők változásai ílymódon végiggyűrűznek a folyamat egész fa-struktúráján.

A rendszerben lehetőség lehet az egyes közreműködők megjegyzéseinek rögzítésére is. Egy közreműködő ílymódon felhívhatja más közreműködők figyelmét valamely figyelembeveendő szempontra. Ez különösen, pl. a revideálás során leszűrt tanulságok közreadása esetében lehet indokolt, ha a dokumentum valamely részét újra kell írni. Alkalmas ez a lehetőség egy leírásrész újraírása esetén a korábbi változatok másolatának megőrzésére is, így azokhoz vissza lehet nyúlni összehasonlítás vagy visszaállítás céljából. A rendszernek lehet figyelmeztető lehetősége annak megakadályozására, hogy egy már érvénytelen, régebbi változaton kezdjenek folytatni egy munkát, amelyet egy későbbi változatból kiindulva kellene folytatni.

Egy további lehetőség a rendszer kiegészítése időfigyelő rendszerrel, amely kimutatja, hogy az egyes akciók mennyi időt vettek igénybe. Ez az információ segítséget jelenthet a hasonló objektum-akció kombinációk hatékony, jövőbeni elosztásában, költségbecslésben, más folyamatok időigényének megtervezésében. A folyamatról és a forrásokról más adatok is gyűjthetők, így például költség-adatok.

A találmány nem korlátozódik a leírt példákra. így például a számítógépes rendszer megvalósítható 5 hálózatba kapcsolt 1 szerver és 1 - 4 számítógépek helyett egyetlen számítógéppel, vagy egy berendezésbe beépített, egyetlen processzorral is. A közreműködők és akciók definíciója, rendje is megvalósítható a példától eltérő módon, a folyamat absztrakt modellje vagy a rendszer példa szerinti fázisai is változtathatók korlátozott mértékben.

A találmány szerinti programozható folyamatirányító eszköz a rendszer elemeit tartalmazza. A számítógép program, számítógépen futtatva, a folyamatirányító eszköz funkcióinak ellátására alkalmasan van kialakítva.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1 Rendszer folyamat irányítására és ellenőrzésére, amely, komplex objektumra, mint például egy fejezetekből összetett dokumentum elkészítésére irányuló folyamatot egy vagy több, tevékenységgel jellemzett munkavégző végez, amely rendszernek részei az alábbiak:

   - a komplex objektum modelljét tároló eszköz,

   - a folyamat akciókból (28 - 32) összetett, absztrakt modelljét tároló eszköz, - modell-akció kombinációkat képező eszköz,

   - modell-akció kombinációkat akciókhoz rendelő eszköz, — modell-akció kombinációk kivitelezhetőségét megállapító eszköz, — a kivitelezésre kész modell-akció kombinációkat megfelelő tevékenységű munkavégző számára hozzáférhetővé tevő eszköz, azzal jellemezve, hogy a komplex objektumnak hierarchikus szintekből álló, fa-struktúrájú modellje van, amely szinteket szülo-objektumok és alsóbb szintben lévő leány-objektumok alkotnak.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a komplex objektumnak és a komplex objektumot alkotó objektumoknak állapotjelzői vannak, a rendszernek van objektumnak az objektumot érintő akcióban megváltozott állapotjelzőjét az objektumhoz tartozó mindegyik szülő- és leányobjektumon automatikusan átvezető eszköze.
3. 3 . Az 1 vagy 2. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a komplex objektumnak és a komplex objektumot alkotó objektumoknak objektívtípusa van, és az absztrakt modellt definiáló eszköznek az objektumtípust akcióhoz (28-32) rendelő eszköze van.
4. 4. A 3. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a komplex objektum vagy valamelyik ezt alkotó objektum és akció között az objektumtípusnak megfelelő akció-objektum kombinációt létrehozó eszköze van.
5. 5. Az 1 - 4. igénypontok bármelyike szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy egymástól közvetlenül függő objektumokat érintő akciót figyelő, modell-akció kombinációk kivitelezhetőségét megállapító eszköze van.
6. 6. Az 1 - 5. igénypontok bármelyike szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy az érintett objektum mindegyik állapotjelzője értékének megfelelőségét figyelő, modell-akció kombinációk kivitelezhetőségét megállapító eszköze van.
7. 7. Az 1 - 6. igénypontok bármelyike szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a folyamatban az akcióban érintett objektum egy vagy több állapotjelzőjének előre definiált megváltozását eredményező akciók vannak.
8. 8. Az 1 - 7. igénypontok bármelyike szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a folyamatban az akcióban érintett objektum egy vagy több állapotjelzőjének egy vagy több lehetőség valamelyike szerinti megváltozását eredményező akciók vannak.
9. 9. Programozható folyamatirányító eszköz, azzal jellemezve, hogy az 1 - 8. igénypontok bármelyike szerinti rendszer elemeit tartalmazza.
10. 10. Számítógép program, azzal jellemezve, hogy számítógépen futtatva, a 9. igénypont szerinti folyamatirányító eszköz funkcióinak ellátására alkalmasan van kialakítva.

    Océ-Technologies B.V. helyett a meghatalmazott:

    danübix^ Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft Szuhai Elemér szabadalmi ügyvivő