HUP0401774A2

HUP0401774A2 - A training device for ball games

Info

Publication number: HUP0401774A2
Application number: HU0401774A
Authority: HU
Inventors: Jesper Langhorn
Original assignee: Global Goal Aps
Priority date: 2001-10-01
Filing date: 2002-10-01
Publication date: 2004-11-29
Also published as: JP2005503900A; PL200208B1; IS7201A; IL160932A; UA73436C2; EP1432478B1; IS2397B; JP4087791B2; WO2003028812A1; DE60203407D1; CN1254289C; HK1075219A1; KR100865224B1; CN1592646A; KR20040055780A; ATE291471T1; EP1432478A1; DK174776B1; HRP20040310B1; DK200101429A

Abstract

A találmány tárgya olyan edzőeszköz (1) labdajátékokhoz, amely egyelső síkban elrendezett első gyűrűelemet (3), az első síkkallényegében párhuzamos második síkban elrendezett második gyűrűelemet(2) és az első és második gyűrűelemeket egymással összekötő és agyűrűelemekkel együtt nyílásokat meghatározó rudakat (4, 5, 6, 7)tartalmaz. A találmány lényege, hogy olyan hálóval (14, 15, 16, 17)van ellátva, amely valamelyik nyíláson át beérkező labdát megfogja, ésez a háló (14, 15, 16, 17) az első és második gyűrűelem közti térbenvan elrendezve. Ó

Description

KÖZZÉTÉTELI

PÉLDÁNY

100316-1802 KACS

EDZŐ SZERKEZET LABDAJÁTÉKOKHOZ

Számos labdajátékban használnak egy vagy több kaput, amelybe például egy labdát vagy korongot kell bedobni vagy berúgni. Ilyen labdajátékok például a focilabda, a kézilabda és jéghoki. A jól ismert kaputípusok rendszerint egyetlen téglalap alakú nyílással rendelkeznek, amely a kapu másik oldala felől le van zárva, például hálóval, lemezzel vagy valamilyen lappal. Ez a típusú kialakítás célszerű és hasznos a labdajátékos mérkőzések és kupák során, azonban edzési célokra kevésbé alkalmas, különösen labdakezelési gyakorlatokra, pontosan abból kifolyólag, hogy a kapu egyszerre csak egyik oldalról használható, és ily módon nem tud egyszerre több ember és ugyanannál a kapunál edzeni.

Az EP 884,075 számú szabadalmi leírásból olyan duplakaput ismerhetünk meg, amely két jól meghatározott nyílásának következtében két ellentétes oldalról használható. A duplakapu a két nyílás között egy visszaverő anyaggal van lezárva, amely biztosítja, hogy a labdák visszapattanjanak a játékmezőre, ha a kaput találják el, de bennmaradjanak, ha bemennek a kapu két nyílásának egyikén. Egy kerek kiviteli alakot is megismerhetünk, amelynek két nyílása közti része szintén visszaverő anyaggal van lezárva. Ez a kapu ugyan előrelépést jelent a hagyományos egyoldalú kapukhoz képest, mivel két személy párhuzamos edzését teszi lehetővé, azonban továbbra is szükség van olyan edző eszközre, amelyet ennél több ember tud egyszerre használni.

A JP 11-299922 számú szabadalmi leírás több kerek keretelemet tartalmazó játszó alkalmatosságot mutat be. A keret elemekben kötelek határoznak meg bizonyos számú nyílást, és valamely kötelek között hálók vannak elhelyezve, amelyek segítségével járatok vannak kialakítva, például lukak, **.’· ^:.J ·.:·

-2alagutak, belső terek, falak vagy útvonalak a több keret rétegen belül. Ezek a hálók tehát járatok kijelölésére szolgálnak, és nem egy labda megfogására.

Célunk a találmány által olyan edző eszköz biztosítása, amely alkalmas egyszerre több irányból érkező labdák megfogására.

A találmány szerinti edzöeszköz labdajátékokhoz, amely:

• egy első síkban elrendezett első gyúrűelemet;

• az első síkkal lényegében párhuzamos második síkban elrendezett második gyűrűelemet; és • az első és második gyűrűelemeket egymással összekötő és a gyűrűelemekkel együtt nyílásokat meghatározó rudakat tartalmaz.

A találmány szerinti eszközön a gyűrűelemek és a rudak együttesen minden irányból nyílásokat határoznak meg, amennyiben az eszközt egyik gyűrűelemén megtámasztva a földre helyezzük. Ily módon számos egyén egyidejű edzését teszi lehetővé az egyének számára az eszköz különböző oldalain külön nyílásokat biztosítva. Ezzel egy időben a felső gyűrűelem által meghatározott nyílás kihasználható olyan egyén által, aki vízszintes nyílásba gyakorol labdát juttatni felülről. Az eszközt úgy elhelyezve, hogy a gyűrűelemek lényegében függőleges helyzetbe kerüljenek, az eszköz görgethetővé válik a talajon, ez mozgó célpont eltalálásának gyakorlását teszi lehetővé.

A találmány lényege, hogy valamelyik nyíláson át beérkező labdát megfogó legalább egy hálót tartalmaz, amely az első és második gyűrűelem közti térben van elrendezve.

A hálók megakadályozzák, hogy a labda keresztülmenjen a készüléken, ami különben kényelmetlenséget okozna a készülék másik oldalán gyakorló egyén számára. A hálók maguk is meghatározhatnak további nyílásokat, így még több ember párhuzamos edzése lehetséges.

Egy előnyös kiviteli alaknál a hálók lényegében merőlegesen helyezkednek el legalább az egyik gyűrűelem által meghatározott síkra. A hálóknak ilyetén elrendezése a különböző irányból érkező labdák megfogására alkalmas.

Alternatív megoldásként vagy az előzővel együttesen alkalmazva, az első és második gyűrűelem kerülete közt is elrendezhető egy háló. Egy ilyen háló, azon kívül, hogy megfogja a különböző irányokból érkező labdákat, azt is biztosítja, j*. L^:' ·.·

-3hogy csak valamelyik gyűrűelem nyílásán át érkező labda juthat a készülék belső terébe.

Egy célszerű kiviteli alaknál legalább az egyik gyűrúelem kör alakú. Ennek köszönhetően a készüléket könnyebb görgetni, akár mozgatható cél eltalálásának gyakorlása közben, akár a készülék szállításakor. Egy másik lehetőség, hogy legalább az egyik gyűrüelem sokszög alakú, ezt adott esetben könnyebb lehet előállítani. Emellett más formák, illetve a fentiek kombinációja is elképzelhető.

Az első és második gyürűelem mérete lehet lényegében megegyező. Ez sok esetben igen praktikus kiviteli alak a készüléken előállító nyílások szabályos alakja miatt. Ez a forma továbbá a készülék görgetését is könnyebbé teszi.

Előnyösen az első és második gyűrűk egyike kellően nehéz ahhoz, hogy biztosítsa az eszköz stabilitását akkor, ha azt valamely gyűrűelemére támaszkodóan lényegében vízszintes felületre helyezzük. Az első és második gyürűelem lehet különböző méretű is. Az ilyen kapukat rendszerint a kisebbik nyílással felfelé szokás elhelyezni. A felül elhelyezkedő kisebb nyílás előnyös lehet vízszintes nyílásba való betalálás gyakorlásakor.

Az eszköz tartalmazhat továbbá egy támasztólábat, amely bizonyos távolságban helyezkedik el az első és második gyűrűelemek által meghatározott síkoktól. Ennek segítségével az eszköz elemelhetö a talajról, így növelhető a vízszintes nyílásba való betalálás nehézségi szintje.

Ha az eszköz gyűrűelemei különböző méretűek, előnyösen tartalmazhat egy kosár alakú hálót a kisebbik gyűrűelemhez erősítve. Egy ilyen háló a vízszintes nyíláson át beérkező labdát a készülék belsejébe vezeti.

Ha az első és második gyűrűelemek azonos méretűek, az eszköz tartalmazhat még egy harmadik gyürűelemet, amely az első és második síkkal lényegében párhuzamos harmadik síkban van elrendezve. A harmadik gyűrűelem előnyösen kisebb, mint az első és második gyűrűelemek. Ez a korábban említett többféle edzésmód kombinálását teszi lehetővé.

A találmány egy előnyös kivitelezésénél az első, második és harmadik gyűrűelemek kör alakúak és egy tengely mentén vannak elrendezve; az első és harmadik gyűrűelemek több darab, egyenes összekötőrudakkal vannak egymással összekapcsolva; a második gyűrűelem az első gyűrűelem és harmadik gyűrűelem között van elhelyezve, és az egyenes összekötőrudakkal van j’. T;. :_m: :_J .

-4oldalrudak segítségével összekapcsolva; az első és második gyűrűelemek közt legalább az egyik gyűrűelem síkjára lényegében merőlegesen vannak hálók elrendezve; a második és harmadik kerületei közt egy további háló van elhelyezve; és egy kosár alakú háló van a harmadik gyűrűelemhez erősítve.

A találmány további részleteit kiviteli példákon keresztül, ábrák segítségével ismertetjük. Az

1. ábra az edzöeszköz első kiviteli alakját mutatja, amelynél két gyürűelem van egymással rudak segítségével összekötve, a

2. ábra az 1. ábra szerinti eszköz döntött helyzetben, a

3. ábra az 1. ábra szerinti eszköz négy hálóval ellátva, a

4. ábra hat hálóval rendelkező edzöeszköz, az

5. ábra hatszög alakú edzőeszköz, a

6. ábra különböző méretű gyűrüelemekkel rendelkező edzőeszköz, a

7. ábra a 6. ábra szerinti eszköz talpra szerelt változatának képe, a

8. ábra egyetlen tartórúdra szerelt edzőeszköz, amely kerületi hálóval rendelkezik, a

9. ábra három tartórúdra szerelt edzőeszköz, a

10. ábra a 9. ábra szerinti eszköz kosár alakú hálóval ellátva, a

11. ábra egy kombinált edzőeszköz, a

12. ábra a 11. ábra szerinti eszköz hálók nélkül, és a

13. ábra egy másik típusú edzőeszköz hálók nélkül.

A találmány szerinti 1 edzőeszköz vagy edzőkapu első kiviteli példája az 1. ábrán látható. Ennél a példánál az 1 edzőeszköz két, gyakorlatilag azonos méretű, kör alakú 2, 3 gyűrűelemből áll. A két 2, 3 gyürűelem négy darab összekötő 4, 5, 6, 7 rúddal van egymáshoz erősítve, oly módon, hogy a két 2, 3 gyűrűelem egymással párhuzamos síkokban helyezkedik el, amelyek távolsága megegyezik az összekötő 4, 5, 6, 7 rudak hosszával.

Ha az 1 edzőeszközt az egyik 3 gyűrűelemmel lefelé helyezzük el a 8 talajon, mint ahogy az 1. ábrán látható, a 2, 3 gyűrüelemek és a 4, 5, 6, 7 rudak négy darab 9, 10, 11, 12 nyílást határoznak meg, amelyek mindegyike külön kapuként használható edzések alkalmával, például labdakezelési gyakorlatok során. A nyilak jelölik azokat az irányokat, amelyekből egy labda bedobható vagy

-5berúgható a 4 kapu 9, 10, 11, 12 nyílás valamelyikén át. Ezen felül a felső 2 gyűrüelem kör alakú 13 nyílása szintén kihasználható olyan edzőgyakorlatok során, amelyeknél a labdával egy vízszintes nyíláson kell betalálni, az ábrán ezt az irányt is nyíllal jelöltük.

Az 1 edzőeszköz bármilyen alkalmas anyagból készülhet, például acélból vagy más fémből, fából vagy szintetikus anyagból, úgy mint műanyagból. Fontos azonban, hogy legalább az egyik 3 gyűrűelem kellően nehéz anyagból készüljön ahhoz, hogy biztosítsa az eszköz stabilitását, amennyiben azt az 1. ábrán látható helyzetbe állítják. Alternatív megoldásként az alsó gyűrű ellátható rögzítő eszközökkel, például cövekekkel vagy szegekkel, amelyek segítségével az 1 edzőeszköz a talajhoz rögzíthető. Az 1 edzőeszköz mérete az edzés típusától vagy a labdajáték fajtájától függően változhat. Méretbeli különbség lehet továbbá a gyerekek és felnőttek által használt eszközök között. A gyerekek számára készült 1 edzőeszköz tipikus mérete focilabda esetén 1,5 - 2 m átmérőjű 2, 3 gyűrűelem, amelyek egymástól mért távolsága körülbelül 1,2 - 1,5 m.

Az 1. ábrán látható 1 edzőeszköz a 2. ábrán látható függőleges helyzetben könnyen mozgatható. Az 1 edzőeszköz ebben a helyzetben könnyen görgethető, majd a megfelelő helyre érve visszadönthetö az 1. ábrán látható helyzetbe. A 2. ábrán látható helyzet azonban edzési gyakorlatokhoz is felhasználható. Álló helyzetben, különösen a 2 gyűrűelem által meghatározott kör alakú 13 nyílás, kerek kapuként használható. A labda beérkezésének irányát ez esetben is nyíllal jelöltük. Ennél érdekesebb felhasználási lehetőség azonban, amikor a kapuként szolgáló 13 nyílásba az eszköz görgetése közben kell betalálni, így mozgó célpont eltalálása is gyakorolható. Akár a 9, 10, 11, 12 nyílások is használhatók mozgó kapuként az 1 edzőeszköz görgetése közben.

A 3. ábrán látható, hogy a találmány szerinti 1 edzőeszköz ellátható 14, 15, 16, 17 hálókkal, amelyek javítják az eszköz edzésbeli felhasználhatóságát. A 14, 15, 16, 17 hálók az összekötő 4, 5, 6, 7 rudakhoz és/vagy a 2, 3 gyűrűelemek kerületéhez vannak rögzítve, és az eszköz közepénél a négy darab 14, 15, 16, 17 háló egymással van összekapcsolva. A 14, 15, 16, 17 hálók magassága az összekötő 4, 5, 6, 7 rudak hosszával egyezik meg. A 14, 15, 16, 17 hálók megfogják a kapu 9, 10, 11, 12 nyílásain át beérkező labdákat, így azok nem tudnak keresztülhaladni az eszközön, és nem zavarják az eszköz átellenes

Ν.’· L^: ·.’·'

-6oldalán edző egyént. A 14, 15, 16, 17 hálók ezen felül határozottabbá teszik az egyes kapukat. Példaként bemutatjuk, hogy a 10 nyílás által meghatározott kapu a 2, 3 gyűrűelem, az 5, 6 rudak és a 15, 16 hálók által van határolva. Természetesen az eszköz felső 2 gyűrűeleme (illetve a 13 nyílás) által meghatározott teteje szintén lezárható egy hálóval, de általában célszerűbb nyitva hagyni a 13 nyílást, így az a fent leírt edzésgyakorlatok során kihasználható. Az edzés lehetőségek a 14, 15, 16, 17 hálók által tovább bővülnek, mivel a 13 nyílás így négy különböző résznyílásra van osztva.

A 3. ábrán látható négy darab 14, 15, 16, 17 hálók egy vonalban vannak elrendezve a 4, 5, 6, 7 rudakkal, ami rendszerint kényelmes megoldást jelent. Előfordulhat azonban, hogy a 14, 15, 16, 17 hálók vagy azok közül néhány a 4, 5, 6, 7 rudakhoz képest máshogy vannak felszerelve. Például úgy, hogy felosszák az egyes 9, 10, 11, 12 nyílások által meghatározott kapukat. Az is lehetséges, hogy az összekötő 4, 5, 6, 7 rudak kizárólag a 2, 3 gyürűelemek összekapcsolására szolgálnak, függetlenül a kapunyílásoktól, amelyeket ez esetben a hálók határoznak meg. Továbbá a hálók száma nem feltétlenül egyezik meg az összekötörudak számával. Ilyen kiviteli alakra láthatunk példát a 4. ábrán, amelyen a 21 edzőeszköz három darab összekötő 22, 23, 24 rúddal és hat darab 25, 26, 27, 28, 29, 30 hálóval rendelkezik. Ez esetben a 25, 26, 27, 28, 29, 30 hálók és a 2, 3 gyürűelemek együttesen hat darab kapunyílást határoznak meg, holott csupán három darab összekötő 22, 23, 24 rúd van. Célszerű azonban, ha a 22, 23, 24 rudak mindegyike a 25, 26, 27, 28, 29, 30 hálók valamelyikével egy vonalban található, mint ahogy ez az ábrán is látható.

Az eddig látott kiviteli alakoknál a 2, 3 gyűrűelemek kör alakúak voltak. Elképzelhetők azonban más formájú gyürűelemek is. Példaként említhetünk ellipszis- vagy sokszög alakú gyürüelemeket. Sokszög alakú 32, 33 gyűrűelemekre láthatunk példát az 5. ábrán bemutatott 31 edzöeszköz esetén. A hatszög alakú 32, 33 gyűrűelemektöl eltekintve, a 31 edzöeszköz szerkezete és funkciója hasonlít a 4. ábrán látott 21 edzöeszközéhez. Megjegyezzük, hogy a sokszög alakú gyűrűelemek nem feltétlenül szabályosak, azaz a sokszög egyes oldalai lehetnek különböző hosszúságúak. A gyürűelemek állhatnak továbbá egyenes szakaszok és köríves szakaszok kombinációjából, az egyetlen megkötés, hogy a teljes gyűrűelem zárt görbét határozzon meg.

.ί. **.*· ^:.J ÍJ ·/· - 7A 6. ábráról látható, hogy a 42, 43 gyürüelemek mérete lehet különböző. Az itt bemutatott 41 edzőeszköz egy kisebb felső 42 gyürüelemmel és egy nagyobb méretű alsó 43 gyűrűelemmel rendelkezik, amelyeket három összekötő 44, 45, 46 rúd kapcsol össze. Ez esetben csak három darab 47, 48, 49 háló van felszerelve, amelyek így összesen három darab kapunyílást határoznak meg. Ez a kiviteli alak azért előnyös, mert megnehezíti a felső kisebbik 42 gyűrűelem által meghatározott vízszintes 50 nyílás eltalálását, amelyet ráadásul a 47, 48, 49 hálók három részre osztanak. így nagyobb kihívást jelentő gyakorlatok biztosíthatók. Az edzés nehézsége tovább fokozható azáltal, ha az edzőeszközt elemeljük a talajtól, mint a 7. ábrán látható kiviteli alak esetében. Az 51 edzöeszköz hasonlít a 41 edzőeszközhöz, azzal a különbséggel, hogy 52 lábon vagy talpon áll. Az alsó 43 gyűrűelemet három darab vízszintes 53, 54, 55 rúd köt össze egy központi 56 lemezzel, amely egy függőleges tartó 57 rúdon támaszkodik. A függőleges 57 rúd alsó vége az 52 lábra van szerelve, amely kellően nagy tömegű ahhoz, hogy biztosítsa az 51 edzőeszköz stabilitását. Az 51 edzőeszköz ugyanúgy használható, mint a korábban bemutatott kiviteli alakok, azonban a kapunyílások magasban való elhelyezése tovább nehezíti az egyes gyakorlatokat.

A 8. ábrán egy másik megemelt 61 edzöeszköz látható. Ez két dologban különbözik az 51 edzőeszköztöl. A tartó 63 rúd a 62 lábat közvetlenül az alsó 43 gyűrűelemmel köti össze. Az ilyen típusú megtámasztás előnyösen akkor alkalmazható, ha a 61 edzőeszköz könnyű anyagból készül, máskülönben a tartó 63 rúd és az alsó 43 gyűrűelem kapcsolódási pontján nagy erők lépnek fel, ami a kapcsolódási pont deformálódásához vezethet. A 62 lábnak minden esetben elég súlyosnak kell lennie, hogy megakadályozza készülék feldőlését. A másik különbség, hogy egyetlen 64 háló van a két 42,43 gyűrűelem kerülete közt felszerelve. A 64 háló feladata ez esetben is a 42, 43 gyűrűelemek és az összekötő 44, 45, 46 rudak által meghatározott kapunyílások valamelyikén át beérkező labda megfogása, azzal a további hatással, hogy a 61 edzőkészülék belsejébe csak a vízszintes 50 nyíláson keresztül juthat be labda. Azok a labdák, amelyek nem találnak be az 50 nyílásba, a 64 háló segítségével visszajutnak a játékmezőre.

A 9. ábrán látható 71 edzőeszköz a 8. ábrán bemutatott 61 edzőeszköz egy módosított változata. Egyetlen tartó 63 rúd helyett itt három darab 73, 74, 75 =:.· =..= =.: ·..<

-8rúd van, amelyek a 72 lábat a felső 42 gyűrűelemmel kötik össze, míg az alsó nagyobbik 43 gyűrűelem három megdöntött, oldalsó 76, 77, 78 rúd segítségével van a tartó 73, 74, 75 rudakhoz erősítve. A 71 edzőeszköz hasonló feladatot lát el a 61 edzőeszközhöz. A bemutatott 41, 51, 61 és 71 edzőeszközök kör alakú gyűrűelemekkel rendelkeznek, megjegyezzük azonban, hogy ezeknél a kiviteli alakoknál is elképzelhető más formájú gyürűelem, mint ahogy azt korábban bemutattuk.

A 10. ábra egy további kosár alakú 79 háló van felszerelve a felső 42 gyűrűelemre, amely kosárlabdához használható. Ez a kosár alakú 79 háló a vízszintes 50 nyíláson át érkező labdát a 71 edzőeszköz belsejének közepébe vezeti.

Bizonyos eddig látott kiviteli alakok kombinálhatok is. Például a 11. ábrán látható 81 edzőeszköz, a 4. ábrán látható 21 edzöeszköz és a 10. ábrán látható 71 edzőeszköz kombinációja. A 81 edzőeszköz alsó része megegyezik a 21 edzőeszközzel, tehát két viszonylag nagyméretű 3, 43 gyűrűelemmel rendelkezik, és hat darab 25-30 háló határozza meg a 6 kapunyílást a korábban bemutatott módon. Hasonlóan a felső rész a 71 edzőeszköznek felel meg, amelynek egy kisebb 42 gyűrűeleme, és egy nagyobb 43 gyűrüeleme van, valamint egy kerületi 64 hálója, és egy kosár alakú 79 hálója. A három darab 3, 43, 42 gyűrűelem jelen esetben kör alakú és egytengelyű, és több rúd segítségével vannak egymással összekötve. Három darab tartó 82, 83, 84 rúd köti össze az alsó 3 gyűrűelemet a felső kisméretű 42 gyűrűelemmel, míg a középső 43 gyűrűelem három darab megdöntött oldalsó 85, 86, 87 rúd segítségével van a tartó 82, 83, 84 rudakhoz erősítve. Természetesen mind a tartórudak, mind az oldalsó rudak száma lehet több vagy kevesebb is, mint az itt említett három darab.

A 81 edzőeszköz számos edzési lehetőséget kínál. A 11. ábrán látható módon a talajra helyezve a hat darab 25-30 háló és a két nagyobbik, 3, 43 gyűrűelem által meghatározott 6 kapunyílás alkalmassá teszi a készüléket góllövési gyakorlatokhoz, egyszerre több irányból is. Eközben a felső kisebb 42 gyűrűelem által meghatározott vízszintes 50 nyílás segítségével viszonylag kisméretű vízszintes cél eltalálása gyakorolható, ami labdakezelés elsajátításához hasznos edzési lehetőség. A kerületi 64 háló visszajuttatja a játékmezöre azokat a

1UUÍ?

-9labdákat, amelyek nem találnak be az 50 nyíláson, és természetesen a 64 háló szintén használható közvetlenül a hálóba történő góllövés gyakorlására.

Ha a 81 edzőeszköz meg van döntve, a kisebbik 42 gyűrűelem 50 nyílása kisméretű függőleges kapunyílásként használható, és az eszköz a két nagyobbik 3, 43 gyűrűelemen görgetve mozgó kapunyílás eltalálásának gyakorlására van lehetőség.

A 81 edzöeszköz szerkezetének jobban látható bemutatására a 12. ábrán hálók nélkül tüntettük fel azt. Jól látszik ezen az ábrán, hogy a 3, 42, 43 gyűrűelemek hogyan vannak egymással összekötve a tartó 82, 83, 84 rudak és az oldalsó 85, 86, 87 rudak segítségével. A tartórudak lehetnek függőlegesek is, mint a 9. és 10. ábrán látható 71 edzöeszköz esetében. Ilyen kialakítású 91 edzöeszköz látható a 13. ábrán, amelyet szintén hálók nélkül mutatunk be. A függőleges tartó 92, 93, 94 rudak közvetlenül a felső kisméretű 42 gyűrűelemhez kapcsolódnak, míg a két a nagyobb méretű 3, 43 gyűrűelem oldalsó 95, 96, 97 illetve 98, 99, 100 rudak segítségével vannak a tartó 92, 93, 94 rudakkal összekötve.

A találmány tárgya nem korlátozódik az itt bemutatott előnyös kiviteli alakokra, más megvalósítások is elképzelhetők a csatolt igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül.

Claims

-10SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Edzőeszköz (1, 21, 31,41, 51, 61, 71, 81, 91) labdajátékokhoz, amely: egy első síkban elrendezett első gyűrűelemet (3, 33, 43) tartalmaz;

az első síkkal lényegében párhuzamos második síkban elrendezett második gyűrűelemet (2, 32, 42, 43) tartalmaz; és az első és második gyűrúelemeket egymással összekötő és a gyűrűelemekkel együtt nyílásokat meghatározó rudakat (4, 5, 6, 7, 22, 23, 24, 44, 45, 46, 82, 83, 84) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy valamelyik nyíláson át beérkező labdát megfogó legalább egy hálót (14, 15, 16, 17, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 47, 48, 49, 64) tartalmaz, amely az első és második gyűrűelem közti térben van elrendezve.
2. Az 1. igénypont szerinti edzöeszköz, azzal jellemezve, hogy a hálók (14, 15, 16, 17, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 47, 48, 49) legalább az egyik gyűrűelem síkjára lényegében merőlegesen vannak elhelyezve.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti edzőeszköz, azzal jellemezve, hogy a háló (64) az első és második gyűrűelemek kerületei közt van elrendezve.
4. Az 1 - 3. igénypontok bármelyike szerinti edzőeszköz, azzal jellemezve, hogy a két gyűrűelem (2, 3, 42, 43) közül legalább az egyik kör alakú.
5. Az 1 - 3. igénypontok bármelyike szerinti edzőeszköz, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik gyűrűelem (32, 33) sokszög alakú.
6. Az 1 - 5. igénypontok bármelyike szerinti edzöeszköz, azzal jellemezve, hogy az első és második gyűrűelemek (2, 3, 32, 33) mérete lényegében megegyezik.
7. A 6. igénypont szerinti edzőeszköz, azzal jellemezve, hogy az első és második gyűrűelem (3, 33, 43) közül az egyik az edzökészülék vízszintes felületre történő elhelyezésekor a készülék stabilitásának biztosításához szükséges súllyal rendelkező gyűrűelem (3, 33, 43).
8. Az 1 - 5. igénypontok bármelyike szerinti edzőeszköz, azzal jellemezve, hogy az első gyűrűelem (43) és a második gyűrűelem (42) különböző méretű.
9. A 8. igénypont szerinti edzőeszköz, azzal jellemezve, hogy az első és második síkoktól távolságban elrendezett tartólábbal (52, 62, 72) rendelkezik.
10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti edzőeszköz, azzal jellemezve, hogy az első és második gyűrüelemek közül a kisebbikre felszerelt kosár alakú hálóval (79) rendelkezik.
11. A 6. vagy 7. igénypont szerinti edzőeszköz, azzal jellemezve, hogy az első két síkkal lényegében párhuzamos harmadik síkban elrendezett harmadik gyűrűelemet (42) tartalmaz, és a harmadik gyűrűelem (42) kisebb, mint az első gyűrűelem (3) és a második gyűrűelem (43).
12. A 11. igénypont szerinti edzöeszköz, azzal jellemezve, hogy:

az első, második és harmadik gyűrűelemek (3, 43, 42) kör alakúak és egy tengely mentén vannak elrendezve;

az első és harmadik gyűrűelemek több darab, egyenes összekötörudakkal (82, 83, 84) vannak egymással összekapcsolva;

a második gyűrűelem (43) az első gyűrűelem (3) és harmadik gyűrűelem (42) között van elhelyezve, és az egyenes összekötörudakkal (82, 83, 84) van oldalrudak (85, 86, 87) segítségével összekapcsolva;

az első és második gyűrűelemek (3, 43) közt legalább az egyik gyűrűelem (3, 43) síkjára lényegében merőlegesen vannak hálók (25, 26, 27, 28, 29, 30) elrendezve;

a második és harmadik gyűrűelem (43, 42) kerületei közt egy további háló (64) van elhelyezve; és egy kosár alakú háló (79) van a harmadik gyűrűelemhez (42) erősítve.

közzététel/ példány

100316-1802 KACS

EREDETI SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Edzőeszköz (1, 21, 31, 41, 51, 61, 71, 81, 91) labdajátékokhoz, azzal jellemezve, hogy :

egy első síkban elrendezett első gyűrűelemet (3, 33, 43) tartalmaz;

az első síkkal lényegében párhuzamos második síkban elrendezett második gyűrűelemet (2, 32, 42, 43) tartalmaz; és az első és második gyűrűelemeket egymással összekötő és a gyűrűelemekkel együtt nyílásokat meghatározó rudakat (4, 5, 6, 7, 22, 23, 24, 44, 45, 46, 82, 83, 84) tartalmaz.

2. Az 1. igénypont szerinti edzőeszköz, azzal jellemezve, hogy valamelyik nyíláson át beérkező labdát megfogó legalább egy hálót (14, 15, 16, 17, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 47, 48, 49, 64) tartalmaz, amely az első és második gyűrűelem közti térben van elrendezve.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti edzöeszköz, azzal jellemezve, hogy a hálók (14, 15, 16, 17, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 47, 48, 49) legalább az egyik gyűrűelem síkjára lényegében merőlegesen vannak elhelyezve.

4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti edzöeszköz, azzal jellemezve, hogy a háló (64) az első és második gyürűelemek kerületei közt van elrendezve.

5. Az 1 - 4. igénypontok bármelyike szerinti edzőeszköz, azzal jellemezve, hogy a két gyűrűelem (2, 3, 42, 43) közül legalább az egyik kör alakú.

6. Az 1 - 4. igénypontok bármelyike szerinti edzőeszköz, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik gyűrűelem (32, 33) sokszög alakú.

7. Az 1 - 6. igénypontok bármelyike szerinti edzöeszköz, azzal jellemezve, hogy az első és második gyűrűelemek (2, 3, 32, 33) mérete lényegében megegyezik.

8. A 7. igénypont szerinti edzöeszköz, azzal jellemezve, hogy az első és második gyűrűelem (3, 33, 43) közül az egyik az edzökészülék vízszintes felületre történő elhelyezésekor a készülék stabilitásának biztosításához szükséges súllyal rendelkező gyűrűelem (3, 33, 43).

9. Az 1 - 6. igénypontok bármelyike szerinti edzöeszköz, azzal jellemezve, hogy az első gyürűelem (43) és a második gyűrűelem (42) különböző méretű.

10. A 9. igénypont szerinti edzőeszköz, azzal jellemezve, hogy az első és 5 második síkoktól távolságban elrendezett tartólábbal (52, 62, 72) rendelkezik.

11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti edzöeszköz, azzal jellemezve, hogy az első és második gyűrűelemek közül a kisebbikre felszerelt kosár alakú hálóval (79) rendelkezik.

12. A 7. vagy 8. igénypont szerinti edzöeszköz, azzal jellemezve, hogy az 10 első két síkkal lényegében párhuzamos harmadik síkban elrendezett harmadik gyűrűelemet (42) tartalmaz, és a harmadik gyűrűelem (42) kisebb, mint az első gyűrűelem (3) és a második gyürűelem (43).
13. A 12. igénypont szerinti edzőeszköz, azzal jellemezve, hogy:

az első, második és harmadik gyűrűelemek (3, 43, 42) kör alakúak és egy 15 tengely mentén vannak elrendezve;

az első és harmadik gyűrűelemek több darab, egyenes összekötőrudakkal (82, 83, 84) vannak egymással összekapcsolva;

a második gyűrűelem (43) az első gyürűelem (3) és harmadik gyűrűelem (42) között van elhelyezve, és az egyenes összekötőrudakkal (82, 83, 84) van 20 oldalrudak (85, 86, 87) segítségével összekapcsolva;

az első és második gyűrűelemek (3, 43) közt legalább az egyik gyűrűelem (3, 43) síkjára lényegében merőlegesen vannak hálók (25, 26, 27, 28, 29, 30) elrendezve;

a második és harmadik gyűrűelem (43, 42) kerületei közt egy további háló 25 (64) van elhelyezve; és egy kosár alakú háló (79) van a harmadik gyűrűelemhez (42) erősítve.