HUT59059A

HUT59059A - Method for semi-automatic or automatic operating the friction clutch of motor vehicle

Info

Publication number: HUT59059A
Application number: HU903148A
Authority: HU
Inventors: Sandor Simonyi; Gyoergy Valoczi
Original assignee: Csepeli Autogyar
Priority date: 1990-05-23
Filing date: 1990-05-23
Publication date: 1992-04-28
Also published as: HU903148D0; EP0462414A1

Description

ELJÁRÁS GÉPJÁRMŰ SÚRLÓDÁSOS TENGELYKAPCSOLÓJÁNAK Í=SL AUTOMATIKUS VAGY AUTOMATIKUS MŰKÖDTETÉSÉHEZ

Csepel· Autógyár - Szigetszentmiklós í-eltalálok:

dr.Simonyi Sándor - Salgótarján Válóczi György - Salgótarján ,·. uajelantés napja: 1990. 05.

'D T

A találmány olyan eljárásra vonatkozik, amelynek segítségével a gépjármű súrlódásos tengelykapcsolója félautomatikusan vagy automatikusan működtethető. Az ilyen gépjármüveknél a belsőégésű motor és a mechanikus, szinkronizált, kézi kapcsolású, vagy automatizált sebességváltó közé iktatott tengelykapcsolót energiaiorráéról táplált müködtetőeszközze1, pneumatikus munkahengerrel oldjuk-zárjuk.

Ismeretes, hogy régi konstruktőri törekvés a gépjármű tengelykapcsolójának valamilyen mértékű automatizálása. Eredetileg a különösen városi forgalomban gyakori kuplungolással járó fáradtságtól kívánták megkímélni a gépkocsivezetőt, újabban a mechanikus, szinkronizált, automatizált sebességváltók megjelenése adott e fejlesztési iránynak lendületet .

órását állandó

A legkozdetlogcsobb megoldásoknál,amilyen például a HU-5154/86. asz-u szabadalmi leírásból ismerhető r.ieg, a t engelykapcsoló legfeljebb annyit finomítottak állítottak be, és c-zek közül a hoz magasabbat választottak.

számú, az Uö-4.403.682 számú.

aoadalmi leírásból megismerhető megoldás. Ilyen HU-937/87 sz, szabadalmi leírás az eltéréssel, hogy a zárási sebesség a gázpedúlúHús sál arányos. Ezeknek a megoldásoknak egy fejlesztett változata az, amikor a zárást egy gyors megközelítő és egy foraulatszámarányos szakaszra osztják.

. / ·

Nyilvánvaló, hogy ezek a megoldások meg sem közelítik azt a vezetési inteligenciát, amellyel még a gyakorlatlan gépkocsivezető is képes a tengelykapcsolót működtetni. Ennek az az oka, hogy ezek a megoldások nem képesek figyelembe venni még a legegyszerűbb terhelési problémákat.' sem.

További fejlődést jelentett az olyan megoldás, amikor görbeseregből vagy táblázatból választják ki a megköze11tőlég legjobb zárási mutat be az U3-4.295.551 és az cP-O.130.792 számú sebességet. Ilyen megöl számú, az US-4.413. szabadalmi leírás.

Más irányból közelítik meg a problémát azok a megoldások, ahol a motor fordulat szórnának és a nyeleskerék fordulatszámának a szinkronizálásával kívánják az ideális zárást megvalósítani, Erre mutat példát az

US-4.294.341 számú, az US-3,752.204 számú, at US-4.483.625 számú, vagy a 02-03-27.00^88 számú szabadalmi leírás.

Mivel ezeknél a megoldásoknál a motor fordulatszámút a gázpedáltól függetlenül nem lehet szabályozni, így a szinkronitást csak a tengelykapcsoló csúsztatásával lehet létrehozni. A legutóbb említett megoldásnál azonban némi finomítás tapasztalható, ugyanis a vezérlésnél figyelembe veszik a motor tehetetlenségét, a jármű terhelését, gyorsulását, sebességét is.

A legtökéletesebbnek az a megoldás tartható, amely az US-4.226.295 sz. szabadalmi leírásból ismerhető meg. Ennél a vezérlésnél sz a cél, hogy a tengelykapcsoló zárásakor ne legyen ránditás. A ránditást a jérmüGöbesség második differenciálhányadosaként értelmezik. A megengedett ránditás és a motor fordulatszám arányában a tényleges ránditásra vezérelnek.

ebből a tekintélyes mértékű áttekintésből látható, hogy a vezérlésekkel egyelőre nem sikerült megközelíteni azt a finom tengelykapcsoló működtetést, amelyre egy gépkocsivezető képes.

A találmányunk célja tehát az, hogy olyan félautomatikus vagy automatikus tengelykapcsoló működtetési eljárást adjunk, amely legjobban megközelíti a gépkocsivezető ügyességét. Célunkat annak a felismerésnek alapján értük el, mely szerint a tengelykapcsoló működtetése szempontjából a legfontosabb információ a motort érő tényleges terhelés nagysága. Itt a léc úton, önsúllyal indulás éc legnagyobb terhelést hegyr való indulás, vagy haladói kisebb terhelést haladás jelenti, ben teljes terhe ármüné mig a é s s e 1 /kiló j sága nem mérhető léskor mérhető jellemzőkből már kikövetkeztető za a motort érő tényleges terhe , de felismerésünk szerint a m

Fokozatváltáskor ugyanét motor fordulat számából az ideális működtetést ben azt figyelemmel módoa gépkocsivezető □lapján tenne.

A találmány tehát eljárás gépjómü súrlódásos tengelykapcsolójának fólautomatikus vagy jutó,.'.etikus működtetéséhez, amikor a gépjármű belsoégécü motorja és mechanikus, szinkronizált, kézi kapcsolású vagy autó matizált sebességváltója közé iktatott tengelykapcsolót energiai orráéról táplált ;.iüködtet őeozközzsl, célszerüon pneumatikus munkahengerrel oldjuk-zárjuk, ugyan akkor a motor fordulat sztímát gázpedállal működtetett . / ♦ « · « · * h · · · « « · « · · · « • · · · » · ♦

. / .

« ** terheletlenül induló gél folytatjuk, majd állítjuk a tényleges fordulatszámjélből a ges induló gázj jelet állítunk fordulatszám és járműével azonos zárási s a gép j árrnü negmozclulásako induló gázj elet, a tárolt induló gázjel és a tényleges zá elő, a tényleges a tényleges záró fordula zárási sebességet a két tárolt pnozdu ághoz tartozó szakaszon közöt ti zöt t i különbség arányában választjuk mag záró cg □ ténylenes fordulatszámjelnél teljesen összezárjuk a tengelyeiét, továbbá a sebességváltó magasabb vagy alacsonyabb tárolt függvényekből a tengelykapcsoló oldása előtti pillanatnyi gázjelhez és pillanatnyi motor fordulat számjelhez tartozó nyomatékértékeket kikeressük, az összehasonlításukkal terhelési jelet képezünk és a zárási sebességet a terhelési jellel fordítottan arányosan választjuk meg.

A találmány szerinti eljárás egyik előnyös foganatositási módja az, amikor a tengelykapcsoló zárásakor folyamatosan összehasonlítjuk a forciulatszámjeleket, és az egyenlőség azaz szinkronitás beálltakor a tengelykapcsolót azonnal összezárjuk.

A találmány szerinti eljárás náci!·; előnyös foganatosítási módja során induláskor a ténylegesen bekapcsolt sebesség fokozattal aranyosan megváltoztatjuk □ jármű megmozdulása utáni zárási sebességet.

,a találmány szerinti eljárás harmadik előnyös ro^jnatositási módja az, amelynek során induláskor a motor fordulatszámjelének csökkentésekor változatlan gázjel mellett a zárási folyamatot leállítjuk.

. / · • · ·

A találmány szerinti eljárás negyedik foganatosítási módja olyan, hogy a motor fordulatszámjelének megengedett értéknél nagyobb csökkenésekor a zárási folyamatot leállítjuk ás megkezdjük a tengelykapcsoló oldását.

A találmány szerinti eljárás ötödik foganatositási módját

miután ségfokozatba kapcsoltuk, magasabb a zárási sebességet a sebességfokozat sorszámával arányosan megnöveljük.

A találmány szerinti eljárás nyolcadik előnyös foganat ősitási módja ..s, amikor ,z automatizált sobosségváltónál a motor forculatszái.ijele egy áldási fordulatsiámjelet elér, a tengelykapcsolót oldjuk.

• · ,λ találmány szerinti eljárás kilencedik előnyős foganatosítás! módja olyan, hogy amikor a fékpedált lenyomjuk, az oldási fordulatszámjelet megemeljük.

találmány szerinti eljárás tizedik előnyös foganamódját az jellemzi, hogy amikor automatizált sebességváltónál alacsonyabb

CSŐ üresállásban a tengelykapcsolót

I

Z ü Γ

ezután kapcsoljuk az alacsonyabb és zárjuk újra a tengelykapcsolót.

m U t G t j 3

.az 1 úow kialakítását tekintve egy hathengeres Dieselmotor. Az alapjárati fordulatszám n= 600 f/p, a maxi-

mális fordulatszám, η _ 24oo f/p. Az üzemanyagellátást és szabályozást a 4 adagolószivattyú biztosítja, amelyet az 5 szervómotor befolyásol.

A 2 tengelykapcsoló egy száraz surlódótáresés tengelykapcsoló, amelynek a 7 oldószerkezetét, mint működtetőeszközt egy pneumatikus 6 munkahenger működteti. A 6 munkahenger az elágazó 3 csővezetéken, valamint az elektromágneses kétállású kétutú /nyitó-záró/ 9 szelepen és a 11 csővezetéken át az autóbusz 12 sűrített levegőforrásával, mint energiaforrással, mig az ugyancsak eletroraágneses kétállású kétutú /nyitó-záró/ lo szelepen át a környezettel köthető össze.

A 3 sebességváltó egy hagyományos, hatplusz egy fokozatú mechanikus szinkronizált sebességváltó. Az áttételi viszonyok a sebesságfokozatok sorrendjében i-j - 1’ : 7,G3, i₂ = 1:4,09, i = 1:2,70, i^ = 1,34, i_r.. - 1:1,40, i_r - 1,0 és i- 1:5,43.

o i<

A 3 sebességváltó működő négyállású kapcsolóeleme ogy válogatás irányában pneumatikus 13 válogató munkahengerrel, és egy kapcsolás irányban működő háromállású pneumatikus kapcsoló munkahengerrel van összekapcsolva. Hívei a kapcsolóelem mozgatása, azaz a fokozatváltás nem tárgya a találmánynak, ezért a 13 válogató műnkahengert sem és a 14 kapcsoló munkahengert sem ismertetjük részletesen.

Mindössze annyit kell róluk tudni, kegy mivel a kpcsolóelemet üresállásában rugók a 3-4 és az 5-6 sebességfokoza tok kapcsolási utcája között tartják, azért u 13 válogató munkahengernek mind a négy állását egy-egy megfelelő hengertér nyomás alá helyező sávul érjük a 14 kapcsoló munkahengerrel pedig a közópállás és a szélső állás együttes kapcsolásával egy, szélső állásba ható kisebb erőt hozunk létre a szinkronizálás idejére, míg csak a szélső állás kapcsolásával hozzuk, létre a sebesség-fokozat teljes bekapcsolásához szükséges nagyobb erőt.

A 13 válogató múnkahenger zetéken, a 16 szelepen és vezetéken, a 19 szelepen csővezetéken, a 22 szelepen a 24 csővezetéken, a 25 sz.e ._~es egy hengerterei a 15 csővezetéken, a cs öveCl a 20 és a csővezet éken, s a 25 csűvezet át vannak a 12 süritettlevegö forrással összekötve. A kapcsoló munkahenger egyes hengerterei a 27 csővezetéken, a 28 szelepen és a 29 csővezetéken, a 30 csővezetéken, a 31 szelepen és a 32 csővezetéken, valamint a csővezetéken, a 34 szelepen és a 35 csővezetéken át vannak a 12 süritettlevegö forrással összekötve. A 18,

19, 22, 25, 31 és 34 szelep kialakítását tekintve elektromágneses kétállásu háromutú szelep, amely az adott hengerteret vagy a 12 süritettlevegö forrással vagy a környezet tel köti össze.

A rendszer automatikus működéséről a 49 vezérlőegység gondoskodik. Ezt később még részletesen ismertetjük,

A 49 vezérlőegység részére a szükséges információkat különböző jeladók biztosítják.

Ilyen jeladó mindenekelőtt a 37 gázpedálhelyzet - jeladó, amely a 35 gázpedálnál van elhelyezve, és -₄ 7'3 vezet éken át a 49 vezérlőegység 61 bemenetére van kötve.

A 48 tengelykapcsolóhelyzet - jeladó □ 2 tengelykapcsoló oldószerkezeténél van elhelyezve, és a 72 vezeték segítségével a 49 vezérlőegység 30 bemenetére csatlakozik.

Az 1 motorhoz egy 38 fordulatszám váltó elötéttengelyéhez egy kihajtó tengelyéhez egy 40 építve. Ezek kialakításukat hoz ladó , fordulatszám a j seoes jeladó, ordulatszám - jeladó van tekintve induktív jeladók és így valójában nem sz adott tengellyel vannak összeépítve, hanem egy-egy, a tengellyel fix-, más szóval kényszerkapcsolatban lévő fogaskerék fogai elé vannak elhelyezve. Természetszerűleg a 49 vezérlőegységben a fogaskerekek fogszámát a fordulatszámjel feldolgozásakor figyelembe kell venni,

Az 1 motornál lévő 38 fordulatszóm-jeladó értelemszerűen egy, az 1 motor fordulat számával arányos mot rortíulc.tszámjelet, a 3 sebességváltó kihajtótengelyénél elhelyezett 40 fordulatszám-jeladó egy, a jármű sebességére is jellemző ⁿki fordulatszámjelet állít elő. A 3 sebességváltó előtét tengelyénél elhelyezett 39 fordulatszám-jeladó, mivel az élőt éttengely állandó kapcsolatban van a 3 sebességváltó behajtótengelyével /közismert néven: a nyeleskerékkel/, valójában a 3 sebességváltó előtti fordulatszámmal arányos ⁿbe fordulatszám-jelet fog előállítani. <Ξζ a behaj és kézenfekvő, hogy 49 vezérlőegységben áttételi viszonyát i

A 38 fordulatszám-je egység 52 bementére, zetékc-n át az 50 bem a 53 vezetéken ét az totengelynei is eloallitnato lenne, ha az előtóttengelyrő1 származik, a a behajtótengely és az élőt ét tengely s figyelembe kell venni.

Indó a 64 vezetéken át a 49 vezé-rlöa OS forculatszám-jeladó a 52 ve- .

•enetere le a 40 fordulat szám-jeladó •31 bemenetére van rákötve.

vezetékkel at az bemenetére, a bemenet é re

Cl

ÍZ O JÜ az re eladó bemenet bemeneti

Cl tási jeladó a 68 lualdonképpen j rendelkezésér álló loo me épkocsivezető netválasztókapcsolót is. ez általában több kimeneté lehet , ég kedvéért úgy ábrázoltuk, a 49 vezérlőegységnek egyetlen, el. /, találmány ismertetés jelentősége, és megoldása cat, igy az egyszerűsítés nem zavaró különböző

IX 1 C;

és van ”5 ¹J i lel vezet hogy la2 bo t í 0 Q 1 nincs e sze cipón t j ábó 1 szakombarne k rutinvégrehajtó szervek a csatlakoztatva vezér így a m á g n e ele k t válogató raunkahengert ellátó 15 se a 39 vezetéken át a 80 kimenetre, a 19 szelep romágnese a SS vezetéken át a 79 kimenetre, a 22 szelep elektromágnese a 8/ vezetéken át és a 25 szelep elektromágnese a 86 veze kimenet re menetre van kötve. 14 kapcsoló munkáinongért ektromágnese a 83 vezetéken a ci ve r? -.J

Hűl hu .-v ^z u

!

ac'ago ló szivattyút szabályzó ngelykacsoló 7 1G szelep

r. .j

Látó iOS ze r

a finom, érzékeny működistésü. ezeket az impulzus jeleket nem közvet-

len

ül

a

49

vez

érlőeg

yc

cg

LA ’

J

a ki. így

Í-A

λ n

vozórlő-

egy

ség

o

1

Γ.: 3

n e t e e

gy

90

V

e

zetéken ét-

e

gy

94 tengely

kap

cső

ló

o

4- tpj 3 CÁ

lyzó a

le

sys

éa x>

g

el van ö s s

·;·» ,O

k ö t

ve, míg a

(T o

zel

ep

3

lekt

r o ;~i á g n

e s

e . a

C-

□

v 3 z e t é k c

og

it s

égével, a

10

sze

le

P

alek

tromáé

ne

se

3

Q

0 vezeték

se

git

s ó gével

csatlakozik a 94 tengelykapcsoló szabályzó alegységre. Ugyanig·/ a 49 vezérlőegység 32 kimeneté a 91 vezetéken át a 02 gázszabályzó alegységgel, ez pedig a 93 vezetéken át az 5 szervóraotorrsl van összekötve.

Végül a 40 vezérlőegység 97 kimenete egy 93 vezetéken ét egy 39 kijs?.zővcl van összekötve. A 99 kijelző a műszerfalén van A-kal/ozva csakúgy, mint a már amik'1' 3 l l ,L 3 Ο 3 3 Π o C V1'. o.3< Fi T 3 3 3 i) 3 3 0 ..t.U *

• · • · · · • · · • · ·

Az IC9 bemeneti illesztő egység is és az IC10 kimenati-ΐc 1 j gsi t ^óír/kcpcso ló egység is össze van kötve mind az IC7 input-ontpút egységgel, mind az IC3 szánláló-icőzitő egységgel. .1 49 vezérlőegység 50-31 és lo2 bementeit az 109 bemeneti illesztő egység fogadja, mg a /4—8.2 cs 9/ ki::cnc'üc.; ?>z _υ.ι_· aimeaotz teljesítmény kapcsoló egységről ezármeznek, ; bj kall jegyeznünk, hogy a 49 vezérlő o—yc ég mybs· elektronikci előzőket is tartalmaz, a felsorolt ints rólt órci.-.körck és az 1. ós 2. ábra ismeretében űzőnk a v ez ' rlj'vyc tényleges összeépítése rutin fal a cet.

ilöre kall bocsátanunk ’zt is, hogy :: 2. ábrán bemutatott kapcsolási sl rendezés ben nem ismerhető!; föl pontosan azok ? funkcionális egységek, ^melyekre a továbbiakban találmány szerinti eljárás irt ’tó-

sénól és	p ~7 p \| ζ p £	bemutató blokksémákban hív	Ώ t K O	izank.
Znnck - p	agyaré	zata , hogy a műveletek ezor	1 n t	’ r^;
C1 G 11 A. ü ló C 0 t	t alak	trónokéi elemekbe?. ajyczerű	óban	i
ilü t C l t. 3 ^Z-.O	. - ·. ,,-,1	2 . ·/;' 2 ee t f ^: ló ;i L eni . Xczcn	r . i, . . » ÚJ Í\ V	1
honv íj cl''··*	~íl, ím,	^y kapacité/ú műveleti egys	éj »	a in ΐ
θ . J_ k_/ 1 1 . í J. i X í o	1 0 C U 3	szer, egymaga képes mindazt	J

Α ή ο ή ά r n ü gyorsul ása és a ~'6

le nyomós a ^'S·:	t· j π a	<2 ve	záriénjya	a ---.-	eu 3 J a J ói a 3 a λ_· ™
í Ο K O ‘~ rj L . . C		re _ de	.\| _’ , ..17. L	a r e n e s z	. - I x_.t .. . c _ ; 1 -J .jL 'γ
kapca a .. - n _ / c í	.: al·	és ével	, c: . d/33	ezé a a ._ a	ννηνοζ-ζ
kapcsolásúval	t ^v a	ül a 2	r ·' n ' · /<	a a c a a 1 a a	.... .. J _zv.; · a a i< a
későbbiekben	d a a d é	átesel	cgíi i c i.· a r	a a t a n i é	./jvon történő

Z. cl Γ ci c U V .Á J- .lüju νϋ·/'ύ-< LCnyi^JöíjH kayCcűló olcéaév...l, secjzeájác a J ·

L í< óipC SO i í~< 3 í--* V 3 J. J c a zó re.sóval történi’;

V

.. s o bee súg fokozat ok kapcsolása szükségessé jónak eldöntósóhez számos f c 1 t 3 u ο 1 r e~i3c ·:r t a 1 o két o 11 a k már ki. .; renoszer inegfelelü program beírásával bármelyik mogvalósitásóra alkalmas, ezért csak példaképpen utalunk arra, hogy a legegyszerűbb ilyen foltét alrendszer az, ahol s ^azpccál állás és a júrmüsebesség alkotta koordinút araisZarben a szomszédos foaozatok kapcsolásához jerkéket rondáinak, és erről olvassák le □ fokozatvéItás szükségességét, énnél bonyolultabbak azok, ahol a Jármű üzemi és haladási körülményeit is figyelésibe véve folyamatosan korrigálják a feltételeket, vtjy pl. leggazdaságosabb üzemanyagtcy;üét.3 2 t enge lykap cs o ló előbb futélu^, óránt.tt működtetésűre k i uo 1 g o <_o 11 találmány szerinti eljárás a 2/Λ - 3/ á éarán látható hlok'a't -rajit sédével ismerhető meg legkönnyebben.

cet átérés vér re/ι a j t ásában a 133 fokozat vélt ás vezér ló

-3 / a lo5 tengelykapcsoló helyfordulatszám értékelő álu 1 o e ' z s ... a b 1y a ó alegység értékeld alegység, lo6 motor sebességváltó bemeneti fordulatszám ^ÜQ <

xo / lom torii a légi jel képző tc reelés rtékelő

1o9 m emó ri□egyér t é l< e 1 ő

113 oldó alegység, alégys é g,111 fokoz at blokkot, 114 túlnyomás megszünmegközelitő blokkot, 115 indulási fokozat váltási megközelítő blokkot, és tengolyka^e1j á rá s is/ - - i; » ^v -blokkot, 115 blokkot , 117 fokozat váltási záró blokkot tartalmazó Ili csoló alegység vesz részt. Ezek kapcsolata ez mertetése során érthetővé válik, így most külön magyarázatot nem szükséges aoni. íicg kell említeni, hogy Urzístsindulási zá ró

113 tusén illesztői okozatokra és teljesitményerősitökre is szükség van, de ezek az eljárásban érdemi módon nem vesznek részt , igy a blokkséma nem tart-íli.. ?,ζζο ezeket, mindössze egy-sgy nyíllal érzékeltetjük a lob fokozatvált ás ο _L oko as ma n e t ei t és ’7_

1. ábrából a biok

HJUXÖCt

ÍV.

Ιgyseg η π ak az oka, asa egy külön v

a / “ -Ό alegys ivén t eqk

Cl látható amellyel ért a 94 ten é rlűegy natnyi helyzetér hogy mikor, molyi ségt ől cea

Ci kall müköc tényt, bizonyos kísérleti .•j ♦« *· ·«·Λ * « * » • · « · » « « · találmán

Ί -⁴ I finom szabó por hogy

i.wn n vi

Ί ..

•J i ·Ί\/ β .Λ. _{o ?} rígyelembe alapinfo r:a ú tón kel1 cxo onos < - o V rendelkező

C) !/ r

I¹' J iX , no >’y iii Íven rolóval mozdult íonmegmozdulásnak, ’J J azt jt int -i u .<

a rmu /

,J elet motorrot lat

-T tozó ugyané után követ ke ző lót r> Ί el lehet \/

Textil το má 1

1Í2 idd

L i.

az c a ro tárol

ΠΟΖ ort';rneí , áogy ? c amj » * • * ·« * * a let i_ összeálly sZ z

ac ^; Π ί~>

:n azt ne torpanj on n en ex szónt g y a k o es térti el olyan il

Π'

... 3

..a · u .?Z j·’

Ugyanígy le tartózó '%ún motor

Ív í

.j /

!_ziX :'.υ!ηί vei éi a s

Visszat érve in let a 94 ή i.

lo:

lyező ly en f o k o nál most ·<*·· ··«· «··« • · · • · · • · * · · «· · · Λ • * • · * • · * ·

kor a	mo t o r ny ómat	é k i g ö r b é j
Z 3 t .1 i	diagrammi óból	, valamint
fogad!	na tó csúsztat;	ősi időbe].

Í.J í' i

4. L t en qeÍvϋη mot o rnak •í: /ⁿ.-„ - / I / FiU l/ I az M nyomat éka avényt íz ggványt.

ü3

CS .η a 113 g:

pedál lenyomásával arass

A folyamat az a vízszintes

3. ábra

3Z ne 'z kel

11.3:.)1 t ror ' Γ'ϊ elhagyj .4 ó aj t rí pCGO di!

ló /no

C« vé rt dé ű n t c-1 a at n

az . mot fordulat ίΊ

Ί tanáéi

114 ’J bályozza, amely s_ö

1G helyzetből /

• * · · • · · ··· • · * · ν · * ·· ·« » *·

- 21 2 tengelykapcsolót. Az shelyét az az állapot, amikor a tengelykapcsolónál már minden hézag megszűnt, de nyomatékátvitel még nincs. .Az $ helyzet az $ oldott helyλ diagrammnak ez 3 Z. í\ o S 3 í x 3 S 4.3 Π <3 3 y Ο Π növekedéséhez kb.

A a z ,a meredek, az n mot nagyon gyors.

Írni ko r n . foroulatszámiel elér eqy η-, mot ^J 1 jel szintet - ez az n, alapjárati fordulat 1,1 - 1,3-ezorosa - megkezdődik n-£ fordulatszámjel az az érték, genclő nyomatékot képes határozható. Az n^ fordulat számi el lykapcsolóvá 1 nem t az záiiij élnék kb. a szabályzott zárás. Az ahol az 1 motor már élekas zon a 2 t en c e

Az lat számi el elér ősekor túlnyomás megszűnte3Πn álla vaq'·/ ka sz a d d i q rí c:

ΓΛ l_z. X aló mnozuult ;'O

1i’l terő /

L tó reá <—

Ezzol párhuzamosan a loS terhelési jeli meghatározza a 2 tengelykapcsoló oldása előtti terhelési jelet, Ez úgy függvényből kiválasztja a pillanatnyi tartozó M yo nyomatékot kiválasztja a nyomatékot.

I pillanatnyi pző alegység k

= f / y / máz’sin ez függvénybel történik, hogy az iá s az [·ι = t /n _ / ' mot n fordulatszámjelhoz tartozó mot a k terhelési jel. A k terneA két nyomaték hányadosa lsei jelet a lo9 memóriaegységbe tároljuk.

Amikor 3 sebességfokozat váltása befejeződött, fokozatváltás vezérlő egység utasítást nyomás megszüntető blokknak, kezei a 2 tengelykapcsoló zárását, tó diagramm alapján történik, ahol lyen a t zárási idő, a függőleges tengelyen kapcsoló li.’ozculását ábrázoltuk.

□ lo 3 ad a 114 tálamé ly a t,_ időpontban mégis a 7. ábrán 1áthavízszintes t 0 n g a a 2 tongelyA 114 túlnyomás zatlanul cm go cl kas zen az & ha elmozdulóénak a bályzó alegység megszüntető blokk a gyorsan és szabály a 2 tengelykapcsolót a Gí; cza, amely jelen esetben a teljes 5 . Ezzel egyicejülsg a lo4 gázsze zdi növelni az n_ií!Ot forculatszámot

VÍ 23Z3 vzotig c Ik e

A lo5 tengelykapcsoló holysrot értékelő alegység jelére a 117 fokozat vált ősi megközelítő blokk veszi 1.1 a bflyozást, és a zárást olyan zárási sebességgel folytatja, .aooöy Icgkissbu mater tsrholőcne;' felel mag. Ez 3

Hl szakasz oocig tort, ómig

csaló cl nem éri az S, ίτ e 1''zc t e-t , cmslv kb. az 4... oltozvd.l; 13 a- ‘ · 0

-z ala t t az zi.,0 .1. .□ c 0 .3· gszsza00 .i.'···'._o egyceg növezz az η_ποΐ to rév l...t szívj c li;'c az n .. .zü';có_boo ' 0 i-palat száoj.;lig. Enne!; 0 .pb'sz^balyozl.snak több előnye van.

l'/OZ\ fs kö;

Ι'ί ίΐ Ο

1;

vinni ^fen ’t felnőrö ránc ért

ΪΟ jontosan

G DG S í;

ivói sere

I, o b á 1 y o z sebességváltó

1!< ozcűdni aluls fog Θ e

Hl re 7;	asz út	án	0	2 tengelykapcsoló zá	rá	sέηak ve	-v ' ·	r lé-
sót a 113	f o k o z	a tv	Z 1	túsz záró blokk vesz	x	t · Z z '2		'A U ’X
memóriáén	y s é g b e	n t	á r	olt k terhelési jel	f P	1 h :· ο z η z 1	ás	óval
ni a g h a t á r o	zzz .1	'^i:Zo	-	érési idő korrigálás	áv	el a t₂	zz	rési
időt, és	’ í 7* Π	3 Z 3	ka	szón az ehhez tartóz	ύ	z/h'.'qÍ 3	0 a	0 2-
séggol ve	Z ó Γ1 1	o	t	engelykapcsoló zárás	a t	• é í ' z	n l.'	0 t
, n, e s a z o e	köz öt	1; 3	a a	11 a ecink róni t ás , g.	.·· *	_ 0 \| ]	L X	an ,
a 2 t e n g c	1vka□c	col	o	azonnal összezár,		.1 J Z 3 Z μ Γ	a s

r;

/ ‘

Λ

-'j

Γ

C J.U lo lére re bán inkron:

időpont ι r.

?n lo r· n no t

- ·rí

-.1

Vl 3 • · az alacsonyabb sobe.ssógfoííozatba visszavált ás tulrjtíonképpon az előbbivel azonos módon történik a tangalykapcsoló működtetése szempontjából, A különbség az, hogy visszaváltáskor célszerű a 3 sebességváltó szinkrenszorkezotónek megkimélóse órriekóbon a kapcsolás közben a szinkronizálást segíteni, ízért miután a 49 vezérlőegység a 3 sebességváltót kivette fokozatból, üresben tartja, ezalatt zárja a 2 tengolykapcsolót, átmenetileg növeli a y& gázjelet, és ezzel a 3 sebessbeváltó alátét t onj olyané k a fordulatszámát, majd újra oldja a 2 tengelykapcsolót. így az a?..-csonyabb fokozat könnyebben kapcsolható. fokozatkapcsolóé Latén a 2 t engolykepcsozé zárása ez előbb megismerttel teljeeon zzonco.

• ·

Ismeretes, hogy a hagyományos gépjárműveknél a gépkocsivezető önkéntelenül is másképp zárja a tengelykapcsolót felkapcsolás után, visszakapcsolás után, magasabb fokozatkapcsolása után, vagy alacsonyabb fokozatkapcsolása után. Ezt a feladatot tölti be a 111 fokozat értékelő egység. Ez a 103 fokozatváltó vezérlő egység megfelelő jeleiből megállapítja a bekapcsolt fokozat sorszámát és a kapcsolás irányát. Az értékelés eredményeképpen a következőképpen avatkozik be.

A gépjármű induló sebességfokozata normál körülmények között a 2. sebességfokozat. Az előbb bemutatott indulási folyamat ehhez van meghatározva. Hs azonban emelkedőn kell indulni, a gépkocsivezető is, de a lob fokozatváltás vezérlő egység is /a megállás előtti állapotból/ dönthet úgy, hogy az 1. sebességfokozatot kell választani, Ekkor a 111 fokozat értékelő alegység egy konstans érték levonásával csökkenti a 115 indulási megközelítő blokk által kiszámított n zárási fordulatszámjelet.

Fokozatváltáskor a 113 fokozatváltási záró blokknál avatkozik be a 111 fokozat értékelő alegység. Ekkor minél magasabb a bekapcsolt sebességfokozat sorszáma, annál nagyobb értékű konstanssal csökkenti a t zárási időpontot, és két különböző, egy alacsonyabb és egy magasabb konstansból válogat aszerint, hogy felkapcsolás, vagy visszakapcsolás történt. Természetesen ezek a módosítások nem léphetik túl induláskor az n maximális zárási r o rdulatszámot, illetve nem csökkenhetnek a t . miniHl XO malis zárási idő alá.

Végül a teljes vezérléshez tartozik az is, hogy erőtel jes lassuláskor hogyan viselkedik a rendszer. Természetesen itt csak azt kell vizsgálni, hogy ni történik akkor, amikor a gépjármű azután is lassul, hogy a 3 sebességváltó már a legalacsonyabb sebességfokozatba is visszakapcsolt, ilyenkor a 49 vezérlőegység azt vizsgálja, hogy az ⁿ _mot fordulatszámjel lecsökkent-e egy η η , oldási fordulatszámjel alá. Ha ez bekövetkezett, old a lo3 fokozatváltás vezérlő egység oldást induló jelet ad a 113 oldó blokknak, és bekövetkezik a 2 tengelykapcsoló oldása. Ha a /nem ábrázolt/ fékpedált is lenyomjuk lassításkor, a ⁿ _oid oldási fordulatszámjel egy konstanssal megemelkedik.

Végül külön kell említeni azt az esetet, amikor az induló sebességfokozat bekapcsolásakor valamilyen kapcsolási zavar lép fel, és a sebességfokozat nem kapcsolható. ez többnyire csak azért jelentkezik, mert a kapcsolókörmök olyan helyzetben vannak, hogy egymásba ütköznek, ilyenkor a 49 vezérlőegység utasítást ad a 3 sebességváltó üresoe kapcsolására és külön programmal gyorsan zárja, majd 1-1,5 sec után újra oldja a 2 tengelykapcsolót.

Ha a kapcsolási zavar ezután sem szűnik meg, a 2 tengelykapcsoló zárása-oldása addig ismétlődik, amíg nem sikerül az induló sebességfokozatot bekapcsolni.

Azért, hogy az eljárás ismertetését racionálisabbá tegyük, röviden megadjuk a be^ezetőoen említett autóbusznál kikisérletezett adatokat. Ezek már elegendőek az adott autóbusznál az eljárás tényleges megvalósításához, így az n_ zárási fordulatszám looo f/perc, a n maximális zárási fordulatszám 12oo f/perc, a t zárási idő loo msec, a zárási idő Goo nsec. Ezek között • · · lineáris zárási karakterisztika esetén egyszerű extrapolálással minden terheléshez ki lehet jelölni a megfelelő zárási sebességet.

Eddigi ismertetésünk olyan teljesen automatikus tengelykapcsoló működtetésre vonatkozott, amely automatizált sebességváltót szolgált ki, és ezért-mondhatni szinte mindent tud.

Az eljárás kevesebb szolgáltatást nyújtva kézi kapcsolású sebességváltóknál félautomatikus működtetésű tengelykapcsolókhoz is alkalmazható. A legegyszerűub ilyen megoldásnak a blokksémáját mutatja be a 4/a - 4/β áora.

Kézi kapcsolás lévén a sebességfokozatok kapcsolásának kezdetével és befejeztével kapcsolatos információidat a 125 sebességváltőkarnál elhelyezett 119-121 jeladók nyújtják, amelyek a 49* vezérlőegység 122 - 124 bemenetére vannak csatlakoztatva.

A feladatuk a korábbi félautomatikus tengelykapcsoló tengelykapcsoló megoldásokból már ismertek, igy a 119 jeladó a gépkocsivezető oldási szándákét, a 121 jeladó a sebességváltó nentrális állapotát, a 12o jeladó pedig a fokozatba kapcsolt állapotot jelzik, a bekapcsolt sebességfokozat sorszámától függetlenül.

A 49» vezérlőegység túlnyomórészt megegyezik az előbb bemutatottal, természetesen az automatikus sebességváltással szorosan összefüggő egységek nincsenek beépítve.

*

A megmaradt egységek funkciójukat tekintve teljesen azonosak az előbbivel, erre utalnak az azonosan al kalmazott rajzjelek is.

A megvalósítható eljárási lépések azonosak a már bemutatottal.

így induláskor is és sebességfokozat váltásakor is a

119 jeladóval történik az oldást indító jel kiadása, melynek hatására a 113 oldó blokk azonnal kiadja az oldási parancsot a 94 tengelykapcsoló szabályozó alegységnek. A 2 tengelykapcsoló mindaddig oldva marad, arcig a 119 jeladó jelet ad ki.

A sebességfokozatba kapcsolás után a 12o jeladó jelzi a kapcsolás befejeztél·. A 2 tengelykapcsoló zárásához a gépkocsivezető megszünteti a 119 jeladó jelét és a 37 gázpedálhelyzet- j eladó f gázjelével megkezdi a zárási folyamatot.

Azt, hogy a gépjármű álló helyzetből indult-e, vagy magasabb fokozatba kapcsolás történt, tehát az 5. vagy a

7. ábra diagrammja szerint megy végbe a zárás, a 49' vezérlőegység annak alapján dönti el, hogy a 39 fordulatszámjeladó, n fordulatszámjele nulla volt, vagy értékelhető mennyiség.

Az előbbi esetben elindult a gépjármű az utóbbi esetben fokozatkapcsolás történt.

induláskor ezután a 114 túlnyomás megszüntető blokk megszünteti a 2 tengelykapcsoló elemei közötti játékot, a

-Ό

115 indulási megközelítő blokk elvégzi a zárást a gépjármű megmozdulásáig, a llo terhelés értékelő egység kiszámítja a szükséges korrekciót és a 116 indulási záró blokk ennek megfelelően befejezi a zárást.

A fokozatkapcsoláskor a 119 jeladóval a gépkocsivezető kiadja az oldás indító jelet, amire a 113 oldó blokk oldja a tengelykapcsolót. A lo5 tengelykapcsoló helyzet értékelő alegység jelére a lo9 memória tárolja a lo8 terhelési jel képző alegység κ terhelési jelét.

A fokozatkapcsolás befejeztével a gépkocsivezető megszünteti a 119 jeladó jelét, és a 12o jeladó jelére előbb 114 túlnyomás megszüntető blokk, majd a 117 fokozatváltási megközelítő blokk vezérli a 2 tengelykapcsoló zárását, amelyet végül a 113 fokozatváltási záró blokk a lo9 memóriaegységben tárolt κ terhelési jel alapján korrigált zárási sebességgel fejez be.

Látható, hogy a 4/A - 4/b ábrán látható blokkséma szerinti eljárás csak a tényleges terhelés miatti korrekciókra képei;. A szolgáltatás növelhető pl. a 125 sebességváltókarnál elhelyezett jeladók számával és funkcióik differenciálásával, valamint a 111 fokozat értékelő alegység beiktatásával. ;-;a ugyanis minden sebességfokozathoz külön jeladót rendelünk, máris értékelhetővé válik a bekapcsolt sebesség fokozat sorszáma és a fokozatváltás iránya is.

Végül, ha a sebességváltó neutrális helyzetében, tehát pl. megálláskor a 2 tengelykapcsolót zárni akarja a gépkocsivezető, a 119 jeladó jelének megszűnte után a ·«·» ·· ♦ ♦ * · * · · · · · • · * · · · Λ ♦ · · · · «·

121 jeladó jelezte a 114 túlnyomás megszüntető blokk most gyors szabályzatiam teljes zárásra ad ki jelent a 94 tengelykapcsoló szabályzó alegységnek.

Természetesen az eljárás más vezérlőegységgel és más blokksémákkal is megvalósítható. Külön hangsúlyozzuk,hogy a tengelykapcsoló működtetéséhez energiaforrásként nemcsak süritettlevegő, hanem az erre a célra széleskörűen alkalmazott vákutiw is alkalmazható. így a már meglévő hagyományos konstrukciójú gépjármüvek akár utólag is elláthatok a félautomatikus tengelykapcsoló működtetéssel.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1./ Eljárás gépjármű súrlódásos tengelykapcsolójának /
2/ félautomatikus vagy automatikus működtet őséhez, ami-

kor a gc ípjármü belsőégésű motorja /1/ és mechanikus,

szinkronizált, kézi kapcsolású, vagy automatizált sö

hesséjví sltója /3/ közé iktatott tengelykapcsolót /2/

energiaiorrásról táplált müködtetöeszközzel, célszerűen pneumatikus munkahengerrel /6/ oldjuk-zárjuk, ugyanakkor a motor /1/ fordulat számát gázpedállal /33/ működtetett kapcsolatban lévő adagolószivattyúval /4/ vagy pillangószeleppel szabályozzuk, és folyamatosan előállítjuk egy forc'ulatszám-jeladóval /38/ a motor f ordulat számj elét, /D'nwC/ < egy másik fordulatszám-jeladóval /39, 40/ a sebességváltó /
3/ bemenő tengelyének vagy a kimenő tengelyének a fordulatszámjelét /n_be/, és adott ecetben e kimond tengelynél -előállított fordulatszámjelet korrigáljuk a mindenkori bekapcsolt sebességfokozat áttételi arányával, folyamatosan előállítjuk egy gázpedálhelyzet-jeladóval /37/ a gázpedálnak /-6/ vagy egy vele működtetett kapcsolatban lévő szerkezeti elemnek az elmozdulását kifejező gázjelet / , végül a sebességváltókarnál /125/ elhelyezett jeladóval/kkal/ /119, 12o, 121/, vagy az automatizált sebességváltó /”/ ségével /loZ/ oldást indító gedélyező jelet állítunk elei fokozatváltás elet, illetve vezérlő e-gyzárást a nvégül egy vezérlőegység ben /49/ az oldást indító jel, illetve zárást e η η edélyező jel, a gázjel / Y> / és a f o rdul;-t számj elek /Π rhot > Π be^ / segítségével tengelykapcsoló vezérlő let állítunk elő, azzal jellemezv e, hogy sík úton az induló gáz terhclotlen állapotban előállít megmozdu1, jelét /n_4<5/, az indító qá z i ο 1 ot / γ,’/ , amelynél az adott gépjármű motornak /1/ azt a záró fordulatszám a zaro

J

1, ' / biot ats *1 l

Ti Ο ΐ /y/ or /1/

JZ öt t nyc a motor /1/ nyo jjvónyt /!-i /\\/ és fordu jele /n^ot/ k szintén tárolj

QZOtt ul<

ggvenyt inda ló csoláta u t an

1 /36/ 1 / < í / a c scbosségfokozat nyomásával nőve notor /1/

1.1 - 1,6 jük fordulat ez út ií érés él g t a r ί: c z a tengelykapcsolót jellel /Π ryiöt/ ló, járműévé?.

/V, inculó

·.; n i !

gí jel /«V/ működ tct jÜL f o r c u 1 a t s:

terhsletlenül indulel bél /Π^ο/, /Vt,· /.

roll ir colt lat (M 'K;

p .· ·;- · -η ' 0 <.

-•Ki G

ΛΟ ni·/

7 V1 /¼ tel .3 *7 cv tö /0/ ί 0 »< O — a b >·

DOGOZ.

C' / ^z/ ·/ zon úró ró

Π7

Li /t /' ¹ /Y/

1 >. x. o· i. r /

/Y_P/ rt j u !<

·/ ti hogy a ten pc ro

Ív matos an ö s s z c h

Ιοί c?

ink róni olót /2/ •'i

3./ vagy

- íl
4./

Ci z motor
5./ ,\z
6./ rmü rasi /71 jet o r?. n

1.2 ΐ S

CG ·· f o.

f, r.

,AZ rí;

/^t/ ccökkon

1 /// állott f o Ív mii

I rh —

Ί

I?

U :·

Ili xj rogy

·. i

I tűk, a zárási sebességet a sebesség fokozat sorszámával arányosan megnöveljük.
7./ Az 1.-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy miután a sebességváltót /3/ alacsonyabb sebességfokozatba kapcsoltuk, a zárási sebességet a sebességfokozat sorszámával arányosan, a felkapcsoláshoz képest erőteljesebben megnöveljük.
8. / Az 1. - 7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy amikor az automatizált sebességváltónál /3/ seoességfokozatot kapcsolunk, a tengelykapcsolót /2/ oldjuk, azzal egyidejűleg a gázj e lett /γ>/ függetlenítjük a gázpedál /36/ állásától, kiszámítjuk a kapcsolandó sebességiokozathoz szükséges motor fordulatszámot, a gázjelet /y³/> <$gy ennél alacsonyabb fordulatszánnak megfelelőre csökkentjük, a tengelykapcsoló /2/ zárása alatt a fordulatszámot a szükséges motor fordulatszómra növeljük, majd a tengelykapcsoló /2/ zárása után a gázjelet / y> / a tényleges gázpedálállásnak megfelelőre növeljük, és ezután a gázpedál /36/ és a gázjel /yo/ közötti kapcsolatot visszaállítjuk.
9. / Az 1. - 8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy amikor az automatizált sebességváltónál /3/ a motor fordulatszámjele/n_mot/ egy oldási fordulatszámjelet /η_ο1ς. / elér, a tengelykapcsolót /2/ oldjuk.

lo./ Az 1. - 9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy amikor a fékpedált lenyomjuk.

az oldási fordulat szánj elént

7ⁿold/ megemelj ük.
11. / Az 1. - 10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy amikor automatizált sebességváltónál /3/ alacsonyabb sebességfokozatba kapcsolunk, üre&állásban a tengelykapcsolót /2/ zárjuk, majd oldjuk, ezután kapcsoljuk az alacsonyabb seoességfokozatot, és zárjuk újra a tengelykapcsolót /2/.
12. / Az 1. - 11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal j e 1 1 e me z v e, hogy automatizált sebességváltónál /3/ induláskor fokozatkapcsolási zavar esetén a sebességváltót /3/ üresállásoa tesszük, a tengelykapcsolót /2/ zárjuk, majd újra oldjuk, és a sebességváltót /3/ ismét induló sebességfokozatba kapcsoljuk, ujaob fokozatkapcsolási zavar esetén az eljárási lépéseket megismételjük.

59059: · ^3,48/9’