HUT62041A - Device for separating gas-liquid mixtures of electrolytic cells - Google Patents

Device for separating gas-liquid mixtures of electrolytic cells Download PDF

Info

Publication number
HUT62041A
HUT62041A HU9200905A HU9200905A HUT62041A HU T62041 A HUT62041 A HU T62041A HU 9200905 A HU9200905 A HU 9200905A HU 9200905 A HU9200905 A HU 9200905A HU T62041 A HUT62041 A HU T62041A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
gas
rich phase
liquid
pipeline
pipe
Prior art date
Application number
HU9200905A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9200905D0 (en
Inventor
Carlo Traini
Original Assignee
Permelec Spa Nora
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Permelec Spa Nora filed Critical Permelec Spa Nora
Publication of HU9200905D0 publication Critical patent/HU9200905D0/hu
Publication of HUT62041A publication Critical patent/HUT62041A/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C25ELECTROLYTIC OR ELECTROPHORETIC PROCESSES; APPARATUS THEREFOR
    • C25BELECTROLYTIC OR ELECTROPHORETIC PROCESSES FOR THE PRODUCTION OF COMPOUNDS OR NON-METALS; APPARATUS THEREFOR
    • C25B15/00Operating or servicing cells
    • C25B15/08Supplying or removing reactants or electrolytes; Regeneration of electrolytes
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C25ELECTROLYTIC OR ELECTROPHORETIC PROCESSES; APPARATUS THEREFOR
    • C25BELECTROLYTIC OR ELECTROPHORETIC PROCESSES FOR THE PRODUCTION OF COMPOUNDS OR NON-METALS; APPARATUS THEREFOR
    • C25B15/00Operating or servicing cells
    • C25B15/02Process control or regulation
    • C25B15/023Measuring, analysing or testing during electrolytic production
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C25ELECTROLYTIC OR ELECTROPHORETIC PROCESSES; APPARATUS THEREFOR
    • C25BELECTROLYTIC OR ELECTROPHORETIC PROCESSES FOR THE PRODUCTION OF COMPOUNDS OR NON-METALS; APPARATUS THEREFOR
    • C25B9/00Cells or assemblies of cells; Constructional parts of cells; Assemblies of constructional parts, e.g. electrode-diaphragm assemblies; Process-related cell features
    • C25B9/07Common duct cells
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C25ELECTROLYTIC OR ELECTROPHORETIC PROCESSES; APPARATUS THEREFOR
    • C25BELECTROLYTIC OR ELECTROPHORETIC PROCESSES FOR THE PRODUCTION OF COMPOUNDS OR NON-METALS; APPARATUS THEREFOR
    • C25B9/00Cells or assemblies of cells; Constructional parts of cells; Assemblies of constructional parts, e.g. electrode-diaphragm assemblies; Process-related cell features
    • C25B9/70Assemblies comprising two or more cells
    • C25B9/73Assemblies comprising two or more cells of the filter-press type

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Electrochemistry (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Metallurgy (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Analytical Chemistry (AREA)
  • Automation & Control Theory (AREA)
  • Electrolytic Production Of Non-Metals, Compounds, Apparatuses Therefor (AREA)
  • Degasification And Air Bubble Elimination (AREA)

Description

Jelenleg az ipari elektrolízis területén forradalmi változások figyelhetők meg, ami főleg az ioncserélő polimer membránok kifejlesztésének és széleskörű elterjedésének köszönhető. Ilyen ioncserélő polimer membránok például a kereskedelemben NAFION (Du Pont de Nemours) vagy FLEMION 74720-5770/MJ
-2(Asahi Glass) néven ismertek. Ezeket az ioncserélő membránokat lap alakban készítik, akár nagyobb méretekben is, amelyeknél a maximális vastagság általában 0,2-0,5 mm közötti értékű. Gyakran alkalmaznak erősítő szövetet is ezekhez, így a membránok kopásállóbbak, és jobban bírják a hajlítgatást.
Annak következtében, hogy a membránok lapszerű alakban hozzáférhetőek, az elektrolízis cellákat laposabbalakúra kellett átalakítani, aminek következtében csökken a vastagság és a térfogat. Ennek az új kialakításnak azonban az is a következménye lett, hogy a membrános elektrolízis celláknál olyan problémák lépnek fel, hogy az elektrolit belső eloszlása nem eléggé egyenletes, másrészt nem kielégítő a folyadék-gáz keverék eltávolítása akkor, ha például az elektrolízis terméke gáznemű anyag, például klór-alkáli vagy víz elektrolízisénél.
A gáz-folyadék keverékek eltávolítása a katódos és anódos kamrákból egyaránt problematikus az ismert elektrolízis celláknál. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy mindkét típusú kamrában erős nyomásingadozások lépnek fel viszonylag rövid időintervallumokon belül, ami együttjár a ház kiömléseinek kedvezőtlen kialakításával, ez pedig végül is a membránok sérüléséhez vezet. Ezek a nemkívánatos nyomásingadozások azzal is járnak, hogy a cella tetején lévő kiömlővezetékbe belépő gáz-folyadék fázis alternáló jellegű mozgást végezhet. A nyomásingadozásokkal kapcsolatos kellemetlen jelenségek ugyan a membrános celláknál tipikus jelenségek, más cellatipusoknál is kimutathatók, azaz általánosan
-3minden olyan osztott cellánál, amelynél az anód és a katód a hozzátartozó kamrákkal együtt el van különítve egymástól, az ilyen ioncserélő membránok tehát porózus diafragmaként és hasonlóként vannak kialakítva.
A műszaki irodalom különböző törekvéseket ismertet a fenti probléma megoldására, és ezek a kísérletek lényegében a következő két megoldáshoz vezettek:
- ismert olyan megoldás, amelynél a gáz-folyadék fázist levezetőcsövön keresztül gyűjtik össze, amely elrendezhető magában a cellában (UHDE GmbH.), vagy a cellán kívül (CHLORINE Engineers), amint az ismertetésre kerül a Society of Chemical Industry
IV. számának Modern Chlor-Alkali Technlogy c. dolgozatában, ELSEVIER 1990. Az ilyen készülék lecsapódó, illetve leereszkedő film típusú áramlást hoz létre, mégpedig időben állandó folyadékáram mellett (a lecsapódó film befedi a csővezeték belső felületét), továbbá időben állandó gázáram jön létre (a középső körzetben, folyadéktól mentesen), és így kísérli meg kiküszöbölni a nyomásingadozásokat.
A fent említett készülék azonban csak kényszercirkuláltatással működő cellákhoz használható, azaz nem használható olyan cellákhoz, amelyek természetes cirkulációval működnek, ezt az előállított gáz idézi elő (gázzal történő emelés vagy lenyomás) . Ez a korlátozás nagy jelentőségű, hiszen
-4a természetes cirkulációval működő membrán cellák egyébként számos előnnyel rendelkeznek, így például azok recirkuláltatási kapacitása nagy, az elektrolit savassága (pH) könnyen ellenőrizhető, stb. Ez utóbbi előnyös tulajdonsága lehetővé teszi, hogy klór-alkáli elektrolízisnél pontosan beállítsák az oxigéntartalmat a képződő klórgázban.
- A megoldások másik csoportjánál a gáz és folyadék fázisok eltávolítása a cella belsejében elrendezett csővezetéken keresztül történik (lásd például a 4·839·012 számú USA-beli szabadalmi leírást). Ez a gyűjtőegység a cellával azonos hosszúságú, vízszintes csővezetéket foglal magában, amely a cella felső szélével párhuzamos, és ahhoz a lehető legközelebb van elrendezve. Ez a gyűjtőegység csatlakozócsonkhoz kapcsolódik, amelyen keresztül a gáz és folyadék fázisok eltávolíthatók. Ehhez megfelelő nyílásokkal van ellátva a legfelső alkotójáig. Ez a készülék mind a kényszercirkuláltatású, mind pedig a természetes cirkuláltatású cellákhoz használható.
- a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az ilyen készülék hatékonysága csak részleges, mivel a maradék abszolút nyomáslökések 200-300 mm közötti vízoszlopnak felelnek meg. Ez pedig kedvezőtlen esetben akár 600 mm-es vízoszlopnak megfelelő nyomáslökéseket képes előidézni a membrán két felülete között, amivel nő a membrán meghibásodásának veszélye egyrészt a szélek menti hajtogatási helyeknél, másrészt nő a kopás a membránnak az elektródafelületekkel való érintkezése miatt.
A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan tökéletesített szerkezet létrehozása elektrolízis cellák gáz-folyadék keverékének eltávolítására, amely lényegében kiküszöböli a nyomásingadozásokat, következésképpen számottevően megnöveli a membrán élettartamát a kopás és sérülésveszély kiküszöbölésével. Célunk továbbá a jelen találmánnyal az is, hogy a szerkezet az úgynevezett osztott cellás típusok mindegyikéhez alkalmazható legyen.
A kitűzött feladat megoldásához tehát olyan, a fentiekben ismertetett megoldásból indultunk ki, amelynél a cella gázképző kamrákra van osztva, ezek a fenékrészükön a kezelendő elektrolitét befogadó egységgel, a felső részükön viszont gáz- és elektroliteltávolító egységgel vannak ellátva.
Ezt a jelen találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, hogy az elektrolízis cella minden kamrájában a gázés elektroliteltávolító egységnek egy-egy külön csővezetéke van a folyadékban gazdag fázis, illetve a gázban gazdag fázis eltávolítására. Továbbá, a gázban gazdag fázist eltávolító csővezeték egyik vége a kamra felső részével, a folya
-6dékban gazdag fázist eltávolító csővezeték csatlakozási helye fölötti résszel van kapcsolatban. A gázban gazdag fázist eltávolító csővezeték másik vége viszont nyomás alatt van.
Célszerű az olyan kivitel, amelynél a gázban gazdag fázist eltávolító csővezeték másik vége a folyadékban gazdag fázist eltávolító csővezetékbe torkollik. De adott esetben a gázban gazdag fázis csővezetéke elrendezhető magában a folyadékban gazdag fázist eltávolító csővezetékben is. Célszerűen a gázban gazdag fázist eltávolító csővezeték nyomás alatti vége gázleválasztó folyadéktöltetétől kapja a nyomását.
A gázban gazdag fázis vezetéke tehát a cellába belép a folyadékban gazdag fázis vezetéke és a cella közötti csatlakozási hely fölött. A gázban gazdag fázis vezetékének a másik vége a folyadékban gazdag fázis vezetékébe torkollik. A csatlakozási hely megválasztása szempontjából lényeges, hogy a folyadékban gazdag fázis vezetékének a cstlakozási ponttól való távolsága a cella tétjéig olyan távközre kell lennie, amely többszöröse (legalább háromszorosa) a csatlakozás megfelelő átmérőjének.
A gázban gazdag fázis vezetékének a másik vége amint már fentebb említettük - elrendezhető a folyadékban gazdag fázis vezetékének belsejében is. Ezáltal a gázban gazdag fázissal töltött cella tetején megfelelő nyomást tarthatunk fenn, és a folyadékszint olyan magasságban stabilizálható, amelynél megakadályozható, hogy a folyadék bejusson a gázban gazdag fázis vezetékébe, és a gázban gazdag fá
-7zis így nem injektálódhat a folyadékban gazdag fázis vezetékébe. Ennek az a következménye, hogy a folyadékszint minimális értéke sosem csökkenhet a csatlakozási hely felső érintője alá (itt csatlakozási hely alatt a cella és a folyadékban gazdag fázis vezetéke közötti csatlakozási hely értendő) . A cellában lévő gázoszlop magassága nem lépheti túl a kritikus értéket néhány centiméternél nagyobb értékkel, hogy az ioncserélő membrán állandó nedvesítését biztosíthassuk, amit a gáznak a folyadéktól való szétválasztásakor keletkező permettel és folyadékhullámokkal érünk el. A fenti feltétel igen fontos a membrán szabályos és hosszú élettartamú működéséhez. Ellenkező esetben az könnyen meghibásodhatna a kiszáradás és a gázdiffúzió hatására.
A cella felső részében az említett nyomás különböző kivitelekkel biztosítható, így például folyadéktöltettel, szabályzószeleppel és egyéb alább ismertetésre kerülő módon.
A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás néhány példaként! kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:
- az 1. ábra a találmány szerinti szerkezettel fel- szerelt membrános elektrolízis cella mellső nézete;
a 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás részletét viszonylag nagyobb léptékben mutatja;
- a 3. ábra a 2. ábra szerinti kétpólusú elektroli- záló kád cellájának keresztmetszete;
a 4. ábra egypólusú elektrolizáló kádnak a 3. áb-
-8rához hasonló keresztmetszete;
- az 5., 6. és 7. ábrákon a találmány szerinti szerkezet további példaként! kiviteli alakjaival felszerelt cellák nézetei láthatók.
Az 1. ábrán feltüntetett módon a membrános elektrolizáló kád cellájának 1 vázszerkezete van, amely megfelelő tömítésekkel ellátva a teljes kerülete mentén vízzáró tömítést biztosít, így több egymáshoz csatlakoztatott cella egyesítve képezi az elektrolizáló kádat, úgynevezett szűrőnyomó elrendezésben. A cella 2 elektródával rendelkezik, amely perforált lapként van kialakítva, így például expandált vagy perforált lapból vagy ernyőként van kialakítva, amely adott esetben megfelelő elektrokatalikus bevonattal van ellátva.
Továbbá, a cellának 6 beömlése és kiömlő 3 csővezetéke van, ezek 7, illetve 5 karimákkal vannak ellátva a bevezető és kiömlő csővezetékekhez való csatlakoztatáshoz (ezeket külön nem ábrázoltuk).
A jelen találmány szerint a cellának a gázban gazdag termék eltávolítására 4 csővezetéke van, amelynek az egyik vége a cella felső részéhez, a másik vége pedig a folyadékban gazdag fázist eltávolító 3 csővezeték középső részébe torkollik.
A 2. ábrán részletesebben láthatók a cellában a 3 és csővezetékek elrendezése.
• · • ·
Α 3. ábrán látható, hogy a 2 elektródák mechanikusan vannak rögzítve, illetve adott esetben 8 nyúlványokhoz vannak hegesztve,amelyek a központi 9 testből kétoldalt kinyúlnak. Ezeknek rendeltetésük egyrészt a cella merevítése, másrészt a villamos áram vezetése és elosztása. A központi 9 test és a 8 nyúlványok számos más kivitele is lehetséges, amint azt például a 4. és 7. ábrákon feltüntettük.
A 2 elektródák felületén képződő gáz gáz-elektrolit keverék képződését eredményezi, amely a cellában felfelé kezd áramlani. A cella tetején ezt a keveréket szétválasztjuk gázban gazdag fázisra és folyadékban gazdag fázisra. A technika állása szerinti hagyományos megoldásoknál csupán a kiömlő 3 csővezetéket alkalmazták (lásd 3. ábra) a két fázis együttes eltávolításához, aminek következtében nyomásingadozások léptek fel, ezek pedig hátrányosan befolyásolták az ioncserélő 11 membrán élettartamát, amely a 3. ábra szerint is a 2 elektródával szomszédosán helyezkedik el.
A jelen találmány szerinti szerkezet alkalmazásával meglepő módon minimálisra csökkentjük a nyomásingadozásokat, ezáltal kiküszöböljük az ioncserélő 11 membrán élettartamát károsan befolyásoló körülményeket. Ennek a pozitív és igen fontos eredménynek a fluidmechanikai magyarázata elméletileg még nem teljesen tisztázott, azonban a kísérleti tapasztalataink a jelen találmány szerinti szerkezet említett előnyös hatásait egyértelműen bizonyították.
A 3. ábrán látható, hogy ha a folyadékfázis szintjét a 10 hivatkozási számmal jelölt, szaggatott vonal fölött
-10tartjuk, és a kiömlés fölött, de az 1 vázszerkezet felső széle alatt - ahol a 4 csővezeték elhelyezkedik -, akkor folyamatos közegeltávolítást erünk el. Különösen akkor, ha a gáznemű fázis helyezkedik el a cella felső részén a szaggatott 10 vonal és az 1 vázszerkezet között, akkor úgy juthat a gáz a kiömlő 4 csővezetékbe, hogy elhanyagolható mennyiségű folyadékot visz csak magával.
A folyadék fázis azonban még tartalmaz visszamaradó gázt, de ez a folyadék a 3 csővezetéken keresztül távozik.
A fenti üzemmód tehát gyökeresen különbözik a technika állását képviselő hagyományos megoldásoktól, amelyeknél egyetlen kiömlést alkalmaznak, és a gáznemű, valamint a folyékony fázisok ugyan elkülönülnek a cella felső részében, de csak felváltva távozhatnak a kiömlő csővezetéken keresztül.
A szaggatott 10 vonal és az 1 vázszerkezet felső széle közötti folyadékszint stabilizálása megköveteli a helyes egyensúlyt a 3 és 4 csővezetékek keresztmetszete és hossza között, mégpedig a cellakiömlés és a 3 és 4 csővezetékek csatlakozási pontja közötti körzetben. Ebben a körzetben ugyanis az a cél, hogy a cella felső részében fenntartsuk a nyomást, hiszen ezzel érjük el a folyadékban gazdag fázis eltávolítását. Másrészt, a cella felső részében fenntartandó nyomás minimális értéke sohasem csökkenhet a csővezetéken belüli teljes nyomásesés értéke alá, hiszen a folyadékban gazdag fázis eltávolítása levonódik abból a folyadékoszlopmagasságból, amely a szaggatott 10 vonal és az • ·
-111 vázszerkezet felső széle között mérhető.
A 4. ábrán két 4 csővezeték tükörképszerűen van elrendezve.
Az 5. és 6. ábrák a találmány szerinti szerkezet további kiviteli változatait szemléltetik, amelyeken azonban a folyadékban gazdag fázist eltávolító 3 csővezeték vízszintes helyzetű.
Az 5. ábra a részletén olyan változat látható, amelynél a gázban gazdag fázis 4 csővezetéke a folyadékban gazdag fázis 3 csővezetékhez úgy kapcsolódik, hogy a cellakiömléstől mért távköz lényegesen nagyobb, mint a függőleges kiömléssel rendelkező celláknál található távköz (lásd 1-4. ábrák). A gázban gazdag fázis 4 csővezetéke a folyadékban gazdag fázis 3 csővezetékébe itt más helyen torkollik, hiszen nem csak a 3 és 4 csővezetékek keresztmetszete és hossza kritikus követelmény a fentiekben részletezettek szerint, hanem a 3 és 4 vezetékeknek ki kell elégíteniük a cella belsejében fentebb részletezett folyadékszint-stabilizálás követelményét is.
Az 5. ábra b részletén, valamint a 6. ábra a részletén két nagyméretű cellás kiviteli alak látható. Ezeknél a gázban gazdag fázis számára több 4 csővezetékről gondoskodtunk, amelyek különbözőképpen csatlakoztathatók a folyadékban gazdag fázis 3 csővezetékéhez. Az 5. ábra b” részletén ez a csatlakozás 12 gázleválasztó előtt történik, amelynek gázkiömlését 13-mal, a folyadékkiömlését pedig 14gyel jelöltük. A 6. ábra a részletén olyan változatot tűn• · ·
-12tettünk fel, amelynél ez a csatlakozás a 12 gázleválasztóban megfelelő folyadéktöltet alkalmazásával történik.
A 6. ábra ”b részletén a találmány szerinti szerkezet ismét további példakénti kiviteli aiákja látható. Ennél a gázfázis 4 csővezetéke hidraulikus 15 tömítőegységbe torkolik, amely megfelelő mennyiségű elektrolittel van töltve és 16 gázkiömléssel rendelkezik. Gyakorlati szempontból tekintve ez a kivitel lehetővé teszi, hogy a gázban gazdag fázis valamennyi 4 csővezetékét közös gyűjtőedényre (külön nem jelöltük) csatlakoztassuk, amelyben azután a nyomás szabályozható egyetlen hidraulikus 15 tömítőegység, illetve más megfelelő készülék révén.
Végül a 7. ábra a és b részletein két olyan további kiviteli alakot szemléltetünk, ahol a folyadékfázist és a gázfázist külön-külön eltávolító 3, illetve 4 csővezetékek úgy vannak elrendezve, hogy a 4 csővezeték a 3 csővezeték belsejében helyezkedik el. Ezek az elrendezések azzal az előnnyel járnak, hogy a gázfázis 4 csővezetéke és az 1 vázszerkezet között nem kell semmiféle kapcsolatot létrehozni, amivel pedig a költségek és az elemek száma csökkenthetők.
1. PÉLDA:
Egypólusú kísérleti elektrolizáló kádat alkalmaztunk, amely 6 db. anódot, 5 db. katódot, 2 db. kivezető katódot tartalmazott, ezek lényegében megfeleltek az 1. ábra • ·
szerinti 2 elektródnak. Ezek mindegyike 1200 mm magas és 1500 mm széles volt, felületük 1,8 m2-re adódott. Az anódok a 3 csővezetékeken keresztül anódos gázleválasztóhoz, ugyanakkor a katódok hasonlóképpen katódos gázleválasztóhoz csatlakoztak.
Mindegyik elem felső része a gázban gazdag és a folyadékban gazdag fázisok külön történő eltávolítására 3 és 4 csővezetékkel, illetve csőcsonkkal rendelkeztek, amint azt fentebb ismertettük. Ami a csőméreteket illeti, a 3 és 4 csővezetékek átmérőjét 40, illetve 10 mm-re, a kiömléstől a 4 csővezetékkel való találkozásig a 3 csővezeték szakaszának hosszát 150 mm-re, a gázkörzetnek a magasságát pedig a 10 vonal és az 1 vázszerkezet széle között 30 mm-re választottuk.
db. anód és 3 db. katód nyomásmérő-határoló egységgel volt felszerelve. Az elektrolizáló kádnak 12 db. ioncserélő 11 membránja volt (NAFION 961 Du Pont) . Az anódos kamrákat 300 g/1 nátriumklorid oldattal tápláltuk, a katódos kamrákat viszont 30 %-os nátriumhidroxid oldattal. Az alkalmazott áramsűrűség 3000 A/m2 volt, az alkalmazott összes áram 66000 amperre adódott.
Üzem közben 85°C-os átlaghőmérsékletet mértünk, 3,1 V-os feszültség mellett. Az elektrolízises cirkuláció a fenti üzemi körülmények között 0,5 m3/h/m2 értékű volt, nyomásingadozás maximumaként pedig csupán 20 mm-es vízoszlopnyi elmozdulást mértünk, 0,1-0,2 Hz közötti frekvencia mellett.
-14Hasonló méréseket végeztünk a hagyományos ipari elektrolizáló kádakkal, amelyek a gáz-folyadék keverék számára csupán egyetlen kiömléssel rendelkeznek. Ezeknél diklör/nátriumklorid sóoldatot alkalmaztunk az anódos elemekhez, és hidrogén/nátriumhidroxid oldatot a katódos elemekhez. Ezeknél 200 mm-es vízoszlopnak megfelelő maximális nyomásingadozást mértünk az anódos elemeknél és 250 mm-es vízoszlopnak megfelelő nyomásingadozást a katódos elemeknél, 0,5-0,6 Hz közötti frekvencia mellett.
2. PÉLDA:
Az 1. példa szerinti klór-alkáli elektrolízist itt kétpólusú elektrolizáló kádban végeztük, amely 10 db. kétpólusú elemet és 2 db. végelemet tartalmazott (az 5. ábra b részletének megfelelően). Ezek magassága 1200 mm, a hossza pedig 3000 mm volt. Itt 12 db. ioncserélő 11 membránt alkalmaztunk, amelynek típusa megegyezett az 1. példánál ismertetettel.
Az áramsűrűséget itt ugyancsak 3000 A/m2 értékűre választottuk, a teljes bevezetett áram 11000 A, a feszültség pedig 36 V értékű volt.
A kétpólusú elemeket a felső részükön nyomásmérővel szereltük fel.
Az elektrolit cirkulációját a membránnál 0,4 m3/h/m2 értékűnek mértük, a nyomásingadozás maximuma 20-30 mm-es vízoszlopnak megfelelő értékűre adódott, a frekvencia pedig 0,1-0,2 Hz között változott.
-15Az összehasonlítás végett hasonló méréseket végeztünk a technika állása szerinti hagyományos elektrolizáló kádnál is. Ennél mind az anódos, mind pedig a katódos kamrákban 500-tól 600 mm-es vízoszlopnak megfelelő, jelentős intenzitású nyomásingadozásokat tapasztaltunk, ezek frekvenciája 0,6-0,8 Hz közötti értékű volt.

Claims (9)

1. Szerkezet elektrolízis cellák gáz-folyadék keverékeinek szétválasztására, amely cella gázképző kamrákra van osztva, ezek a fenékrészükön a kezelendő elektrolitét beadagoló egységgel, a felső részükön viszont gáz-elektrolit eltávolító egységgel vannak ellátva, azzal jellemezve, hogy a/ a gáz-elektrolit eltávolító egységnek a folyadékban gazdag fázist és a gázban gazdag fázist eltávolító, különkülön csővezetéke (3, 4) van, b/ a gázban gazdag fázist eltávolító csővezeték (4) egyik vége a kamrák felső részével, a folyadékban gazdag fázis csővezetékének (3) csatlakozási helye fölötti részen van kapcsolatban, c/ a gázban gazdag fázist eltávolító csővezeték (4) másik vége nyomás alatt van.
2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gázban gazdag fázist eltávolító csővezeték (4) másik vége a folyadékban gazdag fázist eltávolító csővezetékbe (3) torkollik.
3. A 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gázban gazdag fázist eltávolító csővezeték (4) a folyadék• ♦
-17ban gazdag fázist eltávolító csővezetékben (3) van elrendezve.
4. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gázban gazdag fázist eltávolító csővezeték (4) másik, nyomás alatti vége gázleválasztó (12) folyadéktöltetével van kapcsolatban.
5. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gázban gazdag fázist eltávolító csővezeték (4) nyomás alatti másik vége hidraulikus tömítőegységgel (15) van kapcsolatban.
6. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gázban gazdag fázist eltávolító csővezeték (4) nyomás alatti másik vége közös gyűjtőtartályra csatlakozik.
7. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gázban gazdag fázist eltávolító csővezeték (4) nyomás alatti másik vége nyomásszabályzó szeleppel van ellátva.
8. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy • ·
-18a gázban gazdag fázist eltávolító csővezeték nyomás alatti másik végénél a nyomás maximális értéke a folyadékban gazdag fázist eltávolító csővezetékben (3) uralkodó teljes nyomásesésnek megfelelően van megválasztva.
9. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gázban gazdag fázist eltávolító csővezeték (4) nyomás alatti másik végénél a minimális nyomásérték a folyadékban gazdag fázist eltávolító csővezeték (3) teljes nyomásesésének megfelelően van megválasztva, amely érték csökkentésre kerül a csővezetékek (3, 4) csatlakozási pontja és a cellakamra közötti folyadékoszlop nyomásértékével.
HU9200905A 1991-03-21 1992-03-18 Device for separating gas-liquid mixtures of electrolytic cells HUT62041A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
ITMI910766A IT1247483B (it) 1991-03-21 1991-03-21 Dispositivo per l'estrazione di fluidi bifase da celle di elettrolisi

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU9200905D0 HU9200905D0 (en) 1992-05-28
HUT62041A true HUT62041A (en) 1993-03-29

Family

ID=11359172

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9200905A HUT62041A (en) 1991-03-21 1992-03-18 Device for separating gas-liquid mixtures of electrolytic cells

Country Status (17)

Country Link
US (1) US5242564A (hu)
EP (1) EP0505945A1 (hu)
JP (1) JPH06200392A (hu)
KR (1) KR920018791A (hu)
CN (1) CN1065104A (hu)
AR (1) AR244813A1 (hu)
AU (1) AU652426B2 (hu)
BR (1) BR9200988A (hu)
CA (1) CA2063192A1 (hu)
CS (1) CS85792A3 (hu)
FI (1) FI921155A7 (hu)
HU (1) HUT62041A (hu)
IT (1) IT1247483B (hu)
MX (1) MX9201259A (hu)
NO (1) NO921062L (hu)
PL (1) PL167765B1 (hu)
ZA (1) ZA922058B (hu)

Families Citing this family (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
SE9203514L (sv) * 1992-11-23 1994-05-24 Permascand Ab Cell
IT1263806B (it) * 1993-01-22 1996-09-03 Solvay Elettrolizzatore per la produzione di un gas
JP3282691B2 (ja) * 1993-04-30 2002-05-20 クロリンエンジニアズ株式会社 電解槽
JP2906986B2 (ja) * 1994-03-25 1999-06-21 日本電気株式会社 ウエット処理装置および電解活性水生成方法およびウエット処理方法
IT1273669B (it) * 1994-07-20 1997-07-09 Permelec Spa Nora Migliorato tipo di elettrolizzatore a membrana a scambio ionico o a diaframma
IT1319102B1 (it) * 2000-11-13 2003-09-23 Nora Impianti S P A Ora De Nor Sistema di scarico per miscele bifase gas-liquido a sezionidifferenziate
JP5048796B2 (ja) * 2009-03-12 2012-10-17 本田技研工業株式会社 水電解システム
EP3604621B1 (en) * 2017-03-31 2023-03-01 Asahi Kasei Kabushiki Kaisha Outer header-type bipolar electrolyzer, and hydrogen production method
CA3028546C (en) * 2018-12-21 2024-06-18 Empire Hydrogen Energy Systems Inc. Water reservoir and electrolysis cell combination

Family Cites Families (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US1535185A (en) * 1920-01-26 1925-04-28 John P Scott Electrolytic apparatus
US3968021A (en) * 1974-04-02 1976-07-06 Ppg Industries, Inc. Electrolytic cell having hydrogen gas disengaging apparatus
US3945908A (en) * 1974-06-20 1976-03-23 Hooker Chemicals & Plastics Corporation Liquid seal for chlorine headers
JPS599185A (ja) * 1982-07-06 1984-01-18 Asahi Chem Ind Co Ltd イオン交換膜法電解槽
US4632739A (en) * 1985-07-19 1986-12-30 Lavalley Industrial Plastics, Inc. Electrolytic cell head with replaceable insert and method of protecting the same
US4705614A (en) * 1986-05-12 1987-11-10 The Dow Chemical Company Cell with improved electrolyte flow distributor
US4839012A (en) * 1988-01-05 1989-06-13 The Dow Chemical Company Antisurge outlet apparatus for use in electrolytic cells
IT1237543B (it) * 1989-12-28 1993-06-08 Solvay Elettrolizzatore per la produzione di un gas,comprendente un impilamento di quadri verticali

Also Published As

Publication number Publication date
ITMI910766A0 (it) 1991-03-21
JPH06200392A (ja) 1994-07-19
ITMI910766A1 (it) 1992-09-21
NO921062L (no) 1992-09-22
US5242564A (en) 1993-09-07
BR9200988A (pt) 1992-11-24
KR920018791A (ko) 1992-10-22
HU9200905D0 (en) 1992-05-28
MX9201259A (es) 1992-10-30
IT1247483B (it) 1994-12-17
AR244813A1 (es) 1993-11-30
ZA922058B (en) 1992-11-25
AU652426B2 (en) 1994-08-25
CN1065104A (zh) 1992-10-07
FI921155A0 (fi) 1992-03-18
PL167765B1 (pl) 1995-10-31
AU1295392A (en) 1992-09-24
FI921155A7 (fi) 1992-09-22
CA2063192A1 (en) 1992-09-22
CS85792A3 (en) 1992-10-14
EP0505945A1 (en) 1992-09-30
NO921062D0 (no) 1992-03-18
PL293922A1 (en) 1992-11-30

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU183256B (en) Bipolar diaphragm electrolyzer and bipolar cell
CA1190511A (en) Method of operating a liquid-gas electrochemical cell
WO2023021034A1 (en) Method for the electrolysis of water at variable current densities
EP1528126A1 (en) An integrated electrolyser module with an internal gas/liquid separator
HUT62041A (en) Device for separating gas-liquid mixtures of electrolytic cells
US4204920A (en) Electrolytic production of chlorine and caustic soda
JPS609109B2 (ja) 電解槽装置
US4263119A (en) Anode elements for monopolar filter press electrolysis cells
US9045837B2 (en) Electrolyser with coiled inlet hose
CA1314836C (en) Process for the electrolysis of alkali metal chloride solutions
EP1362133A1 (en) Electrolysis cell with gas diffusion electrode operating at controlled pressure
US4568433A (en) Electrolytic process of an aqueous alkali metal halide solution
US5593553A (en) Electrolytic cell and electrode therefor
US4596639A (en) Electrolysis process and electrolytic cell
US4556470A (en) Electrolytic cell with membrane and solid, horizontal cathode plate
US4222831A (en) Internal gas separation assembly for high current density electrolytic cells
FI73744C (fi) Foerfarande foer anvaendning av en elektrokemisk vaetske/gascell.
US4488947A (en) Process of operation of catholyteless membrane electrolytic cell
JPS6046191B2 (ja) 縦型電解槽
EP0110425A2 (en) An electrolytic process of an aqueous alkali metal halide solution and electrolytic cell used therefor
KR100498234B1 (ko) 전기화학적 수소-산소 발생 장치
CA1157804A (en) Apparatus and process for electrolysis of an aqueous alkali metal chloride solution
JPS6239091Y2 (hu)
US4548694A (en) Catholyteless membrane electrolytic cell
JPS5920481A (ja) 電解槽及び電解槽の転換方法

Legal Events

Date Code Title Description
DFD9 Temporary protection cancelled due to non-payment of fee