HUT77227A - Elektródfej, elektródraszter, katéter vagy endoszkóp, impedancia-térképező berendezés mell vizsgálatához, továbbá eljárás testrész impedancia-térképének készítésére, hosszú eszköz testrészbe vezetésének koordinálására, impedanciakép megjelenítésére, ... - Google Patents
Elektródfej, elektródraszter, katéter vagy endoszkóp, impedancia-térképező berendezés mell vizsgálatához, továbbá eljárás testrész impedancia-térképének készítésére, hosszú eszköz testrészbe vezetésének koordinálására, impedanciakép megjelenítésére, ... Download PDFInfo
- Publication number
- HUT77227A HUT77227A HU9701936A HU9701936A HUT77227A HU T77227 A HUT77227 A HU T77227A HU 9701936 A HU9701936 A HU 9701936A HU 9701936 A HU9701936 A HU 9701936A HU T77227 A HUT77227 A HU T77227A
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- electrode
- impedance
- electrode head
- raster
- sensing elements
- Prior art date
Links
- 210000000481 breast Anatomy 0.000 title claims description 78
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims description 70
- 238000003384 imaging method Methods 0.000 title claims description 8
- 239000000523 sample Substances 0.000 title abstract description 12
- 238000005259 measurement Methods 0.000 claims description 85
- 238000012360 testing method Methods 0.000 claims description 32
- 239000000758 substrate Substances 0.000 claims description 31
- 239000004020 conductor Substances 0.000 claims description 30
- 230000003902 lesion Effects 0.000 claims description 28
- 238000013507 mapping Methods 0.000 claims description 21
- 206010028980 Neoplasm Diseases 0.000 claims description 19
- 239000000853 adhesive Substances 0.000 claims description 16
- 230000001070 adhesive effect Effects 0.000 claims description 15
- 230000008859 change Effects 0.000 claims description 15
- 210000000746 body region Anatomy 0.000 claims description 14
- 206010020718 hyperplasia Diseases 0.000 claims description 14
- 238000002847 impedance measurement Methods 0.000 claims description 12
- 201000009030 Carcinoma Diseases 0.000 claims description 10
- 238000003825 pressing Methods 0.000 claims description 10
- 239000000835 fiber Substances 0.000 claims description 9
- 238000003780 insertion Methods 0.000 claims description 9
- 230000037431 insertion Effects 0.000 claims description 9
- 230000033001 locomotion Effects 0.000 claims description 9
- 230000003287 optical effect Effects 0.000 claims description 9
- 238000011835 investigation Methods 0.000 claims description 8
- 238000007639 printing Methods 0.000 claims description 8
- 201000011510 cancer Diseases 0.000 claims description 7
- 239000010410 layer Substances 0.000 claims description 7
- 238000002559 palpation Methods 0.000 claims description 7
- 230000004044 response Effects 0.000 claims description 6
- 230000035945 sensitivity Effects 0.000 claims description 5
- 239000002131 composite material Substances 0.000 claims description 4
- 239000004744 fabric Substances 0.000 claims description 4
- 230000037237 body shape Effects 0.000 claims description 3
- 238000004049 embossing Methods 0.000 claims description 3
- 238000004080 punching Methods 0.000 claims description 3
- 239000012790 adhesive layer Substances 0.000 claims description 2
- 239000011159 matrix material Substances 0.000 claims description 2
- 239000007787 solid Substances 0.000 claims description 2
- 238000011179 visual inspection Methods 0.000 claims description 2
- 238000001125 extrusion Methods 0.000 claims 1
- 230000004936 stimulating effect Effects 0.000 claims 1
- 238000005192 partition Methods 0.000 abstract description 2
- 210000003128 head Anatomy 0.000 description 199
- 210000001519 tissue Anatomy 0.000 description 98
- 210000004027 cell Anatomy 0.000 description 50
- 238000001574 biopsy Methods 0.000 description 48
- 239000000463 material Substances 0.000 description 27
- 239000000499 gel Substances 0.000 description 22
- 239000000017 hydrogel Substances 0.000 description 16
- 238000001228 spectrum Methods 0.000 description 11
- 238000012545 processing Methods 0.000 description 7
- 230000006870 function Effects 0.000 description 6
- -1 polyethylene Polymers 0.000 description 5
- 238000002604 ultrasonography Methods 0.000 description 5
- 238000004458 analytical method Methods 0.000 description 4
- 210000000988 bone and bone Anatomy 0.000 description 4
- 238000010586 diagram Methods 0.000 description 4
- 238000009826 distribution Methods 0.000 description 4
- 229920001971 elastomer Polymers 0.000 description 4
- 238000009607 mammography Methods 0.000 description 4
- 238000004519 manufacturing process Methods 0.000 description 4
- 230000003595 spectral effect Effects 0.000 description 4
- 238000003860 storage Methods 0.000 description 4
- 206010011732 Cyst Diseases 0.000 description 3
- 239000004698 Polyethylene Substances 0.000 description 3
- 238000004364 calculation method Methods 0.000 description 3
- 208000031513 cyst Diseases 0.000 description 3
- 230000007423 decrease Effects 0.000 description 3
- 238000011156 evaluation Methods 0.000 description 3
- 230000003211 malignant effect Effects 0.000 description 3
- 210000002445 nipple Anatomy 0.000 description 3
- 239000004033 plastic Substances 0.000 description 3
- 229920003023 plastic Polymers 0.000 description 3
- 229920000573 polyethylene Polymers 0.000 description 3
- 239000004800 polyvinyl chloride Substances 0.000 description 3
- 230000008569 process Effects 0.000 description 3
- 239000000243 solution Substances 0.000 description 3
- 230000007704 transition Effects 0.000 description 3
- 238000012285 ultrasound imaging Methods 0.000 description 3
- 229920002799 BoPET Polymers 0.000 description 2
- 239000005041 Mylar™ Substances 0.000 description 2
- 239000004743 Polypropylene Substances 0.000 description 2
- 229920000690 Tyvek Polymers 0.000 description 2
- 239000012620 biological material Substances 0.000 description 2
- 230000015572 biosynthetic process Effects 0.000 description 2
- 210000002421 cell wall Anatomy 0.000 description 2
- 239000011248 coating agent Substances 0.000 description 2
- 238000000576 coating method Methods 0.000 description 2
- 239000003086 colorant Substances 0.000 description 2
- 230000008878 coupling Effects 0.000 description 2
- 238000010168 coupling process Methods 0.000 description 2
- 238000005859 coupling reaction Methods 0.000 description 2
- 238000013461 design Methods 0.000 description 2
- 238000001514 detection method Methods 0.000 description 2
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 2
- 230000005284 excitation Effects 0.000 description 2
- 239000000945 filler Substances 0.000 description 2
- 239000010408 film Substances 0.000 description 2
- 239000011888 foil Substances 0.000 description 2
- 230000007246 mechanism Effects 0.000 description 2
- 229910052751 metal Inorganic materials 0.000 description 2
- 239000002184 metal Substances 0.000 description 2
- 238000012544 monitoring process Methods 0.000 description 2
- 230000005405 multipole Effects 0.000 description 2
- 230000000149 penetrating effect Effects 0.000 description 2
- 229920001155 polypropylene Polymers 0.000 description 2
- 238000002360 preparation method Methods 0.000 description 2
- 238000007650 screen-printing Methods 0.000 description 2
- 238000012216 screening Methods 0.000 description 2
- 229910052709 silver Inorganic materials 0.000 description 2
- 239000004332 silver Substances 0.000 description 2
- 229910001220 stainless steel Inorganic materials 0.000 description 2
- 239000010935 stainless steel Substances 0.000 description 2
- 239000010409 thin film Substances 0.000 description 2
- 206010061728 Bone lesion Diseases 0.000 description 1
- 206010006187 Breast cancer Diseases 0.000 description 1
- 208000026310 Breast neoplasm Diseases 0.000 description 1
- 229920006051 Capron® Polymers 0.000 description 1
- 241000282326 Felis catus Species 0.000 description 1
- 241000135309 Processus Species 0.000 description 1
- 229910021607 Silver chloride Inorganic materials 0.000 description 1
- 230000005856 abnormality Effects 0.000 description 1
- 238000010521 absorption reaction Methods 0.000 description 1
- 230000001154 acute effect Effects 0.000 description 1
- 238000004026 adhesive bonding Methods 0.000 description 1
- 229910052782 aluminium Inorganic materials 0.000 description 1
- XAGFODPZIPBFFR-UHFFFAOYSA-N aluminium Chemical compound [Al] XAGFODPZIPBFFR-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 238000013459 approach Methods 0.000 description 1
- 238000003556 assay Methods 0.000 description 1
- 230000004888 barrier function Effects 0.000 description 1
- 230000008901 benefit Effects 0.000 description 1
- 239000000560 biocompatible material Substances 0.000 description 1
- 230000017531 blood circulation Effects 0.000 description 1
- 210000001124 body fluid Anatomy 0.000 description 1
- 239000010839 body fluid Substances 0.000 description 1
- GTKRFUAGOKINCA-UHFFFAOYSA-M chlorosilver;silver Chemical compound [Ag].[Ag]Cl GTKRFUAGOKINCA-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 1
- 210000001072 colon Anatomy 0.000 description 1
- 239000013039 cover film Substances 0.000 description 1
- 125000004122 cyclic group Chemical group 0.000 description 1
- 230000002380 cytological effect Effects 0.000 description 1
- 230000003247 decreasing effect Effects 0.000 description 1
- 230000007547 defect Effects 0.000 description 1
- 230000002950 deficient Effects 0.000 description 1
- 238000003745 diagnosis Methods 0.000 description 1
- 238000003748 differential diagnosis Methods 0.000 description 1
- 230000005684 electric field Effects 0.000 description 1
- 238000010292 electrical insulation Methods 0.000 description 1
- 238000006056 electrooxidation reaction Methods 0.000 description 1
- 238000005516 engineering process Methods 0.000 description 1
- JBKVHLHDHHXQEQ-UHFFFAOYSA-N epsilon-caprolactam Chemical compound O=C1CCCCCN1 JBKVHLHDHHXQEQ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 229940011871 estrogen Drugs 0.000 description 1
- 239000000262 estrogen Substances 0.000 description 1
- 229920002457 flexible plastic Polymers 0.000 description 1
- 239000006260 foam Substances 0.000 description 1
- 230000004886 head movement Effects 0.000 description 1
- 230000004217 heart function Effects 0.000 description 1
- 238000010562 histological examination Methods 0.000 description 1
- 230000036039 immunity Effects 0.000 description 1
- 238000000338 in vitro Methods 0.000 description 1
- 238000001727 in vivo Methods 0.000 description 1
- 238000012623 in vivo measurement Methods 0.000 description 1
- 230000036512 infertility Effects 0.000 description 1
- 238000002347 injection Methods 0.000 description 1
- 239000007924 injection Substances 0.000 description 1
- 239000011810 insulating material Substances 0.000 description 1
- 238000009413 insulation Methods 0.000 description 1
- 238000005304 joining Methods 0.000 description 1
- 238000010030 laminating Methods 0.000 description 1
- 239000004816 latex Substances 0.000 description 1
- 229920000126 latex Polymers 0.000 description 1
- 239000007788 liquid Substances 0.000 description 1
- 210000000214 mouth Anatomy 0.000 description 1
- 238000013188 needle biopsy Methods 0.000 description 1
- 210000000056 organ Anatomy 0.000 description 1
- 238000004806 packaging method and process Methods 0.000 description 1
- 239000003973 paint Substances 0.000 description 1
- 239000000123 paper Substances 0.000 description 1
- 230000035515 penetration Effects 0.000 description 1
- 230000000737 periodic effect Effects 0.000 description 1
- 230000002093 peripheral effect Effects 0.000 description 1
- 239000002985 plastic film Substances 0.000 description 1
- 239000004417 polycarbonate Substances 0.000 description 1
- 229920000515 polycarbonate Polymers 0.000 description 1
- 229920001296 polysiloxane Polymers 0.000 description 1
- 229920000915 polyvinyl chloride Polymers 0.000 description 1
- 239000011148 porous material Substances 0.000 description 1
- 210000002307 prostate Anatomy 0.000 description 1
- 238000009877 rendering Methods 0.000 description 1
- 230000008439 repair process Effects 0.000 description 1
- 230000002441 reversible effect Effects 0.000 description 1
- 238000005070 sampling Methods 0.000 description 1
- 230000011664 signaling Effects 0.000 description 1
- 229920002379 silicone rubber Polymers 0.000 description 1
- 239000004945 silicone rubber Substances 0.000 description 1
- HKZLPVFGJNLROG-UHFFFAOYSA-M silver monochloride Chemical compound [Cl-].[Ag+] HKZLPVFGJNLROG-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 1
- 238000004088 simulation Methods 0.000 description 1
- 206010040882 skin lesion Diseases 0.000 description 1
- 231100000444 skin lesion Toxicity 0.000 description 1
- 238000002672 stereotactic surgery Methods 0.000 description 1
- 238000001356 surgical procedure Methods 0.000 description 1
- 238000010998 test method Methods 0.000 description 1
- 239000012780 transparent material Substances 0.000 description 1
- 238000011144 upstream manufacturing Methods 0.000 description 1
- 238000007666 vacuum forming Methods 0.000 description 1
Classifications
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B5/00—Measuring for diagnostic purposes; Identification of persons
- A61B5/05—Detecting, measuring or recording for diagnosis by means of electric currents or magnetic fields; Measuring using microwaves or radio waves
- A61B5/053—Measuring electrical impedance or conductance of a portion of the body
- A61B5/0536—Impedance imaging, e.g. by tomography
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B17/00—Surgical instruments, devices or methods
- A61B17/34—Trocars; Puncturing needles
- A61B17/3403—Needle locating or guiding means
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B90/00—Instruments, implements or accessories specially adapted for surgery or diagnosis and not covered by any of the groups A61B1/00 - A61B50/00, e.g. for luxation treatment or for protecting wound edges
- A61B90/10—Instruments, implements or accessories specially adapted for surgery or diagnosis and not covered by any of the groups A61B1/00 - A61B50/00, e.g. for luxation treatment or for protecting wound edges for stereotaxic surgery, e.g. frame-based stereotaxis
- A61B90/14—Fixators for body parts, e.g. skull clamps; Constructional details of fixators, e.g. pins
- A61B90/17—Fixators for body parts, e.g. skull clamps; Constructional details of fixators, e.g. pins for soft tissue, e.g. breast-holding devices
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B90/00—Instruments, implements or accessories specially adapted for surgery or diagnosis and not covered by any of the groups A61B1/00 - A61B50/00, e.g. for luxation treatment or for protecting wound edges
- A61B90/36—Image-producing devices or illumination devices not otherwise provided for
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B10/00—Instruments for taking body samples for diagnostic purposes; Other methods or instruments for diagnosis, e.g. for vaccination diagnosis, sex determination or ovulation-period determination; Throat striking implements
- A61B10/02—Instruments for taking cell samples or for biopsy
- A61B10/0233—Pointed or sharp biopsy instruments
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B10/00—Instruments for taking body samples for diagnostic purposes; Other methods or instruments for diagnosis, e.g. for vaccination diagnosis, sex determination or ovulation-period determination; Throat striking implements
- A61B10/02—Instruments for taking cell samples or for biopsy
- A61B2010/0208—Biopsy devices with actuators, e.g. with triggered spring mechanisms
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B17/00—Surgical instruments, devices or methods
- A61B2017/00017—Electrical control of surgical instruments
- A61B2017/00022—Sensing or detecting at the treatment site
- A61B2017/00026—Conductivity or impedance, e.g. of tissue
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B17/00—Surgical instruments, devices or methods
- A61B2017/00017—Electrical control of surgical instruments
- A61B2017/00199—Electrical control of surgical instruments with a console, e.g. a control panel with a display
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B17/00—Surgical instruments, devices or methods
- A61B2017/0042—Surgical instruments, devices or methods with special provisions for gripping
- A61B2017/00438—Surgical instruments, devices or methods with special provisions for gripping connectable to a finger
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B17/00—Surgical instruments, devices or methods
- A61B2017/00743—Type of operation; Specification of treatment sites
- A61B2017/00796—Breast surgery
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B17/00—Surgical instruments, devices or methods
- A61B2017/00743—Type of operation; Specification of treatment sites
- A61B2017/00796—Breast surgery
- A61B2017/008—Removal of tumors
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B17/00—Surgical instruments, devices or methods
- A61B17/34—Trocars; Puncturing needles
- A61B17/3403—Needle locating or guiding means
- A61B2017/3405—Needle locating or guiding means using mechanical guide means
- A61B2017/3411—Needle locating or guiding means using mechanical guide means with a plurality of holes, e.g. holes in matrix arrangement
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B17/00—Surgical instruments, devices or methods
- A61B17/34—Trocars; Puncturing needles
- A61B17/3403—Needle locating or guiding means
- A61B2017/3413—Needle locating or guiding means guided by ultrasound
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B90/00—Instruments, implements or accessories specially adapted for surgery or diagnosis and not covered by any of the groups A61B1/00 - A61B50/00, e.g. for luxation treatment or for protecting wound edges
- A61B90/30—Devices for illuminating a surgical field, the devices having an interrelation with other surgical devices or with a surgical procedure
- A61B2090/306—Devices for illuminating a surgical field, the devices having an interrelation with other surgical devices or with a surgical procedure using optical fibres
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B90/00—Instruments, implements or accessories specially adapted for surgery or diagnosis and not covered by any of the groups A61B1/00 - A61B50/00, e.g. for luxation treatment or for protecting wound edges
- A61B90/36—Image-producing devices or illumination devices not otherwise provided for
- A61B90/37—Surgical systems with images on a monitor during operation
- A61B2090/378—Surgical systems with images on a monitor during operation using ultrasound
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B2562/00—Details of sensors; Constructional details of sensor housings or probes; Accessories for sensors
- A61B2562/02—Details of sensors specially adapted for in-vivo measurements
- A61B2562/0209—Special features of electrodes classified in A61B5/24, A61B5/25, A61B5/283, A61B5/291, A61B5/296, A61B5/053
- A61B2562/0215—Silver or silver chloride containing
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B2562/00—Details of sensors; Constructional details of sensor housings or probes; Accessories for sensors
- A61B2562/02—Details of sensors specially adapted for in-vivo measurements
- A61B2562/0209—Special features of electrodes classified in A61B5/24, A61B5/25, A61B5/283, A61B5/291, A61B5/296, A61B5/053
- A61B2562/0217—Electrolyte containing
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B2562/00—Details of sensors; Constructional details of sensor housings or probes; Accessories for sensors
- A61B2562/04—Arrangements of multiple sensors of the same type
- A61B2562/046—Arrangements of multiple sensors of the same type in a matrix array
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61B—DIAGNOSIS; SURGERY; IDENTIFICATION
- A61B90/00—Instruments, implements or accessories specially adapted for surgery or diagnosis and not covered by any of the groups A61B1/00 - A61B50/00, e.g. for luxation treatment or for protecting wound edges
- A61B90/36—Image-producing devices or illumination devices not otherwise provided for
- A61B90/37—Surgical systems with images on a monitor during operation
Landscapes
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Surgery (AREA)
- Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
- Pathology (AREA)
- Public Health (AREA)
- Veterinary Medicine (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Biomedical Technology (AREA)
- Heart & Thoracic Surgery (AREA)
- Medical Informatics (AREA)
- Molecular Biology (AREA)
- General Health & Medical Sciences (AREA)
- Animal Behavior & Ethology (AREA)
- Radiology & Medical Imaging (AREA)
- Biophysics (AREA)
- Physics & Mathematics (AREA)
- Oral & Maxillofacial Surgery (AREA)
- Neurosurgery (AREA)
- Measurement And Recording Of Electrical Phenomena And Electrical Characteristics Of The Living Body (AREA)
- Investigating Or Analyzing Materials By The Use Of Electric Means (AREA)
- Transformers For Measuring Instruments (AREA)
- Arrangements For Transmission Of Measured Signals (AREA)
- Measurement Of Resistance Or Impedance (AREA)
- Testing Of Individual Semiconductor Devices (AREA)
- Measuring Leads Or Probes (AREA)
Description
ELEKTRÓD-FEJ, ELEKTRÓD-RASZTER, KATÉTER VAGY ENDOSZKÓP, IMPEDANCIA TÉRKÉPEZŐ BERENDEZÉS MELL VIZSGÁLATÁHOZ, TOVÁBBÁ ELJÁRÁS TESTRÉSZ IMPEDANCIA TÉRKÉPÉNEK KÉSZÍTÉSÉRE, HOSSZÚ ESZKÖZ TESTRÉSZBE VEZETÉSÉNEK KOORDINÁLÁSÁRA, IMPEDANCIA KÉP MEGJELENÍTÉSÉRE, KARCINÓMA, ATIPIKUS HIPERPLÁZIA AZONOSÍTÁSÁRA ÉS MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉRE
A találmány tárgya több-elemes elektród-fej élőszövet-felület villamos mérésére, sokelemes elektród-raszter több-elemes elektród-fejhez, katéter vagy endoszkóp, impedancia-térképező berendezés mell vizsgálatához, eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, eljárás hosszú eszköz testrészbe vezetőének koordinálására, eljárás impedancia kép megjelenítésére, eljárás karcinóma azonosítására, eljárás atipikus hiperplázia azonosítására, eljárás karcinóma és atipikus hiperplázia megkülönböztetésére.
Az ember bőrfelületének különböző pontjai közötti villamos potenciálkülönbség mérését számos célra alkalmazzák. Ilyen mérés például az elektrokardiogramm felvétele, amellyel, a szívműködés által, különböző testrészek között keltett potenciálkülönbségek mérésével megállapítható a páciens szívének és vérkeringésének állapota. Az EKG elektródokat a testrészek bőrfelületére csatlakoztatják.
Az emberi élőjszövet potenciálkülönbségeit, két vagy három dimenziós impedancia térkép készítése céljából a bőrfelületen mérő berendezések vannak leírva az alábbi irodalmi helyeken: US 5,063,937, US 4,291,708, US 4,539,640 szabadalmi leírásokban. A mérések azon alapulnak, hogy a test egy pontjának potenciálját megemelik és a vizsgált testfelület különböző pontjain mérik a válaszként megjelenő potenciált, majd a kapott mérési eredményeket egy az elmúlt dekádokban kialakult algoritmus szerint alakítják impedancia térképpé.
Az US 4,291,708 , az US 4,548,694 és a Brest cancer screening by impedance measurements by G. Pipemo et al, Fontiers Med. Bioi. Eng., Vol. 2, 111117 oldalak irodalmi helyeken olyan eljárások vannak ismertetve, amelyben egy referencia elektród és különböző más pontok közötti impedanciát határozzák meg. Az eljárást mellrák kimutatására alkalmazzák és ehhez több mérőelemes elektród csoportot alkalmaznak.
A fenti irodalmi helyeken ismertetett, több mérőelemes elektród csoport mérőelemei rozsdamentes acél anyagú, sík elektródok, amelyek egy PVC alaplemezre vannak szerelve. Mindegyik elektród villamos jelvezetővel van egy detektor áramkörre kapcsolva. Az impedanciát az egyes mérő elektródok és egy a test távolabbi helyén rögzített elektród között határozzák meg és az impedancia-értékekben mutatkozó különbségek alapján következtetnek rosszindulatú szövet-elváltozásra.
Az ismert eljárások alkalmazhatóságát döntően befolyásolja az alkalmazott több mérőhelyes elektród csoport kialakítása és kapcsolata a testrész vizsgált tartományának bőrfelületével. Az egyes elektródoknak jó vezető kapcsolatban kell lenniük a mérővezetékkel és azon át a kiértékelő elektronikával, ugyanakkor egymástól elszigeteltnek kell lenniük annak érdekében, hogy szomszédos elektródok potenciálja egymásét ne befolyásolja, mert az a mérés alkalmasságát tumor indikálására rohamosan lerontaná. A bőr és az elektród közötti villamosán vezető kapcsolat javítására vezető géleket alkalmaznak, a bőrfelületen maradó gél azonban ismételt mérés esetén szomszédos elektródok közötti átvezetést okozhat, az elektródon maradó gél több páciens egymás utáni vizsgálata esetén higiéniás szempontból kifogásolható.
A Capacitive Sensors fór In-Vivo Measurements of the Dielectric Properties of Biological Materials című, Karunayake P.A.P., Esselle and Stanislaw S. Stuchly (IEEE Trans, Inst. & Meas. Vol. 37, No. 1, 101-105 oldalak) irodalmi helyen biológiai anyagok rádiófrekvenciás és mikrohullámú, dielektromos jellemzőinek in-vivo és in-vitro mérésére vonatkozó, egy elektródás módszer és eszköz van ismertetve. Az alkalmazott érzékelő nem alkalmazható impedanciatérkép készítésében.
Egy másik irodalmi helyen egy mérőelemes impedancia mérő eszköz van leírva, amelyet egy szerv impedanciájának meghatározására alkalmaznak. Az irodalmi hely; Messung dér elektrischen Impedance von Organen- Apparative Ausrüstung fúr Forschung und klinische Anwendung E. Gersing (Biomed. Technik 36 (1991), 6-11). Az itt ismertetett impedancia mérő eszköz nem alkalmazható impedancia térkép készítésére.
Egy további irodalmi helyen: J. Vrana et al Measure De L'Impedance des Tissus Hepatiqueles Transformes Pás Des Processus Lesionels c. szakcikkében (Ann. Gastroentreol. Hepetol., 1992, 28, No 4, 165-168) a bőrön át az élőszövet mélyébe szúrt elektróddal végzett mérés van ismertetve, ahol a vékony injekciós elektróda beszúrását ultrahangos eszközzel irányították. Az elektróda egy biopsziás tűn volt kialakítva, amely tűvel próbát vettek citológiai és hisztológiai vizsgálathoz.
V. Rajshekhar; Continuous Impedance Monitoring During CT-guided Stereotactic Surgery (British Journal of Neurosurgery (19922) 6, 439-444) irodalmi helyen élőszövet impedanciájának vizsgálatára használt egyes elektród van ismertetve. A tanulmány tárgya egy szövetelváltozás helyének és kiterjedésének meghatározása volt. Az elektród a biopsziás tű hüvelyében volt elrendezve. Az biopsziás tű alakú elektródot átvezették az elváltozás helyén, miközben négy impedancia-mérést végeztek az elváltozott szövettartományban, majd az elekt······· ·· · ·
A feladat találmány szerinti megoldása egy több-elemes elektród-fej élőszövetfelület villamos mérésére, amely elektród-fejnek raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei vannak, amely érzékelő elemekre egyedi villamos érintkezők vannak csatlakoztatva és amely érzékelő elemek között az élőszövet-felületre helyezett érzékelő elemeket egymástól elválasztó szigetelő elemek vannak elrendezve. Előnyösen az érzékelő elemek villamosán vezető, viszkózus gélt tartalmaznak.
Célszerűen az elektród-fejnek villamosán vezető, flexibilis és szilárd érzékelő elemei vannak.
Előnyösen az érzékelő elemek villamosán vezető, viszkózus géllel impregnált szivacsot tartalmaznak.
Célszerűen az egyedi érzékelő elemek egy nem-vezető hordozón, raszterben elrendezett cellákban vannak kialakítva.
Előnyösen a hordozó érzékelő elemekkel ellentétes oldalán támasztó szerkezet van elrendezve.
Célszerűen a cellák lemezből, domborítással vannak kialakítva, ahol a lemez domborítatlan részei képezik a hordozót.
Előnyösen a cellák lemezből, domborítással vannak kialakítva, ahol a lemez domborítatlan részei képezik a hordozót és a cellák falának hátoldalát a lemez benyomásai alkotják.
Célszerűen a cellák lap lyukasztásával formált rácsok rétegezésével vagy hordozóban kisajtolással van kialakítva.
Előnyösen a cellák elválasztó falaknak nyomtatási eljárással, hordozóra történő felhordásával vannak kialakítva.
Célszerűen a cellák alján a cella belső tere és a hordozó ezzel ellentétes, másik oldala között villamos átvezető van kialakítva.
• · · ·
Előnyösen a hordozó cellákkal ellentétes oldala anizotrop vezető réteggel van borítva.
Célszerűen a hordozó másik oldalán a hordozó első oldalával összekapcsolt, villamosán vezető érintkezők vannak elrendezve, amely érintkezők tapadó réteggel vannak borítva.
Előnyösen az érzékelő elemek villamosán vezető felülete nem emelkedik ki a cellák peremén felül.
Célszerűen az érzékelő elemek villamosán vezető felülete a cellák peremén belül van kialakítva.
Előnyösen a cellák érzékelő felülete fedlappal van takarva, amely fedlap érzékelő felület felőli felülete villamosán vezető felület.
A találmány szerinti érzékelő-fejnek raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei vannak, amely érzékelő elemekre egyedi villamos érintkezők vannak csatlakoztatva és amely érzékelő elemek érzékelő felülete fedlappal van takarva, amely fedlap érzékelő felület felőli felületének legalább az érzékelő elemek érzékelő felülete fölötti része villamosán vezető felület.
Előnyösen az érzékelő-fejnek flexibilis fedlapja van, amely fedlap villamosán vezető felülete és az érzékelő elemek között összenyomható légrés van kialakítva.
Célszerűen az érzékelő-fej flexibilis fedlapjának érzékelő felület felőli felülete külső oldali nyomás hatására érintkezik az érzékelő elemekkel.
Előnyösen a fedlap raszterben elrendezett érzékelő elemein kívüli fedlaprészének érzékelő felületek felőb oldalán a raszterben elrendezett érzékelő elemek fölötti villamosán vezető felülettel összefüggő villamosán vezető felület van kialakítva, amely villamosán vezető felület alatt referencia csap van elrendezve.
Célszerűen a fedlaprész villamosán vezető felülete alatt a villamosán vezető felületű referencia csap közbeiktatott, az elektród-fej külső felületére ható nyomással összenyomható légréssel van elrendezve.
Előnyösen az érzékelő-fejnek külső energia-forráshoz kapcsolható, legalább egy jelforrás vezetője van, továbbá a jelforrás-vezető és az érzékelő felületek fölötti villamos vezető felületek közötti impedancia elemei vannak.
Célszerűen az érzékelő-fejnek továbbá a jelforrás-vezető és az érzékelő felületek fölötti villamos vezető felületek közötti impedancia elemei vannak.
A találmány továbbá több-elemes elektród-fej élőszövet-felület villamos mérésére, amelynek raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei vannak, amely érzékelő elemekre egyedi villamos érintkezők vannak csatlakoztatva egy az érzékelő elemek számára benyomásokkal rendelkező hordozó érzékelő elemekkel ellentétes oldalán.
A találmány szerinti megoldás továbbá több-elemes elektród-fej élőszövetfelület villamos mérésére, amelynek raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas és a vizsgált szövet vizuális figyelésére alkalmasan átlátszó felületű, egyedi érzékelő elemei vannak.
A találmány szerinti, élőszövet-felület villamos mérésére alkalmas több-elemes elektród-fejnek raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas és a vizsgált szövet vizuális figyelésére alkalmasan átlátszó felületű, egyedi érzékelő elemei vannak, amely érzékelő elemekre egyedi villamos érintkezők vannak csatlakoztatva.
Előnyösen az érzékelő elemek szivacsszerű, vezető anyagot tartalmaznak.
A találmány szerinti egy további megoldás több-elemes elektród-fej élőszövetfelület villamos mérésére, amelynek raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei vannak, amely érzékelő elemekre egyedi villamos érintkezők vannak csatlakoztatva, amely érzékelő elemek szivacsszerü, vezető anyagot tartalmaznak.
Előnyösen az érzékelő elemek a vizsgálandó testfelület alakját követő, flexibilis hordozón vannak kialakítva.
Célszerűen az elektród-fej hosszú, vékony tárgy bevezetésére alkalmas nyílásokkal rendelkezik.
A találmány szerinti megoldás egy több-elemes elektród-fej élőszövet-felűlet villamos mérésére, amelynek raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei vannak, amely érzékelő elemekre egyedi villamos érintkezők vannak csatlakoztatva, amely elektród-fej hosszú, vékony tárgy bevezetésére alkalmas nyílásokkal rendelkezik.
A találmány szerinti megoldás továbbá egy több-elemes elektród-fej élőszövetfelület villamos mérésére, amelynek raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei vannak, amely érzékelő elemekre egyedi villamos érintkezők vannak csatlakoztatva, amely elektród-fej felületének kevesebb mint 70 %-át az érzékelő elemek felülete teszi ki.
Előnyösen az elektród-fej vizsgált szövettel érintkező felületének legalább egy része tapadó felület.
A találmány szerinti más több-elemes elektród-fejnek raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei vannak, amely érzékelő elemekre egyedi villamos érintkezők vannak csatlakoztatva, amely elektród-fej vizsgált szövettel érintkező felületének legalább egy része tapadó felület.
Előnyösen az elektród-fej egy ujjvégre illő alakú, impedancia-térkép felvevő és ugyanakkor palpatív vizsgálat végzését lehetővé tevő elektród-fej.
A találmány továbbá több-elemes elektród-fej élószövet-felület villamos mérésére, amelynek raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei vannak, amely ujjvégre illő alakú, impedancia-térkép felvevő és ugyanakkor palpatív vizsgálat végzését lehetővé tevő elektród-fej ujjas kesztyű egyik ujján van kialakítva.
A találmány továbbá sokelemes elektród-raszter több-elemes elektród-fejhez, amelynek a vizsgált szövet felület és a több-elemes elektród-fej érzékelő elemei közé helyezhető, a vizsgált szövet felület és az elektród-fej érzékelő elemei között vezető kapcsolatot létesítő elektród-raszternek egymástól szigetelten kialakított, egyedi átvezetői vannak egyik oldalon a szövet felülethez illeszkedő, másik oldalon egy-egy érzékelő elemmel szétválaszthatóan kapcsolódó vezető felületekkel.
Előnyösen az elektród-raszternek raszterben elrendezett, egyedi átvezetői vannak egyik oldalon a szövet felülethez illeszkedő, másik oldalon egy-egy érzékelő elemmel kapcsolódó vezető felületekkel.
A találmány szerinti megoldás másrészt olyan sokelemes elektród-raszter, a vizsgált szövet felület és elektród-fej érzékelő elemei között vezető kapcsolat létesítésére, amelynek elektród-fej érzékelő elemeivel szétválaszthatóan kapcsolódó hátoldali vezető felületei vannak.
Előnyösen az elektród-raszter hátoldali vezető elemeinek mindegyike a többelemes elektród-fej kettő vagy több érzékelő elemével érintkezik.
A találmány szerinti megoldás továbbá katéter vagy endoszkóp, elektród-fejjel, amely elektród-fej legalább egy része a vizsgálandó szövetre helyezett állapotában száloptikájának látókörében helyezkedik el.
A találmány másrészt olyan katéter vagy endoszkóp, amelynek többelemes elektród-feje van, amely elektród-fejnek raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei vannak hordozón elrendezve, amely érzékelő elemek elektród felületei az elektród-fej élőszövet felé fordítható oldalán vannak kialakítva, míg az elektród-fej hátoldalán száloptika látómezejébe eső, hely-azonosító optikai jelzés van kialakítva.
A találmány szerinti megoldás továbbá impedancia-térképező berendezés mell vizsgálatához, amely berendezésnek mell egyik oldalára helyezhető első elektród-rasztere, a mell elektród-raszterrel szembeni oldalán szerelhető elektródja és az elektród valamint az elektród-raszter legalább egy része között villamos feszültséget keltő áramforrása van.
A találmány továbbá impedancia-térképező berendezés mell vizsgálatához, amelynek mell egyik oldalára helyezhető első elektród-rasztere, a mell elektród-raszterrel szembeni oldalán szerelhető elektródja, a test egy a vizsgált melltől távoli pontjára helyezhető további elektródja és az elektród valamint az elektród-raszter legalább egy része között villamos feszültséget keltő áramforrása van.
Előnyösen a mell egyik oldalára helyezhető első elektród-raszter és a mell elektród-raszterrel szembeni oldalán szerelhető elektród egymással párhuzamos síkokban vannak a mellre helyezve.
Célszerűen a mell egyik oldalára helyezhető első elektród-raszter és a mell elektród-raszterrel szembeni oldalán szerelhető elektród egymással szöget bezáró síkokban vannak a mellre helyezve.
Előnyösen az elektród-raszter érzékelő elemei és a másik oldali elektród egy sor erősítőre vannak csatlakoztatva.
Célszerűen a mell elektród-raszterrel szembeni oldalán szerelhető elektród is elektród-raszterként van kialakítva.
Előnyösen a mell egyik oldalára helyezhető első elektród-rasztere a találmány szerinti elektród-fej.
·»<·.· .,1 * * » ♦ · »» a · « s . · a • ·« «a ·
Célszerűen legalább egy elektród-fej merev, a test alakjának megfelelő, síktól eltérő alakú eszköz.
Előnyösen legalább egy elektród-fej flexibilis, a test alakjának megfelelően változtatható alakú eszköz.
A találmány szerinti megoldás továbbá egy impedancia-térképező berendezés, mell vizsgálatához, amelynek mell egyik oldalára helyezhető első elektródrasztere, a mell elektród-raszterrel szembeni oldalán szerelhető második elektród-rasztere és az egyik vagy másik elektród-rasztert feszültség alá helyező, a külső feszültség mentes másik vagy egyik elektród-rasztert eközben mérő állásban tartó, átkapcsolható villamos áramforrása van.
Előnyösen az első és második elektród-raszter egymással párhuzamosan van a vizsgált mell két oldalán elrendezve.
Célszerűen az első és második elektród-raszter egymással szöget bezáró síkokban van a vizsgált mell két oldalán elrendezve.
Előnyösen az elektród-raszterek érzékelő elemei egy sor erősítőre vannak csatlakoztatva.
Célszerűen az első és második elektród-raszter egy a találmány szerinti elektród-fej.
A találmány szerinti megoldás továbbá impedancia-térképező berendezés, amelynek hely-azonosító optikai jelzéssel ellátott, több érzékelő elemes, impedancia térképező elektród-feje, az érzékelő elemek jeleit kiértékelő, impedancia-térkép képző processzora és a térképezett felületről videó képet készítő videó kamerája van, továbbá elektród-fej nélkül és elektród-fejjel szerelt testrészről készített videó képeknek összevetésével, a hely-azonosító optikai jelzés képének felhasználásával az impedancia térképet a testrészhez képest helyező processzora van.
A találmány szerinti megoldás másrészt eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, amelynek során (a) sokelemes elektród rasztert tartalmazó több-elemes elektród-fejet helyezünk a testrész vizsgálandó tartományának egyik oldalára, (b) egy elektródot helyezünk a vizsgálandó tartomány másik oldalára, szemben az első elektród-fejjel, (c) az elektródot feszültség alá helyezzük, (d) az elektród-fej érzékelő elemeiről vagy azok legalább egy részéről vett jeleket mérjük és kiértékeljük.
A találmány szerinti megoldás továbbá olyan eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, amelynek során (a) sokelemes elektród rasztert tartalmazó több-elemes elektród-fejet helyezünk a testrész vizsgálandó tartományának egyik oldalára, (b) egy elektródot helyezünk a vizsgálandó tartomány másik oldalára, szemben az első elektród-fejjel, (c) másik elektródot helyezünk a test vizsgálandó tartományától távoli pontjára, (d) a második elektródot feszültség alá helyezzük, (e) az elektród-fej érzékelő elemeiről vagy azok legalább egy részéről vett jeleket méijük és kiértékeljük.
Előnyösen a (b) lépésben az elektródot az elektród-fej elektród-raszterével szemben helyezzük el.
A találmány szerinti megoldás továbbá eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, amelynek során sokelemes elektród rasztert tartalmazó többelemes elektród-fejet helyezünk a testrész vizsgálandó tartományának egyik oldalára, egy másik sokelemes elektród rasztert tartalmazó több-elemes elektród-fejet helyezünk a vizsgálandó tartomány másik oldalára, szemben az első elektród-fejjel, a második elektród-fej érzékelő elemeinek legalább egy részét •··· ··· feszültség alá helyezzük, az első elektród-fej érzékelő elemeiről vagy azok legalább egy részéről vett jeleket méijűk és kiértékeljük.
A találmány szerinti megoldás még további eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, amelynek során sokelemes elektród rasztert tartalmazó több-elemes elektród-fejet helyezünk a testrész vizsgálandó tartományának egyik oldalára, egy másik sokelemes elektród rasztert tartalmazó több-elemes elektród-fejet helyezünk a vizsgálandó tartomány másik oldalára, stimuláljuk a mérendő testet és méljük az első és második elektród-fej érzékelő elemem megjelenő jeleket, az első és második elektród-fej érzékelő elemein megjelenő jeleket kombinálva megállapítjuk egy jellegzetes elváltozásnak a vizsgált tartományon belül elfoglalt helyét.
A találmány szerinti megoldás másrészt eljárás hosszú eszköz testrészbe vezetésének koordinálására, amelynek során (a) impedancia mérő érzékelő elemek sorával ellátott hosszú eszközt vezetünk be a testrészbe, (b) méqük az érzékelő elemek és egy a testtel érintkeztetett elektród közötti impedanciát, (c) a hosszú eszközt a (b) lépésben hely függvényében mért impedancia értékeket tájolásra felhasználva vezetjük be a kívánt helyre.
Előnyösen képezzük a testrész és benne a hosszú eszköz képét, amely képre rávetítjűk az érzékelő elemek és az elektród közötti impedanciák (b) lépésben mért értékeit, az így összetett képet megjelenítjük.
Célszerűen a felületén mátrixba rendezett impedancia mérő elemekkel rendelkező hosszú eszközt alkalmazunk, amely impedancia mérő elemekkel az élőszövet hosszú elemre merőleges irányú impedanciákat mérünk, az összetett képben a mért impedancia értékekből eszköz-vezető irányjelet képezünk.
Előnyösen a hosszú eszközt sokelemes elektród-raszter területében kialakított, megfelelő nyíláson át vezetjük be a vizsgált testrészbe, amely sokelemes elekt14 ·· ród-raszterrel mért jelekből kétdimenziós impedancia térképet készítünk és az impedancia térkép szerint irányítva vezetjük be a testrészbe a hosszú eszközt a kívánt mélységbe, amely kívánt mélységet a hosszú eszköz impedancia mérő elemeinek mért jeleiből képezzük.
A találmány szerinti megoldás továbbá olyan eljárás hosszú eszköz testrészbe vezetésének koordinálására, amelyben elektród-fejjel egyik irányból kétdimenziós impedancia képet készítünk a vizsgálandó testrész legalább egy részéről, majd egy másik elektród-fejjel másik, az elsővel ismert szöget bezáró irányból kétdimenziós impedancia képet készítünk a vizsgálandó testrész legalább egy részéről, a hosszú eszközt a két elektród-fej között bevezetjük a testrészbe olyan pontig, amelyben mindkét impedancia kép változást mutat.
A találmány szerinti megoldás eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, amelynek során több-elemes elektród-fejet helyezünk egy vizsgáló személy egyik ujjára, amellyel letapogatjuk a vizsgált testrészt, mérve a felületrész impedancia térképét, és szimultán módon kijelezzük a vizsgált szöveten tapintással nyert információt és a mért impedancia értékeket.
A találmány szerinti, egy további megoldás eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, amelynek során több-elemes elektród-fejet helyezünk a vizsgálandó élőszövet felületre, a mérés érzékenységének növelése céljából legalább egy másik elektródot helyezünk a testrész felületének egy más részére, amely másik elektródra különböző ismétlési frekvenciájú pulzáló feszültséget vezetünk, méljük a pulzáló feszültségre adott válaszjeleket az elektród-fej elektród-raszterén, a mért jelek kiértékelése során kiszámítjuk az admittanciák különböző frekvenciákon mért valós és képzetes összetevőit, majd méréshez olyan ismétlési frekvenciájú pulzáló jelet választunk, amelyhez az elektródraszter érzékelő elemei mért értékei közötti legnagyobb eltérések tartoznak.
Egy további, találmány szerinti megoldás eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, amelynek során több-elemes elektród-fejet helyezünk a vizs• · gálandó élőszövet felületre és látszólagos elváltozásokat jelző impedanciamenetek megkülönböztetése céljából impedancia térkép készítő mérés közben megnyomjuk az élőszövetet az elektród-fej alatt, ahol az élőszövet megnyomásával együtt változó helyzetű impedancia-alakzatot tekintjük valós élőszövetelváltozásnak, megkülönböztetve azt az élőszövet megnyomásával változatlan helyzetű impedancia-alakzattól.
Egy további, találmány szerinti megoldás eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, amelyben több-elemes elektród-fejet helyezünk a vizsgálandó élőszövet felületre és látszólagos elváltozásokat jelző impedancia-menetek megkülönböztetése céljából impedancia térkép készítő mérés közben mozgatjuk az élőszöveten az elektród-fejet, ahol az elektród-fej mozgásával az impedancia képen ellentétesen változó helyzetű impedancia-alakzatot tekintjük valós élőszövet-elváltozásnak, megkülönböztetve azt a változatlan helyzetű vagy a képről eltűnő impedancia-alakzattól.
Egy további, találmány szerinti megoldás olyan eljárás testrész impedanciatérképének elkészítésére, amelynek során több-elemes elektród-fejet helyezünk a vizsgálandó élőszövet felületre és látszólagos elváltozásokat jelző impedancia-menetek megkülönböztetése céljából impedancia térkép készítő mérés közben együtt mozgatjuk az élőszövetet és az elektród-fejet, ahol a mozgással az impedancia képen ellentétesen változó helyzetű impedancia-alakzatot tekintjük látszólagos élőszövet-elváltozásnak.
A találmány szerinti megoldás egy eljárás impedancia kép megjelenítésére, amelyben megjelenítjük egy vizsgált testrész tartomány impedancia képét és megjelenítjük a vizsgált testrész fiziológiás képét, megjelölve rajta a vizsgált testrész tartományt.
Előnyösen szimultán megjelenítjük a vizsgált testrész tartomány kapacitás- és vezetőképesség térképét.
• ·
Egy további, találmány szerinti megoldás olyan eljárás impedancia kép megjelenítésére, amelyben megjelenítjük egy vizsgált testrész tartomány kapacitás képét és a kapacitás képpel szimultán megjelenítjük a vizsgált testrész vezetőképesség képét is.
Egy további, találmány szerinti megoldás továbbá olyan eljárás impedancia kép megjelenítésére, amelynek során impedancia-mérések mérési eredményeiből számítással térképet képezünk és a térképpel együtt megjelenítjük a mérési eredményeket is.
Egy további, találmány szerinti megoldás eljárás impedancia kép megjelenítésére, amelyben legalább egy impedancia-mérés különböző frekvenciás mérési eredményeiből számítással egy sor térképet képezünk és ezeket együtt megjelenítjük.
A találmány szerinti megoldás eljárás karcinóma azonosítására, amelynek során egy vizsgált testrész-tartományról felvett kapacitás-térképet összevetjük a tartományról felvett konduktancia térképpel, és ha a térképek egy azonos helyén a 10 kHz-nél kisebb frekvencián felvett térképek magasabb kapacitás és vezetőképesség értéket mutatnak, azt rák-gyanús helyként értékeljük.
A találmány szerinti megoldás eljárás atipikus hiperplázia azonosítására, amelynek során egy vizsgált testrész tartományról felvett kapacitás-térképet összevetjük a tartományról felvett konduktancia térképpel, és ha a térképek egy azonos helyén a 10 kHz-nél kisebb frekvencián felvett térképek magasabb kapacitás és vezetőképesség értéket mutatnak, azt rák-gyanús helyként értékeljük.
A találmány szerinti megoldás továbbá eljárás karcinóma és atipikus hiperplázia megkülönböztetésére, amely eljárás során egy vizsgált testrész tartományról felvett kapacitás-térképet összevetjük a tartományról felvett konduktancia térképpel, és ha a térképek egy azonos helyén a 10 kHz-nél kisebb frekvencián felvett kapacitás érték alacsonyabb, a vezetőképesség érték magasabb, mint a hely környezetében, azt atipikus hiperplázia gyanús helyként értékeljük, ha a térképek egy azonos helyén a 10 kHz-nél kisebb frekvencián felvett térképek magasabb kapacitás és vezetőképesség értéket mutatnak, azt rák-gyanús helyként értékeljük.
Előnyösen a kapacitás és vezetőképesség méréseket 2500 Hz frekvenciás jellel végezzük.
Célszerűen a kapacitás és vezetőképesség méréseket 500 Hz-nél kisebb frekvenciás jellel végezzük.
Az alábbiakban kiviteli példákra vonatkozó rajzok alapján részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon az
1. ábra mell impedancia-térképező berendezés távlati rajza, a
2. ábra az 1. ábra szerinti impedancia-térképező berendezés elektródfej együttesének távlati rajza, a 3A ábra elektród-fej sokelemes elektród-raszterrel, a 3B ábra más elektród-fej sokelemes elektród-raszterrel, a
4. ábra elektród-fej részlete felülnézetben, az 5A ábra a 4. ábra szerinti elektród-fej V-V metszete, az 5B ábra más kialakítású elektród-fej 5A ábrához hasonló metszete, az 5C ábra további, más kialakítású elektród-raszter távlati rajza, a 6A ábra kézben tartható elektród-fej, távlati ábrázolásban, a 6B ábra a 6A ábra szerinti elektród-fej robbantott ábrája, a 7A ábra ujjra húzható elektród-fej távlati rajza, a 7B ábra formálható elektród-fej mellre helyezve, a
8. ábra operáció közbeni mérésre alkalmas elektród-fej távlati rajza, a
9. ábra laparoszkópikus elektród-fej, a
10. ábra biopsziás tű (hosszú eszköz) alakú elektród-fej, a 11A ábra biopsziás tűt elektródként alkalmazó, impedancia térképező el járást illusztráló ábra, a
11Β ábra a 11A ábra szerinti eljárásban megjelenített kép részlete, a 1 IC ábra a 11A ábra szerinti eljárás, biopsziás tű bevezető eszköz alkal mazásával, a
11D ábra biopsziás tű bevezető eszköz és eljárás vázlata, a 11E ábra egy további, biopsziás tűt elektródként alkalmazó, impedancia térképező eljárást illusztráló ábra, a
12. ábra a 8. ábra szerinti elektród-fej és videó kamera alkalmazásával készített kép és megjelenítésének nagyvonalú vázlata, a
13. ábra laparoszkópikus elektród-fej, száloptikás megjelenítővel, a
14. ábra atipikus hiperpláziára jellemző kapacitás és vezetőképesség térkép megjelenítése, a
15. ábra karcinómára jellemző kapacitás és vezetőképesség térkép megjelenítése, a
16. ábra látszólagos szövetelváltozás és rák-gyanús hely impedanciaképének megkülönböztetésére alkalmas eljárást illusztráló ábra, a
17A ábra impedancia térkép készítő berendezés tömbvázlata, a 17B ábra a 17A ábra szerinti tömbvázlat folytatása.
Az 1. és 2. ábrán mellvizsgáló impedancia térképező berendezés van feltüntetve.
Az 1. ábra szerinti 10 berendezésnek impedancia mérő 12 elektród-fej együttese van, amely 12 elektród-fej együttes elektród-fejei közrefogják a vizsgálandó mellet. A 12 elektród-fej együttes érzékelő elemei villamosán vezető érintkezésbe kerülnek a bőrfelülettel és egyrészt mérőjelet bocsátanak a vizsgált testrészre, másrészt elvezetik a mérőjelre a bőrfelület különböző pontjain adott válaszjeleket, amely válaszjelekből a 10 berendezés impedancia-térképet készít. A 12 elektród-fej együttesre vezetett mérőjelet egy 14 számítógép állítja elő és ez a 14 számítógép dolgozza fel a 12 elektród-fej együttes más érzékelő elemein vett válaszjeleket is. A mell impedancia-térképe a 14 számítógép 16 monitorán jelenik meg. A megjelentetett impedancia-térkép tárolható a számítógépben vagy papírra másolat készíthető róla egy a 14 számítógéphez kapcsolt 18 nyomtatóval. A 18 nyomtató lehet például egy lézer printer, egy videó printer, polaroid vagy film kamera esetleg egy többfunkciós (multi-médiás) megjelenítő eszköz is.
Az impedancia-térképező 10 berendezés egységei egy kerekes 20 kocsin vannak elhelyezve, amelyen a berendezés a pácienshez képest megfelelő pozícióba mozgatható.
Az 1. ábrán fel van tüntetve egy kézi 100 elektród-fej továbbá egy 13 referencia elektród is, amelyek ugyancsak a 14 számítógéphez vannak csatlakoztatva.
A 2. ábrán a 12 elektród-fej együttes részletesebb távlati rajza van feltüntetve. A 12 elektród-fej együttes egy fix felső 24 elektród-fejből és egy ehhez képest mozgatható, alsó 22 elektród-fejből áll. A két 22, 24 elektród-fej közötti távolság az alsó 22 elektród-fej függőleges 26 állványsíneken történő mozgatásával történhet. A 22 elektród-fej állítására nyomatékhatárolt motor szolgál, amilyen motort hagyományosan röntgengépeken alkalmaznak. A 22 elektród-fej másrészt kézzel is állítható. A 22,24 elektród-fejek legalább egyike sokelemes 28, 30 elektród-raszterrel van kialakítva, amely 28, 30 elektród-raszter egy felületet lefedő raszter szerint, lényegében egymástól villamosán szigeteken kialakított, villamosán vezető elektródok soraiból és oszlopaiból áll amely elektródok úgy vannak kialakítva és elrendezve, hogy a vizsgálandó testfelülettel megbízható villamosán vezető kapcsolatot létesíthessenek.
A 13 referencia elektród a mérőjelnek a vizsgált testfelülettől távoli ponton a testbe történő bevezetésére szolgálhat, ha igénybe vesszük. A 13 referencia elektród a mell vizsgálata céljából rögzíthető a páciens kaiján, hátán, vagy más testrészén.
• ·
Mell vizsgálata esetén a mellet a két 22, 24 elektród-fej 28, 30 elektród-rasztere közé befogjuk az elektród-fejek egymás felé közelítésével. A mellet eközben összenyomjuk, de sokkal kisebb mértékben, mint ami egy röntgenfelvételhez szükséges lenne. A 22, 24 elektród-fejek összenyomásával fájdalmat nem okozunk. Ezesetben a befogásnak két célja van: egyrészt ezzel biztosítjuk az elektródok felületén a biztos villamos érintkezéshez szükséges felületi nyomást, másrészt meghatározott geometriai méreteket érünk el, amit az impedancia-térkép készítésénél koordinátákként hasznosítunk.
A 12 elektród-fej együttes egy vagy két koordináta irányban elfordítható, az ábrákon nem ábrázolt csukló körül. Ez lehetővé teszi, hogy a 12 elektród-fej együttest a mellnek megfelelő (medio-laterál és cranio-caudal) térbeli irányba állítsuk. A 12 elektród-fej együttest általában kissé lejtősre szükséges állítani, amely helyzetben a mell könnyen az elektród-fejek közé helyezhető és ott tartható a kicsúszás, kifordulás veszélye nélkül. Különösen előnyös az a helyzet, amelyben a páciens a 12 elektród-fej együttes fölött fekszik és melle függőlegesen lefelé áll.
A 2. ábra szerinti példában a felső 24 elektród-fej vízszintes tengelyű 27 forgató szerkezettel rendelkezik, amelynek segítségével a két 22, 24 elektród-fej relatív szögállása párhuzamos helyett hegyesszögűre is beállítható. Az alsó 22 elektród-fej 30 elektród-rasztere 31 tartósíneken a páciens felé el is tolható. Ez a többirányú állítási lehetőség előnyös a kúpos alakú mell alakjához és állásához történő minél tökéletesebb illesztése tekintetében, amely illesztéssel elérhetjük, hogy a 28, 30 elektród-raszterek mindegyik a mellen felfekvő érzékelő elektród pontja biztosan érintkezzen a mell bőrfelületével. Másrészt a sokirányú illeszthetőség teszi lehetővé, hogy a mell bordák közeli töve is feltérképezhető legyen.
A 3A ábrán egy cserélhető sokelemes 62 elektród-raszterrel és 50 alaptesttel rendelkező elektród-fej robbantott ábrája van feltüntetve. A 62 elektród-raszter • · • · alsó (élőszövettei ellentétes oldali) felületén sokpólusú 51 tűs csatlakozó van elrendezve, amely 51 tűs csatlakozóba mindegyik raszteiponti elektródpont be van kötve. Az 50 alaptest megfelelő helyén egy az 51 tűs csatlakozóra illő, sokpólusú 52 csatlakozó aljzat van elrendezve, amely 52 csatlakozó aljzatba a 14 számítógépbe csatlakoztatott, sokerű 53 kábel van bekötve. A 62 elektródraszter behelyezhető az 50 alaptest megfelelő keretébe, ahol az 51 tűs csatlakozó csatlakoztatva van az 52 csatlakozó aljzattal. Az 50 alaptest keretének a kellően merev 62 elektród-raszter alátámasztására alkalmas 54 peremei vannak fészekhorony fenékfelületét alkotva, a fészekhoronyba helyezett 62 elektródraszter felső felülete egy síkban van az 50 alaptest külső peremének felső 55 felületével.
A 3B ábra szerinti kialakításban az alaptest nem csak egy keret, hanem egy a flexibibs 62' elektród-rasztert alátámasztó lapja is van, amely lapban a 62' elektród-raszter mindegyik pontja alatt egy-egy villamos 82 érintkező van elrendezve és ezek az érintkezők vannak az 53 kábelen át kivezetve. A 82 érintkezőkön felfekszenek a 62' elektród-raszter elektród-pontjai.
A 4., 5A és 5B ábrákon a 3B ábra szerinti elektród-fej részlete van feltüntetve felülnézetben és kétféle V-V metszetben (4. ábra) ábrázolva. Az ábrázolt kialakítások nem csak a 3B ábra szerinti elektród-fejben, hanem általánosabban is alkalmazhatók. A 4. ábra szerint a 62' elektród-raszter raszter rendjében oszlopokba és sorokba rendezett, villamosán vezető 64 érzékelő elemekkel rendelkezik, amely 64 érzékelő elemek egymástól 66 szigetelő falakkal vannak elválasztva. A 64 érzékelő elemek anyaga bio-kompatíbilis vezető anyag (például Neptrode E0751 vagy Neptrode E0962 hidrogél, amelyet Cambrex Hydrogels, Harriman, NY. forgalmaz), amilyen anyagot EKG elektródok részeként is alkalmaznak. A bio-kompatibilis vezető anyag 70 cellákba van helyezve, amely 70 cellák mylarból vagy más flexibilis, szigetelő anyagból készült 68 hordozó elülső oldalában, 66 szigetelő falakkal egymástól elválasztva • · és felső oldalukon nyitottan vannak kialakítva. A flexibilis 62' elektród-raszter 68 hordozójának anyaga pl. 0,2 mm vastag mylar lap, amelyben préseléssel vannak kialakítva a 70 cellák, amelyek alja át van lyukasztva. A 70 cellák aljára vezető anyagot töltünk, amely áthatol a lyukon és a 68 hordozó mindkét oldalán egy-egy 72, 74 érintkező pogácsát képez, a két pogácsát összekötő villamos 76 átvezetővei. A 72, 74 érintkező anyaga lehet ugyanaz a villamosán vezető anyag, ami a 70 cellát egyébként (legalább részben) kitölti. A hordozó kialakítható más, arra alkalmas anyagból is, mint pl. polietilén, polipropilén, PVC, stb.
A 70 cellák kialakításának számos, lehetséges módja van. Az egyik lehetséges mód szerint (5A ábra) 0,2- 1 mm vastag műanyag pl. polipropilén lemezben lyukasztással négyzetes nyílásokat alakítunk ki, amely nyílásokat határoló falrészek lesznek a 70 cella 66 szigetelő falai. Ezt a rácsszerű lapot ragasztással rögzítjük egy a 70 cellák helyén előlyukasztott és 76 átvezetés villamos 72, 74 érintkezőkkel ellátott 68 hordozón. Egy másik lehetséges mód szerint (5B ábra) egy a 70 cellák helyén előlyukasztott és 76 átvezetés villamos 72, 74 érintkezőkkel ellátott 68 hordozó mélyhúzásával alakítjuk ki a cellák szigetelő falait. Egy további eljárás szerint kialakíthatók a 70 cellák falai latex alapú festékkel vagy más, megfelelő szilárdsággal és flexibilitással rendelkező, bio-kompatibilis anyaggal történő nyomtatással is. További lehetséges eljárások szerint a cellafalakat hordozóra műanyag lapban kivágással előre kialakított rács laminálásával, fröccsöntéssel vagy más módon is kialakíthatjuk.
A 68 hordozó lyukán átvezető, villamosán vezető 72, 74 érintkezőket bármilyen mechanikusan és villamosán megfelelő anyagból kialakíthatjuk. Egy lehetséges előállítási eljárásban a hordozó mindkét felületére szitanyomással 72, 74 érintkezőket viszünk fel és az érintkezők szitán át felvitt anyaga kitölti a két érintkezőt összekötő lyukat is, létrehozva a 76 átvezetőt. Ha megfelelő viszkozitású vezető pasztát alkalmazunk, ebből kialakítható mindkét oldali vezető ··· · pogácsa és az ezeket összekötő, a lyukat kitöltő elem is. Bár nagyon sok alkalmas anyag létezik, erre a célra leginkább nem polarizáló vezető anyagokat ajánlunk, mint amilyen anyag pl. az ezüst/ezüstklorid. Egy másik ilyen, érintkezők szitanyomással történő felvitelére alkalmas anyag a Pad Printable Electrically Conductive Ink No. 113-37 (gyártja és forgalmazza: Creative Materials Inc., Tyngsboro, MA).
A 72, 74 érintkezők általában csak 10-200 mikron vastagok, a 70 cellák vezető, viszkózus gél anyaggal vannak töltve úgy, hogy a gél anyag szabad felszíne mintegy 0,2 mm-rel a 70 cella pereménél alacsonyabban legyen a 70 cellában. Alacsony oldalfalú cellákban esetleg nem is szükséges cella-kitöltő gél anyagot alkalmazni A példa szerinti, előnyös kialakításban a 70 cellákba hidrogél vagy más, hasonló anyag van töltve.
Léteznek UV-kezelt és hőkezelt hidrogélek is, amelyek kereskedelmi forgalomban hozzáférhetők. A cellákba minden esetben félfolyékony, kezeletlen gélt adagolunk és azt a cellában hőkezeljük vagy UV-kezeljük. Egy másik eljárásban egy a szigetelő falak felső peremét megnyomó gumihengert mozgatunk át a kezeletlen gélt tartalmazó cellák fölött, ami kialakítja a kezelt gél cellák pereme alatti szintjét is.
A hidrogél anyag helyett alkalmazható szivacsszerű anyag, vagy hidrogéllel átitatott, más porózus anyag is. A 70 cella másrészt egyszerűen megtölthető a kívánt mértékig hidrogéllel.
Az elektród-fej használata során a sokelemes elektród-rasztert a bőrfelületre nyomjuk, úgy hogy a bőrfelület betüremkedik a 70 cellába és eléri a hidrogél vagy más kitöltő anyag felületét. Egy olyan, kissé viszkózus gél alkalmazása, mint a Lectron II Conductivity Gél (Pharmaceutical Innovations, Inc., Newark, NJ) előnyös a bőrrel való, megfelelően vezető érintkezés kialakításában. A cellák bőrbe benyomuló szigetelő falai eközben elválasztják egymástól a cellákat, így a szomszédos cellák közötti átvezetés elegendően kicsi marad ahhoz, hogy • · a szomszédos cellák egymás mérési eredményeit ne befolyásolhassák a kiértékelést zavaró mértékben.
Egy másik, az elektród-fej bőrfelületen történő mozgatása tekintetében előnyös megoldásban a villamosán vezető gél kitölti a 70 cellákat. A gél ilymódon nyomás nélkül is érintkezhet a bőrfelülettel, lehetővé téve annak könnyű csúsztatását, egyszerű pozicionálását a bőrfelületen. Ez mégsem okoz mérés közben átvezetést a szomszédos cellák között, mert az elektród-fejet a vizsgált felületre nyomva a gél kipréselődik a 66 szigetelő falak alól, a megmaradó vékony réteg vezetése elhanyagolhatóan nagy.
Az 5C ábrán ezüsttel vagy más vezető anyaggal impregnált szivacs (szilikongumi, más gumi) rúd képezi a 64 érzékelő elemet, amely - hordozó lemezen elrendezett - érzékelő elemek nincsenek egymástól fallal elválasztva, a közöttük lévő villamos szigetelést a szomszédos érzékelő elemek közötti légrés biztosítja. Szükség szerint a szivacs rúd érzékelő elemek oldalfelületükön lágy polietilénnel vagy más nem vezető műanyaggal, gumiréteggel fedetten is kialakíthatók. Ha az ilyen, összenyomható és viszonylag rövid érzékelő rudak összkeresztmetszete nem több, mint a teljes raszterterület 70 %-a (előnyösen nem több, mint 50 %-a), akkor az érzékelő elemek egymásra hatása elhanyagolható. Az ilyen szivacsos rúddal megvalósított érzékelő elemek jól követik a vizsgált testfelület egyenetlenségeit és előnyük az is, hogy nem tartalmaznak hidrogélt, ezért páciensek egymás utáni vizsgálata esetén higiénikusabbak.
Az általában csak egyszer használatos 62' elektród-raszter levehető és cserélhető az 50 alaptest 90 illesztő keretén, és 64 érzékelő elemeinek 74 érintkezői nyomtatott áramköri 80 lemezen kialakított 82 érintkezőkön (3A, 4., 5A ábrák) fekszenek fel. A pontos helyezést az 50 alaptest 90 illesztő kerete biztosítja. Az illesztőkeret megvalósítható illesztő jelzések vagy csapok soraként is. A nyomtatott áramköri 80 lemezen mindegyik 82 érintkező el van vezetve egy • · ·*· J · ·* « sokpólusú, nyomtatott áramköri 51 csatlakozóra, amelybe a 14 számítógép kábele van becsatlakoztatva.
Az 5B ábrán fel van tüntetve a 90 illesztő keret egy helyező 204 csapja, amint az egy 62 elektród-raszter helyező 222 nyílásában elhelyezkedve pozícionálja a 62 elektród-rasztert a 80 lemezen, annak 82 érintkezői fölött. Egy ugyancsak az 5B ábrán szemléltetett pozícionáló elrendezésben a 80 lemezen rögzített, abból kiemelkedő 83 helyezőelemek nyúlnak be a 68 hordozó alaplemezből kialakított 220 szigetelő fal alul nyitott üregébe. A 83 helyezőelemek előnyösen a szélközeli 220 szigetelő falak alá nyúlnak be és keretet is képezhetnek, de előnyös az olyan kialakítás is, ahol a 62 elektród-raszter sarkai környezetében X-alakokban vannak elrendezve.
A 83 helyező elemek anyaga előnyösen polikarbonát, PVC vagy más műanyag, esetlek rozsdamentes acél vagy más fém. A nyomtatott áramköri 80 lemezen kialakított mindegyik 82 érintkező egy-egy nyomtatott 84 vezetővel van összekötve a 14 számítógéppel amely vagy mérőjelet küldhet az egyes 84 vezetőkre vagy méri a 82 érintkezőkön megjelenő potenciált vagy impedanciát.
Egy előnyös kialakításban a 80 lemez 82 érintkezőinek felületére nyomtatási eljárással villamosán vezető, tapadó 86 pontfelület van felvíve, amely a 62', 62 elektród-raszter 74 érintkezőit mechanikusan és villamosán a 82 érintkezőkön rögzíti. Az erre alkalmas villamosán vezető, adhezív anyag például a Pressure Sensitive Conductive Adhesive Model 102-32 (Creative Materials Inc.). Egy alternatív megoldásban a 62', 62 elektród-raszter nyomtatással készült 72, 74 érintkezői vannak villamosán vezető, adhezív anyagból kialakítva.
Egy további, lehetséges kialakításban a nyomtatott áramköri 80 lemezből tűérintkezők állnak ki, amelyek áthatolnak a rájuk helyezett elektród-raszter hordozójának furatain és celláinak lyukam és közvetlenül érintkeznek a cellát kitöltő, villamosán vezető gél anyaggal. E megoldás egy változatában az elektród-raszter hordozójából állnak ki tűérintkezők, amelyek a nyomtatott áram·.»·* * köri lemezben kialakított csatlakozó hüvelyekbe hatolnak be az elektródraszter felhelyezésekor.
Egy további megoldásban az elektród-raszter hordozójának hátfelülete összeragasztható a 80 lemez nyomtatott áramköri felületével egy anizotróp vezető vékonyfilm alkalmazásával, amelynek vezetőképessége a 74, 82 érintkezők között magas értékű, míg a szomszédos 82 érintkezők között elhanyagolhatóan kicsi. A gyakorlatban megvalósítható egy százszoros arány az egymáson fekvő érintkezők közötti és a szomszédos érintkezők közötti vezetőképesség viszonyában. Erre alkalmas ragasztóanyag például az MMM Corporation, Minneapolis MN. However No. 3707 anyaga. A nagy felületen történő ragasztásoknál nehéz elkerülni légzárványok képződését, azért inkább csak az érintkezők öszszeragasztását ajánljuk. A ragasztós felületet lehúzható fóliával érdemes fedni, amely fólia anyaga lehet mylar, polietilén vagy papír is. Ezt a fedő fóliát az elektród-raszter felhelyezése során lehúzzuk a tapadó felületről.
Előnyösen a 82 érintkező és a 64 érzékelő elemek érzékelő felülete közötti ellenállás 1 kHz-en legfeljebb 100 Ω, 10 Hz-en legfeljebb 400 Ω. Ugyanakkor a szomszédos 82 érintkezők közötti ellenállás a 74, 82 érintkezők összekapcsolt helyzetében 1 kHz-nél nagyobb, mint 10 1<Ω és 10 Hz-nél nagyobb, mint 100 ΙςΩ.
Egy másik, alkalmas, érzékelő elem hordozó anyag a TYVEX (DuPont) amely durván szőtt poholefín anyag, amely TYVEX anyag különböző vastagságban és különböző porozitással kapható. Megfelelő porozitású TYVEX-ből készült hordozón a belső és külső oldali 72, 74 érintkezők és az ezeket összekötő 76 átvezető, egy műveletben, egyoldali nyomtatással előállíthatók. A nyomtatással felvitt vezető festék ugyanis áthatol a hordozó szöveten, átvezetőt és másik oldali érintkezőt képezve.
A 3A ábra szerinti, viszonylag merev 62 elektród-raszter hordozó lapja egy nyomtatott áramköri lemez, nyomtatott áramköri fóliában kialakított 72 érint-t χ * » · · f ·«. · « • * «· ·»·» ·'· a
9·\ · kezőkkel és az érintkezőket az 51 tűs csatlakozó pólusaival összekötő vezetőkkel. Az, hogy a fent ismertetett sík elektród-fejek ill. elektród-raszterek közül melyiket alkalmazzuk, az gazdaságossági kérdés. A 62 elektród-raszteres elektród-fej szerkezetileg egyszerűbb, mint a 62 elektród-raszteres elektródfej, így az előállítása is kisebb ráfordítással történhet, az utóbbi esetben viszont nem szükséges az egész elektród-fejet cserélni más páciens vizsgálatánál, így mégis lehet ez utóbbi megoldás gazdaságosabb.
Az elektród-raszter érzékelő oldala is védve van 88 fedlappal, amely fedlap belső oldala adhezív, vezető felületű és rátapad a 66 szigetelő falak felső élére (5A ábra), vagy a 64 érzékelő elemek mérsékelten tapadós hidrogél töltetéhez tapad. Ha a 88 fedlap fólia belső oldala villamosán vezető felület az lehetővé teszi egyrészt, hogy mindegyik 64 érzékelő elem hidrogél felső felülete és 82 érintkező közötti, használhatóságát méréssel ellenőrizzük egy külső jelforrás segítségével, másrészt a 64 érzékelő elemek belső impedanciája a berendezéssel mérhető egy olyan kapcsolásban, amelyben egy a 88 fedlapra kapcsolt, mérő feszültségforrás körébe egy soros ellenállást iktatunk be. ílymódon az egész berendezés is üzemi viszonyokhoz hasonló körülmények között tesztelhető. Másrészt a 88 fedlap lehet egy olyan nyomtatott áramköri lap, amelyen a testfelület impedancia viszonyait szimuláló áramkör van kialakítva. A 88 fedlapon elhelyezhetők olyan kapcsolók is, amelyekkel az imitált minta jellege vagy értékei változtathatók, így egyazon fedlap többféle impedancia-eloszlás szimulálására is alkalmas. A nyomtatott áramkörös 88 fedlaphoz külső, programozható, a számítógéppel vezérelt logikai áramkör is kapcsolható, amellyel tetszés szerinti kombináció megvalósítható a szimulálásban és az egyes érzékelő elemek vagy elem-csoportok teljes méréstartományban lehetséges vizsgálatában.
Az 5B ábrán ábrázolt 88' fedlap adhezív 225 keret közbeiktatásával - előnyösen könnyen levehetően - a 62 elektród-raszter hordozójának peremrészén van rögzítve, a 62 elektród-raszter hordozója a nyomtatott áramköri 80 leme28 ···· ··· zen a 83 illesztőelemekkel van pozícionálva és adhezív 210 keret közbeiktatásával van rögzítve. A 210 keret nem csak rögzíti a 62 elektród-rasztert a 80 lemezen, hanem azt is akadályozza, hogy nedvesség kerüljön a 62 elektródraszter és a 80 lemez közé. A 62 elektród-raszter 80 lemezhez képest történő pozicionálását szolgálja továbbá az a néhány 204 csap, amelyre illeszkedve ráül a hordozó egy-egy helyező 222 nyílása. A 204 csap előnyösen kör keresztmetszetű, de lehet háromszög, négyszög, hatszög és más alkalmas keresztmetszetű is. A 204 csap felső felülete előnyösen legömbölyített felület, amely alakzat segíti a 62 elektród-raszter pozicionálását és a később ismertetetendő érintkező funkcióját.
A referencia 204 csap felső felülete villamosán vezető felület, amely vezetőfelülethez nyomtatott áramköri 202 vezetőn át jelforrás van csatlakoztatva. A 88' fedlapot a 62 elektród-raszteren rögzítő, adhezív 225 keretnek nem feltétlenül szükséges villamosán vezető felületűnek lennie. A 88' fedlap szerepe főként a hidrogél nedvességtartalmának megőrzése, az érzékelő felület minőségének és sterilitásának megőrzése. Az 5B ábrán vázolt példa szerinti 88' fedlap belső felülete 231 vezető réteggel van bevonva, amely réteg anyaga valamilyen fémbevonat, pl. alumínium bevonat vagy vékonyfilm.
A 88' fedlap végleges, a raszter kiosztást követő 233 mélyedésekkel szabdalt alakját előnyösen vákuum-formázással vagy préseléssel, a 231 vezető réteg felvitelét követően nyeri el. A 233 mélyedések a 70 cellák fölött vannak kialakítva, a cellák hidrogél töltetének felső felülete és a 88' fedlap belső felülete között - külső terhelés nélkül - δι légrés alakul ki a 88' fedlap viszonylag magas 226 oldalfalainak köszönhetően. A 88' fedlap referencia 204 csap fölötti része kifelé domború, dóm alakú, amely dóm alakzat belső felülete és a 204 csap között δ2 légrés van. A δι, δ2 légrések úgy vannak megválasztva, hogy minimális legyen annak valószínűsége, hogy tárolás, előkészítés során a 88' fedlap vezető belső felülete fizikailag hozzáér a cellák hidrogél vagy más gél töltetéhez, ami hosszú tárolási idő alatt elektrokémiai korróziót okozhatna. A δι, δ2 légrések másrészt úgy vannak megválasztva, hogy egy névleges mértékű, pl. 235 tömeggel kifejtett 1 kp nyomás hatására létrejöjjenek a kontaktusok a 88' fedlap belső 231 vezető rétege és a 70 cellák hidrogél töltete valamint a 204 csap vezető felülete között.
A kontaktusok létrejöttével a jelforrást 202 vezetőn bevezetett mérőjelét rákapcsoltuk az érzékelő elemekre, közvetlenül vagy egy ismert impedancia közbeiktatásával. Ez lehetővé teszi a 62” elektród-raszter mérő rendszerben történő tesztelését, a már leírt módon. A teszteléssel élőszöveten történő mérés előtt korrigálhatók az elektród-fej esetleges többlet belső impedanciái vagy a mérésből kiiktathatók a hibás érzékelő elemek. A számítógép vezérlő programjában letiltható az élőszöveten történő mérés, ha a tesztelés során a számítógép határérték túllépést vagy nem korrigálható hibát állapított meg. A számítógép esetleg rögzíti és a mérési eredmények kiértékelése során figyelembe veszi az egyes érzékelő elemek belső impedanciáját.
A példában a 204 csap magasabb, mint az érzékelő elemek celláinak oldalfalai. A 204 csap kialakítható az oldalfalakkal azonos magasságúra, sőt azoknál alacsonyabbra is, a feltétel csupán, hogy megfelelő δ2 légrés maradjon a 204 csap felső érintkező felülete és a 88' fedlap belső felülete között. Szélsőséges esetben a 202 vezetővel összekapcsolt érintkező felület a hordozó felületén, nyomtatással vagy az érzékelő elemek villamos érintkezőihez hasonlóan is kialakítható.
Egy további, lehetséges kialakításban a 204 csap érintkező felületének megfelelő érintkező felület a hordozó felületén, a 204 csapokat körülvevően van kialakítva. Az érintkező felület érintkezik a 204 csap vezető felületével és így van a jelforrás 202 vezetőjére csatlakoztatva. A hordozón kialakított érintkező felület által közrefogott 204 csap egyúttal biztosítja a 62 elektród-raszter helyezését is.
Az elektród-raszterek érzékelő elemeinek gél töltete idővel kiszáradhat, emiatt az elektród raszterek felhasználás előtt korlátozott ideig tárolhatók. A gyártó ezért sorszámot és gyártási dátumot tüntet fel az elektród-rasztereken. Egy előnyös kialakításban ez az információ vonalkód alakban van megadva, amely vonalkód legalább (50-50 darabos) csomagolási egységenként fel van tüntetve a csomagoláson is. Egy egészségügyi intézet számítógépes raktározó rendszere a csomagolásokon található vonalkódokat kiolvasva felhasználhatóság függvényében képes megadni a darabszámokat, ami lehetővé teszi, hogy a pácienseket vizsgálatra a készlet és annak lejáratai ismertében rendeljék be mérések elvégzésére.
A sorszám és gyártási dátum a 62 elektród-raszter peremrészén is feltüntethető, pl. a 204 csap környezetében és így biztosítható az adatok 14 számítógép által történő automatikus leolvastatása is, így az elektród-adatok a felvett impedancia-térképen is feltüntethetők.
Az eddigiekben lényegében sík, kissé flexibilis mérőfelületű elektród-fejeket ismertettünk, amelyek általános használatra, de főként mell impedancia térké pének elkészítésére alkalmasak, de kialakíthatók más célú és más alakú sok érzékelő elemek is, amelyekkel impedancia-térkép készíthető, kialakítható például egy mell alakjának megfelelő, konkáv elektród-fej is. Az elektród-fej alakja alapvetően az alkalmazási területtől, a mérendő testrész alakjától függ. Hengeres elektród-fej alkalmas például rektális prosztata, végbél vagy vastagbél vizsgálatokra Vizsgálat végezhető szájüregben, belső testszövetbe beszúrt elektród-fejjel vagy belső testüreg falán a testüregbe bevezetett elektród-fejjel. Az elektród-fej alakjának flexibilisen vagy mereven, de alkalmazkodnia kell a mérendő felület alakjához, szövetminőségéhez. Szükség van elektród-fejre ginekológiai, laparoszkópos és endoszkópos vizsgálatokhoz. Steril elektródfejjel végezhetők mérések sebészetileg feltárt belső testszöveten is. A leírásban használt testfelület, bőr és hasonló kifejezések tehát tágan értelmezendők, • · * · gyakorlatilag minden olyan élőszövetre vonatkoznak, amely érintkezik az elektród-fej mérőfelületével.
A találmány szerinti elektród-fej és elektród-raszter előnyösen átlátszó vagy áttetsző annak érdekében, hogy a vizsgált testfelület mérés közben, de főként az elektród-fej felhelyezése közben megfigyelhető legyen. Egy nyomtatott áramköri lemez is kialakítható áttetsző anyagból és olyan kicsi átlátszatlan áramkörökkel, amilyen kicsire csak kialakíthatók ezek. Előnyös az is, ha az elektród-fel és az általa nyomott testfelület egymáshoz képest el tudnak csúszni, mert így az érzékelő elemek jobb felfekvése, érintkezése érhető el a testfelületen, másrészt a vizsgálatot végző személy ki tudja szűrni a mérési eredményekből a hibás érintkezésből, légzárványból vagy más okból eredő, látszólagos jelenségeket, amelyek az elektród-fej mozgatásával eltűnnek vagy a térképen mozdulatlanok maradnak, a testfelület és elektród-fej relatív mozgatásával tehát meg tudja különböztetni a látszólagos és a tényleges elváltozásokat.
Kis felületek vizsgálatához elég lehet egy elektród-fejben 2x8 elemet alkalmazni, nagy felületek vizsgálatára 64x64 elemes vagy annál is nagyobb elektród-fejek alkalmasak. Egy érzékelő elem mérete előnyösen 2x2 mm és 8x8 mm között van, de ennél nagyobb és kisebb elemekkel is készíthetők jól működő elektród-fejek. A mell vizsgálatára alkalmazott, 62, 62', 62 elektródraszterek 24x32 és 32x40 érzékelő elemet tartalmaznak.
A 6A ábrán kézi 100 elektród-fej van ábrázolva. A két részes 100 elektródfejnek egy nagy 102 érzékelő feje, egy zoom 104 érzékelő feje és 106 fogórésze van. A 106 fogórészben van elhelyezve a kapcsoló elektronika és ezen vannak az érzékelő fejek pozicionálására szolgáló eszközök. Opcionálisan tartalmaz továbbá a 106 fogórész egy digitális 105 kijelölő eszközt is, amely lehet golyó, nyomásérzékeny gomb vagy más joystick-jellegű kijelölő eszköz. A 105 kijelölő eszköz használata lehetővé teszi a vizsgálatot végző személy számára, hogy miközben két kézzel tartja a 100 elektród-fejet, vezérelje a mé32 • · · · rő rendszer működését és kijelölje vagy bejelölje a vizsgálandó testrész tartományt.
A 6B ábra a 6A ábra szerinti kézi 100 elektród-fej részletesebb, robbantott rajza. A 100 elektród-fej felső 108A házfelében alul-felűl nyitott 110 üreg van kialakítva, amely üreg (külső) fenékperemén átlátszó 112 ablaklap fekszik fel. Az ablakon belül viszonylag átlátszó (kapron) nyomtatott áramköri 80' lemez van elrendezve, amelynek áramköri kivezetései flexibilis 114 szalagkábel közbeiktatásával vannak összekötve egy működtető 116 elektronikával. A működtető 116 elektronika viszont másik 118 szalagkábel útján a mérőrendszer számítógépével van összekötve. A 112 ablaklap mögött 82' elektród-raszter van elrendezve. A fenti elrendezés alkotja a 100 elektród-fej nagy 102 érzékelő fejét. A zoom 104 érzékelő fej az alsó (a 6B ábrán felső) 108B házfélben van elrendezve és felépítése nagyban hasonló a nagyobb 102 érzékelő fejéhez. A két 102, 104 érzékelő fej bármelyike alkalmas impedancia-térkép adatainak felvételére. Ez a 104 érzékelő fej is tartalmaz átlátszó nyomtatott áramköri lemezt, amely egy (az 5. ábrán feltüntetetthez hasonló) 62' elektród-raszter hordozója és amelynek kivezetései működtető elektronikával vannak összekötve, amely 62' elektród-raszter a 108B házfél 120 nyílására helyezett 122' szerelő kereten van két helyező 124 csappal pozícionálva.
A 7A ábrán egy 132 kézujjra húzható 130 elektród-fej van ábrázolva, amely 130 elektród-fej külső palástján van elektród-raszter kialakítva. Az elektródraszter érzékelő elemei sokerű 53 kábellel vannak az impedancia-térképező berendezés számítógépével összekötve. A 130 elektród-fej lehet egy kézujjra húzható ujjvédőn vagy egy vizsgálatra használatos kesztyű egyik ujján kialakítva. A 130 elektród-fej alkalmas külső és belső tapintó vizsgálatok végzésére, főként csomók, tumorok kitapintással egyidejű feltérképezésére. A 130 elektród-fej alkalmazható továbbá operáció közben, tumor kimetszésénél, annak határai behatárolására, bennmaradt elváltozott szövetrészek felderítésére.
• ·
Mell fizikai tapintó vizsgálatánál is nagyban segíti a helyes diagnózist a csomó kitapintásával egyidőben készülő impedancia-kép.
A 7B ábrán mell vizsgálatára alkalmas, flexibilis 140 elektród-fej van feltüntetve, amely 140 elektród-fej flexibibs hordozóban rögzített, számos 141 érzékelő elemmel rendelkezik, amely érzékelő elemek elemenként egy-egy (nyomtatott) 142 vezetővel vannak 144 kábel-csatlakozóra vezetve. A 140 elektród-fej szélén elrendezett 144 kábel-csatlakozóba 145 szalagkábel van csatlakoztatva, amely 145 szalagkábellel a 140 elektród-fej a berendezés számítógépével van összekötve. A 140 elektród-fej konkáv és konvex alakú testfelületre egyaránt illeszthető.
A 140 elektród-fej elektródjainak flexibilis hordozója flexibibs műanyag vagy gumi (amint azt az 5A ábra kapcsán már említettük). A 140 elektród-fej elég könnyen alakítható ahhoz, hogy elektródjai viszkózus gél közbeiktatásával jó kontaktust képezzenek a bőrrel vagy más jellegű testfelülettel.
A 8. ábrán kanálszerű, operáció során használatos 140 elektród-fej van feltüntetve, amely a 130 elektród-fej ismertetésénél leírt módon használható. A 140 elektród-fejnek integrált 143 elektród-rasztere van, amelynek mérőfelülete a kanáltest egyik oldalán van elrendezve. A 140 elektród-fej kanálteste és elektród-raszterének szigetelő része előnyösen átlátszó anyagú, ami megkönnyíti az impedancia-kép tájolását a testszövet-felülethez képest.
A 9. ábrán laparosszóp 150 elekród-feje van feltüntetve. A 150 elektród-fejnek lehet egyik oldalán elrendezett, integrált vagy levehető és sterilizálható 152 elektród-rasztere.
A 7A, 8. és 9. ábrák szerinti elektród-fejek elektród-rasztere előnyösen cserélhető és sterilizálható, ami azért fontos mert egy test belső üregében vagy feltárt részében, testfolyadékokkal érintkeztetve végzünk velük méréseket. Ilyen körülmények között általában nincs szükség vezető gél alkalmazására - eltekintve persze az érzékelő elemek celláiban alkalmazott vezető géltől. Az ilyen elekt34 ród-raszterek általában nyomtatási technológiával készültek, ezüst-ezüstklorid anyagú festék nyomtatásával, egy másik megoldásban az elektród-raszterek vezető szilikon, hidrogél vagy szivacs anyagúak. Bár a szomszédos érzékelő elemek közötti szigetelő fal alkalmazása csaknem mindig előnyös, bizonyos méretek mellett és bizonyos körülmények között elégséges szigetelés biztosítható a szomszédos elemek közötti távolság megfelelő megválasztásával, szigetelő falak alkalmazása nélkül is.
Tűs biopsziánál a biopsziás (szövetminta vevő) tű behatolását általában röntgenképen vagy ultrahangos képen kísérik figyelemmel, esetleg mélységmérést és más fizikai tájoló eszközöket alkalmaznak, mégis fennáll a veszélye annak, hogy a tű tájolását elvétik és biopsziás tűvel nem a megfelelő helyről (nem a tumorból) vesznek mintát.
A 10. ábrán 156 érzékelő elemekkel kialakított 154 biopsziás tű van feltüntetve. A 156 érzékelő elemek a 154 biopsziás tű elülső vége közelében, a tű hossza mentén vannak elrendezve. Egy tumor vagy más szövet-elváltozás határán impedancia ugrás tapasztalható. Impedancia méréssel tehát nagy biztonsággal megállapítható, hogy a biopsziás tű benne van-e és milyen mélyen van benne a tumorban, amelyből szövetmintát szándékozunk venni a biopsziás tűvel. A biopsziás tű érzékelő elemei lehetnek a biopsziás tű kerületén körbefutóak vagy szegmensekként elrendezettek, amely gyűrű vagy szegmens alakú érzékelő elemek ismétlődnek a biopsziás tű hossza mentén. Mindegyik érzékelő elem egy-egy vezetőn át ki van vezetve a biopsziás tűből és számítógépre van csatlakoztatva. A 156 érzékelő elemekkel ellátott 154 biopsziás tű beszúrása is tapintással, röntgenképpel vagy ultrahangos képpel vezérelten történik, az impedancia mérés kiegészítő információt nyújt a cél eléréséről.
A 11. -14. ábrákon egy sor alkalmazási példa van feltüntetve, amelyekben az
1.-3. ábrák szerinti berendezést alkalmaztuk. Megjegyezzük, hogy az ismertetendő példák némelyike más jellegű impedancia méréssel is kivitelezhető, de • · · · · · · van, amelyik nem, és a találmány szerinti elektród-fejekkel mindegyik előnyösen kivitelezhető.
A 11A ábrán a 10. ábra szerinti 154 biopsziás tű alkalmazásának egy lehetséges példája van szemléltetve, ahol ultrahangos kép figyelése mellett vezetjük be egy 161 páciens 160 mellének elváltozott szövetű 162 csomójába (cisztába vagy tumorba) a 154 biopsziás tűt. A 160 mell ultrahangos képét az ultrahangos fejjel összekapcsolt ultrahangos 166 kép-processzorral hozzuk létre és videó 168 monitoron jelenítjük meg, ismert módon. A videó képen megjelenik a 154 biopsziás tű és a 162 csomó képe is. A154 biopsziás tű érzékelő elemeiről érkező mérőjeleket 170 impedancia-processzor dolgozza fel és egy 172 display-processzor által az ultrahangos képre a biopsziás tű képének elszínezésével jeleníti meg a videó 168 monitoron. Egyik megjelenítési módban a biopsziás tű képén a tű elváltozott élőszövetbe hatolt részének képe más színben jelenik meg, mint a többi része, egy másik lehetséges megoldásban az impedancia értékek kijelzése árnyaltabb: a különböző impedancia értékeknek a tű képén különböző színek felelnek meg, így a tű menti impedancia átmenetek értékeket is indikáló képe jelenik meg. Olyan 154 biopsziás tű alkalmazásánál, amelynek mentén elrendezett elektród szegmensek más-más 156 érzékelő elemet alkotnak, lehetséges olyan kijelzés is, radiális irányú nyilakat alkalmazni impedancia kijelzésként a videó képen, amely nyíl iránya a mérés irányára, hossza a mért impedancia értékre jellemző. A 11B ábrán a videó kép kinagyított részlete van feltűntetve.
Biopsziás tű alkalmazható sík 28, 30 elektród-raszterekkel együtt is. A sík elektród-raszterek egyike helyettesíthető nem impedancia-mérő elektróddal is. A sík elektród-raszter vagy -raszterek a mell impedancia-képét generálják, mialatt a biopsziás tűvel mintát veszünk. A 11C ábra szerinti példában a biopsziás tűt egy impedancia készítő elektród-raszter 174 nyílásán át vezetjük be a vizsgált testszövetbe. Két, egymástól pl. 90°-ban eltérő irányban a mellen el36
rendezett elektród-raszterekkel készíthetünk egyszerre két, különböző nézeti impedancia képet, ami nagyon megkönnyíti a biopsziás tű tájolását. Ha két elektród-raszterrel képezünk biopsziás képet és ezzel vezetjük a biopsziás tűt, akkor a biopsziás tűn vagy vannak, vagy nincsenek 156 érzékelő elemek.
Egy alternatív megoldásban csak egy elektród-raszter van, amelynek 174 nyílásán át bevezetjük a biopsziás tüt a testrészbe. Az elektród-raszter kétdimenziós impedancia-képet ad, amellyel vezetve a tűt a csomó irányában történhet a tű beszúrása, a tű mélységi helyzetét pedig a tű érzékelő elemei jelének kiértékelésével határozzuk meg, ahol a biopsziás tű jeleiből impedancia képet képezünk vagy egydimenziós (csak tű menti) impedancia érték változást figyelünk.
A 11D és 11E ábrákon további, biopsziás tű bevezetésének koordinálására alkalmas eljárások vannak szemléltetve.
A 11D ábra szerinti elrendezésben két, viszonylag nagyméretű, sokelemes 28, 30 elektród-rasztert vagy elektród-fejet helyezünk a vizsgálandó testrész - egy 161 páciens 160 melle - felületének két, egymással szemben fekvő oldalára, amely 28, 30 elektród-raszterek egymással 0 szöget zárnak be. A 28, 30 elektród-rasztereket egy 181 pozícionáló szerkezet tartja a mellre szorítva, amely 181 pozícionáló szerkezet 28, 30 elektród-rasztereket tartó karjai végén 191 támaszgörgők vannak elrendezve. Egy 199 biopsziás tű egy X, Y, Z irányban állítható 198 tűtartóba van befogva, amely, a 181 pozícionáló szerkezethez tartozó 198 tűtartó a 199 biopsziás tűt a két 28, 30 elektród-raszter közötti felületen át vezeti be a testszövetbe és Z irányú mélységében vezérelten mozgatja azt. A 160 mell 183 gyanús tartományát a 28, 30 elektród-raszterek 184, 185 része képezi le. Az impedancia információt számítógép 197 központi egysége dolgozza fel, amely 197 központi egység megállapítja a 183 gyanús tartomány térbeli helyét és vezérlést ad a 181 pozícionáló szerkezetnek, aminek hatására a 198 tűtartó megfelelő X, Y irányú koordináta helyzetet vesz fel, majd Z irányban beleszúr a 183 gyanús tartományba. Az alkalmazott biopsziás ··· · tű előnyösen a 10. ábra szerinti 154 biopsziás tű, amely tű mérőjeleinek felhasználásával a beszúrás mélységének helyessége közvetlenül ellenőrizhető. Ez az ellenőrzés azonban sok esetben nem szükséges, így egyszerű, hagyományos biopsziás tű is alkalmazható a 1 ID ábra szerinti elrendezésben és eljárásban.
A fenti elrendezés úgy is módosítható, hogy a biopsziás tű beszúrása az egyik vagy másik 28, 30 elektród-raszter 174 nyílásán át történik. A 11D ábrán automatikus tű vezetésű eljárás van vázolva, de a biopsziás tű beszúrása történhet manuálisan is, az impedancia képek figyelése alapján, amely impedancia képeket módosítja az élőszövetbe behatoló tű.
A 11E ábra szerinti elrendezés annyiban különbözik a 1 ID ábra szerinti elrendezéstől, hogy a 199 biopsziás tű beszúrása nem szemből, hanem oldalról történik és előnyösen harmadik 29 elektród-rasztert is alkalmazunk a 183 gyanús tartomány jobb térbeli meghatározása és leképezése érdekében. A három 28, 29, 30 elektród-raszterek közül egy vagy kettő helyettesíthető a mérés szempontjából közömbös, a mellet tartó és pozícionáló lappal.
Megjegyezzük, hogy bár a példák mell vizsgálatára vonatkoznak, az eljárás és berendezés alkalmas más testrészekből történő biopsziás mintavételezés vezérlésére is, az elrendezés értelemszerű illesztésével a vizsgálandó testrész alakjához és hozzáférhetőségéhez.
A 12. ábrán, nagyon sematikusan, egy operáció során alkalmazható elrendezés van vázolva, amely elrendezésben a 8. ábra szerinti 140 elektród-fejet 256 videó kamerával együtt alkalmazzuk. A 256 videó kamera képe segíti a 140 elektród-fejjel megállapított szövet-elváltozás helyének pontos megállapítását. A 140 elektród-fej videó képben történő helyezhetősége érdekében a 140 elektród-fejen hely-azonosító 146 optikai jelzések vannak elrendezve, amelyeket a 256 videó kamera lát és amelyek a videó képben így megjelennek. A 256 videó kamerával felvételt készítünk a feltárt élőszövetről a 140 elektród-fej rá• ·· » helyezése előtt és közben is. A kétféle képet egy 260 processzor kombinálja és a kombinált kép jelenik meg a videó 258 monitoron. A 260 processzor veszi a 140 elektród-fej érzékelő elemeinek jeleit is, meghatározza a szövet-elváltozás helyét a 146 optikai jelzésekhez képest és az impedancia képet beépíti az említett videó képbe azon a helyen, amelyet meghatározott, úgy, hogy vagy látszik a képen vagy nem látszik eközben a 140 elektród-fej képe.
A 13. ábrán laparoszkóp vagy endoszkóp 254 katéter 250 elektród-feje van feltüntetve, amely 250 elektród-fejet a laparoszkóp vagy endoszkóp világító és néző 252 száloptikája segítségével pozícionálunk a testüregben. A hosszirányban mozgatható, flexibilis 250 elektród-fej és annak 253 optikai jelzései a száloptikán át láthatók. A 250 elektród-fej lehet íves vagy sík elektród-fej, attól függően, hogy a vizsgált testüregben milyen alakú 250 elektród-fej alkalmazható előnyösen. Amikor a 252 száloptikával láthatóvá válik a gyanús felület tartomány, akkor előre toljuk a 250 elektród-fejet és impedancia-térképet készítünk a gyanús felületet magába foglaló tartományról.
A hely-azonosító 253 optikai jelzések előnyösen alkalmazhatók, ha a 252 száloptikán át videó képet készítünk, ahol a szövetelváltozás impedancia térképét a 12. ábra kapcsán tárgyalt módon beilleszthetjük a videó képbe.
A belső testüregekben vagy nehezen látható, feltárt testszövetben végzett, elektród-raszteres impedancia méréseknél előnyös, ha a számítógép az impedanciaértékre jellemző magasságú vagy intenzitású hangot is generál. A generált hang tartalmazhat különböző jelzéseket és a folyamatos, mért értékre jellemző magasságú hang helyett lehet bip-bip jellegű, kattanás vagy dallam is.
A 16. ábrán vázolt elrendezés és eljárás egyrészt a tumor mélységi helyzetének megállapítására alkalmas, de főként alkalmas a mérési hibából eredő látszólagos és a tényleges szövet-elváltozások megkülönböztetésére.
A 160 mell vagy más test-tájék impedancia képét egy 270 elektród-fejjel veszszük fel. A 270 elektród-fej lehet az 1.- 3. ábrákon és a 6A, 6B ábrákon bemu• · ·· · • · ► · · · ··· · tatotthoz hasonló. Egy csomó helyzetét a 160 mellben előbb 272 kézujjal vagy 274 nyomóeszközzel történő kitapintással állapítjuk meg. A 272 kézujjal vagy 274 nyomóeszközzel kifejtett nyomással tologatjuk a megtalált és impedanciaképben leképezett csomót a 270 elektród-fej alatt, és megfigyeljük, hogy hogyan változik a csomó képe az impedancia képben. Ha a képen a nyomás irányában mozog a csomó impedancia alakzata, akkor tényleges szövetelváltozás képét látjuk. Ha a mozgatás hatására egy szövetelváltozásra jellemző impedancia alakzat nem mozdul vagy eltűnik az impedancia képből, akkor ez az impedancia alakzat nem valós szövet-elváltozást mutat.
Ehhez hasonló módon a 270 elektród-fej nyomásának változtatásával is megkülönböztethetők a valós és nem valós elváltozást mutató impedancia-alakzatok a képben. Ezesetben a tumor vagy más elváltozás mélységi helyzete és alakja változik az elektród-fejhez képest, amely változásokat úgy értékelhetünk, hogy a változó impedancia alakzat valós elváltozást mutat.
Egy másik vagy a fentit kiegészítő megoldásban a 270 elektród-fej mozgatható a vizsgált testfelületen. Ezesetben a valós impedancia-alakzat a képben az elektród-fej mozgatásával ellentétes irányba mozog, a nem valós impedanciaalakzat pedig rendszerint eltűnik a képről (egy légzárványról lehúztuk az elektród-fejet). Egy csonton vagy csonthoz kötött szöveten ez a módszer alkalmazható leginkább.
Az impedancia kép (térkép) készítése során impedanciát egy az elektród-rasztertől távoli, jelforrás elektród (referencia) és az elektród-raszter egyes érzékelő elemei között mérünk. A mérésnek lehetőleg minden mástól függetlenül csak a villamos térerő (potenciál) eloszlást ill. ennek torzulásait kell mérnie. Az ilyen térerő torzulások különböző jellegű élőszövetek, főként tumor és egészséges élőszövet közös határán jönnek létre. Annak érdekében, hogy a térerő vonalak eloszlása egészséges helyen lehetőleg egyenletes legyen, a jelforrás elektródot a vizsgált testrész tartománytól viszonylag távol helyezzük el a tes• f- · · ·· ··«· • · · • · · · • · ···· ·»· ten és az elektród-rasztert lényegében földpotenciálon tartjuk. Ilyen feltételekkel az egyes érzékelő elemekre jutó áram az elektród-raszterre és a testfelületre lényegében merőleges irányban, egyenletes eloszlásban halad át a vizsgált (egészséges) élőszöveten és mindegyik érzékelő elem egy oda koncentrált részeredő impedanciát mér. Ez a meghatározás a valós viszonyoknak egy első fokú megközelítése, amely azonban alkalmas arra, hogy segítségével meghatározzuk egy tumor, ciszta vagy más jóindulatú vagy rosszindulatú szövet-elváltozás helyét, kiterjedését ill. állagát. Az elektród-raszter azonban csak korlátozott tartományban érintkezik a testfelülettel, amely tartományon kívül nincs biztosítva, hogy a testfelület fóldpotenciálon legyen. Ez a körülmény az erővonalakat a széleken kifelé téríti el, mintegy kihasasítja. Ennek a jelenségnek a mérési eredményt befolyásoló hatása csökkenthető, ha az elektród-raszter köré villamosán vezető, földpotenciálon lévő gyűrűt helyezünk, vagy csökkenthető úgy is, hogy a sokelemes elektród-raszter szélső érzékelő elemein mért értékeket nem vesszük figyelembe az impedancia térkép készítésekor.
Az impedancia térképen a távoli referencia elektród miatt viszonylag nagy alapérték jelenik meg, amelyhez képest a változások kicsik lehetnek. Az alapérték csökkenthető úgy, hogy a távoli és mérőjellel táplált referencia elektród mellett egy közelebbi referencia mérő elektródot is alkalmazunk a páciens testének más részére csatlakoztatva. Ha például egy mell élőiről történő vizsgálatánál a mérő jellel táplált távoli referencia elektródot a páciens kaqára helyeztük, a mérő referencia elektródot helyezhetünk a páciens vállára helyezhetjük. A mérő referencia elektród mér egy alap impedancia szintet, amelyet kivonva az elektród-raszter mindegyik érzékelő elemén mért jelből, kisebb alapértékre ültetve jelennek meg a képben az impedancia különbségek, tehát az impedancia átmenetek markánsabban kiemelkednek a képen. Egy alternatív megoldásban a mért értékek átlagát képezzük és ezt vonjuk ki mindegyik érzékelő elemén mért jelből és a különbség-jelekből képezünk impedancia képet ill. ezzel korrigáljuk az impedancia képet.
···. .··. .·· ·*·· ·«« ·' w ·· * ·
A fent elemzett problémák legalább részben elkerülhetők ill. áthidalhatók az
1.- 3. ábra szerinti, két 28, 30 elektród-raszteres berendezés alkalmazásával, amely berendezésben két, viszonylag nagy méretű, sík 28, 30 elektród-raszter van alkalmazva. A vizsgálandó mellet beszorítjuk a két 28, 30 elektród-raszter közé, úgy, hogy a mell párhuzamos falú alakot vesz fel (hasonlóan, mint a mammográfiában) és viszonylag lapos testként kitölti a két elektród-raszter közötti teret. Hasonló eredményt érünk el akkor is, ha a két 28, 30 elektród-raszter nem párhuzamos, hanem szöget zár be egymással. Megjegyezzük, hogy ha mindkét 28, 30 elektród-raszterrel elkészítjük az impedancia térképet, a két kép némileg el fog térni egymástól.
Az elektród-raszter párral készült impedancia térképek összevethetők a mammográfiával készült képpel és geometriájukban nagyon hasonlóak ahhoz. Ha a felvételek ugyanolyan irányú és mértékű összenyomással készültek, az impedancia kép fedésbe hozható a mammográf képpel. Ha a mammográf kép a film letapogatásával vagy más módon digitalizálva van, az bevihető az impedanciatérképező berendezés számítógépébe.
A számítógépben az impedancia kép és a mammográf kép egyetlen képpé kombinálható. Egy ilyen kombinált képben kiemelhetők a mammográf képnek azok a részletei, amelyekben jelentős impedancia-átmenetek ill. kiemelkedően nagy vagy kiemelkedően kicsi impedancia értékek vannak. Az ilyen kombinált képből tehát összevethető módon kiértékelhetők mind az impedancia viszonyok, mind az átvilágítás során mutatott fedettség.
Ismert jelenség, hogy egy impedancia képben a tárgyak felbontása a tárgy és elektród-fej közti távolság növekedésével csökken. Ez a jelenség megkönnyítheti annak megítélését, hogy egy szövet-elváltozás milyen távol van az impedancia-térkép felvevő elektród-rasztertől. Az ilyen jellegű kiértékelést segíti a két elektród-raszterrel felvett impedancia-képek összevetése is.
··· *» 9 9-9 • « » • ·*« • · ·**· 999
A két impedancia kép ugyanarról a testrész tartományról előnyösen úgy készíthető el, hogy előbb a távoli referencia elektród és az egyik elektród-raszter közötti impedancia képet készítjük el, miközben a másik elektród-raszter érzékelő elemei virtuábs földpotenciálon vannak, majd megcseréljük a két elektródraszter szerepét és így készítjük el a másik impedancia képet.
Egy másik lehetőség a két elektród-raszterrel történő impedancia-térkép készítésre, hogy az egyik elektród-raszter minden érzékelő elemét mérőjellel tápláljuk és a másik elektród-raszterrel mérünk.
Mérhetünk a két elektród-raszterrel úgy is, hogy az egyik elektród-raszternek csak egy vagy egy csoportot alkotó, néhány érzékelő elemét tápláljuk mérőjellel, ahonnan az erővonalak sugarasan haladnak a másik elektród-raszter felülete felé és a tumoron vagy cisztán áthaladó erővonalak legyengülnek vagy erősebbek, nyomot hagyva ezzel az impedancia térképen. Az elektród-raszter mérőjellel táplált érzékelő elemeit váltogatva egy sor ilyen impedancia képet képezhetünk, és ezek összevetésével nagyon pontos, képet kaphatunk egy szövet-elváltozás térbeb helyéről és alakjáról.
A találmány szerint nem csak impedanciát mérhetünk, hanem mérhetjük ennek kapacitív és vezetőképesség összetevőit is, amely méréseket különböző frekvenciájú mérőjelekkel végezhetjük. A rosszindulatú szövet-elváltozás mérésének érzékenysége a frekvencia függvényében változó. Egyik frekvencián az impedancia valós összetevője mérhető egy más frekvencián mérhető az impedancia képzetes része (vagy a fenti összetevők más módon, pl. abszolút értékkel és fázisszöggel megadott értéke).
Érdemes meghatározni (lehetőleg egyszerűen és gyorsan) azt a mérőjel frekvenciát vagy frekvenciákat, amely vagy amelyek mellett egy mabgnus és nem mabgnus szövet kontrasztja a mérési eredményben a lehető legnagyobb. Az előnyös frekvenciaválasztás egy lehetséges módja az, hogy mérőjelként egy frekvencia tartományban pásztázó mérőjelet alkalmazunk kezdetben, ebből <ι,« ··· megállapítjuk, hogy mely frekvencia vagy frekvencia kombináció szolgáltatja a legnagyobb kontrasztot és a mérést a legnagyobb kontrasztot adó frekvenciás mérőjelekkel folytatjuk. A legtöbb esetre alkalmas frekvencia tartomány a 100 Hz - 400 Hz tartomány, amelyben legalább négy különböző frekvencián érdemes minta mérést végezni. További, legalább egy vagy két minta mérést érdemes végezni a 400 Hz - 1000 Hz tartományban is. Egy másik lehetséges megoldásban a mérőfrekvenciát léptetjük, minden lépésben impedancia-térképet képezünk és ezek közül választjuk ki a legjobban kiértékelhetöket.
Az alkalmas frekvencia meghatározásának egy további módja impulzus gerjesztő mérőjel alkalmazásán és a válaszjelek Fourier-analízisén alapul. A mérést azután a Fourier-analízissel kimutatott egy vagy két optimális frekvenciájú geijesztő jellel folytatjuk. Impulzus jelként optimálisan alkalmazható egy olyan, meredek fel- és lefutású szimmetrikus, bipoláris impulzusjel, amelynek időtartama 5-10 msec.
Az impedancia mért értékeinek megjelenítési módja jelentősen befolyásolja a különböző jellegű élőszövetek megkülönböztethetőségét. Általában előnyös a mért értékekre jellemző szürke fokozatok vagy pszeudo-színfokozatok alkalmazása. A fokozatok lehetnek lineárisak vagy pl. az impedancia-értékek négyzetével arányosak. Hatásos egy abszorpciós skála alkalmazása is, amelyben egy impedancia érték megjelenítése az alábbi összefüggés szerint történik:
d(v) = (max -1) x (exp(v x (max - l))/(e -1), ahol max = v maximumának normalizált értéke. Ez a kijelzés leginkább akkor előnyös, ha a mérési értékek normalizáltak vagy osztással vagy egy (minimum vagy átlag) érték kivonása által.
A kijelzendő értékek ezen túlmenően kapuzhatók is, hogy csak az értékes információ jelenjen meg a képben. A kapuzás történhet például jelszint szerint, relatív kapuval, ahol az átlagértéket körüli, definiált értéktartományt jelenítjük meg, vagy csak egy alapvonalként választott, nagy átlag fölötti értékeket jele• · • · nítjük meg, vagy kizáijuk a környezetbe nem illő jeleit, mint például az emlőbimbóról származó értékeket. Az alapvonal megállapítható páciensek nagy csoportjának mérési eredményeiből is. Az alapvonalhoz tartozó értéket kiértékelést végző személy önkényesen is megválaszthatja.
A mérési értékek megjelentethetők diszkrét pontokként, pixelenként Mint a nukleáris méréseknél szokásos), de interpolálással folyamatos vonalként is megjeleníthetők az impedancia szintek. Az interpolálás történhet pl. a mért értékek négyzetes vagy köbös interpolálásával. A folyamatos vonalként ill. felületként történő megjelenítés anélkül javítja a kiértékelhetőséget, hogy részletinformációk elvesznének.
A különböző képtartományok összehasonlítására alkalmas mérések két csoportba sorolhatók: egyfrekvenciás mérések és polikromatikus mérések.
Egyfrekvenciás mérések körébe tartoznak az admittancia, a kapacitás, a konduktancia és az admittancia fázisának mérései. Ezek a mérések egy-egy arra alkalmas frekvencián elvégezhetők, amely frekvencián a mérési érzékenység kellően nagy, amely frekvenciát gerjesztő pulzus vagy pásztázó mérőjel alkalmazásával állapítottunk meg.
A polikromatikus impedancia mérés egy sor frekvencián, egy sor C kapacitás és G konduktancia mérésből lineáris, kvadratikus vagy köbös interpolálással, sávhatárolt Fourier-analízissel vagy más módon nyert görbén alapul.
Egy lehetséges polikromatikus mérés a spektrum-szélesség mérés. Egy adott pixel vagy érdekes mérési értékű terület C kapacitás és G konduktancia értéke a frekvenciával csökken. A spektrum-szélesség az a frekvencia tartomány, amelyben egy adott pontban mért érték meghatározott százalékkal lecsökken az adott jellemzőnek, az adott pontban, kisfrekvencián, pl. 100 Hz-en mért értékéhez képest. Ha a mért jellemző értéke a vizsgált frekvencia tartományban nem csökken a meghatározott százalékkal adott alsó küszöbig, akkor a mérési eredményt az egész vizsgált frekvencia tartományban állandónak tekintjük.
• ·
Egy másik, lehetséges polikromatikus mérés egy sprektrum-együttható megállapítása, ahol két előre megállapított frekvencián méljük a G konduktancia és C kapacitás paraméterek arányát. A mérési frekvenciákat geijesztő pulzus vagy pásztázó mérőjel alkalmazásával állapítottunk meg. A mért értékek megjelenítése ezesetben is történhet pixelenként vagy interpolálással nyert, folyamatos vonalként ill. felületként.
Egy harmadik, lehetséges polikromatikus mérés a relatív differencia-spektrum megállapítása. Ebben a mérésben egy adott pixel vagy érdekes mérési értékű terület kapacitását és konduktanciáját összehasonlítjuk egy referencia terület hasonló adataival és a különbségekből mérési frekvenciák egy spektruma függvényében görbét képezünk. Az így képzett relatív differencia-spektrumot elemezzük. Az elemzéssel abnormitásokat tárhatunk fel. Általában abban a spektrum-szélességben mérünk, amelyben a relatív differencia-spektrum pozitívból negatívba fordul, amely állapot annak felel meg, hogy a C kapacitás és G konduktancia az adott helyen megfelel a referencia terület hasonló jellemzőinek.
Egy negyedik lehetséges polikromatikus mérés a relatív arány-spektrum mérése. Ez hasonló a relatív differencia-spektrum megállapításához, azzal a különbséggel, hogy a referencia terület és az érdekes terület megfelelő mért paramétereinek arányát határozzuk meg egy frekvencia tartományban. Általában abban a spektrum-szélességben mérünk, amelyben a mért arány 1.
Egy ötödik lehetséges polikromatikus mérésben a fenti mérési eredmények (kapacitás, konduktancia, relatív differencia-spektrum, relatív arány-spektrum stb. maximumát határozzuk meg.
Férfi és női mell egészséges szövetének - a mellbimbó kivételével - kicsi a kapacitás és konduktivitás értéke. A mellbimbó impedanciájának kapacitív és konduktivitás összetevője is nagyobb a környező szöveténél, a maximumát 100 Hz mérő frekvencián mutatja és magasabb marad a környezetének hasonló jellemzőinél egészen az 1400 Hz-ig terjedő tartományban a termékeny korú • · • · pácienseknél és 2500 Hz-ig idősebb pácienseknél (akiknél ez az érték ösztrogén kezelés hatására lemegy 1400 Hz körüli értékre. Ezek az értékek jelentik jelentik a relatív és differencia spektrumok normális szélességét. A tumoroknál a nagyon magas C kapacitás és G vezetőképesség, relatív differencia -spektrum és relatív arány-spektrum értékek adódnak esetenként még 2500 Hz fölött is.
A kapacitás és konduktancia értékeket az érzékelő elemek amplitúdójának és fázisának értékelésével és összevetésével méljük. A mért impedancia valós és képzetes összetevőjének ismerete hasznos lehet a helyes klinikai interpretálás tekintetében. A 14. ábra szerinti impedancia-kép példában a környező szövetekénél nagyobb konduktivitású és kisebb kapacitású impedancia zóna van ábrázolva, amely értékek különösen kis frekvenciákon kiugróak. A méréseket leginkább 500 Hz alatti, általában 2500 Hz alatti, de mindenképpen 10 kHz alatti frekvencián végezzük. Az ilyen zónát benign, tipikusan rák megelőző atipikus hiperpláziaként értékeljük, míg a 15. ábra szerinti, széles frekvencia tartományban a környező szövetekhez képest magas kapacitás és magas vezetőképesség értéket felmutató zónát rákos szövet zónaként értékeljük. A különbséget kimutató diagnózist segíti az, ha egymáshoz közeli frekvenciákon végzünk méréseket, annyira hogy ki tudjuk mutatni az alacsonyfrekvenciás tartományban a vezetőképesség és a kapacitás változásait. Ehhez a vezetőképesség és a kapacitás megjelenítésére is szükség van, vagy olyan impedancia mérésre van szükség, amely mérések a vezetőképesség és kapacitás mérés megfelelő kombinációjaként van megvalósítva.
A C kapacitás és a G konduktivitás számítására útmutatás található az US 4,291,708 és az US 4,458,691 szabadalmi leírásokban. A találmány szerinti elektród-raszterek 5A és 5B ábra szerinti, δ légréssel alkalmazott 88 fedlapjának révén, ciklikus jellel megvalósíthatunk olyan kalibrálást, amelyben ha a jel egy hullámhossza mentén vett jelekből N számú mintát veszünk, a G veze47 tőképesség és a C kapacitás az alábbi összefüggés szerint adódnak:
G = Σ (gn (V(n+NZ2) - Va), tüC = Σ (Cn (V(n+NZ2) - Vn), ahol gn és Cn a kalibráció során meghatározott, konstans értékek és Vn az N számú mintavételből n-ik számú mintavételben mért jelfeszültség. Az első mintát a referencia jel nulla fázisánál vesszük.
A fenti konstans értékeket a találmány szerint, a fedlap segítségével, viszonylag könnyen mérhetjük úgy, hogy az érzékelő elemeken felfekvő és azokkal érintkező fedlapra ismert ellenálláson át adunk periodikus referencia jelet és mintákat veszünk az érzékelő elemeken válaszjelként megjelenő feszültségekből. Ha egy referencia jel ciklusban N számú mintát veszünk, akkor N számú gn és Cn konstanst kell meghatároznunk, amelyekkel N számú egyenletet hozunk létre mindkét jellemző számításához. Ha például N = 4, akkor négy gn és négy Cn értéket kell méréssel meghatároznunk. Minél magasabb a mintavételek N száma, annál nagyobb a pontosság és a rendszer zajokkal szembeni immunitása, viszont annál több mérés és idő szükséges a kalibráláshoz.
A zajérzékenység csökkentésének egy másik lehetséges módja szerint kevesebb mintát veszünk ugyan, de egy sor mérés klinikai eredményét átlagoljuk.
Az impedancia mérésben szövetelváltozásnak látszó mérési hibákat okozhat az érzékelő elemek hibás érintkezése a szövetfelülettel, amely hiba leggyakrabban a vezetőképesség mérésének hibájaként jelentkezik, légzárványok képződése az elektród-raszter és a mérendő szövetfelület között, továbbá szövetelváltozásnak látszó mérési hibákat okozhat még a mellbimbó vagy csont, ha az ezeken mért értékeket nem záijuk ki a mérés eredményéből.
A légzárvány az impedancia képben alacsony G vezetőképességű és alacsony C kapacitású foltként jelentkezik, ahol az alacsony értékekkel szomszédos G vezetőképesség és C kapacitás értékek a széleken gyakran ugrásszerűen megnőnek. A légzárvány megszüntetéséhez levesszük és újra felhelyezzük az ···· ··· ·· · · elektród-fejet, esetleg jobb vezető csatolást biztosító anyagot viszünk a felületre. Az érintkezési hibák kiszűrhetők az impedancia képben viselkedésük alapján. Ha az elektród-rasztert elmozdítjuk a szövetfelülethez képest, ezek a hibák vagy eltűnnek, vagy helyben maradnak a képben, míg a tényleges szövetelváltozások a szövethez viszonyítva maradnak helyben, azaz a képben mozognak. Ha az elektród-rasztert mozgatjuk a nem mozgó szövetfelületen, a tényleges szövetelváltozás képe az impedancia képben a mozgatással ellenkező irányba mozog, ha a szövetfelületet mozgatjuk az álló elektród-raszter alatt, a szövetelváltozás képe a mozgatással egyező irányban mozog az impedancia képben. Ha egy ilyen folt a relatív mozgatással nem mozdul az impedancia képben, akkor az a szövetfelület vagy csont jellemzője.
Az elektród-raszter és a bőrfelület mozgathatók együtt, a mélyebben fekvő csontokhoz képest. Ilyenkor a valós bőrelváltozás foltja a képen viszonylag állandó marad, míg a csont elváltozásának foltja mozog az impedancia képben.
A 14. ábrán bemutatott impedancia kép példában egy mell két helyén (1 és 2 helyek) végeztünk vezetőképesség és kapacitás méréseket. A 15. ábra tanúsága szerinti öt helyen (1-5 helyek) is végezhetők a berendezéssel ilyen mérések, amelyek eredménye öt pár impedancia kép (kis négyzetek). A mérések helyét a vizsgáló személy például a 6A ábrán feltüntetett digitális 105 kijelölő eszközzel (joystick) választja meg. A hely kijelölése után a vizsgáló személy megnyom egy gombot, amire elkészül egy impedancia kép pár a kijelölt területről, továbbá a mell képén bejelölődik az a terület, amelyről az impedancia kép pár készült. A kis képek balról, jobbra, sorrendben vannak az 1 - 5 helyekhez rendelve. A mell fizikai képe olyan méretben is kivetíthető, amelyen a kijelölt területek mérete megegyezik az impedancia képek területével. Az elektródraszter felhelyezése alatt a monitoron valós idejű konduktancia és kapacitás kép jelenik meg (50-80 msec-onként), például a baloldali nagy képfelületeken, ami a felhelyezést segíti.
A 14. ábrán az 1 mérési helyen felvett, balszélső kis képeken egy kis valós atipikus hiperplázia folt látható, amit más eszközökkel már korábban is kimutattak. Az atipikus hiperplázia folton a környezeténél nagyobb konduktancia és kissé lecsökkent kapacitás értékeket mértünk. A 2 mérési helyen felvett, balról a második kis képeken és a képen baloldali nagy képfelületeken egy eddig felderítetlen atipikus hiperplázia foltja látható a rá jellemző nagy konduktancia és kis kapacitás értékekkel.
A 15. ábra szerinti 2, 4 mérési helyeken karcinómát (rákos szövetet) mutatott ki a vizsgálat. A 4 mérési helyen felvett kapacitás és konduktancia kép a baloldali nagy képfelületeken is ábrázolva van. A karcinómás helyeken mind a konduktancia mind a kapacitás értékek magasak a környezethez képest.
A konduktancia és kapacitás képek mellet vagy helyett kijelezhető a konduktancia és kapacitás valamint az eredő impedancia kombinált képe, vagy az öszszetevők arányainak képe. Ezekkel is kimutathatók a szövet-elváltozások. A kombinált kép megjeleníthető különböző színekkel jelölve az egyes összetevőket. Egy további lehetőség, hogy a közepes értéket például fekete színnel jelenítünk meg, az ettől pozitívabb értékeket egyik más színnel, a negatívabb értékeket másik más színnel jelenítjük meg, amely színek kombinációja jellemző a szövetelváltozás jellegére.
A 14. és 15. ábra szerinti, képernyős kijelzőn megjeleníthetők a különböző frekvenciákon felvett, hasonló képek is, így kimutathatók az impedancia összetevőinek frekvenciafüggése is.
A 17A és 17B ábrákon egy előnyös kialakítású impedancia-térképező berendezés tömbvázlata van feltüntetve. A berendezés konkrét kiépítettsége függhet az alkalmazási céltól, az alkalmazott elektród-fejektől és elektród-raszterektől, továbbá a megjelenítési módoktól.
A berendezésre lehet kapcsolva egy 154 biopsziás tü, két sík 28, 30 elektródraszter (1.-3. ábrák), egy kézi 100 elektród-fej (6A ábra), egy konfoim 130 elektród-fej (7A ábra), egy laparoszkóp 150 elektród-fej (9. ábra) vagy egy operáció közben használatos 140 elektród-fej (8. ábra), továbbá a 11E ábra szerinti, három sík elektród-raszteres méréshez a harmadik elektród-raszter is csatlakoztatható. A biopsziás tü impedancia térképek alapján történő mozgatásának vezérlését (11D ábra) 181 pozícionáló szerkezet látja el. A fenti elektród-fejek ill. elektród-raszterek csatlakoztatására egy sor 302 csatlakozó szolgál, amelyek 304 választó kapcsoló bemenetelt képezik. A 304 választó kapcsoló a 302 csatlakozók (elektród-raszterek) közül egyet vagy többet választhat ki jelfeldolgozásra 306 DSP processzor által vezérelten. A 304 választó kapcsoló a kiválasztott eszköz érzékelő elemeinek jeleit (vagy azok erősített jeleit) 308 64 erősítőre vezeti, ahol minden érzékelő elemhez egy-egy erősítő tartozik. Ha több érzékelő elem van bekapcsolva, mint a hatvannégy erősítő, akkor a 304 választó kapcsoló (1) hatvannégyes csoportokban, szekvenciálisán kapcsolja a 308 64 erősítőre az érzékelő elemeket, (2) az érzékelő elemek között választ ki kisebb felbontású képhez szükséges érzékelő elemeket, átugorva a kihagyott, közbenső érzékelő elemeket, (3) összefog szomszédos érzékelő elemeket és ezek összeg-jelét adja egy erősítőre, (4) az elektród-raszter felületének egy részét kapcsolja csak a 308 64 erősítőre. A fenti változatok bármelyikének megfelelő vezérlést a 306 DSP processzorról kapja a 304 választó kapcsoló. A 306 DSP processzor egy számítógép 312 központi egységétől kap vezérlő utasításokat. A 308 64 erősítő kimeneteire 307 multiplexer van csatlakoztatva, amely multiplexerben az erősített mérőjelek sorba rendeződnek, mielőtt a 307 multiplexert követő, szabályozható (programozható) erősítésű 309 erősítőre és onnan egy 310 A/D konvertere jutnának. A 310 A/D konverterben a jelek - előnyösen 12 bites - digitális jelekké alakulnak. Az amplitúdó függvényében szabályozható 309 erősítőnek az a feladata, hogy a jelszinteket a 310 A/D konverter által feldolgozható szintekre hozza. A digitális jelek a 306 DSP processzorra jutnak, amely processzor a már leírt vezérlő funkciókat látja el. A • ·· ·
306 DSP processzor előnyösen egy Motorola MC 68332 mikroprocesszorral van megvalósítva.
A hatvannégy erősítővel szemben nem támasztunk rendkívüli követelményekeζ azok kis ráfordítással, széles választékból választható integrált áramkörös erősítőkkel megvalósíthatók.
Az impedancia értékeket a 306 DSP processzor számítja ki és adja tovább a számítógép 312 központi egységének, amely megjeleníti az értékeket egy grafikus 16 monitoron, kinyomtatja egy 18 nyomtatón és/vagy más kijelző jelet hoz létre, amelyekkel például egy 314 fény indikátort vagy egy 316 hang indikátort működtet.
A 306 DSP processzor egy másik lehetséges működésmódban mintákat vesz a mért jelekből, és az átlagolt vagy más módon elő-feldolgozott jeleket küldi a 312 központi egységbe, amely elvégzi a jelek továbbfeldolgozását, beleértve az impedancia értékek számítását is.
A 312 központi egység pl. operálás közben 256 videó kamerától, endoszkópos vizsgálatnál endoszkóp 320 kamera rendszerétől vagy a 11 A, 11B ábra szerinti biopsziás vizsgálatnál ultrahangos 322 leképező eszköztől is kap képjeleket, amelyeket 324 kép-tároló fogad a 312 központi egységben történő feldolgozásig történő tárolásra. A kamera képjelet a számítógép 312 központi egysége kombinálja a már ismertetett módon az impedancia képpel vagy képekkel és a vizsgálatot végző személy által vagy számára adott más jelzésekkel.
A berendezés tartalmaz egy programozható 326 referenciajel-generátort, amely időzítő és programozó jeleket a 306 DSP processzortól kap. A 326 referenciajel-generátor élőszövet mérés idején a páciens testének egy a mérés helyétől távoli pontján elrendezett 13 referencia elektródra ad geijesztő mérőjeleket. A 326 referenciajel-generátor képes különböző frekvenciájú szinuszos jel, különböző szélességű (bipoláris) pulzus jelek vagy komplex (többfrekvenciás) polikromatikus jelek szolgáltatására. A 306 DSP processzorban vagy a 312
központi egységben történő impedancia számító eljárás és a 326 referenciajelgenerátor által szolgáltatott jelek mindig összehangoltak.
Ha egy mell vizsgálatánál a már leírt módon az egyik 28, 30 elektród-raszter meghatározott érzékelő elemeit használjuk referencia elektródként, akkor a 326 referencia-generátor jele célszerűen egy 330 túlterhelés-érzékelőn keresztül ennek az elektród-raszternek a megfelelő érzékelő elemeire van kapcsolva. A 330 túlterhelés-érzékelő feladata megakadályozni az elemek túlterhelését abban az esetben, ha a geijesztett és mérő érzékelő elemek egymással vagy a földeléssel rövidzárba kerülnének.
A berendezés belső kalibráló 332 referenciajel-generátorral is rendelkezik, amelynek a berendezés beállításában és az elektród-raszterek kipróbálásában van szerepe.
Belső kalibráláshoz és teszteléshez a 332 referenciajel-generátor a programozható 326 referenciajel-generátortól kap jeleket, amelyeket a 306 DSP proceszszor által meghatározott értékű, referencia admittancián át juttat a 304 választó kapcsolóra. A 306 DSP processzor a 310 A/D konverteren át kapott jelekből számított admittanciát összeveti a kalibráló 332 referenciajel-generátor admittanciájával és megállapítja, hogy szükség van-e átkalibrálásra vagy javításra.
Más esetben a 332 referenciajel-generátor jele az elektród-raszter 88 fedlapjára jut az elektród-raszter minőségének megállapítása és kalibrálás céljára, amely esetben a 304 választó kapcsoló mindig annak az elektród-raszternek az érzékelő elemeit kapcsolja a 308 64 erősítőre, amelynek 88 fedlapjára a belső referenciajel rá van kapcsolva.
A berendezés kezelő 334 interfésze lehet billentyűzet, egér, joystick vagy ezek kombinációja. A kezelő 334 interfészen át a vizsgálatot végző személy meghatározhatja a berendezés üzemmódját, megválaszthatja az alkalmazott impedancia mérő eszközöket (elektródok), megválaszthatja a vizsgálandó területet, stb. és számos más feltételt.
···· ··· ·· *«
A példákban számos találmány szerinti megoldást együtt tárgyaltunk, megjegyezzük azonban, hogy ezek az egy-egy feladatot ellátó megoldások önmagukban vagy egyes találmány szerinti részleteket ismertekkel helyettesítve is alkalmazhatók a találmány szerint.
A biopsziás tü bevezetése során tárgyalt megoldás nem csak biopsziás tű bevezetésére, hanem például pozicionáló tű, katéter vagy endoszkóp bevezetésére is alkalmas.
Claims (82)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Több-elemes elektród-fej élőszövet-felület villamos mérésére, azzal jellemezve, hogy raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei (64) vannak, amely érzékelő elemekre (64) egyedi villamos érintkezők (72) vannak csatlakoztatva és amely érzékelő elemek (64) között az élőszövet-felűletre helyezett érzékelő elemeket egymástól elválasztó szigetelő elemek (66) vannak elrendezve.
- 2. Az 1. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy az érzékelő elemek (64) villamosán vezető, viszkózus gélt tartalmaznak.
- 3. Az 1. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy villamosán vezető, flexibilis és szilárd érzékelő elemei (64) vannak.
- 4. Az 1. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy az érzékelő elemek (64) villamosán vezető, viszkózus géllel impregnált szivacsot tartalmaznak.
- 5. Az 1. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy az egyedi érzékelő elemek (64) egy nem-vezető hordozón (68), raszterben elrendezett cellákban (70) vannak kialakítva.
- 6. Az 5. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy a hordozó (68) érzékelő elemekkel ellentétes oldalán támasztó szerkezet van elrendezve.
- 7. Az 5. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy a cellák (70) lemezből, domborítással vannak kialakítva, ahol a lemez domborítatlan részei képezik a hordozót (68).
- 8. A 6. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy a cellák (70) lemezből, domborítással vannak kialakítva, ahol a lemez domborítatlan részei képezik a hordozót (68) és a cellák (70) falának hátoldalát a lemez benyomásai alkotják.• ·· · · ’ · · • · · · · • · · · · * ·« ··»·
- 9. Az 5. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy a cellák (70) lap lyukasztásával formált rácsok rétegezésével vagy hordozóban kisajtolással van kialakítva.
- 10. Az 5. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy a cellák (70) elválasztó falaknak nyomtatási eljárással, hordozóra (68) történő felhordásával vannak kialakítva.
- 11. Az 5. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy a cellák (70) alján a cella belső tere és a hordozó (68) ezzel ellentétes, másik oldala között villamos átvezető (76) van kialakítva.
- 12. A 11. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy a hordozó (68) cellákkal (70) ellentétes oldala anizotróp vezető réteggel van borítva.
- 13. A 11. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy a hordozó (68) másik oldalán a hordozó (68) első oldalával összekapcsolt, villamosán vezető érintkezők (72) vannak elrendezve, amely érintkezők (72) tapadó réteggel vannak borítva.
- 14. Az 1. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy az érzékelő elemek (64) villamosán vezető felülete nem emelkedik ki a cellák (70) peremén felül.
- 15. A 14. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy az érzékelő elemek (64) villamosán vezető felülete a cellák (70) peremén belül van kialakítva.
- 16. Az 1. - 15. igénypontok bármelyike szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy a cellák (70) érzékelő felülete fedlappal (88) van takarva, amely fedlap (88) érzékelő felület felőli felülete villamosán vezető felület.
- 17. Több-elemes elektród-fej élőszövet-felület villamos mérésére, azzal jellemezve, hogy raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei (64) vannak, amely érzé• ·· · Λβ kelő elemekre (64) egyedi villamos érintkezők (72) vannak csatlakoztatva és amely érzékelő elemek (64) érzékelő felülete fedlappal (88) van takarva, amely fedlap (88) érzékelő felület felőli felületének legalább az érzékelő elemek (64) érzékelő felülete fölötti része villamosán vezető felület.
- 18. A 17. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy flexibilis fedlapja (88) van, amely fedlap (88) villamosán vezető felülete és az érzékelő elemek (64) között összenyomható légrés (δι) van kialakítva.
- 19. A 18. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy flexibilis fedlapjának (88) érzékelő felület felöli felülete külső oldali nyomás hatására érintkezik az érzékelő elemekkel (64).
- 20. A 17. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy a fedlap (88) raszterben elrendezett érzékelő elemein (64) kívüli fedlaprészének (88') érzékelő felületek felőli oldalán a raszterben elrendezett érzékelő elemek (64) fölötti villamosán vezető felülettel összefüggő villamosán vezető felület van kialakítva, amely villamosán vezető felület alatt referencia csap (204) van elrendezve.
- 21. A 20. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy a fedlaprész (88') villamosán vezető felülete alatt a villamosán vezető felületű referencia csap (204) közbeiktatott, az elektród-fej külső felületére ható nyomással öszszenyomható légréssel (δ2) van elrendezve.
- 22. A 17. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy külső energia-forráshoz kapcsolható, legalább egy jelforrás vezetője (202) van, továbbá a jelforrás-vezető (202) és az érzékelő felületek fölötti villamos vezető felületek közötti impedancia elemei vannak.
- 23. A 20. igénypont szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy továbbá a jelforrás-vezető (202) és az érzékelő felületek fölötti villamos vezető felületek közötti impedancia elemei vannak.·· » «
- 24. Több-elemes elektród-fej élőszövet-felület villamos mérésére, azzal jellemezve, hogy raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei (64) vannak, amely érzékelő elemekre (64) egyedi villamos érintkezők (72) vannak csatlakoztatva egy az érzékelő elemek (64) számára benyomásokkal rendelkező hordozó (68) érzékelő elemekkel ellentétes oldalán.
- 25. Több-elemes elektród-fej élőszövet-felület villamos mérésére, azzal jellemezve, hogy raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas és a vizsgált szövet vizuális figyelésére alkalmasan átlátszó felületű, egyedi érzékelő elemei (64) vannak.
- 26. Több-elemes elektród-fej élőszövet-felület villamos mérésére, azzal jellemezve, hogy raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas és a vizsgált szövet vizuális figyelésére alkalmasan átlátszó felületű, egyedi érzékelő elemei (64) vannak, amely érzékelő elemekre (64) egyedi villamos érintkezők (72) vannak csatlakoztatva.
- 27. Az 1.- 26. igénypontok bármelyike szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy az érzékelő elemek (64) szivacsszerű, vezető anyagot tartalmaznak.
- 28. Több-elemes elektród-fej élőszövet-felület villamos mérésére, azzal jellemezve, hogy raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei (64) vannak, amely érzékelő elemekre (64) egyedi villamos érintkezők (72) vannak csatlakoztatva, amely érzékelő elemek (64) szivacsszerű, vezető anyagot tartalmaznak.
- 29. Az 1.-26 és 28. igénypontok bármelyike szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy az érzékelő elemek (64) a vizsgálandó testfelület alakját követő, flexibilis hordozón vannak kialakítva.··*· ·«· »*♦«
- 30. Az 1.-26 és 28. igénypontok bármelyike szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy az elektród-fej hosszú, vékony tárgy bevezetésére alkalmas nyílásokkal (174) rendelkezik.
- 31. Több-elemes elektród-fej élőszövet-felület villamos mérésére, azzal jellemezve, hogy raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei (64) vannak, amely érzékelő elemekre (64) egyedi villamos érintkezők (72) vannak csatlakoztatva, amely elektród-fej hosszú, vékony tárgy bevezetésére alkalmas nyílásokkal (174) rendelkezik.
- 32. Több-elemes elektród-fej élőszövet-felület villamos mérésére, azzal jellemezve, hogy raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei (64) vannak, amely érzékelő elemekre (64) egyedi villamos érintkezők (72) varrnak csatlakoztatva, amely elektród-fej felületének kevesebb mint 70 %-át az érzékelő elemek (64) felülete teszi ki.
- 33. Az 1.- 26, 28., 29. vagy 32. igénypontok bármelyike szerinti elektród-fej, azzal jellemezve, hogy az elektród-fej vizsgált szövettel érintkező felületének legalább egy része tapadó felület.
- 34. Több-elemes elektród-fej élőszövet-felület villamos mérésére, azzal jellemezve, hogy raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei (64) vannak, amely érzékelő elemekre (64) egyedi villamos érintkezők (72) vannak csatlakoztatva, amely elektród-fej vizsgált szövettel érintkező felületének legalább egy része tapadó felület.
- 35. Az 1.- 26, 28., 29., 32. vagy 34. igénypontok bármelyike szerinti elektródfej, azzal jellemezve, hogy az elektród-fej egy ujjvégre illő alakú, impedanciatérkép felvevő és ugyanakkor palpatív vizsgálat végzését lehetővé tevő elektród-fej (130).»···
- 36. Több-elemes elektród-fej élőszövet-felület villamos mérésére, azzal jellemezve, hogy raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei (64) vannak, amely ujjvégre illő alakú, impedancia-térkép felvevő és ugyanakkor palpatív vizsgálat végzését lehetővé tevő elektród-fej (130) ujjas kesztyű egyik ujján van kialakítva.
- 37. Sokelemes elektród-raszter több-elemes elektród-fejhez, azzal jellemezve, hogy a vizsgált szövet felület és a több-elemes elektród-fej érzékelő elemei (64) közé helyezhető, a vizsgált szövet felület és az elektród-fej érzékelő elemei (64) között vezető kapcsolatot létesítő elektród-raszternek (62') egymástól szigeteken kialakított, egyedi átvezetői vannak egyik oldalon a szövet felülethez illeszkedő, másik oldalon egy-egy érzékelő elemmel (64) szétválaszthatóan kapcsolódó vezető felületekkel.
- 38. A 37. igénypont szerinti elektród-raszter, azzal jellemezve, hogy raszterben elrendezett, egyedi átvezetői vannak egyik oldalon a szövet felülethez illeszkedő, másik oldalon egy-egy érzékelő elemmel (64) kapcsolódó vezető felületekkel.
- 39. Sokelemes elektród-raszter, a vizsgált szövet felület és elektród-fej érzékelő elemei (64) között vezető kapcsolat létesítésére, azzal jellemezve, hogy az1. - 15, 17. - 26. 28, 31, 32 vagy 34. igénypont szerinti elektród-fej érzékelő elemeivel (64) szétválaszthatóan kapcsolódó hátoldali vezető felületei vannak.
- 40. A 39. igénypont szerinti elektród-raszter, azzal jellemezve, hogy hátoldali vezető elemeinek mindegyike a többelemes elektród-fej kettő vagy több érzékelő elemével (64) érintkezik.
- 41. Katéter vagy endoszkóp, az 1.-26. vagy 28 igénypontok bármelyike szerinti többelemes elektród-fejjel, azzal jellemezve, hogy az elektród-fej (250) legalább egy része a vizsgálandó szövetre helyezett állapotában száloptikájának (252) látókörében helyezkedik el.• ···· · · ·· • · · · · · · • · · · ·· ·· · ····· ·· · ·
- 42. Katéter vagy endoszkóp, azzal jellemezve, hogy többelemes elektród-feje (250) van, amely elektród-fejnek raszterben elrendezett, villamosán vezető, élőszövet-felületre helyezésre alkalmas felületű, egyedi érzékelő elemei vannak hordozón elrendezve, amely érzékelő elemek elektród felületei az elektród-fej (250) élőszövet felé fordítható oldalán vannak kialakítva, míg az elektród-fej hátoldalán száloptika ((252) látómezejébe eső, hely-azonosító optikai jelzés (252) van kialakítva.
- 43. Impedancia-térképező berendezés mell vizsgálatához, azzal jellemezve, hogy mell egyik oldalára helyezhető első elektród-rasztere (28), a mell elektród-raszterrel szembeni oldalán szerelhető elektródja és az elektród valamint az elektród-raszter (28) legalább egy része között villamos feszültséget keltő áramforrása van.
- 44. Impedancia-térképező berendezés mell vizsgálatához, azzal jellemezve, hogy mell egyik oldalára helyezhető első elektród-rasztere (28), a mell elektród-raszterrel szembeni oldalán szerelhető elektródja, a test egy a vizsgált melltől távob pontjára helyezhető további elektródja és az elektród valamint az elektród-raszter (28) legalább egy része között villamos feszültséget keltő áramforrása van.
- 45. A 43. vagy 44. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a mell egyik oldalára helyezhető első elektród-raszter (28) és a mell elektródraszterrel szembeni oldalán szerelhető elektród egymással párhuzamos síkokban vannak a mellre helyezve.
- 46. A 43. vagy 44. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a mell egyik oldalára helyezhető első elektród-raszter (28) és a mell elektródraszterrel szembeni oldalán szerelhető elektród egymással szöget bezáró síkokban vannak a mellre helyezve.• · · · · · ·· ·· · < • · · · · · · • ··· ·· ·· • ·····< ······· ·· ·
- 47. A 43. vagy 44. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elektród-raszter érzékelő elemei és a másik oldali elektród egy sor erősítőre (308) vannak csatlakoztatva.
- 48. A 43. vagy 44. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a mell elektród-raszterrel (28) szembeni oldalán szerelhető elektród is elektródraszterként (30) van kialakítva.
- 49. A 43. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a mell egyik oldalára helyezhető első elektród-rasztere (28) az 1.- 26., 28., 31., 32. vagy 34. igénypontok bármelyike szerinti elektród-fej.
- 50. A 49. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább egy elektród-fej merev, a test alakjának megfelelő, síktól eltérő alakú eszköz.
- 51. A 49. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább egy elektród-fej flexibilis, a test alakjának megfelelően változtatható alakú eszköz.
- 52. Impedancia-térképező berendezés, mell vizsgálatához, azzal jellemezve, hogy mell egyik oldalára helyezhető első elektród-rasztere (28), a mell elektród-raszterrel szembeni oldalán szerelhető második elektród-rasztere (30) és az egyik vagy másik elektród-rasztert feszültség alá helyező, a külső feszültség mentes másik vagy egyik elektród-rasztert eközben mérő állásban tartó, átkapcsolható villamos áramforrása van.
- 53. Az 52. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első és második elektród-raszter (28, 30) egymással párhuzamosan van a vizsgált mell két oldalán elrendezve.
- 54. Az 52. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első és második elektród-raszter (28, 30) egymással szöget bezáró síkokban van a vizsgált mell két oldalán elrendezve.
- 55. Az 52.- 54. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elektród-raszterek érzékelő elemei egy sor erősítőre (308) varrnak csatlakoztatva.
- 56. Az 52. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első és második elektród-raszter (28,30) az 1.- 26., 28., 31., 32. vagy 34. igénypontok bármelyike szerinti elektród-fej.
- 57. Impedancia-térképező berendezés, azzal jellemezve, hogy hely-azonosító optikai jelzéssel (146) ellátott, több érzékelő elemes, impedancia térképező elektród-feje (140), az érzékelő elemek jeleit kiértékelő, impedancia-térkép képző processzora és a térképezett felületről videó képet készítő videó kamerája (256) van, továbbá elektród-fej nélkül és elektród-fejjel (14) szerelt testrészről készített videó képeknek összevetésével, a hely-azonosító optikai jelzés (146) képének felhasználásával az impedancia térképet a testrészhez képest helyező processzora (260) van.
- 58. Eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, azzal jellemezve, hogy (a) sokelemes elektród rasztert tartalmazó több-elemes elektród-fejet helyezünk a testrész vizsgálandó tartományának egyik oldalára, (b) egy elektródot helyezünk a vizsgálandó tartomány másik oldalára, szemben az első elektród-fejjel, (c) az elektródot feszültség alá helyezzük, (d) az elektród-fej érzékelő elemeiről vagy azok legalább egy részéről vett jeleket mérjük és kiértékeljük.
- 59. Eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, azzal jellemezve, hogy (a) sokelemes elektród rasztert tartalmazó több-elemes elektród-fejet helyezünk a testrész vizsgálandó tartományának egyik oldalára, (b) egy elektródot helyezünk a vizsgálandó tartomány másik oldalára, szemben • · · · · · az első elektród-fejjel, (c) másik elektródot helyezünk a test vizsgálandó tartományától távoli pontjára, (d) a második elektródot feszültség alá helyezzük, (e) az elektród-fej érzékelő elemeiről vagy azok legalább egy részéről vett jeleket mérjük és kiértékeljük.
- 60. Az 58. vagy 59. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (b) lépésben az elektródot az elektród-fej elektród-raszterével szemben helyezzük el.
- 61. Eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, azzal jellemezve, hogy sokelemes elektród-rasztert (62) tartalmazó több-elemes elektród-fejet (22) helyezünk a testrész vizsgálandó tartományának egyik oldalára, egy másik sokelemes elektród-rasztert tartalmazó több-elemes elektród-fejet (24) helyezünk a vizsgálandó tartomány másik oldalára, szemben az első elektród-fejjel, a második elektród-fej (24) érzékelő elemeinek (64) legalább egy részét feszültség alá helyezzük, az első elektród-fej (22) érzékelő elemeiről (64) vagy azok legalább egy részéről vett jeleket méljük és kiértékeljük.
- 62. Eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, azzal jellemezve, hogy sokelemes elektród-rasztert (28, 30) tartalmazó több-elemes elektródfejet (22) helyezünk a testrész vizsgálandó tartományának egyik oldalára, egy másik sokelemes elektród rasztert (28, 30) tartalmazó több-elemes elektródfejet (24) helyezünk a vizsgálandó tartomány másik oldalára, stimuláljuk a mérendő testet és mérjük az első és második elektród-fej érzékelő elemem (64) megjelenő jeleket, az első és második elektród-fej (22, 24) érzékelő elemein (64) megjelenő jeleket kombinálva megállapítjuk egy jellegzetes elváltozásnak a vizsgált tartományon belül elfoglalt helyét.
- 63. Eljárás hosszú eszköz testrészbe vezetésének koordinálására, azzal jellemezve, hogy (a) impedancia mérő érzékelő elemek (156) sorával ellátott hosszú eszközt vezetünk be a testrészbe, (b) méqük az érzékelő elemek (156) és egy a testtel érintkeztetett elektród közötti impedanciát, (c) a hosszú eszközt a (b) lépésben hely függvényében mért impedancia értékeket tájolásra felhasználva vezetjük be a kívánt helyre.
- 64. A 63. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy képezzük a testrész és benne a hosszú eszköz képét, amely képre rávetítjük az érzékelő elemek és az elektród közötti impedanciák (b) lépésben mért értékeit, az így öszszetett képet megjelenítjük.
- 65. A 64. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a felületén mátrixba rendezett impedancia mérő elemekkel rendelkező hosszú eszközt alkalmazunk, amely impedancia mérő elemekkel az élőszövet hosszú elemre merőleges irányú impedanciákat mérünk, az összetett képben a mért impedancia értékekből eszköz-vezető irányjelet képezünk.
- 66. A 63.- 65. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hosszú eszközt sokelemes elektród-raszter területében kialakított, megfelelő nyíláson (174) át vezetjük be a vizsgált testrészbe, amely sokelemes elektródraszterrel mért jelekből kétdimenziós impedancia térképet készítünk és az impedancia térkép szerint irányítva vezetjük be a testrészbe a hosszú eszközt a kívánt mélységbe, amely kívánt mélységet a hosszú eszköz impedancia mérő elemeinek mért jeleiből képezzük.
- 67. Eljárás hosszú eszköz testrészbe vezetésének koordinálására, azzal jellemezve, hogy elektród-fejjel (22) egyik irányból kétdimenziós impedancia képet készítünk a vizsgálandó testrész legalább egy részéről, majd egy másik elektród-fejjel (24) másik, az elsővel ismert szöget bezáró irányból kétdimenziós impedancia képet készítünk a vizsgálandó testrész legalább egy részéről, a ···· · · hosszú eszközt a két elektród-fej között bevezetjük a testrészbe olyan pontig, amelyben mindkét impedancia kép változást mutat.
- 68. Eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, azzal jellemezve, hogy több-elemes elektród-fejet (130) helyezünk egy vizsgáló személy egyik ujjára, amellyel letapogatjuk a vizsgált testrészt, mérve a felületrész impedancia térképét, és szimultán módon kijelezzük a vizsgált szöveten tapintással nyert és a mért impedancia értékeket.
- 69. Eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, azzal jellemezve, hogy több-elemes elektród-fejet helyezünk a vizsgálandó élőszövet felületre, és legalább egy másik elektródot helyezünk a testrész felületének egy más részére, amely másik elektródra a mérés érzékenységének növelése céljából különböző ismétlési frekvenciájú pulzáló feszültséget vezetünk, méljük a pulzáló feszültségre adott válaszjeleket az elektród-fej elektród-raszterén, a mért jelek kiértékelése során kiszámítjuk az admittanciák különböző frekvenciákon mért valós és képzetes összetevőit, majd méréshez olyan ismétlési frekvenciájú pulzáló jelet választunk, amelyhez az elektród-raszter érzékelő elemei mért értékei közötti legnagyobb eltérések tartoznak.
- 70. Eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, azzal jellemezve, hogy több-elemes elektród-fejet (270) helyezünk a vizsgálandó élőszövet felületre és látszólagos elváltozásokat jelző impedancia-menetek megkülönböztetése céljából impedancia térkép készítő mérés közben megnyomjuk az élőszövetet az elektród-fej (270) alatt, ahol az élőszövet megnyomásával együtt változó helyzetű impedancia-alakzatot tekintjük valós élőszövet-elváltozásnak, megkülönböztetve azt az élőszövet megnyomásával változatlan helyzetű impedancia-alakzattól.
- 71. Eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, azzal jellemezve, hogy több-elemes elektród-fejet (270) helyezünk a vizsgálandó élőszövet felületre és látszólagos elváltozásokat jelző impedancia-menetek megkülönbözte66 tése céljából impedancia térkép készítő mérés közben mozgatjuk az élőszöveten az elektród-fejet, ahol az elektród-fej (270) mozgásával az impedancia képen ellentétesen változó helyzetű impedancia-alakzatot tekintjük valós élőszövet-elváltozásnak, megkülönböztetve azt a változatlan helyzetű vagy a képről eltűnő impedancia-alakzattól.
- 72. Eljárás testrész impedancia-térképének elkészítésére, azzal jellemezve, hogy több-elemes elektród-fejet (270) helyezünk a vizsgálandó élőszövet felületre és látszólagos elváltozásokat jelző impedancia-menetek megkülönböztetése céljából impedancia térkép készítő mérés közben együtt mozgatjuk az élőszövetet és az elektród-fejet (270), ahol a mozgással az impedancia képen ellentétesen változó helyzetű impedancia-alakzatot tekintjük látszólagos élőszövet-elváltozásnak.
- 73. Eljárás impedancia kép megjelenítésére, azzal jellemezve, hogy megjelenítjük egy vizsgált testrész tartomány impedancia képét és megjelenítjük a vizsgált testrész fiziológiás képét, megjelölve rajta a vizsgált testrész tartományt.
- 74. A 73. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szimultán megjelenítjük a vizsgált testrész tartomány kapacitás- és vezetőképesség térképét.
- 75. Eljárás impedancia kép megjelenítésére, azzal jellemezve, hogy megjelenítjük egy vizsgált testrész tartomány kapacitás képét és a kapacitás képpel szimultán megjelenítjük a vizsgált testrész vezetőképesség képét is.
- 76. Eljárás impedancia kép megjelenítésére, azzal jellemezve, hogy impedancia-mérések mérési eredményeiből számítással térképet képezünk és a térképpel együtt megjelenítjük a mérési eredményeket is.
- 77. Eljárás impedancia kép megjelenítésére, azzal jellemezve, hogy legalább egy impedancia-mérés különböző frekvenciás mérési eredményeiből számítással egy sor térképet képezünk és ezeket együtt megjelenítjük.«» ·
- 78. Eljárás karcinóma azonosítására, azzal jellemezve, hogy egy vizsgált testrész tartományról felvett kapacitás-térképet összevetjük a tartományról felvett konduktancia térképpel, és ha a térképek egy azonos helyén a 10 kHz-nél kisebb frekvencián felvett térképek magasabb kapacitás és vezetőképesség értéket mutatnak, azt rák-gyanús helyként értékeljük.
- 79. Eljárás atipikus hiperplázia azonosítására, azzal jellemezve, hogy egy vizsgált testrész tartományról felvett kapacitás-térképet összevetjük a tartományról felvett konduktancia térképpel, és ha a térképek egy azonos helyén a 10 kHz-nél kisebb frekvencián felvett térképek magasabb kapacitás és vezetőképesség értéket mutatnak, azt rák-gyanús helyként értékeljük.
- 80. Eljárás karcinóma és atipikus hiperplázia megkülönböztetésére, azzal jellemezve, hogy egy vizsgált testrész tartományról felvett kapacitás-térképet összevetjük a tartományról felvett konduktancia térképpel, és ha a térképek egy azonos helyén a 10 kHz-nél kisebb frekvencián felvett kapacitás érték alacsonyabb, a vezetőképesség érték magasabb, mint a hely környezetében, azt atipikus hiperplázia gyanús helyként értékeljük, ha a térképek egy azonos helyén a 10 kHz-nél kisebb frekvencián felvett térképek magasabb kapacitás és vezetőképesség értéket mutatnak, azt rák-gyanús helyként értékeljük.
- 81. A 78.- 80. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kapacitás és vezetőképesség méréseket 2500 Hz frekvenciás jellel végezzük.
- 82. A 78.- 80. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kapacitás és vezetőképesség méréseket 500 Hz-nél kisebb frekvenciás jellel végezzük.
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| IL11138194A IL111381A0 (en) | 1994-10-24 | 1994-10-24 | Multi-element probe |
| IL11345495A IL113454A0 (en) | 1995-04-20 | 1995-04-20 | Impedance imaging devices and multi-element probe therefor |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUT77227A true HUT77227A (hu) | 1998-03-02 |
Family
ID=26322929
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU9701936A HUT77227A (hu) | 1994-10-24 | 1995-05-19 | Elektródfej, elektródraszter, katéter vagy endoszkóp, impedancia-térképező berendezés mell vizsgálatához, továbbá eljárás testrész impedancia-térképének készítésére, hosszú eszköz testrészbe vezetésének koordinálására, impedanciakép megjelenítésére, ... |
Country Status (9)
| Country | Link |
|---|---|
| EP (2) | EP1595496A2 (hu) |
| JP (1) | JPH10512462A (hu) |
| CN (1) | CN1133401C (hu) |
| AT (1) | ATE347305T1 (hu) |
| CA (1) | CA2203405C (hu) |
| DE (1) | DE69535331D1 (hu) |
| HU (1) | HUT77227A (hu) |
| NZ (1) | NZ287251A (hu) |
| WO (1) | WO1996012439A1 (hu) |
Families Citing this family (62)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US5810742A (en) * | 1994-10-24 | 1998-09-22 | Transcan Research & Development Co., Ltd. | Tissue characterization based on impedance images and on impedance measurements |
| US6560480B1 (en) | 1994-10-24 | 2003-05-06 | Transscan Medical Ltd. | Localization of anomalies in tissue and guidance of invasive tools based on impedance imaging |
| US6678552B2 (en) | 1994-10-24 | 2004-01-13 | Transscan Medical Ltd. | Tissue characterization based on impedance images and on impedance measurements |
| IL138400A0 (en) * | 1998-03-24 | 2001-10-31 | Siemens Ag | Method for localising and identifying signal activities of at least one delimited area in a section of biological tissue |
| ATE392180T1 (de) | 1999-01-13 | 2008-05-15 | Cytyc Corp | Identifikation duktaler öffnungen mittels charakteristischem elektrischen signal |
| AUPQ113799A0 (en) | 1999-06-22 | 1999-07-15 | University Of Queensland, The | A method and device for measuring lymphoedema |
| US7729756B2 (en) | 2000-01-18 | 2010-06-01 | Siemens Aktiengesellschaft | Measurement system for examining a section of tissue on a patient and the use of a measurement system of this type |
| EP1248562B1 (de) * | 2000-01-18 | 2004-12-08 | Siemens Aktiengesellschaft | Messanordnung zur untersuchung eines gewebeabschnitts eines patienten |
| EP1261277A1 (en) * | 2000-03-01 | 2002-12-04 | Transscan Medical Ltd | Uniform, disposable, interface for mutli-element probe |
| AU2001251348A1 (en) * | 2000-04-07 | 2001-10-23 | The Johns-Hopkins University | Apparatus for sensing human prostate tumor |
| AU8384901A (en) * | 2000-06-09 | 2001-12-17 | Stephan Bohm | Method and apparatus for displaying information obtained by electrical impedancetomography data |
| AU2001291842A1 (en) * | 2000-09-08 | 2002-03-22 | N V Thermocore Medical Systems S.A. | A catheter |
| US7209781B2 (en) * | 2002-01-16 | 2007-04-24 | Siemens Aktiengesellschaft | Method for localizing at least one focal lesion in a biological tissue section |
| WO2003066132A1 (de) | 2002-02-07 | 2003-08-14 | Medela Ag | Brusthaube |
| EP1496796A4 (en) | 2002-04-04 | 2008-08-27 | Transscan Medical Ltd | BREAST CANCER PREVENTION STUDY |
| US7136696B2 (en) | 2002-04-05 | 2006-11-14 | The Cleveland Clinic Foundation | Neuron signal analysis system and method |
| GB0228375D0 (en) * | 2002-12-05 | 2003-01-08 | Innovation And Entpr Off Of | Wound mapping |
| CA2578106C (en) | 2004-06-18 | 2015-09-01 | The University Of Queensland | Oedema detection |
| US8103337B2 (en) | 2004-11-26 | 2012-01-24 | Impedimed Limited | Weighted gradient method and system for diagnosing disease |
| GB0502302D0 (en) * | 2005-02-04 | 2005-03-16 | Smiths Group Plc | Medico-surgical apparatus |
| CN101184436B (zh) * | 2005-05-31 | 2015-04-22 | 皇家飞利浦电子股份有限公司 | 用于感应测量用户身体的生物阻抗的方法和装置 |
| AU2006265763B2 (en) | 2005-07-01 | 2012-08-09 | Impedimed Limited | Monitoring system |
| CA2608962C (en) | 2005-07-01 | 2016-12-06 | Scott Chetham | Monitoring system |
| WO2007041783A1 (en) | 2005-10-11 | 2007-04-19 | Impedance Cardiology Systems, Inc. | Hydration status monitoring |
| GB2442045A (en) * | 2006-03-22 | 2008-03-26 | Alexander Macrae | Monitoring physiological changes |
| JP5431147B2 (ja) | 2006-05-30 | 2014-03-05 | インぺディメッド リミテッド | インピーダンス測定 |
| CA2670293C (en) | 2006-11-30 | 2017-01-03 | Impedimed Limited | Measurement apparatus |
| EP2148613B9 (en) | 2007-04-20 | 2014-12-10 | Impedimed Limited | Monitoring system and probe |
| GB0710949D0 (en) * | 2007-06-07 | 2007-07-18 | Univ Montfort | A method for analysing the structure of an electrically conductive object |
| EP2211714B1 (en) | 2007-11-05 | 2016-11-23 | Impedimed Limited | Impedance determination |
| AU2008207672B2 (en) | 2008-02-15 | 2013-10-31 | Impedimed Limited | Impedance Analysis |
| EP2348987B1 (en) | 2008-11-28 | 2017-03-22 | Impedimed Limited | Impedance measurement process |
| US8948838B2 (en) | 2009-01-27 | 2015-02-03 | Scibase Ab | Switch probe for multiple electrode measurement of impedance |
| DE102009015280A1 (de) * | 2009-04-01 | 2010-10-14 | B2Electronic Gmbh | Vorrichtung zur Diagnose von Messobjekten unter Verwendung einer Messspannung |
| JP5476564B2 (ja) * | 2009-04-16 | 2014-04-23 | 国立大学法人 東京大学 | 医用電極器具 |
| US9498192B2 (en) | 2009-08-03 | 2016-11-22 | Dune Medical Devices Ltd. | Surgical tool |
| CN102573622B (zh) * | 2009-08-03 | 2016-01-27 | 沙丘医疗设备有限公司 | 用于对受试者进行测量的电磁传感器 |
| WO2011050393A1 (en) | 2009-10-26 | 2011-05-05 | Impedimed Limited | Fluid level indicator determination |
| WO2011060497A1 (en) | 2009-11-18 | 2011-05-26 | Impedimed Limited | Signal distribution for patient-electrode measurements |
| WO2013026028A1 (en) * | 2011-08-17 | 2013-02-21 | Cassidy David E | System for a disposable capacitive bioimpedance sensor |
| US9180288B2 (en) * | 2011-09-01 | 2015-11-10 | Zoll Medical Corporation | Medical equipment electrodes |
| CN105232047B (zh) | 2011-09-06 | 2019-01-01 | 伊卓诺股份有限公司 | 成像探头以及获得位置和/或方向信息的方法 |
| JP2015512658A (ja) | 2011-12-14 | 2015-04-30 | インターセクション・メディカル・インコーポレイテッドＩｎｔｅｒｓｅｃｔｉｏｎ Ｍｅｄｉｃａｌ，Ｉｎｃ． | 組織内の周波数に対する表面下抵抗率の相対的空間変化を決定するためのデバイス、システム及び方法 |
| GB201303917D0 (en) | 2013-03-05 | 2013-04-17 | Ezono Ag | System for image guided procedure |
| CN105361866A (zh) * | 2014-10-16 | 2016-03-02 | 北京至感传感器技术研究院有限公司 | 用于检测乳房病变的胸罩和方法 |
| CN104757972B (zh) * | 2015-03-16 | 2024-02-06 | 思澜科技（成都）有限公司 | 一种用于生物阻抗测量的活检夹 |
| WO2017045074A1 (en) * | 2015-09-15 | 2017-03-23 | The University Of Western Ontario | Electrical impedance imaging |
| WO2018091393A1 (en) | 2016-11-18 | 2018-05-24 | Koninklijke Philips N.V. | Lateral fixation for lateral breast biopsy in breast mammography/tomosynthesis |
| JP6918518B2 (ja) * | 2017-02-27 | 2021-08-11 | デクセリアルズ株式会社 | 電気特性の検査冶具 |
| EP3369381A1 (en) * | 2017-03-01 | 2018-09-05 | Koninklijke Philips N.V. | Ultrasound probe arrangement |
| GB2577927B (en) * | 2018-10-11 | 2023-07-26 | Zedsen Ltd | An Apparatus for Producing Output Data Relating to Skin Conditions |
| CN114423491B (zh) * | 2019-07-17 | 2026-04-10 | Ue生命科学有限公司 | 通过使用电容式触觉传感器测量组织参数的系统和方法 |
| US11903639B2 (en) | 2020-04-17 | 2024-02-20 | Biosense Webster (Israel) Ltd. | Flexible distal-end assembly with double-sided electrode array and irrigation |
| CN114246614B (zh) | 2020-09-25 | 2025-09-23 | 巴德阿克塞斯系统股份有限公司 | 超声成像系统和最小导管长度工具 |
| US12349983B2 (en) | 2021-03-05 | 2025-07-08 | Bard Access Systems, Inc. | Systems and methods for ultrasound-and-bioimpedance-based guidance of medical devices |
| US12605140B2 (en) | 2021-03-29 | 2026-04-21 | Bard Access Systems, Inc. | System and method for a vessel assessment tool |
| EP4358853A1 (en) | 2021-06-22 | 2024-05-01 | Bard Access Systems, Inc. | Ultrasound detection system |
| CN115969409A (zh) | 2021-10-14 | 2023-04-18 | 巴德阿克塞斯系统股份有限公司 | 光纤超声探头 |
| EP4426225A1 (en) | 2021-11-16 | 2024-09-11 | Bard Access Systems, Inc. | Ultrasound probe with integrated data collection methodologies |
| US12207967B2 (en) | 2022-04-20 | 2025-01-28 | Bard Access Systems, Inc. | Ultrasound imaging system |
| GB2631230A (en) * | 2023-06-19 | 2025-01-01 | Middlesex Univ Higher Education Corporation | An apparatus for assessing biological tissue |
| CN119199209B (zh) * | 2024-11-27 | 2025-02-25 | 安盈半导体技术(常州)有限公司 | 一种双金属结构探针 |
Family Cites Families (26)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US4082087A (en) * | 1977-02-07 | 1978-04-04 | Isis Medical Instruments | Body contact electrode structure for deriving electrical signals due to physiological activity |
| EP0000759B1 (de) * | 1977-08-03 | 1981-09-02 | Siemens Aktiengesellschaft | Elektrode |
| US4458694A (en) * | 1977-11-02 | 1984-07-10 | Yeda Research & Development Co., Ltd. | Apparatus and method for detection of tumors in tissue |
| IL53286A (en) * | 1977-11-02 | 1980-01-31 | Yeda Res & Dev | Apparatus and method for detection of tumors in tissue |
| JPS56168732A (en) * | 1980-05-30 | 1981-12-25 | Tokyo Shibaura Electric Co | Ultrasonic probe |
| JPS5772627A (en) * | 1980-10-21 | 1982-05-07 | Tokyo Shibaura Electric Co | Apparatus for detecting abnormal cell |
| CA1196691A (en) | 1982-01-12 | 1985-11-12 | Bradley Fry | Reconstruction system and methods for impedance imaging |
| US4819658A (en) * | 1982-02-11 | 1989-04-11 | American Telephone And Telegraph Company, At&T Bell Laboratories | Method and apparatus for measuring the temperature profile of a surface |
| US4617939A (en) | 1982-04-30 | 1986-10-21 | The University Of Sheffield | Tomography |
| GB2138148B (en) * | 1983-04-13 | 1986-07-30 | Denis Nigel Smith | Method and apparatus for deriving currents and potentials representative of the impedance of zones of a body |
| US4765343A (en) * | 1985-01-29 | 1988-08-23 | Biosonics, Inc. | Apparatus for transferring electrical energy to and from living tissue |
| US4763660A (en) * | 1985-12-10 | 1988-08-16 | Cherne Industries, Inc. | Flexible and disposable electrode belt device |
| US5045249A (en) * | 1986-12-04 | 1991-09-03 | At&T Bell Laboratories | Electrical interconnection by a composite medium |
| US4896673A (en) * | 1988-07-15 | 1990-01-30 | Medstone International, Inc. | Method and apparatus for stone localization using ultrasound imaging |
| US5099846A (en) * | 1988-12-23 | 1992-03-31 | Hardy Tyrone L | Method and apparatus for video presentation from a variety of scanner imaging sources |
| IL91193A (en) * | 1989-08-02 | 1996-01-19 | Yeda Res & Dev | Tumor detection system |
| US5107837A (en) * | 1989-11-17 | 1992-04-28 | Board Of Regents, University Of Texas | Method and apparatus for measurement and imaging of tissue compressibility or compliance |
| FR2655835B1 (fr) * | 1989-12-20 | 1992-02-28 | Gen Electric Cgr | Appareil de detection de kystes et/ou tumeurs du sein. |
| US5247938A (en) * | 1990-01-11 | 1993-09-28 | University Of Washington | Method and apparatus for determining the motility of a region in the human body |
| IL93579A0 (en) * | 1990-02-28 | 1990-11-29 | Srd Medical Ltd | Apparatus for rapidly preparing to obtain biosignals |
| US5295483A (en) * | 1990-05-11 | 1994-03-22 | Christopher Nowacki | Locating target in human body |
| US5063937A (en) | 1990-09-12 | 1991-11-12 | Wright State University | Multiple frequency bio-impedance measurement system |
| SE466987B (sv) * | 1990-10-18 | 1992-05-11 | Stiftelsen Ct Foer Dentaltekni | Anordning foer djupselektiv icke-invasiv, lokal maetning av elektrisk impedans i organiska och biologiska material samt prob foer maetning av elektrisk impedans |
| US5415164A (en) * | 1991-11-04 | 1995-05-16 | Biofield Corp. | Apparatus and method for screening and diagnosing trauma or disease in body tissues |
| DE4225112C1 (de) * | 1992-07-30 | 1993-12-09 | Bodenseewerk Geraetetech | Einrichtung zum Messen der Position eines Instruments relativ zu einem Behandlungsobjekt |
| FR2704417A1 (fr) * | 1993-03-23 | 1994-11-04 | Mclaughlin James A | Dispositif à électrode(s) profilée(s) pour la détection de signaux bioélectriques. |
-
1995
- 1995-05-19 AT AT95920465T patent/ATE347305T1/de not_active IP Right Cessation
- 1995-05-19 EP EP05016156A patent/EP1595496A2/en not_active Withdrawn
- 1995-05-19 DE DE69535331T patent/DE69535331D1/de not_active Expired - Lifetime
- 1995-05-19 HU HU9701936A patent/HUT77227A/hu unknown
- 1995-05-19 CN CNB951964577A patent/CN1133401C/zh not_active Expired - Fee Related
- 1995-05-19 JP JP8513870A patent/JPH10512462A/ja not_active Withdrawn
- 1995-05-19 WO PCT/US1995/006141 patent/WO1996012439A1/en not_active Ceased
- 1995-05-19 EP EP95920465A patent/EP0788329B1/en not_active Expired - Lifetime
- 1995-05-19 NZ NZ287251A patent/NZ287251A/en not_active IP Right Cessation
- 1995-05-19 CA CA002203405A patent/CA2203405C/en not_active Expired - Fee Related
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| WO1996012439A1 (en) | 1996-05-02 |
| AU705041B2 (en) | 1999-05-13 |
| AU2591095A (en) | 1996-05-15 |
| EP1595496A2 (en) | 2005-11-16 |
| ATE347305T1 (de) | 2006-12-15 |
| JPH10512462A (ja) | 1998-12-02 |
| DE69535331D1 (de) | 2007-01-18 |
| EP0788329A4 (en) | 1999-11-10 |
| CA2203405A1 (en) | 1996-05-02 |
| EP0788329A1 (en) | 1997-08-13 |
| EP0788329B1 (en) | 2006-12-06 |
| NZ287251A (en) | 1998-09-24 |
| CA2203405C (en) | 2009-04-28 |
| CN1133401C (zh) | 2004-01-07 |
| CN1166779A (zh) | 1997-12-03 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HUT77227A (hu) | Elektródfej, elektródraszter, katéter vagy endoszkóp, impedancia-térképező berendezés mell vizsgálatához, továbbá eljárás testrész impedancia-térképének készítésére, hosszú eszköz testrészbe vezetésének koordinálására, impedanciakép megjelenítésére, ... | |
| US6678552B2 (en) | Tissue characterization based on impedance images and on impedance measurements | |
| US6308097B1 (en) | Tissue characterization based on impedance images and on impedance measurements | |
| EP2165187B1 (en) | Apparatus and method for detection and characterization of abnormal tissue and cells | |
| US9037227B2 (en) | Use of impedance techniques in breast-mass detection | |
| CN1973790B (zh) | 用于对引入检查对象体内的医疗器械进行定位的装置 | |
| US9119548B2 (en) | Device and method for secondary dental caries diagnosis | |
| KR20220050892A (ko) | 용량성 촉각 센서의 사용에 의해 조직 파라미터들을 측정하기 위한 시스템 및 방법 | |
| US9042976B2 (en) | Use of impedance techniques in breast-mass detection | |
| US9445742B2 (en) | Electrical impedance techniques in tissue-mass detection and characterization | |
| US9386937B2 (en) | Impedance techniques in tissue-mass detection and characterization | |
| KR100688355B1 (ko) | 신체내의 병소를 검출하는 장치 및 방법 | |
| KR100462498B1 (ko) | 임피던스이미징장치및멀티엘리먼트프로브 | |
| AU738011B2 (en) | Impedance imaging devices and multi-element probe | |
| AU705041C (en) | Impedance imaging devices and multi-element probe | |
| IL115525A (en) | Tissue characterization based on impedance images and on impedance measurements | |
| GB2524080A (en) | Measuring and recording body electrical potentials | |
| RU97108159A (ru) | Устройство визуализации импеданса и многоэлементный зонд |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| DFC4 | Cancellation of temporary protection due to refusal |