HUP0100536A2 - Formázószekrény szálas anyagú termékek száraz formázásához - Google Patents

Abstract

A találmány formázószekrény (1), amely szálasanyagú termék szárazformázására való. Ennek beadagoló nyílása (9) van, amelyen keresztül aszétválasztott szintetikus és/vagy természetes szálakból választottszálanyag bejuttatható, és a légáramban összekeveredik. Aformázószekrény (1) formázó huzal (2) felett, szívószekrénnyel (5)szemben helyezkedik el. A formázószekrény (1) több forgatható görgőt(7) tartalmaz, amelyek sugárirányban elhelyezkedő tüskével (14)rendelkeznek. A találmány lényege, hogy a formázószekrény (1) aszálanyagnak a formázó huzalra (2) juttatásához nyitott fenékrésszelrendelkezik, és a tüskék (14) kialakításuk miatt részben visszatartjáka szálakat a szívószekrény (5) szívó hatása ellenében. Ó

Description

92240-8703/MJ

FORMÁZÓSZEKRÉNY SZÁLAS-ANYAGÚ TERMÉKEK SZÁRAZ FORMÁZÁSÁHOZ

A jelen találmány tárgya formázószekrény, amely szálas-anyagú termékek száraz formázásához használható. Ez bemeneti nyílással van ellátva a szétválasztott szintetikus, illetve természetes szálakból választott szálanyag bejuttatására, amely légáramban összekeveredik. A formázószekrény több forgó görgőt tartalmaz, amelyek sugárirányban elhelyezett tüskékkel rendelkeznek.

Számos ilyen típusú berendezés ismert, például az EP - 0 159 618. sz. szabadalmi leírás. A szálfeldolgozó üzemben a formázószekrény gyakran a berendezés részét képezi, ami lényegesen korlátozza a teljes berendezés kapacitását.

A szálaknak az alsó formázó huzalra helyezését illetően a formázószekrény háló vagy szita formájú fenékrésszel rendelkezik, amely fenékrésznek számos nyílása van. A szálak továbbítására a formázószekrény fenékrészébe, a kapacitás növelésére többféle mechanikus elemre született javaslat, pl. szárnyak, görgők vagy egyéb kaparó, illetve kefélő eszközök formájában, amelyek hatásosan vezetik a szálakat a formázószekrény fenékrészébe. Habár az effajta mechanikus eszközök ténylegesen növelik a kapacitást, jó néhány éve erőfeszítéseket tesznek a szakemberek a kapacitás további növelésére.

A formázószekrény fenékrészében a szálas-anyagú termék készítéséhez alkalmazott rések vagy nyílások kialakítása felhasznált szálaktól függ. Elsőként cellulóz szálakat alkalmaztak papírtermékekhez vagy bolyhos termékekhez. így a felhasznált szálak hosszúsága korlátozott volt. Gyakorlatilag nem lehetett idáig 18 mm-nél hosszabb szálakat felhasználni. Ez ugyanakkor azt is jelentette, hogy az effajta berendezéssel előállítható termékek jellege is korlátozott volt.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosság kiküszöbölése, azaz a bevezetőben említett típusú berendezés olyan értelmű tökéletesítése, hogy lényegesen nagyobb kapacitást biztosítson, és hosszú szálakhoz is alkalmazható legyen a szálas-anyagú termékek előállításánál.

A kitűzött feladatot a jelen találmány szerint olyan formázószekrénnyel oldottuk meg, amely szálas-anyagú termék száraz formázásához való és amely bemeneti nyílást tartalmaz szétválasztott és szintetikus és/vagy természetes szálakból választott szálanyag bejuttatására, amely légáramban összekeveredik. A formázószekrény formázó huzal felett, szívószekrénnyel szemben helyezkedik el. A formázószekrény több forgó görgőt tartalmaz, amelyek sugárirányban elhelyezett tüskével rendelkeznek. A találmány lényege, hogy nyitott fenékrésszel rendelkezik a szálanyagnak a formázó huzalra juttatásához, és a tüskék kialakításuk miatt részben visszatartják a szálakat a szívószekrény szívó hatása ellenében.

Meglepő módon, a kísérleteink során felismertük, hogy lehetséges a formázószekrény nyitott fenékrésszel történő gyártása is. Az egyes szálakból a formázószekrény belsejében oly módon képződik „szálfelhő”, hogy a szálak felbomlanak és összekeverednek a légáramban, majd forgó tüskés görgők segítségével továbbítódnak az alsó huzalra. A kísérleteink során az is kiderült, hogy a találmány szerinti berendezéssel akár 5-6-szoros kapacitás is elérhető, az ismert hasonló berendezésekhez képest.

A berendezés működése következtében a nyers szálak felbomlanak. Ez kalapácsos törőben vagy hasonló készülékben történhet. Ezután a szétoszlott szálak között még mindig előfordulhat néhány csomósodás, ami a légárammal bekerülhet a rendszerbe. A légáramot ventillátoros fúvógépekkel keltjük, amelyek a formázószekrényhez vezető csöveken keresztül vannak összeköttetésben a formázószekrénnyel. A formázószekrényben a szálakat elsőként a formázószekrény mindkét oldaláról beadagoljuk, lehetőleg a formázószekrény mindegyik oldalán található több bemeneti csövön keresztül. Ily módon lehetővé válik a kapacitás változtatása az adagolócsövek és az adagoló fúvógépek nyílásának nyitásával, illetve zárásával.

A formázószekrény belsejében szálfelhö képződik, és a szálak cirkulálhatnak a szállító levegővel. A szálak ezután kijutnak a formázószekrény aljából és a formázóhuzalra helyeződnek, amely a formázószekrény alatt mozog. A formázó huzalon képződő szálréteget a formázó huzal alatt, a formázószekrénnyel szemben elhelyezkedő szívószekrényben képződő vákuum segítségével rögzítjük.

A találmány szerinti formázószekrény fenékrésze nyitott, ahol a szálak egy része visszamarad és szétoszlik a szívószekrény által képzett vákuum hatására. E visszamaradást és szétoszlást a forgó tüskés görgők okozzák, mivel a tüskék hatnak a szálakra. így meglepő módon bebizonyosodott, hogy rendkívül egyenletes vastagságú szálas-anyag képződik az alsó formázó huzalon. Következésképpen, azt mondhatjuk, hogy a forgó tüskék mozgatható, aktív fenékrészt képeznek, amely jól megkülönböztethető a hagyományos, hálóból vagy szitából álló passzív fenékrészektől.

A tüskés görgők főleg vízszintes nyúlvánnyal rendelkeznek, hogy lefedjék a formázószekrény lényegében teljes keresztmetszet-területét. Bebizonyosodott azonban, hogy lehetséges olyan formázőszekrény gyártása, amely megfelelően működik akkor is, ha a tüskés görgők nem fedik le a formázószekrény teljes keresztmetszeti területét.

Lehetséges olyan görgők vagy tengelyek elhelyezése, amelyeken a tüskék lényegében vízszintes irányban, vagy majdnem függőleges irányban helyezkednek el. Természetesen bizonyos kiviteleknél a vízszintes és a függőleges közötti szögben való elhelyezkedés is lehetséges és kielégítő eredményeket hozhat.

A görgők vagy tengelyek vízszintes vagy függőleges irányú elhelyezése következtében a tüskék függőleges, illetve vízszintes sík mentén forognak. Ez ajánlatos a szálak szimmetrikus lerakódása miatt, hogy egyenletes vastagságú szálas-anyag képződjön a formázószekrény teljes szélességében.

A jelen alkalmazásban a tüskék nagyrészt szálas kialakítású tüskékkel rendelkező kiviteli alakot jelentenek. Lap alakú elemek is ide tartoznak azonban, amelyek szárnyként is működhetnek. Az effajta lap alakú szárnyak kialakítása elsősorban a tengely forgástengelyére merőleges síkban elhelyezett, kinyúló résszel történik. Más kialakításban a lemezek rézsútosak vagy légcsavar alakúak a szálfelhő felfelé vagy lefelé irányítására. A szárny alakú tüskék alkalmazása esetén a szárnyak nyílásokkal rendelkezhetnek a levegőnek a formázófejbe történő juttatásának megkönnyítésére. Az ilyen nyílások megkönnyíthetik a levegő áramlását. A forgási sebesség és a görgőkben lévő nyílások kialakításának megfelelő megválasztásával megakadályozható vagy korlátozható a szálak bejutása ezekbe a lyukakba.

A forgó tüskés görgők oly módon is elhelyezhetők, hogy a tüskék külső végei egymást átfedő, vagy csupán érintő köröket írnak le. Az is lehetséges továbbá, hogy a tüskék kör alakban, illetve hosszirányban történő elhelyezésének sűrűségét változtassuk. E paraméterekkel, a tüskés görgők fordulatszámával, valamint a légárammal állítható be a berendezés kapacitása.

A találmány szerinti formázószekrény rendkívül hosszú szálakkal is jól működtethető. A szálhosszúságot nem korlátozza a formázószekrény fenékrészén elhelyezkedő rések, nyílások vagy hasonlók mérete. Gyakorlatban tehát bebizonyosodott, hogy maximum 60 mm-es hosszúságú szálak kezelhetők, és ennek megfelelően bebizonyosodott, hogy különféle szálak kezelhetők. Feltételezhető, hogy a jelen találmány szerinti formázószekrény további optimalizálásával még hosszabb szálak is kezelhetővé válnak. így lehetséges a berendezés használata olyan termékek gyártására, amelyek ez idáig nem voltak előállíthatóak hasonló berendezéssel.

A javasolt berendezés kapacitása és a rendkívül hosszú szálak kezelésének lehetősége folytán a berendezés előnyösen alkalmazható jelentős vastagságú, például akár 200-300 mm vastag szálrétegek előállítására. Ily módon a berendezés előnyösen alkalmazható szálas-anyag előállítására, pl. szigetelő paplanok formájában, ami a légfektetéses, vagyis nem szövött termékek új területét jelenti. E paplanok gyártásakor rendkívül hosszú szálak használhatók fel, amelyek lehetnek szintetikus szálak, természetes anyagú szálak, vagy azok keveréke. Mivel e szálak igen hosszúak lehetnek, formatartó szálas-anyag hozható létre, annak ellenére, hogy a vastagsága viszonylag nagy. A hosszú szálak szálas kötést alakíthatnak az anyag viszonylag nagy rétegén át. A kötések lehetnek vattaszerű hidrogén-kötések, vagy elasztikus kötések, amelyek kötőanyaggal vagy annak kombinációjával jönnek létre.

Meglepő módon bebizonyosodott, hogy a találmány szerinti megoldással lehetséges az ismert termékekhez képest jobb minőségű termékek gyártása. A találmány szerinti berendezéssel gyártott termékek esetében az is bebizonyosodott, hogy lehetséges olyan csomósodások elkerülése, amelyek a termékben összegyűlt szálhalmazokból állnak. Ezért meglepő, hogy a berendezéssel lehetséges a szálak egymástól való elkülönítése. Várhatóan a szálas-anyag csomósodásainak effajta szétbomlása annak tudható be, hogy a szálak ütéseknek vannak kitéve, amikor a görgők tüskéi által felfelé töködnek a formázószekrényben, illetve lefelé az alsó formázó huzalhoz ütődnek.

Bebizonyosodott tehát a kísérleteink során, hogy lehetséges szálas-anyagú termék olyan előállítása, ahol az eddigi problémák kiküszöbölhetők, a vastagság változtatásával a formázó-huzalon képződő termék teljes szélességében. Várhatóan az előállított termék vastagságának ilyen meglepő egyenletessége a termék szélességében annak tudható be, hogy a tüskés görgők forgása a szálakat közvetlenül levezeti a formázó huzalra a formázó huzal felületére merőleges irányban. Ez az egyenletesség akkor is kialakul, ha 200 mm-től akár több méter szélességig terjedő méretű formázó huzalt alkalmazunk.

Amint azt korábban már említettük, a teljes berendezés további fontos előnye, hogy a formázószekrény kapacitása állítható. Ezáltal a berendezés kapacitása állítható a kialakítandó terméktől függően, valamint a továbbítás sebességétől függően, amely utóbbi a formázó huzalnál alkalmazható a létrejött szálas-anyag elfúvódásának kockázata nélkül.

A vízszintes irányban elhelyezkedő görgőkkel rendelkező formázószekrény esetében a beállítás elsősorban úgy történhet, hogy a görgőket kölcsönösen áthelyezhetöen szerelik fel lényegében vízszintes sík mentén, egymástól kölcsönös távolságban, körülbelül a tüskék külső végeit meghatározó kör átmérőjének, vagy annál kisebb távolságnak megfelelően. Ily módon lehetséges olyan rések kialakítása, amelyek nagyobb mennyiségű szálanyagot engednek át egységnyi idő alatt.

Amikor a vízszintes irányú görgők vízszintes irányba tolódnak el, hogy a tüskék külső végei egymás közé jutnak, lehetővé válik rendkívül rövid szálakból álló szálas-anyag előállítása, például akár 3 mm-es hosszúsággal is. Ily módon lehetővé válik rendkívül homogén termék előállítása, amelynek keresztirányú, illetve hosszanti szelvénye is rendkívül homogén. A rövid szálak kezelése is lehetséges annak ellenére, hogy csupán egy rétegben alkalmazunk görgőket a formázószekrényben. Az alábbiakban leírtaknak megfelelően a görgők több rétegben is elhelyezhetők egymás felett a formázószekrényben.

Amennyiben a formázószekrényt hosszú, például 60 mm-es, vagy annál hosszabb szálak kezelésére használjuk, előnyös a görgők eltolása oly módon, hogy a tüskék külső végei által meghatározott körök lényegében éppen érintsék egymást, vagy egymástól csak kissé tolódjanak el.

Amikor a görgők tüskéi egymást átfedő görbéket írnak le, a berendezés egyedi kialakítású abban a tekintetben, hogy a tüskék a görgők hosszirányában helyezkednek el, kölcsönös távolságuk pedig lehetővé teszi, hogy a szomszédos görgőn található megfelelő tüskék áthaladjanak közöttük. A berendezés kis mértékű kapacitásváltoztatása szempontjából előnyös, ha a tüskék eltolható síneken helyezkednek el, amelyek a görgő tengelyirányú talpszárába vannak erősítve.

Az egyes görgőkön lévő tüskék főleg derékszögben helyezkednek el a görgő hosszirányú tengelyén; a görgő hosszában pedig bizonyos számú tüskecsoport található. Minden ilyen csoport lényegében 2-12 tüskét tartalmaz, különösen 4-8 tüskét, amelyek egyenletesen oszlanak el a görgő kerületén.

Lehetséges továbbá változó méretek és forgási sebességek alkalmazása. Ajánlatos azonban, hogy a tüskék közötti tengelytávolság 5 és 20 mm közötti, a tüskék vastagsága pedig 0,5 és 10 mm között legyen. A tüskék hossza lehet 5-200 mm közötti, lehetőleg kb. 100 mm. A görgők fordulatszáma változtatható és szabályozható 200 és 5000 fordulat/perc között, előnyösen 2300-2500 fordulat/perc között legyen.

Lehetséges a fenti határokon kívül eső fordulatszámok, tüskehosszak és tüskevastagságok alkalmazása is. A görgő és a tüskék hosszának, illetve vastagságának változtatásával ugyanígy lehetővé válik a hosszú szálak kezelése annak kockázata nélkül, hogy azok egymásba csavarodnának. Vagyis lehetséges a hosszú szálak kezelése és a formázó huzalra való lejuttatása egyedi szálakként anélkül, hogy azok egymásba csavarodnának.

A találmány szerint olyan kivitel is lehetséges, amelynél több görgőréteget alkalmazunk, annak érdekében, hogy a vízszintesen elrendezett görgőkkel rendelkező formázószekrényben többféle szálat lehessen kezelni. Az egyes rétegekben lévő görgők sorba rendezhetők hosszanti tengelyükkel a formázó huzal mozgási irányával párhuzamosan, vagy arra merőlegesen. A görgők hosszanti tengelye azonban a formázó huzal mozgási irányával párhuzamos is lehet. Amennyiben több görgőréteg van egymás fölött, ezzel az elrendezéssel a szálak hatásosabban szétválaszthatok, egyébként azok nehezebben kezelhetők.

Olyan elrendezés is lehetséges, amelynél a több rétegben elhelyezett görgők másmás irányban helyezkednek el a szomszédos rétegekben. Több görgőréteg alkalma zásával lehetővé válik a viszonylag rövid szálak kezelése is, ugyanakkor fenntartható a nagy kapacitás.

Amikor a görgők vízszintesen helyezkednek el, elrendezhetők oly módon, hogy üres hengertér alakuljon ki a formázó fejen belül. Ez a hengertér azért jön létre, mert a görgők hengeres kinyúló részen belül találhatók, így üres henger alakul ki, amikor a szálak számára a bemeneti nyílás nyitott a kinyúló részen. A szálak ily módon továbbítódnak az üres hengerbe, amelyet a tüskékkel ellátott görgők alkotnak.

Adott esetben alkalmazhatunk legalább egy járulékos görgőt, amely hasonlóképpen tüskékkel van ellátva és a képződött hengerfallal szomszédos. Ezáltal az üres hengerbe befújt és a forgó tüskék hatására szegélyt vagy zsákot képző szálak biztosan eloszolhatnak a henger hosszában. Mivel a henger főként a formázó huzalra történő átadás irányára merőlegesen helyezkedik el, lehetséges rendkívül egyenletes vastagságú szálas-anyag kialakítása a formázó huzal teljes szélességében.

A hengeres kinyúló részben lévő görgőkön található tüskék vagy a hengerben lévő további görgő hossza olyan méretű lehet, hogy a tüskék külső vége által leírt kör lényegében érinti egymást, vagy kissé átfedi egymást.

Célszerűen több hengert alkalmazunk. A hengerek a különösen előnyös kiviteli alaknál párosával vannak elrendezve, így az egyes párokhoz tartozó bemeneti nyílások a formázószekrény oldalsó falához képest ellenkező oldalon találhatók. Továbbá, a henger vége kapcsolatban állhat csatlakozó csatornákkal, amelyek áthatolnak a formázószekrény oldalán, és lehetővé teszik a szálak számára, hogy azok átjussanak valamely henger belsejéből a szomszédos henger belsejébe. Ily módon a szálak rotációja érhető el lényegében kör alakú görbe mentén a két szomszédos hengeren és a kapcsolódó csatlakozó csatornákon keresztül. Ez a szálak jó keveredését és egyenletes eloszlását eredményezi.

A formázószekrényben lehetőleg több páros henger, vagy egyedüli henger alakítható ki, amelyek külön száladagoló egységekhez csatlakoznak. Ily módon lehetővé válik, hogy különféle tulajdonságú szálas-anyag képződjön a vastagságtól függően. A formázószekrényben célszerű három pár hengert alkalmazni, ahol az első és az utolsó hengerpárba szálakat juttatnak be, amelyek majd az elkészült szálas-anyag külső rétegét alkotják, és a középső hengerpárral köztes réteget hozunk létre a kialakult szálas-anyagon belül. Az ilyen elrendezés különösen alkalmas szálas-anyag gyártá sara, pl. pelenkákhoz, törlőkhöz és hasonlókhoz, ahol hidrofil anyagból képzett mag alakul ki, amelyet hidrofób külső réteg határol.

Amennyiben a formázószekrényben több páros vagy egyedüli henger helyezkedik el, a kialakuló szálas-anyag vastagságának növelése is lehetséges, mivel ugyanolyan szálak használhatók fel minden hengerpárban, vagy az egyedüli hengerben.

Ha a görgők lényegében függőleges irányúak, a tüskék alakja lehetőleg lényegében szárny alakú kinyúló rész lehet, amely tüskék egy síkban vannak, körülbelül merőlegesen a görgők hosszirányú tengelyére nézve. A szárnyak / tüskék lehetőleg egyetlen rétegben legyenek kialakítva, azonban két vagy több, egymás tetején lévő réteg is kialakítható. A szárnyak / tüskék lehetőleg több rétegben rendezendők el, hogy átfedés jöjjön létre, ahol az egyik görgőhöz tartozó szárnyak / tüskék más szinten vannak, mint az egy, vagy több szomszédos görgőhöz tartozó szárnyak / tüskék. Ily módon elkerülhető az összeütközés veszélye, amennyiben a görgők nem szinkronizált hajtásúak. A görgők szinkronizált működtetése esetében a szárnyak / tüskék azonos síkban is elhelyezkedhetnek. Ez attól függetlenül valósítható meg, hogy a görgők vízszintes vagy függőleges irányúak-e.

Függőleges irányú görgőkkel rendelkező formázószekrény esetében a szárnyak / tüskék a görgő hosszirányú tengelyére merőleges síkhoz képest bizonyos szöget zárhatnak be. Ebben a helyzetben a leírt görbék átfedése is kialakítható oly módon, hogy a görgők váltakozóan fölfelé irányuló tüskékkel illetve lefelé irányuló tüskékkel rendelkeznek, amelyek körülbelül ugyanazt a ferde szöget zárják be.

Lehetséges több formázószekrény egymás utáni helyezése is az elkészült szálasanyag vastagságának növelésére és/vagy több rétegben különféle szálakból álló szálas-anyag létrehozására.

Bebizonyosodott a kísérleteink során, hogy lehetséges a görgőket azonos vagy különböző sebességgel forgatni a hosszirányú tengelyük körül. Az is bebizonyosodott, hogy lehetséges a görgők ugyanabban az irányban, vagy ellenkező irányban történő forgatása.

Az alábbiakban a találmány részletesebb ismertetése következik a mellékelt rajz alapján, amelyen a találmány szerinti megoldás példaként! kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

• Az 1. ábra a találmány szerinti formázószekrény sematikus ábrázolása, amelyen bizonyos részeket elhagytunk;

• A 2. ábra az 1. ábrán látható formázószekrény sematikus oldalnézete, részben metszve;

• A3, ábra az 1. ábrán látható formázószekrény részleteinek részbeni oldalnézeti képe;

• A 4. ábra az 1. ábrán látható formázószekrény felülnézetének síkbeli ábrázolása, amelyen bizonyos részeket elhagytunk;

• Az 5. ábra a találmány szerinti formázószekrény további kiviteli alakjának részbeni oldalnézeti képe;

• a 6. ábra a találmány szerinti formázófej részben metszett képe, a metszetet a 7. ábrán VI-VI vonal mentén véve;

• A 7. ábra a 6. ábrán látható formázószekrény felülnézeti képe;

• A 8. ábra a 6. és 7. ábrán látható formázószekrény oldalnézeti képe;

• A 9-10. ábra a találmány szerinti formázószekrény további kiviteli alakjának képe a 7. és 8. ábrának megfelelően;

• A 11. ábra a találmány szerinti formázószekrény további kiviteli alakjának képe a 6. ábrának megfelelően;

• A 12. ábra a találmány szerinti formázószekrény további, függőleges irányú görgőkkel rendelkező kiviteli alakjának oldalnézeti képe;

• A 13. ábra a találmány szerinti formázószekrény további, függőleges irányú görgőkkel rendelkező kiviteli alakjának képe;

• A 14. ábra a találmány szerinti formázószekrény további, függőleges irányú görgőkkel rendelkező kiviteli alakjának képe a 12. és 13. ábrának megfelelően;

• A 15. ábra függőleges tengelyekkel és szárnyas kinyúló részként kialakított tüskékkel rendelkező formázószekrény nézeti képe, amelyen bizonyos részek le vannak vágva;

• A 16. ábra a formázószekrényhez alkalmazható, lap alakú szárnyak képe, a 1215. ábrának megfelelően, a szárnyakban kialakított nyílások több kiviteli alakjával.

A rajz különböző ábráin az azonos vagy hasonló egységeket azonos hivatkozási jelekkel jelöltük, következésképpen azok nem szorulnak részletes magyarázatra mindegyik ábra esetében.

ίο ·..· :

Az 1. ábrán a találmány szerinti formázószekrény példaként! kiviteli alakja látható, amelyet egészében 1 hivatkozási számmal jelöltünk. Az 1 formázószekrény formázó 2 huzalra van ráhelyezve. A formázó 2 huzal 3 felületén 4 szálas-anyag képződik. A formázó 3 huzal mögött 5 szívószekrény helyezkedik el, az 1 formázószekrénnyel szemben. Az 5 szívószekrény vákuumforráshoz (külön nem ábrázoltuk) van csatlakoztatva.

Az 1 formázószekrény bemeneti, illetve beadagoló 6 csövekhez kapcsolódik. A bemeneti 6 csöveken keresztül szálakat tartalmazó levegő áramlik be az 1 formázószekrénybe, tüskés 7 görgők tetejére. A bemeneti 6 csövek kalapácsos törőhöz vagy egyéb szálanyagot adagoló berendezéshez kapcsolódnak, amely egyedi szálakat vagy nagyon kevés csomósodási tartalmazó egyedi szálakat állít elő. Az ábrázolt kiviteli alaknál a bemeneti 6 cső látható az 1 formázószekrény mindkét 8 oldalfalán. A 8 oldalfalakon jelölt módon egy-egy bemeneti 9 nyílás van kialakítva mindkét oldalfalban. Az is lehetséges, hogy mindegyik 8 oldalfalban két, vagy több bemeneti 6 nyílás legyen, a száraz formázásra szolgáló berendezés megkívánt kapacitásától függően, amely berendezésnek részét képezi a találmány szerinti 1 formázószekrény.

A bemeneti 6 csövekbe jutó szálak bármiféle feldarabolt, levegőben lebegő szál lehet: szintetikus szál, természetes szál, vagy ilyen szálak keveréke.

A találmány szerinti 1 formázószekrény sajátos módon nem rendelkezik fenéklemezzel. Az 1 formázószekrény az ábrázolt kiviteli alakban nem rendelkezik fedőlemezzel sem. Az 1 formázószekrény záró 10 falakkal rendelkezik, amelyek áthelyezhetök magassági irányban a formázó 3 huzaltól távolodva, vagy ahhoz lefelé közelítve. Legalább a jobb oldali záró 10 fal áthelyezhető magassági irányban, azzal, hogy a 4 szálas-anyag jön létre a formázó huzalon, amikor ez normál átadási irányban továbbítódik 11 nyílnak megfelelően.

Az 1 formázószekrényben található tüskés 7 görgőkről azt mondhatjuk, hogy ezek gyakorlatilag az 1 formázószekrény fenékrészét alkotják. Az ábrázolt kiviteli alaknál összesen öt tüskés 7 görgő található a felső rétegben, azzal, hogy három tüskés 7 görgő az egyik oldalfal mellett, két tüskés 7 görgő pedig a szemben lévő oldalon található. Az is lehetséges, hogy az összes tüskés 7 görgő ugyanarra az oldalra legyen felszerelve. A tüskés 7 görgők az ábra szerinti váltakozó felszerelése folytán nagyobb hely alakul ki a tüskés 7 görgőket forgató 12 motorok között.

A 12 motorok forgási sebessége változtatható. Ily módon a 12 motorok forgási sebessége a választott tüskés 7 görgőktől és a készítendő terméktől függően tetszés szerint változtatható. Az 1. ábrán tüskés görgők alsó rétege is látható, amely lényegében vízszintes síkban helyezkedik el a formázó 3 huzallal párhuzamosan.

A tüskés 7 görgők mindegyike 13 tengellyel rendelkezik, amelyre szálas kialakítású 14 tüskék vannak felszerelve. Az 1. ábrán látható 14 tüskék tengelyirányban vannak felszerelve a 13 tengelyre, szám szerint négy, a tüskés 7 görgő kerületén. A 14 tüskék mérete és kölcsönös távolsága lehetővé teszi, hogy a szomszédos görgőn található megfelelő 14 tüskék áthaladjanak közöttük. Amikor a tüskés görgők síkja eltolódik, ily módon lehetővé válik a tüskék számára, hogy egymás közé hatoljanak, hogy a tüskés 7 görgők közötti kölcsönös távolság akkora lehessen, hogy a 14 tüskék külső 15 vége által meghatározott kör átmérője átfedje valamely szomszédos tüskés 7 görgő átmérőjét. A tüskés görgők kölcsönös eltolása 16 tengelyháznak az 1 formázószekrény mindegyik oldalán található szerelő 17 sínben való eltolásával történik.

A 2. ábrán 12 motorok sematikus rajza látható a kép bal oldalán. A kép jobb oldalán részleges keresztmetszetben láthatók a tüskés 7 görgők. Amint itt látható, ebben a kiviteli alakban a tüskés 7 görgők elhelyezése oly módon történik, hogy azok egymáshoz képest el vannak tolva a két síkban. Továbbá a tüskés 7 görgők oly módon vannak elhelyezve, hogy a 14 tüskék külső 15 végei nincsenek átfedésben azzal a körrel, amelyet a tüskék külső 15 végei írnak le valamely szomszédos tüskés 7 görgőn.

A 3. ábra az 1. és 2. ábrán látható 1 formázószekrény részbeni oldalnézeti képét mutatja. Látható itt, hogy a formázószekrény mindegyik oldalán egy-egy bemeneti 6 csövet alkalmaztunk. Hasonlóképpen látható, hogy az 1 formázószekrényen belüli bemeneti 9 nyílások nem kell, hogy feltétlenül ugyanabban a függőleges síkban legyenek. Amint az a 3. ábra bal oldalán látható, a bemeneti 6 csövek bemeneti 9 nyílásai különböző helyzetekbe állíthatók az 1 formázószekrényen belül a szálak jobb eloszlásának érdekében, amely szálak szálfelhőt alkotnak a tüskés 7 görgők fölött. Látható továbbá, hogy a bemeneti 9 nyílások a 6 csövek rézsútos levágásával keletkeznek, így a szálakat továbbító légáram részben lefelé irányul.

A 3. ábrán továbbá látható, hogy a motorok egymáshoz képest váltakozóan vannak elhelyezve, illetve, hogy a két rétegben lévő tüskés 7 görgők hossza nem kell, hogy feltétlenül ugyanakkora legyen. A tüskés 7 görgők futási iránya is változtatható. A tüskés 7 görgők ily módon ugyanabban a rétegben azonos forgási irányba, vagy különböző forgási irányokba haladhatnak, mind a szomszédos rétegekben.

A 4. ábra az 1 formázószekrény nézeti képét mutatja felülnézetben. Csupán bizonyos 12 motorok láthatók. Itt látható, hogy a különböző rétegekben lévő tüskés 7 görgők el vannak tolódva egymáshoz képest, hogy a 13 tengelyek felülről nézve lényegében ugyanabban a nagy távolságban oszlanak el az 1 formázószekrény teljes hosszában.

Az ábrázolt kiviteli alakok esetében a tüskés 7 görgők a formázó 3 huzalra történő átadási 11 irányra merőlegesen helyezkednek el. Az is lehetséges azonban, hogy a tüskés 7 görgők az átadási 11 iránnyal párhuzamosan, vagy a 11 irányhoz képest ferde szögben helyezkedjenek el. Ajánlott viszont, hogy a tüskés 7 görgők az ábrákon látható módon helyezkedjenek el. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a tüskés 7 görgők ezen iránya a rétegvastagság egyenletesebb eloszlását biztosítja a formázó 3 huzal szélességében.

Az 5. ábra az 1 formázószekrény oldalnézeti képét mutatja, vízszintes irányú tüskés 7 görgőkkel. Ebben az 1 formázószekrényben bemeneti 6 cső látható a formázószekrényt lezáró 10 falban, azon az oldalon, amely a formázó 3 huzal átadási 11 irányával szemben van. A bemeneti 6 cső az ellenkező oldali záró 10 falba is illeszthető. A bemeneti 6 cső bemeneti 9 nyílásával szemben visszapattantó 18 lap található. Ez állítható 19 és 20 ülésekre van felszerelve. Ezáltal a visszapattanási lap szöge állítható, hogy a közeledő 21 szálfelhő lényegében felfelé irányuljon 22 nyíl irányába, illetve lényegében lefelé 23 nyíl irányába. A visszapattanási 18 lap ferde szögbe állítható, és ezzel egyidőben a bemeneti 9 nyílástól kisebb, vagy nagyobb távolságra helyezhető el.

A bemeneti 6 cső alternatívájaként a szálak felülről, felfelé néző nyitott szálszekrényből is bejuttathatok a 26 nyíl jelzése szerint. Az ábrázolt kiviteli alakokban az áttételi 9 nyílás körkörös nyílásként van kialakítva. Az áttételi 9 nyílás azonban lehet elnyújtott hasíték is, és az áttételi 6 cső vége pedig ebben a helyzetben halfarok-alakú is lehet. Ezáltal kis méretű 21 szálfelhő juttatható be lényegében az 1 formázószekrény teljes szélességében.

A 6-8. ábrákon a találmány szerinti 1 formázószekrény alternatív kiviteli alakját mutatjuk be. Ebben a kiviteli alakban lényegében vízszintes irányú tüskés 7 görgők találhatók két hengeres 27 kinyúló rész mentén, ezáltal az egyes hengeres kinyúló 27 részeknél lévő tüskés görgők együttesen mozgatható falú 28 hengert alkotnak. A henger üres belső 29 részében további tüskés 30 görgő található a jelen esetben, a 28 hengerek falához viszonylag közel. Ezáltal a szálakat olyan hatás éri, hogy azok egyenletesen oszlanak el a 28 hengerek hosszában. A 9 szálak befúvódnak a bemeneti 6 csöveken keresztül az átadó 9 nyílásokon keresztül, amelyek a henger belső 29 részében végződnek.

Az ábrázolt kiviteli alak esetében a bemeneti 6 csövek az 1 formázószekrény egymással szemben lévő oldalfalain találhatók. Alternatívaként mindkét bemeneti cső ugyanazon az oldalfalon is elhelyezkedhet.

Mindegyik tüskés 7 görgő ugyanabban a forgási irányban forgatható az adott hengeren belül. Alternatívaként a tüskés 7 görgők különböző forgási irányokban forgathatóak. A tüskés 7 görgők különböző, vagy azonos irányú forgatásával beállítható a szálak iránya, így lehetőség nyílik arra, hogy az elkészült szálas-anyag szálirányra jellemző konkrét tulajdonságokkal rendelkezzen.

Az itt ábrázolt kiviteli alaknál két 28 henger található. Alternatívaként azonban lehetséges, hogy csupán egyetlen 28 hengert alkalmazunk az 1 formázószekrényben. A 28 henger lényegében befedi az 1 formázószekrény teljes keresztmetszetét, amint az vízszintes síkban látható. Kiderült azonban, hogy a 28 hengerek a formázószekrény keresztmetszetének csupán bizonyos részét kell, hogy lefedjék, hogy az elkészült szálas-anyag egyforma rétegvastagságú legyen.

A 9. és 10. ábrákon alternatív kiviteli alak látható a 7. és 8. ábráknak megfelelően. Ebben a kiviteli alakban nyílások találhatók a 28 hengerek végeinél az 1 formázószekrény 8 oldalfalaiban, ezáltal az üres belső 29 rész a két szomszédos henger között csatlakozó 31 csatornákkal van összekötve. A csatlakozó 31 csatornák lehetővé teszik, hogy a szálfelhő cirkuláló mozgást végezzen a 32 nyilak irányába a 28 henger belsejéből valamely szomszédos 28 henger belsejébe. Ez igencsak egyenletes szál eloszlást eredményez a 28 hengerek hosszában, és ezáltal a szálak egyenletesen oszlanak el az alsó formázó huzalon.

Megjegyezzük, hogy itt a tüskés 7 görgők és a 28 hengerek lényegében merőlegesek a formázó huzal átadási 11 irányára.

A 11. ábra lényegében a 6. ábrának megfelelő nézet. Ebben a kiviteli alakban a 28 hengerek száma hat. A 28 hengerek párokba rendezettek a 6-10. ábrához hasonló elrendezésben. A 28 hengerek csatlakozó 31 csatornákkal, vagy azok nélkül rendezhetők el. A 28 hengerek párokba rendezettek. A különféle tulajdonságú szálakhoz külön szálforrások tartoznak. Az első 33 hengerpár hidrofób szálakat tartalmazó szálforráshoz csatlakozik, a következő 34 hengerpár hidrofil szálakat tartalmazó szálforráshoz csatlakozik, a harmadik 35 hengerpár pedig hidrofób szálakat tartalmazó szálforráshoz csatlakozik. Ezáltal olyan integrált szálas-anyag jön létre félkész termékként, amely pelenkák, törlők, illetve hasonló termékek előállítására alkalmas, és amelyben nedvszívó mag található a két külső hidrofób anyagréteg között.

A 12-15. ábrán az 1 formázószekrény további kiviteli alakja látható, amelyben a 7 görgők lényegében függőlegesek. Ezáltal a 14 tüskék lényegében vízszintes, a formázó 3 huzal felső oldali síkjával főként párhuzamos síkokban forognak. Az ábra alternatív elrendezési lehetőségeket is mutat a bemeneti 6 csövek számára. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az 1 formázószekrény ehhez az egyetlen fajtához tartozó bemeneti csövekkel vagy mindkét fajtához tartozó bemeneti csövekkel is rendelkezhet, amelyek alternatív módon használhatók az 1 formázószekrénybe bejuttatandó szálaktól függően.

Ennél a kiviteli alaknál mindegyik tüskés 7 görgő három-tizenkettő tüske réteggel rendelkezik. Ezen tüskék alakja és mérete a tüskés 7 görgőkkel kapcsolatos fenti magyarázatban foglaltaknak felel meg.

Alternatívaként a tüskés 7 görgők kevesebb, akár egyetlen rétegű tüskével is rendelkezhetnek. A 11 tengely hosszában kevesebb tüskeréteggel rendelkező kiviteli alak esetében a tüskék lehetőleg lap alakú szárnyak a 15. vagy 16. ábrának megfelelően.

A 12. ábrán a tüskék olyan hosszúságúak, hogy jelentős mértékű átfedés alakuljon ki a tüskékkel szomszédos 7 görgők között. A tüskéknek a 7 görgők által nem akadályozott, problémamentes forgásához azok egymáshoz képest el vannak tolódva, így különböző síkokban forognak.

A 13. ábrán olyan helyzet látható, ahol a tüskék hossza akkora, hogy az általuk leírt körök körülbelül érintsék a valamely szomszédos 7 görgő 14 tüskéi által leírt köröket.

A 14. ábrán olyan kiviteli alak látható, amelyben a tüskés 7 görgők tüskéi rézsútos szögben helyezkednek el a 7 görgők hosszirányára merőleges síkhoz képest. A szomszédos 7 görgőkön lévő tüskék váltakozó irányúak, felfelé, illetve lefelé rézsútos szögben állnak. Ezáltal a tüskék forgás közben nem ütköznek egymásnak. A tüskék irányszöge 0 és 80 fok között lehet, ajánlott azonban a 30 és 60 fok közötti szög.

A 15. és 16. ábrákon olyan kiviteli alak látható, amelyben a tüskék 36 szárny alakú kinyúló részek, amelyek 13 tengelyre vannak szerelve. Kettő-tíz közötti szárny helyezhető egyetlen tengelyre mindegyik rétegben. Az ábrázolt kiviteli alakban a 36 szárny alakú kinyúló részek száma nyolc. A tengely mentén egy-tizenhárom közötti ilyen szárny helyezhető el.

Amint az a 15. ábrából látható, a 36 szárnyak hossza sugárirányban akkora, hogy átfedés jön létre a szomszédos 7 görgőkhöz tartozó szárnyakkal. Mindegyik szárnyréteg ezért egymáshoz képest el van tolódva, például a 12., vagy a 14. ábra szerint.

A 16. ábrán különféle 37 lyukak láthatók a 36 szárnyakon. Hasonlóképpen egyetlen szárny látható, amely nem rendelkezik lyukakkal. A 37 lyukak célja, hogy megkönnyítsék a formázó fejen keresztüli levegőáramlást. A 37 lyukak ugyanakkor olyan kialakításúak lehetnek, hogy irányíthatják a szálaknak a formázó fejen keresztüli áramlását. Ez oly módon valósítható meg, hogy a lyukak méretét a forgási iránnyal kombinálják. Következésképpen kis méretű 37 lyukak és a 36 szárnyak nagy forgási sebessége esetében lehetetlen, hogy a szálak a 37 lyukakon áthaladjanak. Ezáltal a szálak csupán lefelé haladhatnak a 36 szárnyak között a formázó fejen keresztül a szívószekrény hatására.

A 15. és 16. ábrákon a 36 szárnyak lényegében sík szárnyak, amelyek a 7 görgők hosszirányára merőleges síkban helyezkednek el. Rézsútosan is elhelyezhetők azonban az 1 formázószekrényben kialakuló légáram növelésére. Ily módon rézsútos elhelyezkedésük alapján felfelé vagy lefelé irányíthatják a légáramot. Alternatívaként a szárnyak különböző lejtéssel rendelkezhetnek, hogy turbulens, felfelé vagy lefelé irányuló légáram jöjjön létre a formázó fej azon részében, ahol a 36 szárnyak találhatók.

Claims (20)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK:

   1. Formázószekrény szálas-anyagú termék száraz formázásához, amely bemeneti nyílást tartalmaz szétválasztott és szintetikus és/vagy természetes szálakból választott szálanyag bejuttatására, amely légáramban összekeveredik; a formázószekrény formázó huzal felett, szívószekrénnyel szemben helyezkedik el; a formázószekrény több forgó görgőt tartalmaz, amelyek sugárirányban elhelyezett tüskével rendelkeznek, azzal jellemezve, hogy nyitott fenékrésszel rendelkezik a szálanyagnak a formázó huzalra juttatásához, és a tüskék kialakításuk miatt részben visszatartják a szálakat a szívószekrény szívó hatása ellenében.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a tüskék lényegében lefedik a formázószekrény teljes keresztmetszetét, lényegében vízszintes síkban.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a görgők lényegében vízszintes irányúak.
4. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a görgők lényegében függőleges irányúak.
5. 5. Az 1 -3. igénypont szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a görgők kölcsönösen elmozdíthatok lényegében vízszintes síkban, és olyan távolságban helyezhetők el, amely körülbelül megfelel a tüskék külső végeit meghatározó kör átmérőjének, vagy annál kisebb.
6. 6. Az 1-3., vagy 5. igénypontok bármelyike szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy görgők rétegesen vannak elrendezve, amelyek sorban helyezkednek el, hosszirányú tengelyükkel párhuzamosan, a formázó huzal mozgási irányára merőlegesen.
7. 7. Az 1-3., vagy 5. igénypontok bármelyike szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy egymás tetejére helyezett több görgőrétege van, ahol a görgők hossztengelyének iránya az egyes rétegekben megegyezik valamely másik rétegben található görgőkével, vagy különbözik azokétól.
8. 8. Az 1-3., vagy 5. igénypontok bármelyike szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a tüskékkel rendelkező görgők lényegében legalább egy, üres hengert ké peznek; a görgők hengeres kinyúló részen találhatók, és bemeneti nyílás áll rendelkezésre a szálak bejuttatására az üres hengerbe.
9. 9. A 8. igénypont szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a hengeren belül legalább egy további görgő található, amely tüskékkel rendelkezik, és amely úgy csatlakozik a hengerhez, hogy a görgőkön található tüskék által meghatározott kör átmérői lényegében érintik egymást, vagy kis átfedésben vannak.
10. 10. A 8., vagy 9. igénypont szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a hengerek párban helyezkednek el, ellenkező oldali bemeneti nyílásokkal, valamint, hogy a hengerek végei csatlakozó csatornákhoz kapcsolódnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a szálak az egyik henger belsejéből valamely szomszédos hengeren kívülre jussanak.
11. 11. A 8-10. igénypontok bármelyike szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy az egyes hengerekhez, vagy hengerpárokhoz tartozó bemeneti nyílások külön szálforráshoz vannak csatlakoztatva, hogy a vastagság irányában más és más száltulajdonságok legyenek kialakíthatók.
12. 12. Az 1., 2., vagy 4. igénypont szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a tüskék lényegében lap alakú szárnyak, amelyek a görgők hosszirányú tengelyéhez képest merőleges síkban helyezkednek el.
13. 13. A 12. igénypont szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a lap alakú szárnyak szöget zárnak be a görgő hosszirányú tengelyéhez képest merőleges síkkal.
14. 14. A 12, vagy 13. igénypont szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a szárnyak lyukakkal rendelkeznek a formázószekrényen történő áthaladás megkönnyítésére.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a görgők hosszirányú tengelyük körül azonos vagy eltérő sebességgel, megegyező vagy ellenkező irányban forgathatóan vannak elrendezve.
16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a tüskék a görgő hosszirányában olyan kölcsönös távolságban helyezkednek el, hogy a szomszédos görgőn lévő megfelelő tüskék közöttük áthaladhassanak, va lamint, hogy a tüskék lehetőleg cserélhető sínen helyezkedjenek el a görgő tengelyirányú talpszárában.
17. 17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy az egyes görgőkön elhelyezkedő tüskék a görgő hosszirányú tengelyére merőleges síkban helyezkednek el, valamint több tüskesor található a görgő hossza felett; minden sor lehetőleg 2-12 közötti, előnyösen 4-8 közötti tüskéből áll, a görgő kerülete mentén egyenletesen elosztva.
18. 18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a formázószekrény legalább egyik záró fala, amely a formázó huzalon keresztül nyúlik, és amely a formázószekrény kimeneti oldalán található, a különféle magasságú termékek gyártásához, áthelyezhető magassági irányban, az alatta lévő formázó huzalra merőlegesen.
19. 19. Az 1-11., vagy a 15-18. igénypontok bármelyike szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a tüskék közötti tengelytávolság 5 és 20 mm közötti; a tüskék vastagsága 0,5 és 10 mm közötti; a tüskék hossza 5-200 mm közötti; a görgők fordulatszáma pedig változtatható 200 és 5000 fordulat/perc közötti tartományban.
20. 20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti formázószekrény, azzal jellemezve, hogy a bemeneti nyílás az oldalfalakon, a záró falakon, és/vagy a formázószekrény tetején van kialakítva.

    A meghatalmazott:

    DAUIFJA

    Szabii Jmi ei ’«ύζ' ^jv le > Xft

    Di.Ky . Λ .-cí vívó y