HUP0302575A2 - Adathordozó, adatrögzítő eljárás, adatkiolvasó eljárás, adatrögzítő berendezés és adatkiolvasó berendezés - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya rögzítési mezővel ellátott adathordozó, melyben arögzítési mezőnek első mezője és második mezője, az első mezőnekkeretmezője a keretmezőnek pedig olyan mezője van, melyben a rögzítenikívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy részetalálható. A rögzítési mező második mezőjének olyan mezője van,melyben a rögzíteni kívánt harmadik szinkronizációs kódsorozat ésnegyedik szinkronizációs kódsorozat található. A találmány tárgyaeljárás rögzítési mezővel ellátott adathordozóra történőadatrögzítéshez, mely eljárás során először adatot fogadnak és arögzítési mezőben rögzítik az első szinkronizációs kódsorozatot (PA).Ezt követően az után a mező után, melybe az első szinkronizációskódsorozatot (PA) rögzítették, következő első mezőben keretetrögzítenek. Ez a keret második szinkronizációs kódsorozattal (VFO) ésa fogadott adat legalább egy részével van ellátva. Az első mező utánkövetkező mezőben harmadik szinkronizációs kódsorozatot rögzítenek, ésaz után a mező után, melybe a harmadik szinkronizációs kódsorozatotrögzítettek, következő mezőben negyedik szinkronizációs kódsorozatotrögzítenek. A találmány tárgya továbbá az adatok kiolvasására szolgálóeljárás és berendezés, valamint adatrögzítő berendezés. Ó

Description

-77 I..6W-~TCT/JP01/ÍT5Ü7

S. B. G. & K.

SzabaAUr»! Tkyv'vői (r-jda H-1062 s.. . uiurassy út 113. Telefon: 461-lüOO, Fax: 461-1099 ^p030257₅

Adathordozó, adatrögzítő eljárás, adatkiolvasó eljárás, adatrögzítő berendezés és adatkiolvasó berendezés

Matsushita Electric Industrial C&r. Ltd.. Osaka. JP----Jelen találmány adatok nagy sűrűségben történő rögzítésére alkalmas optikai lemezhez, továbbá az optikai lemezen végzett adatrögzítő illetve adat kiolvasó eljáráshoz és berendezéshez kapcsolódik.

Az utóbbi időben gyorsan nőtt az optikai lemezek adatrögzítési sűrűsége. A digitális adat rögzítésére képes optikai lemezen az adatrögzítés, adatkiolvasás és adatkezelés általában blokkonként történik, ahol a blokkok bájtokban mért hossza előre meghatározott. (Az ilyen blokkokra a továbbiakban „adatblokk” néven hivatkozunk.) Minden adatblokkhoz cím információt rendelünk. Az adat rögzítése és kiolvasása a cím információnak megfelelően történik.

Az optikai lemezre történő adatrögzítésnél a tárolandó felhasználói adatot, például hangot, videót vagy számítógépes adatot redundáns adattal, például hibajavító kóddal (paritáskóddal) egészítjük ki, amelynek segítségével a tárolt adat kiolvasásakor az adathibák észlelhetők vagy javíthatók. A redundáns adattal kiegészített felhasználói adatot a modulációs kód rendszernek (modulation code system) alapján úgy alakítjuk át, hogy megfeleljen a rögzített adat karakterisztikájának és az optikai lemez kiolvasó jeleinek. Az optikai lemezre a transzformáció utáni adat bitfolyamot rögzítjük. Az op

77.165/BT*-1 -*2003. 07. 23.

Λ

-2tikai lemezeknél használt egyik ismert modulációs kód rendszer a korlátozott futamhossz kódolás (run length limited code).

A korlátozott futamhossz kódolás során a transzformáció utáni adat bitfolyamban két „1” bit között között elhelyezkedő „0” sorozatban a „0”-k száma nem lehet több egy előre meghatározott számnál. Az „1” bitek között levő „0” bitekre „nulla futam” (zero run) néven hivatkozunk. Az adat bitfolyamban (kód sorozatban) az egyik „1” bit és a következő „1” bit közötti tartományra (tartomány hosszára) „inverzió tartomány” (inversion interval) néven hivatkozunk. A nulla futam korlátozása meghatározza a határértékeket, azaz az adat bitfolyam inverzió tartományának minimális és maximális méretét. A maximális értékre „maximális inverzió tartomány k”, míg a minimális értékre „minimális inverzió tartomány d” néven hivatkozunk.

Abban az esetben, ha az adat bitfolyamot jelállapot rögzítéssel (mark position recording) rögzítjük az optikai lemezre (PPM: Pit Position Modulation - gödör pozíció moduláció), az adat bitfolyam „1” bitjének a rögzítő jel (recording mark), a nulla futam „0” bitjének az üresjel (space) felel meg. Ha az adat bitfolyamot jelhossz rögzítéssel (mark length recording) rögzítjük az optikai lemezre (PWM: Pulse Width Modulation - impulzusszélesség-moduláció), a rögzítési állapot - azaz hogy rögzítő jelet vagy üresjelet rögzítünk az optikai lemezre - akkor változik meg, amikor az adat bitfolyamban egy „1” bithez érünk. Jelhossz rögzítés esetén az inverzió tartomány megfelel a rögzítő jel vagy az üresjel hosszának.

Ennek megfelelően, ha például az optikai lemezen kialakítható jelek fizikai méretének minimuma (erre a minimum értékre „jel egység” (mark unit) néven hivatkozunk) jelállapot rögzítés és jelhossz rögzítés esetén megegyezik, a legrövidebb kódhossz (az adat bitfolyam három bitje: 100) adatának rögzítéséhez jelállapot rögzítésnél három jel egységre, jelhossz rögzítésnél csak egy jel egységre van szükség.

Minimális d = 2 inverzió tartományú korlátozott futamhossz kódolás esetén az optikai lemez sávjában levő egységhosszra (unit length) eső bitek száma jelhossz rögzítés esetén nagyobb, mint jelállapot rögzítés esetén. Más szóval jelhossz rögzítéssel nagyobb adatrögzítési sűrűség érhető el, mint jelállapot rögzítés esetén.

Mikor modulációs kóddá alakított adat bitfolyamot rögzítünk az optikai lemezre, sok esetben az adat bitfolyamba annak minden meghatározott ciklusában szinkronizációs mintát szúrunk be. Egy ilyen szinkronizációs minta hatására az adat

77.165/BT*- 2 -*2003. 07. 23.

-3bitfolyam olvasásakor pontos adatszinkronizáció jön létre. A szinkronizációs minta beszúrásának egyik ismert technikája szerint egy, a modulációs kódsorozatban nem létező sorozatot tartalmazó szinkronizációs mintát szúrunk be az előre meghatározott bájthosszúságú mező elejére, amelyre keret területként hivatkozunk.

A következőkben a közelmúltban bevezetett, adatrögzítésre alkalmas optikai lemezek adatformátumai közül a DVD-RW (Digital Versatile Disk — Read Write — sokoldalú digitális lemez - írás olvasás) adatformátumot ismertetjük.

A DVD-RW adatformátumban a cím információt az adatot rögzítő két szomszédos barázda sáv (groove track) közötti területen elhelyezkedő gödrök (pre-pit) alakítják ki. Az adatot folytonosan rögzítjük a barázda sávokon. Egy ECC blokkhoz amely az adatrögzítés és adatkiolvasás minimális egysége - rögzített bájthosszúságú adat keret mezők (data frame area) tartoznak. Egy adatkeret mezőnek van adatmezője és a kezdeténél szinkronizációs információ mezője. Az adat rögzítése illetve kiolvasása az ECC blokkok elején található adat keret mező adatmezőjében kezdődik és végződik. Azt a műveletet, amelynek során egy, már rögzített adatokat tartalmazó ECC blokkal szomszédos ECC blokkot kiegészítő adatokkal egészítünk ki, „összekapcsolásnak” (linking) nevezzük. Az adatrögzítés kezdő és végpozíciójának megfelelő adat keret mezőt „összekapcsolási keret mezőnek” (linking frame area) nevezzük.

A 44. ábrán egy hagyományos DVD-RW összekapcsolási pozíciójának és környezetének adatformátuma látható. Egy DVD-RW-ben egy ECC blokkhoz 16 szektor, minden szektorhoz pedig 26 keret mező tartozik. Az adatrögzítés legkisebb egysége egy ECC blokk. Az adatrögzítés az egyik ECC blokk vezető SO szektorának vezető keret mezőjében (leading frame area) (összekapcsolási keret mező) lévő DATA adatmezőben kezdődik és fejeződik be. A 44. ábrán az adatrögzítés kezdetének és befejezésének pozíciója az „adatrögzítés kezdeti pozíciója” feliratnál látható. A 44. ábrán látható példában az összekapcsolást úgy hajtjuk végre, hogy az adatrögzítést az összekapcsolási keret mező elejétől számított 16. bájtnál fejezzük be és az adatrögzítést az összekapcsolási keret mező elejétől számított 15. és 17. bájtok között kezdjük el.

Az összekapcsolási keret mezőben - amelyben az adatrögzítés kezdődik és befejeződik - az adatot nem folytonosan rögzítjük. Ezért az összekapcsolás kezdeti pozíciójától (start pozíció) a következő keret mezőig rögzített adatot nem lehet kiolvasni, mert nem hozható létre megfelelő bitszinkronizáció. Továbbá, ha az összekapcsolás

77.165/BT*- 3 *2003. 07. 23.

-4pontatlansága miatt a keret mező hossza nagyobb vagy kisebb lesz az előírt hosszúságnál, vagy az ugyanabban a keret mezőben történő ismételt összekapcsolásos adatrögzítés esetén a keret mezőben meggyengül a jel, a jelkiolvasási rendszerek, a PLL vagy más rendszerek labilissá válnak amikor az összekapcsolás helyéről (linking position) vagy annak közeléből rögzített adatot olvasunk ki. Legrosszabb esetben fennáll annak a lehetősége, hogy az összekapcsolás helye után számos keretből nem tudunk adatot kiolvasni. Ilyen esetekben nem alkalmazhatunk - valószínűleg olvasási hibát generáló hibajavítást. Ha összekapcsoláskor a pozíciós pontosság kisebb egy bitnél, a pontos adatolvasás valószínűsége megnő. Mindezek ellenére az egy bitnél kisebb eltérés megvalósítása nehéz és a rögzített adat sűrűségének növekedésével egyre kevésbé praktikus.

Jelen találmány célja - a fent ismertetett problémák fényében - olyan adathordozó, adatrögzítő eljárás, adatkiolvasó eljárás, adatrögzítő berendezés és adatkiolvasó berendezés biztosítása, amelyekkel stabil adatrögzítés és adatkiolvasás valósítható meg még az adatrögzítés kezdő és végpozícióin is.

Az egyik nézőpontból a találmány egy rögzítési mezővel ellátott adathordozó. A rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része található. A második mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat található.

A találmány egyik megvalósításában a második szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli, a harmadik szinkronizációs kódsorozat a második mező kezdetét jelöli, és a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé.

A találmány egyik megvalósításában az első mező a harmadik mező után következik. A második mező az első mező után következik. A harmadik mezőnek van olyan mezője, melyben a rögzíteni kívánt első szinkronizációs kódsorozat található.

A találmány egyik megvalósításában az első szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé.

A találmány egyik megvalósításában a harmadik mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt ötödik szinkronizációs kódsorozat található.

77.165/BT*- 4 -*2003. 07. 23.

-5- .: .; .:

• · · · · · ···· ·· *·· Μ · *··

A találmány egyik megvalósításában az ötödik szinkronizációs kódsorozat az utána következő első mező kezdetét jelöli.

A találmány egyik megvalósításában az első mezőnek keret mezői vannak, az első mező előre meghatározott számú keret mezővel ellátott negyedik mezőkre van osztva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített a második szinkronizációs kódsorozat különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat kettőnél nem kisebb kódtávolsággal különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes, adathordozóra történő rögzítéskor.

A találmány egyik megvalósításában az első szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes, adathordozóra történő rögzítéskor.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy részét első szinkronizációs kódsorozattal írjük felül amikor kiegészítő adatot rögzítünk az adathordozóra.

Egy másik nézőpontból a találmány eljárás rögzítési mezővel ellátott adathordozóra történő adatrögzítéshez. Az eljárás során az alábbi lépéseket hajtjuk végre: adatot fogadunk; a rögzítési mezőben rögzítjük az első szinkronizációs kódsorozatot, az után a mező után, melybe az első szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük, következő első mezőben keretet rögzítünk, ahol a keret második szinkronizációs kódsorozattal és a fogadott adat legalább egy részével van ellátva; az első mező után következő mezőben harmadik szinkronizációs kódsorozatot rögzítünk; és az után a mező után, melybe a harmadik szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük, következő mezőben negyedik szinkronizációs kódsorozatot rögzítünk.

A találmány egyik megvalósításában az eljárás során továbbá végrehajtjuk az ötödik szinkronizációs kódsorozat azon rögzítési mezőben történő rögzítésének lépését, mely az első mező előtt és azon mező mögött van, amelybe az első szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük.

77.165/BT*- 5 -*2003. 07. 23.

- 6 A találmány egyik megvalósításában az első mező keret mezőkkel van ellátva, az első mező előre meghatározott számú keret mezővel ellátott negyedik mezőkre van osztva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített a második szinkronizációs kódsorozat különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat kettőnél nem kisebb kódtávolsággal különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.

A találmány egyik megvalósításában az első szinkronizációs kódsorozat rögzítésének lépése során végrehajtjuk az első szinkronizációs kódsorozat hosszának véletlenszerű beállításának lépését is.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizációs kódsorozat rögzítésének lépése során végrehajtjuk a negyedik szinkronizációs kódsorozat hosszának véletlenszerű beállításának lépését is.

A találmány egyik megvalósításában az első szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé. A második szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli. A harmadik szinkronizációs kódsorozat a harmadik szinkronizációs kódsorozatot és a negyedik szinkronizációs kódsorozatot magában foglaló második mező kezdetét jelöli. A negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé. Az ötödik szinkronizációs kódsorozat pedig az első mező kezdetét határozza meg.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy részét első szinkronizációs kódsorozattal írjük felül, melyet akkor rögzítünk amikor kiegészítő adatot rögzítünk az adathordozóra.

Egy másik nézőpont szerint a találmány eljárás kiegészítő információ információkkal rendelkező és rögzítési mezővel ellátott adathordozóra történő rögzítéséhez. A rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része van rögzítve. A második mezőnek olyan mezője van, melyben a harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat van rögzítve. Az eljárás lépéseiként fogadjuk a kiegészítő

77.165/BT*- 6 -*2003 07. 23.

-7 - '· ·;· ·· - ·:

• · · · · · ··«· ·· ·« · Μ « ··· adatokat; észleljük a harmadik szinkronizációs kódsorozatot; meghatározunk egy kezdő rögzítési pozíciót az észlelt harmadik szinkronizációs kódsorozat pozíciójától függő rögzítési mezőben; rögzítjük az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot a kezdő rögzítési pozíciónál; rögzítjük a kiegészítő kerettel ellátott kiegészítő első adatmezőt a rögzítési mező azon mezőjében, mely az után a mező után következik, amelyben az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük, ahol a kiegészítő keret a fogadott kiegészítő adat legalább egy részével, valamint a kiegészítő keret azonosításához második kiegészítő szinkronizációs kódsorozattal van ellátva; az első kiegészítő adattal ellátott első mező után következő mezőben harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítünk; és az után a mező után, melybe a harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük, következő mezőben negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítünk.

A találmány egyik megvalósításában az eljárás során továbbá végrehajtjuk az ötödik szinkronizációs kódsorozat azon rögzítési mezőben történő rögzítésének lépését, mely az első kiegészítő mező előtt és azon mező mögött van, amelybe az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük.

A találmány egyik megvalósításában az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé. A második kiegészítő szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli. A harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat a harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot és a negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot magában foglaló második mező kezdetét jelöli. A negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé. Az ötödik szinkronizációs kódsorozat pedig az első kiegészítő mező kezdetét határozza meg.

A találmány egyik megvalósításában a kiegészítő kereteket adatszektorokba csoportosítjuk, melyek mindegyike előre meghatározott számú kiegészítő kerettel van ellátva, és az egyes adatszektorok kezdeténél lévő előre meghatározott számú kiegészítő keretek közé tartozó kiegészítő keret második kiegészítő szinkronizációs kódsorozata különbözik az egyes adatszektorok kezdeténél lévőn kívüli kiegészítő keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.

A találmány egyik megvalósításában az egyes adatszektorok kezdeténél lévő előre meghatározott számú kiegészítő keret közé tartozó kiegészítő keret második

77.165/BT*- 7 -*2003. 07. 23.

-8szinkronizációs kódsorozata kettőnél nem kisebb kódtávolsággal különbözik az egyes adatszektorok kezdeténél lévő kiegészítő kereten kívüli kiegészítő keretek bármelyikének második kiegészítő szinkronizációs kódsorozatától.

A találmány egyik megvalósításában a rögzítési kezdő pozíció rögzítési mezőben történő meghatározásának lépése során végrehajtjuk továbbá a rögzítési kezdő pozíció véletlenszerű meghatározásának lépését is.

A találmány egyik megvalósításában az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozat rögzítésének lépése során továbbá végrehajtjuk az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozat hosszának véletlenszerű beállításának lépését is.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat rögzítésének lépése során végrehajtjuk továbbá a negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat hosszának véletlenszerű beállításának lépését is.

A találmány egyik megvalósításában a rögzítési kezdő pozíció rögzítési mezőben történő meghatározásának lépése során végrehajtjuk továbbá a rögzítési kezdő pozíció meghatározásának lépését is, hogy a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy részét felülírjuk az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozattal.

Egy újabb nézőpont szerint a találmány egy rögzítő berendezés rögzítési mezővel ellátott adathordozóra történő információ rögzítéshez. A rögzítő berendezésnek van egy fogadó része az adat fogadásához; és egy rögzítő része az első szinkronizációs kódsorozat rögzítési mezőben történő rögzítéséhez. A rögzítő rész az első szinkronizációs kódsorozatot rögzítő mező után következő első mezőben rögzíti a keretet. A keret második szinkronizációs kódsorozattal és a fogadott adat legalább egy részével van ellátva. A rögzítő rész harmadik szinkronizációs kódsorozatot rögzít az első mező után következő mezőben. A rögzítő rész a harmadik szinkronizációs kódsorozatot rögzítő mező után következő első mezőben rögzíti a negyedik szinkronizációs kódsorozatot.

A találmány egyik megvalósításában a rögzítő berendezés ötödik szinkronizációs kódsorozatot rögzít a rögzítési mezőn belül az első mező előtt és az első szinkronizációs kódsorozatot rögzítő mező után következő mezőben.

A találmány egyik megvalósításában az első mezőnek keret mezői vannak, az első mező előre meghatározott számú keret mezővel ellátott negyedik mezőkre van osztva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített a második

77.165/BT*- 8-*2003. 07. 23.

-9.:.. ·..· .:. 4. .:.

szinkronizációs kódsorozat különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat kettőnél nem kisebb kódtávolsággal különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.

A találmány egyik megvalósításában a rögzítő berendezés az első szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítja be.

A találmány egyik megvalósításában a rögzítő berendezés a negyedik szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítja be.

A találmány egyik megvalósításában az első szinkronizációs kódsorozat legalább egy része az adat stabil kiolvasását teszi lehetővé. A második szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli. A harmadik szinkronizációs kódsorozat a harmadik szinkronizációs kódsorozatot és a negyedik szinkronizációs kódsorozatot magában foglaló második mező kezdetét jelöli. A negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé. Az ötödik szinkronizációs kódsorozat az első mező kezdetét jelöli.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy részét első szinkronizációs kódsorozattal írjük felül, melyet akkor rögzítünk, mikor kiegészítő adatot rögzítünk az adathordozóra.

Egy újabb nézőpont szerint a találmány rögzítő berendezés kiegészítő információ információkkal rendelkező és rögzítési mezővel ellátott adathordozóra történő rögzítéséhez. A rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része van rögzítve. A második mezőnek olyan mezője van, melyben a harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat van rögzítve. A rögzítő berendezésnek van egy rögzítő része a kiegészítő adat fogadásához; egy észlelő része, amellyel észleljük a harmadik szinkronizációs kódsorozatot; egy meghatározó része, amellyel meghatározunk egy kezdő rögzítési pozíciót az észlelt harmadik szinkronizációs kódsorozat pozíciójától függő rögzítési mezőben; továbbá van egy rögzítő része az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozat rögzítési mezőben történő rögzítéséhez. A rögzítő részben

77.165/BT*- 9 *2003. 07. 23.

-10.:.. ·..· 4. 4. .:.

rögzítjük a kiegészítő kerettel ellátott kiegészítő első adatmezőt a rögzítési mező azon mezőjében, mely az után a mező után következik, amelyben az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük, ahol a kiegészítő keret a fogadott kiegészítő adat legalább egy részével, valamint a kiegészítő keret azonosításához második kiegészítő szinkronizációs kódsorozattal van ellátva. A rögzítő részben rögzítjük az első kiegészítő adattal ellátott első kiegészítő mező után következő mezőben harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot. A rögzítő részben az után a mező után, melybe a harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük, a következő mezőben rögzítjük a negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot.

A találmány egyik megvalósításában a rögzítő részben végrehajtjuk az ötödik szinkronizációs kódsorozat azon rögzítési mezőben történő rögzítésének lépését, mely az első kiegészítő mező előtt és azon mező mögött van, amelybe az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük. A találmány egyik megvalósításában az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé. A második kiegészítő szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli. A harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat a harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot és a negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot magában foglaló második mező kezdetét jelöli. A negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé. Az ötödik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat pedig az első kiegészítő mező kezdetét határozza meg.

A találmány egyik megvalósításában a kiegészítő kereteket adatszektorokba csoportosítjuk, melyek mindegyike előre meghatározott számú kiegészítő kerettel van ellátva, és az egyes adatszektorok kezdeténél lévő előre meghatározott számú kiegészítő keretek közé tartozó kiegészítő keret második kiegészítő szinkronizációs kódsorozata különbözik az egyes adatszektorok kezdeténél lévőn kívüli kiegészítő keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.

A találmány egyik megvalósításában az egyes adatszektorok kezdeténél lévő előre meghatározott számú kiegészítő keret közé tartozó kiegészítő keret második szinkronizációs kódsorozata kettőnél nem kisebb kódtávolsággal különbözik az egyes adatszektorok kezdeténél lévő kiegészítő kereten kívüli kiegészítő keretek bármelyikének második kiegészítő szinkronizációs kódsorozatától.

77.165/BT*- 10 -*2003. 07. 23.

- 11 • · ♦ » · · s,· a.

A találmány egyik megvalósításában a számítást végző rész a rögzítési kezdő pozíciót véletlenszerűen határozza meg.

A találmány egyik megvalósításában a rögzítő rész az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítja be.

A találmány egyik megvalósításában a rögzítő rész a negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítja be.

A találmány egyik megvalósításában a számítást végző rész a rögzítési kezdő pozíciót úgy határozza meg, hogy a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy részét felülírja az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozattal.

Egy további nézőpont szerint a találmány eljárás rögzítési mezővel ellátott adathordozóra rögzített információk kiolvasásához. A rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része van rögzítve. A második mezőnek olyan mezője van, melyben a harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat van rögzítve. Az eljárás során végrehajtjuk az alábbi lépéseket: kiolvassuk a harmadik szinkronizációs kódsorozatot; kiolvassuk a negyedik szinkronizációs kódsorozatot; kiolvassuk a második szinkronizációs kódsorozatot; és kiolvassuk az adat legalább egy részét.

A találmány egyik megvalósításában a második szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli, a harmadik szinkronizációs kódsorozat a második mező kezdetét jelöli, és a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé.

A találmány egyik megvalósításában az első mező harmadik mező után következik, és a második mező az első mező után következik. A harmadik mezőnek olyan mezője van, melyben az első szinkronizációs kódsorozat van rögzítve. Az eljárás során végrehajtjuk továbbá az első szinkronizációs kódsorozat kiolvasásának lépését is.

A találmány egyik megvalósításában az első szinkronizációs kódsorozat legalább egy része az adat stabil kiolvasását teszi lehetővé.

A találmány egyik megvalósításában a harmadik mezőnek olyan mezője van, melyben az ötödik szinkronizációs kódsorozat van rögzítve.

77.165/BT*- 11 -*2003. 07. 23.

-12- ₄;

.:, g.

A találmány egyik megvalósításában az ötödik szinkronizációs kódsorozatot használjuk az utána következő első mező kezdetének meghatározásához.

A találmány egyik megvalósításában az első mező keret mezőkkel van ellátva, az első mező negyedik mezőkre van osztva, melyek mindegyike előre meghatározott számú keret mezővel van ellátva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat különbözik az negyedik mező kezdeténél lévőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat kettőnél nem kisebb kódtávolsággal különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikének második kiegészítő szinkronizációs kódsorozatától.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes alkalommal, amikor adatot rögzítünk az adathordozóra.

A találmány egyik megvalósításában az első szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes alkalommal, amikor adatot rögzítünk az adathordozóra.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy részét felülírjuk az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozattal mikor kiegészítő adatot rögzítünk az adathordozóra.

Egy másik nézőpont szerint a találmány adatkiolvasó berendezés rögzítési mezővel ellátott adathordozón rögzített információk kiolvasásához. A rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része van rögzítve. A második mezőnek olyan mezője van, melyben a harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat van rögzítve. Az adatkiolvasó berendezésnek van kiolvasást végző része a harmadik szinkronizációs kódsorozat kiolvasásához; kiolvasást végző része a negyedik szinkronizációs kódsorozat kiolvasásához; kiolvasást végző része a második szinkronizációs kódsorozat kiolvasásához; és kiolvasást végző része az adat legalább egy részének kiolvasásához.

77.165/BT*- 12 -*2003. 07. 23

-13X. Ο 4. 4. J.

A találmány egyik megvalósításában a második szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli, a harmadik szinkronizációs kódsorozat a második mező kezdetét jelöli, és a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy része az adat stabil kiolvasását teszi lehetővé.

A találmány egyik megvalósításában az első mező a harmadik mező után következik. A második mező az első mező után következik. A harmadik mezőnek olyan mezője van, melyben az első szinkronizációs kódsorozat van rögzítve. A kiolvasó berendezésnek van továbbá első szinkronizációs kódsorozatot kiolvasást végző része.

A találmány egyik megvalósításában az első szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé.

A találmány egyik megvalósításában a harmadik mező olyan mezővel van ellátva, melyben az ötödik szinkronizációs kódsorozat van rögzítve.

A találmány egyik megvalósításában az ötödik szinkronizációs kódsorozat az utána következő első mező kezdetét határozza meg.

A találmány egyik megvalósításában az első mező keret mezőkkel van ellátva, az első mező negyedik mezőkre van osztva, melyek mindegyike előre meghatározott számú keret mezővel van ellátva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat különbözik az negyedik mező kezdeténél lévőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat kettőnél nem kisebb kódtávolsággal különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikének második szinkronizációs kódsorozatától.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes alkalommal, amikor adatot rögzítünk az adathordozóra.

A találmány egyik megvalósításában az első szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes alkalommal, amikor adatot rögzítünk az adathordozóra.

77.165/BT*- 13 -*2003. 07. 23.

-144 ·» · .S, >.· Λ, 4. Λ.

A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy részét felülírjuk az első szinkronizációs kódsorozattal mikor kiegészítő adatot rögzítünk az adathordozóra.

Egy újabb nézőpont szerint a találmány adathordozó, amelynek van: újraírható rögzítési mezője adatok rögzítéséhez; továbbá rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak. Az újraírható rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része található. A második mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat található. A kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak kiegészítő keret mezői, melyek mindegyikében kiegészítő második szinkronizációs kódsorozat van rögzítve az adott kiegészítő keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve. A kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja.

Egy további nézőpont szerint a találmány eljárás adathordozóra rögzített meghatározott célú adatok kiolvasásához. Az adathordozónak van újraírható rögzítési mezője adatok rögzítéséhez, továbbá rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak. Az újraírható rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része található. A második mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat található. A kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak kiegészítő keret mezői, melyek mindegyikében kiegészítő második szinkronizációs kódsorozat van rögzítve az adott kiegészítő keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve. A kiegészítő harmadik

77.165/BT*- 14-*2003 07. 23.

-15szinkronizációs kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja. Az eljárás során végrehajtjuk az alábbi lépéseket: észleljük a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozatot, és a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat észlelésére adott válaszként kiolvassuk a meghatározott célú adatot.

Egy újabb nézőpont szerint a találmány kiolvasó berendezés adathordozóra rögzített meghatározott célú adatok kiolvasásához. Az adathordozónak van újraírható rögzítési mezője adatok rögzítéséhez, továbbá rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak. Az újraírható rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része található. A második mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat található. A kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak kiegészítő keret mezői, melyek mindegyikében kiegészítő második szinkronizációs kódsorozat van rögzítve az adott kiegészítő keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve. A kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja. A kiolvasó berendezésnek van: észlelő része a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, és kiolvasó része a meghatározott célú adat kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat észlelésére adott válaszként történő kiolvasásához.

Egy további nézőpont szerint a találmány adathordozó, amelynek van rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak. A kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak keret mezői, melyek mindegyikében második szinkronizációs kódsorozat van rögzítve az adott keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a harmadik szinkronizációs kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve. A harmadik szinkronizációs kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja.

Egy további nézőpont szerint a találmány eljárás adathordozóra rögzített meghatározott célú adatok kiolvasásához. Az adathordozónak van rögzítési mezője kizárólag

77.165/BT*-15 -*2003. 07. 23.

-16adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak. A kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak keret mezői, melyek mindegyikében második szinkronizációs kódsorozat van rögzítve az adott keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a harmadik szinkronizációs kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve. A harmadik szinkronizációs kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja. Az eljárás során végrehajtjuk az alábbi lépéseket: észleljük a harmadik szinkronizációs kódsorozatot, és a harmadik szinkronizációs kódsorozat észlelésére adott válaszként kiolvassuk a meghatározott célú adatot.

Egy újabb nézőpont szerint a találmány kiolvasó berendezés adathordozóra rögzített meghatározott célú adatok kiolvasásához. Az adathordozónak van rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak. A kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak keret mezői, melyek mindegyikében második szinkronizációs kódsorozat van rögzítve az adott keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a harmadik szinkronizációs kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve. A harmadik szinkronizációs kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja. A kiolvasó berendezésnek van: észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, és kiolvasó része a meghatározott célú adat harmadik szinkronizációs kódsorozat észlelésére adott válaszként történő kiolvasásához.

Egy további nézőpont szerint a találmány rögzítő berendezés kiegészítő információk információt tároló adathordozóra való rögzítéséhez vagy az adathordozón lévő információk felülírásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adat egysége van, az előre meghatározott számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájthosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adat egységhez, továbbá harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején. A rögzítő berendezésnek van első észlelő része második adat

77.165/BT*-16 -*2003. 07. 23.

-17egységből való második szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, harmadik észlelő része a második adategységből való harmadik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez; valamint rögzítési időzítést kiszámító része (recording beginning timing) a kiegészítő rögzítés vagy felülírás időzítésének meghatározásához az első észlelő rész által szerzett észlelési eredmény és/vagy a harmadik észlelő rész által szerzett észlelési eredmény használatával.

Egy újabb nézőpont szerint a találmány kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk kiolvasásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adat egysége van, az előre meghatározott számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájthosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adat egységhez, továbbá harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején. A kiolvasó berendezésnek van első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat észleléséhez; harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez; valamint kiolvasási időzítést kiszámító része a kiolvasás időzítésének meghatározásához az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat és/vagy az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat használatával.

Egy további nézőpont szerint a találmány kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk kiolvasásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adat egysége van, az előre meghatározott számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájthosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adat egységhez, továbbá harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején. A kiolvasó berendezésnek van kvantáló (level-slicing) része az adathordozó olvasó jelének kvantálásával történő

77.165/BT*- 17 -*2003. 07. 23

-18kvantált adat előállításhoz; első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat kvantáló rész által előállított kvantált adatból való észleléséhez; harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat kvantált adatból való észleléséhez; valamint kvantáló mód kapcsoló része a kvantáló rész kvantálási módjának a legalább egy első keret mező egy meghatározott pozíciójában történő kapcsolásához, az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat és/vagy az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat használatával.

Egy újabb nézőpont szerint a találmány kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk kiolvasásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adat egysége van, az előre meghatározott számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájthosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adat egységhez, továbbá harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején. A kiolvasó berendezésnek van órajel előállító része a bitszinkronizációs órajel az adathordozóról olvasott jel használatával történő előállításához; első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat bitszinkronizációs órajel használatával történő észleléséhez; harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat bitszinkronizációs órajel használatával történő észleléséhez; valamint órajel kiolvasás mód kapcsoló része az órajel előállító rész órajel kiolvasási módjának a legalább egy első keret mező egy meghatározott pozíciójában történő kapcsolásához, az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat és/vagy az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat használatával.

Egy további nézőpont szerint a találmány rögzítő berendezés kiegészítő információk információt tároló adathordozóra való rögzítéséhez vagy az adathordozón lévő információk felülírásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége,

77.165/BT*-16 -*2003. 07. 23.

-19ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adat egysége van, az előre meghatározott számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájthosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adat egységhez, továbbá harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején. A rögzítő berendezésnek van első észlelő része második adategységből való második szinkronizációs kódsorozat észleléséhez; harmadik észlelő része a második adategységből való harmadik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez; negyedik észlelő része a második adategységből való ötödik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez; valamint rögzítési időzítést kiszámító része a kiegészítő rögzítés vagy felülírás időzítésének meghatározásához az első észlelő rész által szerzett észlelési eredmény és/vagy a harmadik észlelő rész által szerzett észlelési eredmény használatával.

Egy újabb nézőpont szerint a találmány kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk olvasásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adat egysége van, az előre meghatározott számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájthosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adat egységhez, egy harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején, továbbá egy ötödik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének végén. A kiolvasó berendezésnek van első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, negyedik észlelő része az ötödik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, valamint rögzítési időzítést kiszámító része a kiegészítő rögzítés vagy felülírás időzítésének meghatározásához az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat, az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat, és az olvasandó adatot szolgáltató má

77.165/BT*- 19 -*2003. 07. 23.

-20sodik adategység előtt lévő második adategység negyedik észlelő része által szerzett negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egyikének használatával.

Egy további nézőpont szerint a találmány kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk olvasásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adat egysége van, az előre meghatározott számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájthosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adat egységhez, harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején, és ötödik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének végén. A kiolvasó berendezésnek van kvantáló része az adathordozó olvasó jelének kvantálásával történő kvantált adat előállításhoz; első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat kvantáló rész által előállított kvantált adatból való észleléséhez; harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat kvantált adatból való észleléséhez; negyedik észlelő része az ötödik szinkronizációs kódsorozat kvantált adatból való észleléséhez; valamint kvantáló mód kapcsoló része a kvantáló rész kvantálási módjának a legalább egy első keret mező egy meghatározott pozíciójában történő kapcsolásához, az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat, az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat, és az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység negyedik észlelő része által szerzett negyedik szinkronizációs kódsorozat használatával.

Egy újabb nézőpont szerint a találmány kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk olvasásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adat egysége van, az előre meghatározott számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájthosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes

77.165/BT*· 20 -*2003. 07. 23.

-21 második adat egységhez, harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején és ötödik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének végén. A kiolvasó berendezésnek van órajel előállító része a bitszinkronizációs órajel az adathordozóról olvasott jel használatával történő előállításához; első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat bitszinkronizációs órajel használatával történő észleléséhez; harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat bitszinkronizációs órajel használatával történő észleléséhez; negyedik észlelő része az ötödik szinkronizációs kódsorozat bitszinkronizációs órajel használatával történő észleléséhez; valamint órajel kiolvasás mód kapcsoló része az órajel előállító rész órajel kiolvasási módjának a legalább egy első keret mező egy meghatározott pozíciójában történő kapcsolásához, az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat, az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat, és az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység negyedik észlelő része által szerzett negyedik szinkronizációs kódsorozat használatával.

A továbbiakban ismertetjük jelen találmány funkcióját.

A jelen találmány szerinti adathordozón a rögzítő mezőnek egy első mezője és egy második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőben rögzítjük a második szinkronizációs kódsorozatot és az adat legalább egy részét. A második mezőnek van egy mezője, amelybe a rögzítendő harmadik szinkronizációs kódsorozat és a negyedik szinkronizációs kódsorozat mező kerül. Egy ilyen adathordozón kiegészítő adatrögzítés történhet (összekapcsolás), amelynek kezdő pozíciójaként a negyedik szinkronizációs kódsorozat valamelyik pozícióját tekintjük. így a kiegészítő adatrögzítést nem abban a keret mezőben hajtjuk végre, amelyben a korábbi adatot rögzítettük. Ezért az adatrögzítés és adatkiolvasás stabilan végrehajtható még az adatrögzítés kezdő- és végpozícióin is.

Az 1. ábra a jelen találmány első példája szerinti 101 optikai lemez (adathordozó) felülnézete.

A 2. ábra a 101 optikai lemez 103 adatblokkjainak adatformátumát mutatja.

77.165/BT*- 21 *2003. 07. 23

-22A 3. ábrán a PA első szinkronizációs mezőben rögzítendő minta (PA minta) példája látható, amely különösen ajánlott a találmány első példájában.

A 4. ábrán a VFO második szinkronizációs mezőben rögzítendő minta (VFO minta) példája látható, amely különösen ajánlott a találmány első példájában.

Az 5. ábrán a VFO második szinkronizációs mezőben rögzítendő példa jellegű minta látható Tmin = 3 és Tmin = 2 esetén.

A 6. ábrán az SY harmadik szinkronizációs mezőben rögzítendő minta (SY minta) példája látható, amely különösen ajánlott a találmány első példájában.

A 7A. ábrán egy, a találmány első példájában szokásos keret mező (azaz a második keret mező) kezdő pozíciójának példa jellegű rögzítési mintája látható.

A 7B. ábrán egy, a találmány első példájában szokásos összekapcsolási keret mező (azaz az első keret mező) kezdő pozíciójának példa jellegű rögzítési mintája látható.

A 8. ábra a jelen találmány második példája szerinti 3101 optikai lemez (adathordozó) felülnézete.

A 9. ábrán a jelen találmány második példája szerinti 3101 optikai lemez adatformátumának példája látható.

A 10. ábrán a 3103 szektor (9. ábra) 26 keret mezője mindegyikének elején rögzített szinkronizációs kódsorozatok példái láthatók.

A 11. ábrán a jelen találmány második példájában szinkronizációs kódsorozatként használt példa jellegű minta látható.

A 12. ábrán a találmány második példájában szereplő SYO és SY minták egy konkrét példája látható.

A 13. ábrán a különböző típusú szinkronizációs kódsorozatok (minták) közötti kódtávolságok sematikus rajza látható.

A 14. ábrán az F0 keret mező példa jellegű belső szerkezete látható.

A 15. ábrán a jelen találmány második példájában szereplő SYO, SY és PA minták konkrét példái láthatók.

A 16. ábrán a jelen találmány második példájában szereplő SYO, SY és PA minták további konkrét példái láthatók.

A 17. ábrán a 3103 szektor (9. ábra) 26 keret mezője mindegyikének elején rögzített szinkronizációs kódsorozatok további példái láthatók.

77.165/BT*- 22 -*2003. 07. 23

-23- ··:> ·: ·: *:

A 18A - 18D. ábrákon látható példákban az egy szektoron belül levő második keret mezőkbe rögzítendő szinkronizációs kódsorozatok olyan sorrendben szerepelnek, amilyen sorrendben a szinkronizációs kódsorozatokat az optikai lemezre rögzítjük.

A 19A - 19C. ábrákon látható példákban az egy szektoron belül levő második keret mezőkbe rögzítendő szinkronizációs kódsorozatok olyan sorrendben szerepelnek, amilyen sorrendben a szinkronizációs kódsorozatokat az optikai lemezre rögzítjük.

A 20. ábrán látható további példában az egy szektoron belül levő második keret mezőkbe rögzítendő szinkronizációs kódsorozatok olyan sorrendben szerepelnek, amilyen sorrendben a szinkronizációs kódsorozatokat az optikai lemezre rögzítjük.

A 21. ábrán a 3103 szektor (9. ábra) 26 keret mezője mindegyikének elején rögzített szinkronizációs kódsorozatok további példái láthatók.

A 22A. - 22C. ábrákon látható példákban, amelyekben SYO, SY1, SY2 és SY3 típusú mintákat használunk, az egy szektoron belül levő második keret mezőkbe rögzítendő szinkronizációs kódsorozatok olyan sorrendben szerepelnek, amilyen sorrendben a szinkronizációs kódsorozatokat az optikai lemezre rögzítjük.

A 23. ábra a jelen találmány harmadik példája szerinti 401 optikai lemez felülnézete.

A 24. ábrán a jelen találmány harmadik példája szerinti 401 optikai lemez (23. ábra) 403 adatblokkjainak adatformátuma látható.

A 25. ábrán a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő minta (PS minta) példája látható, amely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában.

A 26. ábrán a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő minta (PS minta) további példája látható, amely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában.

A 27. ábrán a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő minta (PS minta) még egy további példája látható, amely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában.

A 28. ábrán a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő minta (PS minta) még egy további példája látható, amely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában.

A 29. ábrán a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő minta (PS min ta) még egy további példája látható, amely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában.

77.165/BT*- 23 -*2003. 07. 23.

-24A 30. ábrán a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő minta (PS minta) még egy további példája látható.

A 31. ábrán a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő minta (PS minta) még egy további példája látható.

A 32. ábra a jelen találmány negyedik példája szerinti 701 optikai lemez felülnézete.

A 33. ábrán a jelen találmány negyedik példája szerinti 701 optikai lemez 703 adatblokkjainak adatformátuma látható.

A 34A. és 34B. ábrákon a jelen találmány negyedik példája szerinti 801a első keret mező további példa jellegű szerkezetei láthatók.

A 35. ábra a jelen találmány ötödik példája szerinti 1001 optikai lemez felülnézete.

A 36. ábrán a jelen találmány ötödik példája szerinti 1001 optikai lemez 1004 csak olvasási mezőjében található 1003a adatblokkok adatformátuma látható.

A 37. ábrán a jelen találmány ötödik példája szerinti 1001 optikai lemez 1005 újraírható mezőjében található 1003b adatblokkok adatformátuma látható.

A 38. ábrán a jelen találmány hatodik példája szerinti 1710 információ rögzítő berendezés (rögzítő berendezés) felépítése látható.

A 39. ábrán az 1703 mintafelismerő és szinkronizációs rész belső felépítésének példája látható.

A 40. ábrán az 1703 mintafelismerő és szinkronizációs rész belső felépítésének további példája látható.

A 41. ábra a 3101 optikai lemez adatformátuma és a pozíció információ közötti kapcsolatot mutatja.

A 42. ábrán a jelen találmány hetedik példája szerinti 1810 információ kiolvasó berendezés (kiolvasó berendezés) felépítése látható.

A 43. ábrán az összekapcsolási keretnek megfelelő LF első keret mezőben illetve annak közelében rögzített adat kiolvasásához használt különböző időzítési jelek hullámformái láthatók.

A 44. ábrán egy szokásos DVD-RW adatformátuma látható az összekapcsolási pozícióban és annak közelében.

165/BT*- 24 -*2003. 07. 23.

-25A következőkben szemléletes példák segítségével és a csatolt rajzokra hivatkozva bemutatjuk a jelen találmányt. Ebben a leírásban a „eleje” és „vége” kifejezések az optikai lemez információs sávjain levő relatív pozíciókra utalnak. Annak az információs sávon levő zónának a pozíciójára, amelynél először rögzítjük vagy olvassuk ki az adatot a zóna „elejeként” (vagy a zónában rögzített adat elejeként) hivatkozunk, míg annak az információs sávon levő zónának a pozíciójára, amelynél utoljára rögzítünk vagy olvasunk ki adatot a zóna „végeként” (vagy a zónában rögzített adat végeként) hivatkozunk. Abban az esetben, amikor az információs sávok A és B mezőiben adatot rögzítünk vagy kiolvasunk előbb a B, majd a A mezőben, úgy az A mező a B mező „után”, és a B mező az A mező „előtt” van. Az, hogy egy mező egy másik mező „előtt” vagy „után” van, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a két mező szomszédos. Amikor A mező B mező előtt van és az A mező szomszédos a B mezővel, akkor azt mondjuk, hogy A mező közvetlenül követi a B mezőt.

Ebben a leírásban a „keret mező” kifejezés egy optikai lemez információs sávjának egy konkrét mezőjére utal. A keret mezőben előre meghatározott mennyiségű adatot és / vagy előre maghatározott mennyiségű kódsorozatot rögzítünk. A keret mezőben rögzített adatra vagy kódsorozatra „keret” néven hivatkozunk. Ebben a leírásban a „szektor” kifejezés szintén egy optikai lemez információs sávjának egy konkrét részére utal, amelynek fent említett keret mezői vannak.

(1. példa)

Az 1. ábrán a jelen találmány első példája szerinti 101 optikai lemez (adathordozó) felülnézete látható. A 101 optikai lemez rögzítési felületén 102 rögzítési sávot (rögzítési mezőt) alakítunk ki spirál alakban. A 102 rögzítési mezőt 103 adatblokkokra osztjuk. Más szavakkal, a 101 optikai lemez rögzítési felületén körkörös irányban folytonosan elhelyezkedő 103 adatblokkok alkotják a 102 információs sávot.

A 2. ábrán a 101 optikai lemez 103 adatblokkjainak adatformátuma látható. Ahogyan azt az ábra is mutatja, minden 103 adatblokk elején van 201 első keret mező, amely után 202 második keret mezők következnek. A 201 első keret mező és a 202 második keret mezők egy 103 adatblokkot alkotnak. A 2. ábrán a jobboldalon feltüntetett mező egy baloldalon feltüntetett mező után áll.

77.165/BT*- 25 -*2003. 07. 23.

-26így a 101 optikai lemez 102 információs sávjának számos 202 második keret mezője (amelyekre együttesen első mező néven hivatkozunk) és egy 201 első keret mezője (második mező) van, amelyek egy adatblokkot alkotnak.

A 201 első keret mezőnek, annak kezdeténél, van PA első szinkronizációs mezője, amelyet a VFO második szinkronizációs mező követ.

A 202 második keret mezőnek (keret mezőnek), annak kezdeténél, van SY harmadik szinkronizációs mezője, amelyet a DATA adatmező követ. Az SY harmadik szinkronizációs mezőbe a rögzítendő SY minta (második szinkronizációs kódsorozat) kerül. A DATA adatmező egy olyan mező, amelybe az adathordozón rögzítendő felhasználói adat legalább egy része kerül. Más szavakkal, a 202 második keret mezőnek (keret mezőnek) van egy olyan mezője, amelybe a rögzítendő SY minta (második szinkronizációs kódsorozat) és a felhasználói adat legalább egy része kerül.

Az alábbiakban ismertetjük az egyes mezők szerepét. Először is, a DATA adatmezőt a felhasználói adatokat tartalmazó adat bitfolyam rögzítésére használjuk. Az adat bitfolyam része a paritáskód, amellyel az adat olvasásakor esetleg bekövetkező hiba jelezhető illetve javítható. A paritáskód a felhasználói adatmezőtől különböző mező része. Az adat bitfolyamot nem egy az egyben bináris adatként rögzítjük, hanem rögzítés előtt modulációs rendszerrel átalakítjuk úgy, hogy megfeleljen az optikai lemez rögzítő és kiolvasó jelei karakterisztikájának.

Itt feltételezzük, hogy a transzformáció utáni adat bitfolyam egy d minimális futásra (minimális inverzió tartomány) és k maximális futásra (maximális inverzió tartomány) korlátozott kódsorozat, és a kódsorozatot úgy kapjuk meg, hogy a bemeneti adat bitfolyamot (m * i) bites egységekből álló blokkokra osztjuk, majd a bemeneti adat minden blokkját (n * i) bites egységekből álló blokkokká alakítjuk át. Ebben az esetben d és k, m és n továbbá i természetes számok, amelyek kielégítik a d < k, m < n illetve 1 <= i <= r egyenlőtlenségeket. Abban az esetben, ha r = 1, a transzformációs rendszerre uniform kódrendszerként (fixed length code system), ha r >= 1 (i több értéket vehet fel), akkor változó szóhosszúságú kódrendszerként hivatkozunk.

Ha egy kódsorozatot NRZ (Non Return to Zero) formátumban rögzítünk, a kódsorozat „1” bitje a rögzítő jelnek, míg a nulla futamok „0” bitjei üresjelnek felelnek meg. Optikai lemezen a rögzítő jeleket és az üresjeleket megkülönböztetjük a gödrök (pit) konvex vagy konkáv alakja illetve a rögzítési rétegbeli fázisváltozás miatt kiala77.165/BT*- 26 -*2003. 07. 23.

-27·!·· *··* *.·· ··· ♦!· kuló visszaverődési különbségek alapján. Amikor a kódsorozatot NRZI (Non Return to Zero Inverted) formátumban rögzítjük, a rögzítési állapot - az, hogy rögzítő jelet vagy üresjelet rögzítünk - akkor változik, ha az adat bitfolyamban „1” bit érkezik. Jelhossz rögzítés esetén az inverzió tartomány megfelel a rögzítő jel vagy az üresjel hosszának.

Feltételezve, hogy egy optikai lemez rögzítési rétegén kialakítható jelek méretének minimuma (erre a minimum értékre „jel egység” néven hivatkozunk) megegyezik NRZ rögzítés és NRZI rögzítés esetén, a legrövidebb kódhossz (az adat bitfolyam három bitje: 100) adatának rögzítéséhez NRZ rögzítés esetén három jel egységre, NRZI rögzítés esetén csak egy jel egységre van szükség. Hasonlóan, minimális d = 2 inverzió tartományú korlátozott futamhossz kódolás esetén az optikai lemez sávjában levő egységhosszra eső bitek száma NRZI rögzítés esetén nagyobb, mint NRZ rögzítés esetén. Azaz, NRZI rögzítéssel nagyobb adatrögzítési sűrűség érhető el, mint NRZ rögzítés esetén.

Jelen találmány első példájában a jelhossz rögzítést d = 2, k = 10, m = 8, n = 16 és r = 1 modulációs paraméterű korlátozott futamhossz kódolással segítségével valósítjuk meg. Más szavakkal, a 101 optikai lemez (1. ábra) DATA adatmezőjében rögzített adat bitfolyamban rögzítő jelek és üresjelek vannak, amelyek minimális hossza Tmin = 3 bit, maximális hossza Tmax = 11 bit.

A PA első szinkronizációs mező azonosítja a 201 első keret mező elejét és lehetőleg olyan rögzített mintája van, amelyik nem fordul elő a rögzítendő adat bitfolyamnak legalább a DATA adatmezőbe eső részében. Azzal, hogy a PA első szinkronizációs mezőbe olyan mintát rögzítünk, amelyik nem fordul elő a DATA adatmezőben, az adat bitfolyam olvasásakor a PA első szinkronizációs mező és a DATA adatmező könnyen megkülönböztethetőek.

A VFO második szinkronizációs mező az adatkiolvasó rendszerek stabil műveleteit valósítja meg a 103 adatblokkok olvasásakor. Adatkiolvasó rendszerekként hivatkozunk például a 103 adatblokkból olvasott RF (Radio Frequency - rádió frekvencia) kiolvasó jelet kvantáló részre és a kvantált adatból bitszinkronizációs órajelet előállító PLL (Phase Locked Loop - fáziszárt hurok) részre. Az adatkiolvasó rendszerek stabil műveleteinek megvalósítása érdekében a VFO második szinkronizációs mezőben rögzített minták ajánlott esetben megfelelnek az alábbi három feltételnek.

77.165/BT*- 27 *2003. 07. 23.

-28•7·· *··* «♦· *· ·ί· (1. feltétel) Az RF kiolvasó jelnek megfelelő amplitúdót és megfelelő S/N arányt (Signal to Noise ratio -jel/zaj arány) biztosítunk.

(2. feltétel) A rögzítő jel / üresjel közötti átváltások száma megfelelő.

(3. feltétel) A minta DSV (Digital Sum Value - digitális összeg értéke) értéke annyira közel van nullához, amennyire csak lehet.

Az első feltételre azért van szükség, hogy az RF kiolvasó jelből megfelelően nyerjük ki a kvantált adatot. Amikor az RF kiolvasó jel amplitúdója túl kicsi vagy az S/N aránya túl alacsony, akkor a jel nem megfelelően kvantált vagy a jelet az adatkiolvasó rendszerek zaja miatt rossz adattá kvantáljuk.

A második feltételre azért van szükség, hogy a kvantált adatból gyorsan és stabilan állíthassuk elő a bitszinkronizációs órajelet. Amikor az órajel frekvenciát/fázist a VFO második szinkronizációs mezőben levő PLL rész zárja, akkor a rögzítő jel / üresjel átváltások számának növekedésével a frekvencia/fázis összehasonlításhoz szükséges információ egyre gyakrabban szerezhető meg. így az órajel frekvencia/fázis gyorsabban zárható. Amikor a rögzítő jel / üresjel átváltások száma túl kicsi, a frekvencia/fázis összehasonlításhoz szükséges információ nem szerezhető meg. Ennek eredményeként az órajel frekvencia/fázis egyre lassabban vagy bizonytalanabbul zárható.

A harmadik feltételre azért van szükség, hogy stabilan kvantálhassuk az RF kiolvasó jelet. Abban az esetben ha - általában kvantáló rendszerként alkalmazott - DC visszacsatolásos (direct current feedback, egyenáramú visszacsatolásos) rendszert használunk (a kvantálás utáni adat DC komponensével a kvantálást visszacsatolással vezéreljük), amikor a minta DSV értéke jelentősen ingadozik vagy szóródik akkor a kvantálási szint jelentősen ingadozik vagy jelentősen elmozdul az RF kiolvasó jel közepéhez képest. Ennek eredményeként a kvantált adat nem szerezhető meg stabilan. A DC visszacsatolásos rendszer szempontjából ajánlott, hogy a minta DSV értéke annyira közel legyen a nullához, amennyire csak lehet.

Az SY harmadik szinkronizációs mező azonosítja az összes 202 második keret mező elejét. Ahogyan a 201 első keret mező elejét azonosító PA első szinkronizációs mezőnél, itt is ajánlott, hogy az SY harmadik szinkronizációs mezőnek olyan rögzített mintája legyen, amelyik nem fordul elő a rögzítendő adat bitfolyamnak legalább a DATA adatmezőbe eső részében. Azzal, hogy az SY harmadik szinkronizációs mezőbe

77.165/BT*- 28 *2003. 07. 23.

-29·:·· ···· ··· ·*♦ *:♦ olyan mintát rögzítünk, amelyik nem fordul elő a DATA adatmezőben, az adat bitfolyam olvasásakor az SY harmadik szinkronizációs mező és a DATA adatmező könynyen megkülönböztethetőek.

A 3. ábrán a PA első szinkronizációs mezőben rögzítendő minta (PA minta) példája látható, amely különösen ajánlott a találmány első példájában. A 3. ábrán bemutatott minta jellegzetessége, hogy a mintában egy 14 csatorna bit (14T) hosszú rögzítő jel vagy üresjel van, és ez (Tmax + 3). Az első példában - a fent leírtak szerint - a DATA adatmezőben rögzítendő adatfolyam Tmax maximális rögzítő / üresjel hossza 11 csatorna bit (11T), ami három bittel eltér a PA első szinkronizációs mezőben levő 14T-től. Még akkor is, ha a kiolvasás során keletkezett zaj hatására egy csatorna bit éle eltolódik (edge shift) és ezért az első szinkronizációs mező 14T rögzítő jele (vagy 14T üresjele) 13 csatorna bitre rövidül és a DATA adatmező 11T rögzítő jele (vagy 11T üresjele) 12 csatorna bitre nyúlik, még akkor is egy csatorna bites különbség van az első szinkronizációs mező és a DATA adatmező rögzítő (vagy üres) jelei között. így, egy bit élének eltolódása esetén is elegendő hibahatárt biztosítunk, hogy megelőzzük azt, hogy a DATA adatmező 11T mintáját hibásan a PA első szinkronizációs mező mintájaként azonosítsuk. Ebben a megközelítésben a PA mintát arra használjuk, hogy azonosítsuk a következő VFO minta elejét.

A 3. ábrán látható példában a 14T rögzítő / üresjel után közvetlenül 4T üres / rögzítő jelet helyezünk el. A 103 adatblokkban levő adat olvasásakor a (14T + 4T)-t észlelési mintaként használva a hibás észlelés valószínűsége csökken a 14T észlelési mintaként történő használatához képest. Ha nem csak (14T + 4T)-t, hanem (15T + 3T)t vagy (13T + 5T)-t adjuk hozzá az észlelési mintához, elkerülhetjük azt, hogy nem észleljük a 14T-t még akkor is, ha a 14T végén eltolódik egy él, továbbá a hibás észlelés valószínűsége továbbra is olyan kicsi marad, amilyen csak lehetséges.

így a PA minta könnyen megkülönböztethető az utána következő VFO mintától vagy bármilyen más, a DATA adatmezőben rögzített mintától. A PA mintát észlelő kiolvasó vagy rögzítő berendezés által lehetővé válik, hogy meghatározzuk a PA minta előtti adatblokk DATA adatmezőjének végét illetve megjósoljuk a PA minta után következő VFO második szinkronizációs mező vagy a VFO második szinkronizációs mező utáni adatblokk kezdetét. Később, a hatodik és hetedik példákban ismertetünk olyan konkrét példákat, amelyekben az első szinkronizációs mezőben rögzített PA mintát

77.165/BT*- 29 -*2003. 07 23.

-30·*·« ·>·* Í*· w· ·ί· használjuk a kiolvasás vagy a rögzítés vezérléséhez. A PA minta az első keret mező (második mező) elejét jelöli.

A 3. ábrán a PA első szinkronizációs mezőben levő minta, NRZ formátumban, {10010010010001000000000000010001}. Ha a (14T + 4T) elé közvetlenül a (3T + 3T + 3T + 4T) sorozatot illesztjük úgy, hogy - mint a modulációs kód esetén - teljesítjük a d = 2 és k = 10 (a nulla futam, azaz az egymás után következő „0”-k hosszának korlátja) futamhossz korlátokat, egy összesen 32 csatorna bit (azaz 2 bájt) hosszúságú mintát kapunk. Ajánlott, hogy a 14T előtti sorozat is teljesítse a modulációs kódra érvényes korlátozásokat, de a találmány nem korlátozódik csak erre az esetre. A PA első szinkronizációs mező mintája nem korlátozódik egy adott mintára hanem több minta közül kiválasztható. Például több különböző nulla futamú (folytonos „0” bitek száma) mintát készítünk elő a minta elején. A több minta közül egyet választunk ki, így a kiválasztott minta teljesíti a modulációs kód futamhossz korlátjait, amikor azt hozzákapcsoljuk a közvetlenül előtte levő bájt modulációjából kapott nulla futamhoz (utolsó nulla futam). Egy másik megoldás szerint a mintákhoz különböző DSV értékek tartoznak és egy mintát úgy választunk ki, hogy a kiválasztás utáni DSV érték minimális legyen. A kiválasztás utáni DSV érték a kiválasztott mintát közvetlenül megelőző sorozat DSV értékének és a kiválasztott minta DSV értékének összege.

A 4. ábrán a VFO második szinkronizációs mezőben rögzítendő minta (VFO minta) példája látható, amely különösen ajánlott a találmány első példájában. A 4. ábrán bemutatott minta jellegzetessége, hogy a mintában egy négy csatorna bitből álló rögzítési jel és üresjel ismétlődő sorozatok vannak. A 4. ábrán látható minta teljesíti a korábban ismertetett három feltételt.

A 4T egyszeri hosszúságú (single length) minta megfelelő amplitúdót biztosít az RF kiolvasó jel számára (első feltétel). A legnagyobb számú rögzítési / üresjel átváltást tartalmazó minta egy három csatorna bit egyszeri hosszúságú minta (minimum hossz), de a 4T egyszeri hosszúságú minta előnyösebb az alábbi megfontolások miatt. A nagysűrűségű adatrögzítésre képes optikai lemez rögzítési és kiolvasási karakterisztikáiban a minimális hosszúsági bittel rendelkező RF kiolvasó jel amplitúdója általában jelentősen kisebb, mint hosszabb rögzítési / üresjel esetén. Ezért három csatorna bit hosszúsággal nem valósítható meg stabilan kvantált RF kiolvasó jel. Ezért 4T egyszeri hosz77 165/BT*- 30 *2003. 07. 23.

-31,;λ ·'? .:. J. .:.

szúságú minta ajánlott az első és második feltételek teljesítéséhez. Mivel egy 4T egyszeri hosszúságú mintára DSV = 0 elérhető, a minta teljesíti a harmadik feltételt is.

A VFO második szinkronizációs mezőben rögzítendő minta nem korlátozódik a 4T egyszeri hosszúságú mintákra. Ajánlott, hogy a rögzítendő minta teljesítse a három feltételt, de a feltételek az optikai lemez rögzítési és kiolvasási karakterisztikájának megfelelően prioritási szintekkel is teljesíthetőek. Például olyan optikai lemez esetén, amely megfelelő amplitúdót biztosít az RF kiolvasó jel számára (első feltétel) és amelynél a rögzítő jel vagy üresjel minimális hossza 3T, ismétlődő, 3T rögzítő / üresjelből álló mintát használhatunk. így a rögzítési / üresjel átváltások száma növelhető (második feltétel) a 4T egyszeri hosszúságú mintához képest. Ilyen módon a második feltétel prioritása nagyobb, mint az első feltételé, és így az adat PLL gyorsabban zárható. Egy másik esetben, olyan optikai lemez esetén, amely nem biztosít megfelelő amplitúdót az RF kiolvasó jel számára még akkor sem, ha 4T egyszeri hosszúságú mintát használ, 5T rögzítő / üresjelből álló ismétlődő minta használható. Ebben az esetben az első feltétel prioritása nagyobb, mint a második feltételé; azaz annak ellenére, hogy a rögzítési / üresjel átváltások száma csökken a 4T egyszeri hosszúságú minta használatához képest, a kvantálás pontossága javítható.

Az 5. ábrán a VFO második szinkronizációs mezőben rögzítendő példa jellegű minta látható Tmin = 3 és Tmin = 2 esetén. Az 5. ábrán látható példában Tmin = 3 esetén 4T rögzítő és üresjelből álló ismétlődő mintát; Tmin = 2 esetén 3T rögzítő és üresjelből álló ismétlődő mintát használunk.

így a (Tmin + 1) csatorna bit egyszeri hosszúságú minta megfelelő amplitúdót biztosít az RF kiolvasó jelnek és így teljesíti az első feltételt.

Ha 8/16 modulációs rendszert használunk, Tmin = 3 és 1 bájt = 16 csatorna bit. Ezért egy bájt alatt a 4T rögzítő vagy üresjeleket négyszer ismételjük. Mivel a VFO második szinkronizációs mező hossza az első példában 91 bájt, a 4T rögzítő vagy üresjeleket 364-szer (= 91 * 4) ismételjük.

A 8/16 modulációs rendszer olyan rendszer, amely a 8 bites bináris adatot 16 csatorna bites kódszóvá alakítja át. A 8/16 modulációs rendszerről részletesen ír például a 8-31100 számú Nyílt (laid-open) Japán Publikáció. A 8/16 modulációs rendszerben transzformációs táblákat rendelünk a 8 bites, moduláció előtti adathoz és a transzformációs táblákat úgy kapcsoljuk (switch), hogy a 8 bites, moduláció előtti adatot

77.165/BT*- 31 *2003. 07. 23

-32olyan kóddá alakítsuk át, amelynek olyan kevés alacsony frekvenciás összetevője van, amilyen kevés csak lehet. A transzformációs táblákat úgy kapcsoljuk, hogy a kódsorozat DSV abszolút értékének minimalizálása közben teljesítjük a minimális inverzió tartomány d = 2 és a maximális inverzió tartomány k = 11 feltételeket.

A 6. ábrán az SY harmadik szinkronizációs mezőben rögzítendő minta (SY minta) példája látható, amely különösen ajánlott a találmány első példájában. A 6. ábrán látható SY minta jellegzetessége, hogy a mintában van 14 csatornabit (14T) hosszú rögzítő jel vagy üresjel, és ez (Tmax + 3). A DATA adatmezőben rögzítendő adatfolyam Tmax maximális rögzítő / üresjel hossza 11 csatorna bit (11T), ami három bittel eltér a 14T hosszúságtól. így egy bit élének eltolódása esetén is elegendő hibahatárt biztosítunk annak megelőzésére, hogy a DATA adatmező 11T mintáját hibásan az SY harmadik szinkronizációs mező mintájaként azonosítsuk, hasonlóan a PA első szinkronizációs mezőben rögzítendő mintánál leírtakhoz. Ebben a megközelítésben az SY mintát arra használjuk, hogy azonosítsuk (vagy jelöljük) a 202 második keret mező elejét.

A következőkben a jelen találmány első példájában ismertetjük a 101 optikai lemez 102 információs sávjában az abszolút pozíciót (amelyre ezentúl „címként” hivatkozunk) felismerő eljárást. Annak érdekében, hogy a rögzítésre alkalmas optikai lemezen egy előre meghatározott címen rögzítsük az adatot, az adatrögzítés előtt egy rögzítő berendezésnek információt kell kiolvasnia az előre meghatározott címről és meg kell keresnie a rögzítendő adat pozícióját. Ahhoz, hogy cím információt szerezzünk egy olyan mezőben, amelyben még nem rögzítettünk adatot, a cím információt előre formáznunk kell. Egy példa jellegű előformázási technika szerint a cím információt a rögzítési felület konvex és konkáv részei segítségével meghatározott előgödrökkel (pre-pits) vagy meander (kanyargás) eljárással jelöljük, melyben kialakítjuk a 102 információ sávokat kialakító barázdákat.

Jelen találmányban a 101 optikai lemezben bármilyen, a cím információt megszerző technika használható. Ha a leírás mást nem ír, minden adatblokkhoz saját cím információ tartozik, és a cím információt az adatblokkok a 102 információ sáv meghatározott részének elérésével szerzik meg.

Ismét a 2. ábrára hivatkozva ismertetjük a fent leírt adatformátumú 101 optikai lemezhez (1. ábra) tartozó adatrögzítési eljárást. A 101 optikai lemezre az adatot az

77.165/BT*- 32 -*2003. 07. 23.

-33 *»«*·< *♦ ·»·»♦ *· * 4. ·» ·!· alapegységként használt 103 adatblokkok segítségével rögzítjük. A 201 első keret mező VFO második szinkronizációs mezőjében kezdődik és fejeződik be az adatrögzítések sorozata. Itt a kiegészítő adat rögzítő pozícióval rendelkező 201 első keret mezőre „összekapcsolási keret mező” néven hivatkozunk.

Amikor az adatrögzítések sorozatának végpozíciójától kezdve kiegészítő adatot rögzítünk, a kiegészítő adatrögzítés kezdő és végpozícióját mindig úgy határozzuk meg, hogy, hogy az S <= E egyenlőtlenséget teljesítik a következő feltételek. A kiegészítő adatrögzítés kezdő pozíciója a 201 első keret mező VFO második szinkronizációs mezőjének S. bájtja, amely összekapcsolási keret mező (ahol „S” egy, a VFO második szinkronizációs mező hosszát jelölő bájtok számánál kisebb racionális szám). A kiegészítő adatrögzítés végpozíciója a 201 első keret mező VFO második szinkronizációs mezőjének E. bájtja (ahol „E” egy, a VFO második szinkronizációs mező hosszát jelölő bájtok számánál kisebb racionális szám). Ha így határozzuk meg a kiegészítő adatrögzítés kezdő és végpozícióját, akkor abban a részben, amelyben a kiegészítő adatot rögzítjük, nem marad olyan mező, amelyhez nincsen minta (VFO minta) rögzítve. Ha egy mező rögzített VFO minta nélkül marad, előfordulhat az a nem kívánt eset, hogy a kiolvasó rendszerek nem megfelelően zártak.

Az S és E közötti különbséget ajánlott esetben a meghajtó berendezés (driving apparatus) különféle ingadozási hibatényezőinek figyelembevételével határozzuk meg. Abban az ideális esteben amikor az ingadozás hiba nulla, az (S - E)-ből kapott számú bájtot ugyanabban a mezőben rögzítjük amikor az adatrögzítés befejeződik és szintén amikor az adatrögzítés kezdődik. Ezért az ebben a mezőben korábban rögzített adatot felülírjuk a jelenleg rögzített adattal. Ezért ajánlott az (S - E)-ből kapott bájtok számát úgy beállítani, hogy az ne legyen kisebb az ingadozási hibatényező felső korlátjánál. Ilyenkor még maximális ingadozás hiba esetén is végezhetünk kiegészítő adatrögzítést úgy, hogy nem marad rögzített VFO minta nélküli mező.

Ha a 101 optikai lemez újraírható optikai lemez amelyet fázisváltás rögzítő (phase change recording) vagy hasonló anyagból alakítottunk ki, az ugyanabban a pozícióban történő nagy számú kiegészítő adatrögzítés a rögzítési réteg minőségének romlását okozhatja. Ahhoz, hogy minimalizáljuk a rögzítési réteg romlását, és ugyanakkor javítsuk is az újraírhatóságot (ugyanazon sávon történő adatrögzítések számának növelése), minden adatrögzítés alkalmával az adatrögzítés kezdő és végpozíciója egy

77.165/BT*- 33 -*2003 07 23

-34·♦»· előre meghatározott tartományon belül véletlenszerűen változhat. Ilyen esetben nem szükséges, hogy a 201 első keret mező bájtokban mért hossza rögzített legyen. Ez azért van, mert a VFO második szinkronizációs mező hossza az adatrögzítés kezdő és végpozíciójának változása miatt változik. Azt, hogy az adatrögzítés kezdő és végpozíciója mennyire változhat meg, ajánlott a VFO második szinkronizációs mező, a kiolvasó rendszerek zárásához szükséges idő, a rögzítő réteg minőségromlásának jelleggörbéje és hasonló jellemzők alapján meghatározni.

A jelen találmány szerint a keret mező, amelyben a kiegészítő adatrögzítés kezdődik - azaz a összekapcsolási keret mező - a 201 első keret mező amelynek nincs DATA adatmezője. Ezért még a kiegészítő adatrögzítés során sem lép fel folytonossági hiba. Ennek megfelelően kiküszöböltük annak lehetőségét, hogy a kiegészítő adatot nem olvassuk és ennek eredményeként elveszik a keret mezőben rögzített adat. A hagyományos optikai lemezzel összehasonlítva - amelynél az összekapcsolást a DATA adatmezőben hajtjuk végre (a kiegészítő adatot a DATA adatmezőben rögzítjük) - a kiegészítő adatban levő olvasási hibahatár jelentősen javítható. Ennek eredményeképpen stabil adatrögzítést és adat kiolvasást hajthatunk végre még az adatrögzítés kezdő és végpozícióiban is.

Ahogyan az a 2. ábrán is látható, a rögzítő berendezés a következő módon rögzíti az adatot a 101 optikai lemezre. Először, a 2. ábrán látható 2102 rögzítés kezdete VFO részt (a stabil adat kiolvasáshoz szükséges első szinkronizációs kódsorozatot) először a 102 információ sávon az 201 első keret mezőben (harmadik mező), majd a legalább egy 202 második keret mezőben rögzítjük. Hasonlóan rögzítjük azt a mezőt (első mező), amelyben legalább egy második keret a 201 első keret mező (harmadik mező) után helyezkedik el. A 201 első keret mezőben (harmadik mező) van egy olyan mező, amelybe a 2102 rögzítés kezdete VFO részt rögzítjük.

A 202 második keret mezőben levő SY minta (második szinkronizációs kódsorozat) segítségével azonosítjuk a 202 második keret mező elejét és a rögzítendő adat (a DATA adatmezőben rögzítendő adat) legalább egy részét. Abban az esetben, ha a 101 optikai lemezen rögzítendő adat több 103 adatblokknak felel meg, a 201 első keret mezőt két szomszédos 103 adatblokk határán biztosítjuk úgy, hogy rögzítjük a PA és a VFO mintákat. Amikor a 101 optikai lemezen befejeződik az adatrögzítés, a legalább egy 202 második keret mező után egy PA mintát (harmadik szinkronizációs kódsoroza77.165/BT*- 34 *2003. 07. 23.

tot) rögzítünk. Ezután rögzítjük a 2. ábrán látható 2101 rögzítés vége VFO részt (a stabil adat kiolvasáshoz szükséges negyedik szinkronizációs kódsorozatot). A PA mintát és a 2101 rögzítés vége VFO részt a 201 első keret mezőben (második mező) rögzítjük. Az első mező után elhelyezett 201 első keret mező (második mező) különbözik attól a 201 első keret mezőtől (harmadik mező) amelyikben a 2102 rögzítés kezdete VFO részt rögzítettük. A 201 első keret mezőben (második mező) van egy mező, amelybe a PA mintát (harmadik szinkronizációs kódsorozatot) és a 2101 rögzítés vége VFO mezőt (negyedik mezőt) rögzítjük.

A kiegészítő rögzítés kezdő pozíciójának véletlenszerű megváltoztatásához a 2. ábrán a VFO mintában látható 2102 rögzítés kezdete VFO rész (a stabil adat kiolvasáshoz szükséges első szinkronizációs kódsorozat) hossza véletlen módon állítható be. A kiegészítő rögzítés végpozíciójának véletlenszerű megváltoztatásához a 2. ábrán a VFO mintában látható 2101 rögzítés vége VFO rész (a stabil adat kiolvasáshoz szükséges negyedik szinkronizációs kódsorozat) hossza véletlen módon állítható be. Amikor a rögzítés kezdő vagy a végpozíciója véletlenszerűen változik, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a 2101 rögzítés vége VFO rész vagy a 2102 rögzítés kezdete VFO rész hossza is véletlenszerűen változik. A fent leírtak szerint az adatrögzítés pozíciója a formázás előtti cím információ segítségével megállapítható függetlenül attól, hogy az adatrögzítés megtörtént-e már vagy nem. Hasonlóan, a rögzítés kezdő vagy végpozíciója véletlenszerűen változtatható a 101 optikai lemezen levő abszolút pozícióhoz képest, amelyet a cím információ kiolvasásával szerezhetünk meg. Ebben az esetben ajánlott, hogy a 2101 rögzítés vége VFO rész végét a 2102 rögzítés kezdete VFO rész eleje után helyezzük el.

A fent ismertetettek szerint a kiegészítő adatrögzítés kezdő és végpozícióját mindig úgy határozzuk meg, hogy teljesüljön az S <= E egyenlőtlenség. Ezért a 2101 rögzítés vége VFO résznek (a 101 optikai lemezen már rögzített, negyedik szinkronizációs kódsorozat) legalább egy részét felülírjuk a 2102 rögzítés eleje VFO résszel (kiegészítő adatrögzítés során a VFO minta első szinkronizációs kódsorozatával).

A fent leírtaknak megfelelően a jelen találmányhoz tartozó első példában a rögzítés és kiolvasás minimális egységeként tekintett adatblokk elején első keret mező, az első keret mező mellett pedig közvetlenül következő keret mező van. Az első keret

77.165/BT*- 35 *2003. 07 23

-36,-. .··. ,: J ,;

*· · 1 Λ

-4, r»» Μ« mezőnek van PA első szinkronizációs mezője és VFO második szinkronizációs mezője. A második keret mezőnek van SY harmadik szinkronizációs mezője és adatrögzítésre alkalmas DATA adatmezője. Ilyen felépítés mellett az adatrögzítés (összekapcsolás) kezdetét / befejezését az első keret mező (összekapcsolási keret mező) második szinkronizációs mezőjében (VFO) hajtjuk végre. Az adatrögzítés számos ingadozási tényezője kiszűrhető a VFO második szinkronizációs mezőben, így a stabil adatrögzítés és -kiolvasás mindig biztosítható. Az ehhez szükséges adminisztrációs többlet (overhead) alacsony, alig több, mint egy keret adatblokkonként.

A jelen találmánynak megfelelően nem feltétlenül szükséges, hogy pontosan egy csatorna bitnél kisebbre állítsuk be a pozíciós pontosságot (positioning accuracy). Ezért tervezhetünk egyszerű meghajtó berendezést, így csökkentve a meghajtó berendezés előállítási költségét.

A 7A. ábrán egy szokásos keret mező (azaz a 202 második keret mező) kezdő pozíciójának példa jellegű rögzítési mintája, a 7B. ábrán egy összekapcsolási keret mező (azaz a 201 első keret mező) kezdő pozíciójának példa jellegű rögzítési mintája látható a jelen találmányhoz tartozó első példa szerint. A 7A. és 7B. ábrákon látható példákat az adatmező d = 1, k = 9 paraméterű korlátozott futamhossz kódolással és n/m = 1.5 modulációval kaptuk.

A 7A. ábrán a szokásos keret mező kezdő pozíciója a 202 második keret mező (2. ábra) kezdetének felel meg a jelen találmány első példájához tartozó adat formátum szerint. A 202 második keret mező elején van a két bájt (azaz 24 csatorna bit) hosszúságú SY harmadik szinkronizációs mező. A DATA adatmező a harmadik bájnál kezdődik. Az SY harmadik szinkronizációs mező SY mintájában az aláhúzott „10000000000001001” részminta megfelel egy d = 1, k = 9 paraméterű korlátozott futamhossz kódolás (Tmax + 3)*(Tmin + 1) mintájának. Az SY minta elején levő „YYYYYY”-t ajánlott esetben úgy határozzuk meg, hogy az őt közvetlenül megelőző DATA adatmezőt figyelembe véve teljesítse a d = 1, k = 9 futamhossz korlátokat.

A 7B. ábrán az összekapcsolási keret mező kezdő pozíciója a 201 első keret mező kezdetének felel meg a jelen találmány első példájához tartozó adat formátum szerint. A 201 első keret mező elején van a két bájt (azaz 24 csatorna bit) hosszúságú PA első szinkronizációs mező. A VFO második szinkronizációs mező a harmadik bájnál kezdődik. A PA első szinkronizációs mezőben és a VFO második szinkronizációs me77.165/BT*- 36 *2003. 07. 23.

-37zőben az aláhúzott „10000000000001000001” részminta megfelel egy d = 1, k = 9 paraméterű korlátozott fütamhossz kódolás (Tmax + 3)*(Tmin + 4) mintájának. Az öszszekapcsolási keret mező konkrét mintája - azaz a ((Tmax + 3)*(Tmin + 1)) minta - és a szokásos keret mező konkrét mintája - azaz a ((Tmax + 3)*(Tmin + 4)) minta - közötti összefüggés az, hogy a kezdő pozíció és a (Tmax + 3 ) kezdő pozíció közötti távolság (8 csatorna bit) ugyanaz, valamint a (Tmax + 3) végpozíció megegyezik.

A 7B. ábrán az „YYYYYY”-t ajánlott esetben úgy határozzuk meg, hogy az őt közvetlenül megelőző DATA adatmezőt figyelembe véve teljesítse a d = 1, k = 9 futamhossz korlátokat. A 7B. ábrán látható „YYYYYY” megegyezhet a 7A. ábra SY mintájában levő „YYYYYY”-nal. A PA minta és az SY minta közötti kódtávolság még ebben az esetben is három marad, hiszen az SY mintában közvetlenül a (Tmax + 3) után következő minta (Tmin +1), míg a PA mintában a (Tmax + 3) után következő minta (Tmin + 4).

Ennek megfelelően még akkor is, ha például az SY minta és a PA minta két bájt hosszú és ebben a két bájt hosszban a (Tmax + 3) esetén számos típusú minta nem alakítható ki a (Tmax + 3) utáni, a hosszuk alapján megkülönböztethető minták típusainak száma növelhető. így tovább nő a minta-használati szabadság.

Ha a minta-használat szabadsága nő, lehetőség nyílik az SY vagy PA mintaként használható minta típusok számának növelésére úgy, hogy a kódtávolság kettőnél nem kisebb marad, azaz a kódtávolság háromra vagy többre növelhető míg az SY vagy PA mintaként használható minta típusok száma állandó marad.

A 201 első keret mező és a 202 második keret mező bájtokban mért hosszáról, továbbá a 103 adatblokkokban levő 202 második keret mezők számáról írunk a következő példában.

Ajánlott, hogy a 201 első keret mező bájtokban mért hossza és a 202 második keret mező bájtokban mért hossza megegyezzen, vagy a mezők egyikének bájtokban mért hossza legyen a másik mező bájtokban mért hosszának egész számú többszöröse. Azzal, hogy a 201 első keret mező vagy a 202 második keret mező hosszát úgy határozzuk meg, hogy az a másik hosszának egész számú többszöröse legyen, lehetővé válik, hogy egy rögzítő / kiolvasó berendezés ugyanazon áramköreit használjuk (időzítő áramkörök és hasonlók), például a keret mezőkben történő adat előállítására adatrögzítés, vagy keret toldásra (interpolation) a keret mezőkben történő adat kiolvasás esetén.

77.165/BT*- 37 *2003. 07. 23.

-38így csökkenthető a rögzítő / kiolvasó berendezés mérete és költsége is. A jelen találmány első példájában a 201 első keret mező és a 202 második keret mező hossza 93 bájt. Egy másik megoldás szerint a 201 első keret mező hossza a 202 második keret mező hosszának egész számú többszöröse.

Ha a 201 első keret mező hossza 93 bájt, a 3. ábrán látható mintát a PA első szinkronizációs mezőben, a 4. ábrán látható mintát pedig a VFO második szinkronizációs mezőben helyezzük el, a PA első szinkronizációs mező hossza két bájt, a VFO második szinkronizációs mező hossza 91 bájt lesz. Ekkor a VFO második szinkronizációs mezőben levő, 4T rögzítő vagy üresjelet tartalmazó minta 182-ször ismétlődik.

A jelen találmány első példájában a 103 adatblokkokban levő 202 második keret mezők száma 208. Ez a szám meghatározza a 201 első keret mező beszúrásának gyakoriságát és a 103 adatblokk adatméretét (data size). Ha ez a szám nagy, a DATA adatmezővel nem rendelkező 201 első adatmező által okozott overhead (a formátum redundáns része) kicsi, így a 101 optikai lemez tárolási kapacitása nagyobbnak tűnik. Azonban ez a nagy szám kisméretű adatok kezelésekor a 103 adatblokkok méretének növekedése miatt előnytelenné válhat.

Ahogyan azt a 2. ábra is mutatja, egy ECC blokk négy folytonos 103 adatblokkból áll. Ebben az esetben a 202 második keret mezők száma egy ECC blokkban 208 * 4 = 832. Az ECC blokk definíció szerint egy hibajavító kód kódolási egysége. Például abban az esetben, amikor egy ismert Reed-Solomon kódból hibajavító kód létrehozása céljából kétdimenziós ismert szorzatkódot alakítunk ki, az ECC blokk a szorzatkód egysége. Ahol az SY harmadik szinkronizációs mező hossza két bájt, ott a DATA adatmezők mérete egy ECC blokkban összesen 91 * 832 = 75712 bájt. A jelen találmány első példájában a 75712 bájtból 65536 bájt felhasználói adat, míg a maradék bájtokat redundáns adatok, például hibajavítás, ID blokk azonosító és hasonló adatok tárolására használjuk.

Az adatrögzítések sorozata alapegységeként tekintett egész számú adatblokk hibajavító kódját előállító ECC blokk létrehozásának hatására a meghajtó berendezésben (rögzítő vagy kiolvasó berendezésben) könnyebbé válik a rögzített adat kezelése. Jelen találmány első példájában egy ECC blokk négy adatblokkból áll, de a találmány nem korlátozódik csak erre a megoldásra. Hasonló hatást érünk el akkor is, ha megváltoztat

77.165/BT*- 38 *2003. 07. 23.

-39juk az egy ECC blokkban levő adatblokkok számát. Például egy ECC blokknak egy adatblokkja is lehet. Mindazonáltal az első példában az egy ECC blokkban levő adatblokkok számára nyilvánvalóan van egy felső korlát, hiszen minden adatblokk vezető keret mezője a 201 első keret mező (azaz redundáns adat), amelynek nincsen DATA adatmezője. Az egy ECC blokkban levő adatblokkok számát a meghajtó berendezés hibajavító képességének és az overhead-nek a figyelembe vételével lehetőleg úgy határozzuk meg, hogy az érték megfeleljen a 101 optikai lemez használatának, a meghajtó berendezés teljesítményének és más feltételeknek.

Az SY harmadik szinkronizációs mezőben rögzített mintának nem kell azonosnak lennie a 202 második keret mezővel. Például az 103 adatblokkok 201 első keret mezője után következő 202 második keret mezőnek egy konkrét, a másik 202 második keret mezőben rögzített mintától különböző mintája lehet. így a fent említett konkrét mintát a meghajtó berendezés azonosíthatja. Ezért a 103 adatblokkokban levő első DATA adatmező nagyobb pontossággal észlelhető, ami növeli a meghajtó berendezés megbízhatóságát. A következőkben ismertetett második példában a 202 második keret mezők valamelyikének elején rögzített SY minta különbözik a többi 202 második keret mező elején rögzített SY mintától.

Az első példában az első keret mezőnek (első és harmadik mező) van PA első szinkronizációs mezője és VFO második szinkronizációs mezője, de az első keret mezőben lehetnek más szinkronizációs kódsorozatok vagy adat bitfolyamok is.

(2. példa)

A 8. ábrán a jelen találmány második példája szerinti 3101 optikai lemez (adathordozó) felülnézete látható. Ahogyan azt a 8. ábra mutatja, a 3101 optikai lemez rögzítési felületén a 3102 rögzítési sávot (rögzítési mező) spirál alakban alakítjuk ki. A 3102 rögzítési mezőt 301 adatblokkokra osztjuk. Más szavakkal, a 3101 optikai lemez rögzítési felületén körkörös irányban folytonosan elhelyezkedő 301 adatblokkok alkotják a 3102 információs sávot.

A 9. ábrán a jelen találmány második példája szerinti 3101 optikai lemez adatformátumának példája látható. A 9. ábrán a 2. ábra ismertetésében szereplő elemekkel azonos elemeket azonos hivatkozási jellel jelöljük, és azokat itt nem ismertetjük részle

77.165/BT*- 39 *2003. 07. 23.

-40tesen. A 9. ábrán a jobboldalon feltüntetett mező egy baloldalon feltüntetett mező után áll.

Ahogyan azt a 9. ábra is mutatja, minden 301 adatblokknak egy 201 első keret mezője és nyolc 3103 szektora van. Négy 301 adatblokk egy 302 ECC blokkot alkot. Ennek megfelelően egy ECC blokkban 32 szektor van.

A 301 adatblokkokban levő második keret mezőket 3103 szektorokba csoportosítjuk, egy 3103 szektorban 26 második keret mező van.

Minden 3103 szektorban (negyedik mező) 26 második keret mező van. Mindegyik keret mező hossza 93 bájt. A 3103 szektor elején levő keret mezőre F0, a többi 25 mezőre az Fl, F2... F24 és F25 hivatkozási számokkal hivatkozunk.

Az F0 keret mező elején van egy SY0 szinkronizációs mező (harmadik szinkronizációs mező), amelyet egy DATA adatmező követ. Az Fl - F25 keret mezők mindegyikének az elején van egy SY szinkronizációs mező (a harmadik szinkronizációs mező), amelyet egy DATA adatmező követ. Az SY0 és az SY szinkronizációs mezők hossza két bájt. Ezért az F0 és az Fl - F25 keret mezőkben a DATA adatmezők mindegyikének hossza 91 bájt.

A DATA adatmezőkben levő bájtok száma 3103 szektoronként összesen 91 * 26 = 2366 bájt. Az egyes szektorokban rögzítendő felhasználói adat hossza 2048 bájt, míg a redundáns adatok - például az adat rögzítési pozíciójának meghatározásához szükséges cím információ, a hiba jelzésére vagy javítására szolgáló paritáskód és hasonlók - hossza 318 bájt. A felhasználói adatok és a redundáns adatok együttes hossza 2366 bájt.

A DATA adatmezőben rögzítendő adat bitfolyamot nem egy az egyben bináris adatként rögzítjük, hanem rögzítés előtt egy modulációs rendszerrel átalakítjuk úgy, hogy megfeleljen az optikai lemez rögzítő és kiolvasó jelei karakterisztikájának. Itt feltételezzük, hogy az NRZI rögzítést egy 8/16 modulációs rendszerrel hajtjuk végre. A DATA adatmezőben rögzítendő adat bitfolyam hossza 91 * 16 = 1456 csatorna bit, amelyben a rögzítő jelek vagy üresjelek Tmin minimális hossza három, Tmax maximális hossza 11 bit.

Az SY0 szinkronizációs mező azonosítja az F0 keret mező elejét és lehetőleg olyan rögzített mintája van, amely nem fordul elő a rögzítendő adat bitfolyamnak legalább a DATA adatmezőbe eső részében. Azzal, hogy az SY0 szinkronizációs mezőbe

77.165/BT*- 40 *2003. 07. 23.

-41 olyan mintát rögzítünk, amelyik nem fordul elő a DATA adatmezőben, az adat bitfolyam olvasásakor az SYO szinkronizációs mező és a DATA adatmező könnyen megkülönböztethetőek.

Mindegyik SY szinkronizációs mező képes azonosítani az F1 - F25 második keret mezők közül az őt követő második keret mező elejét. Az FO keret mezőben levő SYO szinkronizációs mezőhöz hasonlóan az SY szinkronizációs mezők mindegyikének lehetőleg olyan rögzített mintája van, amelyik nem fordul elő a rögzítendő adat bitfolyamnak legalább a DATA adatmezőbe eső részében. Azzal, hogy az SY szinkronizációs mezőbe olyan mintát rögzítünk, amely nem fordul elő a DATA adatmezőben, az adat bitfolyam olvasásakor az SY szinkronizációs mező és a DATA adatmező könnyen megkülönböztethetőek. A továbbiakban az SY vagy az SYO szinkronizációs mezőben rögzített mintára „második szinkronizációs kódsorozatként” hivatkozunk.

A 10. ábrán a 3103 szektor (9. ábra) 26 keret mezőinek elején rögzített szinkronizációs kódsorozatok példái láthatók. A szinkronizációs kódsorozatokat két típusba, az SYO mintába és az SY mintába sorolhatjuk. Az SY mintát a 2. - 26. keret mezőkben helyezzük el.

A 11. ábrán egy szinkronizációs kódsorozatként használható minta példája látható, amely különösen ajánlott a találmány második példájában. All. ábrán bemutatott mintában egy 14 csatorna bit (14T) hosszú rögzítő jel vagy üresjel van, és ez (Tmax + 3). A második példában - a fent leírtak szerint - a DATA adatmezőben rögzítendő adatfolyam Tmax maximális rögzítő / üresjel hossza 11 csatorna bit (11T), ami három bittel eltér a szinkronizációs kódsorozatban levő 14T-től. A szinkronizációs kódsorozat és a DATA adatmező rögzítő (vagy üres) jelei között még akkor is egy csatorna bites különbség van, ha a kiolvasás során keletkezett zaj hatására egy csatorna bit éle eltolódik (edge shift) és ezért a szinkronizációs kódsorozat 14T rögzítő jele (vagy 14T üresjele) 13 csatorna bitre rövidül és a DATA adatmező 11T rögzítő jele (vagy 11T üresjele) 12 csatorna bitre nyúlik. így egy bit élének eltolódása esetén is elegendő hibahatárt biztosítunk, hogy megelőzzük azt, hogy a DATA adatmező 11T mintáját hibásan, a szinkronizációs kódsorozat mintájaként azonosítsuk.

Annak érdekében, hogy megkülönböztethessük egymástól az SYO és SY mintákat ajánlott, hogy a kódtávolság ne legyen kisebb kettőnél. Itt a kódtávolság a két adat

77.165/BT*- 41 -*2003. 07. 23

-42bitfolyam közötti eltérő bitek számára utal. NRZ rögzítés esetén a kódtávolság az NRZ jelölésű adat bitfolyamból megállapítható. NRZI rögzítés esetén a kódtávolság az NRZI jelölésű adat bitfolyamból megállapítható. Ha az SYO és az SY minták közötti kódtávolság nem kisebb kettőnél, még az egyik minta olvasása közben bekövetkező egy bites eltolódás esetén sem téveszthetjük össze a mintákat.

Ha a kódtávolság nem kisebb háromnál, az azonosítási képesség tovább nő. Például két bites kódtávolság esetén, ha az SYO és az SY minta is egy bittel eltolódik a másik felé a két minta azonossá válik és nem különböztethető meg egymástól. Ezzel ellentétben háromnál nem kisebb kódtávolság esetén, ha az SYO és az SY minta is egy bittel eltolódik a másik felé, a különbség még mindig egy bitnél nem kisebb és a két minta megkülönböztethető. így az SYO és az SY minták mindig megkülönböztethetőek, míg megtartjuk az egy bites hibatűrést. Sok típusú SY mintát használhatunk addig, amíg az SYO és az SY minták mindegyike közötti kódtávolság nem kisebb kettőnél.

A 12. ábrán a találmány második példájában szereplő SYO és SY minták egy konkrét példája látható. Az SYO és SY minták hossza két bájt (azaz 32 csatorna bit) és mindkettőhöz egy közös (14T + 4T) egyedi minta tartozik. Annak, hogy a két minta hossza megegyezik és a mintákhoz egy közös, de egyedi minta tartozik megvan az az előnye, hogy a mintákat észlelő készülék leegyszerűsíthető, hiszen a készülékben egy közös, mind a két mintát felismerő rendszert helyezhetünk el.

Az egyedi minta megfelel a 8/16 modulációs rendszerben levő (Tmax + 3)*(Tmin + 1) mintának. A minta észlelhetősége javítható, ha egy (Tmin + 1) bites üres (vagy rögzítő) jelet közvetlenül egy (Tmax + 3) bites rögzítő (vagy üres) jel után helyezünk el. A 3103 adatblokkban levő adat olvasásakor a (14T + 4T)-t észlelési mintaként használva a hibás észlelés valószínűsége csökken a 14T észlelési mintaként történő használatához képest. Ha nem csak (14T + 4T)-t, hanem (15T + 3T)-t vagy (13T + 5T)-t adjuk hozzá az észlelési mintához, még akkor is elkerülhetjük azt, hogy nem észleljük a 14T-t, ha a 14T végén eltolódik egy él, továbbá a hibás észlelés valószínűsége továbbra is olyan kicsi marad, amilyen csak lehetséges.

A 12. ábrán négy SYO mintaként, és négy SY mintaként használható minta típus látható (két típus az 1. és 2. állapotban, két típus a 3. és 4. állapotban). Itt az 1 - 4. állapotok jelzés információk, amelyek megmutatják, hogy a 8/16 modulációs rendszer melyik transzformációs tábláját fogjuk kiválasztani. Az 1. és 2. állapotok mintáinak

77.165/BT*- 42 -*2003. 07. 23.

-43 jellegzetessége, hogy az MSB (Most Significant Bit - legnagyobb helyiértékű bit) oldalon (a 12. ábra bal oldalán) a nulla futam hossza kettő vagy három. A 3. és 4. állapotok mintáinak jellegzetessége, hogy az MSB oldalon (a 12. ábra bal oldalán) a nulla futam hossza nulla, azaz az MSB egy „1” bit.

A következőkben azt ismertetjük, hogy hogyan választunk a négy SYO minta közül. Ha a moduláció közvetlenül az SYO szinkronizációs mező előtt fejeződik be, azaz az F25 keretben a DATA adatmező utolsó adatbájtjának modulálása után a következő állapot 1 vagy 2, úgy az 1. vagy 2. állapotot választjuk. Egyébként a 3. és 4. állapotokat választjuk. így az F25 keret mező utolsó bájtjának és az SYO mintának összekapcsolódási pontjában a nulla futam egy előírt tartományon (kettő és tíz között) belül marad. Az SY minta esetén a kiválasztás hasonlóan történik.

A következőkben ismertetjük, hogy hogyan választjuk ki az első kiválasztás kódsorozatot (a 12. ábra bal fele) vagy a második kiválasztás kódsorozatot (a 12. ábra jobb fele). Az első kiválasztó kódsorozatban a CDS (Codeword Digital Sum - a kódszó digitális összege) értéke pozitív; a második kiválasztó kódsorozatban a CDS értéke negatív. Itt a CDS értékét úgy kapjuk meg, hogy - feltételezve, hogy az MSB „1” képezzük a kódsorozat NRZI transzformációjából kapott kódsorozatban (mintában) levő bitek összegét. Az összegzés során az „1” +l-nek, a „0” -1-nek számít. Azaz a kódsorozatot közvetlenül megelőző DSV értéknek és a kódsorozat CDS-ének értéke a kiválasztott kódsorozat utáni DSV érték. Mivel az első kiválasztás kódsorozat CDSének előjele ellentétes a második kiválasztás kódsorozat előjelével, az egyikük kiválasztásával a DSV értéke közelebb lesz a nullához. Ennek eredményeképpen a DSV értéke hatékonyan szabályozható.

A következőkben ismertetjük a 12. ábrán szereplő minták főbb jellegzetességeit. A legfontosabb jellemzőjük az, hogy az SYO mintaként használható négy mintatípus és az SY mintaként használható négy mintatípus kódtávolsága (NRZI jelölés esetén) nem kisebb kettőnél.

Ellenőrizzük például az SYO mintaként használható minták közötti aláhúzott minta - „10010001000001000000000000010001” - és mind a négy, SY mintaként használható minta közötti kódtávolságot. NRZI jelölés esetén a fent említett aláhúzott minta és a „00010000000001000000000000010001” minta közötti kódtávolság hét. Ezt az eredményt az előbb említett 1-gyel kezdődő minta NRZI transzformációjából

77.165/BT*- 43 -*2003. 07. 23.

-44kapott „11100001111110...” minta és az előbb említett 0-val kezdődő minta NRZI transzformációjából kapott „00011111111110...” minta összehasonlításával kaptuk.

Hasonlóan a fent említett aláhúzott minta és a „00100000001001000000000000010001” minta közötti kódtávolság négy, a fent említett aláhúzott minta és az „10001000010001000000000000010001” minta közötti kódtávolság három, míg a fent említett aláhúzott minta és az „10001000000001000000000000010001” minta közötti kódtávolság hat. így minden kódtávolságra teljesül a kettőnél nem kisebb feltétel. Azzal, hogy az SY0 és az SY minták kódtávolságait kettőnél nem kisebb értéken tartjuk, a két minta hibás azonosításának valószínűsége még egy bites eltolódás vagy hasonló esemény bekövetkezése esetén is csökkenthető. Azzal, hogy a 3103 szektornak csak a F0 vezető keret mezőjét különböztetjük meg a többi Fl - F25 keret mezőktől, a 3103 szektor eleje könnyen észlelhető. Az Fl - F25 keret mezők elején levő SY szinkronizációs mezőbe rögzítendő minta lehet bármilyen minta, amelyben van (Tmax + 3) bites és (Tmin + 1) bites minta és az SY mintára teljesül, hogy az SY0 mintától való kódtávolsága nem kisebb kettőnél.

A 13. ábrán a különböző típusú szinkronizációs kódsorozatok (minták) közötti kódtávolságok sematikus rajza látható. A 13. ábra megmutatja az SY0 szinkronizációs kódsorozat (SY0 minta) és az SY szinkronizációs kódsorozat közötti kapcsolatot. Ha a közöttük levő kódtávolság csak egy, az SY0 minta olvasásakor bekövetkező egy bites hiba esetén az SY0 mintát az SY mintával azonosnak olvassuk. Ezért egy bites hiba esetén a minta típusa még teljes egyezés meghatározás (complete matching determination) (meghatározási technika, amelyben két mintát csak akkor tartunk azonosnak hogyha a két minta teljes mértékben megegyezik) esetén sem határozható meg.

Ha az SY0 és az SY minták közötti kódtávolság kettő, az egyik mintában bekövetkező egy bites hiba miatt két minta nem lesz ugyanaz. Még akkor is, ha mindkét mintában egy bites hiba következik be, a teljes egyezés meghatározás alkalmazásával a minta típusa meghatározható. Ezért a szinkronizációs kódsorozatok típusának meghatározása teljes egyezés meghatározással megvalósítható.

Ha az SY0 és az SY minták közötti kódtávolság három, a mindkét mintában bekövetkező egy bites hiba esetén is egy marad a kódtávolság. Ezért még egy bit hibát megengedő meghatározási technika esetén is meghatározható az olvasott minta típusa.

77.165/BT*- 44 -*2003. 07. 23.

-45 Teljes egyezés meghatározás esetén még két bit hiba is megengedhető.

A fenti leírásból kitűnik, hogy a szinkronizációs kódsorozatok közötti háromnál nem kisebb kódtávolság használatával a megbízhatóság nagyobb, mintha kettő kódtávolságot használnánk.

A 14. ábrán az FO keret mező példa jellegű belső szerkezete látható. A 9. ábrán látható példában a DATA adatmezőt egyszerűen az SYO szinkronizációs mező után helyezzük el. A 14. ábrán látható példában ezzel ellentétben az SYO szinkronizációs mező után közvetlenül a DatalD adat pozíció azonosító mezőt, és az adat pozíció azonosító mezőhöz szükséges Parity hibajavítás mezőt helyezzük el. Ebből a szerkezetből adódóan az SYO szinkronizációs mezőben rögzített SYO észlelése után közvetlenül kiolvasható a DatalD adat pozíció azonosító mező tartalma. A DatalD adat pozíció azonosító mezőben szerepelhet például a szektor száma. Ebben az esetben a szektor pozíciója a DatalD adat pozíció azonosító mező kiolvasásával meghatározható. Hasonlóan, a szektor pozíciója az SYO minta észlelésével is azonosítható, így a kiolvasó berendezés könnyen és gyorsan képes észlelni a szektort.

A 15. ábrán a jelen találmány második példájában szereplő SYO, SY és PA minták konkrét példái láthatók. Az SYO és SY minták teljes mértékben megegyeznek a 12. ábrával kapcsolatban ismertetett mintákkal, ezért azokat itt nem ismertetjük részletesen.

A PA mintát a 12. ábránál ismertetett módon, az SYO és SY minták meghatározásához hasonlóan határozzuk meg. A PA minta hossza két bájt (32 csatorna bit). A 8/16 modulációs rendszernek megfelelően lehetőség van az állapotok (az 1. és 2. állapotok illetve a 3. és 4. állapotok számára történő mintaválasztás) és a DSV (minták kiválasztása, ellentétes előjelű - pozitív és / vagy negatív - CDS-ek) szabályozására. A DSV szabályozás elnyomja a moduláció utáni adat bitfolyam DC összetevőit.

Az SYO, SY és a PA minták mindegyikéhez egy közös (14T + 4T) egyedi minta tartozik. Annak, hogy a három minta bitjeinek száma megegyezik és a mintákhoz egy közös, de egyedi minta tartozik megvan az az előnye, hogy a mintákat észlelő eszköz leegyszerűsíthető, hiszen az eszközben közös, mind a három mintát felismerő rendszert helyezhetünk el.

A 15. ábrán szereplő minták legfontosabb jellemzője az, hogy az SYO mintaként használható négy mintatípus, az SY mintaként használható négy mintatípus és a PA

77.165/BT*- 45 -*2003. 07 23

-46mintaként használható négy mintatípus kódtávolsága (NRZI jelölés esetén) nem kisebb kettőnél.

Ellenőrizzük például a PA mintaként használható minták közötti aláhúzott minta - „00000010010001000000000000010001” - és mind a négy, SYO mintaként és mind a négy, SY mintaként használható minta közötti kódtávolságot. NRZI jelölés esetén a fent említett aláhúzott minta és a „00100100001001000000000000010001” SYO minta közötti kódtávolság négy. Ezt az eredményt az előbb említett 1-gyel kezdődő minta NRZI transzformációjából kapott „11111100011110...” minta és az előbb említett 0val kezdődő minta NRZI transzformációjából kapott „00111000001110...” minta öszszehasonlításával kaptuk.

Hasonlóan a fent említett aláhúzott minta és a „00010000100001000000000000010001” SYO minta közötti kódtávolság négy, a fent említett aláhúzott minta és az „10010001000001000000000000010001” SYO minta közötti kódtávolság öt, míg a fent említett aláhúzott minta és az „10000000010001000000000000010001” SYO minta közötti kódtávolság hat. így minden kódtávolságra teljesül a kettőnél nem kisebb feltétel. A fent említett aláhúzott minta és a „00010000000001000000000000010001” SY minta közötti kódtávolság hat, a fent említett aláhúzott minta és a „00100000001001000000000000010001” SY minta közötti kódtávolság öt, a fent említett aláhúzott minta és az „10001000010001000000000000010001” SY minta közötti kódtávolság három, míg a fent említett aláhúzott minta és az „10001000000001000000000000010001” SY minta közötti kódtávolság hét. így minden kódtávolságra teljesül a kettőnél nem kisebb feltétel.

Az SYO, az SY és a PA minták fent szereplő konkrét példáiban a Tmin = 3 és Tmax = 11 paraméterű korlátozott futamhossz kódolású, moduláció utáni adat bitfolyamokat ismertettük. Az alábbiakban aló. ábrán az SYO, az SY és a PA minták konkrét példáit ismertetjük Tmin = 2 és Tmax = 8 esetén. Az alább leírt minták különösen akkor ajánlottak, amikor a DATA adatmezőt az úgynevezett (1-7) modulációs rendszerrel transzformáljuk, azaz egy olyan korlátozott futamhosszú kódrendszerrel, amelynek paraméterei d = 1, k = 7, m = 2 és n = 3.

A 16. ábrán - a fent leírtak szerint - a jelen találmány második példájában szereplő SYO, SY és PA minták konkrét példái láthatók. A 16. ábrán látható minták jel77.165/BT*- 46 *2003. 07. 23.

*····· • · · · * ♦ ···· ·· ··· ** · ··· legzetessége, hogy mindegyikükben megtalálható az aláhúzott, NRZ jelölésű „100000000001001” minta. A közös minta megfelel az (1 - 7) modulációs rendszer (Tmax + 3)*(Tmin +1) mintájának. A közös, egyedi minta biztosításának előnyeit már korábban, az első példánál ismertettük.

A 16. ábrán látható példában négy SY0 mintaként használható mintatípus, négy SY mintaként használható mintatípus és négy PA mintaként használható mintatípus látható (két típus arra az esetre, amikor a közvetlenül megelőző kódszó LSB-je (Least Significant Bit - legkisebb helyiértékű bit) „0”, azaz amikor az LSB-nél az NRZI jelölésnél nincs inverzió; és két típus arra az esetre, amikor a közvetlenül megelőző kódszó LSB-je „1”, azaz amikor az LSB-nél az NRZI jelölésnél inverzió van). A közvetlenül megelőző kódszó LSB-jén alapuló osztályozás az (1 - 7) modulációs rendszer (Tmin = 2) tulajdonságának felel meg. Más szavakkal, amikor a közvetlenül megelőző adatot moduláljuk, azzal, hogy a fent leírtak szerint választunk - annak alapján, hogy az LSB oldal nulla futama nulla, egy vagy nagyobb egynél - a futamhossz korlátozásokat az összekapcsolódás részen teljesíthetjük.

Az első kiválasztás kódsorozat (aló. ábra bal felén látható) CDS értéke pozitív, a második kiválasztás kódsorozat (a 16. ábra jobb felén látható) CDS értéke negatív, így a DSV érték a 15. ábrával kapcsolatban leírtak szerint hatékonyan szabályozható.

A 16. ábrán szereplő minták legfontosabb jellemzője az, hogy az SY0 mintaként használható négy mintatípus, az SY mintaként használható négy mintatípus és a PA mintaként használható négy mintatípus kódtávolsága (NRZI jelölés esetén) nem kisebb kettőnél.

Ellenőrizzük például az SY0 mintaként használható minták közötti, a bal felső minta - „010000000100000000001001” - és mind a négy, SY mintaként és mind a négy, PA mintaként használható minta közötti kódtávolságot. NRZI jelölés esetén a fent említett aláhúzott minta és a „010001010100000000001001” SY minta közötti kódtávolság kettő. Ezt az eredményt az előbb említett 1-gyel kezdődő minta NRZI transzformációjából kapott „1000000001...” minta és a később említett 1-gyel kezdődő minta NRZI transzformációjából kapott „1000011001...” minta összehasonlításával kaptuk.

Hasonlóan a fent említett aláhúzott minta és a „010010000100000000001001” SY minta közötti kódtávolság négy, a fent említett aláhúzott minta és az

77.165/BT*- 47 -*2003. 07. 23.

-48„101010000100000000001001” SY minta közötti kódtávolság három, míg a fent említett aláhúzott minta és az „100010000100000000001001” SY minta közötti kódtávolság három. így minden kódtávolságra teljesül a kettőnél nem kisebb feltétel. A fent említett aláhúzott minta és a „010101000100000000001001” PA minta közötti kódtávolság kettő, a fent említett aláhúzott minta és a „010101010100000000001001” PA minta közötti kódtávolság öt, a fent említett aláhúzott minta és az „100010100100000000001001” PA minta közötti kódtávolság három, míg a fent említett aláhúzott minta és az „101010100100000000001001” PA minta közötti kódtávolság három. így minden kódtávolságra teljesül a kettőnél nem kisebb feltétel.

Azzal, hogy az SY0, az SY és a PA minták kódtávolságait kettőnél nem kisebb értéken tartjuk, a három minta hibás azonosításának valószínűsége még egy bites eltolódás vagy hasonló esemény bekövetkezése esetén is csökkenthető. így a 3103 szektor F0 vezető keret mezője megkülönböztethető a többi Fl - F25 keret mezőktől, ami megkönnyíti a 3103 szektor elejének észlelését.

Az összekapcsolási keret mezőnek megfelelő 201 első keret mező biztosan megkülönböztethető a többi keret mezőtől, és ez megkönnyíti az összekapcsolási pozíció észlelését. Az összekapcsolási pozíció észlelésével az összekapcsolás miatt kialakuló adatfolytonossági hiba megfelelően és könnyen feldolgozható. A rögzítő berendezés kiegészítő adatrögzítés alatti és a kiolvasó berendezésnek az összekapcsolási mezőben történő működését később, a találmány hatodik és hetedik példájában ismertetjük.

A 17. ábrán a 3103 szektor (9. ábra) mind a 26 keret mezőjének elején rögzített szinkronizációs kódsorozatok további példái láthatók. A 17. ábrán látható példában az SY0 mintát a 3103 szektor vezető keret mezőjében helyezzük el. A következő keret mezőkben a {SY1 SY1 SY2 SY1 SY1 SY2 SY1... SY1 SY2 SY1} mintákat helyezzük el közvetlenül a vezető keret mező utáni mezőtől kezdve. Ebben a példában az SY2 mintákat úgy helyezzük el, hogy három egymás után következő keret mezőben egyszer forduljon elő, kivéve a vezető keret mezőt.

A 18A - 18D. ábrákon látható példákban az egy szektoron belül levő második keret mezőkbe rögzítendő szinkronizációs kódsorozatok olyan sorrendben szerepelnek, amilyen sorrendben a szinkronizációs kódsorozatokat az optikai lemezre rögzítjük. A 18A. ábrán levő elrendezés megfelel a 10. ábrával kapcsolatban leírt szinkronizációs

77.165/BT*- 48 -*2003. 07. 23.

• ··· · · • · · · »·

4··· ·· ··· ·* ···· kódsorozatok elrendezésének. A 18A. ábrán látható példában csak a vezető keret mezőben elhelyezett szinkronizációs kódsorozat (SYO minta) különbözik a többi keret mezőben elhelyezett szinkronizációs kódsorozatoktól (SY minta). Ezért, amikor az optikai lemez rögzítő felületének vagy hasonlónak a sérülése miatt a szektor egyik pozícióján egy keret csúszás (frame slip) történik, a következő SYO minta észleléséig nehéz meghatározni az éppen olvasott keret mező pozícióját.

A 18B. ábrán látható elrendezésben - amelyben három típusú minta, azaz SYO, SY1 és SY2 szerepel - a legalább három egymás után következő keret mezőből álló elrendezés (például {SY1-SY2-SY1}) ellenőrzésével meghatározható, hogy történt-e keret csúszás előre vagy hátra. Mivel az SYO minta észlelésére közvetlenül az {SY1-SY2-SY1} elrendezés után számítunk, a szektor eleje sokkal megbízhatóbban észlelhető mint abban az esetben, amikor csak az SYO mintát észleljük.

A három minta típus - SYO, SY1 és SY2 - lehetséges elrendezései nem korlátozódnak csak a fent leírt elrendezésre. Az SYO utáni elrendezés lehet {SY1-SY2-SY1-SY1-SY2...} vagy lehet {SY2-SY1-SY1-SY2-SY1...} ahogyan az a 18C. ábrán látható. Ilyenkor a fent leírtaknak megfelelő hatások történnek. Egy másik megoldás szerint egy ciklus négynél nem kisebb számú mintát tartalmaz. A 18D. ábrán erre láthatunk példát, azaz {8Υ1·8Υ1·8Υ1·8Υ2·8Υ1·8Υ1·8Υ1·8Υ2...}.

A szinkronizációs kódsorozatok második keret mezőkben való elrendezésének fent ismertetett módja a következő módon általánosítható. Az SY2 mintát helyezzük el a szektor M. keret mezőjének kezdeténél, és az SY1 mintát a többi keret mező kezdeténél. Itt az „M” kielégíti az M = J * K + L egyenletet, amelyben M egy N-nél nagyobb természetes szám (N az egy szektorban levő összes második keret mező száma, N egy háromnál nem kisebb egész szám), J és L konstansok (J egy kettőnél nem kisebb egész szám, L egy J-nél nem nagyobb természetes szám) és K egy nullánál nem kisebb egész szám. Ha a mintákat így helyezzük el, egy legalább J folytonos keret mezőből álló elrendezés ellenőrzésével meghatározható hogy történt-e maximum (J - 1) keret csúszás előre vagy hátra.

A 18B. és 18C. ábrákon látható példák az N = 26, J = 3 és K = 0..8 eseteknek felelnek meg.

Amikor három típusú mintát ismétlőnk egy négy mintából (négy keret mezőből) álló ciklusban, a legalább négy keret mezőből álló elrendezés ellenőrzésével maximum

77.165/BT*- 49 -*2003. 07. 23.

-50V · · · · · • · · · · f ···· · · ·♦ · · · · · két keret csúszása határozható meg. Ahogyan az egy ciklusban levő keret mezők száma nő, úgy nő az észlelhető keret csúszások száma. Azonban az egy ciklusban levő keret mezők számának növekedésével az ellenőrizendő, folytonos keret mezőkből álló elrendezés keret mezőinek száma is nő. így tovább tart a keret csúszás meghatározása. Túlságosan nagy hibás bitszám esetén az elrendezés ellenőrzése nehézkes és ez elrontja a kiolvasó berendezés megbízhatóságát. Ezért a keret mezőkből álló ciklust úgy határozzuk meg, hogy az optimális legyen a maximális számú keret csúszás vagy más, a kiolvasó berendezés által használt elemek szempontjából.

A 19A. ábrától a 19C. ábráig újabb példákat láthatunk, melyekben az egy szektorban lévő második keret mezőkben rögzítendő szinkronizációs kódsorozatok olyan sorrendben vannak elrendezve, amilyen sorrendben az szinkronizációs kódsorozatokat az optikai lemez adathordozóra rögzítjük. A 19A. ábra megegyezik a 18A. ábrával, de a rá történő hivatkozás érdekében újra feltüntetjük. A 19B. ábrán csupán az utolsó keret mezőben lévő szinkronizációs kódsorozat (SY2 minta) típusa különbözik a többi keret mezőben lévő szinkronizációs kódsorozatok típusától. Ebben az esetben a szektor kezdetének megbízható észlelése javítható azzal, hogy az SYO minta észlelése helyett három egymást követő mintából {SY1»SY2*SY1} álló csoportot észlelünk. Más megoldásokban, a 19C. ábrán látható módon, a többitől különböző szinkronizációs kódsorozat (SY2 minta) a szektor utolsó mezője helyett elhelyezhető a szektor több utolsó keret mezőjében.

A 20. ábrán újabb példát láthatunk, melyben az egy szektorban lévő második keret mezőbe rögzítendő szinkronizációs kódsorozatok olyan sorrendben vannak elrendezve, amilyen sorrendben a szinkronizációs kódsorozatokat az optikai lemez adathordozóra rögzítjük. A 20. ábrán a szektor középső keret mezőjében lévő szinkronizációs kódsorozat (SY2 minta) típusa különbözik a többi keret mezőben lévő szinkronizációs kódsorozatok (SY1 minta) típusától. Ha például az SY2 minta a szektor 14. keret mezőjében van, a többitől (SY1 minta) eltérő típusú mintát (SY2 minta) minden fél szektorban rögzítjük (13 keret mező). így a szektor kezdete gyorsabban és megbízhatóbban észlelhető. Abban az esetben, ha kétfajta mintát (SYO és SY) használunk, az SYO mintát néhány egymás utáni szektorban is észlelni kell, hogy nagyobb megbízhatósággal észleljük a szektorok kezdetét. Ha azonban a 20. ábrán látható módon három minta ti77.165/BT*- 50 -*2003. 07 23.

-51 .··*·· • · · · · f · ··· ·· ··· 4* · ·♦* pus (SYO, SY1, SY2) csoportot alkot, a szektorok kezdete nagyobb megbízhatósággal észlelhető csupán az {SYOSY2} csoport 13 keret mezőnként történő észlelésével.

A fent leírtaknak megfelelően az egy szektorban lévő keret mezőkben a háromfajta szinkronizációs kódsorozat megfelelő csoportosításával a szektor kezdetének észlelése javítható ahhoz az esethez képest, amikor két fajta szinkronizációs kódsorozatot használtunk.

Mikor három fajta szinkronizációs kódsorozatot használunk, nagyobb megbízhatóság érhető el, ha a kódtávolságokat kettőnél nem kisebbre (vagy háromnál nem kisebbre) választjuk. Amíg az SYO minta a másik két minta típustól kettőnél (vagy háromnál) nem kisebb kódtávolságra van, javítható a szektor kezdetének megbízható észlelése.

A továbbiakban arra az esetre adunk elrendezési példákat, amikor négy különböző típusú szinkronizációs kódsorozatot használunk.

A 21. ábrán egy további példa látható a 9. ábráról ismert 3103 szektorban lévő 26 keret mező mindegyikének elején lévő szinkronizációs kódsorozatra. A 21. ábrán látható példában egy szektornak 26 keret mezője van. A 26 keret mezőben négy fajta szinkronizációs kódsorozat (SYO, SY1, SY2 és SY3) van. Az első keret mezőben van az SYO minta. Az ezt követő keret mezők {SYbSY2‘SY3«SYl‘SY2«SY3...SYl*SY2«SY3‘SYl} a második keret mezőtől kezdve egymás után következnek. Ebben a példában az SY2 minta és az SY3 minta valamelyike az első keret mező kivételével minden három keret mezőben egyszer előfordul.

A 22A. ábrától a 22C. ábráig olyan példákat láthatunk, melyekben az egy szektorban lévő második keret mezőkben rögzítendő szinkronizációs kódsorozatok olyan sorrendben vannak elrendezve, amilyen sorrendben az szinkronizációs kódsorozatokat az optikai lemez adathordozóra rögzítjük, továbbá négy fajta mintát (SYO, SY1, SY2, és SY3) használunk. A 22A. ábra a 21. ábrára hivatkozó fent ismertetett szinkronizációs kódsorozat elrendezésnek felel meg. A 22A. ábrán látható példában, még akkor is, ha egy keret csúszik a szektor egy pozíciójánál, a legalább három egymást követő keret mező elrendezésének, például {SY1*SY2»SY3} vizsgálatával megállapítható, hogy előre vagy hátra csúszott a keret. Mivel az SYO minta észlelését egy77.165/BT*- 51 -*2003 07. 23.

-52«····* J..·-.· u. u.

bői az {SYbSY2»SYl} csoport után várjuk, a szektor kezdete megbízhatóbban észlelhető, mintha csak az SYO mintát észlelnénk.

Egy másik megoldás szerint, ahogyan az a 22B. ábrán is látható, a következő szektor SYO mintája felismerésének garantálásához csak a szektor utolsó keret mezőjében lévő szinkronizációs kódsorozat (SY3 minta) típusa különbözhet a többi keret mezőben lévő szinkronizációs kódsorozatok típusától. Ebben az esetben például az {SY2*SY3’SY0} csoport észlelésével a szektor kezdetének megbízható észlelése javítható ahhoz az esethez képest, amikor csak az SYO mintát észleljük. A többi keret mező esetében még a szektor egy pozíciójában előforduló keretcsúszás is észlelhető az {SY1*SY1*SY2} csoport 18B-18D. ábráknál ismertetett ismétlésével.

Egy másik megoldás szerint, a 22C. ábrán látható módon, csak a szektor középső keret mezőjében lévő szinkronizációs kódsorozat (SY3 minta) típusa különbözhet a más keret mezőkben lévő szinkronizációs kódsorozatok típusától. A többi keret mezőben az {8Υ1·8Υ1·8Υ2} csoport ismételhető. Ebben az esetben a szektor kezdetének megbízható felismerése javítható az SY3 mintát tartalmazó csoport fél szektoronkénti vizsgálatával. Ezen felül a keretcsúszás megbízható észlelése is javítható.

A fent ismertetettek szerint az egy szektor keret mezőiben lévő négyfajta szinkronizációs kódsorozat megfelelő elrendezésével a keret/szektorszinkronizációs teljesítmény a három fajta szinkronizációs kódsorozat használatához képest is javítható.

Ha négy fajta szinkronizációs kódsorozatot használunk, nagyobb megbízhatóságot érhetünk el ha a kódtávolságokat kettőnél nem kisebbre (vagy háromnál nem kisebbre) választjuk. Amíg az SYO minta a másik három szinkronizációs kódsorozat típustól kettőnél (vagy háromnál) nem kisebb távolságra van, a szektor kezdetének megbízható felismerését javíthatjuk.

A fentieknek értelmében a jelen találmány második példájának megfelelő 3101 optikai lemezben az első adategységnek (szektornak) van vezető keret mezője (F0) és legalább egy, közvetlenül a vezető keret mező (F0) után lévő keret mezője (FI-tői F25ig). A vezető keret mezőnek (F0) van mezője az SYO minta rögzítéséhez, és adat mezője (DATA) a felhasználói adat rögzítéséhez. A legalább egy keret mezők (Fi-tői F25-ig) mindegyikének van mezője az SY minta rögzítéséhez, és adat mezője (DATA)

77.165/BT*- 52 *2003. 07. 23.

-53_w ·· · · · • · · A t A *»«· ·· ··· W· ·*· a felhasználói adat rögzítéséhez. Az SYO és az SY minta hossza megegyezik, és úgy vannak meghatározva, hogy a közöttük lévő kódtávolság kettőnél nem kisebb legyen.

Részletesebben, a 26 (előre meghatározott számú) keret mezőből (FO-tól F25-ig) az FO vezető keret mezőben lévő SY minta (második szinkronizációs kódsorozat) a többi keret mezők mindegyikében (FI-tői F25-ig) lévő második szinkronizációs kódsorozattól kettőnél nem kisebb kódtávolságra van.

Ebből a kialakításból adódik, hogy az SYO minta könnyen észlelhető az adat kiolvasás során, és így az összes adategység (szektor) kezdete gyorsan és könnyen észlelhető.

Abban az esetben, ha az SYO és az SY minta kódtávolsága háromnál nem kisebb, az SYO minta SY mintaként való észlelésének (vagy fordítva) lehetősége tovább csökkenthető ahhoz képest, ha a kódtávolság csak kettő. Az SYO minta és az SY1 minta megkülönböztethető egymástól, egy bit hiba megengedésével is. Ennek megfelelően pedig a keret/szektorszinkronizáció stabilitása és az első adategység (szektor) kezdetének megbízható észlelése tovább javítható. így a kiolvasó berendezés megbízhatósága tovább növelhető.

Azzal, hogy a vezető keret mezőt közvetlenül követő legalább egy keret mezőben helyezzük el a legalább kétfajta szinkronizációs kódsorozatot (SYÍ és SY2, vagy SY1, SY2 és SY3), az Fl-től F25-ig tartó keret mezők közötti egymást követő keret mezőkben lévő szinkronizációs kódsorozatok elrendezéséről szerezhetünk információt. Az ilyen információ arra használható, hogy, tudjuk előre, hogy mikor várjuk a következő első adategységben (szektorban) az SYO mintát, vagy hogy észleljünk és javítsunk egy PLL rész kioldásából adódó keretcsúszást.

Ajánlatos az első adategység (szektor) vezető keretében lévő SYO minta és a többi szinkronizációs kódsorozat (SYÍ és SY2, vagy SY1, SY2 és SY3) közötti kódtávolságot kettőnél (vagy háromnál) nem kisebbre választani. Még inkább ajánlatos, ha az összes szinkronizációs kódsorozat közötti kódtávolságot kettőnél (vagy háromnál) nem kisebbre választjuk. így a szektor kezdetének megbízható észlelése, és egy, például a PLL rész kioldásából, vagy más okból bekövetkező hibából adódó keretszinkronizáció megbízhatósága tovább javítható.

Adategységek (szektorok) előre meghatározott száma második adategységet (adatblokkot) alkot. Minden második adategységben (adatblokkban) 201 első keret

77.165/BT*- 53 -*2003. 07 23.

-54_Λ ·· « « · λ. -t, mező van. A 201 első keret mező kezdeténél PA minta van. Az SYO és az SY1 minták bithosszúságban mind megegyeznek és kódtávolságukat kettőnél nem kisebbre választjuk. Ebből a kialakításból adódik, hogy a PA minta könnyen észlelhető adat kiolvasás során, és a második adategység (adatblokk) kezdete gyorsan és könnyen észlelhető. Az információ sorozatok rögzítéséhez (összekapcsolásához) tartozó kezdőpozíciót és végpozíciót a 201 első keret mezőben (összekapcsolási keret mezőben) határozzuk meg. Emiatt az összekapcsolás (kiegészítő rögzítés) megbízhatósága javítható, és a kezdő pozícióban és annak környékén rögzített információból való adat kiolvasás stabilan és nagy sebességgel hajtható végre.

A második példában az első keret mezőnek (első mező és harmadik mező) PA első szinkronizációs mezője és VFO második szinkronizációs mezője van, de lehetnek más szinkronizációs kódsorozatai vagy adat bitfolyamai is. A fent ismertetett ajánlott példákban az első keret mezőben rögzítendő PA szinkronizációs minta, az egyes szektorok elején lévő második keret mezőben rögzítendő SYO szinkronizációs minta, valamint az egyes szektorok elején lévő második keret mezőkön kívüli keret mezőkben rögzítendő SY szinkronizációs minta bithossza megegyezik és a közöttük lévő kódtávolság kettőnél nem kisebb. A jelen találmányt azonban nem korlátozzuk csak erre az esetre.

(3. példa)

A 23. ábra a jelen találmány harmadik példájának megfelelő, adatrögzítésre alkalmas 401 optikai lemez felülnézetét mutatja. A 401 optikai lemez rögzítési felületén spirális alakban 402 rögzítési sávot alakítunk ki. A 402 rögzítési sávot 403 adatblokkokra osztjuk. Más szavakkal, az optikai lemez rögzítési felületén a 403 adatblokkok körkörös irányban folyamatosan helyezkednek el, így 402 információ sávot alkotva.

A 24. ábra a jelen találmány harmadik példájának megfelelő 401 optikai lemez (23. ábra) 403 adatblokkjainak adatformátumát mutatja. A 24. ábrán látható módon az 501 első keret mező az egyes 403 adatblokkok elején van, és az 501 első keret mező után 502 második keret mezők következnek. Az 501 első keret mező és az 502 második keret mezők egy 403 adatblokkot alkotnak. A 24. ábrán a jobb oldalon feltüntetett mező egy bal oldalon feltüntetett mező után áll.

77.165/BT*- 54 *2003. 07. 23.

-55< · * · «· ·4 ·* j ·9 · · ·

Λ. 4. 4.

Az 501 első keret mezőnek van PA első szinkronizációs mezője a keret mező elején, VFO második szinkronizációs mezője az azt követő mezőn, végül PS negyedik szinkronizációs mezője a keret mező végén. Az 502 második keret mezők mindegyikének van SY harmadik szinkronizációs mezője a keret mező elején és DATA adat mezője az azt követő mezőben.

A jelen találmány harmadik példájában a PA első szinkronizációs mező, a VFO második szinkronizációs mező, az SY harmadik szinkronizációs mező, és a DATA adat mező szerepe megegyezik az első példabeliekével, és itt nem ismertetjük részletesen. A harmadik példa abban különbözik az elsőtől, hogy a PS negyedik szinkronizációs mező az 501 első keret mező végénél van.

A PS negyedik szinkronizációs mező szerepe az, hogy segíti a kiolvasó berendezést az 502 második keret mező kezdetének hiba nélküli észlelésében a 403 adatblokkok olvasásakor (főleg akkor, amikor a kiegészítésként rögzített adat kezdetének megfelelő 403a adatblokkot olvassa). A 403a adatblokkban a következőképpen rögzítünk adatot. Az 501a első keret mezőben lévő PAa első szinkronizációs mezőbe és a VFOa második szinkronizációs mező első részébe (a PAa szinkronizációs mező kezdetétől számított E. bájtba), az adatot a 403a adatblokkot közvetlenül megelőző 403 adatblokkal egy időben rögzítjük. A PA mintát és a 2101 rögzítés végét jelző VFOt az 501a első keret mezőben rögzítjük. A kiegészítő rögzítést (összekapcsolást) a 403a adatblokkban hajtjuk végre, attól a pozíciótól kezdve, ahol az előző rögzítést abbahagytuk (a PAa első szinkronizációs mező kezdetétől számított az S. (S< = E) bájttól kezdve). A 2102 rögzítés kezdetét jelző VFOt és a PS mintát az 501a első keret mezőben (harmadik mezőben) rögzítjük. A harmadik mezőnek van olyan mezője, amelybe a 2102 rögzítés kezdetét jelző VFO rögzítendő, és PS negyedik szinkronizációs mezője, melybe az ötödik szinkronizációs kódsorozat (PS minta) rögzítendő.

A 24. ábrán a közvetlenül az 501a első keret mező után következő második keret mezőt a 502a hivatkozási szám jelöli. Az 502a második keret mező és a többi 502 második keret mező felépítése hasonlít a korábban, a 2. ábra kapcsán ismertetett 202 második keret mező felépítéséhez. A most következő ismertetés során az 502a második keret mezőben lévő SY harmadik szinkronizációs mezőt SYa címkével jelöljük.

A korábbi megvalósításokat ismertető részben leírtaknak megfelelően az adatkiolvasó berendezés különféle hibatényezőket, például az optikai lemezt forgató motor

77.165/BT*- 55 *2003. 07. 23.

-56*· · · · J* forgásából adódó remegést (jitter), rögzítési csatorna órajelének frekvenciájának hibáját, és más hasonló hibatényezőket rejt magában. Az ilyen hibatényezők egyenetlenséget (discontinuity) okoznak a VFOa második szinkronizációs mezőben lévő kiegészítő adat rögzítés kezdő pozíciójánál. Emiatt az 501a első keret mező hossza a többi 403 adatblokk 501 első keret mező hosszához képest egy (folytonossági) hibával változik. Ha ez előfordul, nehéz pontosan észlelni az 502a második keret mező kezdeténél lévő SY harmadik szinkronizációs mezőt, még akkor is, ha a kvantálás és a PLL rész órajel frekvencia/fázis zárása biztonságosan végrehajtható amikor a kiolvasó berendezés adatot olvas a VFO második szinkronizációs mező használatával. Ha az SY harmadik szinkronizációs mezőt nem észleljük pontosan, az SY harmadik szinkronizációs mező után következő DATA adatmező sem modulálható pontosan. Emiatt pedig olvasási hiba áll elő.

A jelen találmány harmadik példájában PS negyedik szinkronizációs mezőt is alkalmazunk, hogy az 501a második keret mező kezdetét megbízhatóan észlelni tudjuk. Amíg a PS negyedik szinkronizációs mezőt észleljük, a DATA adatmező megfelelően modulálható, még akkor is, ha az SY harmadik szinkronizációs mezőt nem észleltük pontosan. így tovább növelhetjük a hibatűrést.

A jelen találmány harmadik példájában jelhossz rögzítést hajtunk végre d = 2, k = 10, m = 8, n = 16 paraméterű korlátozott futamhossz kódolással és r = 1 modulációval. A DATA adatmezőben rögzítendő adat bitfolyamban háro m bites Tmin-nel és 11 bites Tmax-szal rendelkező rögzítő jelek vagy üresjelek vannak.

A 25. ábra a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő mintára (PS minta) mutat példát, mely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában. A 25. ábrán feltüntetett minta, NRZ jelöléssel, {0000 0100 0100 1000 0010 0001 0010 0000 1000 0010 0001 0000}. A mintának összesen 48 csatorna bitje van. A minta tulajdonságai, az (i) erős autó korreláció, a (ii) DSV = 0, és az, hogy (iii) a minta négy bittel való osztása után adódó részminta a 0000,1000, 0100, 0010, és 0001 ötös valamelyike lesz. Ha d = 2, k = 10, m = 8, n = 16 paraméterű korlátozott futamhossz kódolást és a DATA adatmező r = 1 modulációját alkalmazzuk, a 25. ábrán mutatott minta három bájt hoszszú lesz. Ez a minta akkor ajánlott, ha az egyből következő VFO második szinkronizációs mező 4T rögzítési jelet/üresjelet ismételt. A mintát részletesen ismerteti a 3098258 sz. japán szabadalmi leírás.

77.165/BT*- 56 *2003. 07. 23

-57<Λ>· Λ <Τ. 4.

A 26. ábra a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő mintára (PS minta) mutat újabb példát, mely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában. A 26. ábrán feltüntetett minta, NRZ jelöléssel, {00000 00000 10000 00000 01000 00000 00100 00000 00010}. A mintának összesen 45 csatorna bitje van. A minta tulajdonságai, hogy (i) 11T rögzítési és 11T üresjele van, melyek kétszer, felváltva szerepelnek, és hogy (ii) a DSV abszolút értéke akár 1 is lehet. Ha d = 2, k = 10, m = 8, n = 15 paraméterű korlátozott futamhossz kódolást és a DATA adatmező r = 1 modulációját alkalmazzuk, a 26. ábrán mutatott minta három bájt hosszú lesz. Ez a minta különösen ajánlott, ha a moduláció utáni sorozatnak nincs négyszer vagy többször ismételt, 11T hosszúságú rögzítési vagy üresjele, hiszen ez a minta kellően nagy kódtávolságot biztosít a DATA adatmezőben és más mezőkben előforduló minden típusú mintának és nagyfokú hibatűrést biztosít a helytelen észlelést illetően.

A 27. ábra a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő mintára (PS minta) mutat újabb példát, mely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában. A 27. ábrán feltüntetett minta, NRZ jelöléssel, {000 000 000 010 000 001 000 000 100 000 000 001}. A mintának összesen 36 bitje van. A minta tulajdonságai, hogy (i) 11Τ·7Τ·7Τ·1 IT mintája van, és hogy (ii) nulla értékű DSV-je van. Ha d = 1, k = 7, m = 2, n = 3 paraméterű korlátozott futamhossz kódolást és a DATA adatmező r = 1 modulációját alkalmazzuk, a 27. ábrán mutatott minta három bájt hosszú lesz. Ez a minta különösen ajánlott, mert két (Tmax+3) = 11T (Tmax a maximális inverzió tartomány) mintája van, így kellően nagy kódtávolságot biztosít a DATA adatmezőben és más mezőkben előforduló minden típusú mintának és nagyfokú hibatűrést biztosít a helytelen észlelést illetően.

A fent ismertetett adatformátummal rendelkező 401 optikai lemezen végzett adatrögzítés eljárása hasonlatos az első példánál ismertetett eljáráshoz, és nem ismertetjük részletesen.

A 28. ábra a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő mintára (PS minta) mutat további példát, mely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában. A 28. ábrán feltüntetett minta, NRZ jelöléssel,

000000000001000000000001000000000001000000000001. A mintának összesen 48 csatorna bitje van. A minta tulajdonságai, hogy (i) 12T rögzítési és 12T üresjele van, melyek kétszer, felváltva szerepelnek, és hogy (ii) nulla értékű CDS-e van. Ha a

77.165/BT*- 57 -*2003 07. 23.

-58- .‘szs 4 .: j j · · · *S·. *··* rX· J, ·€.

DATA adatmezőhöz 8/16 modulációs rendszert alkalmazunk, akkor a DATA adatmezőben levő egyik adat bitfolyamban sem fordul elő 12T, ami (Tmax +1) bitet jelent. Ha a 12T rögzítési és 12T üresjelből álló mintát négyszer ismételjük, a minta és a 8/16 modulációval adódó adat bitfolyam kódtávolsága jelentősen megnövelhető. így a 28. ábrán látható minta nagyfokú hibatűrést biztosít a helytelen észlelést illetően.

Ha a közvetlenül megelőző VFOa második szinkronizációs mezőnek (24. ábra) 0001000100010001... mintája van, melyben 4T rögzítésijei és 4T üresjel ismétlődik, a DSV értéke a VFOa második szinkronizációs mező kezdetétől a PS negyedik szinkronizációs mező végpozíciójáig nulla értékű marad. Emiatt a kiolvasó berendezés által végrehajtott adat kvantáláshoz tartozó kvantálási szint állandó lehet. Ez előnyös az egyből következő 502a második keret mezőben lévő SYa szinkronizációs mezőben rögzített minta kiolvasásakor.

Ha 8/16 modulációs rendszert alkalmazunk, a 28. ábrán látható minta három bájt hosszú. Ha az 501a első keret mező (24. ábra) 93 bájt hosszú és a PA harmadik szinkronizációs kódsorozat két bájt hosszú, a VFOa (24. ábra) második szinkronizációs mező 88 bájt hosszú.

A 29. ábra a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő mintára (PS minta) mutat további példát, mely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában. A 29. ábrán feltüntetett minta, NRZ jelöléssel, 000000001000000000000100000000000010000000010. A mintának összesen 45 csatorna bitje van. A minta tulajdonságai, hogy (i) 9Τ·13Τ·13Τ·9Τ mintája van, és hogy (ii) a DSV abszolút értéke akár 1 is lehet. Ha d = 2, k = 10, m = 8, n = 15 paraméterű korlátozott futamhossz kódolást és a DATA adatmező r = 1 modulációját alkalmazzuk, a 29. ábrán mutatott minta három bájt hosszú lesz.

Ennek a mintának (Tmax+2) bit hosszú és (Tmax-2) bit hosszú mintája van, amelyek kétszer ismétlődnek. Ezáltal, mint a 28. ábrán látható mintánál, a 29. ábrán látható minta és a moduláció utáni adat bitfolyam közötti kódtávolság jelentősen megnövelhető. Továbbá a 29. ábrán feltüntetett minta hosszú rögzítési és üresjelek kombinációja, de átlagos inverzió tartománya van, azaz az adat PLL által végrehajtott fázis összehasonlításhoz szükséges él minden Tmax-ban előfordul. Ez megegyezik az él előfordulásának maximális frekvenciájával, és így a kiolvasó berendezés adat PLL-jében nem fordul elő hosszú ideig nem észlelt élből adódó ellentétes behatás.

77.165/BT*- 58 *2003. 07. 23.

- 59 - .-, 4 ,: ,:

-L J. x

Mivel a hosszú rögzítési jelek (Tmax-2)«(Tmax+2)*(Tmax+2)*(Tmax-2) sorrendben vannak, a részminta nagyobb megbízhatósággal észlelhető. A teljes egyezést használó eljárás által észlelt PS ötödik szinkronizációs kódsorozatban rögzített teljes minta helyett elég csak a minta első felét, azaz a (Tmax-2)*(Tmax+2) részt, vagy a minta második felét, azaz a (Tmax+2)*(Tmax-2) részt észlelni. Ennek az az oka, hogy még az első vagy második fél is elegendő kódtávolságra van a DATA adatmezőben és más mezőkben előforduló minta típusoktól. Ennek megfelelően a 29. ábrán látható minta nagyfokú hibatűrést biztosít a helytelen észlelést illetően és különösen ajánlott.

A 30. ábra a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő mintára (PS minta) mutat újabb példát. A 30. ábrán feltüntetett minta különösen ajánlott ha például d = l,k = 7, m = 2, n = 3 paraméterű korlátozott futamhossz kódolást (úgynevezett (1-7) modulációs rendszert) alkalmazunk a DATA adatmező modulációjához.

A 30. ábrán látható minta NRZ jelöléssel 001000001000000000100000000010000010. A mintának összesen 36 csatorna bitje van. A minta tulajdonságai, hogy (i) 6Τ·10Τ·10Τ·6Τ mintája van, és hogy (ii) nulla értékű CDS-e van. Az ismert 8 bites bináris adatot 12 bites csatorna kódszóba alakító (17) modulációs rendszernek megfelelően a 30. ábrán mutatott minta három bájt hosszú lesz.

Mivel a hosszú rögzítési jelek (Tmax-2)*(Tmax+2)*(Tmax+2)*(Tmax-2) sorrendben vannak, a részminta nagyobb megbízhatósággal észlelhető. A teljes egyezést használó eljárás által észlelt PS ötödik szinkronizációs kódsorozatban rögzített teljes minta helyett elég csak a minta első felét, azaz a (Tmax-2)*(Tmax+2) részt, vagy a minta második felét, azaz a (Tmax+2)*(Tmax-2) részt észlelni. Ennek az az oka, hogy még az első vagy második fél is elegendő kódtávolságra van a DATA adatmezőben és más mezőkben előforduló minta típusoktól. Ennek megfelelően a 30. ábrán látható minta nagyfokú hibatűrést biztosít a helytelen észlelést illetően és különösen ajánlott.

A 31. ábra a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő mintára (PS minta) mutat újabb példát. A 31. ábrán feltüntetett minta, NRZ jelöléssel, 0100100000001000000000001000000000001000000010010. A mintának összesen 48 csatorna bitje van. A minta tulajdonsága, hogy 8Τ·12Τ·12Τ·8Τ mintája van. A minta ajánlott, ha d = 1, k = 9, n/m =1.5 paraméterű korlátozott futamhossz kódolást alkalmazunk a DATA adatmező modulációjához. A 30. ábrán látható mintához hasonló77.165/BT*- 59 *2003. 07. 23.

-60- ’· U ’· · ·>* t· 7· »4* an, erre a mintára is (Tmax-2)*(Tmax+2)*(Tmax+2)*(Tmax-2), így magas hibatűréssel bír helytelen észleléssel szemben. Abból adódóan, hogy a 8T rögzítési jelet vagy üresjelet a köztük lévő két 3T üresjellel vagy rögzítési jellel egyidejűleg rögzítjük NRZI rögzítéssel, a rögzítési jelpozíciók összhossza megegyezik az üresjelek (ahol a CDS = 0) összhosszával. A 31. ábrán látható minta körkörös irányban szimmetrikus. Emiatt a 31. ábrán feltüntetett minta még akkor is stabilan észlelhető, ha aszimmetria (amikor a rögzítési jelpozíciók amplitúdója és az üresjel részek amplitúdója aszimmetrikusak egymással; a kiolvasáshoz való jel teljesítményromlásánál jól ismert jelenség, melyet az optikai lemezre való rögzítéshez használt áramellátás változása okoz) fordul elő.

Mivel a 31. ábrán feltüntetett minta 3T-vel kezdődik, a folytonosság a csatlakozási pozícióban magasabb rendű (könnyen teljesíti a korlátozott futamhossz kódolás feltételeit), ha a PS negyedik szinkronizációs kódsorozatot közvetlenül megelőző VFO második szinkronizációs mezőben lévő minta (Tmin+1), azaz 3T ismétlése.

A fenti ismertetés értelmében a összekapcsolási keret mezőnek megfelelő 501 első keret mezőnek van PA első szinkronizációs mezője, VFO második szinkronizációs mezője, és PS negyedik szinkronizációs mezője. Ebből a kialakításból adódóan az 502 második keret mezőben rögzített adat stabilan kiolvasható még akkor is, ha a meghajtó berendezés különböző ingadozásból adódó hibatényezői miatt a keret mező hossza változik. Ezáltal nagy hibatűrésű optikai lemez valósítható meg minimális költséggel (overhead). A kiolvasó berendezés megbízhatósága így magas marad.

A 24. ábrán látható példában a 403a adatblokk nem úgy van feltüntetve, mintha lenne benne szektor. A 403a adatblokkban lehet a 9. ábrához kapcsolódó ismertetésnek megfelelő szektor. Az egyes szektorok vezető keret mezőiben és más keret mezőkben lehetnek különböző szinkronizációs kódsorozatok (SYO és SY), ugyancsak a 9. ábra ismertetésének megfelelően. Ebben az esetben a szektor vagy az adatblokk kezdete könnyebben észlelhető, így jelentősen javítva az információk rögzítését és kiolvasását.

A fenti ismertetésnek megfelelően a jelen találmány harmadik példájában a 401 optikai lemez 402 információs sávja 403 (403a) adatblokkokra osztható, melyek mindegyike a rögzítés és kiolvasás alapegységét képezi. Minden 403 (403a) adatblokk kezdetén van 501 (501a) első keret mező, és az 501 (501a) első keret mezőt követő legalább egy 502 második keret mező. Minden 501 (501a) első keret mezőnek van PA el77.165/BT*- 60 -*2003. 07. 23.

-61 ső szinkronizációs mezője, VFO második szinkronizációs mezője, és PS negyedik szinkronizációs mezője. Minden 502 második keret mezőnek van SY harmadik szinkronizációs mezője és DATA adatmezője, melybe a rögzítendő felhasználói adat kerül. Az adatrögzítés (összekapcsolás) kezdetét/végét az 50la első keret mezőben (összekapcsolási keret mezőben) lévő VFO második szinkronizációs mezőben hajtjuk végre. Emiatt, még ha az adatot nem folytonos módon rögzítettük, a nemfolytonosságot csökkenti a VFO második szinkronizációs mező. A jelen találmány harmadik példájában a PS negyedik szinkronizációs mező az 501 (501a) első keret mező VFO második szinkronizációs mezője után következik. A PS negyedik szinkronizációs mezőben PS mintát (ötödik szinkronizációs kódsorozatot) rögzítünk a VFO minta végének azonosításához. A VFO minta végének azonosítása megegyezik az első példában ismertetett (az 1. ábrában 2102 hivatkozási számmal jelölt) első szinkronizációs kódsorozat végének azonosításával. Mivel az összekapcsolás (a PA első szinkronizációs mezőben és a PS negyedik szinkronizációs mezőben lévő adatok) előtt és után ily módon megerősítjük a szinkronizációs információt, az adat mindig stabilan kiolvasható. A PS mintát arra használjuk, hogy meghatározzuk a - legalább egy - második keret mezők (első mező) összességének kezdetét, melyben a legalább egy második keret (egységesen első mező adat hivatkozással) került rögzítésre (azaz a rögzített első mező adat kezdetének meghatározására használjuk). Az első mező a PS negyedik szinkronizációs mező után következik.

A harmadik példában az első keret mezőnek (első mező és harmadik mező) PA első szinkronizációs mezője, VFO második szinkronizációs mezője, és PS negyedik szinkronizációs mezője van, de lehet más szinkronizációs kódsorozata vagy adat bitfolyama is.

(4. példa)

A 32. ábra a jelen találmány negyedik példájának megfelelő, adatrögzítésre alkalmas 701 optikai lemez felülnézetét mutatja. A 701 optikai lemez rögzítési felületén spirális alakban 702 rögzítési sávot alakítunk ki. A 702 rögzítési sávot 703 adatblokkokra osztjuk. Más szavakkal, a 701 optikai lemez rögzítési felületén a 703 adatblokkok körkörös irányban folyamatosan helyezkednek el, így 702 információ sávot alkotva.

77.165/BT*- 61 -*2003 07 23

-62A 33. ábra a jelen találmány negyedik példájának megfelelő 701 optikai lemez 703 adatblokkjainak adatformátumát mutatja. A 33. ábrán látható módon a 801 első keret mező az egyes 703 adatblokkok elején van, és a 801 első keret mező után 802 második keret mezők következnek. A 801 első keret mező és a 802 második keret mezők egy 703 adatblokkot alkotnak. A 33. ábrán a jobb oldalon feltüntetett mező egy bal oldalon feltüntetett mező után áll.

A 801 első keret mezőnek van PA első szinkronizációs mezője a keret mező elején és DASP adatmezője az azt követő mezőn. A 802 második keret mezők mindegyikének van SY harmadik szinkronizációs mezője a keret mező elején és DATA adat mezője az azt követő mezőben.

A jelen találmány negyedik példájában a PA első szinkronizációs mező, az SY harmadik szinkronizációs mező, és a DATA adat mező szerepe megegyezik az első példabeliekével, és itt nem ismertetjük részletesen. A negyedik példa abban különbözik az elsőtől, hogy a DASP konkrét célú adatmező az ECC blokk kezdeténél lévő 801a első keret mezőben van (az ECC blokk 703a vezető adatblokkjának első keret mezőjében), nem pedig a 201 első keret mezőben lévő VFO második szinkronizációs mezőben. Az ECC blokk vezető adatblokkján kívüli adatblokkok mindegyikének 801 első keret mező felépítése megegyezik a 801a első keret mező felépítésével.

A jelen találmány negyedik példájában a 33. ábrán látható módon a hibajavító kódot alkotó 804 ECC blokknak négy egymást követő 703 adatblokkja van. A hibajavító kód csak a négy egymást követő 703 adatblokkban lévő DATA adatmezőkért felel, és nem felel a DASP konkrét célú adatmezőért.

A DASP konkrét célú adatmezőben a DATA adatmezőben lévő felhasználói adattól eltérő használatra való konkrét célú adat bitfolyamot rögzítünk. A DASP konkrét célú adatmezőben rögzített adatot a DATA adatmezőben rögzített adatoktól függetlenül kezelhetjük. így a DASP konkrét célú adatmezőben rögzített adatok olvasásához nem kell, hogy az ugyanabban a 703 adatblokkban lévő DATA adatmezőben rögzített adatokon olvasást vagy hibajavítást, stb. hajtsunk végre.

Minden egyes adatblokkban van legalább egy DASP konkrét célú adatmező. Minden egyes ECC blokkban több DASP konkrét célú adatmező van. Emiatt a DASP konkrét célú adatmezőben az adott adatblokknak vagy ECC blokknak megfelelő információt reprezentáló adat (konkrét célú adat) rögzíthető.

77.165/BT*- 62 *2003. 07 23.

-63A DASP konkrét célú adatmezőnek például a következő alkalmazási lehetőségei lehetnek:

(1. alkalmazás) Az adott adatblokk DATA adatmezőjében rögzített felhasználói adat attribútuma.

(2. alkalmazás) Az adott adatblokk adatrögzítési módjához vagy rögzítési jellegzetességeihez kapcsolódó információ.

Az 1. alkalmazás arra szolgál, hogy a rögzített felhasználói adat attribútumát adatblokkonként (on data block by data block basis) rögzítsük. Az attribútumot az adott adatblokk DATA adatmezőjében rögzített felhasználói adattól függetlenül szerezzük meg. Ennek megfelelően az attribútumot a felhasználói adat olvasása nélkül szerezzük meg. Ezáltal ha például szerzői jogvédelemmel kapcsolatos információ szerepel attribútumként, akkor az adatblokkokat, mint legalacsonyabb szintű egységeket, egyenként ellenőrizhetjük, hogy jogvédettek-e.

A 2. alkalmazás arra szolgál, hogy az adott adatblokk adatrögzítési módjához vagy rögzítési jellegzetességeihez kapcsolódó információt rögzítsünk. Az ilyen információt az adott adatblokk DATA adatmezőjében lévő felhasználói adattól függetlenül szerezzük meg. Ennek megfelelően az információt a felhasználói adat olvasása nélkül szerezzük meg. Ezáltal az adott adatblokk adatrögzítési módjához vagy rögzítési jellegzetességeihez kapcsolódó információ akkor is használható, ha az adott adatblokkba vagy más adatblokkba adatot rögzítünk.

Egy ECC blokkban több adatblokk van. Az adatot ECC blokkonként írjuk felül. Az ECC blokkok kezdetének megfelelő 801a első keret mezőjét összekapcsolási keret mezőként használjuk. Ebből a kialakításból adódóan több DASP konkrét célú adatmező is lehet egy ECC blokkban. Hatékony, ha az egy ECC blokkban lévő DASP konkrét célú adatmezőkbe azonos konkrét célú adatot rögzítünk. Ily módon még akkor is, ha a 801a első keret mező egyik DASP konkrét célú adatmezőjében rögzített konkrét célú adat felülírás miatt nem olvasható és elveszik, ugyanaz a konkrét célú adat olvasható ki egy másik DASP konkrét célú adatmezőből. így a konkrét célú adat biztonságosan kiolvasható.

A 34A. és a 34B. ábrák a jelen találmány negyedik példájának megfelelő 801a első keret mező kialakítására mutat más példákat.

77.165/BT*- 63 *2003. 07. 23.

-64A 34A. ábrán látható példában a 801a első keret mezőnek van PA első szinkronizációs mezője és VFO második szinkronizációs mezője. A 34B. ábrán látható példában a 801a keret mezőnek PA első szinkronizációs mezője, VFO második szinkronizációs mezője, és PS harmadik szinkronizációs mezője.

Ezekben a példákban VFO második szinkronizációs mező csak az ECC blokkok kezdeténél lévő (összekapcsolási keret mezőnek megfelelő) vezető keret mezőben van. így a 701 optikai lemezen rögzített adatok kiolvasásának stabilizálásához szükséges szinkronizációs mintát megerősítjük (azaz kiolvasáskor rögzítünk egy szinkronizációt garantáló mintát). A DASP konkrét célú adatmező az egyes ECC blokkok kezdeténél levő adatblokkon kívüli adatblokkok kezdeténél lévő 801 első keret mezőben van. Ennek megfelelően az adat még az adatrögzítés kezdő/végpozíciójában is stabilan olvasható. Mi több, a konkrét célú adat az egyes ECC blokkokban lévő felhasználói adatoktól függetlenül rögzíthető vagy kiolvasható.

A 34A. és a 34B. ábrákon mutatott példákban az egyes ECC blokkok kezdeténél lévő keret mezőnek van VFO második szinkronizációs mezője hogy megerősítse a szinkronizációs mintát. A jelen találmány nem korlátozódik csak erre az esetre. Mikor adatrögzítések sorozatában adatot rögzítünk több ECC blokkban, a második és az azt követő ECC blokkok mindegyikének vezető keretének is lehet DASP konkrét célú adatmezője, a megerősített szinkronizációs mintával rendelkező keret mező helyett.

A negyedik példában azt a két esetet ismertettük, amikor az első keret mezőnek (első mező és harmadik mező) PA első szinkronizációs mezője, VFO második szinkronizációs mezője, és PS negyedik szinkronizációs mezője van, illetve amikor az első keret mezőnek (első mező és harmadik mező) PA első szinkronizációs mezője és DASP konkrét célú adatmezője van. A jelen találmány nem korlátozódik csak erre az esetre. Például az első keret mezőnek lehet PS negyedik szinkronizációs mezője ha van DASP konkrét célú adatmezője, más szinkronizációs kódsorozata vagy adat bitfolyamai.

(5. példa)

A 35. ábra a jelen találmány ötödik példájának megfelelő, adatrögzítésre alkalmas 1001 optikai lemez felülnézetét mutatja. Az 1001 optikai lemez rögzítési felületén spirális alakban 1002 rögzítési sávot alakítunk ki. Az 1002 rögzítési sávot 1003a és

77.165/BT*- 64 *2003. 07. 23.

-65 1003b adatblokkokra osztjuk. Az 1002 információs sávot belső részre, közbenső részre, és külső részre osztjuk. A belső rész és a külső rész is 1004 csak olvasható mező, melyet kizárólag kiolvasásra lehet használni. A közbenső rész 1005 újraírható mező. Az 1004 csak olvasható mezőben lévő minden egyes 1003b adatblokknak már vannak rögzített gödrei. A gödrök például a rögzítési felület konvex és konkáv részeinek használatával alakíthatók ki. Az 1005 újraírható mezőben lévő minden egyes 1003b adatblokkba rögzítő berendezéssel adat rögzítendő.

36. ábra a jelen találmány ötödik példájának megfelelő 1001 optikai lemez 1004 csak olvasható részében lévő 1003a adatblokkjainak adatformátumát mutatja. A 36. ábrán látható módon minden 1003a adatblokk kezdeténél 1101 első keret mező van, és az 1101 első keret mező után 1102 második keret mezők következnek. Az 1101 első keret mező és a 1102 második keret mezők egy 1003a adatblokkot alkotnak. A 36. ábrán a jobb oldalon feltüntetett mező egy bal oldalon feltüntetett mező után áll.

Az 1101 első keret mezőnek van PA első szinkronizációs mezője a keret mező elején és DASP adatmezője az azt követő mezőn. Az 1102 második keret mezők mindegyikének van SY harmadik szinkronizációs mezője a keret mező elején és DATA adat mezője az azt követő mezőben. A PA első szinkronizációs mező, az SY harmadik szinkronizációs mező, és a DATA adat mező szerepe megegyezik az első példabeliekével, és itt nem ismertetjük részletesen. A DASP konkrét célú adatmező szerepe megegyezik a negyedik példabeliével és itt nem ismertetjük részletesen.

A 37. ábra a jelen találmány ötödik példájának megfelelő 1001 optikai lemez 1005 újraírható részében lévő 1003b adatblokkjainak adatformátumát mutatja. A 37. ábrán látható módon az 1003b adatblokkok kialakítása megegyezik az 1003a adatblokkok kialakításával. Minden 1003b adatblokk kezdeténél 1201 első keret mező van, és az 1201 első keret mező után 1202 második keret mezők következnek. Az 1201 első keret mező és a 1202 második keret mezők egy 1003b adatblokkot alkotnak. A 37. ábrán a jobb oldalon feltüntetett mező egy bal oldalon feltüntetett mező után áll.

Az 1201 első keret mezőnek van PA első szinkronizációs mezője a keret mező elején, VFO második szinkronizációs mezője az azt követő mezőben és PS negyedik szinkronizációs mezője. Az 1202 második keret mezőnek van SY harmadik szinkronizációs mezője a keret mező elején és DATA adat mezője az harmadik szinkronizációs mezőt követő mezőben.

77.165/BT*- 65 -*2003. 07 23

-66A PA első szinkronizációs mező, a VFO második szinkronizációs mező, a DATA adat, és az SY harmadik szinkronizációs mező szerepe megegyezik az első példabeliekével, és itt nem ismertetjük részletesen. A PS negyedik szinkronizációs mező szerepe megegyezik a második példabeliével és itt nem ismertetjük részletesen. A PS negyedik szinkronizációs mező megléte opcionális.

A 36. és a 37. ábrán látható módon az 1004 csak olvasható mező és az 1005 újraírható mező is adatblokkokra osztható és hasonló kialakítású. Emiatt az RF kiolvasó megszerzése (az adat kvantálása, PLL, demoduláció és hasonló megoldások) utáni kiolvasó lépések szinte teljesen megegyező módon végrehajthatók az 1004 csak olvasható mezőben és az 1005 újraírható mezőben, annak ellenére, hogy a két mezőben különböző fizikai jelalakokban (azaz a rögzítési felület konvex és konkáv részei által, vagy a rögzítési felület fázisváltozása által) rögzített adatok vannak. Ennek megfelelően a kiolvasó berendezésnek nem szükséges, hogy kétféle kiolvasó áramköre, azaz a kiolvasó részekhez való kiolvasó áramköre és az újraírható részekhez való áramköre legyen. Ennek köszönhetően a kiolvasó berendezés kiolvasó áramköre egyszerűsíthető, így csökkentve a kiolvasó berendezés költségét.

Az 1004 csak olvasható részben lévő 1003a adatblokk és az 1005 újraírható részben lévő 1003b adatblokk a kezdetüknél lévő 1101 és 1201 első keret mezők belső kialakításában különböznek.

Az 1005 újraírható mezőben lévő ECC blokkok elején lévő adatblokk 1201 első keret mezője a kiegészítő adatrögzítés kezdő/végpozícióját tartalmazó összekapcsolási keret mezőnek felel meg. Az első példánál részletesen ismertetettek szerint, ha az adatot nem folytonos módon rögzítettük a kiegészítő adatrögzítés kezdő/végpozíciójában (összekapcsolási keret mező), akkor a következő adat blokkokat helyesen kell kiolvasni. E célból az 1201 első keret mezőnek van PA első szinkronizációs mezője, VFO második szinkronizációs mezője, és PS negyedik szinkronizációs mezője, hogy megerősítse a szinkronizációs információt. Ezen felül az adatrögzítés elkezdhető és befejezhető a VFO második szinkronizációs mezőben, amelybe nem kell felhasználói adatot rögzíteni.

Az 1004 csak olvasható mezőben lévő 1101 első keret mező fejrész mezőnek (overhead area) felel meg, melyben felhasználói adatot nem rögzítünk. Ebben a mezőben adatfolytonossági hiba nem fordulhat elő, mivel adatot itt nem írunk újra. Emiatt

77.165/BT*- 66 -*2003 07 23.

-67ebben a részben az adott adatblokknak megfelelő információt reprezentáló adat rögzíthető, mely a felhasználói adattól függetlenül kiolvasható. E célból a DASP konkrét célú adatmezőt a PA első szinkronizációs mező után biztosítjuk, hogy a felhasználói adattól függetlenül kiolvasható információ rögzíthető legyen.

A 35. ábrán látható példában az 1001 optikai lemeznek 1004 csak olvasható és 1005 újraírható része van. Az 1001 optikai lemeznek lehet csupán 1004 csak kiolvasható része is.

A fenti ismertetésnek megfelelően a jelen találmány ötödik példája szerinti 1001 optikai lemezen az 1004 csak olvasható részben lévő adatblokkok és az 1005 újraírható részben lévő adatblokkok hasonló kialakításúak. Ennek köszönhetően a meghajtó berendezés kiolvasó áramkörének bonyolultsága csökkenthető.

A jelen találmány ötödik példájának megfelelő 1001 optikai lemezen az 1004 csak olvasható rész adatblokkjaiban lévő 1101 első keret mezőnek, vagy az 1005 újraírható rész adatblokkjaiban lévő 1201 első keret mezőnek, mely nem összekapcsolási keret mező, lehet DASP konkrét célú adatmezője a szinkronizációt megerősítő mező helyett. így a felhasználói adattól függetlenül kezelhető információt konkrét célú adatként rögzíthetjük vagy olvashatjuk. Például szerzői jogvédelemre vonatkozó információ, meghajtó berendezéshez tartozó információ, vagy jövőbeli felhasználásra vonatkozó információ is rögzíthető vagy olvasható. Ez jelentősen hozzájárul az optikai lemezek, valamint a rögzítő és kiolvasó berendezések használatának elterjedéséhez.

Az ötödik példában, azt a két esetet ismertettük, amikor az első keret mezőnek (első mező és harmadik mező) PA első szinkronizációs mezője, VFO második szinkronizációs mezője, és PS negyedik szinkronizációs mezője van, illetve amikor az első keret mezőnek (első mező és harmadik mező) PA első szinkronizációs mezője és DASP konkrét célú adatmezője van. A jelen találmány nem korlátozódik csak erre a két esetre. Az első keret mezőnek lehet például PS negyedik szinkronizációs mezője, ha van DASP konkrét célú adatmezője, más szinkronizációs kódsorozata vagy adat bitfolyamai.

(6. példa)

A 38. ábra a jelen találmány hatodik példájának megfelelő 1710 információ rögzítő berendezés (rögzítő berendezés) felépítését mutatja. Az 1710 információ rögzítő

77.165/BT*- 67 -*2003. 07. 23.

-68berendezés például a 101 optikai lemezre (1. ábra), a 3101 optikai lemezre (8. ábra), a 401 optikai lemezre (23. ábra), vagy az 1001 optikai lemezre (35. ábra) rögzít információt. Az alábbiakban következő ismertetésben az 1710 információ rögzítő berendezés a második példánál részletesen ismertetett 3101 optikai lemezre rögzít információt.

Az 1701 rögzítő és kiolvasó fej adatot rögzít a 3101 optikai lemezre, vagy a 3101 optikai lemezre korábban rögzített vagy a 3101 optikai lemezre egy berendezés által rögzített adatot olvas.

Az 1701 rögzítő és kiolvasó fejnek van például fényforrása (például félvezető lézere) a jel optikai úton való rögzítéséhez, a WTDT rögzítési adatnak megfelelő meghajtó áramköre a fényfonás meghajtásához, optikai rendszere a fényfonás által a 3101 optikai lemezre vetített fény összegyűjtéséhez vagy a 3101 optikai lemez rögzítési felületéről visszavert fény észleléséhez, és a fény jelként való olvasásához, valamint optoelektronikai átalakítója az olvasójel RF elektromos jelként történő kiolvasásához.

Az 1702 jel kvantáló rész az 1701 rögzítő és kiolvasó fej által olvasott RF jelet felerősíti és a szükséges feldolgozással kvantálja.

Az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész a 3101 optikai lemez adatformátumával összhangban és az 1702 jel kvantáló rész által szerzett RDDT kvantált adat használatával észleli a szinkronizációs kódsorozatot és valós időben azonosítja a 1701 rögzítő és kiolvasó fej által éppen olvasott adat pozíció információját. Az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész részletes belső működését később ismertetjük.

Az 1704 időzítés vezérlő vezérli az 1705 ECC kódoló rész és az 1706 modulációs rész működését, így a rögzítendő adatot a 3101 optikai lemeznek az 1703 minta észlelő és szinkronizációs rész által végrehajtott valósidejű azonosítás által szerzett ADR pozíció információ alapján előre meghatározott pozíciójában rögzítjük. A rögzítéssel kapcsolatos vezérlési működésen túl az 1704 időzítés vezérlő rész az ADR pozíció információ használatával kereső műveletet is végrehajt az 1701 rögzítő és kiolvasó fej mozgatásához, hogy aj el a 3101 optikai lemez előre meghatározott pozíciójában olvasható vagy rögzíthető legyen.

Az 1705 ECC kódoló rész redundáns adatot, például hibajavító kódot vagy más hasonlót ad hozzá a rögzítendő felhasználói adathoz, amely redundáns adat az 1710 rögzítő berendezésen kívülről származik, és az így előálló adatot előre meghatározott formátumba kódolja. Az 1705 ECC kódoló rész az 1704 időzítés vezérlő résztől kapott

77.165/BT*- 68 -*2003 07. 23.

-69WTGT rögzítési működést időzítő jel alapján az ECCDT kódolt adatot is kiadja az 1706 modulációs résznek. Az 1705 ECC kódoló rész fogadó részként szerepel az 1710 rögzítő berendezésen kívülről származó felhasználói adat fogadásakor.

Az 1706 modulációs rész fogadja az 1705 ECC kódoló rész által kódolt ECCDT adatot, előre meghatározott modulációs rendszer használatával modulálja az ECCDT adatot, és WTDT rögzítési adatként kiadja az előállított adatot az 1701 rögzítő és kiolvasó fejnek.

A jelen találmány hatodik példájának megfelelő 1710 információ rögzítő berendezés a 3101 optikai lemezre a fent ismertetett elemek együttműködésével és kapcsolatával rögzít információt. Ahhoz, hogy azután az adatblokk után, melybe már korábban rögzített adat van, kiegészítő adatot rögzítsünk (összekapcsolás), pontos rögzítést kell végrehajtani a már rögzített adat utáni részben.

Fontos, hogy az 1710 információ rögzítő berendezés pontosan észlelje a már rögzített adat pozícióját és hogy pontos szinkronizációval működjön. E célból a legfontosabb a második példánál ismertetett különféle szinkronizációs kódsorozatok 1701 rögzítő és kiolvasó fej és az 1702 jel kvantáló rész által előállított kvantált adat használatával történő észlelése a pontos pozíció információt megszerzéséhez, azaz a legfontosabb az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész működése. Az ADR pozíció információnak például SPt szektor pozíciója, FPt keret pozíciója, és BPt bájt pozíciója van.

A 39. ábra a következő elemekkel ellátott 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész belső felépítésére mutat példát.

Az 1901 SY0 minta észlelő rész az RDDT kvantált adatból észleli az SY0 mintát és SY0DET SY0 észlelő jelet ad ki. Az 1901 SY0 minta észlelő rész első észlelő részként szerepel az SY0 minta (második szinkronizációs kódsorozat) észleléséhez.

Az 1902 PA minta észlelő rész az RDDT kvantált adatból észleli a PA mintát és PÁDÉT PA észlelő jelet ad ki. Az 1902 PA minta észlelő rész harmadik észlelő részként szerepel a PA minta (harmadik szinkronizációs kódsorozat) észleléséhez.

Az 1903 SY minta észlelő rész az RDDT kvantált adatból észleli az SY mintát és SYDET SY észlelő jelet ad ki.

Az 1904 egy keretnyi időzítő minden keret mező kezdetéből azonosítja a bájt pozíciót valamint kiadja a BPt bájtpozíció jelet és az FRMPLS keretszinkronizációs impulzust, mely a valósidejű azonosítás eredményeit tükrözi. Az 1904 egy keretnyi

77.165/BT*- 69 -*2003. 07. 23.

-70időzítőnek van például (az ábrán nem látható) első számoló része az egy keretben lévő bájtok (93 bájt) vagy a csatorna bitek (1488 csatorna bit 8/18 modulációs rendszer esetében) számolásához, valamint bájtpozíció észlelésére szolgáló (ábrán nem látható) ablak előállító része a szinkronizációs kódsorozat észleléséhez szükséges ablak előállításához. Az 1904 egy keretnyi időzítő az 1901, 1902 és 1903 minta észlelő részektől fogadja rendre az SY0DET, PÁDÉT, és SYDET észlelő jeleket, és beállítja a beépített első számoló részt, ezzel egyidőben a beépített bájtpozíció észlelési ablak előállító résszel megfelelően vezérelve az észlelési ablakot a minta helytelen felismeréséből adódó szinkronizációs csúszás megelőzéséhez. Az első számoló rész által szerzett számított értéket (mely a keret mező kezdetének bájtpozícióját jelöli) BPt bájtpozíció jelként kiadjuk, továbbá kiadunk FRMPLS keretszinkronizációs impulzust is, keretenként egyszer, egy előre meghatározott bájtpozícióban (körülbelül 93 bájtonként).

Az 1904 egy keretnyi időzítő tulajdonképpen szinkronizációs kódsorozat pozícióját jósolja meg a szinkronizációs kódsorozatot közvetlenül megelőző szinkronizációs kódsorozaton végzett minta észlelési eredmény alapján, és megnyitja az észlelési ablakot abban az időszakaszban, amikorra a szinkronizációs kódsorozat észlelését várjuk. Ha ebben az időszakban fogadunk egy szinkronizációs kódsorozathoz tartozó észlelő jelet, az 1904 egy keretnyi időzítő meghatározza, hogy a pontos szinkronizációs kódsorozatot észleltük-e és az első számoló rész BPt számított értékét előre meghatározott értékre állítja. Az előre meghatározott érték nem feltétlenül nulla, de az észleléshez szükséges késleltetés figyelembevételével határozzuk meg.

Az egy keretben lévő bájtok száma azonos minden keretre. Ezért a bájtpozíció észlelő ablak előállító rész úgy vezérli az észlelő ablakot, hogy az minden előre meghatározott bájthosszúságú ciklusban (ajánlott esetben körülbelül 93 bájtonként, ami a keret mezőben lévő bájtok száma) meghatározott időre kinyíljon. Az észlelő ablak szélessége az összes 1701 rögzítő és kiolvasó fej által végrehajtott jel olvasással kapcsolatos ingadozási tényezők (például a forgatási ingadozás által előálló remegés összetevőnek, a 3101 optikai lemez meggörbülésének vagy más hibájának, vagy az összekapcsolási keret mező adatfolytonossági hibájának) figyelembevételével határozható meg.

Az 1905 keret számláló minden szektorban azonosít egy keret pozíciót továbbá kiad egy FPt keret pozíció jelet és egy SCTPLS szektor szinkronizációs impulzust, melyek a valósidejű azonosítási eredményeket tükrözik. Az 1905 keret számlálónak van

77.165/BT*- 70 -*2003. 07. 23.

-Ί1 például (ábrán nem látható) második számláló része az egy keretben lévő keretek (2627 keret) számának meghatározásához, valamint (ábrán nem látható) keret pozíciót jósló ablak előállító része az SYO első szinkronizációs kódsorozatot és a PA második szinkronizációs kódsorozatot jósló ablak előállításához. Az 1905 keret számláló fogadja az 1904 egy keretnyi időzítőtől érkező FRMPLS keretszinkronizációs impulzust és lépteti a beépített második számlálót. Az 1905 keret számláló fogadja továbbá az SYODET és PÁDÉT észlelő jeleket a megfelelő minta észlelő részektől és beállítja a beépített második számláló részt, ezzel egyidőben a beépített keretpozíció jósló ablakot előállító rész által megfelelően vezérli a jóslási ablakot a minta helytelen észleléséből adódó szinkronizációs csúszás megelőzéséhez.

A keretpozíció jósló ablakot előállító rész az előfordulási sorrendjüknek megfelelően minden SYO mintához és PA mintához előállít egy jósló ablakot. A második példánál részletesen ismertetetteknek megfelelően a szinkronizációs kódsorozatokat csak az előre meghatározott sorrendben észleljük. Például az SYO szinkronizációs kódsorozatot egy szektoron belül egyszer észleljük (26 keret mezőnként egyszer; vagy 27 keret mezőnként egyszer, ha a 201 első keret mezőt (9. ábra) is beleszámítjuk). Ily módon a keretpozíció jósló ablakot előállító rész minden szinkronizációs kódsorozathoz tud jósló ablakot előállítani.

Ha SYODET észlelő jelet adunk ki mikor az SYO mintához tartozó jósló ablak nyitva áll, az 1905 keret számláló nulla értékűre állítja a második számláló rész FPt számolt pozíció értékét. Ha PÁDÉT észlelő jelet adunk ki mikor a PA mintához tartozó jósló ablak nyitva áll, az 1905 keret számláló 26-ra állítja a második számláló rész FPt számolt pozíció értékét. Hacsak nem észlelő jelet adunk ki, a második számláló rész FPt számolt értéke eggyel nő minden egyes alkalommal, mikor FRMPLS keretszinkronizációs impulzust adunk ki. Ily módon a beépített második számláló rész számolt értékét FPt keret pozíció jelként adjuk ki, és az SCTPLS szektor szinkronizációs impulzust egy szektorban egyszer (26 vagy 27 keret mezőnként), egy előre meghatározott keret pozícióban adjuk ki.

Az 1906 szektor számláló minden adatblokkban azonosít egy szektor pozíciót továbbá kiad egy SPt szektor pozíció jelet, mely a valósidejű azonosítási eredményt tükrözi. Az 1906 szektor számlálónak van például (ábrán nem látható) harmadik számláló része az egy adatblokkban lévő szektorok (8 szektor) számának meghatározásához,

77.165/BT*- 71 -*2003. 07. 23.

-72valamint (ábrán nem látható) szektor pozíciót jósló ablak előállító része a PA harmadik szinkronizációs kódsorozatot jósló ablak előállításához. Az 1906 szektor számláló fogadja az SCTPLS szektorszinkronizációs impulzust az 1905 keret számlálótól és lépteti a beépített harmadik számlálót. Az 1906 szektor számláló fogadja továbbá a PÁDÉT észlelő jelet az 1902 PA minta észlelő résztől és beállítja a beépített harmadik számláló részt, ezzel egy időben a beépített szektorpozíció jósló ablakot előállító rész által megfelelően vezérli a jóslási ablakot a minta helytelen észleléséből adódó szinkronizációs csúszás megelőzéséhez.

A szektorpozíció jósló ablakot előállító rész az előfordulási sorrendjének megfelelően minden PA mintához előállít egy jósló ablakot. A második példánál részletesen ismertetetteknek megfelelően a PA harmadik szinkronizációs kódsorozat nyolc szektoronként csak egyszer fordul elő. Ily módon a szektorpozíció jósló ablakot előállító rész jósló ablakot tud előállítani.

Ha PÁDÉT észlelő jelet adunk ki mikor a PA mintához tartozó jósló ablak nyitva áll, az 1906 szektor számláló nulla értékűre állítja a harmadik számláló rész SPt számolt pozíció értékét. Hacsak nem PÁDÉT észlelő jelet adunk ki, a harmadik rész SPt számolt értéke eggyel nő minden egyes alkalommal, mikor SCTPLS szektorszinkronizációs impulzust adunk ki. Ily módon a beépített harmadik számláló rész számolt értékét SPt keret pozíció jelként adjuk ki.

A fent ismertetett belső felépítésű 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész a 3101 optikai lemezről olvasott RDDT kvantált adat használatával a második példánál részletesen ismertetett adatformátumban lévő minden szinkronizációs kódsorozatot (mintát) észleli. így az olvasó adat pozíció információját, azaz az SPt szektor pozíciót, az FPt keret pozíciót, és a BPt bájt pozíciót valós időben szerezzük meg. Az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész által kiadott pozíció információ használatával az 1704 időzítés vezérlő rész (38. ábra) előállíthat és kiadhat egy WTGT rögzítési működést időzítő jelet, mely utasítja legalább az 1705 ECC kódoló részt, hogy rögzítési műveletet hajtson végre.

A 39. ábrán látható belső felépítés csupán egy példa. Az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész belső felépítése nem korlátozódik csak erre az esetre. A 39. ábrán látható példában az SYO mintát, az SY mintát, és a PA mintát észlelendő szinkronizációs kódsorozatként használjuk. Kiegészítésként a harmadik példában is77.165/BT*- 72 -*2003. 07. 23.

<:· j. 4. .i.

mertetett PS minta is használható. Ebben az esetben az észlelendő minták száma megnő, és ennek megfelelően a szinkronizációs teljesítmény és a pozíció információ azonosítási teljesítmény is javul. Ezt az alábbiakban a 40. ábrára való hivatkozással ismertetjük.

A 3101 optikai lemezen lévő összes pozíció információ csak négy fajta szinkronizációs kódsorozattal nem azonosítható. A négy fajta szinkronizációs kódsorozattal az egyes szektorokban lévő szektor pozíció, a keret pozíció, és a bájt pozíció is azonosítható, de az optikai lemezen lévő éppen olvasott adatblokk pozíciója nem. Ahhoz, hogy az éppen olvasott adatblokk pozícióját is azonosítani tudjuk, ID azonosító információra van szükség. Például a 14. ábrán feltüntetett DatalD adat pozíció információ mezőt erre a célra használjuk.

A 40. ábrán a következő elemekkel ellátott 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész belső felépítésére mutat újabb példát. A 40. ábrán látható belső felépítés abban különbözik a 39. látható belső felépítéstől, hogy a meglévőeken túl 2001 PS minta észlelő része is van. A 39. ábra során ismertetett elemekkel és a közöttük küldött belső jelekkel azonos elemeket és jeleket azonos hivatkozási számmal jelöljük és itt nem ismertetjük részletesen.

A harmadik példánál ismertetettek szellemében a PS minta az egyes adatblokkok kezdetének még megbízhatóbb észlelése céljából az összekapcsolási pozíciónak megfelelő 501a első keret mező végén található. Ha az adatblokkban szektorok vannak, az 501a első keret mező mindenképpen a szektor kezdeténél lévő második keret mező előtt van. Emiatt a PS mintát az egyes szektorok kezdetének még megbízhatóbb észleléséhez is használhatjuk. Mivel a PS minta az 501a első keret mező végén van, a PS minta használható az egyes keret mezők kezdetének még megbízhatóbb észleléséhez is. A 2001 PS minta észlelő rész negyedik észlelő részként szerepel a PS minta (ötödik szinkronizációs kódsorozat) észleléséhez.

A fent ismertetett okokból kifolyólag a 2001 PS minta észlelő rész által kiadott PSDET jel, mely a PS minta észlelési eredménye, a 2002 egy keretnyi időzítőhöz, a 2003 keret számlálóhoz, és a 2004 szektor számlálóhoz kerül, és a jelet a számlálók mindegyikében pozíció azonosításhoz használjuk.

A 41. ábra a 3101 optikai lemez adatformátuma és a pozíció információ közötti kapcsolatot mutatja. A 41. ábrán az első keret mezőt LF jelöli. Az első keret mezőt

77.165/BT*- 73 -*2003. 07 23.

úgy ábrázoljuk, hogy van a harmadik példánál ismertetett PS negyedik szinkronizációs mezője. A 41. ábra a pozíció információkra, azaz az SPt szektor pozíció jelre, az FPt keret pozíció jelre, és a BPt bájt pozíció jelre példa értékeket mutat, abban az állapotban, amikor a szinkronizáció létrejött.

Az SPt szektor pozíció jel a O-tól 7-ig terjedő értékeket egymás után veszi fel az egyes adatblokkok kezdetétől számítva. Az LF első keret mezőben az adatblokk kezdeténél az SPt szektor pozíció jel értéke 0.

Az FPt keret pozíció jel a O-tól 25-ig terjedő értékeket egymás után veszi fel az egyes szektorok vezető szektorától számítva, azonban az FPt keret pozíció jel értéke az LF első keret mezőben 26. Az egyes adatblokkokban lévő minden szektorban lévő keret mezők mindegyikében (FO-tól F25-ig) az FPt keret pozíció jel értéke 0 és 25 közötti.

A BPt bájt pozíció jel a O-tól 92-ig terjedő értékeket egymás után veszi fel az egyes keret mezőjének vezető szektorától számítva. Az egyes szektorokban lévő összes keret mezőben a BPt bájt pozíció jel értéke a keret mező kezdeténél 0. A BPt bájt pozíció jel értéke az SYO minta, az SY minta, vagy a PA minta továbbadásakor 0 vagy 1.

A 41. ábra továbbá az 1704 időzítés vezőrlő rész által pozíció információk (SPt, FPt, BPt pozíció információk) használatával előállított WTGT rögzítési működést időzítő jelre mutat példa jelalakot. A 41. ábrán látható WTGT rögzítési működést időzítő jel az egy ECC blokkba, azaz négy egymást követő adatblokkba való adatrögzítéshez kell. A WTGT rögzítési működést időzítő jel a rögzítést HIGH magas jelértékkel jelöli. Ekkor az 1705 ECC kódoló rész kiadja az ECC-kódolt ECCDT adatot az 1706 modulációs résznek.

A kiegészítő adatrögzítést az első keret mezőben hajtjuk végre, amely összekapcsolási keret mező. Más szavakkal, az adatrögzítés kezdete/vége mindig az első keret VFO második szinkronizációs mezőjében van. Emiatt a WTGT rögzítési működést időzítő jel az ECC blokk kezdeténél lévő adatblokk LF első keret mezőjének kezdetétől számított S. bájtnál (a 41. ábrán S=8 értéknél) LOW alacsony értékről HIGH magas értékre vált (rögzítés kezdete). A WTGT rögzítési működést időzítő jel a következő ECC blokk kezdeténél lévő LF első keret mezőtől számított E. bájtnál (a 41. ábrán E=11 értéknél) HIGH magas értékről LOW alacsony értékre vált (rögzítés vége).

77.165/BT*- 74 -*2003. 07. 23.

-75_v ·· · · * .:.. ·..· a. 4. .:.

Ha pontos szinkronizációt hajtunk végre, az LF első keret mezőben SPt=0 és FPt=26. Ennek megfelelően a WTGT rögzítési működést időzítő jelet ajánlott esetben úgy vezéreljük, hogy HIGH magas értékű legyen, mikor az aktuális ECC blokkban (melyben adatot rögzítünk) {SPt=0, FPt=0, és BPt=S}, és LOW alacsony értékű legyen, mikor a következő ECC blokkban {SPt=0, FPt=0, és BPt=E}.

Ily módon az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész észlelő részként szerepel a PA minta (harmadik szinkronizációs kódsorozat) észleléséhez. Az 1704 időzítés vezérlő rész meghatározás részként szerepel az észlelt PA minta kezdetén alapuló rögzítési kezdőpozíció meghatározásánál. A 2. ábrához tartozó korábbi ismertetésnek megfelelően az 1704 időzítés vezérlő rész véletlenszerűen határozhatja meg a rögzítési kezdőpozíciót minden egyes alkalommal, mikor rögzítést hajtunk végre.

Az 1705 ECC kódoló rész, az 1706 modulációs rész, valamint az 1701 rögzítő és kiolvasó fej együtt rögzítési folyamatot végrehajtó rögzítő részként szerepel. A 2. ábrához tartozó korábbi ismertetés szerint a rögzítési folyamat során végrehajtjuk a következő lépéseket: rögzítjük a 2102 VFO rögzítés kezdete részt (első kiegészítő szinkronizációs kódsorozat az adat stabil kiolvasásához)(2. ábra), rögzítjük a második keretet, rögzítjük a PA mintát, és feldolgozzuk a VFO mintában (2. ábra) lévő 2101 VFO rögzítés vége részt (negyedik szinkronizációs kódsorozat az adat stabil kiolvasásához). Ha az optikai lemeznek a harmadik példában ismertetett adatformátuma van, a rögzítési folyamat során PS mintát is rögzítünk.

A rögzítési működés során egyik szinkronizációs kódsorozatot sem észleljük (vagy úgy vezéreljük őket, hogy ne észleljük őket). Emiatt egyik pozíció jel (SPt, FPt, BPt) sincs előre beállítva, és az interpoláció folytatódhat.

A fenti ismertetésnek megfelelően az 1710 információ rögzítő berendezésnek van 1703 minta észlelő és szinkronizáló része az optikai lemezre korábban rögzített információhoz történő kiegészítő adat rögzítéskor (összekapcsolás) vagy adat felülíráskor szükséges SYO minta és a PA minta korábban rögzített adatból való észleléséhez. Az 1710 információ rögzítő berendezésnek van továbbá 1704 időzítés vezérlő része a minta észlelés eredményének használatával történő kiegészítő adat rögzítés kezdetének időzítésének meghatározásához. Ebből a kialakításból adódóan kiegészítő információt tudunk rögzíteni vagy felülírni míg észleljük az első adategység (szektor) vagy a második adategység (adatblokk) kezdetét ott, ahol az adatot korábban nagy sebességgel és

77.165/BT*- 75 -*2003. 07. 23.

-76stabilan rögzítettük. így az információ rögzítő berendezésnek jelentősen javított rögzítési pozíciós precizitást és így nagyobb megbízhatóságot biztosítunk.

Ennek megfelelően az 1710 információ rögzítő berendezés jelentős előnyöket nyújt, ha nagy kapacitású, nagy sebességű adat tároló eszközben, videó lemez rögzítőben, és multimédia rögzítőben alkalmazzuk.

(7. példa)

A 42. ábra a jelen találmány hetedik példájának megfelelő 1810 információ kiolvasó berendezés (kiolvasó berendezés) felépítését mutatja. Az 1810 információ kiolvasó berendezés például a 101 optikai lemezre (1. ábra), a 3101 optikai lemezre (8. ábra), a 401 optikai lemezre (23. ábra), vagy az 1001 optikai lemezre (35. ábra) rögzített információt olvassa ki. Az alábbiakban következő ismertetésben az 1810 információ kiolvasó berendezés a második példánál részletesen ismertetett 3101 optikai lemezre rögzített információt olvassa ki. A 42. ábrán az 1702 jel kvantáló rész és az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész azonos a 38. ábra ismertetésében szereplőkkel és itt azokat nem ismertetjük részletesen.

Az 1801 kiolvasó fej korábban rögzített adatot olvas ki a 3101 optikai lemezről. Az 1801 kiolvasó fejnek van például fényforrása (például félvezető lézere) a lemez fénnyel való megvilágításához, optikai rendszere a 3101 optikai lemez rögzítési felületéről visszavert fény észleléséhez és a fény jelként való olvasásához, valamint optoelektronikai átalakítója az olvasójel RF elektromos jelként történő kiolvasásához.

Az 1802 PLL rész a jel kvantáló résztől kapott RDDT kvantált adatot használja ahhoz, hogy az RDCLK bitszinkronizációs órajelet és az RDDT kvantált adat élének pozícióját fázisszinkronizálással olvassa ki.

Az 1804 demodulációs rész az RDDT kvantált adat és az RDCLK bitszinkronizációs órajel használatával demodulálja a kiolvasott adatot és kiadja a DEMDT demodulálás utáni adatot.

Az 1803 időzítés vezérlő rész RDGT demodulációs működést időzítő jelet ad ki az 1804 demodulációs résznek, így a 3101 optikai lemezen meghatározott pozícióban rögzített adatot az 1703 minta észlelő és szinkronizációs rész által végrehajtott valósidejű azonosítás által szerzett ADR pozíció információ alapján előre meghatározott pozíciójában kiolvashatjuk. Az RDGT demodulációs működést időzítő jel HIGH magas

77.165/BT*- 76 -*2003 07. 23.

-77 szintjével a kiolvasott adat demodulációját jelöli. Az 1804 demodulációs rész csak akkor ad ki DEMDT demoduláció utáni adat jelet, ha az RDGT jel HIGH magas értékű.

Az 1803 időzítés vezérlő rész SLGT kvantálási vezérlést időzítő jelet ad ki az 1702 jel kvantáló rész kvantálási módjának vezérléséhez. Az SLGT kvantálási vezérlést időzítő jel HIGH magas értéke a szokásos kvantálási módot jelöli. Az 1702 jel kvantáló rész a kvantálási szintet az RF kiolvasó jel használatával akkor vezérli, ha az SLGT jel HIGH magas értékű. Ha az SLGT jel LOW alacsony értékű, az 1702 jel kvantáló rész a kvantálási szintet azon a szinten tartja, amelyen az SLGT jel HIGH magas értékénél volt, és nem hajt végre vezérlést.

Az 1803 időzítés vezérlő rész PLLGT PLL vezérlést időzítő jelet ad ki az 1802 PLL résznek a PLL fázis összehasonlítás módjának vezérléséhez. A PLLGT PLL vezérlést időzítő jel HIGH magas értéke a szokásos PLL követési módot jelöli. Ha a PLLGT jel HIGH magas értékű, az 1802 PLL rész úgy vezérli a beépített PLL-t, hogy zárja az RDDT kvantált adatot. Ha a PLLGT jel LOW alacsony értékű, az 1802 PLL rész tartja a PLL-t és nem hajt végre vezérlést.

A kiolvasással kapcsolatos vezérlési működésen túl az 1803 időzítés vezérlő rész az ADR pozíció információ használatával kereső műveletet is végrehajt az 1801 kiolvasó fej mozgatásához, hogy a jel olvasható legyen a 3101 optikai lemez előre meghatározott pozíciójában.

Az 1805 ECC dekódoló rész a DEMDT demodulálás utáni adatból visszaállítja a szükséges adatot, hiba észlelésekor szükség esetén hibajavító kódolással javítja a visszaállított adatot, és felhasználói adatként kiadja az így előálló adatot.

Az 1801 kiolvasó fej, az 1702 jel kvantáló rész, az 1802 PLL rész, az 1804 demodulációs rész, és az 1805 ECC dekódoló rész együtt kiolvasó részként szerepel az 3101 optikai lemez szinkronizációs mezőjében rögzített különféle szinkronizációs jelek és a DATA adatmezőben rögzített felhasználói adatok legalább egy részének kiolvasásához.

Az 1810 információ kiolvasó berendezés az 3101 optikai lemezre rögzített információt a fent ismertetett, egymással megfelelő módon összekapcsolt elemek segítségével olvassa ki. Fontos, hogy az 1810 információ rögzítő berendezés pontosan észlelje a második példában ismertetett adatformátummal rendelkező 3101 optikai lemezre korábban rögzített adat pozícióját és hogy azzal történő pontos szinkronizációval

77.165/BT*- 77 -*2003. 07. 23.

X. *»·* *4» ·!» -*· működjön. E célból a legfontosabb a második példánál ismertetett különféle szinkronizációs kódsorozatok 1801 kiolvasó fej és az 1702 jel kvantáló rész által kiolvasott kvantált adat használatával történő észlelése a pontos pozíció információ megszerzéséhez, azaz a legfontosabb az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész működése. Az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész működését a 39. és 40. ábra jelöléseivel korábban részletesen ismertettük, és itt nem ismertetjük részletesen.

A 43. ábra az összekapcsolási keretnek megfelelő LF első keret mezőben és annak környezetében rögzített adat kiolvasásához használt különböző időzítő jelek működés közben felvett jelalakjait mutatja. Az SLGT kvantálási vezérlést időzítő jel az LF első keret mező kezdetétől számított BR1. bájtnál HIGH magas értékről LOW alacsony értékbe vált, majd az LF első keret mező kezdetétől számított BR2. bájtnál LOW alacsony értékből HIGH magas értékbe vált. A PLLGT PLL vezérlést időzítő jel az LF első keret mező kezdetétől számított BR1. bájtnál HIGH magas értékről LOW alacsony értékbe vált, majd az LF első keret mező kezdetétől számított BR3. bájtnál LOW alacsony értékből HIGH magas értékbe vált, csakúgy, mint az SLGT kvantálási vezérlést időzítő jel.

Az RDGT demodulációs működést időzítő jelet többféle módon is lehet vezérelni, attól függően, hogy az aktuális adatblokkot közvetlenül megelőző adatblokkot kell-e demodulálni, vagy nem. Ha az aktuálisat közvetlenül megelőző adatblokkot demoduláljuk, az RDGT demodulációs működést időzítő jel HIGH magas értéken van (a 43. ábrán látható módon, szaggatott vonallal jelölve), de az LF első keret mezőben HIGH magas értékről LOW alacsonyba vált, az LF első keret mező kezdetétől számított BR1. bájtnál vagy korábban. Ezt követően, az LF első keret mező kezdetétől számított BR4. bájtnál vagy később, az RDGT demodulációs működést időzítő jel LOW alacsony értékből HIGH magas értékbe vált. Ha az aktuálisat közvetlenül megelőző adatblokkot nem demoduláljuk, az RDGT demodulációs működést időzítő jel az LF első keret mező kezdeténél már LOW alacsony értékű (a 43. ábrán látható módon, sima vonallal jelölve).

Itt feltételeztük, hogy a rögzítés végpozíciója az LF első keret mező kezdetétől számított E. bájt, a rögzítés kezdőpozíciója az LF első keret mező kezdetétől számított S. bájt (S és E 93 bájtnál kisebb racionális számok és kielégítik az S<=E egyenlőtlenséget), és a PA harmadik szinkronizációs kódsorozat 2 bájt hosszú. A BRI, BR2, BR3,

77.165/BT*- 78 -*2003. 07. 23.

-79Ο Λ Λ Λ és a BR4 értékeket úgy határozzuk meg, hogy kielégítsék a 2 < = BRI < S, E < BR2 < BR3 < BR4 < 93 egyenlőtlenségeket.

Más szavakkal, az SLGT kvantálási vezérlést időzítő jel az LF első keret kezdetétől számított E. bájtnál történő LOW alacsony szintbe vitelével és az LF első keret mező kezdetétől számított S. bájtig való alacsony szinten tartásával a kvantálási szintet úgy tartjuk, hogy ne kövesse az RF kiolvasó jelet ott, ahol az RF kiolvasó jel hibás lehet. A PLLGT PLL vezérlést időzítő jel az SLGT=LOW szakasz legalább egy részében LOW alacsony szintű, az SLGT kvantálási vezérlést időzítő jelhez hasonlóan. Azonban a pont, ahol a PLLGT PLL vezérlést időzítő jel LOW alacsony értékről HIGH magas értékbe vált, azután a pont után következik, amelyben az SLGT kvantálási vezérlést időzítő jel szintet vált. így az SLGT kvantálási vezérlést időzítő jel PLL vezérlés nélkül marad a jelszintjén abban a részben, ahol az RF kiolvasó jel hibás lehet, és miután a kvantálás követési működés elkezdődött, a PLL és az RDDT kvantált adat közötti fázis-összehasonlítás folytatódik. Az RDGT demodulációs működést időzítő jelet úgy állítjuk be, hogy a PLLGT PLL vezérlést időzítő jelhez hasonlóan az PLLGT=LOW szakasz legalább egy részében LOW alacsony értékű legyen. Azonban a pont, ahol az RDGT demodulációs működést időzítő jel LOW alacsony értékről HIGH magas értékbe vált, azután a pont után következik, amelyben a PLLGT PLL vezérlést időzítő jel szintet vált. így a demodulációs működést nem hajtjuk végre abban a részben, ahol az RF kiolvasó jel hibás lehet.

Az időzítő jelek fent leírt beállításával megelőzzük, hogy az összekapcsolásból vagy az adatok sokszor történő felülírása miatti rögzítési felület minőségromlásából adódó adatfolytonossági hiba befolyásolja az információt kiolvasó berendezés kiolvasást feldolgozó rendszerét, még akkor is, ha az LF első keret mezőben (összekapcsolási mezőben) vagy annak környezetében rögzített adatot olvassuk ki. Ily módon az adatok helyesen kiolvashatók.

Az 1810 kiolvasó berendezés a következőképpen olvassa ki az 1001 optikai lemez (35. ábra) csak olvasható részében rögzített konkrét célú adatot. Az 1101 első keret mező (36. ábra) PA első szinkronizációs mezőjében rögzített PA mintát (kiegészítő harmadik mintát) az 1902 PA minta észlelő rész észleli. Az észlelésre adott válaszként a DASP konkrét célú adatmezőben rögzített konkrét célú adatot (konkrét célú adatot) kiolvassuk.

77.165/BT*- 79-*2003 07. 23.

-80- /s .·+ .· U ·· ·* ·»* így az 1810 kiolvasó berendezésnek van minta észlelő és szinkronizáló része a második szinkronizációs kódsorozat (SYO minta) és a harmadik szinkronizációs kódsorozat (PA minta) észleléséhez, továbbá időzítést vezérlő része és demodulációs része a minta észlelés eredményének felhasználásával történő kiolvasási kezdőpozíció időzítésének meghatározásához. Ebből a kialakításból adódik, hogy az 1810 kiolvasó berendezés nagy sebességgel és stabilan képes információt kiolvasni míg észleli az első adategység (szektor) vagy a második adategység (adatblokk) kezdetét. így az 1810 kiolvasó berendezés nagy sebességgel és stabilan képes adatot kiolvasni.

Az 1704 időzítést vezérlő rész és az 1702 jel kvantáló rész együtt az LF első keret mező előre meghatározott szakaszában a minta észlelés használatával a kiolvasó jel kvantálási módját kapcsoló részként szerepel. Az 1704 időzítést vezérlő rész és az 1802 PLL rész együtt órajel kiolvasási módot kapcsoló részként szerepel a kiolvasó jellel bitszinkronban lévő órajel kiolvasásához. Ebből a kialakításból adódik, hogy az összekapcsolási pozícióban és annak környezetében rögzített információ stabilan kiolvasható, még akkor is, ha az adat nem folytonosan helyezkedik el, vagy a kiolvasó jel minősége leromlik az összekapcsolási pozícióban. Ennek eredményeképpen az 1810 információ kiolvasó berendezés jelentősen nagyobb megbízhatósággal képes információt kiolvasni.

Ennek megfelelően az 1810 információ kiolvasó berendezés jelentős előnyöket biztosít nagy kapacitású, nagysebességű adattárolónál, videolemez- és multimédia rögzítőnél történő alkalmazáskor.

A fent ismertetett hét példában az optikai lemezt a jelen találmány szerint információt rögzítő adathordozóként használjuk. A jelen találmány nem korlátozódik csak erre az esetre. A jelen találmány alkalmazható például mágneses adathordozónál, például merevlemeznél is. A fent ismertetett példák egyike sem korlátozza a jelen találmányt. A jelen találmányt csak a szabadalmi igénypontok korlátozzák.

A jelen találmány szerinti adathordozó nincs korlátozva sem korábban rögzített adatot tartalmazó adathordozóra vagy adatot nem tartalmazó adathordozóra. Az adathordozó információs sávjának egészén lehet korábban rögzített adat, illetve az adathordozó lehet üres (rögzített adat nélküli) is. Az adathordozónak lehet olyan mezője, melyben korábban rögzített adat van, és olyan mezője, melyben nincs adat rögzítve.

77.165/BT*- 80 *2003. 07. 23.

A jelen találmány szerinti adathordozóban a rögzítési mezőnek van első mezője és második mezője. A mezőben keret mező van. A keret mezőben rögzítjük a második szinkronizációs kódsorozatot és az adat legalább egy részét. A második mezőnek van mezője, melybe a harmadik szinkronizációs kódsorozat és a negyedik szinkronizációs kódsorozat kerül. Egy ilyen adathordozón, kiegészítő adat rögzítést (összekapcsolást) hajthatunk végre úgy, hogy a negyedik szinkronizációs kódsorozatban lévő pozíciót használjuk kezdőpozícióként. így nem hajtunk végre kiegészítő adat rögzítést a keret mezőben, melyben adat van rögzítve. Ebből adódóan az adatrögzítés és kiolvasás stabilan végrehajtható még az adatrögzítés kezdő pozíciójában és végpozíciójában is.

77.165/BT*- 81 -*2003. 07. 23.

Claims (81)

1. -82Szabadalmi igénypontok

   1. Rögzítési mezővel ellátott adathordozó, azzal jellemezve, hogy a rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van, az első mezőnek keret mezője van, a keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része található, valamint a második mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat található.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti adathordozó, azzal jellemezve, hogy a második szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli, a harmadik szinkronizációs kódsorozat a második mező kezdetét jelöli, és a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti adathordozó, azzal jellemezve, hogy az első mező a harmadik mező után következik és a második mező az első mező után következik, valamint azzal, hogy a harmadik mezőnek van olyan mezője, melyben a rögzíteni kívánt első szinkronizációs kódsorozat található.
4. 4. A 3. igénypont szerinti adathordozó, azzal jellemezve, hogy az első szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé.
5. 5. A 3. igénypont szerinti adathordozó, azzal jellemezve, hogy a harmadik mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt ötödik szinkronizációs kódsorozat található.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti adathordozó, azzal jellemezve, hogy az ötödik szinkronizációs kódsorozat az utána következő első mező kezdetét jelöli.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti adathordozó, azzal jellemezve, hogy az első mezőnek keret mezői vannak, az első mező előre meghatározott számú keret mezővel ellátott negyedik mezőkre van osztva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített a második szinkronizációs kódsorozat különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.

   77.165/BT*- 82 *2003. 07. 23.
8. 8. A 7. igénypont szerinti adathordozó, azzal jellemezve, hogy a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat kettőnél nem kisebb kódtávolsággal különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.
9. 9. Az 1. igénypont szerinti adathordozó, azzal jellemezve, hogy a negyedik szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes, adathordozóra történő rögzítészinkronizációs kódsorozatot.
10. 10. A 3. igénypont szerinti adathordozó, azzal jellemezve, hogy az első szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes, adathordozóra történő rögzítészinkronizációs kódsorozatot.
11. 11. Az 1. igénypont szerinti adathordozó, azzal jellemezve, hogy a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy részét első szinkronizációs kódsorozattal írjük felül amikor további adatot rögzítünk az adathordozóra.
12. 12. Eljárás rögzítési mezővel ellátott adathordozóra történő adatrögzítéshez, mely eljárás során az alábbi lépéseket hajtjuk végre:

    adatot fogadunk;

    a rögzítési mezőben rögzítjük az első szinkronizációs kódsorozatot;

    az után a mező után, melybe az első szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük, következő első mezőben keretet rögzítünk, azzal jellemezve, hogy a keret második szinkronizációs kódsorozattal és a fogadott adat legalább egy részével van ellátva;

    az első mező után következő mezőben harmadik szinkronizációs kódsorozatot rögzítünk; és az után a mező után, melybe a harmadik szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük, következő mezőben negyedik szinkronizációs kódsorozatot rögzítünk.
13. 13. A 12. igénypont szerinti eljárás, mely során továbbá végrehajtjuk az ötödik szinkronizációs kódsorozat azon rögzítési mezőben történő rögzítésének lépését, mely az első mező előtt és azon mező mögött van, amelybe az első szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük.
14. 14. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első mező keret mezőkkel van ellátva, az első mező előre meghatározott számú keret mezővel ellátott negyedik mezőkre van osztva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített a második szinkronizációs kódsorozat különbözik a negyedik mező kezdeténél

    77.165/BT*- 83 -*2003. 07. 23.

    -84lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.
15. 15. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat kettőnél nem kisebb kódtávolsággal különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.
16. 16. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első szinkronizációs kódsorozat rögzítésének lépése során végrehajtjuk az első szinkronizációs kódsorozat hosszának véletlenszerű beállításának lépését is.
17. 17. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a negyedik szinkronizációs kódsorozat rögzítésének lépése során végrehajtjuk a negyedik szinkronizációs kódsorozat hosszának véletlenszerű beállításának lépését is.
18. 18. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé, a második szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli, a harmadik szinkronizációs kódsorozat a harmadik szinkronizációs kódsorozatot és a negyedik szinkronizációs kódsorozatot magában foglaló második mező kezdetét jelöli, a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé, az ötödik szinkronizációs kódsorozat pedig az első mező kezdetét határozza meg.
19. 19. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy részét első szinkronizációs kódsorozattal írjük felül, melyet akkor rögzítünk amikor kiegészítő adatot rögzítünk az adathordozóra.
20. 20. Eljárás kiegészítő információ információkkal rendelkező és rögzítési mezővel ellátott adathordozóra történő rögzítéséhez, azzal jellemezve, hogy a rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van az első mezőnek keret mezője van, a keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része van rögzítve,

    77.165/BT*- 84 *2003. 07. 23.

    -85 a második mezőnek olyan mezője van, melyben a harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat van rögzítve, mely eljárás során végrehajtjuk az alábbi lépéseket:

    fogadjuk a kiegészítő adatokat;

    észleljük a harmadik szinkronizációs kódsorozatot;

    meghatározunk egy kezdő rögzítési pozíciót az észlelt harmadik szinkronizációs kódsorozat pozíciójától függő rögzítési mezőben;

    rögzítjük az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot a kezdő rögzítési pozíciónál;

    rögzítjük a kiegészítő kerettel ellátott kiegészítő első adat mezőt a rögzítési mező azon mezőjében, mely az után a mező után következik, amelyben az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük, azzal jellemezve, hogy a kiegészítő keret a fogadott kiegészítő adat legalább egy részével, valamint a kiegészítő keret azonosításához második kiegészítő szinkronizációs kódsorozattal van ellátva;

    az első kiegészítő adattal ellátott első mező után következő mezőben harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítünk;

    és az után a mező után, melybe a harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük, következő mezőben negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítünk.
21. 21. A 20. igénypont szerinti eljárás, mely során továbbá végrehajtjuk az ötödik szinkronizációs kódsorozat azon rögzítési mezőben történő rögzítésének lépését, mely az első kiegészítő mező előtt és azon mező mögött van, amelybe az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük.
22. 22. A 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első kegészítő szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé, a második kiegészítő szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli, a harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat a harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot és a negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot magában foglaló második mező kezdetét jelöli, a negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé,

    77.165/BT*- 85 -*2003. 07 23.

    -86az ötödik szinkronizációs kódsorozat pedig az első kiegészítő mező kezdetét határozza meg.
23. 23. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kiegészítő kereteket adatszektorokba csoportosítjuk, melyek mindegyike előre meghatározott számú kiegészítő kerettel van ellátva, és az egyes adatszektorok kezdeténél lévő előre meghatározott számú kiegészítő keretek közé tartozó kiegészítő keret második kiegészítő szinkronizációs kódsorozata különbözik az egyes adatszektorok kezdeténél lévőn kívüli kiegészítő keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.
24. 24. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyes adatszektorok kezdeténél lévő előre meghatározott számú kiegészítő keret közé tartozó kiegészítő keret második szinkronizációs kódsorozata kettőnél nem kisebb kódtávolsággal különbözik az egyes adatszektorok kezdeténél lévő kiegészítő kereten kívüli kiegészítő keretek bármelyikének második kiegészítő szinkronizációs kódsorozatától.
25. 25. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rögzítési kezdő pozíció rögzítési mezőben történő meghatározásának lépése során végrehajtjuk továbbá a rögzítési kezdő pozíció véletlenszerű meghatározásának lépését is.
26. 26. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozat rögzítésének lépése során továbbá végrehajtjuk az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozat hosszának véletlenszerű beállításának lépését is.
27. 27. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat rögzítésének lépése során végrehajtjuk továbbá a negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat hosszának véletlenszerű beállításának lépését is.
28. 28. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rögzítési kezdő pozíció rögzítési mezőben történő meghatározásának lépése során végrehajtjuk továbbá a rögzítési kezdő pozíció meghatározásának lépését is, hogy a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy részét felülírjuk az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozattal.
29. 29. Rögzítő berendezés rögzítési mezővel ellátott adathordozóra történő információ rögzítéshez, melynek van:

    fogadó része az adat fogadásához, és

    77.165/BT*- 86 -*2003 07. 23.

    -87rögzítő része az első szinkronizációs kódsorozat rögzítési mezőben történő rögzítéséhez, azzal jellemezve, hogy a rögzítő rész az első szinkronizációs kódsorozatot rögzítő mező után következő első mezőben rögzíti a keretet, ahol a keret második szinkronizációs kódsorozattal és a fogadott adat legalább egy részével van ellátva, a rögzítő rész harmadik szinkronizációs kódsorozatot rögzít az első mező után következő mezőben, és a rögzítő rész a harmadik szinkronizációs kódsorozatot rögzítő mező után következő első mezőben rögzíti a negyedik szinkronizációs kódsorozatot.
30. 30. A 29. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy a rögzítő berendezés ötödik szinkronizációs kódsorozatot rögzít a rögzítési mezőn belül az első mező előtt és az első szinkronizációs kódsorozatot rögzítő mező után következő mezőben.
31. 31. A 29. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy az első mezőnek keret mezői vannak, az első mező előre meghatározott számú keret mezővel ellátott negyedik mezőkre van osztva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített a második szinkronizációs kódsorozat különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.
32. 32. A 31. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat kettőnél nem kisebb kódtávolsággal különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.
33. 33. A 29. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy a rögzítő berendezés az első szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítja be.
34. 34. A 29. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy a rögzítő berendezés a negyedik szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítja be.
35. 35. A 30. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy az első szinkronizációs kódsorozat legalább egy része az adat stabil kiolvasását teszi lehetővé,

    77.165/BT*- 87 *2003. 07. 23.

    -88a második szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli, a harmadik szinkronizációs kódsorozat a harmadik szinkronizációs kódsorozatot és a negyedik szinkronizációs kódsorozatot magában foglaló második mező kezdetét jelöli, a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé, és az ötödik szinkronizációs kódsorozat az első mező kezdetét jelöli.
36. 36. A 29. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy részét első szinkronizációs kódsorozattal írjük felül, melyet akkor rögzítünk, mikor kiegészítő adatot rögzítünk az adathordozóra.
37. 37. Rögzítő berendezés kiegészítő információ információkkal rendelkező és rögzítési mezővel ellátott adathordozóra történő rögzítéséhez, azzal jellemezve, hogy a rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van, az első mezőnek keret mezője van, a keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része van rögzítve, és a második mezőnek olyan mezője van, melyben a harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat van rögzítve, mely berendezésnek van:

    fogadó része a kiegészítő adat fogadásához, észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, számítást végző (determination) része az észlelt harmadik szinkronizációs kódsorozat pozíciójától függően végzett rögzítési mezőn belül értelmezett kezdő pozíció meghatározáshoz, és rögzítő része az első szinkronizációs kódsorozat rögzítési kezdő pozícióban elkezdett rögzítéséhez;

    azzal jellemezve, hogy a rögzítő rész a kiegészítő kerettel ellátott kiegészítő első adat mezőt rögzíti a rögzítési mező azon mezőjében, mely az után a mező után következik, amelyben az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük, azzal jellemezve, hogy a kiegé

    77.165/BT*- 88 -*2003. 07. 23.

    -89szítő keret a fogadott kiegészítő adat legalább egy részével, valamint a kiegészítő keret azonosításához második kiegészítő szinkronizációs kódsorozattal van ellátva, a rögzítő rész az első kiegészítő adattal ellátott első mező után következő mezőben harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzít; és a rögzítő eszköz az után a mező után, melybe a harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítette, következő mezőben negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzít.
38. 38. A 37. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy a rögzítő rész ötödik szinkronizációs kódsorozatot rögzít a rögzítési mező azon mezőjében mely az első kiegészítő mező előtt és azon mező mögött van, amelybe az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük.
39. 39. A 38. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy az első kegészítő szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé, a második kiegészítő szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli, a harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat a harmadik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot és a negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozatot magában foglaló második mező kezdetét jelöli, a negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé, az ötödik szinkronizációs kódsorozat pedig az első kiegészítő mező kezdetét határozza meg.
40. 40. A 37. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiegészítő kereteket adatszektorokba csoportosítjuk, melyek mindegyike előre meghatározott számú kiegészítő kerettel van ellátva, és az egyes adatszektorok kezdeténél lévő előre meghatározott számú kiegészítő keretek közé tartozó kiegészítő keret második kiegészítő szinkronizációs kódsorozata különbözik az egyes adatszektorok kezdeténél lévőn kívüli kiegészítő keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.
41. 41. A 40. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy az egyes adatszektorok kezdeténél lévő előre meghatározott számú kiegészítő keret közé tartozó kiegészítő keret második szinkronizációs kódsorozata kettőnél nem kisebb kódtá

    77.165/BT*- 89 -*2003 07. 23.

    -90volsággal különbözik az egyes adatszektorok kezdeténél lévő kiegészítő kereten kívüli kiegészítő keretek bármelyikének második kiegészítő szinkronizációs kódsorozatától.
42. 42. A 37. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy a számítást végző rész a rögzítési kezdő pozíciót véletlenszerűen határozza meg.
43. 43. A 37. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy a rögzítő rész az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítja be.
44. 44. A 37. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy a rögzítő rész a negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítja be.
45. 45. A 37. igénypont szerinti rögzítő berendezés, azzal jellemezve, hogy a számítást végző rész a rögzítési kezdő pozíciót úgy határozza meg, hogy a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy részét felülírja az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozattal.
46. 46. Eljárás rögzítési mezővel ellátott adathordozóra rögzített információk kiolvasásához, azzal jellemezve, hogy a rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van, az első mezőnek keret mezője van, a keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része van rögzítve, a második mezőnek olyan mezője van, melyben a harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat van rögzítve, mely eljárás során végrehajtjuk az alábbi lépéseket:

    kiolvassuk a harmadik szinkronizációs kódsorozatot;

    kiolvassuk a negyedik szinkronizációs kódsorozatot;

    kiolvassuk a második szinkronizációs kódsorozatot; és kiolvassuk az adat legalább egy részét.
47. 47. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli, a harmadik szinkronizációs kódsorozat a második mező kezdetét jelöli, és a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé.
48. 48. A 40. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy

    77.165/BT*- 90 -*2003. 07. 23.

    -91 az első mező harmadik mező után következik, és a második mező az első mező után következik, és a harmadik mezőnek olyan mezője van, melyben az első szinkronizációs kódsorozat van rögzítve, mely eljárás során végrehajtjuk továbbá az első szinkronizációs kódsorozat kiolvasásának lépését is.
49. 49. A 48. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első szinkronizációs kódsorozat legalább egy része az adat stabil kiolvasását teszi lehetővé.
50. 50. A 48. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a harmadik mezőnek olyan mezője van, melyben az ötödik szinkronizációs kódsorozat van rögzítve.
51. 51. Az 50. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az ötödik szinkronizációs kódsorozatot használjuk az utána következő első mező kezdetének meghatározásához.
52. 52. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első mező keret mezőkkel van ellátva, az első mező negyedik mezőkre van osztva, melyek mindegyike előre meghatározott számú keret mezővel van ellátva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat különbözik az negyedik mező kezdeténél lévőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.
53. 53. Az 52. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat kettőnél nem kisebb kódtávolsággal különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikének második kiegészítő szinkronizációs kódsorozatától.
54. 54. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a negyedik szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes alkalommal, amikor adatot rögzítünk az adathordozóra.
55. 55. A 48. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes alkalommal, amikor adatot rögzítünk az adathordozóra.

    77.165/BT*- 91 *2003. 07 23.
56. 56. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy részét felülírjuk az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozattal mikor kiegészítő adatot rögzítünk az adathordozóra.
57. 57. Adatkiolvasó berendezés rögzítési mezővel ellátott adathordozón rögzített információk kiolvasásához, azzal jellemezve, hogy:

    a rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van, az első mezőnek keret mezője van, a keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része van rögzítve, és a második mezőnek olyan mezője van, melyben a harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat van rögzítve, mely berendezésnek van:

    kiolvasást végző része a harmadik szinkronizációs kódsorozat kiolvasásához, kiolvasást végző része a negyedik szinkronizációs kódsorozat kiolvasásához, kiolvasást végző része a második szinkronizációs kódsorozat kiolvasásához, és kiolvasást végző része az adat legalább egy részének kiolvasásához.
58. 58. Az 57. igénypont szerinti kiolvasó berendezés, azzal jellemezve, hogy a második szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli, a harmadik szinkronizációs kódsorozat a második mező kezdetét jelöli, és a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy része az adat stabil kiolvasását teszi lehetővé.
59. 59. Az 57. igénypont szerinti kiolvasó berendezés, azzal jellemezve, hogy az első mező a harmadik mező után van, a második mező az első mező után van, és a harmadik mezőnek olyan mezője van, melyben az első szinkronizációs kódsorozat van rögzítve, mely kiolvasó berendezésnek van továbbá:

    első szinkronizációs kódsorozatot kiolvasást végző része.
60. 60. Az 59. igénypont szerinti kiolvasó berendezés, azzal jellemezve, hogy az első szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé.

    77.165/BT*- 92 *2003 07. 23.
61. 61. Az 59. igénypont szerinti kiolvasó berendezés, azzal jellemezve, hogy a harmadik mező olyan mezővel van ellátva, melyben az ötödik szinkronizációs kódsorozat van rögzítve.
62. 62. A 61. igénypont szerinti kiolvasó berendezés, azzal jellemezve, hogy az ötödik szinkronizációs kódsorozat az utána következő első mező kezdetét határozza meg.
63. 63. Az 57. igénypont szerinti kiolvasó berendezés, azzal jellemezve, hogy az első mező keret mezőkkel van ellátva, az első mező negyedik mezőkre van osztva, melyek mindegyike előre meghatározott számú keret mezővel van ellátva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat különbözik az negyedik mező kezdeténél lévőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizációs kódsorozattól.
64. 64. A 63. igénypont szerinti kiolvasó berendezés, azzal jellemezve, hogy a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat kettőnél nem kisebb kódtávolsággal különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikének második szinkronizációs kódsorozatától.
65. 65. Az 57. igénypont szerinti kiolvasó berendezés, azzal jellemezve, hogy a negyedik szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes alkalommal, amikor adatot rögzítünk az adathordozóra.
66. 66. Az 57. igénypont szerinti kiolvasó berendezés, azzal jellemezve, hogy az első szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes alkalommal, amikor adatot rögzítünk az adathordozóra.
67. 67. Az 57. igénypont szerinti kiolvasó berendezés, azzal jellemezve, hogy a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy részét felülírjuk az első szinkronizációs kódsorozattal mikor kiegészítő adatot rögzítünk az adathordozóra.
68. 68. Adathordozó, amelynek van:

    újraírható rögzítési mezője adatok rögzítéséhez, és rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak, azzal jellemezve, hogy az újraírható rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van, az első mezőnek keret mezője van,

    77.165/BT*- 93 -*2003. 07. 23.

    -94a keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része található, valamint a második mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat található, azzal jellemezve, hogy a kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak:

    kiegészítő keret mezői, melyek mindegyikében kiegészítő második szinkronizációs kódsorozat van rögzítve az adott kegészítő keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, és mezője, melyben a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve, azzal jellemezve, hogy a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja.
69. 69. Eljárás adathordozóra rögzített meghatározott célú adatok kiolvasásához, mely adathordozónak van újraírható rögzítési mezője adatok rögzítéséhez, továbbá rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak, azzal jellemezve, hogy:

    az újraírható rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van, az első mezőnek keret mezője van, a keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része található, valamint a második mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat található, továbbá azzal jellemezve, hogy a kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak kiegészítő keret mezői, melyek mindegyikében kiegészítő második szinkronizációs kódsorozat van rögzítve az adott kiegészítő keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve,

    77.165/BT*- 94 -*2003. 07. 23.

    -95 továbbá azzal jellemezve, hogy a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja, mely eljárás során végrehajtjuk az alábbi lépéseket:

    észleljük a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozatot, és a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat észlelésére adott válaszként kiolvassuk a meghatározott célú adatot.
70. 70. Kiolvasó berendezés adathordozóra rögzített meghatározott célú adatok kiolvasásához, mely adathordozónak van újraírható rögzítési mezője adatok rögzítéséhez, továbbá rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak, azzal jellemezve, hogy:

    az újraírható rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van, az első mezőnek keret mezője van, a keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizációs kódsorozat és adat legalább egy része található, valamint a második mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt harmadik szinkronizációs kódsorozat és negyedik szinkronizációs kódsorozat található, továbbá azzal jellemezve, hogy a kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak kiegészítő keret mezői, melyek mindegyikében kiegészítő második szinkronizációs kódsorozat van rögzítve az adott kiegészítő keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve, továbbá azzal jellemezve, hogy a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja, mely kiolvasó berendezésnek van:

    észlelő része a kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, és kiolvasó része a meghatározott célú adat kiegészítő harmadik szinkronizációs kódsorozat észlelésére adott válaszként történő kiolvasásához.

    77.165/BT*- 95 *2003. 07. 23.

    -96♦··»·* .:.. ·..· 4. 4. .:.
71. 71. Adathordozó, amelynek van rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak, azzal jellemezve, hogy a kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak keret mezői, melyek mindegyikében második szinkronizációs kódsorozat van rögzítve az adott keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a harmadik szinkronizációs kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve, továbbá azzal jellemezve, hogy a harmadik szinkronizációs kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja.
72. 72. Eljárás adathordozóra rögzített meghatározott célú adatok kiolvasásához, mely adathordozónak van rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak, azzal jellemezve, hogy a kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak keret mezői, melyek mindegyikében második szinkronizációs kódsorozat van rögzítve az adott keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a harmadik szinkronizációs kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve, továbbá azzal jellemezve, hogy a harmadik szinkronizációs kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja, mely eljárás során végrehajtjuk az alábbi lépéseket:

    észleljük a harmadik szinkronizációs kódsorozatot, és a harmadik szinkronizációs kódsorozat észlelésére adott válaszként kiolvassuk a meghatározott célú adatot.
73. 73. Kiolvasó berendezés adathordozóra rögzített meghatározott célú adatok kiolvasásához, mely adathordozónak van rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasásá-

    77.165/BT*- 96 -*2003. 07. 23.

    ⁹⁷ i ί · c- ♦* ·« «· « · hoz, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak, azzal jellemezve, hogy a kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak keret mezői, melyek mindegyikében második szinkronizációs kódsorozat van rögzítve az adott keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a harmadik szinkronizációs kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve, továbbá azzal jellemezve, hogy a harmadik szinkronizációs kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja, mely kiolvasó berendezésnek van:

    észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, és kiolvasó része a meghatározott célú adat harmadik szinkronizációs kódsorozat észlelésére adott válaszként történő kiolvasásához.
74. 74. Rögzítő berendezés kiegészítő információk információt tároló adathordozóra való rögzítéséhez vagy az adathordozón lévő információk felülírásához, azzal jellemezve, hogy az adathordozónak van legalább egy második adategysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adategysége van, az előre meghatározott számú első adategységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájt hosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adategységhez, továbbá harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején, amely rögzítő berendezésnek van első észlelő része második adategységből való második szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, harmadik észlelő része a második adategységből való harmadik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, valamint

    77.165/BT*- 97 *2003. 07. 23.

    -98rögzítési időzítést kiszámító része (recording beginning timing) a kiegészítő rögzítés vagy felülírás időzítésének meghatározásához az első észlelő rész által szerzett észlelési eredmény és/vagy a harmadik észlelő rész által szerzett észlelési eredmény használatával.
75. 75. Kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk kiolvasásához, azzal jellemezve, hogy az adathordozónak van legalább egy második adategysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adategysége van, az előre meghatározott számú első adategységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájt hosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adategységhez, továbbá harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején, amely kiolvasó berendezésnek van első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, valamint kiolvasási időzítést kiszámító része a kiolvasás időzítésének meghatározásához az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat és/vagy az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat használatával.
76. 76. Kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk kiolvasásához, azzal jellemezve, hogy az adathordozónak van legalább egy második adategysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adategysége van, az előre meghatározott számú első adategységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájt hosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adategységhez, továbbá harma

    77.165/BT*- 98 -*2003. 07. 23.

    -99dik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején, amely kiolvasó berendezésnek van kvantáló (level-slicing) része az adathordozó olvasó jelének kvantálásával történő kvantált adat előállításhoz, első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat kvantáló rész által előállított kvantált adatból való észleléséhez, harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat kvantált adatból való észleléséhez, valamint kvantáló mód kapcsoló része a kvantáló rész kvantálási módjának a legalább egy első keret mező egy meghatározott pozíciójában történő kapcsolásához, az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat és/vagy az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat használatával.
77. 77. Kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk kiolvasásához, azzal jellemezve, hogy az adathordozónak van legalább egy második adategysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adategysége van, az előre meghatározott számú első adategységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájt hosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adategységhez, továbbá harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején, amely kiolvasó berendezésnek van órajel előállító része a bitszinkronizációs órajel az adathordozóról olvasott jel használatával történő előállításához, első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat bitszinkronizációs órajel használatával történő észleléséhez, harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat bitszinkronizációs órajel használatával történő észleléséhez, valamint

    77.165/BT*- 99 *2003. 07. 23.

    -100*«· 4. a .u órajel kiolvasás mód kapcsoló része az órajel előállító rész órajel kiolvasási módjának a legalább egy első keret mező egy meghatározott pozíciójában történő kapcsolásához, az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat és/vagy az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat használatával.
78. 78. Rögzítő berendezés kiegészítő információk információt tároló adathordozóra való rögzítéséhez vagy az adathordozón lévő információk felülírásához, azzal jellemezve, hogy az adathordozónak van legalább egy második adategysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adategysége van, az előre meghatározott számú első adategységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájt hosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adategységhez, továbbá harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején, amely rögzítő berendezésnek van első észlelő része második adategységből való második szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, harmadik észlelő része a második adategységből való harmadik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, negyedik észlelő része a második adategységből való ötödik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, valamint rögzítési időzítést kiszámító része a kiegészítő rögzítés vagy felülírás időzítésének meghatározásához az első észlelő rész által szerzett észlelési eredmény és/vagy a harmadik észlelő rész által szerzett észlelési eredmény használatával.
79. 79. Kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk olvasásához, azzal jellemezve, hogy az adathordozónak van legalább egy második adategysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adategysége van, az előre meghatározott számú első adategységek mindegyikének pedig keret mezői van

    77.165/BT*- 100 -*2003. 07. 23.

    - 101 '»· 4* /· ·ΐ* nak előre meghatározott bájt hosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adategységhez, harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején, továbbá ötödik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének végén, amely kiolvasó berendezésnek van első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, negyedik észlelő része az ötödik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, valamint rögzítési időzítést kiszámító része a kiegészítő rögzítés vagy felülírás időzítésének meghatározásához az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat, az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat, és az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység negyedik észlelő része által szerzett negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egyikének használatával.
80. 80. Kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk olvasásához, azzal jellemezve, hogy az adathordozónak van legalább egy második adategysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adategysége van, az előre meghatározott számú első adategységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájt hosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adategységhez, harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején, és ötödik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének végén, amely kiolvasó berendezésnek van

    77.165/BT·-101 -*2003. 07. 23.

    -ί 4 ,♦

    - 102 - **· χ χ χ kvantáló része az adathordozó olvasó jelének kvantálásával történő kvantált adat előállításhoz, első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat kvantáló rész által előállított kvantált adatból való észleléséhez, harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat kvantált adatból való észleléséhez, negyedik észlelő része az ötödik szinkronizációs kódsorozat kvantált adatból való észleléséhez, valamint kvantáló mód kapcsoló része a kvantáló rész kvantálási módjának a legalább egy első keret mező egy meghatározott pozíciójában történő kapcsolásához, az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat, az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat, és az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység negyedik észlelő része által szerzett negyedik szinkronizációs kódsorozat használatával.
81. 81. Kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk olvasásához, azzal jellemezve, hogy az adathordozónak van legalább egy második adategysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adategysége van, az előre meghatározott számú első adategységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájt hosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adategységhez, harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején és ötödik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének végén, amely kiolvasó berendezésnek van órajel előállító része a bitszinkronizációs órajel az adathordozóról olvasott jel használatával történő előállításához, első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat bitszinkronizációs órajel használatával történő észleléséhez,

    77.165/BT·- 102 -*2003. 07. 23.

    - 103-

    harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat bitszinkronizációs órajel használatával történő észleléséhez, negyedik észlelő része az ötödik szinkronizációs kódsorozat bitszinkronizációs órajel használatával történő észleléséhez, valamint órajel kiolvasás mód kapcsoló része az órajel előállító rész órajel kiolvasási módjának a legalább egy első keret mező egy meghatározott pozíciójában történő kapcsolásához, az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat, az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat, és az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység negyedik észlelő része által szerzett negyedik szinkronizációs kódsorozat használatával.

    AB ⁷ A meghatalmazott

    H 1^6 i / C , Tamás szabadalmi ügyvivő' az S.B.G. & K. Szabadalmi Ügyvivői Iroda tagja

    H-1062 Budapest, Andrássy út 113.

    Telefon: 461-1000 Fax: 461-1099

    77.165/BT·- 103 -*2003. 07. 23.