HUT52276A - Connector of electric hot plate - Google Patents

Description

A találmány tárgya egy elektromos főzőlap csatlakozó, mely egy szigetelőtesttel és legalább egy előre álló csatlakozó résszel rendelkezik egy szabadon kiálló bejövő ellencsatlakozó résszel való összeköttetéshez.

Különösen elektromos főzőlapoknál, de hasonló mis villamos Üzemű egységeknél is egyre inkább fennáll a legmesszebbmenőkig automatizált szerelés kívánalma, például kezeloautomaták segítségével.

Rtekintetben igazán jó eredményeket sikerült elérni a DB-08 35 40 815 és DE—08 35 40 816 szerinti kialakítással, melyeknél a csatlakozó résseket dugaéssoló csatlakozók módjára Illesztik* A csatlakozó részek összekapcsolásának egy lényeges problémáját jelenti, esőket a lehető legegyszerűbben és tömörebben kialakítani és mégis úgy egymásba vezetni, hogy tökéletes elektromos össze· köttetést biztosítson.

A találmány alapja olyan csatlakozót alkotni, melynek csatlakozó része, illetve csatlakozó részel egyrészt nagyon egyszerű Ós tömör kialakításúak, másrészt a csatlakozó résszel. Illetve bejövő részekkel szűk tűrésekkel biztosit kapcsolatot.

Szén feladat megoldására a találmány szerinti csatlakozó darabnál legalább egy csatlakozó vezeték legalább egy csatlakozó részét képezik ki a hozzátartozó bejövő csatlakozó részt keresztező kapcsolathoz*

Ezzel igen egyszerű, például xudalaku, csak huzalvégek, illetve • · ill. huzalkarok alkotta csatlakozórészeket úgy lehet az összekapcsoláshoz ill. az előtt összeilleszteni, hogy oldalnézetben végeikkel keresztszerüen egymás fölött kinyúlnak és például a keresztezési pontban elektromosan vezető összeköttetés létesíthető. A keresztezés szöge egyébként lehet derékszögű vagy csekély mértékben, például kevesebb mint 20°-kal ill. kb. 10°-kal a derékszögű elrendezéstől eltérő.

Általában a csatlakozódarab kettő, három, négy vagy még több csatlakozóvezetékkel és igy többnyire megfelelő számú csatlakozórésszel rendelkezik, ahol célszerűen valamennyi, egy csatlakozóoldalhoz tartozó csatlakozórész lényegében azonos kialakítású és egymás mellett egy sorban^annak elrendezve, hogy sorhosszirányban nézve egybevágóan fekszenek. A csatlakozórészeket azonban a csatlakozódarab mindkét csatlakozó oldalán a mindenkori követelményeknek megfelelő illesztéshez különféleképpen lehet kialakítani.

A leirt kialakításhoz kiegészítésül, adott esetben azonban ahelyett is másként kialakított cs^a^lako^pdaraboknál a találmány javasolj; legalább egy vezető- és i Ennyi irofelüle?^legalább egy bejövő csatlakozóre^ríeir, úgyhogy az a csatlakozódarabbal történő összekapcsoláskor magától csatlakozó helyzetbe kerüljön vagy a középpontok illesztésével a csatlakozó helyzet' biztosított legyen. A vezetőfelületet, amelyet célszerűen legalább egy ferde felület alkotni, alkothatja ugyan a csatlakozórész ill. a csatlakozóvezeték is, célszerűen azonban a szigetelői Ί testen található, ami például kerámiai anyagból, mint szteatit /zsirkő/ állhat és amelynek vezetőfelülete célszerűen üvegolvadékkal bevont vagy hasonló módon üvegszerüen csiszolt, úgyhogy igen csekély súrlódási ellenállások hatnak a bejövő csatlakozódarabra.

• · ···· ·· • · · · · « • · · • · 4 · ·

- 3 Az is elképzelhető, hogy a keresztező kapcsolatot dugaszolócsatlakozó módjára például ugv alakítják ki, hogy egyik csatlakozórész két egymás mellett fekvő szárat ill. oldalt alkot,

I a másik keresztező csatlakozórész pedig ezen szárak közé benyulik. Kiegészítésként ehhez vagy különösen ehelyett van azonban egy rendkívül egyszerű automatizált kezelés és egy igen megbízható elektromos összeköttetés, ahol az egymást keresztező csatlakozórészek például hegesztőcsatlakozás céljára oly módon vannak kialakítva, hogy az összehegesztés kizárólag a keresztezés! pontban történik. .Legalább egyik csatlakozóoldalon,„vagyis a csatlakozótag/oldalán ill. a csatlakozóvezeték oldalán azonban a csatlakozódarab legalább egyik csatlakozórészét a bejövő csatlakozórésszel történő csatlakozáshoz kizárólag összeillesztéssel lehet kiképezni, ahol az illesztőnyilás célszerűen a csatlakozódarabon van és például illesztőcsatlakozással, rugós illesztőkapoccsal, tulipánkapoccsal, csavarkapoccsal vagy hasonlóval alakították ki; a bejövő csatlakozórész ekkor egyszerűen rudformáju dugaszként alakítható ki, például a főzőlap vagy hasonló készülék huzalszerü csatlakozótagjának végével, a csatlakozóvezeték végelzárójával vagy hasonlóval.

A dugós csatlakozót azonban az is alkothatja, hogy a csatlakozóvezeték egy dugasz- ill. szegformáju dugaszolót, többnyire lapos dugasznyelvet mutat vagy alkot. Ilyen elektromos dugaszoló csatlakozások különösen azokhoz az elektromos főzőlapokhoz alkalmasak, melyeknek a maradékteljesitménye alacsony ilt. amelyek hőfokhatárolókapcsolóval vannak felszerelve, amely például az egyik

belső övperem és a főzőlap-test középcsapja között lévő kapcsolóházzal valamint egy hozzátartozó kapcsolóval, pl. csappanókapcsolóval befolyásoló hőfokérzékelővel rendelkezik, amely célszerűen rúd formájában a kapcsolóház fölött előre áll és a főzőlap-test fűtött mezőnyének alsó részében van.

A találmány előnyös továbbfejlesztéseinek ezen és további is mertetőjegyei a szabadalmi igénypontokon kívül a leírásból és a rajzokból is kitűnnek, ahol az egyes ismertetőjegyek mindenkor önmaguk /vagy többnél alkombinációk formájában valamint más területeken megvalósíthatók és előnyös, Önmagukra—nézve védhető ki viteleket jelentenek, amelyekre itt kérünk védelmet. A találmány kiviteli példáit a rajzok ábrázolják és a továbbiakban közelebbről ismertetjük azokat. A rajzok az alábbiakat mutatják:

1. ábra a találmány szerinti csatlakozödarab fölött csatlakoztatott elektromos főzőlap részben metszetben felforditott helyzetben • · · • · · • · ·

4.	ábra	a
5.	ábra	a
6.	ábra	a
7.	ábra	a
8.	ábra	a
9.	ábra	a
10.	ábra	a

• · ·

21. ábra javítási elrendezés egy összekötővel a kicserélt e<Lektr.

főzőlapnak egy már összehegesztett csatlakozódarabhoz történő'csatlakoztatásához

22. ábra a csatlakozódarab egy további kiviteli formájának csatlakozóoldali keresztmetszete

23. ábra a 21. ábra szerinti csatlakozódarab jobboldali nézetben

24. ábr a az elektromos főzőlappal összekötött csatlakozódarab egy további kiviteli formája keresztmetszetben

25. ábra a csatlakozódarab további kiviteli formája a 22. ábrához hasonló ábrázolásban

26. ábra a csatlakozódarab további kiyiteli formája a 25. ábrának megfelelő ábrázolásban

27. ábra egy további csatlakozódarab szigetelőteste hosszmetszetbe

28. ábra a 27. ábra szerinti szigetelőtest baloldali nézetben

29. ábra

30. ábrától

35. ábrásig a 27. ábra szerinti szigetelőtest részben metszet4^·^ r> Or nézetben az alsó oldalra

a. azere-tés és az elektromos főzőíajV^elektromos csatlakoztatásának egymást követő fázisai

Amint az 1. és 2. ábra mutatja a?. találmány szerinti csatlakozódarab^szolgál egy elektromos építési egység, különösen elektromos „ „ 2 főzőlap csatlakoztatására, amely egyenként vagy együttesen egy profilos teknolemez nyílásaiba egy előreszerelt, szerelési egységhez rögzítendő, ahol a főzőlap 2^befogására a teknolemez 3 felső oldalával szemben egy annak alsó oldalán lévő befogószerkezet 4 és a teknolemez 3 • · · ·

merev!tésére, neve^eteSErr egyik vagy több főzőlap 2 elcsavarodás elleni biztositására a teknő 3 és a befogószerkezet 4 között egy közdarab 5 van betervezve. A főzőlapnak 2 például öntvényanyagból álló főzőlapteste 6 lehet, melynek felső sik felülete egy kerek, sokszögű vagy hasonló ke^aiakban zárt főzőfelületet 7 alkot és amely alsó oldalán a külső csővel süllyesz Le bt, lefelé kiálló külső peremmel 8 van ellátva. Ezen külső peremen 8 belül és adott esetben ezen és egy megfelelő belső perem között a középsávot szabadon hagyó gyürüsávon belül a főzőlaptest 6 alsó oldalán lévő spirálhornyokban fütőellenállások 9 vannak beágyazva, például három 7-fokozatu kapcsolásra alkalmas’ fütőellenállás huzaltekercsek formájában préselt szigetelőanyagba ágyazva.

A főzőlaptest 6 középpontjában egy áz alsó oldalától lefelé mintegy a peremmel 8 azonos mértékben előreálló középcsap 10 van, melybe egy rögzitőelem, pl. egy csavar nyúlik be, amellyel a befogószerkezet 4 a főzőlaptest 6 alsó oldalával szemben úgy van rögzítve, hogy az az elektromos főzőlap2 szomszédságába kerülve, adott esetben a közbafí5ő~TBsz 5 helyzetéből

megfeszitve a tüzhely-teknő 3 alsó oldalára támaszkodik. A befogószerkezet 4 lehet egy kengyel, fedélformáju vagy profilos lemezformáju rész és minden elektromos főzőlaphoz 2 külön-külön vagy kettő vagy több ill. a tüzhely-teknő 3 —Elektromos főzőlapjához 2 közösen szolgálhat.

A.1 ál·ámasatásul·—aT tüzhely-teknő 3 felső oldalán az elektromos főzőjó lap 2 a külső peremYkülso kerületen egy lemezprofilból képzett tartó gyűrűvel 12 rendelkezik, amely perem módjára a tüzhely-teknőben 3 lévő szerelőnyilást befedi. A főzőlaptest 6 alsó oldalát lényegében mellső oldalára támaszkodik és a főzőlaptesttelö szemben ugyanazzal a rögzitőelemmel rögzíthető, mint a befogószerkezet 4. A zárófedéleif/<f \ egy rajta rögzített steatit vagy hasonló szigetelőtök 11 halad át, amely a 2. ábra szerint oválisán alakítható ki és viszonylag hajlásill. önmerev elektromos vezetékdarabok egymás melletti elkülönített átvezetésére szolgál és amely a szigetelőtök 11 belső és külső oldalán letekercselve^valamint a főzőlaptesten belül például a szí getelőanyagból kiálló végpeckek fölött a fütőellenállásokra 9 csatlakoznak.

A főzőlaptesten 6 kívül ill. az elektromos főzőlap 2 alsó oldalán ezeknek a vezetékdaraboknak egy-egy csatlakozótagja 13 található, ahol a csatlakozótagok 13 egymás mellett az elektromos főzőlap 2 .csatlakozódarab^segitségével történő elektromos csatlakoztatására szolgálnak. Az elektromos főzőlap 2 egészében ill. elektromos csat-lakozásait tekintve a DE-OS 3540815 ill. DE-OS 3540 816-hoz hasonlóan alakítható ki, melyekre további részletek és hatások miatt annyiban is fogunk hivatkozni, hogy a csatlakozódarab 1 legalább egyik csatlakozóoldalon legalább az ott leirt csatlakozórészek egyikével rendelkezhet. Továbbá a szerelés hasonló módon történik mint az ezen nyomtatványokban leirt eljárás, melynél az elektromos főzőlapok szerelése és elektromos csatlakoztatása fejre állított helyzetben történik.

A csatlakozóelemek 13 elektromos csatlakoztatására hajlékony vagy még inkább hajlítható, azonban mindenkor hajlított állapotban önmerev ' csatlakozóvezetékek 15 szolgálnak, amelyek például fonott szigeteléssel vehetők körül és végei mindenkor egy a csatlakozóelemhez 13 tartozó, például egy végelzáró formájában bejövő csatlakozó résszel 16 bírnak. A csatlakozódarab 1 vonatkozásában a mindenkori csatlakozótag 13 is bejövő csatlakozórészt 17 képez.

A csatlakozódarab 1 egy felülnézetben lényegében hosszúkás négyszögletes, a főzőfelülettel 7 párhuzamosan lapos szigetelőtesttel 18 rendelkezik a csatlakozórészek 17 számának megfelelő számú azonos, egymás melletti csatlakozóvezetékkel 19, melyek a szigetelőtesten 18 a két hosszú keskeny oldal között egymásra párhuzamosan haladnak át és ezen két keskeny oldalon előreálló csatlakozórészeket 20, 21 a bejövő csatlakozórészekhez 16, 17 oly módon alkotják, hogy mindenkor két csatlakozórész 16, 20 és 17, 21 egy csatlakozásban 22 ill. 23 egymással összeköthető.

Ahogyan a 4-11. ábrák mutatják, a szigetelőtest 18 a csatlakozóvezetékek 19 számának megfelelő számujkeresztmetszetében lapos» négyszögletes, teljes kerületükben határolt, azonos és egymás mellett lévő átmenő nyílásokkal 24 rendelkezik, aonelyek nagyobb keresztr/ metszeti kiterjedése a sík kiterjedéshez képest derékszögöd és amelyek a szigetelőtesten 18 a két, csatlakozóoldalakhoz; tartozó keskeny oldalak ill. zárófelületek 25, 26 között derékszögben \vagyis a sik kitejredéssel párhuzamosan lényegében állandó távolságban haladnak át. VAlamennyi csatlakozóvezeték 19 egy szálból áll, amelyet adott esetben lemez vagy hasonló alkothat,célszerűen azonban köracélhuzal alkot és amelynek középtengelye teljes hosszában átmenőén éppúgyj mint a csatlakozórészek 20, 21 olyan módon egyetlen i hosszanti középsikban 27 van, hogy ez a hosszanti középsik az átmenőnyilás 24 megfelelő hosszanti középsikjával egybeesik.

Ebben a hosszanti középsikban a teljes hosszában állandó keresztmetszetű csatlakozóvezeték 19 a zárófelületek 25, 26 között úgy

közvetlenül a zárófelületek 25, 26 csatlakozásában mégegyszer két, fő hosszanti irányával ill. az átmenőnyilás 24 hosszanti irányával mintegy párhuzamos szakasszal az átmenőnyilás szemben lévő belső keskeny oldalaira támaszkodhat. Mivel a csatlakozóvezeték 19 szélessége ILI. keresztmetszeti vastagsága közel akkora, mint az átmenőnyilás 24 szabad nyilása, a csatlakozóvezeték 19 elcsavarodás elleni biztosítása a csatlakozótesttel 18 szemben egyszerű módon adódik, amikoris a csatlakozóvezeték 19 vagy csekély mozgójátékkal nyúlhat be az átmenőnyilásba 24 vagy bizonyos előfeszitéssel rugózással támaszkodik a belső keskeny felületeken.

·» ·

Legalább egy csatlakozórész?'aíiothatna ugyan egy külön, a csatlakoz óvezetékkel 19 összekötött szerelési egység,

20, 21 azonban célszerűen egyiÖS a csatlakozóvezetékkel 19 a csatlakozórészek mint ellentétes hajlitásox vannak kialakítva, ahol a csatlakozórész a főzőfelület 7 síkjának ill. a csatlakozódarab 1 felső oldalának irányában és a csatlakozórész 21 az elektromos főzőlap 1 alsó olda lától ill. a csatlakozódarab 1 alsó oldala felé van hajlítva, olyan módon, hogy a csatlakozórészek 20, 21 közvetlenül azokon a szakaszokon mennek át, amelyek közvetlenül a zárófelületekhez 25, 26 történő csatlakozásban az átmenőnyilás 24 két szemben lévő belső keskeny felületére támaszkodnak. Legalább egy csatlakozórész 20, 21 különösen a csatlakozórészek 20 azonban más beállításban is lehetnek, mint azt ábrázoltuk, a csatlakozóvezeték 19 fő hosszanti kiterjedésére keresztben, derékszögben. Bár a 8. ábra szerint is elképzelhető ezen csatlakozórészek ferde helyzetei, különösen célszerű, ha ezek a 4. ábra szerinti felülnézetben például balra, a hosszanti középsikhoz 27 képest derékszögben vannak hajlítva, többnyire egymással egytengelyüleg ill. mintegy azonos irányban szabadon kinyúlva. A csatlakozórészek lényegében a főzőfelülettel párhuzamosan helyezkedhetnek el. A két csatlakozórész 20, 21 fekhet ilyen módon keresztben, amikoris célszerűen a csatlakozóvezetékek kosszanti középeikjai megfelelően kereszt ben fekszenek, például oly módon, hogy valamennyi csatlakozóvezeték egy közös hosszanti középsikban van. Továbbá csak a csatlakozórészek 21, különösen derékszögben fekhetnek keresztben^.

A csatlakozórész 20 keresztmetszetével- szemben akár többszörösen nagyobb távolságra van a hozzátartozó zárófelülettől 25 és ezzel párhuzamosan ill. a csatlakozóvezeték 19 fő hosszanti kiterjedésére merőlegesen, mig a csatlakozórész a hozzátartozó zárófelülettel 26 ill. a nevezett fő hosszanti kiterjedéssel mintegy 45°-os szöget zár be és lényegében egy közvetlenül ezen zárófelületnél 26 lévő hajlatból egyenes vonalban indul ki. A csatlakozórész 20 ezzel szemben a csatlakozóvezeték 19 egy szakaszából indul ki, amely az említett fő hosszanti iránnyal párhuzamosan az átmenőnyilásig 24 nyúlik és arra a leirt módon támaszkodik.

Mindegyik csatlakozórész 20, 21 a két lényegében párhuzamos lapos oldallal^séeín&en oly módon van visszahelyezve, hogy lényegében az átmenőnyilás 24 két belső keskeny oldala egymással szemben fekvő felületei fölött nem áll előre, úgyhogy a csatlakozóvezeték 19 a sziégetelőtestbe történő behelyezés előtt teljesen készre hajlítható. Az ábrázolt kiviteli példában a csatlakozórészek 20, 21 mindegyikét egy egyenes vonalú, szögformáju, végig szabadon kinyúló kar alkotja, elképzelhető azonban például mint egy kengyel keresztirányú gerincét oly módon kialakítani, hogy a szabad kengyelszár az átmenőnyiJásba 24 van visszavezetve. A szigetelőtest 18 felső lapos oldala 28 annak az elektromos főzőlapot 2 alulról fogó, a zárófelülethez tartozó végén a zárófedél 14 alsó oldalán van elhelyezve, úgyhogy a csatlakozódarab 1 lehető legkevésbé áll előre az elektromos főzőlap 2 alsó oldala fölött és a készülék részére a perem külső kerületén egy ütközőváll 43 képezhető.

• « 4 «

·* « · · ··· * » * «· * · ♦

- 13 A szigetelőtest 18 a mindekori csatlakozórész 20, 21 tartományában vezető- és illesztőfelülettel 30 ill. 31 rendelkezik a csatlakozódarabnak a mindenkori bejövő csatlakozórésszel 16 ill. 17 történő kölcsönös illesztéséhez, amikoris egyidejűleg a felső lapos oldal 28 elvékonyitott felülete a csatlakozódarab 1 elektromos főzőlappal 2 történő összekapcsolásakor az elektromos főzőlap 2 alsó oldala mentén csúsztató eltolásra szolgálhat.

A csatlakozóvezeték 15 csatlakozórészeihez; 16 a vezető- és illesztőfelületeket 30 külön központosító hornyok 32 alkotják, melyek közül egy mindig csak egy bejövő csatlakozórésznek 16 van alárendelve és amely a zárófelületen 25 az átmenőnyilások 24 közvetlen oldalán úgy van tervezve, hogy mindig a hozzátartozó átmenőnyilás egyik oldalán nyitva, tehát mélyedésekként vannak kialakítva az átmenőnyilások 24 hozzátartozó oldalfelületeiben. Valamennyi központosító korony 32 mindig a hozzátartozó átmenőnyílás 24 megfelelő azonos oldalán van és igy az átmenőnyilás 24 azon belső keskeny oldalának irányában van, hogy erre a keskeny oldalra csatlakoznak és nem nyúlnak az átmenőnyilás 24 teljes keresztmetszet magassága fölé. Három egy$Xsfͧz^a4épest szöget alkotó belső kerületi határaikon a nézetben derékszögű központosító hornyok 32 alaplapjaik felé tölcsér formában összeszűkülnek, miközben az alaplapok a bejövő csatlakozórészek 16 zárófelületei részére ütközőfelületeket képeznek.

A zárófelületen lévő vezető- és illesztőfelületeket 31 egy valamennyi csatlakozórészhez 21 közös horony 34 alkotja, amely ezen zárófelület hosszában és a központosító horonynál 32 mélyebben van. A horonynak a felső lapos oldal 28 melletti oldalfelülete a csatlakozóvezeték 19 fő hosszanti irányával szemben viszonylag meredek, több mint 45°-os szögben dől, míg a másik oldalfelület ezzel a fő hosszanti iránnyal párhuzamos és az alaplap 37 erre merőleges. A dőlt oldalfelület egyedi vezető·· 9 ·· ······ • « «« « * * . · »·« ······ • » · · * * < «··· «·» ·· ··♦** felületet 35 alkot, amely éppúgy mint az alapfelület 37, a zárófelület 26 hozzátartozó szakaszát alkotja, azonban csak az átmenőnyilás 24 belső keskeny felületei között található, oly módon, hogy az egyedi vezetőfelülettel 35 befelé hegyes szögben konvergáló egyedi vezetőfelület 36 az átmenőnyilás 24 hozzátartozó belső keskeny oldalával szemben az alsó lapos oldal 29 felé van elhelyezve. Ezzel a zárófelületen 26 előreálló, a vezetőfelület 36 és a lapos oldal 29 által határolt tagot kapunk, amely a bejövő csatlakozórésznek 17 ütköző villaként2szolgálhat.

A csatlakozódarabnak 1 az elektromos főzőlap 2 alsó oldalától ferdén elálló csatlakozóhuzalokkal történő automatizált összekapcsolásakor a végek annak csatlakozórészeitől 17 a dőlt egyedi vezetőfelület 35 felé, például az alaplap 37 távolságában futnak, úgy hogy további összekapcsolásnál vagy a csatlakozódarabot 1 fogjuk az elektromos főzőlap 2 alsó oldalával szemben lévő irányban vezetni vagy a csatlakozóhuzalokat 13 a csatlakozódarab 1 segitsé. gével az elektromos főzőlap alsó oldalától még annyira elhajlitjuk, mig azok az alaplapon 37 ill. adott esetben az egyedi vezetőfelületen 36 ütköznek. Ebben a helyzetben valamennyi csatlakozórész 17 a mindenkori hozzátartozó csatlakozórész 21 megfelelő azonos oldalán lesz, amikor a csatlakozórészek 17, 21 oldalnézetben a 11. ábra szerint egymásra keresztben lesznek, egymást páronként a szigetelőtök 11 közelében keresztezik. A szomszédos csatlakozórészek 21 közötti távolságok nagyobbak mint azok átmérője ill. vastagsága, úgyhogy a csatlakozórészek 17 olDŐoorbúíí érintkezésmentesen vezethetők be a • ·

• ··

- 15 f ÍA. CtXX/ csatlakozórészek 21 között, amely szer-int a csatlakoz ódarabot oldalt eltoljuk,, amíg valamennyi csatlakozórész 17, 21 páronként ponteeen egymásra nem kerül. Ezután a csatlakozórészek 17, 21 egymás után párjai finom pontosságú elektródfogóval egyszerre vagy egymással mereven és hordoz óan^iss zeköthetők. A leirt kialakítással olyan nagy fokú szilárdság érhető el, hogy a csatlakozódarabot 1 ¢/

zalokat l^ivóvo további rögzítés az elektromos főzőlap 2 alsó oldalán nem szükséges.

Bár a csatlakozóvezetékek 15 csatlakozórészei 16 a csatlakozódaraísY^ áthelyezése -után· az elektromos főzőlapfetaz csatlakoztathatók, cél szerűen, úgy járunk el, hogy először a csatlkozódarabot 1 kötjük össze a csatlkozórészekkel 16 és csak akkor csatlakoztatjuk a csatlkozórészhez 17. A csatlakozórészek 16 automatizált összekapcsolása azáltal történik, hogy valamennyi csatlakozórészt 16 együtt vagy közvetlenül egymás után a szigetelőtest 18 zárófelületével 25 szemben a csatlkozórészek 20 között mozgatjuk, majd a csatlakozódarabot 16 a megfelelően illesztett csatlkozórészekkel 16 szemben azoknak a csatlakozórészeken 20 történő ütközéséig keresztben mozgatjuk, miután a csatlakozórészek 16 legalább megközelítőleg a központosító hornyokkal 32 egy síkba kerülnek^és az ütközőfelületeken 33 történő

- - - « · · · ütközésig azokba, behatolnak. .Amint az 5. -ábra mutatja, -a csatlakozórészeket 16 végelzárók módjára mindenkor egy, a hozzátartozó csatlakozóvezeték 15 zsinórjai körül hajlított ho'sszvarrat-réses'llemezköpeny alkotja, melynek tartományával azok célszerűen a csatlakozó16 • ·· ·

* « részekre 20 lesznek erősítve. A csatlakozórészek 20 oldalnézetben végeikkel nem vagy csak átmérőjükhöz képest csekély mértékben állnak előre a csatlakozórészek 16 fölött, míg a csatlakozórészek 21 ezzel szemben a csatlakozórészek 17 fölött messzebbre előreállnak.

A csatlakozóvezetékeknek 19 ill. csatlakozórészeknek 20 az átmenőnyílások 24 hosszanti irányában történő eltolódása elleni biztosítékul ütközőket irányoztunk elő, amelyek előnyösen a csatlakozóvezetékkel közös részt képeznek és amelyeket mindkét oldalon oldalt kiálló bütykök alkotnak, melyeknek a zárófelületek 25, 26 mint ellen-ütközőfelületek vannak alárendelve. Amint a 3. és 4. ábra mutatja, a csatlakozóvezetékeknekl5 a csatlakozódarab 1 által elfordított végei egy közös többsarku dugaszos csatlakozóra csatlakozhatnak, melyek fölött az elektr. főzőlap 2 egyszerű módon egy a különböző teljesitményfokozatok beállítására szolgáló, kézzel működtethető kapcsolóhoz csatlakoztatható. A csatlakozóvezetékek 19 ill. csatlakozórészek 20, 21 célszerűen éppúgy mint a csatlakozórészek 17 ponthegesztésre alkalmas úgynevezett pontozóhuzalból állnak, mig a csatlakozórészek 16 célszerűen rozsdamentes vagy nikkelezett acélból állnak. A csatlakozódarab 2 két- vagy hárompólusú csatlakozásra is kialakítható ill. alkalmazható. A szigetelőtest 18 célszerűen kerámiai anyagból, például szteatitból áll.

A Jl^^ábra s-zerinti_ helyzet -helyett a csatlakoz órészek --21,-kü'lö'nö'sen keresztben fekvő beállításnál olyan helyzetben is összeköthetők, melyben a csatlakozórészek 17 elsősorban mere'dekebben lefelé dőlnek, »· · ·· ···· · · * · ·· · · · • « · · · · · · ··· « « » · · · · «··· ··· ·· ·*« «· miután a csatlakozódarabot 1 rögzítés után felfelé a 11. ábra szerinti helyzetbe tesszük.

A 12.-26. ábrákon az egymásnak megfelelő részekre azonos hivatkozási jeleket alkalmaztunk, mint a többi ábrán, azonban eltérő betüindexekkel, igy a leirás összetartozó részei mindig értelemszerűen érvényesek.

A 12.-14. ábrák szerinti kiviteli formánál a csatlakozóvezeték 19e két vége keresztben van, többnyire egymásra derékszögben, ahol a csatlakozórészhez 20e tartozó vég 42 a hosszanti középsikra 27e derékszögben van előirányozva. Továbbiakban ez a vég 42 nem közvetlenül csatlakozórészként van előirányozva, hanem rajta egy külön dugaszoló tag 20e egy lapos dugaszoló nyelv alakjában rögzítve, amelyet lényegében egy folyamatosan sik, lapformáju rész alkot. Ez a rész a tulajdonképpeni lapos dugaszoló nyelvvel szemben kis mértékben kiszélesített, lényegében a szigetelőtesten 18e kívül lévő kiszögelléssel rendelkezik, melynek egyik felületére a csatlakozóvezeték 19e mindenkori hozzátartozó vége 42 ill. hozzátartozó elhajlitott végrésze laposan felfekszik, miközben a szár 3 bordaszerü, a véget 42 keresztező domború részt mutathat, amely a véggel 42 különösen jó hegesztett kötést biztosit. Ezenkívül a dugaszoló tag 20e egy a szárrészből kiinduló·,-szélességében jelentősen ^:cs'ökké‘fftetf nyül-' ’' ' vánnyal rendelkezik a horonyba 32e történő kapcsolódáshoz, amely ebben az esetben nem feltétlenül központos!tci horony, hanem mindenekelőtt a dugaszoló tag 20e mozgásokkal szembeni alakzáró helyzetbiztositásához és kiegészítő megtámasztásához a hosszanti középsikra 27e keresztben van előirányozva. Mindkét ill. valamennyi dugaszoló tag 20e ·<* * ♦ ,»»♦♦♦· • · ·· · · · * · *·· »·· ··· « «49 · · · ««·· ··· «· ♦·· ··

- 18 közös síkban van, míg a végek 42 egymással közös tengelyüek. Valamennyi dugaszoló tag 20e ugyanakkor a hozzátartozó csatlakozóvezeték 19e részére egy hosszanti ütközőt is képez, oly módon, hogy ez a mozgásokkal szemben biztosítva van a dugaszoló tagnak 20e a szigetelőtestbe 18e történő becsuszása következtében.

A 15. év 16. ábra szerinti kialakítás esetén legalább két ill. valamennyi dugaszoló tag 20f egymással és a hosszanti középsikokkal 27f párhuzamos síkokban egymás mellett van, ahol a végek 42f ugyancsak egymással párhuzamosan ill. a mindenkori hozzátartozó hosszanti középsikban 27f vannak.

Amint a 17. és 18. ábrák mutatják, a dugaszoló tag 20g szintén lehet a csatlakozóvezetékkel 19g közös, amely ebben az esetben célszerűen lényegében egy csikformáju egyenes vonalú lemezsávból áll, melynek szélessége az átmenőnyilásra 24g illeszkedik. Az aljánál a dugaszoló tag 20g két T-alakban oldalra előreálló ütközőt 38g alkot, mint a berendezés hosszanti ütközője a szigetelőtest 18g hozzátartozó záró felületén. Az ugyancsak csikformáju, azonban a csatlakozóvezeték 19g központi szakaszával szemben keskenyebb és megközelítőleg annak síkjában fekvő csatlakozórészt 21g lényegében a csatlakozóvezeték 19g két hosszanti szegélyének egyikén lévő horony alkotja, ahol ez a horony széttartó oldalszélekkeí rendelkezik és a csatlakozórész 21g a csatlakozóvezeték 19g hosszanti irányára ferde. A csatlakozórész 20g egyik oldalfelületen az elektromos főzőlap szabadon kinyúló bejövő csatlakozó részével történő jobb hegesztési kötéshez előrenyuló domború résszel rendelkezik.

·· » ·· ♦ ·«· ·· »·»··> ⁴ J • » · · · *\' ···· ♦·· ·* *♦· ♦·

Amint a 19. és 20. ábrák mutatják, a csatlakozórészt 21h szintén a szokásos csikformáju csatlakozóvezeték 19h egyenesvonalu folytatása alkothatja, amely célszerűen egyik sima oldal fölött a csatlakozórész 21h végéig merevitésként egy előreálló hosszanti bordával rendelkezik. Továbbiakban a 19. és 20. ábra szerint egy házformáju szigetelőtestet 44 terveztek, amely legalább egy bejövő csatlakozórészt 16h ill. a főzőlap csatlakozó vezetékeinek valamennyi ilyen csatlakozórészét J6h lényegében teljesen körülzárva külön nyilasokban tartja, úgy hogy ezeket a csatlakozórészeket 3.6h gyarkorlatilag egy össz-csatlakozó dugóvá lehet összefogni. A bejövő csatlakozórészek 16h ebben az esetben a laposdugaszként kialakított dugaszoló tagok 20h befogadására szolgáló lapos dugasz-hüvelyek és belőlük kialakított formált kapcsolónyelvek segítségével a szigetelődarabban 44 a dugaszoló nyomás ellen helyzetbiztosak. Bár a dugaszoló tagok 20h síkban párhuzamosak ill. azonos sikokban fekszenek mint a csatlakozórészek 21h, a csatlakozóvezeték 19h megfelelően keresztezett kialakításával elképzelhető a leirt szögletes helyzetek egyike is, ahol a keresztezés egyben a szigetelőtesttel 18h szembeni hoszszanti rögzítésre szolgálhat. A szigetelődarab 44 külső formája csatlakoztatott állapotban gyakorlatilag a szigetelőtest 18h külső formájának folyamatos folytatását és igy ezzel egy folyamatos házat képez, melynek részeit csak az elektromos dugaszoló- és ellendugaszoló tagok egymásba kapcsolásával és azáltal lehet rögzíteni, hogy például a csatlakozótagok 20h oldalsó ütközőt-a szigetelőtestbe 44 benyúlnak. A 12.-20. ábrák szerinti kialakítások különösen olyan ·· »··· · ·· · ♦ * • · ·«· ♦·· ··· « · · * · « · ··«« *«· ·» *«♦ a·

- 20 főzőlapokhoz alkalmasak, melyek a 2. ábra szerint a 45-tel jelzett hőfokhatárolóval rendelkeznek, például rudformáju hőfokérzékelővel 46 a főzőlaptest max. megengedett hőmérsékletének ellenőrzése céljából .

A leirt módon szerelt és elektromosan csatlakoztatott elektromos főzőlapot jayitás esetén akkor lehet másik főzőlappal például ugyanannak a csatlakozódarabnak az alkalmazásával kicserélni, ha a 21. ábra szerint egy csillárkapocs módjára kialakított összekötőt 40 alkalmaznak, mely minden csatlakozópórushoz rendelkezik összekötőhüvellyel. A kicserélésre kerülő elektromos főzőlapot 2 azzal választjuk le a csatlakozódarabról 1, hogy csatlakozóhuzaljait a csatlakozórészekkel 21 való kapcsolatuk roncsolása nélkül a szigetelőtökhöz 11 közel átvágjuk úgy hogy a csatlakozórészek 17 a csatlakozódarabon 1 maradjanak és afölött viszonylag messzire előreálló egyenes vonalú csatlakozópeckeket képezzenek. Ezeket a csatlakoz ópeckeket párosával az uj elektromos főzőlap hozzátartozó csatlakozórészeivel 17 együtt ellenkező oldalakról vezetjük be az összekötő 40 egy-egy hüvelyébe és akkor például kapocscsavarral rögzítjük.

A 22. ábra szerint a csatlakozórészeket 20a a csatlakozódarab la egyik csatlakozóoldalán, például a csatlakozóvezetékek 15a csatlakozórészei 16a számára dugaszolórészek, többnyire dugaszoló hüvelyek alkothatják, melyek a bejövő csatlakozórészeket 16a vagy oldhatatlanu; körmökkel fogják vagy újra bonthatóan rögzítik. A csatlakozóvezeték 19a ebben az esetben lemezből áll, ami célszerűen a csatlakozórészekre ·» ···· « · ··· ··· • 9 ♦ · ⁹ · * *·<< ·»« 99 ··» ··

- 21 21a is érvényes. Egyébként a 22.-26. ábrákon valamennyi megfelelő részre ugyanazokat á hivatkozási jeleket használjuk, mint a többi ábrán, azonban eltérő betüindexekkel.

A 24. ábra szerinti kiviteli formánál a csatlakozódarab lb csatlakozórészeit 21b többnyire perselyszerü dugaszolórészek alkotják, melyekbe az elektromos főzőlap 2b csatlakozórészei 17b oldhatatlanul körmökkel rögzíthetők vagy újra bonthatóan bedughatok. Továbbá amint a 24. ábra mutatja, a csatlakozódarab vezető- és illesztőfelületeinek 30b legalább egy egyedi illesztőfelületét szintén a hozzátartozó csatlakozóvezeték 19b ill. hozzátartozó csatlakozórész 20b alkothatja, mely célszerűen megfelelően formált, előreálló füllel /rátéttel?/ rendelkezik. A csatlakozódarab csatlakozórészeinek dugaszoló hüvelyként történő kialakítása esetén ezek teljesen a szigetelőtesten 18b ill. 18b /?/ belül lehetnek.

A 25. ábra szerint dugaszoló csatlakozórészként 21c a szigetelőtest 18c fölött hossza egy részével előreálló tulipánkapcsot terveztek, mely a bejövő csatlakozórészt 17c két egymással szemben lévő oldalról pofa- és körömszerüen rugózva átfogja,

Amint a 26. ábra mutatja, a csatlakozóyezeték 19d a csatlakozóvezeték legalább egy részét képező csatlakozóhuzallal vagy az elektromos főzőlap 2d mindenkori csatlakozóhuzaljával 13d közös kialakítású lehet, amely a szigetelőtest 18d hozzátartozó átmenőnyílásán 24d van átvezetve és a hozzátartozó zárófelület 25d szom·· ·«· ·· ·· · ·· ···· • · ·· · · ··· ·♦· • · · · · »··* »*« ·♦ ···

- 22 szédságában egy hajlatot mutat a csatlakozó huzalként 13d kialakított csatlakozórésszel 20d közösen. A szigetelőtest 18d a l.-ll. ábrák szerintivel azonos kialakítású lehet és ponthegesztéses összekapcsolása után a bejövő csatlakozórészekkel 16d vagy a csatlakozóhuzalok '13d hosszanti irányában eltolható vagy ezekkel szemben az említett ütközők által helyzetbiztos. A csatlakozórészek 20d itt is a leirt módon keresztben fekhetnek, ahol a bejövő csatlakozórész 16d célszerűen mindig a hozzátartozó csatlakozórész 20d felső oldalán van rögzítve.

A 27.-29. ábrák szerinti szigetelőtest 18i nem teljes hossza fölött, hanem csak a zárófelülettől 25i kiinduló hosszrész fölött rendelkezik átmenőnyilással 24i, mig a maradékhossza fölött lemezformáju kiugrásként van kialakítva, amely az átmenőnyilás 24i által elfordított oldalon egy ütközővállal 43i rendelkezik, mig az átmenőnyilás 24i tartományában házrész 51 módjára van kialakítva. Ez a sziegetelőtest 18i legalább egyik oldalon összekötőtaggal 47 ill. 48 rendelkezik, egy további, többnyire azonos szigetelőtesttel történő összekapcsoláshoz. E két ill. az egymással összekötendő szigetelőtestek mindegyike egy, kettő vagy több csatlakozóvezeték ill. elektromos dugaszoló csatlakozó befogadására alakítandó ki, melyeket a 27.-29. ábrák nem ábrázolnak. A szigetelőtest 18i kétpólusú dugaszoló csatlakozásra van kialakítva, úgyhogy két azonos szigetelőtest 18i összeillesztésekor négypólusu csatlakozódarab képződik. A szigetelőtest 18i nemcsak egyik oldalon, hanem mindkét oldalon kiegészítő összekötőtagokkal rendelkezik egy fecskefarok formájú dugaszoló tag 49 és egy fecskefarok formájú dugaszolóhorony 50 formájában, melyek egymással párhuzamos dugaszolóiránya a szigetelőtest 18i hosszanti irányáyal párhuzamos. Ezzel tetszőleges számú azonos szigetelőtestet ·· ^W w· χ — _A-• *· ··· ··· ··· • · · · · · * ·«*· ··· ·· ··· ··

18i lehet egy sorban egymáshoz illeszteni, bár a szigetelőtestek például csillagalaku összekapcsolásához is elképzelhető az összekötőtagok elrendezése. Az összekötőtagok 47, 48 célszerűen a házrész oldalában vannak, bár azok bármely ábra szerinti szigetelőtest kialakításnál közel a szigetelőtest főzőlaphoz tartozó végéig érnek ill. ezen a végen lehetnek. Oldalt egymáshoz illesztett szigetelőtesteknél 18i azok gyakorlatilag teljes felületükkel egymáson fekszenek. Megfelelő összekötőtagokat lehetne a szigetelődarabra 44 is tervezni, úgy hogy aztis modulszerü elemekből tetszőleges pólusszámmal lehessen összeállítani.

A 30.-35. ábráknak megfelelően a találmány szerint az elektromos főzőlap'szerelésénél következőképpen járunk el:

A tűzhelyteknőbe építendő elektromos főzőlapokat 2 fejjel lefelé és mértanilag előre meghatározott elrendezésben automatikusan levesszük a palettáról /horgonylapról/ és szerelőasztalra helyezzük. Akkor a teknőlapot 3 felforditott helyzetben az elektromos főzőlapok 2 fölé borítjuk, úgy hogy azok a hozzátartozó nyílásokba benyúljanak amikor a teknőlap 3 után vagy azzal együtt a rögzitőlemezként kialakított közbenső rész 5 úgy felhelyezhető, hogy az ezen található elfordulás ellen védő peckek az elektromos főzőlapok 2 alsó oldalain lévő megfelelő mélyedésekbe benyúlnak. Ezt követően felrakjuk a szerelőlemezként kialakított befogó szerkezetet 4, a valamennyi elektromo főzőlapon megtalálható rögzitőelemek ill. csavarok segítségével rögzítjük azt és igy a tüzhelylapra földelő csatlakozást helyezünk, amely a befogó szerkezettel 4 előreszerelt lehet vagy annak szerelése után rögzítendő. Akkor megfelelő szerszámmal az addig az elektromos főző·· ···· ·· ·· V ·· • ··· ······ • · · · · · ··· ·· ····· lap 2 ill. a zárófedél 14 alsó oldalán egy mélyedésbe besüllyesztve fekvő csatlakozórészeket 17 felfelé hajlítjuk; ez a szerszám egy ebben a tartományban a befogó szerkezetben 4 lévő ablaknyilás segítségével használható. Ezután a csatlakozóvezetékekkel 15 előreszerelt vcsatlakozódarab ezen ablaknyilás segítségével a leírt módon önbevezetően az elektromos főzőlap 2 csatlakozórészeivel összekapcsolódik és egy automatikus többszörös elektrodfogóval 41 egyidejűleg ponthegesztéssel valamennyi hozzátartozó elektromos csatlakozóhelyet létrehoz.

Ezután rögzíthetjük még a csatlakozó vezetékeket 15 ill. a csatlakozódarabot egy menet meglazitásával /?/ és amennyiben-földelő csatlakozás nem jött már létre a leirt módon, a befogó szerkezetén 4 rögzíthető. Valamennyi művelet kezelőautomatákkal teljesen gépesítve végezhető el, ami a készreszerelt tüzhelylapok csoportos elrendezésére is érvényes.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Elektromos főzőlap-csatlakozódarab /1/ egy szigetelőtesttel /18/,

   I amely legalább egy elektromos csatlakozó vezetéket /19/ vesz fel a főzőlap /2/ legalább egyik csatlakozótagjának /13/ legalább egyik csatlakozó vezetékkel /15/ történő összekötéséhez legalább egy elektromos csatlakozás /22, 23/ révén, amikoris legalább egyik csatlakozás /22, 23/ a csatlakozó vezeték /19/ egyik előreálló csatlakozórészével /20, 21/ rendelkezik egy szabadon kinyúló bejövő csatlakozórésszel /16, 17/ történő összekapcsoláshoz, melyjellemzi-hogy legalább egy csatlakozó vezeték /19/ legalább egy csatlakozórészét /20, 21/ a hozzátartozó, bejövő csatlakozórésszel /16, 17/ kereszteződő összeköttetéshez alakítják ki.
2. 2. A 1. igénypont szerinti csatlakozódarab hogy legalább két, sőt valamennyi csatlakozó vezeték /19/ egymás szomszédságában lévő csatlakozórészei /20 ill. 21/ keresztező összekapcsoláshoz vannak kialakítva, többnyire egymás melletti párhuzamos síkokban fekszenek.

   y
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csatlakozódarabpellemafc hogy legalább egy csatlakozóvezeték /19/ rendelkezik csatlakozórészekkel /20,21/ két külön csatlakozáshoz /22, 23/, egyrészt a csatlakozótaggal /13/ másrészt a csatlakozóvezetékkel /15/ történő összekapcsoláshozés hogy előnyösen a csatlakozórész /2.1/ a csatlakozótag /13/ részére és/vagy a csatlakozórész /20/ a csatlakozóvezeték /15/ részére a keresztező összekapcsoláshoz van kialakítva.

   ·· · • * · ··· · ·· ··· • · · · ···

   -2(2-Α-3-

   ΟΠ_Ζ<αΛ
4. 4. Az ©dcőtetri igénypontok egggáte szerinti csatlakoződarabj jellemaé hogy legalább egy csatlakozóvezetéket /19d/ az elektromos főzőlap /2d/ egyik csatlakozóhuzaljával /13d/ együtt képeznek ki, amely előnyösen végével a csatlakozórészt /20d/ képezi a csatlakozóvezetékkel /15d/ történő keresztező összekapcsoláshoz /17. ábra/
5. 5. % igénypontolT egy-ike szerinti csatlakozódarab ₍«fellemap sajátossága, hogy a mindenkori csatlakozóvezeték /197 csatlakozórésze /20,21/ közelmerőlegesen kereszteződő összekapcsolásra van kialakítva.
6. 6. Az (BStobizi igénypontok

   SAj'á'ti&s-sága-v hogy a csatlakozó vezeték /19/ fő hosszanti kiterjedést mutat és hogy a csatlakozóvezeték /19/ legalább egyik csatlakozórésze /20, 21/ ezen fő hosszanti kiterjedésre keresztbe van, ahol előnyösen a mindenkori csatlakozóvezeték /19/ mindkét csatlakozórésze /20, 21/ a többi csatlakozóvezetékkel /19/ egy közös hosszanti középsikban van.
7. 7. Az t£iőbSi igénypontok szerinti csatlakozódarabjellemz^ hogy a csatlakozóvezeték /19/ legalább egyik csatlakozórésze /20, 21/ olyan összekapcsolásra van kialakítva, melyben a csatlakoztatandó részre /16, 17/ keresztbén legalább egyik oldalon ebből legfeljebb a legnagyobb keresztmetszetével ill. átmérőjével azonos mértékben előreáll. ··»· ··
8. 8.

   Λ^-*Α·

   Az e-lőbbi igénypontok egy Ulti Szerinti hogy a csatlakozóvezeték /19/ legalább egyik csatlakozórészét /20, 21/ egy lényegében egyenes vonalban szabadon kinyúló végszakasz alkotja és hogy előnyösen mindkét végszakasz többnyire egy huzal hosszanti szakasza alkotja és előnyösen a végei között lényegében teljes hossza fölött állandó keresztmetszetű.

   10. Az cíőbfoár igénypontok e^i^^szerinti hogy a csatlakozóvezeték (Xr&latÁ ) csatlakozódarab_>-⁽jellemzl&tf _} /19g/ többnyire egy egyben előnyösen a többi csatlakozóvezetékkel /19g/ lényegében egy szalagsikban van.

   A — IΟ ’ Ιοαίλλλ 3 3

   11. Az előbbi- igénypontok m-i csatlakoz ódarab (jellemzőrf >

   hogy a csatlakozóvezeték /19/ megközelítőleg egész hossza fölött lényegében egyetlen hosszanti középsikban /27/ fekszik, előnyösen végei között ill. a csatlakozórészek /20, 21/ között többször ellentétes irányban hajlított ill. görbített és legfeljebb egy, a hosszanti középsikra /27/ keresztben fekvő véggel rendelkezik.

   A ~ A ( * UApaxa €^y-» ^1*- } —

   12. Az igénypontok oggádteCszerinti csatlakozódarab₎ gellemz/őr^j s^á&a&ságe-, hogy a csatlakozóvezeték /19/ a szigetelőtesten /18/ «· «··· ·· különösen egy rés alakban a vastagságára illesztett átmenőnyilásban /24/ halad keresztül és előnyösen oldalsó elrendezéssel az átmenőnyilásban /2 4/ elfordulás ellen biztosított.

   13. Az előbbi igénypontok eg^jhr szerinti csatlakozódarab jellemző sajátossága, hogy a csatlakozóvezeték /19/ legalább egy csatlakozórésze /20, 21/ a szigetelőtest /18/ egyik hozzátartozó zárófelülete ]25_f 26/ fölött, többnyire annyire áll előre, ami nagyobb mint a csatlakozórész keresztmetszete.

   14. Az igénypontok égytíee-szerinti csatlakozódarab, melyet legalább egy, többnyire a szigetelőtest /18/ hozzátartozó zárófelületén /25, 26/ lévő vezető- és illesztőfelület /30 ill. 31/ jellemez, legalább egy bejövő csatlakozórészhez /16, 17/, ahol előnyösen legalább egyik vezetőfelület ferde egyedi vezetőfelülettel /35/ rendelkezik.

   15. A 14. igénypont szerinti csatlakozódarab fjeilemz^ nnjátaa sága., hogy mindig két egymással szemben lévő, előnyösen tölcsér alakban összetartó egyedi vezetőfelület /35, 36/ van tervezve, melyek közül többnyire egyik, a főzőlap /2/ csatlakozórészéhez /17/ tartozó egyedi vezetőfelület lényegében a csatlakozóvezeték /19/ fő hosszanti irányával párhuzamos.

   16. Az iiigénypontok egy, többnyire a szigetelőtest /18/ hozzátartozó zárófelületén /25, 26/ előirányzott ütközőfelülett/33, 37/ (jellemez^íegalább egy bejövő csatlakozórész /16, 17/ végétes, ahe-1 előnyösen legalább egyik ütk| özőfelület az egyik horonynak a hozzátartozó egyedi vezetőfelületeket/35, 36/ összekötő alapfelülete.

   17. A 14.-16. igénypontok eg^ke szerinti csatlakozódarabj ⁽jellemz6e.

   sXj^to^bátga/, hogy a szigetelőtest /18/ egyik végén, többnyire a főzőlaphoz /2/ tartozó végen, a vezetőfelületeket /35, 36/ egy valamennyi ezen a végen tervezett csatlakozórész /21/ fölött végighaladó mélyedés, előnyösen a szigetelőtest szélessége fölött végighaladó horony /34/ alkotja.

   18. A 14.-17. igénypontok egyikefaszerinti

   S^jÁtassága, hogy a szigetelőtest /18/ egyik végén,többnyire a csatlakozó vezetékekhez /15/ tartozó végen, a vezetőfelületeket minden csatlakozórészhez /16/ külön központosító hornyok /32/ alkotják, amelyek előnyösen mindig oldalról csatlakoznak a hozzátartozó átmenőnyHashoz /24/.

   19. Az eifrhEl· igénypontok egyike /Szerinti csatlakoz ódarabj ^ellemzörí s_<5KjájtP«sága., hogy a szigetelőtestet /18/ egy lapos test alkotja, amely előnyösen a felső lapos oldalon /28/ a főzőlap /2/ alsó oldalának támaszlap-képzéséhez le van köszörülve.

   20. Az e&őbfesi igénypontok egyiked''szerinti csatlakozódarab ₍jéllemz^C s'fcj'ifeöeságal hogy a csatlakozóvezeték /15/ csatlakozórészét /16/ egy végelzáró alkotja.

   21. Az előbbi-, igénypontok egyike (szerinti csatlakoz ódarab _vjellemz?L<. sajátossúga, hogy a mindenkori csatlakozórész /16, 17, 20, 21/ hegesztett csatlakozásként, többnyire ponthegesztéshez van kialakítva.

   ···· • 9 ···· ·* • · * ··· ···. i··.
9. 9 · * * λλ* «9 ··· ·♦

   -Ίο- saQá>tpesÁg£> hogy·legalább egyik csatlakozórész /20e/, többnyire a csatlakozóvezetékhez /15e/ tartozó csatlakozórész csatlakozó dugaszolótaggal, mint laposdugasz-nyelwel rendelkezik, amely előnyösen a csatlakozóvezeték /19e/ részére hosszanti ütközőt képez.

   23. A 22. igénypont szerinti csatlakozódarab jellemsajátossága·, hogy legalább egyik dugaszolótagot /20e/ egy külön elem alkotja, amely előnyösen a csatlakozóvezeték /19e/ hozzátartozó elhaj ütött végén /42/ van rögzítve és a szigetelőtestbe /18e/ lényegében közép- pontositva nyúlik be.

   24. A 22. vagy 23. igénypont szerinti csatlakozódarab^ellemz?^-; sajátossága, hogy legalább egyik dugaszolótag /20g/ a csatlakozóvezetékkel /19g/ közösen van kialakítva.

   A . L. j

   25. Az eiőbbi igénypontok egyike· Szerinti csatlakozódarab ^jeüemző^_} sajiéiGSságar, hogy legfeljebb két csatlakozóvezeték részére legalább egy szigetelőtest /18i/ legalább egy összekötő taggal /47, taggal /49, 50/, legalább egy további azonos szigetelőtesttel

   26.

   való összekapcsoláshoz.

   Α-2.Γ» C zujüToJ- ,

   Az eiebbi igénypontok egyike szerinti csatlakozódarab^í egy ház⁵*-— formájú szigetelődarab’|A/44/ gűllenrai a csatlakozóvezetékek /15h/ legalább egy bejövő csatlakozórészének /16h/ befogadására<ahol a keresztmetszetű mint a csatlakozódarab