HUT55968A - Method for producing fat-imitating compounds of low caloricity and foodstuffs preparations containing these compounds - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás étkezési célra alkalmas, zsirutánzó - különösen a kívánt tulajdonságok együttesével rendelkező - uj vegyületek és ilyen vegyületeket tartalmazó élelmiszerkészitmények előállítására.

Korunk társadalmában az elhízás általános problémát jelent. Számos egyén esetében az elhízás annak tulajdonítható, hogy kalóriafelvétele nagyobb, mint a kalórialeadása, jóllehet genetikai és magatartási tényezők az elhízásban lényeges szerepet játszanak, általában egyetértenek abban, hogy a táplálékok (élelmiszerek) kalóriaértékének észszerű módosítása lényeges lehet az elhízásra hajlamos egyének számára abban, hogy testsúlyuk a kívánt egyensúlyi értéket elérje.

Számos élelmiszer - amelynek ize kielégítő - jelentős mennyiségű zsírt tartalmaz. Ez problémát jelenthet olyan egyének számára, akik ezeket az élelmiszereket kedvelik, mivel a zsír kalóriaértéke a fehérjékének és a szénhidrátokénak mintegy kétszerese. Valójában, a becslések szerint az étrend összes kalóriatartalmának körülbelül 40%-a a zsírból ered. Régóta kívánatos az étrend zsírtartalma kalóriaértékének csökkentése anélkül, hogy a zsírtartalmú élelmiszerek vonzereje vagy a jóllakottság érzése csökkenne. Közölték, hogy ez a lehetőség előnyös és gyakorlati módszert jelenthet az elhízás megakadályozására, ideális értelemben a diétázó egyén összes táplálékfelvételének korlátozása nélkül.

Sajnálatos módon a zsírok helyettesítésére mindeddig javasolt anyagok közül csak kevés olyan termék áll rendelkezésre, amely a természetes triglicerid-zsirok és olajok valamennyi kívánt sajátságaival rendelkezik. A táplálkozási zsírok kalória értékének csökkentésére az egyik lehetőségnek mutatkozott az emberi szervezetben felszívódó triglicerid mennyiségének csökkentése, mivel a táplálkozásban általánosan elterjedt triglicerid-zsirok majdnem teljesen felszívódnak (Lipids, II. kötet, kiadó H. J. Denel, Interscience Publishers, Inc., New York 1955, 215). A triglicerid-zsirok felszívódása úgy volt csökkenthető, hogy a molekulának az alkohol- vagy zsírsavkomponensét megváltoztatták. Egyes kísérletek azt mutatták, hogy a trigliceridek felszívódóképessége bizonyos zsírsavak alkalmazásával csökken; ilyen például az erukasav /H.J. Denel és munkatársai: Journal of Nutrition 35, 295 (1948)_7, valamint a sztearinsav, ha trisztearin alakjában van jelen //F. H. Mattson: Journal of Nutrition 69, 338 (1959)_7. A 2 962 419 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban közlik, hogy olyan zsirsavészterek, amelyek neopentil-csoportot tartalmaznak, nem emésztődnek a normális zsírok módjára, s igy élelmiszerkészitményekben zsír helyettesitőiként alkalmazhatók.

Számos más szabadalmi leírásban ismertetnek táplálkozásra alkalmas, olyan vegyületeket, amelyek nem emésztődnek, vagy nem szívódnak fel olyan mértékben, mint a természetes trigliceridek: ilyen sajátságokkal bírnak állítólag a 3 579 548 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban közölt, bizonyos elágazó szénláncu karbonsavakból képezett glicerinészterek. A 3 600 186 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban olyan cukor- valamint cukoralkohol-zsirsavésztercsoportot tartalmaznak. A leírás szerint mindezeknek a vegyületeknek a fizikai sajátságai a közönséges triglicerid-zsir tulajdonságaihoz hasonlítanak, fogyasztás után azonban kisebb mértékben szívódnak fel. Sajnálatos módon ez utóbbi vegyületek nemkivánt és adott esetben zavaró mellékhatása, hogy a széklettel való közvetlen ürülésük gátolt.

A szokásos glicerid-észterektől nagyobb eltérést jelent az 1 106 681 számú kanadai szabadalmi leírás, amelyben olyan glicerin-dialkil-éter-származékokat írnak le, amelyek a közlés szerint a közönséges zsírokhoz hasonló funkcionális tulajdonságokkal rendelkeznek, azonban az emésztőcsatornában jelentős mértékben nem szívódnak fel. Ward és munkatársai közölték _/~New Fát Products: Glyceride Esters of Adipic Acid; JAOCS 36, 667 (1959)_7, hogy olyan, igen viszkózus olajszerü termékek, amelyeket úgy kaptak, hogy két glicerinmolekulát reagáltattak egy kétbázisu savval - például fumársavval, borostyánkősavval vagy adipinsavval - majd minden egyes glicerinegység egyik hidroxilcsoportját zsírsavval reagáltattak, az élelmiszeriparban főként kenőanyagokként és burkolatként (mázként) alkalmazhatók .

Hamm a 4 508 746 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban kis kalóriatartalmu helyettesitőszert ismertet a táplálkozási olajkomponens legalább egy részének a helyettesítésére olajalaku élelmiszerkészitményekben. Ez a helyettesitőszer kis kalóriatartalmu olajkomponensként lényegében egy hővel szemben állandó, 2-4 karboxilcsoportot tartalmazó polikarbonsav és egy 8-30 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncu, telített vagy telítetlen alkohol észteréből áll /lásd még D. J. Hamm: Trialkoxi-trikarballilát, trialkoxi-citrát, trialkoxi-gliceril-éter, Jojoba-olaj és szaccharóz-poliészter előállítása és kiértékelése kis kalóriaértékű helyettesitőszerek minősé • · <

gében táplálkozási zsírok és olajok helyett (angolul) (J. of Food Science 49, 419 (1984)_7.

A 4 582 927 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban egyes diésztereket ismertetnek, amelyek célja a zsír természetes tulajdonságainak az utánzása. E vegyületek legalább két olyan karboxilátcsoportot tartalmaznak, amelyek közös szénatomhoz kötődnek, és mindegyik karboxilátcsoport 12-18 szénatomos alkil-, alkenil- vagy dienil-alkohol maradékát tartalmazza.

Csökkent felszívódóképességü és ennek következtében csekély kalóriatartalmu, zsirszerü vegyületek előállításában az egyik fő nehézség a táplálkozási zsír kívánatos és megszokott fizikai tulajdonságainak a megtartása. így például, ha gyakorlatilag csekély kalóriaértékű zsírt óhajtunk előállítani, akkor az adott vegyületnek utánoznia kell a szokásos triglicerid-zsirt, hogy a különböző, zsírtartalmú élelmiszerkészitményekben - igy a főzőmargarinban, növényi zsiradékokban, tésztakeverékekben - továbbá sütés során is alkalmazható legyen. Sajnos, az eddigi kísérletek nem hoztak olyan mértékű sikert, hogy a kapott termékeket célzott felhasználásukra engedélyezzék (biztonsági okokból), és arra sem alkalmasak, hogy a nagyközönség általánosan elfogadja.

A fel nem szívódó, zsirszerü anyagokkal kapcsolatban további problémaként merül fel az a lehetőség, hogy a zsiroldható vitaminokat és ásványi anyagokat elvonják a szervezetből, és - nagyobb mennyiségben alkalmazva - hashajtóként működnek. E problémák és hasonló nehézségek megoldására számos kísérletet tettek; jobb megoldásnak mutatkozik azonban olyan vegyületek kidolgozása, amelyek jobban összeegyeztethetők az ember emész• * ··· ···« · · • · · * · * · • · · · · · ··· ··♦♦ ··· «· ··

- 6 tési folyamatával, s emellett kalóriatartalmuk a glicerid-zsirokkal összehasonlítva lényegesen kisebb.

Azt találtuk, hogy a fenti célok megvalósíthatók a zsírutánzó vegyületek uj csoportjával, és ezeket az uj vegyületeket tartalmazó élelmiszerkészitménnyel. Ezek az uj zsirutánzó vegyületek legalább egy zsiralkohol és legalább egy zsírsav valamilyen hidroxi-karbonsavval alkotott észterei.

Ezekben az uj vegyületekben a molekula gerincét képező láncból karboxilát- és karboxilcsoportok nyúlnak ki, ezért a vegyületeket az alábbiakban karboxi/karboxilát-észtereknek nevezzük, amelyek (I) általános képletében

R jelentése szerves csoport;

R' jelentése 1-30 szénatomos alifás, észter- vagy étercsoport, és az R' csoportok azonosak vagy különbözők lehetnek; és m és π egész számok, amelyek értéke legalább 1, és m és π összege legalább 2.

Az (I) képletben az R csoport a glicerinmaradékhoz hasonlít, amely a természetes zsírok molekulájának gerincét képezi. Az n és m összege, azaz a molekula R gerincrészéhez kapcsolódó karboxil- és karboxilátcsoportok számának összege, a gerincrészen való elhelyezkedésük, a gerincrész szerkezete, és a különböző R' csoportok választása a célzott vegyület kívánt biológiai és fizikai sajátságaitól függ.

Az (I) általános képletben az R csoportnak - amely a molekula gerincrészét képviseli összetétel, konfiguráció és méret szempontjából - a kapcsolódó R' karboxil- és karboxilátcsoportokkal együtt - elfogadható, zsirutánzó molekulát kell * ·

- Ί szolgáltatnia. Az R csoportot szubsztituálatlan vagy szubsztituált alifás vagy karbociklusos csoportok közül választjuk. Az R csoport méretét nem kell korlátoznunk, és az R csoportban bármely szénatom vagy hidrogénatomok kén-, nitrogén- vagy oxigénatommal helyettesíthetők; általában azonban az R csoport legfeljebb 20 szénatomot tartalmaz.

Jóllehet m és n értékeinek felső határai nincsenek, a szintézis gyakorlata szempontjából m és n összege általában nem haladja meg a 25-öt, és általában 12-nél kevesebb. Az m és n arányának a megválasztása, továbbá az alkalmas R és R' csoportok kiválasztása és az R' csoportok R gerincalkotó csoporton való elhelyezkedése a célvegyületeknek mind biológiai, mind fizikai sajátságait befolyásolja. Ha bármely fenti tényező következtében több kapcsolódó csoport metabolizálódik, akkor a zsirutánzó vegyület kalóriaértéke növekszik. A találmány szerinti legelőnyösebb vegyületek kalóriaértéke a közönséges glicerid-zsirok kalória értékének harmadrésze, általában 50-90 százalékkal kevesebb a glicerid-zsirok kalóriaértékénél. Az m aránya n-hez 1:10-től 3:1-ig terjedhet, pontosabban 1:8 és 1:1 között van.

Az R' csoportok hasonlók a természetes zsírok zsirsavcsoportjainak alifás egységeihez, ezek a csoportok bármilyen alifás, észter- vagy étercsoportok lehetnek, amelyek zsirutánzó termékek kialakítására alkalmasak. Ilyen csoportok például az alifás zsírsav- vagy zsiralkoholcsoportok. Az étercsoportok általános szerkezete az -R-0-R¹ képlettel foglalható össze, amelyben R és R' alifás csoportot jelentenek. Az észtercsoportok általános képlete -R-C(=0)-0R ' ahol R és R' jelen8 tése a fentiekben meghatározott.

A találmány szerinti vegyületek bármilyen ehető termékben vagy bármely élelmiszerelőállitási eljárásban alkalmazhatók - ahol zsírt vagy olajat, azaz triglicerid-zsirt használnak - azok teljes vagy részleges helyettesítésére.

A találmány szerinti vegyületek szerkezeti típusának, molekulaméretének és a szénhidrogéncsoportok (hidrokarbilcsoportok) számának megfelelő választásával a kalóriatartalom célzott csökkentése valósítható meg, miközben a találmány szerinti zsirutánzó anyagok tulajdonságainak a kombinációjával maximális előny érhető el.

Az alábbiakban zsíron akár szilárd, akár folyékony vagy képlékeny konzisztenciáju teméket értünk. A fogyasztásra alkalmas termék széles értelemben bármilyen fogyasztásra alkalmas terméket jelent, olyant is, amelynek a célja nem a táplálkozás; ez lehet például egy antioxidáns zsírok vagy olajok esetében; foltosodás elleni szer; emulgeálószer; anyagok textúráját módosító termék, például plaszticizálószer rágógumik előállításához; vagy más kis mennyiségben jelen lévő funkcionális komponens, például vivőanyag vagy higitószer például ízesítő készítményekben, gyógyászati készítményekben. Ezek a készítmények például rágógumik, ízesített bevonatok, kizárólag sütés céljába alkalmazott olajok és zsírok és hasonló készítmények.

E készítményekben a szokásos zsír részben vagy teljesen egy találmány szerinti vegyülettel helyettesíthető, amelynek konzisztenciája a helyettesítendő zsír állagához hasonló, például folyékony, képlékeny vagy szilárd.

Azokra a táplálkozásra alkalmas termékekre, amelyekben a • · · • · · · · · • · ♦ *··· ·«· · · ·«

- 9 találmány szerinti zsirutánző vegyületek a természetes zsír teljes vagy részleges helyettesítésére alkalmazhatók, példaként említjük a következőket: fagyasztott édességek, például szörbet, fagylaltfélék, tejes turmixitalok; puddingok és vajastészták töltetei; margarinok és keverékeik; ízesített kenyér- vagy kétszersült-bevonatok; majonéz; salátaöntetek, akár emulgeált, akár nem-emulgeált állapotban; töltött élelmiszertermékek, például krém- vagy tejtermékes töltetek; sajttermékek; folyékony vagy szárított kávétejporok és kávétejszin; sütésre alkalmazott zsírok és olajok; ízesített öntetek; sült és aprított hústermékek; hushelyettesitők vagy husszaporitók; habfeltétek; összetett bevonatok; cukormázak és töltetek; kakaóvaj-pótszerek és keverékeik; kandirozott cukor, különösen zsíros kandirozott cukrok, például mogyoróvajat vagy csokoládét tartalmazó kandirozott cukrok; rágógumik; péktermékek, például péksütemények, kenyér, kenyérfajták, cukrászsütemények, kétszersültek, édestészták, kekszfélék; az előbbiek keverékei vagy premix-termékei; valamint ízesítőszerek, tápszerek, hatóanyagfelszabaditó rendszerek és segédanyagok.

A találmány szerinti karboxil/karboxilát-észterek akár lágy, akár kemény margarinokban alkalmazhatók. A margarinokat általában két fő típus alakjában hozzák forgalomba, ezek: kemény margarin (rudalakban) és a lágy margarin (tubusban). Mindkét tipusu margarin folyékony és szilárd alapkomponenseket tartalmaz. A jelen találmány szerinti zsirutánző vegyületek egyik előnye, hogy alkalmazásukkal a közönséges margarinok kemény alapállománya részben vagy teljesen kiküszöbölhető, igy a többszörösen telítetlen zsírsavak telitett zsírsavakhoz vi• · · * « · · • · · · · • · ♦ · · • · · ♦ • 9 · · · · ·

- 10 szonyitött aránya magasabb, és a transz-izomerek mennyisége csekélyebb a jó minőségű margarintermékekben.

Az (I) általános képletü vegyületekben az R csoport szubsztituálatlan vagy szubsztituált, alifás vagy karbociklusos, általában legfeljebb 20 szénatomos csoport. Ilyen csoportok például: a szaccharóz, fruktóz, glükóz és maltóz származékaiból levezethető csoportok, amelyek gyűrűs szerkezetükben oxigént tartalmaznak: e csoportok a molekula gerincrészét képviselik, és természetesen hidroxilcsoportokat kell tartalmazniuk a zsírsavakkal végbemenő reakció céljára, vagy egy vagy több karboxilátcsoport más módon történő kialakítására, amint ezt az (I) általános képlet mutatja.

Az R' csoportok hasonlók a természetes zsírokban lévő zsirsavcsoportokhoz, amennyiben a molekula gerincrészéhez kapcsolódnak. Ezek az R' csoportok bármilyen alifás, észtervagy étercsoportok lehetnek, amelyek zsirutánzó anyagok felépítésére alkalmasak; ilyen alifás csoportok például a zsírsav- és zsiralkoholcsoportok, például a természetes zsírokban is található szerkezettel. A jelen találmány értelmében azonban olyan sav- és alkoholcsoportokat is alkalmazhatunk, amelyek a természetes zsírokban nem szerepelnek. Az alifás csoportok egyenes vagy elágazó szénláncuak, telítettek vagy telítetlenek lehetnek. Ezenfelül a természetes zsírok hidrolízise során kapott zsirsavkeverékek is alkalmazhatók. Az étercsoportok általános képlete -R-O-R', amelyben R és R' jelentése általában 1-15, közelebbről 2-10 szénatomos alifás csoport. Az észtercsoportok általános képlete R-C(=O)-OR', ahol R és R' jelentése a fentiekben meghatározott.

• · * « ·· ···· ··· ···· · · • · · · · · · • « · · · · ··· ··♦· ·«· ·· ««

- 11 A találmány szerinti karboxi/karboxilát-észterek gerincrésze az észtercsoportok kapcsolódási helye. A gerincrészhez kapcsolódó észtercsoportok karboxi- vagy karboxilátszármazékok; a karboxiszármazékok hasonlók a természetes trigliceridekben található észtercsoportokhoz, és gerincrészükben kovalensen kötött észter-oxigént tartalmaznak, mig a karboxilátszármazékok konfigurációja pontosan megfordított (mivel a karboxilát-szénatomot tartalmazzák kovalens kötésben a gerincrészben ).

A karboxi- és karboxilátcsoportok egyidejű jelenléte egy meghatározott gerincrészen világos megkülönböztetést jelent a technika jelenlegi állása szerint ismert szerkezetű olyan vegyületektől, amelyekről közölték, hogy csekély kalóriatartalmu olaj- és zsirhelyettesitő anyagok. A találmány szerinti vegyületek uj szerkezete - amelyet a karboxi- és karboxilátcsoportok egyidejű jelenléte biztosit, számos határozott előnyt jelent a jelenleg ismert olyan anyagokkal szemben, amelyeket zsír- és olajanalógokként igényeltek.

Az előnyös vegyületekben a molekula szén-gerincrészéhez kapcsolódó karboxi- és karboxilátcsoportok az emésztő enzimek hatására végbemenő hasítás szempontjából különböző reakcióképességet mutatnak. Ennek eredménye nemcsak abban áll, hogy effektiv kalóriaértékük szabályozható, és biológiai hasznosulásuk korlátozott, hanem abban is, hogy a zsirutánzó vegyület szelektíven alakul át kevésbé zsirszerü (olajszerü) termékké vagy közbenső termékké. A könnyebben emészthető karboxilsavcsoportok - azaz a karboxi-funkciós csoportok - igen kívánatos, esszenciális savszármazékok, vagy táplálkozás szempontjából • · · · ·· ··«« ···*··>· * • · · ··· · • · · · · · ··· ···· ··· ·· ·· előnyös karbonsavak maradékai lehetnek, amilyen például: az olajsav, linolsav, linolensav és az eikozapentaénsav, valamint a rövid szénláncu karbonsavak, például az ecetsav, propionsav, vajsavak, amelyek a kalóriafelszabadulást korlátozzák.

A fentebb említett, szabályzott emésztési folyamat terméke kevésbé hidrofób, és ennek megfelelően hidrofilebb a zsirutánzó prekurzorhoz képest. Egy ilyen, szabályzott emésztési folyamatból származó terméknek nemcsak az ólajszerüsége csekélyebb, hanem emulgeálóképessége is nagyobb. Ez a szabályzott emésztésből származó termék kevésbé hajlamos arra, hogy a gyomor-bélrendszerben tartósan megmaradó olaj legyen, ha ezt a technika állása szerint jelenleg ismert vegyületekkel összehasonlítjuk. Ideális értelemben a találmány szerinti vegyületekből enzimhatásra létesülő hasadási termék megnövekedett emulgeálóképessége kifejezetten elősegíti az emésztést, s igy kiküszöböl egy jelentős nehézséget, amely mindeddig gátolta az igen kívánatos, csekély kalóriaértékű szintetikus zsírok és olajok széleskörű kidolgozását és alkalmazását élelmiszerekben és készítményekben.

A találmány szerinti vegyületek előállítása során a karboxilsav- és az alifás alkoholegységeket egymást követően vezethetjük be, s igy igyen jól definiált funkciós és izomer csoport sajátságokkal rendelkező vegyületeket kaphatunk. A molekula felépítésének ez a logikus folyamata - amelynek során standard kémiai módszereket alkalmazunk, amint ezt az alábbi példákban bemutatjuk - lehetővé teszi karboxilsavak és alifás alkoholok természetes vagy szintetikus keverékeinek, valamint jelentősen elágazó szénláncu karboxilsavak és alifás alkoholok ·· ·

- 13 keverékeinek az alkalmazását.

A jelen találmány egyik további előnye, hogy lehetővé teszi uj molekulák szerkezetének és zsirutánzó sajátságainak a megtervezését, amelyek molekulatömege és olvadáspont tartománya, valamint viszkozitási sajátságai molekuláris szinten pontosan szabályozhatók, s igy a természetes zsírok és olajok esetében talált, kívánatos tartományban tarthatók. Ennek következtében a találmány szerinti vegyületekkel az élelmiszertermékekben alkalmazott természetes zsírok és olajok funkciós csoportjai és sajátságai szorosan megközelíthetők.

Ha a molekula gerincét képviselő R csoport lineáris, akkor a találmány szerinti karboxil/karboxilát-észterek egyik csoportja a (II) általános képlettel jellemezhető, ahol

C jelentése szénatom;

X jelentése: hidrogénatom; hidroxilcsoport; rövid szénláncu, előnyösen 1-4 szénatomos, szubsztituálatlan vagy szubsztituált alifás csoport, és az X csoportok azonosak vagy különbözők lehetnek;

Q jelentése -C(=O)-O-R' (karboxilát) csoport, -CH2~C(=0)-0-R' (metil-karboxilát) csoport, -0-C(=0)-R' (karboxi) csoport vagy -C^-O-tX =0)-R ' (metil-karboxi) csoport, azzal a megkötéssel, hogy mindegyik molekula legalább egy karboxi- vagy metil-karboxi-, és legalább egy karboxilát- vagy metil-karboxilát-csoportot tartalmaz;

R' jelentése (a) általános képletü, szubsztituált vagy szubsztituálatlan szerves csoport, és az R' csoportok azonosak vagy különbözők lehetnek;

• ·· ·

- 14 T jelentése: hidrogénatom; vagy legfeljebb 22 szénatomos, 0-5 telítetlen kötést - például C=C kettős kötést vagy C^C hármas kötést - tartalmazó, szubsztituálatlan vagy szubsztituált alifás csoport;

Z jelentése hidképző (például szénhez kapcsolódó) vegyértékkötés; vagy hidrogénatom; vagy valamilyen alkoholból származó csoport (alkoholmaradék); vagy -0-C(= 0)-01^-1 általános képletü glikolésztercsoport; vagy étercsoport, azzal a megkötéssel, hogy egy R' csoport csak egyetlen hidképző vegyértékkötést tartalmazhat; és

a	értéke	0-3,	előnyösen	0-2;
b	értéke	0-4,	előnyösen	0-1;
d	értéke	1 vagy 2;
e	értéke	0-5,	előnyösen	1 vagy 2;
f	értéke	0-3,	előnyösen	0-2;
g	értéke	0-4,	előnyösen	0-1; és
h	értéke	1 vagy 2.

Előnyösen 2-5 Q csoport foglal magában R' csoportként legalább 5 szénatomos, előnyösen 8-22 szénatomos alkil-, alkenil-, alkil-dienil-, alkil-trienil-, vagy alkinilcsoportot.

Általában legalább 5 szénatomos, telitett vagy telítetlen alifás részt tartalmazó zsiralkoholokat alkalmazunk. Az előnyös R' csoportok például a vajsav, laurinsav, palmitinsav, sztearinsav, olajsav, linolsav, linolénsav, arachidonsav, dodekánsav, hexánsav, mirisztinsav, heptadekánsav, oktánsav, undekánsav és hexadekánsav szénláncát, vagy természetes zsírokból származó keverékeknek megfelelő hidrogénezett vagy nem hidrogénezett szénláncokat vagy a megfelelő.zsiralkoholokból származó szénláncokat tartalmazzák. Ebből a szempontból előnyös zsiralkohol például az oleil-, linoleil-, linolenil-, sztearil-, palmitil-, mirisztil-, lauril-, kapril-, eikozapentaenil-alkohol. Az előnyös zsírsavak szénláncának hossza és konfigurációja hasonló. Ha R' alifás csoportot jelent - a fenti meghatározás szerint - akkor általában természetes zsírsavakból vagy ezek redukált alkoholtermékeiből származik.

Az előnyös, lineáris gerincű vegyületek a metán-, etán-, propán-, bután-, és pentán-karbonsavakon alapulnak, legalább két karboxilsavcsoportot és legalább egy hidroxilcsoportot tartalmaznak. A karboxilsavcsoportok száma előnyösen legfeljebb eggyel nagyobb, mint a molekula gerincében lévő szénatomok száma, és a hidroxilcsoportok száma előnyösen nem haladja meg a karboxilsavcsoportok számát. Egyes esetekben előnyös, ha a hidroxilcsoportok karboxilsavcsoportokhoz viszonyított aránya l:2-nél kisebb.

A számos alkalmazás szempontjából előnyös karboxi1/karboxilát-észterek olvadásponttartománya körülbelül 37 °C alatt van, mivel ezek az anyagok a szájban teljesen megolvadnak, és igy a természetes zsírok és olajok érzetét keltik. Egyes termékek esetében viszonylag éles - például 32 és 37 °C közötti olvadásponttartomány kívánatos, mivel ezek a termékek a lehűlés érzetét keltik, és olvadásuk a jó minőségű, szilárd természetes zsírok olvadásával megegyezik.

Az alábbiakban - a korlátozás jellege nélkül - példaként nevezzük meg az (1)-(27) képletü és (28) általános képletü vegyületeket, ahol az R' csoportok jelentése egymástól független, és a fentiekben meghatározott, és i, valamint k értéke • ·

- 16 egymástól függetlenül 0 vagy 1. A példaként említett vegyületek kémiai neve az alábbi:

(1) (sztearoil-oxi)-metándikarbonsav-didecil-észter, (2) 2-(sztearoil-oxi)-l,l-etándikarbonsav-didecil-észter, (3) l-(oktanoil-oxi)-etándikarbonsav-l-decil-2-sztearil-észter, (4) l-(hexanoil-oxi)-etántrikarbonsav-l-sztearil-2,2-didodecil-észter , (5) 2 - (mirisztoil-oxi)-1,3-propándikarbonsav-di ölei 1-észter , (6) 3-(heptadekanoil-oxi)-l,2-propándikarbonsav-dioleil-észter, (7) 4-(öleil-oxi)-l,3-butándikarbonsav-dipaImitil-észter, (8) 2-(palmitoil-oxi)-l,4-butándikarbonsav-dimirisztil-észter, (9) 4-(mirisztoil-oxi)-l,2-butándikarbonsav-l-dodecil-2-sztearil-észter, (10) 4,5-di(sztearoil-oxi)-1,2,3-pentántrikarbonsav-trioleil-észter, (11) 5-(oktanoil-oxi)-4-metil-4-hidroxi-l,2,3-pentántrikarbonsav-trisztearil-észter, (12) 3-(oleil-oxi)-l,2,4,5-pentántetrakarbonsav-tetrasztearil-észter, (13) 5-(oktanoil-oxi)-1,2,3,4-pentántetrakarbonsav-tetraolei1-észter, (14) 2-(oleil-oxi)-l,3,4,5-pentántetrakarbonsav-tetrasztearil-észter, (15) 2,4-di(metil-palmitoil-oxi)-3-(2,2-dimetil-propanoil-

-oxi)-l,5-di(mirisztoil-oxi)-pentán-2,4-dikarbonsav♦ ·«·· * ·· ···· · · »·♦ · • · · «44 ··

- 17 -dioleil-észter, (16) 2-(2,2-dimetil-propanoil-oxi)-l,3-propándikarbonsav-didecil-észter, (17) 2-(öleil-oxi)-l,3-propándikarbonsav-dioleil-észter, (18) l-(mirisztoil-oxi)-l,3-propándikarbonsav-dioleil-észter, (19) l-(oleoil-oxi)-l,3-propándikarbonsav-díoleil-észter, (20) 3-(oleoil-oxi)-l,5-pentándikarbonsav-dioleil-észter, (21) 2-(mirisztoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-dioleil-észter, (22) 2-(oleoil-oxi )-l,2-etándikarbonsav-dioleil-észter, (23) 2-(palmitoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-didecil-észter, (24) 2-(mirisztoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-hexadecil-oleil-

-észter, ahol R jelentése a -(0^)^0^ és

- ( CH2 ) gCH = CH ( CH2 ) yCH csoportok 50:50 arányú keveréke, (25) 2-(mirisztoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-didodecil-észter, (26) 1,3-di(oleoil-oxi)-2,2-propándikarbonsav-diölei 1-észter, valamint (27) l,3-di(oleoil-oxi)-2-metil-2-propánkarbonsav-oleil-észter.

További példaként említjük:

a (29) általános képletü vegyületeket, ahol: R' csoportok jelentése egymástól függetlenül a fentiekben meghatározott;

I és 3 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, metilcsoport, vagy vegyértékkötés; vagy I és J együttesen hidképző alifás egységet képeznek; és j és k értéke egymástól függetlenül 0 vagy 1; azzal a megkötéssel, hogy az I és J-t magában foglaló láncban a szénatomok száma 3-6, gyűrűs vegyület esetében 5 vagy 6;

a (30) általános képletü vegyületeket, ahol: R' csopor4· ···« * · ··· · • ·* ·· · · • · • · ··· ····

tok jelentése egymástól független, és a fentiekben meghatározott; és i értéke 0, 1, 2 vagy 3;

	a (31) általános képletü vegyületeket, ahol R'	jelenté-
se	a fentiekben meghatározott;
	a (32) általános képletü vegyületeket, ahol R'	jelentése
a	fentiekben meghatározott;
	a (33) általános képletü vegyületeket, ahol R'	jelentése
a	fentiekben meghatározott;
	a (34) általános képletü vegyületeket, ahol R'	jelentése
a	fentiekben meghatározott;
	a (35) általános képletü vegyületeket, ahol R'	jelentése
a	fentiekben meghatározott;
	a (36) általános képletü vegyületeket, ahol R'	jelentése
a	fentiekben meghatározott;
	a (37) általános képletü vegyületeket, ahol R'	jelentése
a	fentiekben meghatározott;
	a (38) általános képletü vegyületeket, ahol

A és B jelentése egymástól függetlenül -CC^R' vagy -C^CR' általános képletü csoport;

D jelentése hidrogénatom, hidroxilcsoport, -CC^R' vagy

-C^CR' általános képletü csoport;

R 1-5 szénatomos alifás csoportot jelent; és

R' 4-30 szénatomos, alifás vagy karbociklusos csoport;

A, B és D jelentését úgy választjuk, hogy legalább egyetlen

-CC^R' és -0?0Β' párt tartalmazzon;

a (39) általános képletü vegyületeket, ahol

A, B és L jelentése egymástól függetlenül -CO2R ' vagy -O2CR ' • ···* • *· ···· 99 9 9· •··· · • · · · «·« ·«·» általános képletü csoport;

D, Y, F, D', Y', F' és D jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, hidroxil-, metilcsoport, -CC^R ' vagy —C^CR' általános képletü csoport;

i, j és k értéke egymástól függetlenül 0 vagy 1; és

R' 4-30 szénatomos alifás vagy karbociklusos csoportot jelent, azzal a megkötéssel, hogy az alkánvegyületen legalább egy -CC^R' és legalább egy —C^CR ’ általános képletü csoport kötődik szubsztituensként; és D', D, Y' és F' jelentését úgy választjuk, hogy a szénlánc nem tartalmaz egymással szomszédos olyan szénatomokat, amelyek kizárólag hidrogénatomot vagy metilcsoportot, vagy hidrogénatomot és metilcsoportot hordoznak.

Az élelmiszeradalékok céljára legelőnyösebb karboxil/karboxilát-észterekbcl a szervezetben lévő emésztőenzimek hatására olyan csoportok hasadnak le, amelyek normális utón metabolizáló zsírsavakat eredményeznek, továbbá karboxilátcsoportok keletkeznek, amelyek hidrofil/lipofil egyensúlya (HLB-értéke) hatásosan mérsékli a maradék olajszerü sajátságait, s igy mérsékli a gyomor-bélcsatorna erős befolyását. Ezek a karboxilát-tipusu maradékok önmagukban uj vegyületek.

A találmány szerinti eljárást az alábbi, nem korlátozó jellegű kiviteli példákban részletesen ismertetjük. Ha külön megjegyzést nem teszünk, akkor a példákban a részek tömegrészeket a százalékos értékek tömegszázalékokat jelentenek.

- 20 1. példa

Ebben a példában bemutatjuk egy találmány szerinti zsirutánzó anyag előállítását a közbenső termékeken át a céltermékig.

1,3-Acetondikarbonsav-didecil-észter előállítása

0,82 g (0,005 mól) triklór-ecetsav, 33,56 g (0,212 mól, körülbelül 5 mol% felesleg) és 17,42 g (0,100 mól) 1,3-acetondikarbonsav-dimetil-észter keverékét 250 ml térfogatú, egynyaku, mágneses keverővei és vákuumvezetékkel ellátott lombikba helyezzük, és körülbelül 20 kPa nyomás alatt tartva erélyes keverés közben 3 órán át 130-140 °C hőmérsékleten melegítjük olajfürdőben. Ezen időtartam alatt 6,37 g (elméletileg 6,41 g) tömegveszteség figyelhető meg. így körülbelül 44,6 g (lényegében kvantitatív) hozammal homogén, színtelen folyadékot kapunk.

¹H-NMR színkép (CDCl-j, í ppm) : 4,31 (4H, t, -0CH₂); 3,61 (4H, s, 0=C-CH₂-C0₂); 1,64 (4H, m, alkoholos -CH₂-); 1,27 (28H, m, alkoholos -CH₂-)_; 0,88 (6H, t, -CHj).

2-Hidroxi-l,3-propándikarbonsav-didecil-észter előállítása

Mágneses keverővei, hőmérővel és gázelvezetővel ellátott 500 ml-es lombikba 4,36 g (körülbelül 115 mmol) nátrium-/~tetrahidrido-borát_7-ot, 100 ml körülbelül 5 °C hőmérsékletű jég-viz-keveréket, 17,18 g (40,3 mmol) 1,3-acetondikarbonsav-didecil-észtert és 50 ml pentánt mérünk, majd a kétfázisú keveréket szobahőmérsékleten 3 órán át erélyesen keverjük. A felső fázist elkülönítjük, 100 ml desztillált vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, és szűrés után a pentá21 nos oldatot vákuumban forgóbepárló készüléken bepároljuk, így 15,2 g szalmaszinü olajat kapunk (a hozam körülbelül 88%). '’H-NMR-szinkép (CDCl-j, S ppm) : 4,44 (1H, kettős kvintett, metin-H); 4,09 (4H, t, 0-CH₂), 3,49 (d, J = 4,3 Hz, 1H, -OH); 2,54 (4H, d, 0 = 6,3 Hz, 0 = C-CH₂-C0₂); 1,62 (4H, m, alkoholos -CH₂-) ; 1,25 (28H, m, alkoholos -CH₂~); és 0,87 (6H, t, -CH-j). Homonukleáris COSY vizsgálat alátámasztja az -OH helyével kapcsolatos A₂MX spinrendszert. A termék reagálatlan decil-alkoholt tartalmaz.

2-(2,2-Dimetil-propanoil-oxi)-l,3-propándikarbonsav-didecil-észter előállítása

4,28 g előbbi lépésből származó termék (0,01 mól), és

0,012 mól trimetil-acetil-klorid 25 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához 5 perc alatt 1,09 g (0,011 mól) trietil-amin és 20 ml tetrahidrofurán elegyét csepegtetjük keverés közben. Az elegyet másnapig keverjük, majd szűréssel 1,0 g fehér, szilárd terméket kapunk (a képződő trietil-ammónium-klorid elméleti tömege 1,38 g). A szürletet bepároljuk, a maradékot 50 ml pentánban oldjuk, az oldatot 100 ml vizes nátrium-karbonát oldattal mossuk, majd vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk. Szűrés és a pentán lepárlása után 4,18 g halványsárga, olajszerü terméket kapunk (az elméleti tömeg 5,1 g). A termék ^H-NMR-szinképe (CDCl^-ban) azt mutatja, hogy az -OH protonja eltűnt, és 4,52 ppm-nél egy uj metin-proton kvintett jelentkezik, ami összhangban van azzal a ténnyel, hogy a cim szerinti vegyület karboxil-funkciós csoportot tartalmaz.

• ·

- 22 A termék a szájban a növényi olajok izének érzetét kelti.

2. példa

2-(Mirisztoil-oxi)-l,3-propándikarbonsav-dioleil-észter előállítása

A közbenső termékek előállítása:

1,3-Acetondikarbonsav-dioleil-észter előállítása

Desztilláló feltéttel, hőmérővel és teflonbevonatu keverővei ellátott 2000 ml-es lombikba 9,8 g (0,06 mól) triklór-ecetsavat, 139,3 g (0,80 mól) 1,3-acetondikarbonsav-dimetil-észtert és 451,1 g (1,68 mól) oleil-alkoholt mérünk, a lombikot körülbelül 20 kPa csökkentett nyomás alá helyezzük, és 17 órán át 130-140 °C hőmérsékleten melegítjük. így világos-narancsszinü, olajszerü anyagot kapunk kvantitatív hozammal. A termék ‘'’H-NMR-szinképe a várt szerkezettel összhangban van. ¹H-NMR-szinkép (CDClj, <Tppm): 5,35 (4H, =C-H); 4,13 (4H, 0-CH₂-); 3,61 (4H, 0=C-CH₂-C0₂); 2,01, 1,62 és 1,27 (56H, C-CH₂-C); és 0,88 (6H, -CHj).

2-Hidroxi-l,3-propándikarbonsav-d.ioleil-észter előállítása

Mágneses keverővei és hőmérővel felszerelt 1000 ml-es lombikba 11,23 g (0,3 mól) nátrium/tetrahidrido-borát_7-ot, 400 ml jég-viz-keveréket, 97,06 g (körülbelül 0,15 mól) 1,3-acetondikarbonsav-dioleil-észtert és 200 ml pentánt mérünk. Az elegyet 7 órán át erélyesen keverjük, majd telített nátrium-klorid oldatot és további mennyiségű pentánt adunk hozzá, a szerves réteget elkülönítjük, és 5%-os sósavoldattal, majd desztillált vízzel mossuk. A pentános réteget vízmentes mag• · ·

- 23 nézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, bepároljuk. így 83,9 g (86 mol%) hozammal világos, szalmaszinü olajat kapunk, amelynek '’H-NMR-szinképe a várt szerkezettel összhangban van. '’H-NMR-szinkép (CDCl-j, íppm): 5,35 (4H, =C-H); 4,46 (1H, metin-proton); 4,10 (4H, O-CH?-); 3,45 (1H, -OH); 2,55 (4H, 0=C-CH₂-C0₂); 2,00, 1,63 és 1,26 (56H, C-CH₂-C); és 0,88 (6H, -CHj). A termék körülbelül 8% nem redukált 1,3-acetondikarbonsav-dioleil-észtert tartalmaz.

2-(Mirisztoil-oxi)-l,3-propándikarbonsav-dioleil-észter előállítása

6,49 g (körülbelül 0,01 mól) 2-hidroxi-l,3-propándikarbonsav-dioleil-észter és 2,92 g (körülbelül 0,012 mól) mirisztoil-klorid elegyet 22 órán át körülbelül 27 kPa vákuumban 110 °C hőmérsékleten melegítjük. így 8,81 g tiszta, narancsszínű, olajszerü terméket kapunk, ami 95 mol%-nál nagyobb hozamot jelent. A termék ''’H-NMR-szinképe a várt szerkezettel összhangban van.

'H-NMR-szinkép ( <T,ppm): 5,51 (1H, metin-proton); 5,35 (4H, =C-H); 4,07 (4H, 0-CH₂-); 2,70 (4H, 0 = C-CH₂-C0₂); 2,27, 2,01, 1,61 és 1,27 (8 OH, C-CH₂-C); és 0,88 (9H, -CHj).

E termék növényi olajokhoz hasonló, olajszerü folyadék.

3. példa

E példában megmutatjuk, hogy a 2. példa szerint előállított zsirutánző termék élő emlősből származó emésztő enzim hatására szelektív enzimes hidrolízist szenved, és egy lényegesen hidrofilebb jellegű hasadási terméket eredményez, amely

ettől függetlenül emulgeáló sajátságokkal rendelkezik.

Patkányoknak 10 mg/testsuly-kg mennyiségben 2-(mirisztoil-oxi)-l,3-propándikarbonsav-dioleil-észtert adagolunk gyomorszondán át, majd 2 nap elmúltával az állatok székletét összegyűjtjük. A székletmintát liofilizáljuk, és zárt ampullában tároljuk. A liofilizált székletanyag 1,0 tömegű mintáját mechanikusan őröljük, majd 1 órán át 10 ml 2:1 térf./térf. arányú kloroform/metanol eleggyel keverjük. A kivonatot szűrjük, egyenlő térfogatú vizzel mossuk, és nitrogénáramban bepároljuk. A maradékot minimális mennyiségű dietil-éterben oldjuk, és az igy kapott oldatot 20 x 20 cm méretű szilikagéles vékonyréteg-kromatogramm lemezekre cseppentjük. A kromatogrammot hexán/éter/ecetsav 40:60:1 térf./téri./tért. arányú eleggyel fejlesztjük ki. Szárítás után a vékonyréteg-lemezeket rövid időre jódgőzöket tartalmazó kamrába helyezzük, igy a csikók láthatókká válnak. Megközelítőleg 1 cm szélességben elkülönítjük a 0,78 R^-értékü csikót, dietil-éterrel extraháljuk, és a kivonatot papirszürőn megszűrjük. Az oldószer lepárlása után sárga, olajszerü maradékot kapunk, amelyet színképe utján vizsgálunk.

Ipl-NMR-szinkép (CDCl-j, í ppm, 300 MHz teljesítményű mérőműszerben): 64 tranziens Fourier-transzformációs elemzése olyan színképet ad, amely szerint a termék az emésztési hidrolizistermék (azaz 2-hidroxi-l,3-propándikarbonsav-dioleil-észter) és a változatlan olaj Γazaz 2-(mirisztoil-oxi )-l, 3-propándikarbonsav-dioleil-észter_7 62:38 (mol/mol) arányú keveréke.

4. példa l-(01eoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-dioleil-észter előállítása l-Hidroxi-l,2-etándikarbonsav-dioleil-észter előállítása

6,53 g (0,04 mól) triklór-ecetsav katalizátort, 458,0 g (1,70 mól) technikai minőségű oleil-alkoholt (amely 70% egyszer telítetlen C^g-alkoholt tartalmaz) és 134,2 g (1,0 mól)

2-hidroxi-borostyánkősavat 2000 ml térfogatú, kétnyaku, mágneses keverővei, desztilláló feltéttel, vákuumcsővel és szedővel ellátott lombikba mérünk. A lombikban 20 kPa csökkentett nyomást létesítünk, majd elkezdjük a hevítést és keverést. Amidőn a pépszerü termék hőmérséklete a 110 °C hőmérsékletet eléri, exoterm reakció indul meg, viz desztillál le, és a dikarbonsav oldódása közben tiszta, halványsárga oldat keletkezik. 30 perc múlva a hőmérsékletet 140 °C-ra növeljük, és a melegítést 17 órán át folytatjuk. Ekkor a rekcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk lehűlni, majd egy csövön át filmszerűen függőlegesen vezetjük 168 °C hőmérsékleten, 240 Pa nyomáson. így 514,6 g (95%) halványsárga olajat kapunk. ¹H-NMR-szinkép (CDCl-j, <fppm): 5,36 (m, 4H, HC = CH); 4,44 (kettős dublett, 0 = 6,0 és 4,8, 1H, metin-proton); 4,20 (átfedő triplettek, 2H, 0-CH₂-); 4,11 (t, 2H, 0-CH₂-); 3,30-2,75 (nagyon széles rezolválatlan csúcs, 1H, -OH); 2,81 (kettős dublett, 0=16,3 és 4,9, 1H, fél -CH₂-C0₂-); 2,73 (kettős dublett, 0=1,63 és 6,0, 1H, fél -CH₂-C0₂-); 2,02 (m, 8H, C=C-CH₂-) 1,65 (m, 4H, 0-C-CH₂-); 1,32 (m, 44H, -CH₂~); és 0,89 (t, 6H, -CH-j); a hidroxil-proton nem ad megkülönböztethető, éles rezonanciát .

- 26 ¹³C-NMR-szinkép: 173,5 és 170,8 (C = 0) ; 130,0 és 129,8 (C = C) ;

67,3, 66,1 és 63,1, 39,0 (10 csúcs 21,8 és 33,0 között, -CH₂-); és 14,3 (-CH-j).

l-(01eoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-dioleil-észter előállítása

Mágneses keverővei felszerelt 1000 ml-es lombikban

1,29 g (0,01 mól) 4-(dimetil-amino)-piridin , 43,85 g (0,21 mól) N, N '-diciklohexil-karbodiimid és 300 ml diklór-metán keverékéhez 56,49 g (0,20 mól) olajsav és 127,00 g (0,20 mól) 1-hidroxi-l,2-etándikarbonsav-dioleil-észter

100 ml diklór-metánnal készült oldatát adjuk. Azonnal csapadékkiválás kezdődik. A reakcióelegyet 21 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A melléktermékként képződött Ν,Ν'-diciklohexil-karbamidot leszivatjuk, a szürletet bepároljuk, és a maradékot 400 ml dietil-éterben oldva 250 ml 5%-os sósavol dattal négyszer mossuk. A szerves oldatot magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az étert lepároljuk. így 163,0 g halványszinü nyersterméket kapunk, amelyet azonos térfogatú hexánban oldva 265 g szilikagélen kromatografálunk. A hexános eluátumot bepárolva színtelen olajat kapunk.

'’H-NMR-szinkép (CDCl-j, / ppm): 5,47 (t, 3 = 6,2 Hz, 1H, metin-proton); 5,35 (m, 6H, CH=CH); 4,15, 4,14 és 4,12 (átfedő triplettek, 4H, O-CH₂-); 2,87 (d, J = 6,2 Hz, 2H, 0-C-CH₂-C = 0); 2,37 és 2,38 (átfedő triplettek, 2H, 0=C-CH₂-)_; 2,02, 1,64 és 1,30 (multiplettek, (2H, -CH₂~); és 0,89 (t, 9H, -CH^).

Elemzés a

106°6 összegképlet alapján (relativ molekulatömege 899,47) :

	- 27 -
számított:	C 77,45;	H 11,88;	0 10,67%;
talált:	C 77,22;	H 12,01;	0 (különbség alapján)

10,77¾.

5. példa l-(Mirisztoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-dioleil-észter előállítása

Mágneses keverővei felszerelt 2000 ml-es lombikban elhelyezett 1,83 g (0,015 mól) 4-(dimetil-amino)-piridin, 68,1 g (0,33 mól) N ,N¹-diciklohexil-karbodiimid és 300 ml diklór-metán oldatához előbb 68,5 g (0,3 mól) mirisztinsav 400 ml diklór-metános szuszpenzióját, majd azonnal 190,5 g (0,3 mól)

2-hidroxi-borostyánkősav-dioleil-észter 600 ml diklór-metános oldatát adjuk, az elegyet jéggel hütve 30 percig keverjük, majd szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, és további 90 órán át szobahőmérsékleten tartjuk. A szilárd csapadék formájában kivált diciklohexil-karbamidot leszivatjuk, és a szürletet bepároljuk, a maradékot 800 ml dietil-éterben oldjuk, 2000 ml 5%-os sósavoldattal mossuk, és vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk. Szűrés és a szürlet bepárlása után 206,5 g nyersterméket kapunk, amelyet 100 g heptánban oldva 150 g szilikagélen flash kromatográfiának vetünk alá. Az 1000 ml térfogatú heptános eluátum bepárlása után 146,2 g halványsárga olajat kapunk, amelyet vákuumban, gőz-szagmentesitővel kezelve 114,5 g tisztított, olajszerü, cim szerinti terméket kapunk. ’’Η-NMR-szinkép (CDCl-j, cíppm): 5,47 (t, 0 = 6,4 Hz, 1H, metin);

5,35 (m, 6H, HC=CH); 4,15, 4,14 és 4,12 (átfedő triplettek,

4H, 0-CH₂-)_; 2,87 (d, 0 = 6,4 Hz, 2H, 0-C-CH₂-C = 0) ; 2,371 és * ♦ ♦ ♦ ·

- 28 2,365 (átfedő triplettek, 2H, O^-CP^); 2,00, 1,63 és 1,30 (multiplettek, 78H, és 0,88 (t, 6H, -CH^).

Elemzés a C^H^gO^ összegképlet alapján (relatív molekulatömege 845,38):

számított: C 76,72; H 11,92; 0 11,36%;

talált: C 76,58; H 11,90; 0 (különbség alapján)

11,52%.

A fenti cim szerinti vegyületet még az alábbi módon is előállíthatjuk:

266,8 g (1,08 mól) mirisztoil-kloridot és 635,1 g (1,00 mól) 2-hidroxi-borostyánkősav-dioleil-észtert összekeverünk egy 2000 ml térfogatú lombikban, amely mágneses keverővei, hőmérővel és olyan vákuum-szivócsővel van összekötve, amely 74 g (1,32 mól) szemcsés kálium-hidroxidot tartalmaz. A reakcióelegyet 75 °C hőmérsékleten 23 kPa vákuumban melegítjük, ekkor exoterm reakció kezdődik, és gáz fejlődik. A hőmérsékletet 45 perc alatt 115 °C-ra növeljük, és 7 órán át a reakcióelegyet e hőmérsékleten melegítjük. Szobahőmérsékletre való hűtés után a nyers terméket filmformában csövön vezetjük át 106 Pa vákuumban, s igy narancsvörös, olajszerü termék alakjában 835,6 g (99%) cim szerinti vegyületet kapunk.

6. példa l-(Mirisztoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-didodecil-észter előállítása

1-Hidroxi-l,2-etándikarbonsav-didodecil-észter előállítása

Mágneses keverővei, hőmérővel és vákuumdesztilláló fel• · « ♦ ·*·«*··· · • « · ··· · • · · · · · • · » ·*·* ·· 4» »·

- 29 téttel ellátott 3000 ml-es lombikban összekeverünk 13,2 g (0,08 mól) triklór-ecetsavat, 302,2 g (2,25 mól) D,L-almasavat és 931,9 g (5,00 mól) dodecanolt, majd a készüléket 23 kPa vákuum alá helyezzük, és 135 °C hőmérsékleten 6,5 órán át melegítjük. A reakcióelegyből viz desztillál le. Az elegyet 60 °C-ra hütjük, és filmformában függőleges csövön vezetjük át 168 °C hőmérsékleten 106 Pa nyomáson. így 935,6 g (88%) cim szerinti terméket kapunk fehér, szilárd alakban, op. : 27-30 °C.

'’H-NMR színkép (CDCl^, ppm) : 4,49 (kettős dublett, J = 6,0

4,5 Hz, 1H, metin-proton); 4,20 (átfedő triplettek, 2H, O-CH?-); 4,11 (triplett, 2H, O-CH₂~); 2,86 (kettős dublett, J=16,5, 4,5 Hz, 1H, 0=C-C-CH₂-C=0 fele); 2,78 (kettős dublett, J=16,5, 6,0 Hz, 1H, 0=C-C-CH₂-C=0); 1,64 (m, 4H, 0-C-CH₂);

1,29 (m, 36H, -CH₂-); és 0,89 (t, 6H, -CH^). A hidroxi1-proton kémiai eltolódása nem teljesen világos.

l-(Mirisztoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-didodecil-észter előállítása

935,6 g (1,99 mól) 1-hidroxi-l,2-etándikarbonsav-didodecil-észtert 512,3 g (2,05 mól) mirisztoil-kloriddal keverünk 2000 ml-es lombikban, amely mágneses keverővei és hőmérővel és olyan vákuum-szivócsővel van felszerelve, amely 142,8 g (2,55 mól) kálium-hidroxidot tartalmazó csapdához vezet. A készüléket 23 kPa vákuum alá helyezzük, és a reakcióelegyet 75 °C-ra melegítjük. Ekkor gázfejlődés indul meg. A világos olajszerü terméket 45 perc alatt 115 °C-ra melegítjük, és 6 órán át ugyanezen a hőmérsékleten tartjuk. Ekkor 60 °C-ra

- 30 hütjük, és a terméket filmformában függőleges csövön lefelé vezetjük 168 °C hőmérsékleten, 106 Pa nyomáson. így halványsárga folyadék alakjában jutunk a cim szerinti vegyülethez. Ihl-NMR színkép (CDCl^, Áppm): 5,47 (t, 1H, metin-proton); 4,15 és 4,11 (átfedő triplettek, 4H, 0-CH₂-); 2,88 (d, 2H, 0=C-C-CH₂-C=0); 2,38 (átfedő triplettek, 2H, 0=C-CH₂-); 1,62 és 1,29 (multiplettek, 62H, -CH₂-); és 0,89 (triplett, 9H, -ch₃).

7. példa

Ebben a példában olyan, találmány szerinti zsirutánzó vegyület előállítását mutatjuk be, amely a karboxilát-észter csoportjában zsirszerü komponensek keverékét tartalmazza.

2-(Mirisztoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-oleil-hexadecil-

-észter előállítása l-Hidroxi-l,2-etándikarbonsav-oleil-hexadecil-észter előállítása

6,6 g triklór-ecetsavat (0,04 mól), 201,1 g (1,50 mól)

2-hidroxi-borostyánkősavat, 283,7 g (1,17 mól) 1-hexadekanolt és 538,4 g (2,01 mól) technikai minőségű oleil-alkoholt mágneses keverővei, hőmérővel, vákuumdesztilláló feltéttel és szedővel felszerelt 2000 ml-es lombikban összekeverünk, majd az elegyet 23 kPa vákuum alá helyezzük, és 142 °C-on 23 órán át melegítjük. Ezalatt a reakcióelegyből viz desztillál le, és tiszta oldat képződik. A nyers terméket filmformában függőleges csövön vezetjük át 168 °C hőmérsékleten, 80 Pa nyomáson. Ilyen körülmények között az el nem reagált alkoholkom- ·· ···»··♦· * • · 9 *·« · » « · ♦ · · • · ♦ ·«·* ·«· ·« ··

- 31 ponens csaknem teljesen eltávolítható. A kapott terméket szobahőmérsékletre hűtve szilárd anyagot kapunk.

'’H-NMR színkép (CDCl^, cíppm): A várt kémiai eltolódásokat mutatja azokkal az intenzitásokkal, amelyek a várt vegyes észter összetétellel összeegyeztethetők; a kapott termék molekulánként átlagosan 1,04 telítetlen zsiralkoholcsoportot, és szennyezésként 2,7% reagálatlan alkoholkomponenst tartalmaz .

2-(Mirisztoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-oleil-hexadecil-észter előállítása

Hőmérővel és vákuumcsappal ellátott 1000 ml-es lombikban 108,6 g (0,44 mól) mirisztoil-klorid és 243,9 g (0,40 mól) l-hidroxi-l,2-etándikarbonsav-oleil-hexadeil-éstzer elegyét 23 kPa nyomáson 115 °C hőmérsékleten 22 órán át melegítjük, majd szobahőmérsékletre hütjük. így 354,8 g (kvantitatív) hozammal olajat kapunk, amely szobahőmérsékleten állva megszilárdul .

Ιή-NMR színkép (CDCl-j, <T ppm): 5,48 (t, 1H, metin-proton) ;

5,35 (m, 2H, CH=CH); 4,16 és 4,11 (átfedő triplettek, 4H, 0-CH₂-); 2,89 (d, 2H, 0₂C-C-CH₂-C0₂) ; 2,38 (átfedő triplettek, 2H, mirisztoil CH₂-C=0); 2,02 (m, 4H, -CH₂-C=C); 1,63 (m, 6H, alkoholos -CH₂-C-0 és mirisztoil -CH₂-C-C=O); 1,31 (m, 68H, -CH₂~); és 0,89 (t, 9H, -CH-j). Ez a színkép összhangban van egy olyan vegyület szerkezetével, amely az oleil- és a hexadecil-alkohollal képzett észtercsoportot 1:1 arányban tartal mazza.

• ··

8. példa

2.2- bisz(01eoil-oxi-metil)-propionsav-oleil-észter előállítása

2.2- bisz(01eoil-oxi-metil)-propionsav előállítása

13,4 g (0,099 mól) 2,2-bisz(hidroxi-metil)-propionát és ml piridin oldatához keverés közben 96,3 g (0,32 mól) olajsavkloridot adunk. Azonnal piridinium-klorid csapadék képződik. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 18 órán át keverjük, utána szilikagélrétegen szűrjük, a szürletet előbb 5%-os sósavoldattal, utána vízzel mossuk, és vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk. 72,3 g így kapott, közbenső terméket 18 g szilikagéllel, 200 ml 5%-os sósavoldattal és 100 ml dietil-éterrel elegyítünk, és az igy kapott szuszpenziót 24 órán át keverjük. Ekkor a szerves fázist elkülönítjük, és filmalakban függőleges csövön vezetjük át 168 °C hőmérsékleten, 106 Pa csökkentett nyomáson az olajsav feleslegének eltávolítása céljából. Maradékként a cim szerinti vegyületet kapjuk.

2.2- bisz(01eoil-oxi-metil)-propionil-klorid előállítása

39,7 g (0,06 mól), 2,2-bisz(oleoi1-oxi-meti1)-propionsav és 20 ml (0,27 mól) tionil-klorid elegyét szobahőmérsékleten 18 órán át keverjük, utána a tionil-klorid feleslegét forgóbepárló készülékben eltávolítjuk, s igy a cim szerinti, olajszerü savkloridhoz jutunk.

¹H-NMR színkép (CDClj, <Tppm): 5,35 (m, 4H, HC=CH); 4,29 (s, 4H, 0-CH₂-); 2,32 (t, 4H, -CH₂-C=O); 2,01 (m, 8H, -CH₂-C=C); 1,61 (m, 4H, -CH₂~C-C=O); 1,39 (s, 3H, propán-CH^);

1,30 (m, 40H, -CH₂-); és 0,89 (t, 3H, -0Η_?).

• « ··«« * ·· « · · ··· · a · · · « · ♦ ·· ♦··« ♦·· ·« »»

2,2-bisz(01eoil-oxi-metil)-propionsav-oleil-észter előállítása

16,1 g (0,060 mól) oleil-alkohol és 7 ml piridin oldatához keverés közben 37,8 g (0,055 mól) 2,2-bisz(oleoil-oxi-metil)-propionil-kloridot csepegtetünk, majd a reakcióelegyet 24 órán át keverjük, utána előbb 5Vos sósavoldattal, majd vízzel mossuk, és szilikagélen szűrjük. Az igy kapott nyers terméket függőleges csövön filmformában vezetjük át 168 °C hőmérsékleten, 106 Pa csökkentett nyomáson, s igy olajszerü alakban kapjuk a cim szerinti végterméket. Ipl-NMR színkép (CDCl^, <7ppm): 5,35 (m, 6H, HC = CH); 4,22 (s, 4H, gerincrész Ch^-O); 4,11 (t, 2H, oleil-alkoholos O-Ct^), 2,29 (triplett, 4H, -CH₂~C=0), 2,01 (m, 12H, C=C-CH₂); 1,61 (m, 6H, -CH₂-); 1,31 (m, 62H, -CH₂-); 1,23 (s, 3H, propán -CHj); és 0,89 (t, 9H, -CHj).

9. példa

2-(01eoil-oxi)-glutársav-dioleil-észter / más néven

1- (oleoil-oxi)-l,3-propándikarbonsav-dioleil-észter 7 előállítása

2- Keto-glutársav-dioleil-észter előállítása

Desztilláló feltéttel, hőmérővel, és teflonos bevonatú keverővei ellátott 500 ml-es lombikban 2,1 g (0,01 mól) triklór-ecetsav, 25,0 g (0,17 mól) 2-keto-glutársav és 95,9 g (0,36 mól) oleil-alkohol elegyét körülbelül 20 kPa csökkentett nyomás alá helyezzük, és 130-140 °C hőmérsékleten 20 órán át melegítjük. így barna, olajszerü terméket kapunk.

» · · · * < * ·· · · « • · ♦ · · • · · · ·· · · · * *

- 34 ¹H-NMR színkép (CDClj, (íppm): 5,35 (m, 4H, HC=CH); 4,25 (t, 2H, -CH₂-O); 4,05 (t, 2H, -CH₂-0); 3,15 (t, 2H, -CH₂-O0); 2,65 (t, 2H, -CH₂-C = 0); 2,02, 1,73, 1,62, 1,30 (multiplettek, 56H, C-CH₂-C); és 0,88 (t, 6H, -CH-j).

2-Hidroxi-glutársav-dioleil-észter előállítása

14,4 g (0,38 mól) nátrium-_/~tetrahidrido-borát_7 és

300 ml jég-viz-keverék elegyéhez 300 ml dietil-éterben oldott

164,1 g (0,25 mól) 2-keto-glutársav-dioleil-észtert adunk, és a reakciókeveréket 22 órán át szobahőmérsékleten keverjük mágneses keverővei és visszafolyató hűtővel ellátott 2000 ml-es lombikban (exoterm reakció megy végbe). Az éteres fázist elkülönítjük, rendre háromszor mossuk 200 ml 5%-os sósavoldattal, utána háromszor mossuk 200 ml desztillált vizzel, majd vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk. Szűrés után a szerves oldatot forgóbepárló készülékben bepároljuk, s igy világos olaj alakjában 154,6 g cim szerinti vegyületet kapunk. Ezt tovább tisztítjuk úgy, hogy filmformában függőleges csövön vezetjük át 168 °C hőmérsékleten, 133 Pa csökkentett nyomáson. így a cim szerinti vegyülethez jutunk.

'’H-NMR-szinkép (CDCl-j, (Tppm): 5,35 (m, 4H, HC = CH); 4,19 (átfedő t és m, 3H, -CH₂-0 és metin-proton); 4,08 (t, 2H, -CH₂~0); 2,92 (széles d, 1H, OH); 2,48 (látszólagos oktett, 0=C-C-CH₂-C-C=0); 2,02 (m, 8H, -CH₂-C=C); 1,97 (m, 1H, 0=C-C-CH₂-C-C=0 fele); 1,63 és 1,31 (multiplettek, 48H, -CH₂-); ÉS 0,89 (t, 6H, -CH^).

• ·· 9 *· ··«· ········ · • · · · · · · • · « · · · ♦ · · · · ·« «*· · · ··

- 35 2-(01eoil-oxi)-glutársav-dioleil-észter előállítása

20,0 g (0,03 mól) 2-hidroxi-glutársav-dioleil-észtert,

8,8 g (0,03 mól) olajsavat és 0,37 g (0,003 mól) 4-(dimetil-amino)-piridint minimális mennyiségű diklór-metánban oldunk, és az igy kapott oldatot mágneses keverővei felszerelt 500 ml-es lombikban 6,4 g (0,03 mól) N,N'-diciklohexil-karbodiimid diklór-metános oldatához adjuk. Összesen 110 mól oldószert használunk, és a reakcióelegyet másnapig szobahőmérsékleten keverjük, majd a diciklohexil-karbamidot szívatással szűrjük, és a szürletet bepároljuk. A maradékot 250 ml dietil-éterben oldjuk, háromszor mossuk 200 ml 5%-os sósavoldattal, majd háromszor desztillált vízzel, vízmentes nátrium-szulfáton végzett sz áritás után az éteres oldatot szűrjük, és bepároljuk, így világos, narancsszínű olaj alakjában 24,6 g (87%) cim szerinti vegyületet kapunk. Ezt a terméket szilikagélen flash kromatográfiának vetjük alá, eluálószerként hexán és etil-acetát 18:1 arányú elegyét alkalmazzuk. Az eluátum bepárlása után a cim szerinti vegyületet világos, sárgaszinü olaj alakjában kapjuk.

¹-H-NMR színkép (CDCl-j, cTppm): 5,35 (m, 6H, HC=CH); 5,03 (kettős dublett, 1H, metin-proton); 4,13 és 4,08 (átfedő triplettek, 4H, -Ch^-O); 2,48-2,12 (átfedő multiplettek, 6H, 0=C-C-CH₂-CH₂-C=0 és -CH₂-C=0); 2,02 (m, 12H, -CH₂-C=C); 1,63 és 1,31 (multiplettek, 70H, -CH₂-)_; és 0,89 (t, 9H,

-ch₃).

• ·· * ·· ·«·· ·«·«··»· · • · · ··· · * · · · · ♦ ·*♦ ·«·· ·»* ·· ··

10. példa

2-(Mirisztoil-oxi)-glutársav-dioleil-észter előállítása

A 9. példában leirt eljárást követjük, azonban olajsav helyett mirisztinsavat alkalmazunk.

¹H-NMR színkép (CDCl-j, íppm) : 5,35 (m, 4H, HC=CH); 5,03 (ketős dublett, 1H, metin-proton); 4,13 és 4,08 (átfedő triplettek, 4H, -C^-O); 2,48-2,12 (átfedő multiplettek, 6H, O=C-C-CH₂-CH₂-C=O és -CH₂-C=0); 2,02 (m, 8H, -CH₂-C=C); 1,63 és 1,31 (multiplettek, 70H, -CH₂-) ; és 0,89 (t, 9H, -CH-j).

11. példa l,3-bisz(01eoil-oxi)-2,2-propándikarbonsav-dioleil-észter előállítása

Malonsav-dioleil-észter előállítása

Mágneses keverővei, hőmérővel, vákuumdesztilláló feltéttel és csapdával ellátott 1000 ml-es lombikban elhelyezett

62,4 g (0,60 mól) malonsav, 329,4 g (1,28 mól) 65%-os oleil-alkohol és 7,5 g (0,045 mól) triklór-ecetsav elegyét körülbelül 20 kPa vákuum alá helyezzük, és Variac szabályozható hőmérsékletű hevitőköpennyel 7 órán át 180 °C hőmérsékleten melegítjük. Körülbelül 135 °C hőmérsékleten a reagáló komponensek elegyednek, és vízvesztéssel exoterm reakció megy végbe. Szobahőmérsékletre hűtés után kvantitatív hozammal barna, olajszerü terméket kapunk. E termékből az alkohol feleslegét úgy távolitjuk el, hogy a nyers terméket filmformában függőleges csövön lefelé vezetjük át 168 °C hőmérsékleten, 106 kPa vákuumban. így a cim szerinti terméket 85,7¾ hozammal kapjuk. E terméket tovább tisztítjuk flash kroma- ·· ···· ····«··· · • ♦ · ··· ♦ • · · · · · ··· ··?· ·«· »« ··

- 37 tográfiával szilikagélen, eluálószerként hexánt használunk, így halványsárga , olajszerü termék alakjában kapjuk a cim szerinti terméket.

¹H-NMR színkép (CDClj, íppm): 5,37 (m, 3,25H, HC=CH); 4,15 (t, 4H, -CH₂-0); 3,38 (s, 2H, 0₂C-CH₂-C0₂); 2,03 (m, 6,35H, -CH₂-C=C); 1,66 (látszólagos kvintett, 4H, -CH₂-CH₂~0); 1,32 (átfedő multiplettek, 44H, C-CH₂-C); és 0,88 (t, 6H, -CH^).

l,3-Dihidroxi-propán-2,2-dikarbonsav-dioleil-észter előállítása

Mágneses keverővei és adagolótölcsérrel felszerelt

1000 ml-es lombikban 41,8 ml (0,515 mól) 37%-os vizes formalinoldatot 2,088 g (0,08 mól) kálium-hidrogén-karbonáttal összekeverünk, majd keverés közben 15 perc alatt 150,0 g (0,248 mól) malonsav-dioleil-észtert csepegtetünk hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten további 20 órán át keverjük, majd 100 ml dietil-éterrel hígítjuk, és az emulzió megtörése végett háromszor 150 ml vizes konyhasóoldattal mossuk. Az étees oldatot vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, bepároljuk. így 63,2% cim szerinti vegyületet kapunk. ¹H-NMR színkép (CDClj, íppm): 5,37 (m, 3,42H, HC=CH); 4,80 (s, 0,5H, szennyezés csúcsa); 4,19 és 4,12 (átfedő t és s, 8H, -CH₂-0); 2,90 (széles s, 2,OH, -OH); 2,02 (m, 6,68H, -CH₂-C=C); 2,90 (széles s, 2,OH -OH); 2,02 (m, 6,68H, -CH₂-C=C); 1,65 (m, 4H, -CH₂~CH₂~0); 1,33 (átfedő multiplettek, 44H, C-CH₂-C); és 0,89 (t, 6H, -CH-j).

• · « ·· • · · »·

9Λ· ·« · · l,3-bisz(01eoil-oxi)-2,2-propándikarbonsav-dioleil-észter előállítása

Mágneses keverővei, desztilláló feltéttel és szedővel ellátott 500 ml-es lombikban 48,88 g (0,162 mól) technikai minőségű ólajsavklorid és 50,00 g (0,075 mól) 1,3-dihidroxi-2,2-propándikarbonsav-dioleil-észter elegyét körülbelül kPa vákuum alá helyezzük, majd Variac tipusu szabályozható hőmérsékletű hevitőköpennyel 110 °C hőmérsékleten 24 órán át melegítjük. Lehűlés után a nyers terméket filmformában függőleges csövön vezetjük lefelé 168 °C hőmérsékleten 106 Pa vákuumban, a reagálatlan savklorid eltávolítása végett. így 85,62 g (92,1%) cím szerinti tetraésztert kapunk. Tisztítás céljából e terméket flash kromatográfiárnak vetjük alá szilikagélen, eluálsózerként hexánt alkalmazunk. A hexános oldat bepárlása után a cím szerinti vegyületet halványsárga, olajszerű termék alakjában kapjuk.

¹H-NMR színkép (CDClj, (Tppm): 5,37 (m, 8H, HC=CH); 4,58 (s, 4H, -CH₂-0); 4,16 (t, 4H, CH₂-CH₂-0); 2,29 (t, 4H, CH₂-CH₂-C=0); 2,02 (m, 12H, CH₂-C=); 1,63 (m, 4H, CH₂-CH₂-0); 1,32 (átfedő multiplettek, 44H, C-CH₂-C) és 0,89 (t, 12H, -CHj); valamint csúcsok, amelyek oleil-oleát szennyezést jeleznek 4,08-nál (t), valamint 2,29-nél (t); és ismeretlen szennyezést 2,46-nál (t).

12. példa l-(Palmitoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-didecil-é5zter előállítása l-Hidroxi-l,2-etándikarbonsav-didecil-észter előállítása • ·<· ··· *··· ··«*·»«· * • · · · · · · • · » · · ·

V·· **»· ♦*· ·« ··

- 39 Mágneses keverővei, hőmérővel, vákuumdesztilláló feltéttel és szedővel ellátott lombikban 7,9 g (0,049 mól) triklór-ecetsav, 506,5 g (3,2 mól) decil-alkohol és 201,1 g (1,5 mól) 2-hidroxi-borostyánkősav elegyét 23 kPa vákuum alá helyezzük, és a reakcióelegyet 110 °C-ra melegítjük. Ekkor exoterm reakció kezdődik, víz desztillál le, és a reakcióelegy homogénné válik. Az elegy hőmérsékletét 140 °C-ra növeljük, és 70 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. Szobahőmérsékletre hűtés után a nyers terméket függőleges csövön filmformában lefelé vezetve 98 °C hőmérsékleten, 123 Pa vákuumban eltávolítjuk a reagálatlan alkoholt, s igy halvány-narancsszínű olaj alakjában 590,3 g (95¾) cim szerinti terméket kapunk.

Ih-NMR színkép (CDCl-j, J~ppm): 4,49 (kettős dublett, J = 6,0 és 4,7 Hz, 1H, metin-proton); 4,20, 4,19 és 4,10 (átfedő triplettek, 4H, -CH₂-0); 3,25 (nagyon széles csúcs, 1H, -OH); 2,85 (kettős dublett, J=16,4 és 4,7 Hz, 1H, 0=C-C-CH₂-C=0 fele); 2,79 (kettős dublett, 0=16,4 és 6,0 Hz, 1H, O=C-C-CH₂-C=O fele); 1,63 és 1,30 (m, 32H, -CH₂~); és 0,89 (t, 6H, -CH-j).

l-(Palmitoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-didecil-észter előállítása

Hőmérővel, vákuumcsappal és mágneses keverővei ellátott 1000 ml-es lombikban 289,96 g (0,70 mól) 1-hidroxi-1,2-etándikarbonsav-didecil-észter és 202,04 g (0,735 mól) palmitoil-klorid keverékét 23 kPa vákuum alá helyezzük, és 85 °C-ra melegítjük. Ekkor exoterm reakció indul meg, és a hőmérséklet 113 °C-ra emelkedik gázfejlődés (HC1) közben. A reakcióelegyet ·<·

Μ · · «·· · • · · · · · ·»· ·«·· ··· Μ ·*

- 40 7 órán át 115 °C-on tartjuk, majd szobahőmérsékletre hütve kapjuk a cim szerinti terméket.

^H-NMR színkép (CDCl^, í ppm): 5,48 (t, 1H, metin-proton); 4,15 (átfedő triplettek, 2H, -CH₂-O); 4,11 (t, 2H, -CH₂-0); 2,88 (d, 2H, 0=C-C-CH₂-C=0); 2,38 (átfedő triplettek, 2H, 0=C-CH₂~); 1,62 és 1,29 (multiplettek, 58H, -CH₂~); és 0,89 (t, 9H, -CH₃).

13. példa

E példában bemutatjuk a találmány szerinti uj zsirutánzó vegyületek kalóriahasznosulásának a vizsgálatát gondosan kontrollált állatetetési vizsgálatban.

A szintetikus zsirutánzó vegyületek kalóriahasznosulásának in vivő mérése céljából kísérletileg kell megállapítanunk a táplálékkal bevitt összes kalóriamennyiség és az állat testtömegszaporulatának a viszonyát. Ezt úgy végezzük, hogy megállapítjuk különböző koncentrációban valamilyen összehasonlító (referens) anyagot - például kukoricaolajat - tartalmazó, táplálkozási szempontból egyensúlyozott étrend fogyasztása során fellépő testtömegszaporulatot, aminek során a referens anyag kalóriahasznosulása ismert. A táplálékkal bevitt összes kalóriamennyiség és a testtömegszaporulat korrelációja kitűnő (r = 0,99).

Ismeretlen anyag kalóriahasznosulását úgy értékeljük ki, hogy az ismeretlen anyag mért tömegét visszük be a referens anyag helyett, és megfigyeljük a testtömeg szaporulatát.

A testtömegszaporulatot összefüggésbe hozzuk az összes kalóriamennyiséggel, aminek során a referensre előzőleg megállapított

korrelációt alkalmazzuk. A bevitt kalóriák számított mennyiségét az ismeretlen anyag tömegével osztva megkapjuk az ismeretlen anyag 1 grammjára vonatkoztatott látszólagos kalóriaértéket .

E vizsgálatban hím Sprague-Dawley patkányokat alkalmaztunk. A vizsgálat időtartama 14 nap volt. Az étrendi követelményeket úgy állapítottuk meg, hogy megfigyeltük az állatok élelmiszerfogyasztását korlátozás nélküli esetben. Az összes étrendeket úgy állítottuk Össze, hogy 50%-ban tartalmazták a megállapított étrendi követelményeket, és ezen kívül a referens vagy ismeretlen anyagot kiegészítőként. Ezeknek a vizsgálatoknak a során a vizsgálati állatok jó egészségi állapotára súlyt helyeztünk.

A fenti vizsgálat során a 2. példa szerint előállított 2-(mirisztoil-oxi)-l,3-propándikarbonsav-dioleil-észter kálóriahasznosulása 1,6 kcal/g értéknek adódott (ez egy teljesen emészthető zsír kalória hasznosulásának körülbelül 18%-a).

14. példa

Vizsgáltuk az 5. példa szerint előállított zsirutánzó vegyület kalóriahasznosulási értékét a fenti 13. példában leírt vizsgálati módszerrel, és azt találtuk, hogy az l-(mirisztoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-dioleil-észter kalóriahasznosulási értéke az állatetetési kísérletben 0,4 kcal/g (ez megközelítőleg 4%-a egy teljesen emészthető zsir kalóriahasznosulási értékének).

15. példa

Vizsgáltuk a 6. példa szerint előállított zsirutánzó • ·· · ·· ···· ···«···· · • · « ··· a • · · · · · ··· ···· ··· ·· ·· vegyület kalóriahasznosulási értékét a 13. példában leirt módszerrel, és azt találtuk, hogy az (1-mirisztoil-oxi)-l,2-etándikarbonsav-didodecil-észter kalóriahasznosulási értéke az állatetetési kísérletben 2,7 kcal/g (ez megközelítőleg 30%-a egy teljesen emészthető zsír kalóriahasznosulási értékének ).

16. példa

Vizsgáltuk a 12. példa szerint előállított zsirutánzó vegyület kalóriahasznosulási értékét a 13. példában leirt módszerrel, és azt találtuk, hogy az (l-palmitoil-oxi)-1,2-etándikarbonsav-dideci 1-észter kalóriahasznosulási értéke az állatetetési kísérletben 3,7 kcal/g (ez megközelítőleg 415-a egy teljesen emészthető zsír kalóriahasznosulási értékének ).

17. példa

Lényegében az 1. és 2. példákban részletesen leirt eljárást követve 1,3-acetondikarbonsav-metil-észtert 2 mólegyenérték - egyenlő mennyiségben vett - oleil-alkohollal és palmitil-alkohollal reagáltatunk. Az igy kapott terméket éteres-vizes emulzióban nátrium-/.”tetrahidrido-borát_7-tal redukáljuk, és a kapott termék elkülönítése után 1 mólegyenérték mennyiségben vett 2:1:1 mólarányu mirisztoil-, sztearoil-, és butiril-klorid keverékkel reagáltatjuk. így olyan zsirutánzó termékhez jutunk, amelynek sajátságai a vajból származó természetes zsír tulajdonságaihoz hasonlítanak.

• ·· · >··· ······«· · • · · ··· · • · · · · · ··· 9999 ··· 99 99

18. példa

Krémtöltelék előállítása

Körülbelül 18 kg 17. példa szerint előállított zsirutánzó vegyületet (op.: 32-35 °C) 82 kg lefölözött tejjel közönséges tejhomogenizálóban homogenizálva krémtöltelék-készitményt kapunk.

19. példa

Fagylalt előállítása rész 18. példában előállított krémtölteléket 15 rész kondenzált lefölözött tejjel, 15 rész cukorral, 0,5 rész zselatinnal, 1,0 rész aromaanyaggal és 0,25 rész színezékkel összekeverve fagylaltkeveréket kapunk, amelyet a szokásos módon feldolgozva módosított fagylalttermékhez jutunk.

20. példa

Töltött tejkészitmény előállítása

Körülbelül 100 rész 18. példa szerint előállított krémtöltelék-készitményt körülbelül 620 rész lefölözött tejjel keverve töltött tejkészitményt kapunk.

21. példa

Sajttermékek előállítása

A 20. példa szerint előállított töltött tejkészitményt ugyanúgy kezeljük, mint a természetes tejet a közönséges sajtkészítő eljárás során (például a cheddar- vagy svájci sajt készítése során). A töltött tejkészitmény zsirutánzó komponenséhez ezen eljárásban való felhasználása·előtt - a sajtter44 mékek zamaténak erősítése céljából - előnyösen 10% gyapot olajat adunk.

22. példa

Vajkrémes bevonatot állítunk elő az alábbi komponensekből :

Komponensekg

Cukor227,0

A 2. példa szerinti zsirutánzó vegyület70,8

Víz28,4

Zsírszegény tejpor14,0

Emulgeálószer (csak dialkil-gliceril-éter1,4 keverékeknél)

Só1,0

Vanília1,0

A komponenseket közepes fordulatszámú keverőberendezésben krémmé alakítjuk.

23. példa

Vaníliás ostyák előállítása rész (képlékeny) zsirutánzó vegyületet 100 rész liszttel, 72 rész granulált cukorral, 5 rész nagy fruktóztartalmu kukoricasziruppal, 1 rész zsírszegény tejporral, 1 rész sóval, 0,1 rész ammónium-hidrogén-karbonáttal, 1 rész szárított tojássárgájával, 0,1 rész nátrium-hidrogén-karbonáttal és 55 rész vízzel keverünk. Az igy kapott tésztát hengerek között vezetjük át, 0,6 cm vastagságú darabokra vágjuk, majd a szokásos

- 45 eljárással megsütve jutunk a vaníliás ostyához.

24. példa

Kókuszdióolajat utánzó termék előállítása rész 1. példa szerinti eljárással előállított 2-hidroxi-l , 3-propándikarbonsav-didodecil-észtert 1,4 rész palmitoil-kloriddal, 1,4 rész ólajsavkloriddal, 1 rész kapriloilkloriddal és 1 rész dekanoil-kloriddal csökkentett nyomáson, 115 °C hőmérsékleten 22 órán át reagáltatva olyan zsirutánző terméket kapunk, amelynek sajátságai megegyeznek a természetes kókuszdióolaj tulajdonságaival.

25. példa

Meghintett sóskekszkészitmény előállítása

100 rész lisztből, 5 rész cukorból, 1,5 rész malátából,

7.5 rész 24. példa szerint előállított zsirutánző vegyületből, 1 rész sóból, 0,9 rész nátrium-hidrogén-karbonátból,

2.5 rész sovány tejporból, 2,5 rész nagy fruktóztartalmu kukoricaszirupból, 0,75 rész mono-kalcium-foszfátból és 28 rész vízből készített tésztát lemezzé alakítunk, majd sütéssel sóskekszkészitménnyé alakítjuk.

A fenti leírás célja a tapasztalt szakember kitanitása a jelen találmány gyakorlati kivitelezésére. A példákban kifejtett szintetikus eljárások és az uj vegyületek szerkezetének ismeretében az átlagos tapasztalattal rendelkező szakember a találmány szerint igényelt vegyületeket szintetizálhatja. A leírásnak nem célja mindazoknak a nyilvánvaló módosításoknak és változatoknak a részletezése, amelyek a jártas • · · 4 • · · · · • · · · • · · · ♦ · szakember számára a leírás olvasása során amúgy is világosak.

Valamennyi ilyen, nyilvánvaló módosítás és változat a találmány oltalmi körébe tartozik, amelyeket az alábbi igénypontokban definiálunk.

Claims (60)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás az (I) általános képletü zsirutánzó vegyületek előállítására, ahol az (I) képletben

   R jelentése szerves csoport;

   R' jelentése 1-30 szénatomos alifás, észter- vagy étercsoport, és az R' csoportok azonosak vagy különbözők lehetnek; valamint m és n egész számok, amelyek értéke legalább 1, és m és n összege legalább 2, azzal jellemezve, hogy egy (III) általános képletü reagenst - amelyben R, R' és m jelentése a fentiekben meghatározott 0

   II egy R'-C-X általános képletü vegyülettel, amelyben R' jelentése a fentiekben meghatározott, és X halogénatomot jelent, vagy egy R'-C0₂H általános képletü vegyülettel, amelyben R' jelentése a fentiekben meghatározott reagáltatunk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy (IV) általános képletü prekurzor-vegyületet - ahol R, R*, m és n jelentése ugyanaz, mint az (I) általános képletben - valamilyen vegyes alkálifém-hidriddel vagy alkálifém-hidrogén-karbonáttal a (III) általános képletü reagens kialakítására alkalmas körülmények között reagáltatunk.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy egy (V) általános képletü kiinduló vegyüle• · • · · · · · ··· ···* ·«β ·· ··

   - 48 tét - amelyben R° jelentése hidrogénatom vagy 1-3 szénatomos alifás csoport - egy R'-OH általános képletü vegyülettel - ahol R' jelentése ugyanaz, mint az (I) általános képletben - a (IV) általános képletü prekurzor-vegyület kialakítására alkalmas körülmények között reagáltatunk.
4. 4. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy egy (VI) általános képletü kiinduló vegyületet, amelyben R, m és n jelentése ugyanaz, mint az (I) képletben, és R° jelentése 1-3 szénatomos alifás csoport - egy R’-OH általános képletü vegyülettel - amelyben R' jelentése ugyanaz, mint az (I) általános képletben - a (III) általános képletü reagens kialakítására alkalmas körülmények között reagáltatunk.
5. 5. A 3. igénypont szerinti eljárás 2-(2,2-dimetil-propionil-oxi)-l,3-propándikarbonsav-didecil-észter előállítására, azzal jellemezve, hogy (III) általános képletü reagensként 2-hidroxi-l,3-propándikarbonsav-didecil-észtert, (IV) általános képletü prekurzorként 1,3-acetondikarbonsav-didecil-észtert, (V) általános képletü kiinduló anyagként 1,3-acetondikarbonsav-dimetil-észtert, R'-OH általános képletü vegyületként decil-alkoholt, vegyes alkálifém-hidridként nátrium-/^-tetrahidrido-borát_7-ot és u

   R'-C-X általános képletü savkloridként trimetil-acetil-kloridot alkalmazunk.
6. 6. A 3. igénypont szerinti eljárás 2-hidroxi-l,3-propándikarbonsav-dioleil-észter reagens előállítására, azzal jellemezve, hogy (IV) általános képletü prekurzorként 1,3-acetondikarbonsav-diolei1-észtert, (V) általános

   - 49 képletü kiinduló vegyületként 1,3-acetondikarbonsav-dimetil-észtert, R'-OH általános képletü vegyületként oleil-alkoholt, vegyes alkálitém-hidridként nátrium-/ tetrahidrido-borát_7-ot n

   és R'-C-X általános képletü savkloridként mirisztoil-kloridot alkalmazunk.
7. 7. A 4. igénypont szerinti eljárás 1-(oleoil-oxi )-1,2-etándikarbonsav-dioleil-észter előállítására, azzal jellemezve, hogy (III) általános képletü reagensként 1-hidroxi-l,2-etándikarbonsav-észtert, (VI) általános képletü kiinduló anyagként 2-hidroxi-borostyánkősavat, R'-OH általános képletü vegyületként oleil-alkoholt és R'-CO2H általános képletü savként olajsavat alkalmazunk.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás l-(mirisztoil-oxi)-1,2-etándikarbonsav-dioleil-észter előállítására, azzal jellemezve , hogy az előállítás során mirisztinsavat vagy mirisztoil-kloridot alkalmazunk.
9. 9. A 4. igénypont szerinti eljárás l-(mirisztoil-oxi)-1,2-etándikarbonsav-didodecil-észter előállítására, azzal jellemezve, hogy (III) általános képletü reagensként 1-hidroxi-1,2-etándikarbonsav-didodecil-észtert, kiinduló vegyületként (DL)-almasavat, R'-OH általános képletü vegyületként dodekanolt és

   R'-C-X általános képletü vegyületként mirisztoil-kloridot alkalmazunk.
10. 10. A 4. igénypont szerinti eljáás l-(mirisztoil-oxi)-1,2-etándikarbonsav-decil-hexadecil-észter előállítására, azzal jellemezve, hogy (III) általános képletü reá- gensként l-hidroxi-l,2-etándikarbonsav-oleil-hexadecil-észtert, kiinduló anyagként almasavat, R'-OH általános képletü vegyületként oleil-alkoholt, és R'-C-X általános képletü vegyületII ként mirisztoi1-kloridőt alkalmazunk.
11. 11. A 3. igénypont szerinti eljárás 2-(oleoil-oxi)-glutársav-dioleil-észter előállítására, azzal jellemezve, hogy (III) általános képletü reagensként 2-hidroxi-glutársav-dioleil-észtert, (IV) általános képletü prekurzorként 2-ketoglutársav-dioleil-észtert, (V) általános képletü kiinduló anyagként 2-keto-glutársavat, R'-OH általános képletü vegyületként oleil-alkoholt, vegyes alkálifém-hidridként nátrium-/_^_tetrah^r>’idrido-borát_7-ot és R'-C0₂H általános képletü savként olajsavat alkalmazunk.
12. 12. A 3. igénypont szerinti eljárás 2-(miriszotil-oxi)-glutársav-diolei1-észter előállítására, azzal jellemezve , hogy (III) általános képletü reagensként 2-hidroxi-glutársav-dioleil-észtert, (IV) általános képletü prekurzorként 2-keto-glutársav-dioleil-észtert, (V) általános képletü kiinduló anyagként 2-keto-glutársavat, R'-OH általános képletü vegyületként oleil-alkoholt, vegyes alkálifém-hidridként nátrium-/~tetrahidrido-borát_7-ot és R'-C0₂H általános képletü savként olajsavat alkalmazunk.
13. 13. A 11. igénypont szerinti eljárás 1,3-di(oleoil-oxi)-2,2-propándikarbonsav-dioleil-észter előállítására, azzal jellemezve, hogy (III) általános képletü reagensként l,3-dihidroxi-2,2-propándikarbonsav-dioleil-észtert, ο

    il

    R'-C-X általános képletü savkloridként ólajsavkloridot, első prekurzorként malonsav-dioleil-észtert és második prekurzorként formaldehidet alkalmazunk.
14. 14. A 4. igénypont szerinti eljárás l-(palmitoil-oxi)-

    -1,2-etándikarbonsav-didecil-észter előállítása, azzal jellemezve , hogy (III) általános képletü reagensként 1-hidroxi-l,2-etándikarbonsav-didecil-észtert, (VI) általános képletü kiinduló vegyületként almasavat, R'-OH általános képletü vegyületként decil-alkoholt és

    II

    R'-C-X általános képletü savkloridként mirisztoil-kloridot alkalmazunk.
15. 15. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletü vegyületek előállítására, ahol az R csoport legfeljebb 20 szénatomot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy olyan (III) általános képletü reagenst alkalmazunk, amelyben az R csoport legfeljebb 20 szénatomos.
16. 16. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletü vegyületek előállítására, ahol m és n értékének az összege 3-tól 25-ig terjed, azzal jellemezve, hogy a megfelelő (III) általános képletü reagenst alkalmazzuk.
17. 17. A 16. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletü vegyületek előállítására, ahol m és n értékének az összege legfeljebb 12, azzal jellemezve, hogy a megfelelő (III) általános képletü reagenst alkalmazzuk.
18. 18. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy m-nek n-hez viszonyított aránya 1:10-től • · · • · · · • · • · •·· ···* • ·· · • · · · • · · · · • · · » • · · · · · ·

    - 52 3:1-ig terjed, azzal jellemezve, hogy a megfelelő (III) általános képletü reagenst alkalmazzuk.
19. 19. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletü vegyületek előállítására, ahol az

    0 0 , ¹¹ x « (R'-C-O-)— általános képletü csoport jelentése (R '-0-C-Ráltalános képletü csoport, azzal jellemezve, hogy olyan (III) általános képletü reagenst alkalmazunk, amelyben az 40H) csoport jelentése —4-R'OH) általános képletü csoport.
20. 20. A 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy egy (VIII) általános képletü első prekurzort és egy (IX) általános képletü R' =0 második prekurzort a (VII) általános képletü reagens kialakítására alkalmas körülmények között reagáltatunk.
21. 21. A 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy egy (X) általános képletü kiinduló vegyületet - amelyben R° hidrogénatomot vagy 1-3 szénatomos alifás csoportot jelent - egy R'-OH általános képletü vegyülettel a (VII) általános képletü reagens kialakítására alkalmas körülmények között reagáltatunk.
22. 22. Eljárás a (XI) általános képletü reagensvegyületek előállítására - ahol a (XI) képletben

    R jelentése szerves csoport;

    R' jelentése 1-30 szénatomos alifás, észter- vagy étercsoport, és az R' csoportok azonosak vagy különbözők lehetnek; és m és n egész számok, amelyek értéke legalább 1, és m és n összege legalább 2 azzal jellemezve, hogy egy (XII) általános képletü • · · • · ·· · · · t • · · · · · • · · ♦ * · • · · ♦ • · · · · · · · ·

    - 53 vegyülettel, amelyben X halogénatomot jelent, a (XI) általános képletü reagens vegyület kialakítására alkalmas körülmények között reagáltatunk.
23. 23. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy egy (XI) általános képletü reagenst R'-OH általános képletü vegyülettel a (XIII) általános képletü vegyületek kialakítására alkalmas körülmények között reagáltatunk .
24. 24. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy egy (XIV) általános képletü kiinduló vegyületet egy R'X általános képletü vegyülettel, ahol X halogénatomot jelent - a kivánt prekurzorvegyület kialakítására alkalmas körülmények között reagáltatunk.
25. 25. A 24. igénypont szerinti eljárás, 2,2-bisz(oleoil-oxi-metil)-propionsav-oleil-észter előállítására, azzal jellemezve , hogy (XI) általános képletü reagensként 2,2 — -bisz(oleoil-oxi-metil)-propionil-kloridot, prekurzorként 2,2-bisz(oleoil-oxi-metil)-propionsavat, (XIV) általános képletü kiinduló vegyületként 2,2-bisz(hidroxi-metil)-propionsavat, R'X általános képletü vegyületként ólajsavkloridot, S0X₂ általános képletü vegyületként tionil-kloridot és R'-OH általános képletü vegyületként ölei1-alkoholt alkalmazunk.
26. 26. Eljárás táplálkozásra alkalmas készítmények (élelmiszerkészitmények) előállítására, azzal jellemezve, hogy azoknak a táplálkozásra alkalmas komponenseiben zsirutánzó vegyületként zsír helyettesítésére egy (I) általános képletü vegyületet alkalmazunk, ahol az (I) képletben R, R', m és n jelentése az 1. igénypontban meghatározott.

    • ·
27. 27. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánzó vegyületként (sztearoil-oxi)-metándikarbonsav-didecil-észtert alkalmazunk.
28. 28. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánzó vegyületként 2-(sztearoil-oxi)-l,l-etándikarbonsav-didecil-észtert alkalmazunk.
29. 29. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánzó vegyületként l-(oktanoil-oxi)-etándikarbonsav-1-deci1-2-sztearil-észtert alkalmazunk.
30. 30. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy zsirutánzó vegyületként l-(hexanoil-oxi)-etántrikarbonsav-l-sztearil-2,2-didodecil-észtert alkalmazunk .
31. 31. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánzó vegyületként 2-(mirisztoil-oxi)-l,3-propándikarbonsav-dioleil-észtert alkalmazunk.
32. 32. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánzó vegyületként ' 3-(heptadekanoil-oxi)-l,2-propándikarbonsav-dioleil-észtert alkalmazunk.
33. 33. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánzó vegyületként 4-(oleoil-oxi)-l,3-butándikarbonsav-dipalmitil-észtert alkalmazunk.
34. 34. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánzó vegyületként 2-(palmitoil-oxi)-l,4-butándikarbonsav-dimirisztil-észtert alkalmazunk.
35. 35. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánzó vegyületként 4-(miriszto il-oxi)-l,2-butándikarbonsav-l-dodecil-2-sztearil-észtert al-

    - 55 kalmazunk.
36. 36. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánzó vegyületként 4,5-di(sztearoil-oxi)-1,2,3-pentántrikarbonsav-trioleil-észtert alkalmazunk.
37. 37. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve . hogy zsirutánzó vegyületként 5-(oktanoil-oxi)-4-metil-4-hidroxi-l,2,3-pentántrikarbonsav-trisztearil-észtert alkalmazunk.
38. 38. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánzó vegyületként 2-(2,2-dimetil-propionil-oxi)-l,3-propándikarbonsav-didecil-észtert alkalmazunk.
39. 39. A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánzó vegyületként 1,3-di(oleoil-oxi)-2,2-propándikarbonsav-dioleil-észtert alkalmazunk.
40. 40. A 26-39. igénypontok bármelyike szerinti eljárás vizes és zsíros fázist tartalmazó, margarinpótló élelmiszerkészítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelő (I) általános képletü zsirutánzó vegyület a zsíros fázisban van.
41. 41. A 26-39. igénypontok bármelyike szerinti eljárás élelmiszerkészitményként sütésre alkalmas zsirtermék előállítására, azzal jellemezve, hogy abban zsirutánzó vegyületként egy megfelelő (I) általános képletü vegyületet alkalmazunk.
42. 42. A 26-39. igénypontok bármelyike szerinti eljárás táplálkozásra alkalmas készítményként valamely gyógyászati készítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy

    - 56 abban egy megfelelő (I) általános képletü vegyületet alkalmazunk.
43. 43. A 26.-39. igénypontok bármelyike szerinti eljárás csökkent kalóriaértékű zsírt vagy olajat tartalmazó, táplálkozásra alkalmas készítmények (élelmiszerkészitmények) előállítására, azzal jellemezve, hogy a zsír vagy olaj legalább egy részét egy megfelelő (I) általános képletü zsirutánzó vegyülettel helyettesítjük.
44. 44. A 26-39. igénypontok bármelyike szerinti eljárás csökkent kalóriaértékű zsírt vagy olajat tartalmazó, táplálkozásra alkalmas készítmények (élelmiszerkészitmények) előállítására, azzal jellemezve, hogy a zsírt vagy olajat egy megfelelő (I) általános képletü zsirutánzó vegyülettel helyettesítjük.
45. 45. A 26-39. igénypontok bármelyike szerinti eljárás margarinkészitmény előállítására, azzal jellemezve, hogy abban egy megfelelő (I) általános képletü zsirutánzó vegyületet alkalmazunk.
46. 46. Eljárás táplálkozásra alkalmas készítmények (élelmiszerkészitmények) előállítására, azzal jellemez- v e , hogy azok táplálkozásra alkalmas komponenseiben zsirutánzó vegyületként egy (II) általános képletü vegyületet alkalmazunk, ahol a (II) képletben

    C jelentése szénatom;

    X jelentése: hidrogénatom; hidroxilesöpört; rövid szénláncu, előnyösen 1-4 szénatomos, szubsztituálatlan vagy szubsztituált alifás csoport, és az X csoportok azonosak vagy különbözők lehetnek;

    - 57 Q jelentése -C(=0)-0-R' (karboxilát) csoport, -CH₂-C(=0)-0-R ' (metil-karboxilát) csoport, -O-C(=O)-R' (karboxi) csoport vagy -CH₂-0-C(=0)-R' (metil-karboxi) csoport, azzal a megkötéssel, hogy mindegyik molekula legalább egy karboxi- vagy metil-karboxi-, és legalább egy karboxilát- vagy metil-karboxilát-csoportot tartalmaz;

    R' jelentése (a) általános képletü, szubsztituált vagy szubsztituálatlan szerves csoport, és az R' csoportok azonosak vagy különbözők lehetnek;

    T jelentése hidrogénatom, vagy szubsztituált vagy szubsztituálatlan alifás csoport;

    Z jelentése hidképzc, szénatomot szénatomhoz kapcsoló csoport, vagy hidrogénatom; vagy valamilyen alkoholból származó csoport (alkoholmaradék); vagy -0-C(=0)-CH₂-T általános képletü glikolésztercsoport; vagy étercsoport, azzal a megkötéssel, hogy egy R' csoport csak egyetlen hidképző vegyértékkötést tartalmazhat; és

    a értéke 0-3; b értéke 0-4; d értéke 1 vagy 2; e értéke 0-5; f értéke 0-3; g értéke 0-4; és h értéke 1 vagy 2. 47. A 46. igénypont szerinti j e llemezve , hogy zsirutánzó

    eljárás, azzal vegyületként olyan (II) általános képletü vegyületet alkalmazunk, ahol a (II) képletben a értéke 0-2;

    ·· · · • · • · •·· ···· • ·· ·· · · · 9 ·· · 9 • · · · • · · ·· 9 9 - 58 - b értéke 0-1; d értéke 1 vagy 2; e értéke 1 vagy 2; f értéke 0-2; 9 értéke 0-1; és h értéke 1 vagy 2. 48. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal j e llemezve , hogy zsirutánző vegyületként egy (XV) álta-

    lános képletü vegyületet alkalmazunk.
47. 49. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánző vegyületként egy (XVI) általános képletü vegyületet alkalmazunk.
48. 50. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, . hogy zsirutánző vegyületként egy (XVII) általános képletü vegyületet alkalmazunk.
49. 51. Eljárás az emberi fogyasztásra alkalmas zsírok izletességi követelményeit kielégítő élelmiszerkészitmények előállitására a kalóriafelvétel korlátozása mellett, azzal jellemezve, hogy emberek táplálására olyan, táplálkozásra alkalmas terméket alkalmazunk, amelyben zsirutánzó vegyületként egy (I) általános képletü vegyületet használunk, ahol az (I) képletben R, R*, m és n jelentése az 1. igénypontban meghatározott; és

    II az (R'-C-O-)- csoport az / R_7 egységről az emberi emésztőrendszerben viszonylag könnyen lehasad, s igy a kalóriabevitelhez hozzájárul; mig

    II az 4C-0-R¹) csoport e hasítással szemben igen ellenálló, és ·· · • ···· • ··· * • · » · ··· ·· ·*

    - 59 ennek következtében a kalóriabevitelhez csak korlátolt mértékben járul hozzá.
50. 52. Az 51. igénypont szerinti eljárás vizes és zsíros fázist tartalmazó margarinpótló élelmiszerkészitmény előállítására, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletei zsirutánzó vegyület a zsíros fázisban van.
51. 53. Az 51. igénypont szerinti eljárás élelmiszerkészitményként sütésre alkalmas zsirtermék előállítására, azzal jellemezve, hogy abban zsirutánzó vegyületként egy (I) általános képletü vegyületet alkalmazunk.
52. 54. Az 51. igénypont szerinti eljárás táplálkozásra alkalmas készítményként valamely gyógyászati készítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy abban egy (I) általnos képletü zsirutánzó vegyületet alkalmazunk.
53. 55. Az 51. igénypont szerinti eljárás csökkent kalóriaértékű zsírt vagy olajat tartalmazó, táplálkozásra alkalmas készítmények (élelmiszerkészitmények) előállítására, azzal jellemezve, hogy a zsír vagy olaj legalább egy részét egy (I) általános képletü zsirutánzó vegyülettel helyettesítjük.
54. 56. Az 51. igénypont szerinti eljárás csökkent kalóriaértékű zsírt vagy olajat tartalmazó, táplálkozásra alkalmas készítmények (élelmiszerkészitmények) előállítására, azzal jellemezve, hogy a zsírt vagy olajat egy (I) általános képletü zsirutánzó vegyülettel helyettesítjük.
55. 57. Az 51. igénypont szerinti eljárás margarinkészitmény előállítására, azzal jellemezve, hogy abban egy megfelelő (I) általános képletü zsirutánzó vegyületet alkal- mázunk .
56. 58. Eljárás az emberi fogyasztásra alkalmas zsirok izletességi követelményeit kielégítő élelmiszerkészitmények előállítására a kalóriafelvétel korlátozása mellett, azzal jellemezve , hogy emberek táplálására olyan táplálkozásra alkalmas terméket alkalmazunk, amelyben zsirutánzó vegyületként egy (II) általános képletü vegyületet használunk, ahol a (II) képletben C, X, Q, a, b, d, e, f, g és h jelentése a

    46. igénypontban meghatározott.
57. 59. Az 58. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánzó vegyületként olyan (II) általános képletü vegyületet alkalmazunk, ahol a (II) képletben a, b, d, e, f, g és h értéke ugyanaz, mint a 47. igénypontban.
58. 60. Az 58. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánzó vegyületként egy (XV) általános képletü vegyületet alkalmazunk.
59. 61. Az 58. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy zsirutánzó vegyületként egy (XVI) általános képletü vegyületet alkalmazunk.
60. 62. Az 58. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy zsirutánzó vegyületként egy (XVII) ál talános képletü vegyületet alkalmazunk.