HUT61829A - Feeding- respectively spreading-pump for getting-out liquid, low-viscosity and pastelike materials from flacon- respectively box-like container - Google Patents

Description

A találmány tárgya adagoló- és kiszórószivattyú, amely folyékony, kis viszkozitású és pasztaszerű anyagok flakon-, illetve dobozszerű tartályból történő kijuttatására alkalmas.

Az ilyen szivattyúnak elasztikus műanyagból készült harmónikahüvelye van, amely egymáshoz képest teleszkópszerűen elmozdítható és alaktartó műanyagból készült ház74010-7158/MJ • ••a • ·

-2részek között, azokat összekapcsolóan van elrendezve. Az egyik végén hüvelyszerű szelepgyűrűfallal rendelkezik kiadószelepként, amely a szivattyúlöketet végző egyik házrészen kiképzett, hengeres gyűrűfal palástfelületét tömítetten és leemelhetően körülzárja. Továbbá, a másik végén szívószelepként olyan hüvelyzserű szelepgyűrűfallal rendelkezik, amely a másik házrészen kialakított köralakú szelepülék palástfelületén tömítetten és leemelhetően fekszik föl. Ezen keresztül szívható fel a tartályból a harmónikahüvelybe a kijuttatandó közeg.

Ilyen adagoló- és kiszórószivattyút ismertet például a 3·828*811 számú német szabadalmi közrebocsátási irat. Ennél a megoldásnál a kiadószelep szelepülékének hengeres palástfelületén kiképzett nyúlványt tömítetten körülvevő szelepgyűrűfal csak radiális irányban elasztikus, és csak radiális irányban emelhető le. A különböző kivitelű szívószelepek szelepgyűrűfalai is a szívási löket közben csak radiális irányban emelhetők le rugalmasan a szelepüléküket képező, hengeres palástfelületekről. Ilyenkor azonban az említett palástfelület és az azt körülvevő szelepgyűrűfal közé felszívott közeg beáramolhat a hármonikahüvely belső terébe.

A gyakorlatban adagoló- és kiszórószivattyúkhoz az ilyen kiadó- és szívószelepek különösen azért nem bizonyultak megfelelőnek, mivel egyrészt megfelelő záróerő esetén túl nagy nyitási nyomást igényelnek, másrészt a tömítés minőségét leronthatják azok a részecskék, amelyek a szelepgyűrűfal és az azt körülvevő palástfelület közé kerülhetnek.

···· * ···

-3Αζ ilyen szivattyúknál a szerkezeti egységek kis mérete gyakran elégtelen gyártási pontossághoz vezet, például a harmónikahüvely átmérője kb. 12-15 mm közötti, a hossza pedig kb. 30 mm szokott lenni. A gyártási pontatlanságok miatt pedig a szelepek megfelelő zárása - különösen folyékony közegeknél - alig biztosítható. Már igen csekély, például századmilliméternyi méreteltérések üzemzavarokhoz vezethetnek.

A fenti nyomtatványból ismertek szívószelepek különféle kiviteli alakjai is. Ezeknél nyelvszerű vagy lapszerű zárószerveket alkalmaznak az axiális furatok lezárására, ezek azonban nem elégítik ki az ilyen szivattyúkkal szemben fennálló üzembiztonsági követelményeket.

A szelepek tömítési és zárási minősége döntő előfeltétel ugyanis ahhoz, hogy szerelőautomatákon már a gyártás során úgynevezett száraz üzemi vizsgálatokat végezzenek, ezeknél ugyanis a szelepeknek feltétlenül légtömöreknek kell lenniük. Továbbá, az ilyen adagoló- és kiszórószivattyúkkal ellátott tartályok a biztonság kedvéért szúrópróbaszerű vizsgálatnak is alá vannak vetve, amelyeknél az elfogadhatóság feltétele, hogy a szelepek megbízhatóan zárjanak.

Az ilyen adagoló- és kiszórószivattyúk ismét további döntő követelménye, hogy azok gazdaságosan gyárthatók legyenek. Ezeket ugyanis nagy darabszámban gyártják, tehát szükségszerű, hogy azok viszonylag kevés számú szerkezeti elemből, gazdaságosan tartható mérettűrésekkel legyenek gyárthatók, továbbá egyszerűen legyenek szerelhetők.

·♦♦·

-4 —

További problémaként említhető meg az ilyen adagolóés kiszórószivattyúknál, hogy a szívási löket közben a beáramló levegő megszünteti a tartályban létrehozott vákuumot.

Például a 3-509·178 számú német szabadalmi közrebocsátási irat szerinti harmónikahüvelyes adagolószivatytyúnál az imént említett célból gyűrűszerű ajaktömítést a harmónikahüvely legalsó részének radiálisán kifelé irányuló meghosszabbításaként rendeznek el a harmónikahüvely alsó végének felső részét képező gyűrűvállon. Ez a gyűrűváll tömítetten körülfogja a tartállyal összekapcsolható házrész nyakát. A gyűrűalakú ajaktömítés alaphelyzetében a kialakításából adódóan felfekszik tömítetten a gyűrűfal hengeres, belső oldalán. Ez a gyűrűfal a tartály nyakával összeköthető házrésszel egy darabból van kialakítva.

Ez az ajaktömítés úgy működik, mint egy egyutas szelep, amely tehát egyrészt a szivattyú szívási ütemében a tartály belsejébe a szellőztetőnyílásokon keresztül levegőt enged, másrészt arról gondoskodik, hogy a tartály folyékony vagy pasztaszerű tartalma ne juthasson a harmónikahüvely külső oldalán kívülre.

Azok a szellőztetőnyílások, amelyeken keresztül a beszívott levegő a gyűrűszerű ajaktömítés mentén a tartály belsejébe áramolhat, a tartállyal összekapcsolható házrész homlokoldalában vannak kialakítva. Rendszerint ez a házrész belső menettel van ellátva, amely a doboz- vagy flakonszerű tartály nyakrészének megfelelő külső menetével kapcsolatba hozható.

• · 4

-5A doboz- vagy flakonszerű tartályoknál az anyag keménysége és/vagy a falvastagság miatt kellő alaktartással lehet számolni. így ezek a tartályok ugyan még nagy vákuumnak is ellenállnak, mégis fennáll a veszélye annak, hogy a szívási funkció elégtelen kilevegőztetés esetén nem lesz tökéletes.

Az olyan tartályoknál viszont, amelyek vékonyfalúak és/vagy flexibilis, illetve nem alaktartó anyagból készülnek, már viszonylag kis vákuum hatására is deformálódnak. Ilyen esetekben a gyűrűalakú ajaktömítések szokásos kiviteli alakjai alkalmatlanok arra, hogy a tartályok ilyenkor szokásos deformációját kiküszöböljék.

Ez különösen érvényes olyan esetekre, amelyeknél a gyűrűalakú ajaktömítést viszonylag kis radiális kiterjedésűre készítik, hogy ezáltal radiális irányban viszonylag kompakt építésmódot érjenek el. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy azok rugalmassága nem elegendő ahhoz, hogy nyitáskor és záráskor megfelelően együttműködjenek az őket körülvevő gyűrűfal belső felületével.

A vékonyfalú, illetve könnyen deformálható tartályoknál ezen túlmenően fennáll az a veszély is, hogy a szándékos vagy akaratlan nyomást kifejtve a tartályfalra - például egy fogkrémtubus esetében - a gyűrűszerű ajaktömítés zárási irányban a szokásosnál lényegesen nagyobb nyomásnak van kitéve, ha a tartályt a felhelyezett adagolószivattyúval együtt vízszintes helyzetbe hozzuk vagy fejjel lefelé tartjuk.

A hagyományos alakú gyűrűszerű ajaktömítés ilyen «·«« .* ·· · · • '· ·^α J ··· ··« *· ···· ··· ·«* ·»·*

-6esetben sem alkalmas arra, hogy megfelelő záróhatást fejtsen ki és ellenálljon a kiadási irányba ható megnövelt nyomásnak. Csupán a kialakítással, illetve a keresztmetszet megválasztásával a gyakorlati tapasztalatok szerint nem oldható meg a kellő kölcsönhatás a viszonylag kis vákuumnál szükséges levegőbeeresztés és megnövelt nyomásnál az ellentétes irányban történő, tömített lezárás komplex követelményei között.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan tökéletesített adagoló- és kiszórószivattyú létrehozása, amely lényegesen egyszerűbb szerkezetű, könnyebben szerelhető és megbízhatóbban működő szerkezeti elemekből áll, mint az ismert megoldások; azaz amellyel lényegesen nagyobb üzembiztonság érhető el, sőt száraz állapotban is megfelelő zárási pontossággal rendelkezik, még kis nyitási erőknél is, a kiadó- és szívószelepnél egyaránt.

A kitűzött feladatot a bevezetőben ismertetett típusú adagoló-, illetve kiszórószivattyúnál azzal oldottuk meg a jelen találmány szerint, hogy a kiadószelep hengeres szelepgyűrűfala és a szívószelep zárt homloklappal ellátott, ugyancsak hengeres szelepgyűrűfala a nyitott, radiálisán elasztikus végszélével, illetve peremével a házrész kúpos, illetve gömbszerű palástfelületén, azt mindig körülvevően fekszik föl, továbbá, mindkét szelepgyűrűfal axiális irányban rugalmasan elmozdíthatóan a harmónikahüvellyel van összekötve. Továbbá, a kiadószelep szelepgyűrűfala radiálisán kifelé nyúló, a közegnyomás révén nyitási irányba me• · • · · ·

-7neszthető, elasztikus gyűrűvállon keresztül a harmónikahüvely kiadóoldali végével van összekötve. A szívószelep szelepgyűrűfala viszont axiális és radiális irányban is elasztikus összekötőgyűrű és összekötőnyakak révén van összekötve a harmónikahüvely szívóoldali végével.

Azzal az intézkedéssel, hogy a zárási műveletnél mind axiális, mind pedig radiális irányban gondoskodtunk az elaszticitásról, az az előny jár, hogy a szelepgyűrűfal és az azáltal körülzárt kúpos, vagy gömbsüveg-alakú palást közötti először vonalmenti érintkezés felületmenti érintkezéssé válik, mihelyt a szelepgyűrűfal széle axiális irányban a palástfelületre rátolódik. Ilyenkor tehát az esetleg közékerülő részecskék egyszerűen letolódnak.

A fenti elrendezésnek köszönhetően, a szelepgyűrűfal maga is jobban képes igazodni a palástfelület alakjához, és még ferde helyzetben is egyszerűbben és jobban tömít.

A mindkét irányban hatásos szelepgyűrűfal-elaszticitással elérjük, hogy a záróerők nőnek, közel megduplázódnak, a nyitóerők viszont csökkennek, azaz közelítőleg feleződnek. Következésképpen, a szükséges gyártási pontosság is lényegesen nagyobb szórást mutathat.

A kiadószelep nyitóerejét járulékosan csökkentettük, így a közegben uralkodó nyomás a kiadagolási löketnél egyúttal az axiális nyitási irányban is hat a rugalmas gyűrűvállra.

A fenti elrendezés és kialakítás minden további sze-

relési ráfordítás nélkül megvalósítható, ennek során olyan kivitel is lehetséges, amelynél a szívószelep szelepgyűrűfala különálló szerkezeti elemként készül, és azt megfelelő összekötőelemmel kapcsoljuk a hármonikahüvelyhez. Ennél célszerű, ha az összekötőgyűrű legalább három, kerület mentén kiosztva elrendezett, ujjszerű összekötőnyak első csoportján keresztül a harmónikahüvely szívóoldali végével, valamint ismét további három összekötőnyak második csoportján keresztül pedig a szívószelep szelepgyűrűfalával van összekötve. Az összekötőnyakak második csoportja az első csoporthoz képest elfordított helyzetű.

Ez utóbbiként említett kivitel külön előnye, hogy a szelepgyűrűfal és annak összekötőelemei egy darabként fröccsönthetők a harmónikahüvelyen. Továbbá, a kiválasztott összekötőelemek révén egyúttal biztosítjuk a kívánt működésmódhoz célszerű nagy elaszticitást és működésbeli flexibilitást.

A találmány további jellemzője szerint különösen célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a harmónikahüvelybe nyúló szelepgyűrűfal-meghosszabbítást körülvevő belső gyűrűfalon támasztóbütyök van kiképezve a szivattyúlöketet kivitelező házrészben, és ez a kiadólöket közben a harmónikahüvely belső oldalán axiális irányban menesztően fekszik fel. Ezzel tovább javul a működésmód, hiszen a kiadólöketnél a harmónikahüvelyre ható tolóerőt távol tartjuk a szelepgyűrűfaltól.

Előnyös továbbá, ha a kiadószelep szelepgyűrűfala és

-9a támasztóbütykök között axiális irányban járulékos tömítőgyűrű van elrendezve a harmónikahüvely kerülete mentén. Ez a nyitott oldala felől az első házrész hengeres vezetőfalának körbemenő bordája alá van feltolva, és a vezetőfal belső oldalán körbe tömítetten felfekszik. A kiadócsonkhoz vezető gyűrűkamrának ezzel a letömítésével a szelepgyűrűfal működésére hátrányosan ható körülményeket kiküszöböltük.

A szívószelep zárási funkciója még biztonságosabbá tehető azzal, ha a szívófurat átmérőjét mintegy felére választjuk az őt körülvevő szelepgyűrűfal átmérőjéhez képest. Továbbá előnyös, ha a második házrész hengeres vezetőfalának kerületét körülvevő harmónikahüvelyrészen körbemenő gyűrűbordát alakítunk ki, amely a harmónikahüvely nyugalmi alaphelyzetében felfekszik a vezetőfal belső felületén, a harmónikahüvely kiadólöketekor viszont a vezetőfal kibővített körzetébe mozdul el, ahol szabaddá válik.

A fenti elrendezéssel egyrészt elérjük, hogy a szívási löket közben a tartály belsejében uralkodó vákuum még a vékonyfalú, illetve könnyen deformálható tartályoknál sem okoz akaratlan tartálydeformációt, másrészt ha külső nyomás hat a tartályfalra - amennyiben annak értéke nem lépi túl a roncsolási határértéket - a tartály tartalmából nem juthat ki anyag. Ez főleg annak köszönhető, hogy a második házrésznek a hengeres vezetőfala által körülvett harmónikahüvelyrész az említett, körbemenő gyűrűbordával van ellátva.

Ehhez az elrendezéshez az a járulékos előny társul, hogy a harmónikahüvely maga tolja el a gyűrűbordát a nyitási

-10irányba a kiadólöket közben, és csak a szívóütem végén tér vissza zárási helyzetébe. Másrészt, egyúttal fennáll annak is a lehetősége, hogy a gyűrűbordát alaktartóra készítsük, így az ellentétes irányban, azaz zárási irányban nagyobb nyomásoknak is biztonságosan ellenáll, és nem juthat ki közeg mellette.

Különösen célszerű az olyan kivitel, amelynél a hármonikahüvely a szívóoldali végén a szívószelep után kapcsolt, kiadásirányban záródó reteszelőszeleppel rendelkezik, amelynek helytálló gyűrűválla egy darabként van a harmonikahüvelyen kiképezve. Ennek elmozdítható zárószerve az első házrésszel úgy van összekapcsolva, hogy az minden szivattyúlöketnél nyit. Ezzel a kialakítással elérjük, hogy a tartályfalra ható külső nyomás vagy ütés hatására fellépő nyomásváltozásnál a tartály tartalmából semmi sem juthat a harmónikahüvelyen és a kiadószelepen keresztül a kiadócsonkhoz.

Az ismertetett típusú adagolószivattyúknál ez a biztonság sem adott, mivel a kiadóoldali kiömlőszelep záróegysége rendszerint csak kis nyomással támaszkodik a szelepülék felületén, így annak nyitásához viszonylag kis kiadásirányú erő is elegendő.

A találmány további célszerű kiviteli alakjait a 915. igénypontok és az alábbi részletes leírás alapján ismertetjük. Ezekben olyan további továbbfejlesztésekről teszünk említést, amelyek egyrészt a még inkább kompakt és egyszerűsített szerkezeti felépítést, másrészt az egyszerűbb és üzembiztosabb kezelést eredményezik.

11Hangsúlyozzuk, hogy a találmány szerinti megoldás alkalmazása semmiféle járulékos költséget vagy járulékos beépítési teret nem igényel, azaz igen gazdaságos és kompakt kivitelt nyújt.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás néhány példaként! kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

- az 1. ábra a találmány szerinti adagoló- és kiszó- rószivattyú alaphelyzetben lévő példakénti kiviteli alakjának metszete;

- a 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás részleté- nek viszonylag nagyobb léptékű képe;

a 3. ábra az 1. ábra szerinti megoldást a kiadólöket végén lévő helyzetében szemlélteti;

- a 4. ábrán az 1. és 3. ábrák szerinti megoldás részlete viszonylag nagyobb léptékben látható;

- az 5. ábra a 4. ábra szerinti részlet felülnézete;

a 6. ábra a szívószelepet nagyított, részben kimetszett perspektivikus képben mutatja.

A rajzon a találmány szerinti adagoló- és kiszórószivattyút tüntettük fel, amely folyékony vagy kis viszkozitású, főleg pasztaszerű anyagok flakon- vagy dobozszerű tartályból történő kijuttatására való. A rajzon a szokásos használati helyzeteket tüntettük fel.

-12Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti megoldásnak felsó 1 házrésze és alsó 2 házrésze, valamint ezek közé épített és ezeket összekötő 3 hármonikahüvelye van - az

1. ábrán ezek az alaphelyzetben láthatók

Míg az 1 és 2 házrészek alaktartó műanyagból készültek, a 3 hármonikahüvely gumiszerű, elasztikus műanyagból van kialakítva, amelynek elaszticitása azonban megfelelő alaktartást ad, másrészt a kiadási lökethez megfelelően nagy visszaállító erőre képes.

Mind a 3 hármonikahüvely, mind pedig az 1 és 2 házrészek fröccsöntéses eljárással egy-egy darabként vannak kialakítva.

A felső 1 házrész oldalt radiálisán kinyúló, csőszerű 4 leadócsonkkal van ellátva, amelynek 5 kiömlőcsatornája 6 gyűrűkamrába torkollik. A 6 gyűrűkamra külső, hengeres 7 vezetőhüvely és belső, lefelé kúposán szűkülő 8 gyűrűfal között helyezkedik el, és az egyikkel összekötött 9 homlokfal révén felülről le van zárva.

A 9 homlokfalon pattintásos kapcsolat révén 10 csappanónyúlvánnyal ellátott 11 zárófedél ül, amely a belső 8 gyűrűfal felső végét lezárja.

A 3 harmónikahüvely a felső 3/1 harmónikaszakasza végén külső 12 tömítőgyűrűvel van ellátva, amely közvetlenül a 7 vezetőhüvelyen belül körbemenő, vékony 13 bordák egyike fölött a 7 vezetőhüvely belső felületén tömítetten fölfekszik. A külső 12 tömítőgyűrű felett csekély axiális távközzel radiális, kifelé kinyúló, vékonyfalú és ezáltal

-13axiális irányban elasztikus 14 gyűrűváll van kialakítva, amelyen keresztül a lényegében hengeres és radiális irányban elasztikus 15 szelepgyűrűfal a 3 harmónikahüvellyel, illetve a 12 tömítőgyűrűvel egy darabként van kialakítva.

Ez a 15 szelepgyűrűfal a felső 16 végszélével bizonyos axiális és radiális irányú nyúlvánnyal tömítetten felfekszik a belső 8 gyűrűfal kúpos 17 palástfelületén. Továbbá, ez a 8 gyűrűfallal együttműködve 18 kiadószelep elmozdítható zárószervét képezi egyrészt, másrészt válaszfalként szolgál a 6 gyűrűkamra és a 3 harmónikahüvely belső 19 tere között.

A 3 harmónikahüvely belső 19 terét lényegében kitölti az átmérőjében lépcsőzetesen csökkentett méretű, üreges és hengeres 20 kiszorítótest, amely az 1 házrész belső 8 gyűrűfalán meghosszabbításként van egy darabként kialakítva. Ez a teljes hossza mentén radiális távközzel helyezkedik el a 3 harmónikahüvely palástjától, így a kiadagolandó közeg szabadon áramolhat a 20 kiszorítótest és a 3 harmónikahüvely közötti gyűrűtérben.

A 3 harmónikahüvely legfelső 3/2 szakaszának körzetében van csupán a 20 kiszorítótest a kerület mentén elosztva elrendezett 21 támasztóbütykökkel ellátva, amelyek a 3/2 szakasz belső, radiális 22 vállán támaszkodnak.

A 21 támasztóbütyköknek az a feladatuk, hogy a 67 nyíl irányában hatásos szivattyúnyomást az 1 házrész kiadólöketénél a 3 harmónikahüvely felső szakaszától, de különösképpen a 15 szelepgyűrűfaltól és a 14 gyűrűválltól távol• ·«

-14tartsák, ezáltal azok működését ne befolyásolják.

A 20 kiszorítótest az alsó végén kúposán kibővülő 23 szélszakasszal rendelkezik, amely a 24 szélperemmel szemben axiálisan felfelé eltolt 25 homlokoldallal van lezárva. A 20 kiszorítótest - mivel az a kúpos 8 gyűrűfal meghosszabbításaként a 3 harmónikahüvelybe nyúlik - kisebb átmérővel rendelkezik, mint a 8 gyűrűfal.

A felső 1 házrész 7 vezetőhüvelye az alsó végén befelé nyúló 26 gyűrűnyakkal van ellátva, amely alakzáróan kapcsolódik a 2 házrész 28 vezetőfalának kifelé nyúló 27 gyűrűnyakával. A 7 vezetőhüvely és a hengeres 28 vezetőfal teleszkópszerűen egymásba nyúlóan vannak megvezetve, ezek teleszkópszerű, axiális elmozdulása révén jön létre a szivattyúlöket.

Ez az axiális viszonylagos elmozdulás axiális ütközőkkel határolható, ezek az egyik irányban képezhetők pl. a 26 és 27 gyűrűnyakakkal is, a másik irányban viszont ilyen ütköző kialakítható például a 2 házrész 29 gyűrűvállával, amelyen az 1 házrész 26 gyűrűnyaka a szivattyúlöket végén felül.

Az alsó 2 házrész 27 gyűrűnyaka felfelé a 7 vezetőhüvely 13 bordájához képest csökkentett átmérőjű 30 nyakkal van ellátva, amelyen keresztül szereléskor a 12 tömítőgyűrű alulról átdugható a 13 bordán. A 13 bordának az a rendeltetése, hogy a 12 tömítőgyűrűt a rajzon feltüntetett helyzetében tartsa.

A 26 és 27 gyűrűnyakak, valamint a 7 vezetőhüvely és • « • · · · · · · ·· ···· ·♦· *·· ··

-15a hengeres 28 vezetőfal átmérői egymással úgy vannak összehangolva, hogy egyrészt megfelelő vezetést biztosítsunk az 1 és 2 házrészek között, másrészt a löketelmozdulások során a mindenkori érintkezési helyeken kellő légcserét érjünk el a környezet és a ház belső 31 tere között.

A 3 harmónikahüvelyt kis radiális távközzel körülölelő 28 vezetőfalnak az 1. és 2. ábrán feltüntetett nyugalmi helyzetben és a 3 harmónikahüvely alulról utolsó előtti 3/3 szakaszának axiális mozgáskörzete alatt, megnövelt átmérőjű 33 része van, amely a 3/3 szakaszon elrendezett 34 gyűrűbordával együttműködve kényszerműködtetésű kilevegőztetőszelepet képez a közös belső 31 tér és a kibővített rész körzetében elhelyezkedő 36 torlótér között.

A 28 vezetőfal az alsó 2 házrész 37 gyűrűgátján

- mint az összes többi szerkezeti elem is - a 4 leadócsonkon kívül, a közös 32 tengellyel koncentrikusan és egy darabként van kialakítva. Az axiálisan szemközti oldalon 38 belső menettel ellátott menetes 39 sapka van kialakítva, amellyel az egész adagoló- és kiszórószivattyú a kiszórandó pasztát vagy folyadékot befogadó tartály külön nem ábrázolt menetes nyakára felcsavarható.

A 37 gyűrűgáton a 39 sapka belsejében koncentrikus helyzetű, hengeres, fazékszerű 40 elem van kiképezve, amelynek a homlokoldali 41 fenéklapja központi, felfelé irányuló, üreges 42 elemet foglal magában. Ez 45 áteresztőfurattal van ellátva. Továbbá, gömbsüveg-alakú, szelepülékként szereplő 43 palástfelülete van, valamint lefelé irányuló 44 szívó·· • · · · · 9 • ♦ 9 9 .

♦ · · « ·· ···· ··* ·

-16csonkkal rendelkezik. Ez utóbbi a folyékony közegnek a külön nem ábrázolt tömlő segítségével történő leszívására való. A pasztaszerű anyagokat befogadó tartályok rendszerint dugattyúval vannak ellátva.

A fenékszerű 40 elemben hézagmentesen illeszkedik a harmónikahüvellyel egy darabként összekötött 46 hengerfal, amelynek felső végén radiálisán befelé nyúló 47 gyűrűváll és a 3 hármonikahüvely harmónikarésze egy darabként van kialakítva .

A 34 gyűrűbordának az a feladata, hogy a 3 harmónikahüvely szívólökete közben, azaz amikor a 3 harmónikahüvely a 2. ábrán feltüntetett szívólöket-véghelyzetéből az 1. ábrán látható, 48 nyíl irányú nyugalmi alaphelyzetébe viszszatér, a 3 hármonikahüvelyt körülvevő 31 térből - amely a 7 vezetőhüvely és a 28 vezetőfal közötti légáteresztő kapcsolat révén a külső atmoszférával áll kapcsolatban - levegő jut a 37 gyűrűgát 49 szellőztetőnyílásaihoz, és ezeken keresztül a 39 fedél, illetve abba a belső térbe, amelyre a 39 sapka fel van csavarva.

A 34 gyűrűbordának viszont az is a feladata, hogy megakadályozza a tartályban lévő folyékony vagy pasztaszerű közegnek a belső 31 térbe jutását, ha a tartály a normál függőleges helyzete helyett vízszintes helyzetbe kerül, tehát például felborul vagy ha a tartály deformálható fallal van ellátva és erre külső nyomás hat. Ennek tehát az a feladata, hogy a 36 torlóteret - amely a 49 szellőztetőnyílásokon keresztül a tartállyal állandó kapcsolatban van - tö• · · ···· · · ······ · • · · · · Λ · · • · · · · · • ··· ··· ·*· ·· mítetten leválassza a belső 31 tértől.

A 34 gyűrűborda ezzel tehát együttműködik a 28 vezetőfal belső felületével, azaz kilevegőztetőszelepet képez, amely az 1 házrész löketmozgása közben nyitott, nyugalmi helyzetében pedig zárt állapotú. Erre még jellemző, hogy reteszelési irányban viszonylag nagy nyomásnak is ellenáll, szívási irányban viszont a 3 harmónikahüvely szívási lökete k őzben szívólevegőt ereszt át, anélkül azonban, hogy a tartály belsejében olyan mértékű vákuum keletkezne, amely képes lenne befelé deformálni a vékony és könnyen deformálható tartályfalat.

A fentebb ismertetett kialakítás semmiféle járulékos költséggel nem jár, ugyanakkor radiális irányban igen kompakt építésmódot tesz lehetővé.

A 3 harmónikahüvely 46 hengerfalán a 40 elem 41 fenéklapján felülő, megerősített 50 homlokszél van kialakítva, amelyen három, axiális irányban felfelé elhelyezkedő, kerületirányban 120°-onként egymáshoz képest eltolt helyzetű, ujjszerű 51 összekötőnyakak első csoportja van kialakítva.

Az 51 összekötőnyakak felső végei egy darabból kialakítva csatlakoznak a mind radiális, mind pedig axiális irányban elasztikus 52 összekötőgyűrűhöz. Ez egyrészt hengeres 54 szelepgyűrűfallal 53 összekötőnyakak második csoportján keresztül van összekötve, a felső végén pedig 56 üreget lezáró 57 homlokfallal rendelkezik.

Az 54 szelepgyűrűfal vékony kialakítású, és az az alsó, nyitott 55 peremével radiális irányban elasztikusán, rugalmasan és tömítően fekszik fel az üreges 42 elem • · · ·

-18gömbsüveg-szerű 43 palástfelületén.

Az 54 szelepgyűrűfal belső átmérője a jelen esetben mintegy kétszerese a 45 áteresztőfurat átmérőjének, de csak csekély mértékben kisebb, mint az üreges 42 elem külső átmérője.

Az 52 összekötőgyűrű radiális és axiális elaszticitása következtében az 54 szelepgyűrűfal még pontatlanabb gyártás vagy helytelen beépítési helyzet esetén is mindig tömítetten felfekszik a 43 palástfelületen, még akkor is, ha az a gömbsüveg helyett kúpos kialakítású lenne.

Az 52 összekötőgyűrű rugalmassága, illetve elaszticitása biztosítja továbbá, hogy az 54 szelepgyűrűfal a szívási löket befejezése után önműködően újból visszatérjen zárt helyzetébe. Az üreges 42 elem 43 palástfelülete és az 54 szelepgyűrűfal tehát az adagoló- és kiszórószivattyú 58 szívószelepét, ugyanakkor a 15 szelepgyűrűfal a felső 1 házrész belső 8 gyűrűfalával együttműködésben a 18 kiadószelepet képezik.

A fentebb ismertetett előnyös példaként! kiviteli alaknál az 54 szelepgyűrűfal, az 51 és 53 összekötőnyakak és az 52 összekötőgyűrű egy darabként vannak kialakítva a 3 hármonikahüvely alsó 50 homlokszélén. Lehetőség van azonban a találmány szerint arra is, hogy a külső 51 összekötőnyakakat további előnyösen stabil gyűrűvel lássuk el, amely az 50 homlokszél megfelelő bemélyedésébe helyezhető. Az 54 szelepgyűrűfal tehát az 51 és 53 összekötőnyakakkal, az 52 összekötőgyűrűvel és az említett járulékos gyűrűvel együtt külön• « · · • · · «· · · • · ···♦··· • · · · · · · ·· ·*·· ··· ·*· ··

-19álló szerkezeti egységként is gyártható.

A 3 harmónikahüvely anyagából adódó elaszticitás segíti az 1 házrésznek a széthúzott nyugalmi helyzetbe való önműködő visszatérését, mihelyt az axiális erőhatás megszűnik, azaz ha azt a 67 nyíl irányában történt kiadólöket után azt szabadon engedjük. Ez a 48 nyíl irányban történő visszafelé mozgás valójában a szívólöket, miközben az 54 szelepgyűrűfalat rugózva leemeljük a 43 palástfelületről. Ilyenkor a tartályban lévő közeg a 46 hengerfal belső 60 terébe juthat, (amelyet a másik oldalon a 3 harmónikahüvely határol).

Mivel mind az 58 szívószelep, mind pedig a 18 kiadószelep a 48 nyíl irányban, azaz kiadási irányban ható nyomásra nyitnak, és ez a nyomás azáltal is keletkezhet, hogy a vékony, deformálható tartályfalra - amely tartályra a találmány szerinti adagoló- és kiszórószivattyút felszereltük nyomást fejtünk ki, fennáll annak is a veszélye, hogy az említett szorítónyomás hatására a tartályfal deformálódása után a közeg az adagoló- és kiszórószivattyún keresztül kipréselődik. Ugyanez fordulhat elő akkor is, ha az ilyen adagoló- és kiszórószivattyúval ellátott tartály fejével lefelé kemény burkolatra esik.

Annak érdekében, hogy a tartályban lévő közegnek az ilyen akaratlan kiáramlását, illetve kinyomását megakadályozzuk, az 58 szívószelep után 59 reteszelőszelep van elrendezve, mégpedig ez a 47 gyűrűvállból és a 20 kiszorítótest alsó 23 szélszakaszából van a jelen esetben kialakítva. Ezáltal a 46 hengerfal belső 60 terét a 3 harmónikahüvely belső ··«« ·«·

-2019 terétől tömítetten leválasztjuk, mihelyt a felső 1 házrész a felső véghelyzetében található (lásd 1. és 2. ábra szerinti állapot).

Ebben a helyzetben, illetve üzemállapotban a 23 szélszakasz kúpos, külső felülete tömítetten fölfekszik a 47 gyűrűvállon. Mihelyt azonban a nyomólöket, azaz a felső 1 házrésznek az 57 nyíl irányú elmozdulása megkezdődik, ez a kúpos 23 szélszakasz a 47 gyűrűválltól lefelé eltávolodik, így a közeg a 47 gyűrűváll és az ebben a körzetben csökkentett keresztmetszetű 20 kiszorítótest között a 3 harmonikahüvely belső 19 terébe áramolhat.

A 20 kiszorítótest az 57 nyíl irányú elmozdulása közben a belső 60 térben elhelyezkedő közeget először a 3 harmónikahüvely belső 19 terébe, majd onnan a 18 kiadószelep 15 szelepgyűrűfalán keresztül a 6 gyűrűkamrába, végül pedig a 4 leadócsonk 5 kiömlőcsatornájába kényszeríti.

Mivel a 15 szelepgyűrűfal az ugyancsak vékonyfalú és ezért axiális irányban elasztikus 14 gyűrűváll külső szélén van kiképezve, az képes arra is, hogy a 8 gyűrűfal 17 palástfelületéhez képest viszonylagos axiális elmozdulásokat végezzen. Ennélfogva a nyitási és zárási művelet egyszerűbben és gyorsabban megtörténhet. Ennél az is fontos, hogy a kiadólöketnél a közegben uralkodó nyomás nyitásirányban a radiális 14 gyűrűvállra hasson, és ezáltal a 18 kiadószelep gyorsabb nyitását segítse.

A 20 kiszorítótestnek tehát nem csupán az a feladata, hogy a 3 harmónikahüvely belső 19 terét a harmónikasza-

» • ·» ·4·* * · ··

4 ·«« ·4 • · 44 • 44 ·«♦44 kaszok körzetében a lehető legkisebb térfogatúra szűkítse, nem az egyúttal reteszelőszelepként is szolgál, mihelyt az a felső véghelyzetét elérte.

A 20 kiszorítótest további feladata abban van, hogy a kúpos 23 szélszakasz - amennyiben az a 47 gyűrűváll alatt helyezkedik el - a 46 hengerfallal együttműködve járulékos megvezetést biztosít a felső 1 házrész számára az alsó 2 házrészben.

Ebből a célból a 23 szélszakasznak a 47 gyűrűváll alatt elhelyezkedő részét olyan megnövelt átmérőjűre készítettük, hogy annak mérete legalábbis megközelítse a 46 hengerfal belső átmérőjét. Ezáltal dacára annak, hogy a belső 60 térből a 19 térbe szállítandó közeg a 46 hengerfal mentén viszonylag akadálytalanul felfelé áramolhat, a nyugalmi helyzetében a 23 szélszakasznak a 47 gyűrűváll alatt elhelyezkedő része a kerülete mentén hasítékszerű 62 bemélyedésekkel van ellátva. Ezek azonban olyan átmérőn végződnek, amely kisebb a 47 gyűrűváll belső átmérőjénél, ezáltal megmarad a reteszelőszelep-hatás.

Annak a ténynek köszönhetően, hogy ez a megvezető 23 szélszakasz a 7 vezetőhüvely ugyancsak vezető 26 gyűrűnyakától axiális irányban lökethossznyi értékkel eltolt helyzetű, az 1 és 2 házrészek a nyugalmi alaphelyzetben is (1. ábra) egymásban olyan jól vannak megvezetve, hogy az axiális löketmozgásban semmiféle akadályoztatás nem merülhet fel. Ez anélkül történik, hogy axiális irányban az 1 és 2 házrészeken axiális irányban bármiféle járulékos megvezetésről gon·♦·* · · *· · · ·· * · «*···«· * · · · · « * ·· ··«· ♦·· ··♦ ·· doskodnánk.

A találmány szerinti kialakítással az adagoló- és kiszórószivattyú folyékony és kis viszkozitású, illetve pasztaszerű anyagok kiszórására alkalmas. Viszonylag tág gyártási tűrések mellett is zavarmentes szivattyúműködést garantál a találmány még vékonyfalú, könnyen deformálható flakon-, illetve dobozszerű tartályokhoz való alkalmazás esetén is.

A találmány szerinti megoldás további előnye, hogy rendeltetésszerű használat esetén a tartályfal nem deformálódik, és teljes mértékben megakadályozza a közegnek a tartályból az adagoló- és kiszórószivattyún keresztül történő akaratlan kinyomását vagy kifolyását akkor is, ha a flexibilis tartályfalra rendellenes külső nyomóerő hat.

A javított szivattyúhatásnak köszönhetően - amely főleg a 48 gyűrűhorony és az 54 szelepgyűrűfal speciális kialakítására vezethető vissza - a találmány szerinti adagolóés kiszórószivattyú folyékony vagy akár pasztaszerű közegek kiszórására univerzálisan használható. A közegnek a tartályból való kiszívása már néhány szivattyúlöket után megkezdődik, továbbá a találmány szerinti megoldás módot ad a teljes szivattyú száraz üzemi vizsgálatára is.

Végül megjegyezzük, hogy minden további nélkül lehetséges a találmány szerinti 18 kiadószelepet és az 58 szívószelepet olyan adagoló- és kiszórószivattyúkhoz alkalmazni, amelyeknél a közeget befogadó tartály menetes 39 sapka nélkül készült és így a menet közvetlenül a 2 házrészen

I ··«· ·· «··· ···· ··· « · · ·· · ··

-23van kialakítva.

Claims (15)

1. 8ZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Adagoló-, illetve kiszórószivattyú folyékony, kis viszkozitású és pasztaszerű anyagok flakon-, illetve dobozszerű tartályból történő kijuttatására, amelynek elasztikus műanyagból készült harmónikahüvelye van, ez egymáshoz képest teleszkópszerűen elmozdítható, alaktartó műanyagból készült házrészek között, azokat összekapcsolóan van elrendezve, továbbá kiadószelepként az egyik végén hüvelyszerű szelepgyűrűfallal van ellátva, ez a szivattyúlöketet végző egyik házrészen kiképzett, hengeres gyűrűfal palástfelületét tömítetten és leemelhetően zárja körül, szívószelepként viszont a másik végén olyan hüvelyszerű szelepgyűrűfallal van ellátva, amely a másik házrészen kiképzett, körökörös szelepülék palástfelületén fekszik fel tömítetten és leemelhetően, ezen keresztül a tartályból a szivattyúzott közeg a harmónikahüvelybe felszívható, azzal jel lemezve, hogy a kiadószelep (18) hengeres szelepgyűrűfala (15) és a szívószelep (58) zárt homloklappal (57) ellátott, ugyancsak hengeres szelepgyűrűfala (54) a nyitott, radiális irányban elasztikus végszélével, illetve peremével (16; 55) az egyik házrész (1, illetve 2) kúpos, illetve gömbszerű palástfelületét (17; 43) mindig körülvevően fekszik föl, továbbá mindkét szelepgyűrűfal (15, 54) axiális irányban rugalmasan elmozdíthatóan van összekötve a harmőnikahüvellyel (3), továbbá a kiadószelep (18) szelepgyűrűfala (15) radiálisán kifelé nyúló, ·*·· Λ • · · • · « ♦· ···· a közegnyomás révén nyitási irányban meneszthető, elasztikus gyűrűvállon (14) keresztül a harmónikahüvely (3) leadóoldali végével van összekötve, a szívószelep (58) szelepgyűrűfala (54) pedig axiális és radiális irányban is elasztikus összekötőgyűrű (52), valamint összekötőnyakak (51, 53) révén a harmónikahüvely szívóoldali végével egy darabként van összekötve .
2. 2. Az 1. igénypont szerinti adagoló-, illetve kiszórószivattyú, azzal jellemezve, hogy az összekötőgyűrű (52) legalább három, kerületirányban elosztva elrendezett, ujjszerű összekötőnyak (51) első csoportján keresztül a harmónikahüvely (3) szívóoldali végszakaszával, továbbá legalább három további összekötőnyak (53) másik csoportján keresztül a szívószelep (58) szelepgyűrűfalával (54) van összekötve, ahol a második csoport összekötőnyakai (53) az első csoport összekötőnyakjaihoz (51) képest kerületirányban eltolt elrendezésűek.
3. 3. A 2. igénypont szerinti adagoló-, illetve kiszórószivattyú, azzal jellemezve, hogy a szelepgyűrűfa1 (15) által körülvett, belső gyűrűfalnak (8) a harmónikahüvelybe (3) nyúló meghosszabbítása a szivattyúlöketet végző házrészben (1) támasztóbütykökkel (21) van ellátva, ezek a kiadólöket axiális irányában a harmónikahüvely (3) belső oldalán axiálisan menesztően fekszenek föl.

   • «··«·*
4. 4· ·· • ···4·· •· · ··· ····*

   4. Αζ 1-3. igénypontok bármelyike szerinti adagoló-, illetve kiszórószivattyú, azzal jellemezve, hogy axiális irányban tekintve a kiadószelep (18) szelepgyűrűfala (15) és a támasztóbütykök (21) között a harmónikahüvely (3) kerülete mentén tömítőgyűrű (12) van elrendezve, ez az első házrész (7) hengeres vezetőhüvelyének (7) körbemenő bordája (13) mögé van tolva, és a vezetőhüvely (7) belső oldalán körben tömítetten felfekszik.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti adagoló-, illetve kiszór ószivattyú, azzal jellemezve, hogy a másik házrész (2) szívóoldali szelepüléke karmantyúszerű, üreges elemként (42) van kialakítva, amely a harmónikahüvely (3) szívóoldali végszakaszának homlokszélébe (50) nyúlik, és központi áteresztőfurattal (45) van ellátva.
6. 6. Az 5.igénypont szerinti adagoló-, illetve kiszórószivattyú, azzal jellemezve, hogy a szívási áteresztőfurat (45) átmérője megegyezik az azt körülvevő szelepgyűrűfal (54) átmérőjének felével.
7. 7. A 1-6. igénypontok bármelyike szerinti adagoló-, illetve kiszórószivattyú, azzal jellemezve, hogy a harmónikahüvelynek (3) a második házrész (2) hengeres vezetőfala (28) által körülvett szakasz (3/3) külső kerülete mentén körbmenő gyűrűborda (34) van kialakítva, amely a harmónikahüvely (3) nyugalmi alaphelyzetében a vezető• · ·

   -27fal (28) belső felületén felfekszik, és a harmónikahüvely (3) kiadólökete közben szabaddá válóan a vezetőfal (28) kibővülő körzetébe (33) axiálisan meneszthető elrendezésű.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti adago1Ő-, illetve kiszórószivattyú, azzal jellemezve, hogy a harmónikahüvely (3) a kiadóoldali végén szívóoldali végével a szívószelep (58) után kapcsolt, kiadásirányban lezáró reteszelőszeleppel (59) van ellátva, ennek helytálló gyűrűválla (47) a harmónikahüvelyen (3) egy darabként van kialakítva, elmozdítható zárószerve (23) viszont az első házrésszel (1) olyan kapcsolatban van, hogy az minden nyomólöketnél nyitott állapotban van.
9. 9. A 8. igénypont szerinti adagoló-, illetve kiszórószivattyú, azzal jellemezve, hogy a harmónikahüvely (3) alsó meghosszabbításként kiképzett hengerfallal (46) van ellátva, ez a reteszelőszelep (59) részeként gyűrűvállal (47) rendelkezik, amelyen a harmónikahüvelyen (3) koncentrikusan keresztülmenő, alsó végén a reteszelőszelep (59) zárószerveként kialakított és az első házrésszel (1) összekapcsolt kiszorítótest (20) kúpos, kifelé széttartó szélszakasza (23) nyugalmi helyzetben szelepülékszerűen, tömítetten felfekszik.
10. 10. A 8. igénypont szerinti adagoló-, illetve kiszórószivattyú, azzal j ellemezve, hogy

    I w

    c a hengerfal (46) axiális irányban legalább olyan hosszú, mint a szivattyúlöket, és ez a tartállyal összekapcsolható másik házrész (2) fazékszerű elemében (40) felfekvően van elrendezve.
11. 11. A 10. igénypont szerinti adagoló-, illetve kiszór ószivattyú, azzal jellemezve, hogy az első házrésszel (1) összekapcsolt kiszorítótest (20) szélszakasza (23) radiális hézaggal van a hengerfalban (46) megvezetve.
12. 12. A 10. igénypont szerinti adagoló-, illetve kiszórószivattyú, azzal jellemezve, hogy a fazékszerű elem (40) belső menettel (38) ellátott, felcsavarható sapka (39) belsejében van elrendezve.
13. 13. A 8-12. igénypontok bármelyike szerinti adagoló-, illetve kiszórószivattyú, az^al jellemezve, hogy a kiszorítótest (20) kiszorítódugattyúként van kialakítva, amely a hármonikahüvelyen (3) radiális hézaggal halad keresztül.
14. 14. A 8-13. igénypontok bármelyike szerinti adagoló-, illetve kiszórószivattyú, azzal jellemezve, hogy házrészek (1, 2) teleszkópszerűen egymásban megvezetett vezetőhüvellyel (7), illetve hengeres vezetőfallal (28) vannak ellátva, ezek hossza megegyezik a szivattyúlöket-

    -29hosszal, továbbá, ezeknek az egymás felőli végeiken egy-egy gyűrűnyakkal (26, 27) rendelkeznek, amelyek egymással kapcsolódnak.
15. 15. A 14. igénypont szerinti adagoló-, illetve kiszór ószivattyú, azzal jellemezve, hogy az első házrész (1) kiszoritóteste (20) fél szivattyúlökethosszal hosszabb, mint a felső házrész (1) vezetőhüvelye