HUT64403A - Device for treading the thread into the hole of fixed needle - Google Patents

Description

A találmány célja, hogy olyan szerkezetet hozzon létre, amelyet a szerkezet használója könnyen tud használni, megbízható eredménnyel és amely szerkezettel könnyen be tudja fűzni a szálat a varrótű fokába, legyen az a kézi varrásnál alkalmazott varrótű vagy egyenes varráshoz vagy cikcakk varráshoz alkalmazott varrógép varrótűje, vagy hímzőgép tűje.

Számtalan szerkezetet javasoltak már erre a célra a legegyszerűbbtől, mint például a rugalmas fémhuroktól, amelyet bevezetnek a tű fokába és amelynek nyílásába behelyezik a befűzendő szálat, amelyet azután áthúznak a tű fokán, majd a hurkot kihúzzák belőle, a legbonyolultabbig, mint például a pneumatikus beinjektálókig vagy szívókig, amelyek közül az előbbiek a szálat sűrített levegősugár segítségével juttatják át a tű fokán, az utóbbiak pedig átszívják a szálat a tű fokán. A 4 381 021 sz. US szabadalmi leírás ilyen típusú szerkezetet ismertet.

A 2 707 448 sz., a 2 910 029 sz., 4 651 660 sz. US szabadalmi leírásokban, valamint az 1 184 085 sz. GB szabadalmi leírásban ismertetett szerkezetek, főleg amelyeket varrógépekbe építenek be, a legkülönbözőbb mechanikai eszközöket alkalmazzák, mint például egy kampót, amelyet a tű fokán vezetnek keresztül pillanatokra, hogy megragadja a szálat és befűzze azt a tű fokába azáltal, hogy ezt a kampót elmozdítják az előzőhöz képest ellentétes irányban.

A bonyolult szerkezet ellenére ezek a megoldások mind ugyanazzal a hiányossággal bírnak, nevezetesen egyik sem teszi lehetővé a szerkezetet használó számára, hogy érezze, • · · • · · ···· »· · · * vajon a kampó szabadon halad-e át a tű fokának nyílásán vagy pedig ellenkezőleg, például mert véletlenül enyhén meg lett hajlítva, vagy mert a tű deformálódott, vagy pedig rosszul helyezkedik el a tartószervben és ezért nekiütközik a tű testének és megsérülhet vagy méginkább eltörhet, ha a befűzés művelete tovább folytatódik.

Ezenfelül mindmáig nem ismeretes olyan szerkezet, amely működőképes és egyszerű szerkezetű lenne és még fogyatékos látású és mozgásképességű emberek is megbízhatóan tudnák működtetni. Ez igaz mind a kézi használatú tűk befűzésére, mind pedig a varrógép tűinek befűzésére is.

A találmány feladata olyan szerkezet létrehozása, amely ezeket a hiányosságokat kiküszöböli és lehetővé teszi egyszerű eszközökkel a tű biztonságos befűzését.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy

- a szerkezet első mozgó elemet és egy első pálya mentén ennek vezetésére szolgáló első eszközöket tartalmaz, amelyek a tartóra vannak rögzítve,

- továbbá második mozgó elemet és második eszközöket tartalmaz, amelyek az első mozgó elemre vannak erősítve és egy második pálya mentén a második mozgó elem vezetésére szolgálnak,

- továbbá az egyes mozgó elemek elmozdulását a megfelelő pályájukon egy első és egy második szélső helyzet között korlátozó ütközőket,

- továbbá az első és második mozgó elemet első szélső hely zetben tartó első és második visszaállító elemet, ezek az első és második visszaállító elemek olyanok, hogy az azokat ebből a szélső helyzetből eltávolító erőnek nagyobbnak kell lennie a második mozgó elem esetében,

- továbbá egy harmadik mozgó elemet tartalmaz, amely az említett szálfogó eszközt és egy harmadik pálya mentén a harmadik mozgó elem vezetésére szolgáló lejtőt hordja, amely harmadik mozgó elem az első mozgó elemre van rögzítve és olyan profilja és irányítása van, hogy amikor az első mozgó elem elfoglalja a második szélső helyzetét a lejtő által a szálfogó eszközre kényszerített pálya áthalad a varrótű fokán,

- továbbá kinematikai kapcsolatot tartalmaz, amely a harmadik mozgó elemet a második mozgó elemhez kapcsolja olymódon, hogy a második mozgó elem minden elmozdulása a második pályán, egy adott irányban, magával vonja a harmadik mozgó elem azonos elmozdulását a lejtőn, és hogy az első és a második szélső helyzetnek, amelyet a második mozgó elem foglal el a második pályán, egy első és egy második határhelyzet felel meg, amelyet a harmadik mozgó elem foglal el a lejtőn úgy, hogy amikor a harmadik mozgó elem az egyik határhelyzetből a másik határhelyzetbe megy át, akkor a szálfogó eszköz áthalad a varrótű fokán,

- továbbá harmadik eszközt tartalmaz, amely az első mozgó elem és a második mozgó elem mozgását vezérli pályájukon az első szélső helyzetükből a második szélső helyzetbe az első visszaállító elem és a második visszaállító elem hatásának • · ellenében.

A találmány egy fontos, de nem kizárólagos alkalmazása esetében a találmány szerinti szerkezet varrógép egy részét képezheti, legyen az ipari vagy háztartási varrógép.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti szerkezet példaként! kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1A-1E ábrákon a szerkezet függőleges metszetben és részben oldalnézetben látható öt egymást követő munkahelyzetben.

A 2A és 2B ábrákon az 1A és 1B ábrák alsó része látható függőleges metszetben és részben oldalnézetben, nagyobb léptékben.

A 2C ábra a 3. ábra A-A irányból vett nézete, amely az IC ábra alsó részének felel meg és a 2A és 2B ábrákon látható különböző elemeket mutatja a szerkezet működésének egy másik helyzetében.

A 3. ábra a 2C ábra III-III vonala mentén vett metszet.

A 4. ábra a 2B ábra B-B irányból vett nézete.

Az 5. ábra a 4. ábra C-C irányból vett nézete, amelyről a 4. ábrán látható együttes részben el van hagyva.

A 6A, 7A, 8A és 9A ábrák részleges vázlatos nézetek, amelyek a tű fokába befűzendő száldarabok alakjának változását mutatják a befűzés különböző szakaszaiban.

A 6B, 7B, 8B, 9B ábrák a 6A, 7A, 8A, 9A ábrák felülnézetei.

A 7C, 8C és 9C ábrák az 1B, IC és 1D ábrák részletét mu-

tátják nagyobb léptékben.

A 10. ábra részleges nézet, amelyen az 1E ábra alsó része látható nagyobb léptékben.

A 11. ábra a szerkezetnek a 4. ábrához hasonló nézete, a működés egy másik helyzetében, kézi szerszám alkalmazásakor.

A 12. ábra a szerkezet 1A ábrához hasonló nézete, varrógépen történő alkalmazáskor.

A 13. ábra a szerkezet egy más változatának oldalnézete.

A 14. ábra ennek a változatnak egy oldalnézete, amely hasonló a 13. ábrán láthatóhoz, varrógépen való alkalmazáskor.

A rajzokon ábrázolt szerkezet főleg arra szolgál, hogy lehetővé tegye a szál befűzését varrógép tűjének fokába. Magától értetődik, hogy a szerkezetet alkotó elemek, megfelelően módosítva, egy általánosan alkalmazott szerkezetben is alkalmazhatók, amely például lehetővé teszi a szál befűzését a szokásos varrótűk fokába.

A szerkezet teljes egészében a csőalakú 1 tartóra van szerelve, amelyet adott esetben a varrógép tűrúdja képez, amely varrógép lehet egyenesvonalú vagy cikcakk varrásra alkalmas varrógép.

A tűrúd alsó végénél 2 fejet hord, amelyre elmozdíthatóan a 4 tű 3 tartóeleme van rögzítve. Az ezeket az elemeket tartalmazó működő egységet bejelentő korábbi szabadalma ismerteti, amelyre a későbbiekben még több részlet esetében hivatkozni fogunk.

Az 1 tartó belsejében csúszóan csőalakú 5 elem van elhe lyezve, amelyben 6 szár helyezkedik el, ugyancsak csúszóan, és ennek felső vége 7 rugóhoz kapcsolódik, amely maga szintén a 8 helyen az 1 tartóhoz van rögzítve (1A és 2A ábrák).

A csőalakú 5 elemen hosszúkás 5A ablak van, amely a 6 szár 6A hornyának jobb oldalára nyílik és amelyen 1A csap halad át. Ez utóbbi a 2 fej alsó részére és az 1 tartóra van rögzítve és a 6A horonyba kapcsolódik.

Amint az különösen a 2C és a 3. ábráról jól látható, az tartó, a csőalakú 5 elem és a 6 szár teljesen átmegy a fejen és az 1 tartó és az 5 elem a 2 fej alá ér.

Az ábrázolt szerkezet az alsó részén 9 szekrényt hordoz, amelyet egyrészt két 10, 11 héj képez, amelyeket 12a és 12b csavarok fognak össze (3-5. ábrák) és amelyek az 5 elemhez vannak erősítve a 12c csapszeg segítségével, amely a 10 héj 10a járatába kapcsolódik, valamint a 10, 11 héjak falán áthaladó 5b nyílásba, másrészt a 13 öv 13a feneke képez, amelynek U alakja van és amelynek szerepét a későbbiekben fogjuk ismertetni. A 13 övét a 14a csavar rögzíti a 6 szárhoz (2A-2C ábrák). A 13 övét továbbá a 9 szekrény 11 héjához a 15 rugó kapcsolja hozzá, amely kissé nyújtott helyzetben van rögzítve ehhez a 11 héjhoz a 15a pontban és a 13 övhöz a 15b pontban.

Megemlítjük, hogy a 15 rugó olyan, hogy az az erő, amely szükséges ahhoz, hogy a 13 övét elmozdítsa a rajzon lefelé, azaz hogy elválassza a 13 övét a 9 szekrény többi részétől, hogy azt a 2A ábrán látható helyzetből a 2C ábrán ábrázolt helyzetbe vigye, nagyobb annál az erőnél, amely szükséges * · · · «··« • · · · · · · ···· · · ··_β , _φ<·

- 8 ahhoz, hogy a 6 szárat lefelé húzza a rajzon a 7 rugó hatása ellenében.

Ebből következik, hogy ha semmi sem akadályozza meg a csőalakú 5 elem csúszását az 1 tartón, minden a 13 övre kifejtett függőleges húzóerő, amely az ábrán lefelé hat, a 9 szekrény együttesének megfelelő elmozdulásában fejeződik ki. A 13 öv magával viszi a 10 és 11 héjakból álló együttest a 15 rugó közvetítésével és a 6 szár tengelyirányú elmozdulásával, valamint az 5 elem tengelyirányú elmozdulásával az 1 tartó belsejében.

Amint az 5 elem 5A résének felső széle találkozik az 1A csappal, az 5 elem csúszása az 1 tartóban megakad úgy, hogy a 9 szekrény 10 és 11 héjai megállnak, míg a 13 öv és a 6 szár, amelyre rá van erősítve, tovább tudják folytatni löketűket azáltal, hogy a 6 szár a csőalakú 5 elemben csúszik a 7 rugó és 15 rugó együttes hatása ellenében, amelyek fokról fokra igyekeznek elérni, hogy a 13 öv elváljon a 10 és 11 héjak együttesétől. Láthatjuk később, hogy a 13 öv nem vezethető tovább, mint maximum az IC és 2C ábrákon látható alsó helyzetbe.

Amint különösen a 2C, a 3. és a 4. ábrán látható, a 9 szekrény 10 héja átmenő járattal van átfúrva, amelynek keresztmetszete négyszögletes és az 5 elemre merőlegesen halad és csúszópályát képez a 17 szán számára, amelyhez a 18a csavar segítségével 18b lap van rögzítve és ezen 18 kampó van.

A 17 szánra, a rajz szerint baloldali végének közelében, • ·

- 9 17a csap van szerelve, amely zárt profilú 19 csúszópályával kapcsolódik, és ez utóbbi egy függőleges 20 lapban van kialakítva, amely a 14b csavar révén a 20a szakaszán a 13 öv 13a fenekéhez van rögzítve (2A ábra).

Amint a rajzon látható, a 19 csúszópályát egy horony ké( pezi, amely a 17a csap számára zárt paralelogramma alakú pái :

ll lyát képez, amelynek két 19a és 19b szakasza lényegében párhuzamos az 1 tartó, 5 elem és 6 szár hosszanti tengelyével.

A 19a szakasz alsó vége közelebb van a 13 öv 13a fenekéhez a rajzon, mint a 19 csúszópálya 19b szakaszának azonos vége. A szélessége kissé nagyobb, mint a 17a csap átmérője, ami lehetővé tesz egy kis tengelyirányú játékot a 17 szán számára, bármilyen legyen is a 19 csúszópálya szakasza, amely a 17a csappal kapcsolódik.

A 19 csúszópálya helyzete a 9 szekrényben olyan, hogy amikor a 15 rugó a 2A és 2B ábrákon ábrázolt helyzetben van, azaz amikor a 13 öv és a két 10 és 11 héj kapcsolódik (1A és 1B, 2A és 2B ábrák), akkor a 1 csap a 19 csúszópálya 19a szakaszának alsó végénél van úgy, hogy a 17 szán a rajzon a legszélső baloldali helyzetet foglalja el és a 18 kampó a 4 tűhöz képest visszahúzott állapotban van.

Meg kell említeni ezen a helyen, hogy a csőalakú 5 elemben kialakított 5A rés hosszát úgy választjuk meg, hogy amikor eltávolítjuk a 9 szekrényt a felső, azaz a nyugalmi helyzetéből, amikoris ez a 9 szekrény a 2 fejnek támaszkodik (1A és 2A ábrák) és lesüllyesztjük a 7 rugó hatása ellenében az előzőekben leírt módon, a 9 szekrény löketét megszakítja «

• · · · · : ··· · ·. ··· · ·· ··· · * \_φ*

- ίο az, amikor az 5A rés felső széle találkozik az 1A csappal olyan szinten, ahol a 17 szánhoz rögzített 18 kampó pontosan szemben van a 4 tű c fokával, ahhoz képest visszahúzott állapotban (IB és 2B ábrák).

Ha továbbra is húzóerőt fejtünk ki a 13 övre, ez elválik a 10 és 11 héjak együttesétől, mivel a csőalakú 5 elemet amelyre ezek rögzítve vannak az 1A csap visszatartja és a 15 rugó kezd megnyúlni.

Ebből következik, hogy a 19 csúszópálya függőleges irányban a rajzon lefelé elmozdul. Mihelyt a 17a csap kapcsolódik a 19 csúszópálya 19a szakaszával, a 17 szán első határhelyzetében megáll, a hozzátartozó 17 szántól és 18 kampótól visszahúzott helyzetben.

Amikor a 17a csap kapcsolatba kerül a 19 csúszópálya 19d szakaszának felső szélével, akkor ez a 17a csapra nyomást gyakorol a rajzon balról jobbfelé olymódon, hogy a 17a csap jobbra mozdul el és vele együtt a 17 szán és a 18 kampó is, mindaddig amíg a 17a csap a 19 csúszópálya felső jobboldali sarkába nem kerül, ami gyakorlatilag a második függőleges 19b szakasz felső végében van. Ettől kezdve lehetetlen a 13 övét tovább vinni lefelé, a 17a csap ekkor az ütköző szerepét tölti be a 19 csúszópályával együttműködve.

Az ismertetett elemek ezen helyzetében a 17 szán második határhelyzetét foglalja el a legszélső jobboldalon, amelyben az íves része, amely funkcionálisan a 18 kampót működteti már áthaladt a 4 tű c fokán (IC és 2C ábrák).

Ha a 9 szekrény 13 övét átadjuk ekkor a 15 rugó hatásá11 nak, akkor a 17a csap és így a 17 szán is mozdulatlan marad addig, amíg a 17a csap a 19 csúszópálya 19b szakaszának széleivel kapcsolódik.

A 17a csap és a 17 szán azonban a rajzon balfelé mozdul el, hogy elfoglalják első helyzetüket, mihelyt a 17a csap a 19 csúszópálya 19c szakaszának alsó szélével kerül érintkezésbe .

Látható tehát, hogy a 17 szán löketének hossza a két határhelyzet között gyakorlatilag egyenlő a 19 csúszópálya függőleges 19a és 19b szakaszainak hosszanti tengelyét elválasztó távolsággal.

Bár az ábrázolt kivitelnél ez a lejtő mind a két 19c vagy 19d szakasz esetében azonos és a 19a és 19b szakaszok hossza is azonos, elképzelhető más változatoknál, hogy olyan 19 csúszópályát alkalmazunk, amely nem paralelogramma, hanem például trapéz. Ebben az esetben a 17 szán mozgásának sebességei különbözők lesznek a mozgásiránytól függően.

Határesetben a 19 csúszópályát egy egyszerű ferde lejtő is képezhetné, amely meg van döntve a tűrúd hosszanti tengelyéhez képest és amelyet a 17a csap befuthat váltakozva az egyik és a másik irányban.

Meg kell említeni ebben az esetben, hogy a 17 szán viszszahúzott helyzetében és így a 18 kampó visszahúzott helyzetében ez utóbbi teljes egészében egy négyszögletes 21 horonyban helyezkedik el, amely a 9 szekrény 11 héjában van kimélyítve (lásd 3. és 4. ábrák). így a 18 kampó teljesen védve van amikor a szerkezetet nem használjuk.

• ·

- 12 Amint különösen a 4. és 5. ábrákon látható, a 13 öv beburkolja a 10 és 11 héjakból álló együttes két oldalfelületének és alsó felületének egy részét. Az U alakú 13 öv szárainak felső végeihez például hegesztéssel 22 kengyel van rögzítve, amely két oldalsó 22a és 22b szárból és egy 22c összekötőrúdból áll. A 22a és 22b szárak nagyon nyitott V alakú profilból vannak kialakítva.

A 22 kengyel a 13 övre lényegében a 19 csúszópálya felső végének szintjén van ráhelyezve olymódon, hogy a 22a és 22b szárak V alakú nyílásának alapja kissé alatta legyen a 19 csúszópálya végének, a 19b szakasz fél magasságában. Azonkívül a 22a és 22b szárak V alakú nyílásának feneke a 4 tű hoszszanti tengelyével egy síkban fekszik.

így amint ezt most az 1A-1E ábrákkal, valamint a 6A-10. ábrákkal kapcsolatban ismertetjük, a szerkezet lehetővé teszi egyszerű módon egy kampó, mint például 18 kampó bevezetését varrótű fokába és kihúzását abból. A 22 kengyel jelenléte, helyzete és alakja lehetővé teszi ezenkívül, hogy mialatt a 18 kampó tengelyirányban elmozdul a 4 tű c foka felé, majd azon keresztül és ezt követően visszafelé, a 17 szán baloldali szélső helyzetébe (2B ábra), a 18 kampó megragadja az egész szálat, amelyet kifeszített állapotban a 22a és 22b szárakra helyezünk, pontosabban ezeknek a V alakú nyílásába hogy azt magával vigye a rajzon jobbról balra, és létrehozza annak befűzését a 4 tű c fokába.

Az 1A ábrán a szerkezet nyugalmi helyzetében van, a 9 szekrény a leginkább felemelt helyzetben van, amikor köz• ·

- 13 vétlenül érintkezik a 2 fejjel, amelyhez a 3 tartóelem és a 4 tű rögzítve van.

Az f szál, amelyet be kívánunk fűzni a tű c fokába a 22a és 22b szárakon nyugszik (6A ábra) és az ezek közötti közbenső részével a 3 tartóelemre támaszkodik (6B ábra). Amint az ΙΑ, 6A és 6B ábrákon látható, a szálnak ez a szakasza ekkor magasabb szinten fekszik, mint a 18 kampó pályája.

Ekkor húzást fejtünk ki a rajzon lefelé egyidejűleg mind a két szál-darabra, amelyek a 22 kengyel két oldalán fekszenek olymódon, hogy a cső alakú 5 elem elcsússzon az 1 tartó belsejében a 7 rugó hatásának ellenében és egyidejűleg a 6 szár és ezzel együtt a 9 szekrény is elmozduljon.

A csőalakú 5 elem és a 9 szekrény 10, 11 héjainak mozgása leáll, mihelyt az 5 elem 5A résének felső széle érintkezésbe jut az 1A csappal. Ebben a pillanatban a szerkezet különböző elemei az 1B ábrán látható helyzetet veszik fel. Ezen az ábrán, különösen pedig a 7C ábrán lévő nagyításon látható, hogy az f szál rátámaszkodik a 4 tűre (7B ábra) és hogy a 18 kampó ekkor a tű c fokának szintjén van. Emlékeztetnünk kell arra, hogy ebben a pillanatban a 17 szánra erősített 17a csap a 19 csúszópálya 19a szakaszának alsó végével kapcsolódik (2A ábra).

A 9 szekrény 10, 11 héjainak együttese akadályoztatva van tengelyirányú elmozdulásában, a 13 öv azonban folytatja mozgását függőlegesen lefelé úgy, hogy a 6 szár az 5 elem belsejében csúszik a 7 és 15 rugók hatása ellenében.

Amíg a 17a csap a 19 csúszópálya 19a szakaszával kap• · csolatban marad, a 17 szán mozdulatlan marad szélső baloldali helyzetében, amely a 2B ábrán látható, míg a 22 kengyel egy olyan magasságból, amely a 19 csúszópálya 19a szakasza hosszának felel meg, leszállt. Ilymódon egy közbenső helyzetet foglal el, amikoris a 22a és 22b szárak V alakjának feneke körülbelül a 4 tű c fokának magasságában van.

A 17 szán elmozdulása balról jobbra a tű c foka irányában akkor kezdődik, amikor a 17a csap a 19 csúszópálya ferde 19d szakaszával jut kapcsolatba és akkor fejeződik be, amikor a 17a csap eléri a 19d szakasz jobboldali végét.

Ezen elmozdulás alatt a 18 kampó áthalad a 4 tű fokán és a 22 kengyel tovább folytatja mozgását lefelé addig a pontig, ahol a 22a és 22b szárak V alakjának feneke lejjebb van, mint a 18 kampó amikor az még nem haladt át teljesen a 4 tű c fokán. Ebből következően a 18 kampó és a 22 kengyel elmozdulása végén a 22 kengyelen fekvő f szál a 18 kampó alatt található.

Annak érdekében, hogy a 18 kampó meg tudja ragadni ezt az f szálat, elegendő, ha felszabadítjuk az arra kifejtett függőleges húzóerőt a 22 kengyel kétoldalún olymódon, hogy a 13 öv felemelkedjék a 10 és 11 héjak irányában a 7 és 15 rugók által kifejtett visszahúzó erő hatására.

Az első időben, azaz amikor a 17a csap még kapcsolódik a 19 csúszópálya 19b szakaszával, csak a 22 kengyel mozog, a 17 szán mozdulatlan marad a rajzon szélső jobboldali helyzetében, az f szálrész középső részénél fogva a két 22a és 22b szár között a 18 kampó testének aljára támaszkodik és V ala• · • · · · · · • ···· · ··

- 15 kot vesz fel, amint az a 9A ábrán látható.

Amint a 17a csap a 19 csúszópálya ferde 19c szakaszával kapcsolódik a 17 szán megkezdi mozgását balfelé, hogy visszahúzza a 18 kampót. Ez ekkor megragadja az f szálat és áthúzza azt a 4 tű c fokán (ID és 9C ábrák).

A 17 szán eléri szélső baloldali helyzetét, amikor a 17a csap kiinduló helyzetében van (ID ábra), azaz mikor a 17a csap befejezte mozgását jobbról balra a rajzon a 19 csúszópálya ferde 19c szakaszával kapcsolódva.

Ebben a helyzetben a 10, 11 héjak és a 13 öv ismét kapcsolódnak, hogy a 9 szekrényt képezzék, mihelyt a 15 rugó ismét a legkisebb feszültséget veszi fel, amelyben a 2A és 2B ábrákon látható.

Ettől a pillanattól kezdve, mivel az f szálra ható húzóerő megszűnt, a 9 szekrényben lévő egység, a 6 szár és a csőalakú 5 elem visszatér kiinduló helyzetébe a 7 rugó hatására, azaz abba a helyzetbe, amelyben a 9 szekrény a 4 tűt az 1 tartóra rögzítő 2 fejre támaszkodik.

Amint különösen az 1E és 10. ábrákon látható, a 22 kengyel 22a és 22b szárai között fekvő f szál most egy viszonylag hosszú hurkot képez, amelynek szélső részét a 18 kampó fogja meg, amely szélső rész eközött a 18 kampó és a 22a, 22b szárak között fekszik és áthalad a 4 tű c fokán.

Abban az esetben, amikor az f szálnak a 22 kengyel 22a szárán fekvő része közvetlenül egy csévéhez van csatlakoztatva, amelyen a varrásra kerülő f szál van, és amikor az a 22b száron nyugvó rész a szál szabad végének közelében fék16 szik, akkor tapasztalhatjuk, hogy elegendő, ha a felhasználó elvágja a 18 kampó és a 4 tű c foka között lévő szálhurok jobboldali darabját, hogy a varrógép működésre kész állapotba kerüljön. A már befűzött szál a c fokon túl egy indítótömeget képez, amelynek a hossza a szálra kifejtett húzóerő következtében megnőhet, és amely elegendő ahhoz, hogy a 18 kampó azt megragadja a varrás azon pontján, amelynél erre szükség van.

Az ismertetett szerkezet tehát rendkívül egyszerűen és megbízhatóan működik. Ennek következtében látásukban gátolt személyek is könnyen használni tudják, akiknél a szál befűzése a tű fokába leküzdhetetlen akadályt jelent, vagy fogyatékos személyek vagy idős emberek, akik erős reszketésben szenvednek.

Azonkívül mivel az ismertetett szerkezet üzembehelyezéséhez szükséges erőt maga a szál adja át, mielőtt azt befűznénk a tű fokába, ha a 18 kampó nekiütközik a tűnek, például mivel a kampó és/vagy tű nem megfelelő módon deformálódik és ha a gép használója tovább fejti ki ezt a húzóhatást a szálra, a szál elszakad, mielőtt ezeknek az elemeknek a deformációja bekövetkezne.

A találmány természetesen nincs az előzőekben leírtakra korlátozva. Az alkalmazás és a kivitel különböző változatai közül a következőket említjük meg:

Amint a 13. ábrán látható, a szerkezet 9' szekrénye cső alakú 23 tartóra szerelhető, amely különálló és ugyanazt a szerepet tölti be mint a tűrúd az 1-10. ábrák szerinti ki • · · ·

- 17 vitelnél és amely kinematikailag rá van erősítve az 1' tűrúdra. A csőalakú, teleszkópszerű 5 elem és 6 szár, amelyek nem láthatók a 13. ábrán a csőalakú 23 tartó belsejébe vannak szerelve és az 1A csap erre a 23 tartóra van rögzítve. A szerkezet működése egyébként teljesen egyezik az 1-10. ábrákon ismertetett szerkezet működésével.

A 14. ábrán a 13. ábra szerinti változat egy felhasználási módja látható a 24 varrógépen.

A 12. ábrán az 1-10. ábrákon látható szerkezet egy másik kivitele látható a 25 varrógép tűrúdjára szerelve. Ezen az ábrán megkülönböztetjük a 9 szekrényt, valamint a 22 kengyel egy részét, amely jobbra kiugrik ebből a 9 szekrényből, hogy befogadja a 4 tű c fokába befűzendő szálat.

Az ismertetett szerkezet másképp is felhasználható, mint a 25 varrógéppel társítva. Alkalmazható teljesen önállóan is, szál befűzésére kézi varrótű fokába. Ilyen szerkezet látható a 11. ábrán. Ennél a megoldásnál a cső alakú 1 tartó 26 nyélre van erősítve. A szerkezet többi része olyan, mint ahogy az a 4. ábrán látható, kivéve, hogy a 13 övét és a 22 kengyelt úgy ábrázoltuk, hogy a csőalakú 5 elem még nem csúszott be az 1 tartóba és a 9 szekrénybe a 7 és 15 rugók hatása ellenében.

A rajzokon nem ábrázolt változatok közül még megemlíthetjük, hogy

- a 7 rugó rögzíthető az 5 elemhez, nem pedig a 6 szárhoz,

- a 19 csúszópálya kinematikailag a 17 szánhoz rögzíthető, a 17a csap pedig a 13 övhöz; természetesen ebben az esetben a csúszópálya profiljának szimmetrikus alakúnak kell lennie,

- a 18 kampót helyettesíthetjük bármilyen más hasonló megfogó-e lémmé 1 , így például alkalmazhatunk egy villát, amely a befűzést úgy hajtja végre, hogy a szálat a tű foka felé és azon keresztül tolja.

Claims (26)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Szerkezet szálfogó eszköz (18) bejuttatására tartóra (1) rögzített varrótű (4) fokába (c), azzal jellemezve , hogy

   - a szerkezet első mozgó elemet (5) és egy első pálya mentén ennek vezetésére szolgáló első eszközöket tartalmaz, amelyek a tartóra (1) vannak rögzítve,

   - továbbá második mozgó elemet (6) és második eszközöket tartalmaz, amelyek az első mozgó elemre (5) vannak erősítve és egy második pálya mentén a második mozgó elem vezetésére szolgálnak,

   - továbbá az egyes mozgó elemek elmozdulását a megfelelő pályájukon egy első és egy második szélső helyzet között korlátozó ütközőket (ΙΑ, 5A, 17a, 19),

   - továbbá az első és második mozgó elemet (5, 6) első szélső helyzetben tartó első és második visszaállító elemet (7, 15), ezek az első és második visszaállító elemek (7, 15) olyanok, hogy az azokat ebből a szélső helyzetből eltávolító erőnek nagyobbnak kell lennie a második mozgó elem esetében,

   - továbbá egy harmadik mozgó elemet (17) tartalmaz, amely az említett szálfogó eszközt (18) és egy harmadik pálya mentén a harmadik mozgó elem (17) vezetésére szolgáló lejtőt (16) hord, amely harmadik mozgó elem (17) az első mozgó elemre (5) van rögzítve és olyan profilja és irányítása van, hogy amikor az első mozgó elem (5) elfoglalja a második szélső helyzetét, a lejtő (16) által a szálfogó eszközre (18) kény• · • i · · · · · • · · · ·· ··· · ··

   - 20 szerített pálya áthalad a varrótű (4) fokán (c),

   - továbbá kinematikai kapcsolatot (17a, 19) tartalmaz, amely a harmadik mozgó elemet (17) a második mozgó elemhez (15) kapcsolja olymódon, hogy a második mozgó elem (15) minden elmozdulása a második pályán, egy adott irányban, magával vonja a harmadik mozgó elem (17) azonos elmozdulását a lejtőn (16), és hogy az első és a második szélső helyzetnek, amelyet a második mozgó elem (15) foglal el a második pályán, egy első és egy második határhelyzet felel meg, amelyet a harmadik mozgó elem (17) foglal el a lejtőn (16) úgy, hogy amikor a harmadik mozgó elem (17) az egyik határhelyzetből a másik határhelyzetbe megy át, akkor a szálfogó eszköz (18) áthalad a varrótű (14) fokán (c),

   - továbbá harmadik eszközt (22) tartalmaz, amely az első mozgó elem (5) és a második mozgó elem (6) mozgását vezérli pályájukon az első szélső helyzetükből a második szélső helyzetbe az első visszaállító elem (7) és a második visszaállító elem (15) hatásának ellenében.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve , hogy a tartó (1) hosszúkás és egyenesvonalú elemből áll, amelynek csőszerkezete van, hosszának legalább egy részén, és amelynek belső oldalsó felülete képezi az első vezetőelemeket, és hogy az első mozgó elem (5) egy második hosszúkás és egyenesvonalú elemből van kialakítva, amely a tartó (1) belsejébe csúsztathatóan van beszerelve, és amelynek csőszerkezete van, hosszának legalább egy részén, és a második elem belső oldalsó felülete képezi a második ·« « · · · ·· ··· · ··

   - 21 vezetőelemet, és hogy a második mozgó elem (6) egy harmadik hosszúkás és egyenesvonalú elemből van kialakítva, amely a második elem belsejébe csúsztathatóan van beszerelve.
3. 3. A 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve , hogy az első hosszúkás elemet a varrótű (4) tartója (1) képezi.
4. 4. A 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve , hogy az első visszaállító elem (7) legalább egy első rugóból (7) áll, amely az első elem (1) és a harmadik elem (6) közé van rögzítve.
5. 5. A 4. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve , hogy az második visszaállító elem (15) legalább egy második rugóból (15) áll, amely a második elem (5) és a harmadik elem (6) közé van rögzítve.
6. 6. A 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve , hogy a lejtő (16) egyenesvonalú és keresztirányban fekszik a második elem hosszanti tengelyénél.
7. 7. A 6. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve , hogy a kinematikai kapcsolat egyrészt egy csúszópályát (19) tartalmaz, amely legalább részben a második elemnek (5) az első elemben lévő csúszópályájának tengelyére keresztirányban fekszik és másrészt egy csapszeget (17a) tartalmaz, amely a csúszópálya (19) széleivel kapcsolódik és e két elem, azaz a csúszópálya (19) vagy a csapszeg (17a) közül az egyik legalább kinematikailag rá van erősítve a második hosszúkás elemre (5) és a másik a harmadik hosszúkás elemre (6).

   • ·
8. 8. A 7. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve , hogy a csúszópálya (19) zárt hurkot képez, amelynek legalább egy szakasza (19c, 19d) a második hosszúkás elem (5) csúszópályájának tengelyére keresztirányú.
9. 9. A 8. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve , hogy a csúszópálya (19) zárt hurkot képez, amely négy egyenesvonalú szakaszt tartalmaz és ezek közül az első és a második szakasz (19a, 19b) párhuzamos a második hosszúkás elem (5) csúszópályájának tengelyével, a harmadik és negyedik szakasz (19c, 19d) az első és második szakaszok két-két azonos végét köti össze és a csúszópálya (19) tengelyére keresztirányban fekszik.
10. 10. A 9. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve , hogy az első és második szakasz (19a, 19b) hossza azonos.
11. 11. A 9. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve , hogy a szálfogó eszköz legalább egy kampót (18) tartalmaz, amely a tű (4) foka (c) felé van irányítva és hogy a csúszópálya (19) és a kampó (18) relatív helyzete, valamint a csúszópálya (19) hurkának első és a második szakasza (19a, 19b) közötti távolság olyan, hogy amikor a második hosszúkás elem (6) áthalad az egyik szélső helyzetből a másikba, akkor a kampó (18) áthalad a tű (4) fokán (c) és a kampó (18) szélső helyzeteit a pályán a csúszópálya (19) hurka első szakaszának (19a) és második szakaszának (19b) helyzete határozza meg.
12. 12. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jel23 ·· ·« ···· *«·< ·· ····· · · · • * ··«· · ··

    1 e m e z v e , hogy a tartó (1) kézzel megfogható elemhez (26) van rögzítve.
13. 13. Varrógép, amely tűrudat és szerkezetet tartalmaz szálfogó eszköz bejuttatására varrótű fokába, amely tű a tűrúddal kinematikailag rá van erősítve a varrótű rúdjára, és amely szerkezet első mozgó elemet (5) és első eszközöket tartalmaz az első mozgó elem (5) vezetésére, egy első pálya mentén, amely eszközök a tartóra (1) vannak rögzítve, továbbá második mozgó elemet (6) és második eszközöket tartalmaz, amelyek az első mozgó elemre (5) vannak erősítve és a második mozgó elem vezetésére szolgálnak egy második pálya mentén, továbbá ütközőket (ΙΑ, 5A, 17a, 19), amelyek az egyes mozgó elemek elmozdulását korlátozzák megfelelő pályájukon egy első és egy második szélső helyzet között, továbbá első és második visszaállító elemet (7, 15), amelyek az első és második mozgó elemet (5, 6) első szélső helyzetben igyekeznek tartani, ezek az első és második visszaállító elemek (7, 15) olyanok, hogy azok eltávolítására irányuló erőnek ebből a szélső helyzetből nagyobbnak kell lennie a második mozgó elem esetében, továbbá egy harmadik mozgó elemet (17) tartalmaz, amely az említett szálfogó eszközt (18) hordozza és egy lejtőt (16) a harmadik mozgó elem (17) vezetésére egy harmadik pálya mentén, amely mozgó elem (17) az első mozgó elemre (5) van rögzítve és olyan profilja és irányítása van, hogy amikor az első mozgó elem (5) elfoglalja a második szélső helyzetét, a lejtő (16) által a szálfogó eszközre (8) kényszerített pálya áthalad a varrótű (4) fokán (c), továbbá ···« ··»!

    ♦ · » • 444 · kinematikai kapcsolatot (17a, 19) tartalmaz, amely a harmadik mozgó elemet (17) a második mozgó elemhez (15) kapcsolja olymódon, hogy a második mozgó elem (15) minden elmozdulása a második pályán egy adott irányban magával vonja a harmadik mozgó elem (17) azonos elmozdulását a lejtőn és az első és a második szélső helyzetben, amelyet a második mozgó elem (15) foglal el a második pályán egy első és egy második határhelyzet felel meg, amelyet a harmadik mozgó elem (17) foglal el a lejtőn (16) úgy, hogy amikor a harmadik mozgó elem (17) az egyik határhelyzetből a másik határhelyzetbe megy át, akkor a szálfogó eszköz (18) áthalad a varrótű (14) fokán (c), továbbá harmadik eszközt (22) tartalmaz, amely az első mozgó elem (5) és a második mozgó elem (6) mozgását vezérli pályájukon az első szélső helyzetükből a második szélső helyzetbe az első visszaállító elem (7) és a második visszaállító elem (15) hatásának ellenében.
14. 14. A 13. igénypont szerinti varrógép, azzal jellemezve , hogy a tartó (1) hosszúkás és egyenesvonalú elemből áll, amelynek csőalakú szerkezete van, hosszának legalább egy részén, és amelynek belső oldalsó felülete az első vezetőelemet képezi, és hogy az első mozgó elem egy hoszszúkás és egyenesvonalú második elemből áll, amely az első elem belsejébe csúsztathatóan van beszerelve és hosszának legalább egy részén csőalakú szerkezete van, és a második elem belső oldalsó felülete második vezetőelemet képez, és hogy a második mozgó elem hosszúkás és egyenesvonalú harmadik elemből áll, amely a második elem belsejébe van csúsz25 tathatóan beszerelve.
15. 15. A 14. igénypont szerinti varrógép, azzal jellemezve , hogy az első hosszúkás elemet a gép tűrúdjának legalább egy része képezi.
16. 16. A 15. igénypont szerinti varrógép, azzal jellemezve , hogy az első visszaállító elemet legalább egy első rugó képezi, amely a tűrúd belsejében van elhelyezve és egyik végénél fogva ahhoz van rögzítve, másik végénél fogva pedig a harmadik elemhez van rögzítve.
17. 17. A 16. igénypont szerinti varrógép, azzal jellemezve , hogy a második visszaállító elemet legalább egy második rugó képezi, amely a második és harmadik elem közé van rögzítve.
18. 18. A 14. igénypont szerinti varrógép, azzal jellemezve , hogy a lejtő egyenesvonalú és a harmadik elem hosszanti tengelyére keresztirányban fekszik.
19. 19. A 18. igénypont szerinti varrógép, azzal jellemezve , hogy a kinematikai kapcsolat egyrészt egy csúszópályát tartalmaz, amely legalább részben keresztirányban fekszik a tűrúd belsejében lévő második elem hosszanti csúszópályájának tengelyére, másrészt egy csapszeget, amely a csúszópálya széleivel kapcsolódik és ezen elemek, azaz a csúszópálya és a csapszeg közül az egyik legalább kinematikailag rá van erősítve a második elemre és a másik a harmadik elemre.
20. 20. A 19. igénypont szerinti varrógép, azzal jellemezve , hogy a csúszópálya zárt hurkot képez, amelynek legalább egy szakasza keresztirányú a gép tűrúdjának belsejében lévő második elem csúszópályájának tengelyére.
21. 21. A 20. igénypont szerinti varrógép azzal jellemezve , hogy a csúszópálya (19) zárt hurkot képez, amely négy egyenesvonalú szakaszt tartalmaz és ezek közül az első és a második szakasz (19a, 19b) párhuzamos a második hosszúkás elem (5) csúszópályájának tengelyével, a harmadik és negyedik szakasz (19c, 19d) az első és második szakaszok két-két azonos végét köti össze és a csúszópálya tengelyére keresztirányban fekszik.
22. 22. A 21. igénypont szerinti varrógép, azzal jellemezve , hogy az első és második szakaszok (19a, 19b) hossza azonos.
23. 23. A 21. igénypont szerinti varrógép, azzal jellemezve , hogy a szálfogó eszköz (18) legalább egy kampót tartalmaz, amely a varrótű (4) foka (c) felé van irányítva és hogy a csúszópálya (19) és a kampó relatív helyzete, valamint a csúszópálya (19) hurkának első és a második szakasza (19a, 19b) közötti távolság olyan, hogy amikor a második hosszúkás elem (6) átmegy az egyik szélső helyzetből a másikba, akkor a kampó áthalad a varrótű (4) fokán (c) és a kampó szélső helyzeteit a pályán a csúszópálya (19) hurka első szakaszának (19a) és második szakaszának (19b) helyzete határozza meg.
24. 24. A 15. igénypont szerinti varrógép, azzal jellemezve , hogy a harmadik hosszúkás elem egy első és egy második száltartó elemet hordoz, amely a tű egyik és másik oldalán halad és a tű hosszanti tengelyére keresztirányban helyezkedik el, és hogy az első és második száltartó elemhez egy-egy szálat elhelyező elem van társítva.
25. 25. A 24. igénypont szerinti varrógép, azzal jellemezve , hogy az első és második száltartó elem egy első és második szárból áll, amelyek egymással párhuzamosak és általában nyitott V alakot képeznek, a szárak azon része, amely a V alapját képezi, képezi a szálak elhelyező részét és ezek a részek a gép tűjével egyvonalban he- lyezkednek el.
26. 26. A 25. igénypont szerinti varrógép, azzal jel- lemezve , hogy az első és második száltartó elemek úgy vannak elhelyezve, hogy amikor a harmadik hosszúkás elem elfoglalja második szélső helyzetét, akkor a szálat elhelyező elemek lejjebb vannak, mint az a pálya, amelyet a kampó követ két határhelyzete között.