HUP0001413A2

HUP0001413A2 - Izzadásgátló rúdkészítmény, eljárás annak emberi bőrön való alkalmazásából származó látható maradványok mennyiségének csökkentésére és eljárás a verejtékezés mérséklésére

Info

Publication number: HUP0001413A2
Application number: HU0001413A
Authority: HU
Inventors: Elizabeth Linn; Kathy J. Potechin
Original assignee: Colgate-Palmolive Company
Priority date: 1997-03-31
Filing date: 1998-03-27
Publication date: 2000-09-28
Also published as: AR012218A1; IL132135A; IL132135A0; PL193404B1; HUP0001413A3; WO1998043605A1; CA2285340C; US5972319A; ES2332547T3; AU735344B2; BR9808448A; ZA982661B; EP0973492B1; ATE435054T1; AU6592198A; CA2285340A1; NZ500035A; RU2206314C2; CZ301787B6; DE69840944D1

Abstract

A találmány szerinti kőzmetikai rúdkészítmények magűkban főglalnak;(1) a rúdkészítmény kialakításáhőz szükséges mennyiségű gélesítőszert,amely a magas - 65-101 řC - őlvadáspőntú viaszők csőpőrtjából és aszilikőn viaszőkat is beleértve az alacsőny őlvadáspőntú viaszőkcsőpőrtjából választható ki; (2) az illékőny ciklűsős szilikőnők és azalifás szénhidrőgének közül kiválasztva őlyan típűsú és mennyiségű,őldószert, amelyben a gélesítőszer képes felőldódni és amellyel agélesítőszer képes gélt főrmálni; (3) szilikőnfőlyadékőktól eltérő,legalább 1,4460-as törésműtatójú, a kiválasztőtt hatóanyaggal szembenadszőrpciós és deszőrpciós tűlajdőnságőkat műtató, nemillékőnybőrpűhító anyagőt, amely (i) őlyan mennyiségben van jelen, hőgycsökkenteni tűdja a bőrön a hatóanyag - példáűl az izzadásgátlóhatóanyag - kifehérítő hatását; és (ii) a következő anyagők közétartőzik; (a) észterek, amelyek egyébként nem sőrőlhatók azalkőxilezett karbőnsavk, a gliceril-észterek, az izetiőnátők, alanőlinszármaűzékők, a főszfőrvegyületek, a szűlfőszűkcinátők vagy akénsav-észterek közé; (b) az alkőhől-mőlekűlarészben 2-18 szénatőmősalifás alkőhőlőkból származó mőlekűlarészeket, az alkilén-őxid-mőlekűlarészben pedig 2-53 alkilén-egységből álló, etilén-őxid-ból,pőli(őxi-etilén)-ből és pőli(őxi-prőpilén)-ből származó csőpőrtőttartalmazó alkőxilezett alkőhőlők; és (4) hatásős mennyiségűkőzmetikai hatóanyagőt, amely szagtalanító vagy izzadásgátló hatóanyaglehet; és (5) felületaktív anyagként 12-18 szénatőmős zsírsavakbólelőállítőtt, 2-20 etőxilátcsőpőrtőt tartalmazó etőxilezett zsírsavat. ŕ

Description

pooeUHl-^» KÖZZÉTÉVE

At Tökéletesített izzadásgátló rúdkészítmény^X, elf yj JÁRÁS AZOK EMBERI BORON VALÓ ALKALMAZASABOL ^I^SZÁRMAZÓ LÁTHATÓ MARADVÁNYOK MENNYISÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE ÉS ELJÁRÁS A VEREJTÉKEZÉS MÉRSÉKLÉSÉRE

A találmány tökéletesített izzadásgátló rúdkészítményekre, azok emberi bőrön való alkalmazásából származó látható maradványok mennyiségének csökkentésére szolgáló eljárásra, valamint a verejtékezés mérséklésére alkalmas eljárásra vonatkozik. A találmány szerinti izzadásgátló rúdkészítmények esztétikai szempontból vonzóbbak, a bőrön való alkalmazásuk vagy megszáradásuk után gyakorlatilag nem hagynak maguk után látható - például fehér színű - maradványokat, és az eddig ismert hasonló készítményeknél jobb kozmetikai tulajdonságokkal rendelkeznek.

Ismeretesek viasztípusú keményítőszert tartalmazó viaszbázisú rúdkészítmények, és az is ismert, hogy ilyen viaszbázisú rúdkészítményekbe izzadásgátló rúd készítése céljából be lehet építeni izzadásgátló hatóanyagot, például aluminium-cirkónium-glicin-komplexeket. Az ilyen viaszbázisú izzadásgátló rudaknak a bőrön való alkalmazása azonban gyakran kifogásolható esztétikai következményekkel jár (például a bőr síkossága nem lesz kielégítő), sőt az említett termékek alkalmazásuk és megszáradásuk után nemkívánatos látható nyomokat (fehér maradványokat) hagynak maguk után.

A 4 919 934. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban Deckner és munkatársai olyan viaszbázisú kozmetikai rúdkészítményeket ismertetnek, amelyek speciális mennyiségű viasztípusú keményítőszert és poli(alfa-olefm)-t, valamint előnyös esetben valamilyen aktív kompo90734-5894A TEL/kov nenst, például a káros napsugarak kiszűrésére alkalmas hatóanyagot, fájdalomcsillapító hatóanyagot, izzadásgátló hatóanyagot vagy szagmentesítő hatóanyagot tartalmaznak. Ebből a szabadalmi leírásból kitűnik, hogy a rúdkészítmények előnyös esetben magukban foglalnak legalább egy, az illékony és a nemillékony szilikonolajok, valamint a nempoláris zsírsav- és zsíralkohol-észterek közül kiválasztott bőrpuhító szert. Az izzadásgátló hatóanyagot és/vagy szagmentesítő hatóanyagot tartalmazó készítmények előnyös esetben legalább egy emulgeáló szert is magukban foglalnak.

Kozmetikai rúdkészítmények - például izzadásgátló/szagtalanító termékek - előállításához való felhasználásra már számos bőrpuhító szert javasoltak. Ezek közül a bőrpuhító szerek közül néhányat a 4 202 879 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Shelton), valamint a 4 725 432 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (May) felsorolnak. Az említett bőrpuhító szerek példái közé tartoznak a zsírsavakból és zsíralkoholokból előállított észterek és vízben oldhatatlan éterek.

Többen megkísérelték már, hogy olyan szilárd izzadásgátló rudakat fejlesszenek ki, amelyek használata után kevés anyag marad vissza. A 4 822 603. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Farris és munkatársai), az 5 254 332. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Greczyn és munkatársai), az 5 302 381. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Greczyn és munkatársai), a 4 985 238. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Tanner) és az 5 169 626. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Tanner) például olyan, kevés anyag visszahagyásával alkalmazható izzadásgátló rudakat ismertetnek, amelyek meghatározott mennyiségekben illékony szilikonanyagot, részecskékből álló izzadásgátló hatóanyagot, alacsony olvadáspontú viaszt és nemillékony paraffinos szénhidrogénolajat, mégpedig ásványolajat, átlagosan körülbelül 16-68 szénatomos elágazó szénláncú szénhidrogéneket vagy ezekből képezhető elegyeket tartalmaznak. A indákba beépíthető, nem alapvető fontosságú komponensek közé tartoznak például a bőrpuhító adalékanyagok, a színezékek, az illatanyagok és az emulgeálószerek.

Az 5 225 188. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Abrutyn és munkatársai) hónalj kezelésére alkalmas készítményeket ismertetnek, amelyek speciális szerkezetű, illékony és/vagy nemillékony alkil-metil-sziloxánokat, valamint egyéb komponenseket, így összehúzó hatású izzadásgátló vegyületeket, szuszpendálószereket, hagyományos viaszokat, bőrpuhítószereket, illatanyagokat, színezőanyagokat és más, a hónaljkezelő termékek előállításánál szokásosan felhasznált komponenseket tartalmaznak. A hónaljkezelő készítményekbe bekevert alkil-metil-sziloxánok módosítják a készítmény keménységét, csökkentik a kifehéredést, javítják a bőrérzetet, növelik a komponensek összeférhetőségét és csökkentik a vízgőz nyomását.

Ciklometikon hordozóanyagot, sztearil-alkohol és hidrogénezett ricinusolaj gélképzőszereket, PEG-8-disztearátot és alumínium-cirkónium-tetraklór-hidrex-Gly-t tartalmazó izzadásgátló készítményekbe az izzadásgátló hatóanyag elfedésére alkalmas komponensként javasolták már fenil-trimetikon bekeverését is, hogy az izzadásgátló hatóanyag ne hagyjon maga után látható nyomot a bőrön.

Az 5 449 511. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Coe) - ennek teljes szövegét a találmány ismertetését kiegészítő referenciaanyagnak tekintjük - olyan nemvizes izzadásgátló terméket ismertetnek, amely nemvizes hordozóanyagot, a hordozóanyagban részecskék formájában szuszpendált izzadásgátló aktív sót és egy olyan, nemillékony vízoldható, 25 °C-on cseppfolyós maszkírozószert tartalmaz, amely az izzadásgátló hatóanyaggal kölcsönhatásba lépve lényegében megszünteti a látható kifehéredést anélkül, hogy jelentős mértékben gátolná a bőrön alkalmazott sók izzadásgátló hatását. A maszkírozószert az oxigéntartalmú funkciós csoportokkal diszubsztituált, nemillékony alifás vegyületek - például alkoholok, éterek, szilanolok, szilil-éterek, sziloxánok és szilikonok - közül lehet kiválasztani. Ebben a szabadalmi leírásban közlik, hogy a maszkírozószer előnyös esetben vízoldható, cseppfolyós, nemillékony, bőrpuhító hatású anyag, amely a részecskékkel kölcsönhatásba lépve csökkenti a kifehéredést olyan módon, hogy olyan optikai hatást vált ki, amely a fényszóródás és a látható kifehéredés csökkenését eredményezi. Az 5 449 511. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban maszkírozószerekre példaként a PPG-10-butándiolt és a dimetikon társpoliolokat nevezik meg. Ebben a szabadalmi leírásban ezenkívül azt is megemlítik, hogy a szilárd termékek előállításához gélesítőszereket lehet felhasználni. A megfelelő gélesítőszerek például lehetnek a következők: hidrogénezett ricinusolaj és zsíralkoholok - többek között sztearil-alkohol -, valamint elegyek és kombinációk.

Az 5 531 986 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Shevade és munkatársai) olyan, a bőrön kevés nyomot hagyó, szilárd izzadásgátló rudakat ismertetnek, amelyek illékony és nem illékony szilikonokat, dimetikon társpoliolt, valamint magas és alacsony olvadáspontú viaszokat tartalmaznak.

Megkíséreltek már javított esztétikai megjelenésű kozmetikai kompozíciókat is kifejleszteni. Az 5 082 652 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Mayfield és munkatársai) szerint a folyadékrészecskék porrá válását részecskékből álló, olaj abszorbeálására alkalmas anyag felhasználásával, a részecskékből álló olaj abszorbeáló anyag porrá válását pedig szilikon polimer hozzáadásával meg lehet akadályozni.

A 4 917 882 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Strobridge) olyan, gél típusú napfény ellen védő szert ismertetnek, amely polietilént, benzoesav-észtert és 12-15 szénatomos alkoholokat tartalmaz. A termékről azt írják, hogy általában nem zsíros tapintású, és az elkészítéséhez azért használnak fel benzoátésztert, hogy a napfény ellen védő termék előállításához áttetsző, vízmentes hordozóanyagot kapjanak.

Egy másik referenciaanyagban, a WO 97/34577 sz. nemzetközi szabadalmi bejelentésben kevés nyomot hagyó izzadásgátló kompozíciókat ismertetnek. Bár ebben a szabadalmi bejelentésben szó esik bőrpuhító szerek alkalmazásáról, továbbra is szükség van szilikon bőrpuhító szerek szilikonoktól eltérő bőrpuhító szerekkel együtt való alkalmazására.

A 4 278 655 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból (Elmi) benzoesav 9-15 szénatomos egyenes szénláncú primer alkoholokkal képzett észtereinek cseppfolyós hordozóanyagként való felhasználását ismertetik olyan termékekkel kapcsolatban, mint a pumpával permetezhető készítmények, a nyomás alatti aeroszolok és a golyós kiszerelési formák. A szuszpendálószert is tartalmazó kompozíciók kevésbé érzékelhetők olaj szerűnek.

A 4 323 693 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésben (Scala) az izosztearil-alkohol (18 szénatomos) gyakorlatilag tiszta benzoesav-észteréről azt írják, hogy nem zsíros tapintású.

Az elmondottak ellenére továbbra is igény van olyan izzadásgátló rúdkészítményekre, amelyek a bőrön való alkalmazás során vagy a bőrön való megszáradásukat követően az eddig ismert hasonló készítményeknél sokkal kevésbé hajlamosak arra, hogy - a bőrön lévő maradányaik miatt - kifehéredést idézzenek elő, rendelkeznek a kívánt kozmetikai tulajdonságokkal és izzadásgátló hatással, javítják a bőrérzetet (elősorban azzal, hogy kevésbé olajosítják a bőrt), alkalmazásuk során jobban csúsznak, továbbá kevésbé ragadósak.

A találmány kidolgozása során elsősorban azt tűztük ki célul, hogy olyan izzadásgátló rúdkompozíciókat fejlesszünk ki, amelyek a bőrön való alkalmazás során vagy bőrön való megszáradásukat követően kevesebb maradékot hagynak vissza maguk után, mint a szokásosan használt izzadásgátló rúdkészítmények.

Azt is célul tűztük ki a találmány kidolgozásakor, hogy olyan izzadásgátló rúdkészítményeket fejlesszünk ki, amelyek a bőrön való alkalmazásukat és megszáradásukat követően lényegesen kevesebb látható (fehér) maradékot hagynak maguk után és a bőrt kellemesebb tapintásúvá teszik, kevésbé keltenek olajos érzetet. Célul tűztük ki az ilyen izzadásgátló rúdkészítmények előállítására alkalmas eljárás kifejlesztését is.

Célul tűztük ki továbbá a találmány kidolgozásakor olyan izzadásgátló rúdkészítmények kifejlesztését is, amelyek a bőrön való alkalmazásukat és megszáradásukat követően kevesebb látható maradékot hagynak vissza maguk után, jó kozmetikai tulajdonságokkal - köztük jó bőrsíkosító és bőrpuhító tulajdonságokkal -, valamint jó izzadásgátló hatásfokkal rendelkeznek.

A TALÁLMÁNY ÖSSZEFOGLALÁSA

Az előbb említett célokat olyan izzadásgátló rúdkompozíciók kifejlesztésével értük el, amelyek magukban foglalnak:

(1) a rudakból (például szilárd rudakból) álló termék kialakításához szükséges mennyiségű (egy komponensből vagy két vagy több komponens kombinációjából álló) gélesítőszert, amely a nagy - 65-101 °C - olvadáspontú viaszok csoportjából és a szilikon viaszokat (így a sztearil-oxi-trimetil-szilánt) is beleértve az alacsony olvadáspontú viaszok csoportjából kiválasztott komponens(eke)t tartalmaz;

(2) az illékony ciklusos szilikonok és az alifás szénhidrogének közül kiválasztva olyan típusú és mennyiségű, oldószernek is nevezett hordozóanyagot a gélesítőszerhez, amelyben a gélesítőszer képes feloldódni és amellyel a gélesítőszer képes gélt formálni;

(3) hatásos mennyiségű, például a szokásosan alkalmazott izzadásgátló aktív fémsók közül kiválasztott kozmetikai hatóanyagot;

(4) szilikonfolyadékoktól eltérő, legalább 1,4460-as törésmutatójú, a kiválasztott hatóanyaggal - például az izzadásgátló hatóanyaggal - szemben adszorpciós és deszorpciós tulajdonságokat mutató, nemillékony bőrpuhító anyagot, amely (i) olyan mennyiségben van jelen, hogy csökkenteni tudja a bőrön a hatóanyag - például az izzadásgátló hatóanyag - kifehérítő hatását; és (ii) a következő anyagok közé tartozik:

(a) észterek, amelyek egyébként nem sorolhatók az alkoxilezett karbonsavak, a gliceril-észterek, az izetionátok, a lanolinszármazékok, a foszforvegyületek, a szulfoszukcinátok vagy a kénsav-észterek közé;

(b) az alkohol-molekularészben 2-18 szénatomos (például 2-10 szénatomos, még jellemzőbb módon 2-6 szénatomos) alifás alkoholokból származó molekularészeket, az alkilén-oxid-molekularészben pedig 2-53 alkilénegységből (például 4-30 egységből, még jellemzőbben 2-15 egységből) álló, etilén-oxid-ból, poli(oxi-etilén)-ből és poli(oxi-propilén)-ből származó csoportot tartalmazó alkoxilezett alkoholok; és (5) felületaktív anyagként 12-18 szénatomos zsírsavakból előállított, 2-20 etoxilátcsoportot tartalmazó etoxilezett zsírsavat.

A találmány szerinti készítményekre példaként olyan kompozíciókat ismertetünk, amelyek - a kompozíció teljes tömegére számított százalékban megadva - a következő komponenseket tartalmazzák: 17-40 % gélesítőszer, 30-50 % oldószer, 10-30 % izzadásgátló hatóanyag, 10-27 % nemillékony bőrpuhító szer és 1-15 % felületaktív anyag.

A TALÁLMÁNY RÉSZLETES ISMERTETÉSE

A találmány szerinti készítmények formálásához felhasználhatjuk a szakterületen ismert gélesítőszereket - amelyek két vagy több komponens kombinációi is lehetnek amennyiben azok oldódnak a hordozóanyagban és képesek azzal gélt képezni. így például úgy járunk el, hogy a kompozíciót felmelegítjük, hogy a gélesítőszer a hordozóanyagban feloldódjék, majd a kompozíció lehűtésekor gél keletkezzék. A gélesítőszert mindenekelőtt a következő anyagok közül lehet kiválasztani: magas olvadáspontú viaszok (beleértve a méhviaszt, a montánviaszt, az ozokeritet, a cerezint, a paraffint, a szintetikus viaszokat és a hidrogénezett ricinusolajat), alacsony olvadáspontú viaszok (beleértve a körülbelül 8-20 szénatomos zsíralkoholokat) és szilikonviaszok. A felsorolásból kiemeljük a sztearil-alkoholt és a hidrogénezett ricinusolajat. A gélesítőszert ezután a gélesedő kompozíció elkészítése céljából elegyítjük az oldószernek is nevezett hordozóanyaggal.

A gélesítőszerek összefoglaló tárgyalása helyett felhívjuk a figyelmet a 4 919 934 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Deckner és munkatársai) szereplő gélesítőszerekre.

Ezek közül a gélesítőszerek közül példaként megemlítjük a kristályos viaszokat, a cetil-sztearátot, a sztearil-sztearátot, a cetil-mirisztátot, a cetil-palmitátot, a sztearil-oxi-dimetikont és a mikrokristályos viaszokat.

A találmány keretében különböző anyagok számos kombinációja, elegye és keveréke felhasználható gélesítőszerként. Ilyen elegyekre vagy keverékekre példaként megemlítjük a sztearil-alkohol és a méhviasz, továbbá a cetil-alkohol és a hidrogénezett ricinusolaj kombinációját.

A gélesítőszer a készítményekben a kompozíció teljes tömegére számítva például 17-40 %, mindenekelőtt 20-26 % mennyiségben lehet jelen.

Abban az esetben, ha a gélesítőszer magas olvadáspontú és alacsony olvadáspontú viaszokat egyaránt tartalmaz, a kompozícióban az alacsony ol9 vadáspontú viasz 10-25 tömeg% - mindenekelőtt 15-23 tömeg% -, az alacsony olvadáspontú viasz pedig 2-17 tömeg% - mindenekelőtt 2-8 tömeg% mennyiségben lehet jelen (a kompozíció teljes mennyiségére számítva). Ezekre a viaszkombinációkra példaként megemlítjük a kompozíció össztömegére vonatkoztatva 15-23 % mennyiségű sztearil-alkoholt és 2-8 % méhviaszt, továbbá a 15-23 tömeg% cetil-alkoholt és 2-8 tömeg% hidrogénezett ricinusolajat tartalmazó kombinációt.

Az oldószert vagy hordozóanyagot az illékony ciklusos poli(dimetil-sziloxán)-ok, valamint a 10-32 szénatomos - például 10-20 szénatomos alifás szénhidrogének közül lehet kiválasztani. Különösen alkalmas oldószer a ciklometikon, amelynek

CH₃

I

[-Si-O-]_n-| ch₃ általános képletében n - a szélsőértékeket is beleértve - 3 és 7 közötti egész szám, jellemzően 5 vagy 6.

Illékony szilikonnak azt a szilikont tekintjük, amelynek a környezet hőmérsékletén mérhető gőznyomása van. Példaként megemlítjük, hogy a találmány keretében fel lehet használni a Dow Corning Corp., (Midland, Michigan, USA) DC-345 megjelöléssel forgalmazott ciklometikon típusú szilikonolaját. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a hordozóanyag nem csak ciklometikon lehet, egyéb megfelelő hordozóanyagok is alkalmazhatók, amelyekre példaként megemlítjük az alifás szénhidrogéneket, így a hidrogénezett poliizobutént, az izodekánt, az izohexadekánt és az izoeikozánt.

A kompozícióban az oldószer (hordozóanyag) a kompozíció teljes tö10 megére számítva 30-50 %-ban, jellemzően 35-45 %-ban, még jellemzőbben 36-42 %-ban lehet jelen.

A gélesítőszemek természetesen oldódnia kell a vivőanyagban, és képesnek kell lennie a vivőanyag gélesítésére, például akkor, amikor a gélesítőszemek a vivőanyagban való feloldása céljából előzőleg felmelegített kompozíciót lehűtjük.

A kozmetikai hatóanyagot az izzadásgátló hatóanyagok, a szagtalanító hatóanyagok, a napfény ellen védő szerek és más hasonló hatóanyagok közül lehet kiválasztani, amelyek közül különösen az izzadásgátló hatóanyagoknak van jelentőségük. Az izzadásgátló hatóanyagok bármilyen, szokásosan alkalmazott izzadásgátló hatású anyagok lehetnek, megemlítve minden korlátozási szándék nélkül - az izzadásgátló hatású fémsókat, így az alumínium-cirkónium-tri-, -tetra- és penta-klór-hidrát-glicin-komplexeket, amelyek az alumínium-cirkónium-tri-, -tetra- vagy -penta-klór-hidrátnak és a glicinnek olyan koordinációs komplexei, amelyekben néhány vízmolekula szokásosan koordinálódik a glicin által előzőleg kiszorított fémhez. Az izzadásgátló hatású fémsókra példaként megemlítjük az alumínium-cirkónium-tetraklór-hidrex-gly-komplexeket [például a Reheis Inc., (Berkeley Heights, New Jersey, Amerikai Egyesült Államok) által gyártott Reach AZP-908-t és Reach 908-0-t], amelyek az alumínium-cirkónium-tetraklór-hidrátnak és a glicinnek olyan koordinációs komplexei, amelyekben a fémhez szokásos módon koordinációs kötéssel kapcsolódó vízmolekulák egy részét glicin helyettesíti. A találmány nem korlátozódik az alumínium-cirkónium-tetraklór-hidrex-gly alkalmazására, a találmány szerinti rúdkészítményekben más izzadásgátló hatású fémsókat (például alumínium-klór-hidrátot) és/vagy más izzadásgátló hatású anyagokat is fel lehet használni.

Példaként megemlítjük, hogy a találmány szerinti izzadásgátló szilárd rúdkészítmények teljes mennyiségükre számítva 10-30 tömeg% izzadásgátló hatású anyagot tartalmaznak. Ezenkívül azt is megemlítjük, hogy az előnyösen alkalmazható, részecskékből álló izzadásgátló anyag (például a részecskékből álló izzadásgátló fémsó) átlagos részecskemérete 100 mikron alatt van. Legelőnyösebb, ha a részecskék átlagos mérete 5-40 mikron, még előnyösebb, ha 5-10 mikron.

A bőrpuhító szerek - amelyek az anyagoknak ezen a szakterületen ismert csoportját képezik - nyugtató hatást gyakorolnak a bőrre. A találmány szerint a készítményekbe azért keverünk be bőrpuhító szereket - például nemillékony bőrpuhító anyagokat -, hogy egyrészt csökkentsük vagy eltüntessük a látható anyagmaradványokat, másrészt puhítsuk a bőrt.

Tapasztalatink szerint a találmány tárgyát képező kompozíciók előállításához különösen olyan, nemillékony, szilikonoktól eltérő bőrpuhító szereket előnyös felhasználni, amelyeknek (az egykomponensű bőrpuhító szereknek és a bőrpuhító komponensekből álló elegynek) a törésmutatója legalább 1,4460, amelyek az izzadásgátló hatóanyaggal szemben adszorpciós és deszorpciós tulajdonságokat mutatnak, továbbá (i) olyan mennyiségben vannak jelen, hogy csökkenteni tudják a bőrön a hatóanyag - például az izzadásgátló hatóanyag - kifehérítő hatását; és (ii) a következő anyagok közé tartoznak:

(b) alkoxilezett alkoholok, amelyeknek az alkohol-molekularésze 2-18 szénatomos, még jellemzőbben 4-18 szénatomos alifás alkoholokból, az alkilén-oxid-molekularésze pedig (amely 2-53, még jellemzőbben 2-15 alkilén-egységet tartalmaz) etilén-oxidból, poli(oxi-etilén)-ből vagy poli(oxi-propilén)-ből származik.

A megfelelő bőrpuhító anyagokra példaként a következőket soroljuk fel: izosztearil-izosztearát, izosztearil-palmitát, benzil-laurát, PEG 12 és - mindenekelőtt - olyan alkil-benzoátok, mint a (12-15 szénatomos egyenes szénláncú alkil)-benzoátok.

A nemillékony bőrpuhító anyagok lehetnek elegyek is. Ilyen elegyekre példaként megemlítjük az izosztearil-izosztearát és a (12-15 szénatomos alkil)-benzoát elegyét, valamint az izosztearil-benzoát és a benzil-laurát elegyét.

Előnyös, ha a bőrpuhító anyagok törésmutatója olyan nagy, hogy közel megegyezik az izzadásgátló hatású anyag törésmutatójával. Elegyek esetében előnyös, ha minden egyes bőrpuhító anyag törésmutatója legalább 1,4460. Az is előnyös, ha a bőrpuhító anyagnak a hatóanyagon mért adszorpciós és deszorpciós energiája legalább 10 mJ/g. Az adszorpciós és a deszorpciós energiát a későbbiekben ismertetett vizsgálati módszerekkel mérjük. Még előnyösebb, ha az áramlásos mikrokalorimetriás módszerrel (FMC módszerrel) meghatározott adszorpciós energia legalább 15 mJ/g, a deszorpciós energia pedig legalább 10 mJ/g. Abban az esetben, ha olyan bőrpuhító anyagokat keverünk a kompozícióba, amelyek megfelelő adszorpciós és deszorpciós tulajdonságokkal rendelkeznek, a törésmutatójuk pedig legalább 1,4460, a kozmetikai tulajdonságok javulását a és a kifehérítő hatások csökkenését egyaránt eleijük. Úgy választjuk ki törésmutatójuk és az izzadásgátló hatóanyaggal szemben mutatott adszorpciós képességük alapján a bőrpuhító anyago(ka)t, hogy a kompozícióban lévő izzadásgátló só és egyéb fehérítő hatású komponens - például talkum - kifehérítő hatása a lehető legkisebb érték legyen. Ezen túlmenően a bőrpuhító anyagnak képesnek kell lennie arra, hogy deszorbeálódjék a hatóanyagról, mert így érhető el a lehető legnagyobb izzadásgátló hatásfok.

A fentiekben említett komponenseken kívül a találmány szerinti kom13 pozíciók kívánt esetben tartalmazhatnak még legalább egyet a következőkben felsorolt komponensekből: felületaktív anyagok, inert töltőanyag és/vagy más adalékanyagok, így például illatanyagok, bakteriosztatikumok, baktericidek, színezőanyagok, sűrítőanyagok és oxidációgátló adalékok.

A találmány szerinti kompozíciók tartalmazhatnak felületaktív anyagokat is. A felületaktív anyagokra példaként megemlítjük az alkanol-amidokat - például az N-alkil-pirrolidont -, az etoxilezett amidokat - például a faggyúból kinyert zsírsavakból előállított polietilénglikol-amid, amely általában az RC(O)-NH-(CH2CH2O)_nH általános képlettel adható meg, ahol RCO- a faggyúból származó zsírsavak acilcsoportjait jelenti, n átlagos értéke 50; ezt a terméket PEG-50 faggyúamidnak is nevezik -, az amin-oxidokat - például a kókuszzsírból előállított zsírsav-amido-propil-amin-oxidot -, az etoxilezett zsírsavakat - például a sztearinsav polietilénglikol-diészterét, amely általában a CH₃(CH2)₁₆C(O)-(OCH2CH2)nO-C(O)(CH2)i6CH3 általános képletnek felel meg; ezt a terméket PEG-8 disztearátnak is nevezik -, az etoxilezett glicerideket - például a ricinusolaj mólonként átlagosan 4 mól etilén-oxiddal etoxilezett polietilénglikolszármazékát, amelyet PEG-4 ricinusolajnak is neveznek -, a glikol-észtereket - például a propilénglikol-ricinoleátot -, a monoglicerideket - például a glicerin-mirisztátot -, a poli(gliceril-észter)-eket - például a poligliceril-4-oleil-étert -, a többértékű alkoholok észtereit és étereit - például a szacharóz-disztearátot -, a szorbitán/szorbitán észtereket például a szorbitán-szeszkviizosztearátot -, a foszforsav triésztereit - például a trioleth-8-phosphate-ot -, főtömegében foszforsav és mólonként átlagosan 8 mól etilén-oxiddal etoxilezett oleil-alkohol triészteréből álló anyagot -, az etoxilezett lanolint - például a lanolin mólonként átlagosan 20 mól etilén-oxiddal képzett, PEG-20 lanolinnak is nevezett polietilénglikolszármazékát -, a propoxilezett poli(oxi-etilén)-étereket - például a poli(oxi-propilén)-t, a cetil-alkohol PPG-5 ceteth-20-nak is nevezett poli(oxi-etilén)-éterét, amely általában a CH3(CH2)i4CH2[OCH(CH3)CH2]_x(OCH2CH2)_yOH általános képletnek felel meg, amelyben x átlagos értéke 5, y átlagos értéke pedig 20 -, és az alkil-poliglikozidokat, például a lauril-glükózt. A felületaktív anyag vagy a felületaktív anyagokat tartalmazó elegy álló nemionos vegyületekből vagy nemionos vegyületek kationos felületaktív anyagokkal (például a faggyúból előállított zsírsavak PEG-15 faggyúaminnak is nevezett, általában az NH-(CH2CH2O)_nH általános képletnek megfelelő polietilénglikol-aminjával vagy anionos felületaktív anyagokkal - például nátrium-lauroil-lauráttal, vagyis a laurinsav laurinsavas észterének nátriumsójával - képzett elegy lehet.

A találmány szerinti kompozíciókba a felületaktív anyagot vagy a felületaktív anyagokat tartalmazó elegyet a kompozíciók össztömegére számítva például 1-15 %-nyi, előnyösen 1-10 %-nyi, legelőnyösebben pedig 2-6 %-nyi mennyiségben lehet bekeverni.

A találmány szerinti izzadásgátló rúdkészítményekbe be lehet építeni inert töltőanyagokat. Inert töltőanyagként fel lehet használni például kukoricakeményítőt, talkumot, finom eloszlású szilícium-dioxidot és/vagy szervetlen agyagokat, polietilént vagy a felsorolt részecskékből álló inert anyagok keverékeit.

Abban az esetben, ha az inert töltőanyag szerepet játszik a rúdkészítmény kifehéredésében (látható maradék), a kifehéredést csökkenteni lehet a találmány szerinti törésmutatóval rendelkező bőrpuhító anyag alkalmazásaval.

A szakterületen ismert különböző illatanyagokat is be lehet keverni a találmány szerinti szilárd izzadásgátló rúdkészítményekbe. Ezeket az illatanyagokat a szakterületen szokásosan alkalmazott mennyiségben, például a kompozíció teljes tömegére számítva 0,5-3,0 %-ban lehet bekeverni.

A találmány szerinti készítmények - például a kompozíció teljes tömegére számítva - 0,05-1,0 %-ban magukban foglalhatnak bakteriosztatikumo15 kát is. Alkalmazhatunk ismert bakteriosztatikumokat, így bakteriosztatikus hatású ammóniumvegyületeket - például 2-amino-2-metil-l-propanolt (AMP), cetil-trimetil-ammónium-bromidot és cetil-piridínium-kloridot -, 2,4,4N-triklór-2N-hidroxi-difenil-étert (triklozán), N-(4-klór-fenil)-N’-(3,4-diklór-fenil)-karbamidot (triklokarbán) és különböző cinksókat.

A találmány alkalmazásakor tehát legalább egy nemillékony, legalább 1,4460-as törésmutatójú bőrpuhító anyagot keverünk be a kompozícióba, és így olyan izzadásgátló rúdkészítményt kapunk, amely bőrön való alkalmazásakor vagy megszáradása után kevesebb maradékot hagy hátra (kevésbé fehéredik ki) és jó kozmetikai tulajdonságokkal rendelkezik.

A találmány tárgyát tehát olyan, előnyösen kivitelezett izzadásgátló rúdkészítmények képezik, amelyek lényegesen kevesebb látható maradékot hagynak maguk után, vagyis kevésbé fehérednek ki a bőrön való alkalmazásuk és megszáradásuk során. A találmány szerinti készítmények az izzadásgátló hatóanyagon (például a részecskékből álló izzadásgátló fémsón) kívül tartalmaznak még gélesítőszert, a gélesítőszerhez oldószert (amely olyan anyag lehet, amelyben a gélesítőszer fel tud oldódni és amelyből a gélesítőszer gélt tud képezni, például hűtés során), és egy olyan bőrpuhító szert, amely legalább egy olyan, nemillékony bőrpuhító anyagot foglal magában, amelynek a törésmutatója legalább 1,4460 és az átáramlásos mikrokalorimetriás módszerrel mért adszorpciós energiája, valamint deszorpciós energiája legalább 10 mJ/g. A készítmények a bőrpuhító anyagot olyan mennyiségben tartalmazzák, hogy az csökkenteni képes az izzadásgátló hatóanyag (valamint a többi, kifehéredést előidéző por alakú komponens, így a talkum) kifehérítő hatását.

A következő táblázatban felsorolunk példaként különböző nemillékony bőrpuhító anyagokat, amelyek a találmány tárgyát képező kompozíciók részeként alkalmazhatók egyrészt az izzadásgátló hatóanyag kifehérítő hatásá16 nak csökkentése, másrészt annak érdekében, hogy bőrpuhító tulajdonságúvá tegyék az izzadásgátló rúdkészítményeket. A I. és a LA) táblázatokban közöljük a CTFA-elnevezést (úgy, ahogy az a CTFA International Cosmetic Ingredient Dictionary, 1995. évi 6. kiadásában szerepel), a kereskedelmi elnevezést (amennyiben van ilyen) és a törésmutatót.

L^a táblázat

CTFA-elnevezés (észterekre)	Kereskedelmi elnevezés	Törésmutató
C12-C15 alkyl benzoate	FINSOLV TN	1,4820
Octyldodecyl benzoate	FINSOLV BOD	1,4833
Isostearyl benzoate	FINSOLV SB	1,4820
Isostearyl lactate	PALEMOL ISL	1,4519
Isostearyl palmitate	DERMOL ISP	1,4546
Isostearyl isostearate	SCHERCEMOL 1818	1,4612
Benzyl laurate	MAZON EE-1	1,4811
Glycereth 7 benzoate	PALEMOL G7B	1,4953

I.A)^b táblázat

CTFA-elnevezés (alkoxilezett alkoholokra)	Kereskedelmi elnevezés	Törésmutató
Laureth 4	MACOL LA 4	1,4514
Laureth 7	MACOL LA 790	1,4547
Oleth 2	BRIJ 93	1,4612
PEG 4	CARBOWAX 200	1,4594
PEG 12	CARBOWAX 600	1,4664
PPG 2 ceteareth 9	EUMULGIN L	1,4611
PPG 2 isodeceth 12	SANDOXYLATE SX 424	1,4591
PPG 5 buteth 7	UCON 50 HB 170	1,4526
PPG 14 butyl ether	FLUID AP	1,4460
PPG 15 butyl ether	UCON LB 285	1,4479
PPG 53 butyl ether	UCON LB 3000	1,4512

^3,6 a FINSOLV a Finetex Inc. kereskedelmi elnevezése;

a BRIJ az ICI Speciality Chemicals védjegye;

a PELEMOL a Phoenix Chemical Inc. védjegye;

az EUMULGIN a Henkel Corporation védjegye;

a CARBOWAX az Union Carbide Corporation védjegye;

az UCON az Union Carbide Corporation védjegye;

a MACOL a PPG Industries, Inc. védjegye;

a SANDOXYLATE a Sandoz Chemical Corporation védjegye.

A találmány szerinti kompozíciókba természetesen bekeverhető a fenti táblázatokban felsorolt bőrpuhító anyagok közül legalább kettőnek a kombinációját (például elegye) is. Ezekre a kombinációkra néhány példát minden korlátozási szándék nélkül az előzőekben már ismertettünk.

Előnyös olyan bőrpuhító anyagokat alkalmazni, amelyeknek viszonylag nagy, például az izzadásgátló hatóanyagéhoz közel álló a törésmutatójuk, hogy el lehessen kerülni a bőrön látható maradékok megjelenését (a kifehéredést).

A II. táblázatban közöljük néhány kiválasztott bőrpuhító anyag átáramlásos mikrokalorimetriás módszerrel mért adszorpciós és deszorpciós tulaj donságait. A mérést MICROSAL LTD. (London, GB), MICROSAL Flow Microcalorimeter elnevezésű készülékével mérjük, hogy meghatározzuk az izzadásgátló hatóanyag felülete és a bőrpuhító folyadék közötti kölcsönhatásnak tulajdonítható hőhatások nagyságát. A készülék egy tömített köpenyben lévő átáramlásos mikrokaloriméter. A köpeny tetején két fecskendőpumpa van elhelyezve. Az áramlás irányát tekintve a készülék után egy detektor, az FMC-szabályozó egység következik, amely mellett diagramregisztráló készülék és számítógép van. A 0,17 ml-es mikrokaloriméter-cella poli(tetrafluor-etilén)-ből (vagyis TEFLON-ból) készült. Ez a bemeneti és kimeneti csatlakozásokkal rendelkező cella a tömített köpenyen belül lévő fémblokkba van illesztve. A cellába betöltjük a gondosan lemért aktív izzadásgátló sót. A fecskendőpumpák egyikéből hordozóanyagként alkalmazott ciklometikont adagolunk. A ciklometikon állandó áramlási sebességgel, például 0,66 ml/h térfogatárammal áramlik át a cellán a csatlakozó vezetékeken keresztül. A távozó folyadék ezután áthalad az áramlás irányát tekintve a készülék után elhelyezett detektoron, amely méri a koncentrációját. A cella mellett elhelyezett két termisztor észleli azokat a mikrokaloriméter-cellában bekövetkező hőmérsékletváltozásokat, amelyeket a bőrpuhító oldatnak az aktív szilárd sóra való adszorbeálódása, majd a sóról való deszorbeálódása idéz elő. A termisztorok az észlelt jeleket mind a diagramrajzoló készülékhez, mind a számítógéphez továbbítják, a hőmérsékletváltozásoknak az idő függvényében való regisztrálása céljából. A bőrpuhító anyagnak egy aktív sóra (a feloldott anyagnak egy szilárd adszorbensre) való adszorbeálódását és a szilárd sóról való deszorbeálódását vizsgáló kísérlet három lépésből áll. Az első lépésben meghatározzuk az alapvonalat olyan módon, hogy az aktív sót a fecskendőpumpák egyikéből betáplált ciklometikonnal megnedvesítjük. A második lépésben a másik fecskendőpumpából betápláljuk a bőrpuhító anyag ciklometikonos oldatának egy részét, amelyet elég hosszú ideig ára19 moltatunk keresztül az aktív sót tartalmazó ágyon ahhoz, hogy a bőrpuhító anyagnak az aktív sóra való adszorbeálódásában egyensúlyi állapot jöjjön létre. A harmadik lépésben az áramlást a ciklometikon felé irányítjuk, és a deszorpciós folyamatot kísérjük figyelemmel. A csúcsok alatti területeket CALDOS-szoftverrel (MICROSCAL LTD.) analizáltuk. Az eredményeket a II. táblázatban közöljük.

Az adszorpcióra és a deszorpcióra vonatkozó adatokból kitűnik, hogy az adszorbeálódó anyag az adszorpció folyamán milyen mennyiségű hőt adott át az izzadásgátló hatóanyagnak, illetve a deszorpció folyamán milyen mennyiségű hőt abszorbeált a hatóanyagból.

II. táblázat

CTFA-elnevezés	Kereskedelmi elnevezés	Adszorpciós energia (mJ/g)	Deszorpciós energia (mJ/g)
C12-C15 alkyl benzoate	FINSOLV TN	27,4	13,2
Isostearyl benzoate	FINSOLV SB	39,1	37,6
Octyldodecyl benzoate	FINSOLV BOD	17,6	20,6
Phenyltrimethicone	Dow Coming 556	0	0
PPG 14 butyl ether	Fluid AP	103,9	0
Benzyl laurate	MAZON EE-1	64,2	29,1
Isostearil isostearate	SCHERCEMOL 1818	44,8	16,6

A találmány szerinti kompozíciók a nemillékony bőrpuhító anyagot a kompozíciók össztömegére vonatkoztatva például 10-27 %, előnyösen 10-20 %, még előnyösebben 10-15 % mennyiségben tartalmazhatják.

Előnyös olyan bőrpuhító anyagokat alkalmazni, amelyeknek viszonylag nagy - az izzadásgátló hatóanyagéhoz közeli - a törésmutatójuk, hogy el lehessen kerülni látható anyagmaradványok (kifehéredés) megjelenését a bő20 rön.

A találmány szerinti izzadásgátló rudakat elő lehet állítani a szakterületen ismert módszerek alkalmazásával. Tipikus megoldás, hogy a komponenseket összekeverjük és felmelegítjük, hogy megolvasszuk például a részecskékből álló diszpergáló anyagtól és a részecskékből álló inert töltőanyagtól eltérő komponenseket, majd a megolvasztott és a részecskékből álló komponenseket összekeverjük. Az illékony anyagokat - például az illatanyagokat - a keverési ciklus utolsó szakaszaiban célszerű hozzákeverni a kompozícióhoz, hogy elkerüljük az illékony anyag elpárolgását. Összekeverés után a képlékennyé tett kompozíció - ahogy ez ezen a szakterületen szokásos - rúd alakú öntőformákba (például adagolótokokba) önthető, ahol ezt követően megszilárdul.

A találmány szerinti készítményeket a fogyasztók - csakúgy mint a hagyományos izzadásgátló szilárd rúdkészítményeket - a verejtékezés mérséklésére használhatják. A formába öntött és az adagolótokokban megkeményedett készítmények egyik végét ki lehet tolni az adagoló tokból olyan módon, hogy az abból kinyúljon, majd be lehet vele dörzsölni például a hónaljtájékot olyan módon, hogy a hónaljtájékon izzadásgátló hatású anyag rakódjék le, amely megakadályozza - vagy legalábbis mérsékli - a hónaljtájékról kiinduló verejtékezést. Ha tehát a találmány szerinti készítménnyel bedörzsöljük az izzadásra különösen hajlamos testtájékon - például hónaljtájékon - a bőrt, az adott testtájékon csökkenteni tudjuk az izzadást.

I. és II. példa

A következőkben példákat közlünk a találmány ismertetésére. Ezek a példák csak a találmány szemléltetésére szolgálnak, a találmány terjedelmét nem korlátozzák. A példákban a mennyiségeket a készítmény teljes mennyiségére vonatkoztatva tömeg%-ban adjuk meg. Ahol értelme van, közöljük a különböző anyagok törésmutatóját is.

A bőrpuhító anyagot (Cn-Cis-alkil-benzoát) és a gélesítőszereket összekevertük, a kapott elegyet felmelegítettük 70-75 °C-ra és addig kevertük, amíg a viaszok meg nem olvadtak és az elegy homogénné nem vált. Az elegyhez hozzáadtuk a felületaktív anyagot (PEG 8 disztearát), majd az így kapott elegyet addig kevertük, amíg homogén nem lett. Ezután lassú ütemben beadagoltuk a szilikon hordozóanyagot (ciklometikon), miközben a hőmérsékletet 70 °C és 75 °C között tartottuk. Ezt követően részletekben beadagoltuk az alumíniumsót, miközben a hőmérsékletet 70 °C és 75 °C között tartottuk. Az elegyet lehűtöttük 65 °C-ra, és hozzáadagoltuk az illatanyagot. A kapott elegyet tovább hűtöttük és tárolóedényekbe öntöttük.

Komponensek	I. példa szerinti készítmény (tömeg%)	Π. példa szerinti készítmény (tömeg%)	Törésmutató
Ciklometikon	37,0	37,0	1,3980
C12-C15 alkyl benzoate	10,0	00,0	1,4820
Alumínium-cirkónium-tetraklórhidrex-Gly-komplex	24,0	22,0	1,5360
PEG 8 disztearát	4,0	4,0
Illatanyag/keményítő	1,0	ι,θ
Hidrogénezett ricinusolaj 1.585	4,0	4,0	1,570-
Sztearil-alkohol	20,0	20,0	1,50-1,52
Izosztearil-benzoát	00,0	12,0	1,4820
Összesen	100,0	100,0

Az előző példák szerint a kifehéredő por alakú komponensek (például az izzadásgátló hatóanyag) bőrre gyakorolt fehérítő hatásának csökketése céljából bőrpuhító anyagként C12-C15 alkil-benzoátot és izosztearilbenzoátot használtunk.

A I. példa és az A) összehasonlító példa szerinti készítmény összehasonlítása

Alkalmazástechnikai paraméterek - például csúszás, kényelmes alkalmazhatóság, ragadás, összemaszatolás és olajos érzet - szempontjából összehasonlítottuk a fentiekben ismertetett I. példa szerinti terméket egy kereskedelmi forgalomban lévő izzadásgátló rúddal, az A) összehasonlító példa szerinti készítménnyel. Szemrevételezés alapján a I. példa szerinti készítmény minden említett szempont szerint felülmúlta esztétikailag az alkalmazás során az A) összehasonlító példa szerinti készítményt.

Komponensek	Az I. példa szerinti készítmény (tömeg%)	Az A) összehasonlító példa szerinti készítmény (tömeg%)
Ciklometikon	37,0	52,5
C12-C15 alkyl benzoate	10,0	00,0
Alumínium-cirkónium-tetraklórhidrex-Gly-komplex	24,0	22,0
PEG 8 disztearát	4,0	00,0
Illatanyag/keményítő	1,0	0,5
Hidrogénezett ricinusolaj	4,0	0,0
Sztearil-alkohol	20,0	24,0
Gliceril-sztearát és PEG 100 sztearát	00,0	1,0
Összesen	100,0	100,0

A I. példa szerinti és az A) összehasonlító példa szerinti készítményt fogyasztói vizsgálatnak vetettük alá, amelynek keretében 118 személy válaszolt a kérdéseinkre, miután otthon egy hétig használta a termékeket. A vizsgálat monadikus, az összes válaszoló személy pedig rendszeres izzadásgátlórúd-felhasználó volt. Az egy hetes időszak végén a vizsgálatban részt vevő személyek olyan kérdőívet töltöttek ki, amely alkalmas volt a termék alkalmazásának esztétikai szempontból való kiértékelésére. Az adatok alapján varianciaanalízist végeztünk; a szignifikanciát 90 %-ra állítottuk be. Az 1.-5. kérdéseket tettük fel és a válaszokat 1 és 7 közötti pontszámokkal értékeltük ki: az 1 azt jelenti, hogy „egyáltalán nem”, a 7 pedig azt, hogy „nagyon”. Az eredményeket a II. táblázatban közöljük.

II. táblázat

Szempontok	I. példa szerinti tennék	A) összehasonlító példa szerinti tennék	p-érték
1. Egyenletes csúszás	4,8	4,5	0,0006
2. Ragadósság az alkalmazás során	2,2	2,5	0,0013
3. Fehér filmet vagy maradékot hagy a bőrön maga után	2,1	3,2	0,0001
4. Izzadáscsökkentő hatás	5,3	4,9	0,572
5. Az alkalmazással járó összemaszatolás	1,7	2,4	0,0001

A I. példa szerinti és az A) összehasonlító példa szerinti készítményeket öt szempont alapján 1-től 5-ig terjedő számsorral értékeltük ki, amelyben az 1 nagymértékű elégedetlenséget, az 5 pedig nagymértékű elégedettséget jelöl. A szempontok a következők voltak:

1. Nem hagyott-e a készítmény Ön által látható, fehér maradékot maga után a bőrön?

2. Nem hagyott-e a készítmény Ön által érezhető maradékot maga után a bőrön?

3. Nem keményedett-e meg vagy nem halmozódott-e fel a készítmény a hónaljban?

4. Jó minőségű-e a termék?

5. A készítmény használata után nem vált-e a bőr olajossá/zsírossá?

Az eredményeket a III. táblázatban közöljük. A p-érték annak a valószínűségét fejezi ki, hogy észlelhető-e a vizsgálatnál olyan statisztikai érték, amely ugyanúgy szélsőértéknek vagy még inkább szélsőértéknek tekinthető, mint a megfigyelt érték. A „p-érték” szakkifejezést statisztikával foglalkozók jól ismerik. A p-értéket rendszerint olyan - 0 és 1 közötti - számként értelmezik, amely megmutatja, hogy az adatok milyen mértékben támasztják alá vagy cáfolják meg a nulla-hipotézist; minél kisebb a p-érték, annál nyilvánvalóbb, hogy a nulla-hipotézis helytelen. AIII. táblázatban közölt p-értékek azt mutatják, hogy a termékek közötti valamennyi eltérés statisztikailag szignifikáns.

III. táblázat

Szempontok	A I. példa szerinti termék pontértéke	Az A) összehasonlító példa szerinti termék pontértéke	p-érték
1.	3,8	3,2	0,0008
2.	3,6	3,3	0,0339
3.	3,8	3,3	0,0159
4.	3,6	3,2	0,0181
5.	3,9	3,6	0,0026

A leírásban mindenütt, ahol kompozíciókat olyan módon ismertettünk, hogy megadtuk milyen jellemző komponenseket foglalnak magukban vagy milyen jellemző komponensekből tevődnek össze, illetve eljárásokat olyan módon ismertettünk, hogy megadtuk milyen jellemző eljárási lépéseket foglalnak magukban vagy milyen jellemző eljárási lépésekből állnak, arra szándékoztunk utalni, hogy a találmány szerinti kompozíciók is - lényegében vagy kizárólag - a felsorolt komponensekből tevődnek össze, illetve a találmány szerinti eljárások is - lényegében vagy kizárólag - a felsorolt műveleti lépésekből állnak.

Bár bemutattunk és ismertettünk néhány találmány szerinti megvalósítási módot, magától értetődik, hogy a találmány nem korlátozódik ezekre a megoldásokra. Az ezen a területen jártas szakemberek számára nyilvánvaló, hogy számos változás és módosítás lehetséges. Találmányunkat ezért nem kívánjuk a leírásban részletesen ismertetett megvalósítási módokra korlátozni. Oltalmi igényünket kiterjesztjük mindazokra a módosításokra, amelyek a mellékelt igénypontokban meghatározott oltalmi körön belül vannak.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

(1) a rúdkészítmény kialakításához elegendő mennyiségű, a magas - 65-101 °C - olvadáspontú viaszok, és az alacsony - 37-65 °C - olvadáspontú viaszok - adott esetben szilikonviaszok - közül kiválasztott gélesítőszer;

1) PEG 4

m) PEG 12

n) PPG 2 ceteareth 9

o) PPG 2 isodeceth 12

p) PPG 5 buteth 7

q) PPG 14 butyl ether

r) PPG 15 butyl ether

s) PPG 53 butyl ether.

(1) a rúdtermék kialakításához szükséges mennyiségű gélesítőszert, amely a magas - 65-101 °C - olvadáspontú viaszok csoportjából és a szilikonviaszokat is beleértve az alacsony - 37-65 °C - olvadáspontú viaszok csoportjából választható ki;

1. Kozmetikai rúdkészítmény, amely az emberi bőrön való alkalmazása után igen kevés látható maradékot hagy vissza, azzal jellemezve, hogy magában foglal:
(2) az illékony ciklusos szilikonok és az alifás szénhidrogének közül a gélesítőszerhez kiválasztott olyan típusú és mennyiségű oldószer, amely képes arra, hogy a gélesítőszert feloldja és azzal gélt képezzen;

2. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy szilárd rúdkészítmények.

(2) az illékony ciklusos szilikonok és az alifás szénhidrogének közül kiválasztva olyan típusú és mennyiségű, gélesítőszerhez megfelelő oldószert, amelyben a gélesítőszer képes feloldódni és amellyel a gélesítőszer képes gélt kialakítani;
(3) szilikonoktól eltérő, legalább 1,4460-as törésmutatójú, a kiválasztott izzadásgátló hatóanyaggal szemben adszorpciós és deszorpciós tulajdonságokat mutató, nemillékony bőrpuhító anyag, amely (i) olyan mennyiségben van jelen, hogy csökkenteni tudja a bőrön a hatóanyag - például az izzadásgátló hatóanyag - kifehérítő hatását; és (ii) a következő anyagok közé tartozik:

(a) észterek, amelyek egyébként nem sorolhatók az alkoxilezett karbonsavak, a gliceril-észterek, az izetionátok, a lanolinszármazékok, a foszforvegyületek, a szulfoszukcinátok vagy a kénsav-észterek közé;

(b) alkoxilezett alkoholok, amelyeknek az alkohol-molekularésze 2-18 szénatomos alifás alkoholokból, az alkilén-oxid-molekularésze pedig etilén-oxidból, poli(oxi-etilén)-ből vagy poli(oxi-propilén)-ből származik;

3. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy 17-40 tömeg% gélesítőszer, 30-50 tömeg% oldószer, 10-30 tömeg% izzadásgátló hatóanyag, 10-27 tömeg% nemillékony bőrpuhító anyag és 1-15 tömeg% felületaktív anyag elegyéből állnak.

(3) szilikonfolyadékoktól eltérő, legalább 1,4460-as törésmutatójú, a kiválasztott hatóanyaggal szemben adszorpciós és deszorpciós tulajdonságokat mutató, nemillékony bőrpuhító anyagot, amely (i) olyan mennyiségben van jelen, hogy csökkenteni tudja a bőrön a hatóanyag - például az izzadásgátló hatóanyag - kifehérítő hatását; és (ii) a következő anyagok közé tartozik:

(a) észterek, amelyek egyébként nem sorolhatók az alkoxilezett karbonsavak, a gliceril-észterek, az izetionátok, a lanolinszármazékok, a foszforvegyületek, a szulfoszukcinátok vagy a kénsav-észterek közé;

(b) az alkohol-molekularészben 2-18 szénatomos alifás alkoholokból származó molekularészeket, az alkilén-oxid-molekularészben pedig 2-53 alkilénegységből álló, etilén-oxid-ból, poli(oxi-etilén)-ből és poli(oxi-propilén)-ből származó csopor- tot tartalmazó alkoxilezett alkoholok; és (4) hatásos mennyiségű kozmetikai hatóanyagot, amely szagtalanító vagy izzadásgátló hatóanyag lehet; és (5) felületaktív anyagként 12-18 szénatomos zsírsavakból előállított, 2-20 etoxilátcsoportot tartalmazó etoxilezett zsírsavat.
(4) hatásos mennyiségű, a szagtalanító és izzadásgátló hatóanyagok közül kiválasztott kozmetikai hatóanyag; és (5) a 12-18 szénatomos zsírsavakból előállított, 2-20 etoxilátcsoportot tartalmazó etoxilezett zsírsavak közül kiválasztható felületaktív anyag.

4. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy olyan gélesítőszert foglalnak magukban, amely magas olvadáspontú és alacsony olvadáspontú viaszokat egyaránt tartalmaz olyan mennyiségben, hogy a kompozícióban lévő alacsony olvadáspontú viasz koncentrációja a kompozíció össztömegére vonatkoztatva 10-25 %, a magas olvadáspontú viasz koncentrációja pedig a kompozíció össztömegére vonatkoztatva 2-17 %.
5. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy az illékony ciklusos poli(dimetil-sziloxán)-ok és a 10-32 szénatomos alifás szénhidrogének közül kiválasztott oldószert tartalmaznak.
6. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy kozmetikai hatóanyagként izzadásgátló aktív fémsót tartlamaznak.
7. A 6. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy izzadásgátló hatóanyagként részecskékből álló izzadásgátló fémsót tartalmaznak.
8. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy kifehéredést okozó további por alakú komponenst is magukban foglalnak, a bőrpuhító anyagot pedig olyan mennyiségben tartalmazzák, amely elegendő a kifehéredést okozó további por alakú komponens és az izzadásgátló hatóanyag a bőrön kifejtett együttes kifehérítő hatásának elfedésére.
9. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy nemillékony bőrpuhító anyagként olyan észtert tartalmaznak, amelynek a karbonsavból eredő molekularésze benzoesavból, tej savból, palmitinsavból, laurinsavból vagy sztearinsavból, az alkoholból eredő molekularésze pedig benzil-alkoholból vagy 12-18 szénatomos alkoholból származik.
10. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy nemillékony bőrpuhító anyagként olyan alkoxilezett alkoholokat tartalmaznak, amelyekben az alkohol-molekularész 2-10 szénatomos, az alkilén-oxid-egységek száma pedig 4-30.
11. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy nemillékony bőrpuhító anyagként legalább egyet tartalmaznak a következő anyagok közül:

a) C12-C15 alkil-benzoát

b) oktil-dodecil-benzoát

c) izosztearil-benzoát

d) izosztearil-laktát

e) izosztearil-palmitát í) izosztearil-izosztearát g) benzil-laurát

h) Glycereth 7 benzoate

i) Laureth 4

j) Laureth 7

k) Oleth-2
12. A 11. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy bőrpuhító anyagként izosztearil-izosztearátot, izosztearil-palmitátot, benzil-laurátot, PEG 12-t vagy alkil-benzoátot tartalmaznak
13. A 12. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy bőrpuhító anyagként C12-C15 alkil-benzoátot tartalmaznak.
14. A 10. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy olyan alkoxilezett alkoholokat tartalmaznak, amelyeknek az alkohol-molekularésze 2-6 szénatomos alifás alkoholokból, az alkilén-oxid molekularésze pedig etilén-oxidból, poli(oxi-etilén)-ből vagy 12-15 alkilénegységet tartalmazó poli(oxi-propilén)-ből származik.
15. A 4. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy magas olvadáspontú viaszként hidrogénezett ricinusolajat, alacsony olvadáspontú viaszként pedig sztearil-alkoholt tartalmaznak.
16. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy a gélesítőszer hordozóanyagaként ciklometikont tartalmaznak.
17. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy össztömegükre számítva 30-50 % hordozóanyagot, 2-17 % magas olvadáspontú viaszt, 10-25 % alacsony olvadáspontú viaszt, 10-30 % izzadásgátló fémsót és 10-27 % nemillékony bőrpuhító anyagot tartalmaznak.
18. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy össztömegükre számítva 10-27 % bőrpuhító anyagot tartalmaznak.
19. Eljárás a verejtékezés mérséklésére, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítményeket emberek hón- alji testtájékain alkalmazzuk.
20. Eljárás a verejtékezés mérséklésére, azzal jellemezve, hogy a 2. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítményeket emberek hónalji testtájékain alkalmazzuk.
21. Eljárás a verejtékezés mérséklésére, azzal jellemezve, hogy a 9. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítményeket emberek hónalji testtájékain alkalmazzuk.
22. Eljárás a verejtékezés mérséklésére, azzal jellemezve, hogy all. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítményeket emberek hónalji testtájékain alkalmazzuk.
23. Eljárás izzadásgátló rúdkészítmények emberi bőrön való alkalmazásából származó látható maradványok mennyiségének csökkentésére, azzal jellemezve, hogy izzadásgátló hatóanyagot, gélesítőszert és a gélesítőszerhez megfelelő hordozóanyagot tartalmazó kompozícióba az izzadásgátló hatóanyag bőrön kifejtett kifehérítő hatásának csökkentéséhez elegendő mennyiségben belekeverünk olyan bőrpuhító szert, amely legalább egy, szilikonanyagoktól eltérő, legalább 1,4460-as törésmutatójú, az izzadásgátló hatóanyaggal szemben adszorpciós és deszorpciós tulajdonságokkal rendelkező, nemillékony bőrpuhító anyagot tartalmaz.
24. Izzadásgátló rúdkészítmények, azzal jellemezve, hogy a következő komponensek összekeverésével készülnek:
25. Az 1. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítmények, azzal jellemezve, hogy további komponensként bakteriosztatikumot tartalmaznak.
26. A 25. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítmények, azzal jellemezve, hogy össztömegükre számítva 0,05-1,0 % bakteriosztatikumot tartalmaznak.
27. A 25. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítmények, azzal jellemezve, hogy bakteriosztatikumként kvatemer ammóniumvegyületet vagy fémsót tartalmaznak.
28. A 27. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítmények, azzal jellemezve, hogy bakteriosztatikumként kvatemer ammóniumvegyületet, mégpedig 2-amino-2-metil-l-propanolt, cetil-trimetil-ammónium-bromidot, cetil-piridínium-kloridot, 2,4,4N-triklór-2N-hidroxi-difenil-étert vagy N-(4-klór-fenil)-N ’ -(3,4-diklór-fenil)-karbamidot tartalmaznak.
29. Az 1. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítmények, azzal jellemezve, hogy további komponensként illatanyagot is tartalmaznak.
30. A 29. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítmények, azzal jellemezve, hogy össztömegükre számítva 0,5-3,0 % illatanyagot tartalmaznak.
31. Az 1. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítmények, azzal jellemezve, hogy további komponensként inert töltőanyagot is tartalmaznak.
32. A 31. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítmények, azzal jellemezve, hogy inert töltőanyagként kukoricakeményítőt, talkumot, finom eloszlású szilícium-dioxidot, szervetlen agyagokat, polietilént vagy a felsoroltakból képezhető elegyet tartalmaznak.
33. A 31. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítmények, azzal jellemezve, hogy ciklometikont, C12-C15 alkil-benzoátot, alumínium-cirkónium-tetraklórhidrex-glicin-komplexet, PEG-8 disztearátot, illatanyagot, keményítőt, hidrogénezett ricinusolajat, sztearil-alkoholt és izosztearil-benzoátot tartalmaznak.
34. A 2. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítmények, azzal jellemezve, hogy legalább egy nemillékony bőrpuhító anyagként C12-C15 alkil-benzoátot tartalmaznak.
35. A 3. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítmények, azzal jellemezve, hogy legalább egy nemillékony bőrpuhító anyagként C12-C15 alkil-benzoátot tartalmaznak.
36. A 35. igénypont szerinti izzadásgátló rúdkészítmények, azzal jellemezve, hogy további komponensként bakteriosztatikumot is tartalmaznak.

A meghatalmazott:

Szabadalmi és Védjegy Iroda K ft Dr. Valyon Józseíhé Szabadalmi Ügyvivő