HUT70873A

HUT70873A - Amine modified epoxide-resin

Info

Publication number: HUT70873A
Application number: HU9500897A
Authority: HU
Inventors: Manfred Marten; Claus Godau
Original assignee: Hoechst Ag
Priority date: 1994-03-28
Filing date: 1995-03-28
Publication date: 1995-11-28
Also published as: EP0675143A2; FI951409A0; US6329473B1; EP0675143B1; CZ77895A3; FI951409L; HU9500897D0; FI951409A7; PL307890A1; DE59509974D1; NO951171L; EP0675143A3; CA2145590A1; NO951171D0; DE4410785A1; JPH0834831A

Description

A találmány aminnal módosított epoxidgyanta összetételre és ennek alkalmazására vonatkozik.

Az epoxidgyanták elsősorban a biszfenol-A-ból és epiklórhidrinbői előállított epoxidgyanták a jóminőségű öntőgyanták, rétegezőanyagok és ragasztóanyagok ismert nyersanyagai. A poliaminnal keményített, aromás epoxidgyanták a kemikáliáknak és oldószereknek jól ellenállnak, és emellett a különböző anyagokon jól megtapadnak. Az oldószer nélkül feldolgozható és lehetőleg kis viszkozitású biszfenol-A epoxidgyanták jelentősége növekszik a betonépítmények védelménél és kezelésénél. Az epoxidgyanta keményítőse poliaminok alkalmazásával környezeti hőmérsékleten megvalósítható. Az epoxidgyanta/poliamin rendszer alkalmazhatósága azonban gyakran korlátozott a térhálósodott állapotban mutatott, nem-kielégítő rugalmasság miatt. Repedések tartós áthidalásához olyan rétegezőanyagra van szükség, amely nagy rugalmassága miatt a repedés felett dolgozik, és emellett nyújthatósága miatt a nagy hőmérsékletváltozásokat elviseli. Emellett, a ragasztóanyagokhoz olyan rugalmas epoxid gyanta rendszer szükséges, amely alacsony hőmérsékleten (például -20 °C hőmérsékleten) is kielégítő rugalmasságot mutat.

Az epoxid gyanta rendszer rugalmassága elvileg lágyítóanyagok hozzáadásával külsőleg vagy a térhálosodási sűrűség csökkentésével belsőleg befolyásolható. A külső elasztifikálók azonban nem reakcióképesek, és a Duromer hálószerkezetbe nem épülnek be. Külső lágyítószerként alkalmazható korom, ftálsav-észter, nagy forráspontú alkohol, keton gyanta, vinil-polimer, és más, az epoxidgyantával és az amin keményítőanyaggal nem reagáló termék. Az ilyenfajta modifikálás azonban csak speciális felhasználási területeken alkalmazható, mivel egy sor hátránnyal jár. így például, ezek az adalékanyagok erősen zavarják a Duromer szerkezetet, lágyító hatásuk alacsony hőmérsékleten korlátozott, hőmérsékletváltozás hatására és öregedéskor kiválásra hajlamosak, és eldurvítják a kikeményített rendszert. A rugalmasság belső fokozásához az epoxidgyantával és a keményítőanyaggal reagáló vegyületet alkalmaznak, amely résztvesz a térhálósodásban. Az elasztifikáló hatás eléréséhez hosszúláncú alifás vagy erősen elágazó adalékanyagokat építenek be a gyanta komponensbe vagy a keményítő komponensbe. A gyanta/keményítőanyag rendszer problémamentes feldolgozásához lehetőleg alacsony viszkozitású kiindulási komponenseket kell alkalmazni.

Az US 3 538 039 számú irat melegen keményedő keveréket ismertet, amely (1) poliepoxid és amin adduktumból, (2) polifunkciós anhidridből és (3) az anhidrid gyorsítójából áll. Az adduktum előnyösen poliepoxidból és aromás aminból, így anilinből, m-amino-fenolból, m-fenilén-diaminból vagy metilén-dianilinből épül fel.

Az US 3 518 220 számú irat melegen keményedő epoxidgyanta keveréket ismertet, amely (1) több mint 1,0 epoxidcsoportot tartalmazó poli• ·

- 4 epoxidból és nitrogénatomján legalább két aktív hidrogénatomot tartalmazó aromás aminból álló és epoxidcsoportokat tartalmazó adduktumból, és (2) 3-amino-piridinből áll. Aminként alkalmazható például metilén-dianilin, anilin, m-amino-fenol és m-fenilén-diamin.

A DE 3 803 508 számú irat hidegen keményedő és melegen utótérhálósítható epoxid alapú gyantát ismertet, amit (A) általános képletű bifunkcionális epoxid, a képletben E jelentése epoxid funkciós csoportot tartalmazó csoport, X jelentése kétértékű szerves csoport, és (B) általános képletű szekunder diamin reakciójával állítanak elő, a képletben

R¹ és R² jelentése azonos vagy különböző, és lehet szénhidrogéncsoport, amelyek gyúrűrendszer kialakításával össze lehetnek kötve,

Z jelentése kétértékű szénhidrogéncsoport.

Epoxidgyantaként előnyösen biszfenol-A diglicidil-éterét és dialkil-alkilén-diaminként például Ν,Ν'-dimetil-etilén-diamin és Ν,Ν'-dietil-etilén-diamint alkalmaznak. Ez az epoxidgyanta alkalmazható ragasztóanyagként rétegezőanyagként és mátrix masszaként.

Az EP 0 496 163 számú irat egy kikeményített epoxidgyantát ismertet, amely a következő komponensek reakcióterméke :

A. poliepoxid,

B. (1) vagy (2) általános képletű lánchosszabbítószer,

C. adott esetben egy katalizátor a poliepoxid és a lánchosszabbítószer közötti reakcióhoz, és

D. adott esetben egy dihidroxi-szénhidrogén, amely adott esetben halogénatommal szubsztituálva lehet, a képletben

R¹, R² és R³ jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy a primeramin és az epoxidcsoportok közötti reakciót lényegében nem befolyásoló és az epoxidcsoportok egymás közötti reakcióját nem katalizáló szubsztituens,

R⁴ jelentése 1-20 szénatomos alkiléncsoport, 5-20 szénatomos cikloalkiléncsoport vagy 6-20 szénatomos ariléncsoport, amelyek adott esetben inért csoportokkal szubsztituálva lehetnek,

R⁵ jelentése egymástól függetlenül 3-20 szénatomos szekunder- vagy tercier-alkilcsoport, 5-20 szénatomos cikloalkilcsoport vagy 6-20 szénatomos arilcsoport, amelyek adott esetben inért csoportokkal szubsztituálva lehetnek, azzal a megszorítással, hogy az R¹ csoportok közül legalább egy vagy az R² és R³ csoportok közül legalább kettő a reakciót nem befolyásolja.

Az ilyen hosszüláncú, szilárd epoxidgyantákat például porrétegezőanyagként alkalmazzák. A szokásosan meghosszabbított epoxidgyantáktól eltérnek a nagyobb lágyuláspont és nagyobb olvadáspont, valamint alacsonyabb epoxid ekvivalens tömeg vonatkozásában. Az epoxid ekvivalens tömeg kifejezés alatt az érintett vegyületnek az epoxicsoportok számára vonatkoztatott móltömegét (EV érték) értjük. Az egyik megvalósítási forma az aminnal meghosszabbított epoxidgyanták vizes diszperziója, amelynek összetétele:

(i) reakciótermék a következő komponensekből:

A. poliepoxid,

B. (1), (2) vagy (17) képletű lánchosszabbítószer,

D. adott esetben egy dihidroxi-szénhidrogén, amely halogénatommal szubsztituálva lehet;

(ii) a készítmény vízben történő diszpergálásához elegendő mennyiségű diszpergálószer;

(iii) adott esetben egy oldásközvetítő; és (iv) víz, a képletben

R¹¹ jelentése 4-20 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú, szubsztituálatlan vagy hidroxilcsoporttal szubsztituált alkilcsoport.

A (B) komponensként fent ismertetett (1) és (2) általános képletű amin mellett a vízben diszpergált epoxidgyantánál további (B) komponensként említik a (17) általános képletű amint. Az adott esetben elágazó R¹¹ csoport fajtájáról az irat pontosabb adatokat nem tartalmaz. A 8. példában n-hexilamint és a 12. példában n-oktilamint alkalmaznak lánchosszabbítószerként.

Az EP 0 496 163 számú irat szerinti vizes megvalósítási forma egy olyan komplex keverék, amelyben a szilárd gyantát stabil, vizes diszperzióként állítják elő. Az ilyen diszperziók felhasználási területeként megemlítik a környezeti hőmérsékleten kikeményedő rétegeket, a papíripari látexet, a cementdiszperziókat és más víztartalmú rétegezőanyagokat.

Az US 4 886 867 számú iratban (18) általános képletú difunkcionális epoxidgyanta előállítását ismertetik, a képletben

R jelentése biszfenol-A-diglicidil-éter-csoport, x értéke mintegy 2-10, iPr jelentése izopropilcsoport, amelynek során felesleges mennyiségű epoxidgyantát egy primer poli(oxi-alkilén)-di- vagy -triamin szekunder izopropilamin-származékával reagáltatnak aceton jelenlétében.

Az aminkomponens és a biszfenol-A epoxidgyanta közötti reakció kritikus. A gélképződés elkerüléséhez az adduktum előállításánál oldószert kell alkalmazni. Oldószerként alkalmazhatók ketonok és alkoholok, elsősorban aceton. A difunkcionális epoxidgyanta a kiindulási anyagtól függően lehet szilárd vagy folyékony, és kikeményített állapotban lehet átlátszó, flexibilis, gumiszerü anyag. A példákból látható, hogy a biszfenol-A gyantán (Epon 828) alapuló diepoxidok félszilárd termékek, és az Eponex 151 gyantán (hidratált Epon 828) alapuló diepoxidok folyékonyak ugyan, de viszkozitásuk nagyon magas (lásd az 1. táblázatot az idézett irat 9-10. oldalán).

Az US 4 316 003 számú irat epoxidgyanták, elsősorban vizes rendszerek kikeményítésére alkalmas adduktumot ismer tét, amelynek előállításához először egy első lépésben felesleges mennyiségű epoxidgyantát primer monoaminnal reagáltatnak, és a kapott epoxidot egy második lépésben felesleges mennyiségű polifunkcionális aminnal reagáltatják. Az egy lépés termékét oldószer jelenlétében állítják elő, és a második lépésben közvetlenül amin keményítőanyaggá dolgozzák fel. A tárolási stabilitásról és az egy lépés esetleges felhasználásáról nem tesznek említést.

A találmány feladata egy reakcióképes, a különböző szubsztrátumokon jól tapadó, flexibilis réteg és ragasztóanyag kidolgozása, amely alacsony hőmérsékleten, például 0 °C vagy ennél alacsonyabb, például -20 °C hőmérsékleten nagy rugalmassággal rendelkezik. Előnyös, ha az epoxidgyanta olyan viszkozitással rendelkezik, ami lehetővé teszi a további berendezések nélküli, könnyű feldolgozást. Különösen előnyösek az olyan epoxidgyanták, amelyek viszkozitása nagyon kicsi, előnyösen lényegesen kisebb, mint a folyékony biszfenol-A epoxidgyanta viszkozitása.

Meglepő módon azt találtuk, hogy kis viszkozitású - és ami szakember számára különösen meglepő - stabilan tárolható epoxidrendszer állítható elő olyan (A) reakciótermékből, amit például (All) alifás (poli-oxi-alkilén)-glicidil-éterből és bizonyos (A21) szférikusán gátolt monoaminból és/vagy bizonyos (A22) diszerkunder poliéter-diaminból állítunk elő, amely keményítőssel kiváló alacsony hőmérsékletű rugalmassággal és repedéseket áthidaló tulajdonsággal rendelkező rétegezőanyaggá és ragasztóanyaggá dolgozható fel.

• «

- 9 A találmány szerinti (A) szilárd epoxidok, amelyek előállíthatók például (A12) biszfenol-A vagy -F glicidil-éterből és bizonyos (A21) sztérikusan gátolt monoaminokból, és találmány szerinti (A) folyékony epoxidok összekeverésével tetszőleges köztes viszkozitások állíthatók be.

A találmány szerinti megoldás egyik megvalósítási módjában az (A) szilárd epoxidok por-gyanta komponensként alkalmazhatók szubsztrátumok rétegezéséhez és ragasztásához.

A találmány tárgya tehát epoxidgyanta, amelynek összetétele (A) legalább két, 1,2-epoxidcsoportot tartalmazó vegyület, amely a következő vegyületek reakcióterméke:

(Al) legalább két, 1,2-epoxidcsoportot tartalmazó vegyület adott esetben monoepoxidokkal képzett keverék formájában, és (A2) egy vagy több amin, amely lehet (A21) (I) általános képletű amin, a képletben

R¹ jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú alifás, cikloalifás, aralifás vagy aromás, adott esetben hidroxilcsoporttal, alkoxicsoporttal vagy halogénatommal szubsztituált 1-30 szénatomos szénhidrogéncsoport ,

R² és R³ jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy valamely R¹ jelentésében megadott csoport, azzal a megszorítással, hogy az amino10 csoport aromás csoporttól eltérő szénatomhoz kapcsolódik, és ha R² és R³ jelentése hidrogénatom, akkor R¹ jelentése (a) , (b), (c) vagy (d) általános képletű csoport , ahol

R⁴-R⁹ jelentése egymástól függetlenül egyenes vagy elágazó szénláncú alifás, cikloalifás, aralifás vagy aromás, adott esetben hidroxilcsoporttal, alkoxicsoporttal vagy halogénatommal szubsztituált 1-30 szénatomos szénhidrogéncsoport, vagy

R¹ és R² együtt adott esetben szubsztituált, legfeljebb 8 szénatomos cikloalifás gyűrűt képeznek, amikor R³ jelentése hidrogénatom;

(A22) (II) általános képletű amin, a képletben

R¹⁰ jelentése (e), (f), (g) vagy (h) képletű csoport,

R¹¹ és R¹² jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, legfeljebb 15 szénatomos telített vagy telítetlen, egyenes, elágazó vagy ciklikus szénláncú, adott esetben a gyűrűben heteroatomot tartalmazó alkilcsoport, vagy együtt legfeljebb 8 szénatomos ciklikus • «

- 11 alkiléncsoportot képeznek, amely adott esetben 1-3 szénatomos alkilcsoporttal egyszeresen, kétszeresen vagy háromszorosan szubsztituálva lehet, r!3 jelentése hidrogénatom vagy metalcsoport , x értéke 1-100, f értéke 2 vagy 3;

(A23) (III) általános képletű diprimer-diamin, a képletben

R¹⁴-R¹⁷ jelentése hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkilcsoport,

R¹⁸ jelentése közvetlen kötés, egyenes, elágazó vagy ciklikus szénláncú és adott esetben szubsztituált alkiléncsoport, ariléncsoport vagy heteroariléncsoport, azzal a megszorítással, hogy R¹⁴-R¹⁷ közül legalább egyik jelentése alkilcsoport, ha R¹⁸jelentése közvetlen kötés vagy lineáris alkiléncsoport, valamint R¹⁴ és R¹⁸ vagy R¹⁴ és R¹⁸ a kapcsolódó atomokkal együtt cikloalifás, aromás vagy heteroaromás gyűrűt képezhet , (B) adott esetben 1,2-epoxidvegyület, amely az (Al) vegyülettől eltér, és/vagy az (A) vegyület előállításához alkalmazott (Al) vegyület reagálatlan része lehet;

(C) keményítőszer; és • · (D) adott esetben további adalékanyag.

(Al) komponensként számos, ilyen célra ismert anyag alkalmazható, amelyek molekulánként átlagban több, mint egy epoxidcsoportot, előnyösen két epoxidcsoportot tartalmaznak. Alkalmazhatók továbbá poliepoxidok és monoepoxidok keverékei. Ezek az epoxid-vegyületek (epoxidgyanták) lehetnek telített vagy telítetlen, alifás, cikloalifás, aromás vagy heterociklikus vegyületek, amelyek adott esetben hidroxilcsoportokat tartalmaznak. Hordozhatnak továbbá olyan szubsztituenseket, amelyek a keverési és reakciókörülmények között zavaró mellékreakciókat nem okoznak, ezekre példaként említhető az alkilcsoport, arilcsoport vagy étercsoport.

Előnyösek az olyan (Al) vegyületek, amelyek epoxid ekvivalens tömege 100-500 g/mól.

Ezen belül előnyösek az olyan (A12) glicidil-éterek, amelyek többértékü fenolokból, előnyösen biszfenolokból, valamint novolakokból vezethetők le, és epoxid ekvivalens tömegük 100-500 g/mól, előnyösen 150-250 g/mól.

A többértékü fenolokra példaként említhető a rezorcin, hidrokinon, 2,2-bisz(4-hidroxi-fenil)-propán (biszfenol-A), a dihidroxi-difenil-metán (biszfenol-F) izomer elegyei, 4,4' -dihidroxi-difenil-ciklohexán, 4,4'-dihidroxi-3,3'-dimetil-dif enil-propán, 4,4'-dihidroxi-difenil, 4,4'-dihidroxi-benzofenon, bisz(4-hidroxi-fenil)-1,1-etán, bisz(4-hidroxi-fenil-1,1-izobután, bisz(4-hidroxi-terc-butil-fenil)-2,2-propán, bisz (2-hidroxi-naftil)-metán, 1,5-dihidroxi-naftalin, trisz (4-hidroxi-fenil)-metán, bisz(4-hidroxi13

-fenil)-éter vagy bisz(4-hidroxi-fenil)-szulfon, valamint ezek klórozott és brómozott származékai, például tetrabróm-biszfenol-A. Különösen előnyösek a biszfenol-A és biszfenol-F alapú folyékony diglicidil-éterek, amelyek epoxid ekvivalens tömege 180-190 g/mól.

Alkalmazhatók továbbá polialkoholok (All) poliglicidil-éterei, amelyekre példaként említhető az etán-diol-1,2-diglicidil-éter, propán-diol-1,2-diglicidil-éter, propán-diol-1,3-diglicidil-éter, bután-diol-diglicidil-éter, pentán-diol-diglicidil-éter (más néven neopentil-glikol-diglicidil-éter), hexán-diol-diglicidil-éter, dietilén-glikol-diglicidil-éter, dipropilén-glikol-diglicidil-éter, hosszabb láncú poli(oxi-alkilén)-glikol-diglicidil-éterek, így hosszabb láncú poli(oxi-etilén)-glikol-diglicidil-éterek, és poli(oxi-propilén)-glikol-diglicidil-éterek, vegyes poli(oxi-etilén)-propilén-glikol-diglicidil-éter, poli(oxi-tetrametilén)-glikol-diglicidil-éter, valamint a glicerin, 1,2,6-hexán-triol, trimetilol-propán, trimetilol-etán, pentraeritrit, és szorbitol poliglicidil-étere, oxalkilezett poliolok, például glicerin, trimetilol-propán vagy pentaeritrit poliglicidil-étere, a ciklohexán-dimetanol, bisz(4-hidroxi-ciklohexil)-metán és 2,2-bisz (4-hidroxi-ciklohexil)-propán diglicidil-étere, a ricinusolaj poliglicidil-étere, és triglicidil-trisz(2-hidroxi-etil)-izocianurát. Különösen előnyösen alkalmazhatók a poli(oxi-alkilén)-glikol-diglicidil-éterek, és ezen belül a poli(oxi-propilén)-glikol-diglicidil-éterek, amelyeknél az epoxid ekvivalens • * · · · • · · · · · · • ·«·· · ···· · tömeg 150-800 g/mól, előnyösen 300-400 g/mól.

Bizonyos esetekben a poliglicidil-éterek mellett kis mennyiségben reakcióképes higítóanyagok (monoepoxidok) is alkalmazhatók, a poliglicidil-éter tömegére vonatkoztatva általában legfeljebb 30 tömeg%, előnyösen 10-20 tömeg% mennyiségben. A megfelelő vegyületekre példaként említhető a metil-glicidil-éter, butil-glicidil-éter, allil-glicidil-éter, etil-hexil-glicidil-éter, hosszúláncú alifás glicidil-éter, így cetil-glicidil-éter és sztearil-glicidil-éter, hosszúláncú izomer alkohol elegy monoglicidil-étere, 12-13 szénatomos alkoholok elegyének glicidil-étere, fenil-glicidil-éter, krezil-glicidil-éter, p-terc-butil-fenil-glicidil-éter, p-oktil-fenil-glicidil-éter, p-fenil-fenil-glicidil-éter, oxalkilezett lauril-alkohol glicidil-étere, valamint monoepoxidok, így epoxidált és egyszeresen telítetlen szénhidrogének, például butilén-oxid, ciklohexén-oxid, és sztirol-oxid, valamint halogéntartalmú epoxidok, így epiklórhidrin .

Alkalmazhatók továbbá poli(N-glicidil)-vegyületek, amelyek előállíthatok epiklórhidrin és amin, például anilin, n-butil-amin, bisz(4-amino-fenil)-metán, m-xililén-diamin vagy bisz(4-metil-amino-fenil)-metán reakciótermékének dehidrohalogénezésével. A poli(N-glicidil)-vegyületek közé tartozik továbbá a triglicidil-izocianurát, triglicidil-urazol és ezek oligomerjei, a cikloalkilén-karbamid N,N'-diglicidil-származéka és a hidantoin diglicidil-származéka.

Alkalmazhatók továbbá polikarbonsavak poliglicidil· · I · · * • ···· » *·♦· ·

- 15 -észterei, amelyek előállíthatok epiklórhidrin vagy más hasonló epoxi-vegyület és egy alifás, cikloalifás vagy aromás polikarbonsav, így oxálsav, borostyánkősav, adipinsav, glutársav, ftálsav, tereftálsav, tetrahidro-ftálsav, hexahidro-ftálsav, 2,6-naftalin-dikarbonsav és hosszabb szénláncú dikarbonsav-diglicidil-észterek, például dimerizált vagy trimerizált linolénsav reakciójával. Példaként említhető az adipinsav-diglicidil-észter, ftálsav-diglicidil-észter, és hexahidro-ftálsav-diglicidil-észter. További példaként említhető a telítetlen karbonsavak glicidil-észtere és telítetlen alkoholok, illetve telítetlen karbonsavak epoxidált észtere.

A megfelelő epoxid-vegyületek részletek felsorolása megtalálható A.M. Paquin: Epoxidverbindungen und Epoxidharze, Springer Verlag, Berlin, IV. fejezet (1958) és Lee Neville: Handbook of Epoxy Resins, 2.fejezet (1967) kézikönyvekben.

Alkalmazhatók különböző epoxidgyanták keverékei is.

A találmány szerinti 1,2-epoxid-vegyületek előállításához (A21) aminként alkalmazható például terc-butilamin (2-metil-2-amino-propán), 2-metil-2-butil-amin, a Rohm and Haas Co. által gyártott terc-alkil-aminok, így Primene TOA (terc-oktil-amin, vagyis 1,1,3,3-tetrametil-butil-amin) , Primene 81 R (12-14 szénatomos tercier-alkil-amin), Primene JMT (16-22 szénatomos tercier-alkil-amin), valamint 2-amino-2-metil-l-propanol, 2-amino-2-etil-1,3-propán-diói, trisz(hidroxi-metil)-amino-metán, izopropil-amin (2-propán-amin), szek-butil-amin (2-amino-bután), 2-amino-l-butanol, • · · * · · • · · · · n <·Φ·

3-metil-2-butil-amin, 2-pentil-amin, 3-pentil-amin, ciklopentil-amin, 4-metil-2-pentil-amin, ciklohexil-amin, 2-heptil-amin, 3-heptil-amin, 2-metil-ciklohexil-amin, 3-amino-2,4-dimetil-pentán, 6-metil-2-amino-heptán, 1-fenil-etil-amin, l-metil-3-fenil-propil-amin, vagy ciklododecilamin, ezen belül elsősorban 2-amino-bután és ciklohexil-amin.

Alkalmazható továbbá az izobutilamin (2-metil-1-propán-amin), 2-metil-butil-amin (l-amino-2-metil-bután), izoamil-amin (izopentilamin, vagy 1-amino-3-metil-bután) , furfuril-amin, benzil-amin, 4-metoxi-benzil-amin, 2-etil-hexil-amin, izononilamin (izomer nonil-aminok elegye, amely mintegy 90 tömeg%-ban 3,5,5-trimetil-hexil-aminból áll), ezen belül előnyösen 2-etil-hexil-amin.

(A21) aminként különösen előnyösen alkalmazhatók a 9-22 szénatomos, elsősorban 12-14 szénatomos tercier-alkil-aminok.

(A22) szekunder aminként előnyöen szekunder-poliéter-diamint, különösen előnyösen diszekunder-amint alkalmazunk. Ilyen termékeket forgalmaz a Condea Chemie GmbH Novamin néven. Előnyösen alkalmazhatók a szekunder-poliéter-aminok, így Novamin N 10 (átlagos móltömeg 390 g/mól) , N 20 (560), N 40 (2150) és N 50 (4150) különösen előnyösen a szekunder-poliéter-diaminok, így Novamin N 20 és Novamin N 40.

(A23) diprimer diaminként alkalmazhatók az 5-20 szénatomos alifás elágazó szénláncú diaminok, például neopentán-diamin (1,3-diamino-2,2-dimetil-propán), 1,2-diamino-2-metil-propán, 1,2- és 1,4-diamino-ciklohexán, m-xililén• *· 4* 4 *·» * » · ♦ * « · e « · · ··4 · · ♦ ·< ♦ · • · · ♦ 4

- 17 -diamin, 1,3-bisz(amino-metil)-ciklohexán, 1-amino-2-amino-metil-3,3,5-trimetil-ciklopentán, és ennek 3,5,5-izomerje, triaceton-diamin, 1,8-diamino-p-mentán, izoforon-diamin (3-amino-metil-3,5,5-trimetil-ciklohexil-amin), 4,4'-diamino-diciklo-hexil-metán, 3,3'-dimetil-4,4'-diamino-diciklo-hexil-metán, 3,8-bisz(amino-metil)-triciklo[5,2,1, 0² >⁶] dekán és ennek 4,9-izomerje.

Alkalmazhatók továbbá az (A21) , (A22) és (A23) aminok elegyei is.

A találmány szerinti (A) epoxid-vegyületek előállításához az (Al) epoxidot és az (A2) amint kevertetés és általában melegítés közben reagáltatjuk az elméletileg számolt epoxid-ekvivalens tömeg eléréséig, vagyis addig, míg az amin összes aktív hidrogénatomja reagál a feleslegben jelenlévő epoxidcsoportokkal. A reakcióhőmérséklet általában 25-200 ’C, előnyösen 50-150 °C, különösen előnyösen 60-130 °C. Az alkalmazott hőmérséklettől és a felhasznált epoxidtól és amintól függően a reakcióidő néhány perc és több óra között változhat.

Az amin és az epoxid kvantitatív reakciójához a legtöbb esetben nincs szükség további katalizátorra. A reakciót előnyösen, elsősorban alacsony forráspontú aminok esetében nyomás alatt, például legfeljebb 5 bar nyomás alatt végezzük .

Az (A) epoxid-vegyületek előállításához különböző (Al) epoxidok elegye is alkalmazható és közvetlenül (A2) aminnal reagáltatható. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a különböző epoxidokat célzott módon, fokozatosan alkalmazzuk, amelynek során először egy I (Al) epoxidot felesleges mennyiségű aminnal, például epoxid ekvivalensenként 2 aktív amin-hidrogénatommal reagáltatunk, és a I epoxid epoxidcsoportjainak teljes reakciója után felesleges mennyiségben egy további II (Al) epoxidot reagáltatunk a még jelenlévő aktív amin-hidrogénatomokkal.

Alkalmazhatók továbbá különböző (A2) aminok, akár keverék, akár lépcsőzetes felépítés formájában. Az esetleges, amin-felesleggel járó köztiterméknél a maradék szabad amin desztillációs úton, adott esetben vákuumban eltávolítható. A találmány szerinti epoxidok előállíthatók tetszőleges keverék formájában, például bizonyos feldolgozási viszkozitás vagy a kikeményített rendszer meghatározott tulajdonsága elérése érdekében.

(B) epoxid-vegyületként az (Al) vegyűletekhez hasonlóan molekulánként legalább két epoxidcsoportot tartalmazó poliepoxidot alkalmazunk. Adott esetben felhasználhatók monoepoxidokkal képzett keverékek is. Ezek általában eltérnek az (Al) komponensként alkalmazott vegyülettől. (B) vegyületként felhasználhatók továbbá az (A) epoxidgyanta előállításánál alkalmazott (Al) epoxid-vegyületek reagálatlan maradéka is.

Különösen előnyös az (Al) poli(oxi-propilén)-glikol-diglicidil-éterből, (A2) 2-amino-butánból és (B) biszfenol-A vagy biszfenol-F diglicidil-éteréből álló összetétel.

(C) komponensként a kétkomponensű eljárásban bármely ismert, 1,2-epoxidokhoz alkalmas amin keményítőanyag fel19

használható. Példaként említhetők az alifás aminok, így polialkilén-poliamin, dietilén-triamin és trietilén-tetramin, tetraetilén-pentamin, pentaetilén-hexamin, 2,2,4és/vagy 2,4,4-trimetil-hexametilén-diamin, bisz (3-amino-propil) -metil-amin, 1,4-bisz (3-amino-propil) -piperazin, Ν,Ν-bisz(3-amino-propil)-etilén-diamin, 2-metil-pentán-diamin (Dytek A), és oxialkilén-poliaminok, így poli(oxi-propilén)-di- és -triamin, és 1,13-diamino-4,7,10-trioxatridekán, cikloalifás aminok, így izoforon-diamin (3,5,5-trimetil-3-amino-metil-ciklohexil-amin) , 4,4 '-diamino-diciklohexil-metán, 3,3'-dimetil-4,4'-diamino-diciklohexil-metán, N-ciklohexil-1,3-propán-diamin, diamino-ciklohexán, előnyösen 1,2-diamino-ciklohexán, 1,4-diamino-3,6-dietil-ciklohexán, 1,2-diamino-4-etil-ciklohexán, 1-ciklohexil-3,4-diamino-ciklohexán, 2,2-bisz(4-amino-ciklohexil)-propán, 1,3- és 1,4-bisz(amino-metil)-ciklohexán, piperazin, N-amino-etil-piperazin, TCD-diamin (3(4),8(9)-bisz(amino-metil) -triciklo [5 , 2 , 1, 0² < ⁶] dekán) , aralifás aminok, így xililén-diamin (m- és p-xililén-diamin), aromás aminok, így fenilén-diamin, 4,4'-oxidianilin és 4,4'-diamino-difenil-metán.

Alkalmazhatók továbbá olyan adduktum keményítőanyagok, amelyek epoxid-vegyületek, így biszfenol-A és -F glicidil-éterének felesleges aminnal képzett reakciótermékei, például etilén-diamin, 2,2,4-, 2,4,4-trimetil-hexametilén-diamin, izoforon-diamin, 1,2-diamino-ciklohexán, m-xililén-diamin és/vagy bisz(amino-metil)-ciklohexán epoxidokkal képzett • · ν*·· V ·· · · 4 **· · · » * • ···· · ···· · ··· · · · ·

-20reakciótermékei, ahol az epoxid lehet végállású epoxid, így propilén-oxid, hexén-oxid vagy glicidil-éter, így fenil-glicidil-éter, etil-hexil-glicidil-éter, vagy butil-glicidil-éter, valamint glicidil-észter, így Cardura E vagy poliglicidil-éter, illetve -észter, előnyösen valamely (A1) értelmezésénél megadott vegyület. Alkalmazhatók továbbá poliamido-amin és poliimidazolin kemény 1 tőanyagok, amelyek előállíthatok poliaminok és polikarbonsavak kondenzálásával, adott esetben monokarbonsav hozzáadása mellett, előnyösen polialkilén-poliamin és egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsav katalitikus polimerizálásával vagy polimerizálható vegyület, például sztirol kopolimerizálásával előállított polimer zsírsavak kondenzálásával.

Keményítőanyagként alkalmazhatók továbbá Mannich-bázisok, amelyek előállíthatók poliaminok, előnyösen dietilén-triamin, trietilén-tetramin, izoforon-diamin, 2,2,4-, illetve 2,4,4-trimetil-hexametilén-diamin, 1,3- és 1,4-bisz(amino-metil)-ciklohexán, előnyöen m- és p-xililén-diamin aldehidekkel, előnyösen formaldehiddel és legalább egy aldehiddel reakcióképes csoporttal rendelkező egy vagy több értékű fenollal végzett kondenzálásával, ahol a fenol lehet krezol, xilenol, p-terc-butil-fenol, rezorcin, 4,4'-dihidroxi-difenil-metán vagy 4,4'-dihidroxi-difenil-2,2-propán, előnyösen fenol.

A kétkomponensű eljárásnál keményítőanyagként különösen előnyösen alkalmazhatók a TCD-diamin, Mannich-bázis, például fenol, és/vagy rezorcin, formaldehid és m-xililén-diamin, valamint N-amino-etil-piperazin és N-amino-etil-piperazin nonil-fenollal és/vagy benzil-alkohollal képzett elegyén alapuló keményítőanyagok.

Gyakran szükség van arra, hogy egykomponensü rendszerrel dolgozzunk, mivel a felhasználónak nem kell az egyes komponenseket közvetlenül a rendszer felhasználása előtt, például ragasztóanyagként történő felhasználása előtt összekevernie. Egykomponensü rendszer állítható elő, ha az (A) epoxid komponenshez adott esetben (B) látens keményítőszert keverünk. Az ilyen keverékek szobahőmérsékleten általában több héten és hónapon keresztül tárolhatók, vagyis a viszkozitás a tárolás alatt állandó vagy csak csekély mértékben nő. Az egyik legjobban elterjedt látens keményítőanyag a dicián-diamid. A dicián-diamid (ciano-guanidin, Dyhard 100, SKW) szobahőmérsékleten önmagában nem keményítőanyag. Magasabb hőmérsékleten bomlik, és a reakcióképes hasadási termékek keményítik az epoxid rendszert. Rugalmas egykomponensü epoxidgyanta rendszer előállításához a látens keményítőanyagot, például a dicián-diamidot (C) komponensként a flexibilizált (A) epoxidgyanta komponensben diszpergáljuk adott esetben (D) adalékanyag, például tixotrópiálószer felhasználásával. Látens keményítőanyagként alkalmazhatók továbbá aromás aminok, például 4,4'- vagy 3,3'-diamino-difenil-szulfon, guanidinok, például 1-o-tolil-biguanidin, módosított poliaminok, például Anchor 2014 S (Anchor Chemical, Nagy-Britannia), karbonsav-hidrazidok, például adipinsav-hidrazid, izoftálsav-dihidrazid vagy antranilsav22

-hidrazid, valamint triazin-származékok, például 2-fenil-4,6-diamino-s-triazin (benzoguánamin) és melamin.

A (C) keményítőanyagot általában 0,01-50 tömeg%, előnyösen 1-40 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk az (A) komponensre vonatkoztatva. A dicián-diamid mennyisége általában 0,01-20 tömeg%, előnyösen 0,5-15 tömegfc az (A) komponens mennyiségére vonatkoztatva. Adott esetben gyorsító is alkalmazható (lásd (D) adalékanyagok, gyorsító) az (A) komponensre vonatkoztatva 0,01-10 tömeg%, előnyösen 0,1-7 tömeg% mennyiségben.

A (C) keményítőanyag és az adott esetben alkalmazott gyorsító bedolgozása során a hőmérsékletet a megfelelő gyanta/keményítőanyag rendszer reakcióhőmérséklete alatt kell tartani. Ennek megfelelően szükséges lehet, hogy a diszpergálás során a reakcióelegyet hűtsük. A kétkomponensű eljárásnál megadott poliamin keményítőanyagokkal elvileg lehetséges a keményítős szobahőmérsékleten történő megvalósítása. Ezen a viszonylag alacsony hőmérsékleten azonban gyakran nem érhető el optimális tulajdonság a kikeményített rendszer vonatkozásában. A látens keményítőanyagot, például dicián-diamidot tartalmazó egykomponensü rendszerként mindenképp megemelt hőmérsékletre van szükség a térhálósodási reakció megindításához. A találmány szerinti összetételnél a kikeményítési hőmérséklet általában 5-260 °C, előnyösen 120-200 °C. A kikeményedéshez szükséges idő 120-200 °C közötti hőmérséklet esetén általában 10-200 perc.

Ha a találmány szerinti szilárd (A) epoxidot porgyanta komponensként alkalmazzuk, akkor (C) keményítőanyagként előnyösen használhatók a karboxilcsoportokat tartalmazó poliészterek. A karboxil-poliészterek savszáma általában 15-150 mg KOH/g, előnyösen 30-100 mg KOH/g, üvegesedési hőmérséklete legalább 35 °C, előnyösen legalább 40-60 °C.

Az M_n móltömeg (polisztirol standarddel szemben gélkromatográfiásan meghatározott szám szerinti átlag) értéke általában 600-12000 g/mól, előnyösen 2000-8000 g/mól. A karboxilcsoportok előnyösen a molekulalánc végén helyezkednek el, amely lehet lineáris vagy elágazó. A végcsoportoknak általában legalább 70 %-a, előnyösen legalább 90 %-a karboxilcsoport, ahol a láncvégek túlnyomórészben legalább kettő és több karboxilcsoportot tartalmaznak, részben karbonsav-anhidrid-csoport formájában.

A karboxilcsoportokat tartalmazó poliészterek előállítása az ismert módon megvalósítható egylépéses eljárásban vagy előnyösen kétképéses eljárásban, például a DE

163 962 számú iratban ismertetett módon. Ennek során megfelelő poliolokat megfelelő polikarbonsavakkal vagy ezek származékával, előnyösen anhidrid-származékával reagáltatunk. A savkomponenst feleslegben alkalmazzuk. A poliol és a savkomponens arányát általában úgy állítjuk be, hogy a hidroxilcsoportok/savcsoportok, illetve anhidridcsoportok ekvivalens aránya 1:3-1:1,1, előnyösen 1:2,2-1:1,8 közé essen. Alkalmazhatók továbbá laktonokból, például kaprolaktonból vagy hidroxi-karbonsavakból, például ómega-hidroxi-kapronsavból képzett poliészterek is. A polikarbonsav lehet alifás, cikloalifás, aromás és/vagy heterociklikus, adott esetben például halogénatommal szubsztituált és/vagy telítetlen.

Az ilyen típusú karbonsavakra és származékaira példaként említhető a borostyánkősav, adipinsav, parafasav, azelainsav, sebacinsav, ftálsav, izoftálsav, trimellitsav, ftálsav-anhidrid, tetrahidro-ftálsav-anhidrid, hexahidro-ftálsav-anhidrid, tetraklór-ftálsav-anhidrid, endometilén-tetrahidro-ftálsav-anhidrid, glutársav-anhidrid, maleinsav, maleinsav-anhidrid, fumársav, dimerizált és trimerizált telítetlen zsírsavak, adott esetben monomer telítetlen zsírsavakkal képezett elegy formájában, így olaj sav, ftereftálsav-dimetil-észter, és tereftálsav-biszglikol-észter, előnyösen trimellitsav-anhidrid (TMSA), piromellitsav-anhidrid vagy maleinsav-anhidrid adduktum. A (C) keményítőanyagként szolgáló karboxilcsoportokat tartalmazó poliésztert és az (A) epoxid vegyületet a találmány szerinti keverékben általában olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy a (C) keményítőanyagban található karboxilcsoportok és az adott esetben alkalmazott (B) komponensben található epoxidcsoportok és hidroxilcso- portok ekvivalens aránya 0,7-1,3, előnyösen 0,9-1,1 legyen. Ennek megfelelően, a (C) komponens mennyisége az (A), (B) és (C) komponens együttes mennyiségén belül általában 50-90 tömegé, előnyösen 65-85 tömeg%. Ilymódon általában kielégítő térhálósodási sűrűséget érünk el.

(C) keményítőanyagként porgyantáknál bármely ilyen célra alkalmas anyag felhasználható. Előnyösen használhatók az anhidrid keményítőanyagok, így ftálsav-anhidrid, tetrahidro-ftálsav-anhidrid, 4-metil-tetrahidro-ftálsav-anhidrid, hexahidro-ftálsav-anhidrid, 4-metil-hexahidro-ftálsav-anhidrid, nadicmetil-anhidrid (metilén-dometilén-tetrahidro-ftálsav-anhidrid izomerjeinek triviális neve), kloréndic(HÉT)-anhidrid (3,4,5,6,7,7-hexaklór-3,6-endometilén-tetrahidro-ftálsav-anhidrid), piromellitsav-anhidrid, benzofenon-tetrakarbonsav-dianhidrid, trimellitsav-anhidrid, a DE 2 556 182 számú irat (B) komponensének megfelelő keményítőanyag, dodecenil-borostyánkősav-anhidrid vagy izooktenil-borostyánkősav-anhidrid, valamint dicián-diamid, például Dyhard (SKW Trostberg), fenolos keményítőanyag, például D.E.H. 80, D.E.H. 82, vagy D.E.H. 84 Dow-keményítőanyag, imidazol- vagy imidazolin-vegyületek karbonsavsói, valamint epoxid-vegyületek és imidazol- vagy imidazolin-vegyületek vagy ezek karbonsavsói reakciójával kapott megolvasztható és oldható adduktumok.

Keményítőként előnyösen alkalmazhatók az imidazolinok vagy imidazolok, első sorban a (III) és (IV) általános képletű vegyületek, a képletben r14_r20 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, alkilcsoport, arilcsoport, aralkilcsoport, cikloalkilcsoport vagy heterociklikus csoport, r21 és R²² jelentése valamely R¹⁴-R²⁽⁹ jelentésében megadott csoport, valamint alkiléncsoport vagy ariléncsoport, amelyek adott esetben egy vagy több alkilcsoporttal, arilcsoporttal, aralkilcsoporttal, ciklo alkilcsoporttal, vagy heterociklikus csoporttal szubsztituálva lehetnek, és ahol több csoport adott esetben heteroatommal össze lehet kötve.

Imidazolin-származékokra példaként említhető a 2-metil-imidazolin, 2-etil-4-metil-imidazolin, 2-fenil-imidazolin,

2-undecil-imidazolin, 2-heptadecil-imidazolin, 2-etil-imidazolin, 2-izopropil-imidazolin, 2,4-dimetil-imidazolin, 2-fenil-4-metil-imidazolin, 2-benzil-imidazolin, 2-o-tolil-imidazolin, 2-p-tolil-imidazolin, tetrametilén-biszimidazolin, 1,1,3-trimetil-l,4-tetrametilén-biszimidazolin,

1,3,3-trimetil-l,4-tetrametilén-biszimidazolin, 1,1,3-trimetil-l, 4-tetrametilén-bisz-4-metil-imidazolin, 1,2-fenilén-biszimidazolin, 1,3-fenilén-biszimidazolin, 1,4-fenilén-biszimidazolin, vagy 1,4-fenilén-bisz-4-metil-imidazolin, valamint ezek elegyei. Különösen előnyösen alkalmazható a 2 -fenil-imidazolin.

Az imidazol-származékokra példaként említhető maga az imidazol, valamint 1-metil-imidazol, 2-metil-imidazol,

4-metil-imidazol, 5-metil-imidazol, 1-etil-imidazol, 2-etil-imidazol, 1-propil-imidazol, 2-propil-imidazol, 2-izopropil-imidazol, 1-butil-imidazol, 2-oktil-imidazol, 2-undecil-imidazol, 2-heptadecil-imidazol, 2-ciklohexil-imidazol, 1-fenil-imidazol, 2-fenil-imidazol, 2,4-dimetil-imidazol, 1,2-dimetil-imidazol, 4,5-dimetil-imidazol, 2-etil-4-metil-imidazol, l-etil-2-metil-imidazol, 1-metil-2-izopropil -imidazol, 4-butil-5-etil-imidazol, 2-ciklohexil-4-metil-imidazol, l-benzil-2-metil-imidazol, 2-fenil-4-metil-

- 27 -imidazol, 4,5-difenil-imidazol, 2-etil-4-fenil-imidazol,

2.4.5- trimetil-imidazol, 2,4,5-triciklohexil-imidazol,

1.2.4.5- tetrametil-imidazol, valamint benzimidazol és származékai. Alkalmazhatók a fenti imidazol-származékok egymással vagy imidazolinonnal képzett elegyei is.

A keményitőszer mennyisége a találmány szerinti poralakú keverékben az alkalmazott keményitőszer típusától függ, és széles határok között változtatható. A keményítőszer mennyisége általában 0,01-60 tömeg*, előnyösen 0,5-40 tömeg* az (A), (B) és (C) komponensek együttes tömegére vonatkoztatva.

A találmány szerinti készítmények az (A), (B) és (C) komponensek mellett további (D) komponensként a szokásos adalékanyagokat tartalmazhatják. Ezekre példaként említhetők a gyorsítók, keményedés katalizátorok, további keményítőanyagok, további keményíthető gyanták vagy extender gyanták, valamint a szokásos lakk adalékanyagok, így pigmentek, pigmentpaszták, színezékek, antioxidánsok, stabilizálószerek, terülőanyagok és vastagítóanyagok (tixotrópizálószerek), habosodásgátlók, nedvesítőszerek, reaktív hígítók, töltőanyagok, lágyítók, lángállósítószerek és hasonló adalékanyagok. Ezeket az adalékanyagokat a kikeményítendő keverékhez adott esetben hosszabb idővel a felhasználás előtt vagy csak közvetlenül a felhasználás előtt adjuk hozzá.

Gyorsítóként, elsősorban amin kikeményítőanyaggal a kétkomponensű eljárás szerint végzett kikeményítéshez alkalmazhatók például fenolok és alkilrészében 1-12 szénatomos alkil-fenolok, valamint krezol, a különböző xilenolok, nonil-fenol, polifenol, így biszfenol-A és -F, hidroxilcsoportot tartalmazó aromás karbonsavak, így szalicilsav, m-hidroxi-benzoésav vagy p-hidroxi-benzoésav, valamint tercieraminok, így benzil-dimetil-amin, 1,3,5-trisz(dimetil-amino)-fenol, N-amino-etil-piperazin és alkanolamin (például a DE 2 941 727 számú iratban ismertetett alkanolamin) elegye, valamint Accelerator 399 (Texaco Chemical Company, USA).

Gyakran szükség lehet arra, hogy a látens kikeményítőszerrel, például dicián-diamiddal az egykomponensü eljárás szerint végzett kikeményítést is gyorsítsuk. Ehhez gyorsítóként alkalmazhatók például tercieraminok, például benzil-dimetil-amin, 1,4-diazabiciklo[2.2.2] oktán (DABCO), N,N-dimetil-etanol-amin, 2,4-dimetil-piridin, 4-dimetil-amino-piridin, szubsztituált karbamid-származékok, például N,N-dimetil-N'- (3-klór-4-metil-fenil)-karbamid (klór-toluron), N,N-dimetil-N'-(4-klór-fenil)-karbamid (monuron) vagy N,N-dimetil-N'-(3,4-diklór-fenil)-karbamid (diuron), valamint

2,4-bisz(Ν',Ν'-dimetil-ureido)-toluol vagy 1,4-bisz(Ν',Ν'-dimetil-ureido)-benzol, BF₃-amin-komplexek, kvaterner ammónium-vegyületek, például benzil-trimetil-ammónium-klorid, tetrametil-ammónium-klorid, tetraetil-ammónium-klorid, benzil-dodecil-dietil-ammónium-klorid, merkaptánok, így triglikol-dimerkaptán vagy 1,2-bisz(2'-merkapto-etoxi)-etán, tiokol néven forgalmazott (VI) képletű polimer poliszulfid, trimetilol-propán-tritioglikolát, dipentaeritrit-hexa-(3-merkapto-propionát) vagy tritiol, például 2,4,6-s-triazin29

-tritiol, poli(oxi-alkilén)-ditiol vagy -tritiol, továbbá Cap Cure (Henkel Napco AG) forgalmazott poli(oxi-alkilén)-származékok, például Cap Cure WR 6 vagy WR 36 vagy Cap Cure

3-800, ezen belül elsősorban imidazolin vagy imidazol.

Imidazolinként vagy imidazolként előnyösen a porgyanták keményítőanyagaként ismertetett vegyületeket alkalmazzuk.

A (C) keményítőanyag karboxilcsoportja és az (A) és (B) komponensek epoxidcsoportja közötti gyorsított reakcióhoz katalizátorként alkalmazható például cink-naftenát, cink-oktoát, ón-oktoát, dibutil-ón-dilaurát, litium-benzoát, litium-hidroxid, ón-klorid, cink-klorid, titán-alkoholát, vanádium-alkoholét, cirkónium-alkoholét szerves karbonsavak fémsói, kvaterner ammóniumsók és foszfóniumsók, foszforsavsók, aminok, amidinok, foszfinok, szubsztituált és nem-szubsztituált karbamid-származékok és polikarbamid-származékok, pirazolon, pirimidin és imidazol, valamint ezek származékai.

A (D) komponensként alkalmazható további kikeményíthető gyantákra példaként említhetők a szénhidrogéngyanták, fenoxigyanták, fenolgyanták, poliuretángyanták, poliszulfidok (tiokol), a butadién reakcióképes folyékony polimerjei, valamint megfelelő akrilnitril./butadién kopolimerek (Hycar tipusú kopolimerek), míg extender gyantaként alkalmazhatók nem-reaktív epoxidgyanta módosítószerek, fenyőolaj, korom, ftálsav-észter és kumaronolaj.

Szétterülőszerként alkalmazhatók például acetálok, így polivinil-formál, polivinil-acetál, polivinil-butirál, és polivinil-aceto-butirál, valamint polietilén- és polipropi30

lén-glikol, szilikongyanta, és zsírsav keverékek, aromás karbonsavak, előnyösen poliakrilát alapú kereskedelmi termékek. A szétterülő szerek az (A) komponenshez is hozzákeverhetek, az össztömegre vonatkoztatva 0,1-4 tömeg%, előnyösen 0,2-2,0 tömeg% mennyiségben.

Tapadásközvetitő szerként és hidrofóbizáló szerként alkalmazhatók például szilán származékok. Ezek reakcióba lépnek a szervetlen szubsztrátummal és a szerves polimerekkel (ragasztóanyaggal vagy rétegezőanyaggal), és szilárd kötést képeznek. A tapadás javítása javítja a mechanikai tulajdonságokat, elsősorban nedves körülmények között. Az ilyen típusú kereskedelmi termékekre példaként említhető a Dynasylan (Hüls AG, Mari) és Silan (Degussa AG). Stabilizátorként alkalmazhatók például aromás diketonok, így benzoin, amelyek a pontszerű bomlást megakadályozzák, és így csökkentik a pórusképződést. Ezeket általában 0,1-3 tömeg%, előnyösen 0,2-2 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk a teljes kötőanyag ((A), (B) , (C) komponens együtt) tömegére vonatkoztatva .

Szinezzékként és pigmentként alkalmazhatók szervetlen vagy szerves anyagok. Példaként említhető a titán-dioxid, cink-oxid, korom, vezetőképes korom, így Printex XE 2 (Degussa AG). Szerves színezékként vagy pigmentként olyan anyag alkalmazható, amely a kikeményítés hőmérsékletén stabil, és nem okoz elviselhetetlen színárnyalat változást.

Töltőanyagként alkalmazható például kvarcliszt, szilikát, kréta, gipsz, kaolin, csillám, nehéz pát, valamint szerves töltőanyag, például poliamid por vagy szerves vagy szervetlen rost. Tixotrópizálószerként és vastagítószerként alkalmazható például Aerosil (nagy diszperzitásfokú szilicium-dioxid, így Aerosil 150, 200, R 202 vagy R805, Degussa AG), valamint bentonit típusú anyag (Sylodex 24, Grace,· Bentone, NL Chemicals) .

A találmány szerinti keményíthető keverék előállításához az (A) komponenst és adott esetben a (B) komponenst, és a (C) komponenst, valamint adott esetben a további (D) komponenst megfelelő berendezés (keverő, henger) segítségével összekeverjük. Kis viszkozitású komponensek esetén ez megvalósítható önmagában is. Az adalékanyagok és töltőanyagok bedolgozását általában kényerkeverőgéppe1, például oldógépben, gyúrógépben, kettős C keverőben vagy extruderben végezzük. Ennek során szükség lehet arra, hogy a formulázott találmány szerinti gyanta/keményítőanyag rendszert hütsük a komponensek idő előtti reakciójának elkerülése érdekében.

A találmány szerinti kikeményithető készítmények sokoldalúan felhasználhatók. így például alkalmazhatók különböző szerves vagy szervetlen szubsztrátumok, így fém, beton, cement, üveg, kerámia, gumi, bőr, fa, textília és műanyag bevonására alkalmas lakkokban, vastagrétegü aljzatbevonat előállításához, és köztes rétegek előállításához. A találmány szerinti keverékek különösen előnyösen alkalmazhatók bevonatként, ragasztóanyagként, simítóanyagként, szigetelőmasszaként és különböző területeken használható formatestként, ahol jó tapadásra, megfelelő ütés és nyomásállóságra, valamint fokozott rugalmasságra van szükség. Ilyenekre példaként említhető az építőiparban a réseket áthidaló bevonat és fuga kitöltés, valamint műanyag cementek adalékanyaga. A találmány szerinti készítmények különösen előnyösen alkalmazhatók egykomponensü ragasztóanyagként, valamint porlakk formájában.

A keverék felvitelét a szokásos módon végezzük, amire példaként említhető felkenés, permetezés, bedörzsölés, merítés, felöntés, ragasztóanyag megfelelő aggregátumból történő felvitele, elektrosztatikus porpermetezés, örvénylerakódás, elektrosztatikus örvénylerakódás, lángpermetezés és hasonlók. A bevonatot ezután a szokásos módon szobahőmérsékleten vagy adott esetben megemelt hőmérsékleten kikeményítjük.

A találmány tárgyát közelebbről a következő példákkal mutatjuk be anélkül, hogy az oltalmi kör a példákra korlátozódna .

1. példa

Egy keverővei, hőmérővel és hűtővel ellátott négynyakú lombikban 2040 g Beckopox EP 075 (poli(oxi-propilén)-glikol-diglicidil-éter, Hoechst) kiindulási anyaghoz, amelynek epoxi ekvivalense (EV) 340 g/mól, nitrogén atmoszférában 110 g 2-amino-butánt adunk. A reakcióelegyet 60 °C hőmérsékletre melegítjük, és 2 órán keresztül ezen a hőmérsékleten tartjuk, majd lassan, 2 óra alatt 120 °C hőmérsékletre melegít jük, és 4 órán keresztül ezen a hőmérsékleten tartjuk, míg az epoxi ekvivalens értéke 737 g/mólra emelkedik. A reakcióterméket azonnal szobahőmérsékletre hütjük. Viszkozitása °C hőmérsékleten 440 mPa.s, aminszáma 42,9 mg KOH/g.

2. példa

2040 g Beckopox EP 075 kiindulási anyagot 146 g 2-amino-butánnal reagáltatunk az 1. példában leírt módon. A reakciótermék EV = 1111 g/mól értéket mutat, viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 1200 mPa.s, aminszáma 54,5 mg KOH/g.

3. példa

1360 g Beckopox EP 075 kiindulási anyagot 110 g 2-amino-butánnal reagáltatunk az 1. példában leírt módon. A reakciótermék EV = 1396 g/mól értéket mutat, viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 1860 mPa.s, aminszáma 59,8 mg KOH/g.

4. példa

680 g Beckopox EP 075 kiindulási anyagot (lásd az 1. példát) egy keverővei, hőmérővel és hűtővel ellátott négynyakú lombikban nitrogén atmoszféra alatt 54 g benzilaminnal elegyítünk. A reakcióelegyet 120 °C hőmérsékletre melegítjük, és ezen a hőmérsékleten tartjuk. 2,5 óra elteltével a termék EV = 726 g/mól értéket mutat. Az elegyet azonnal szobahőmérsékletre hütjük. Viszkozitása 25 °C hőmérsékleten

540 mPa.s, aminszáma 40,7 mg kOH/g.

5. példa

426 g Grilonit RV 1812 (hexán-diol-diglicidil-éter, EMS-Chemie AG) kiindulási anyagot, amelynek EV értéke 142 g/mól, egy keverővei, hőmérővel és hűtővel ellátott négynyakú lombikban 60 °C hőmérsékletre melegítünk, és nitrogén atmoszférában 35 perc alatt 73 g 2-amino-butánt csepegtetünk hozzá. Az adagolás közben exoterm reakció indul be, amit vízfürdőn 75 °C hőmérsékletre hütünk. Az exoterm rész lecsengése után a hőmérsékletet 4 órán keresztül 70 °C értéken tartjuk. Az EV érték 473 g/mólra emelkedik, a reakcióterméket szobahőmérsékletre hütjük, viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 2980 mPa.s, aminszáma 102 mg KOH/g.

6. példa

a) 340 g Beckopox EP 075 kiindulási anyaghoz (lásd az 1. példát) egy keverővei, hőmérővel és hűtővel ellátott négynyakú lombikban 86 g 2-amino-butánt adunk, és 2 óra alatt lassan 100 °C hőmérsékletre melegítjük. 3 órán keresztül ezen a hőmérsékleten tartjuk, amelynek során az epoxidcsoportok teljesen elreagálnak. A felesleges 2-amino-butánt ezután 1 óra alatt 100°C hőmérsékleten és 30 mbar nyomáson vákuumban eltávolítjuk. így 403 g terméket kapunk, melynek • · aminszáma 123 mg KOH/g, viszkozitása 25°C hőmérsékleten 930 mPa.s. A hidrogén ekvivalens (az aktív hidrogénatomokra vonatkoztatott móltömeg) 558 g/mól.

b) 389 g a) pont szerinti epoxid-amin-adduktumot és 255 g Beckopox EP 140 kiindulási anyagot (EV = 183 g/mól) az 1. példában leírt berendezésben nitrogén atmoszféra alatt 6 órán keresztül 90 °C hőmérsékleten reagáltatjuk. A reakciótermék epoxid ekvivalense 911 g/mól, aminszáma 73,4 mg KOH/g, viszkozitása 25 °C hőmérsékleten, metoxi-propanolban felvett 80 tömeg%-os oldatban mérve 1895 mPa.s.

7. példa

a) 453 g Beckopox EP 075 kiindulási anyagot (lásd az 1. példát) és 73 g 2-amino-butánt egy keverővei, hőmérővel és hűtővel ellátott négynyakú lombikban 1 órán keresztül 60 °C hőmérsékleten tartunk, majd 2 óra alatt 100 °C hőmérsékletre melegítjük. 2,5 órán keresztül 100-120 °C közötti hőmérsékleten tartjuk, majd 20 percen keresztül 34 mbar vákuum alá helyezzük, és szobahőmérsékletre hütjük. így 520 g reakcióterméket kapunk, amelynek aminszáma 103 mg KOH/g, viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 2250 mPa.s, hidrogén ekvivalense 1040 g/mól.

b) 502 g a) pont szerinti epoxid-amin-adduktumot és 225 g Beckopox EP 140 (EV 183) kiindulási anyagot az 1. példában leírt berendezésben nitrogén atmoszféra alatt 6 órán keresztül 90 °C hőmérsékleten melegítünk. A reakciótermék epoxid ekvivalense 982 g/mól, aminszáma 71 mg KOH/g, viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 1177 mPa.s (80 tömeg%-os, metoxi -propanolban felvett oldat).

8. példa

973 g Beckopox EP 140 kiindulási anyagot (EV = 183 g/mól) és 905 g Novamin N 40 kiindulási anyagot (Condea szekunder poliéter-diamin) , amelynek móltömege 2150 g/mól, egy keverővei, hőmérővel és hűtővel ellátott négynyakú lombikban nitrogén atmoszférában 140 °C hőmérsékletre melegítünk. 8 órán keresztül ezen a hőmérsékleten tartjuk, majd lehűtjük. A reakciótermék EV értéke 420 g/mól, aminszáma 26,4 mg KOH/g, viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 11850 mPa.s.

9. példa

1099 g Beckopox EP 140 és 901 g Novamin N 20 (Condea szekunder poliéter-diamin) kiindulási anyagot, amelynek átlagos móltömege 560 g/mól, a 8. példában leírt módon reagáltatunk. A reakciótermék EV érték 668 g/mól, aminszáma

83,3 mg KOH/g, viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 2320 mPa.s (80 tömeg%-os, metoxi-propanolban felvett oldat) .

4» ·*·«

10. példa

a) 340 g Beckopox 075 kiindulási anyagot, amelynek EV értéke 340 g/mól, és 600 g Novamin N 20 (Condea szekunder poliéter-diamin) kiindulási anyagot, amelynek átlagos móltömege 560 g/mól, egy keverővei, hőmérővel és hűtővel ellátott négynyakú lombikban nitrogén atmoszféra alatt 150 °C hőmérsékletre melegítünk. 20 órán keresztül ezen a hőmérsékleten tartjuk, majd lehűtjük. A reakciótermék aminszáma 116,5 mg KOH/g, viszkozitása 25 °C hőmérsékleten

748 mPa.s, epoxidszáma kisebb, mint 0,1. A hidrogén ekvivalens 825 g/mól.

b) 353 g a) pont szerinti epoxid-amin-adduktumot és 183 g Beckopox EP 140 kiindulási anyagot (EV = 183 g/mól) egy 1. példa szerinti berendezésben nitrogén atmoszférában 16 órán keresztül 120 °C hőmérsékleten reagáltatunk. A reakciótermék epoxid ekvivalense 860 g/mól, aminszáma 77 mg KOH/g, viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 80250 mPa.s.

11. példa

1360 g Beckopox EP 075 kiindulási anyagot (lásd az 1. példát), epoxid-ekvivalense 340 g/mól, egy keverővei, hőmérővel és hűtővel ellátott négynyakú lombikban nitrogén atmoszférában 194 g Priméne 81 R kiindulási anyaggal (12-14 szénatomos terc-alkil-amin, móltömeg 194, Rohm and Haas «« ·· * · · · • · · « * · · • »··« e ·»·· · • · · · « · ·

- 38 Company) adunk. A reakcióelegyet 150 °C hőmérsékletre melegítjük, és összesen 14 órán keresztül ezen a hőmérsékleten tartjuk, amelynek során epoxid ekvivalense 651 g/mól értékre nő. Viszkozitása 25 °C hőmérsékleten 249 mPa.s, aminszáma

40,8 mg KOH/g.

A tárolási stabilitás meghatározásához a mintákat 6 és 12 héten keresztül 50 °C hőmérsékleten tároljuk, majd az epoxid ekvivalens értéket (EV) a DIN 53 188 előírásai szerint, és a viszkozitást a DIN 53 177 előírásai szerint megmérjük. Az adatokat az 1. táblázatban adjuk meg. Egy kivétellel a 12 hét után mért adatok növekedése az előállítás után mért értékhez képest a epoxid ekvivalens esetében legfeljebb 10 %, és a viszkozitás esetében legfeljebb 25 %, legtöbbször azonban legfeljebb 20 %.

Általánosan ismert, hogy a tercieraminok katalizálják az epoxidcsoportok önmagukban történő polimerizálódását, és így az epoxidgyantát térhálósítják. Ezért meglepőnek minősül az a tény, hogy a találmány szerinti epoxid önmagában 50 °C hőmérsékleten nem gélesedik és ez lehetővé teszi, hogy a gyantát például 3 hónapon keresztül szobahőmérsékleten és esetenként magasabb hőmérsékleten, például 40 °C hőmérsékleten tároljuk a felhasználás előtt. Három hónapon belül az EV értékek közel állandó értéken maradnak és viszkozitás növekedése a mérési módszer hibahatárán belül marad.

Rugalmas bevonat előállításához 100 g találmány szerinti amino módosított epoxidgyantát, illetve epoxidgyanta keveré··· «

- 39 két közel ekvivalens (a HAV értéknek megfelelő) mennyiségű keményítőanyaggal keverünk, és egy Erichsen féle felhúzókerettel 1,5 mm vastagságú réteget képezünk egy polipropilén lemezen. A régetet (a) 7 napon keresztül szobahőmérsékleten keményítjük, (b) 5 órán keresztül 60 °C hőmérsékleten temperáljuk, és (c) a polipropilénről leválasztjuk, és 24 órán keresztül -20 °C hőmérsékleten tároljuk.

Az alacsony hőmérsékleten jelentkező rugalmasság meghatározásához a -20 °C hőmérsékletű mintát középen 180°-bán meghajlítjuk.

A vizsgált mintát és a mérési eredményeket a 3. táblázatban adjuk meg.

Különböző gyanta/keményítőanyag kombinációkból készített formatestek mechanikai értékeinek meghatározásához az így kapott 4 mm vastagságú lemezeket 5 órán keresztül 60 °C hőmérsékleten temperáljuk. A mechanikai vizsgálatokhoz szükséges próbatesteket a lemez keménységétől függően kivágással vagy forgácsoló megmunkálással állítjuk elő, és a vizsgálatok megkezdéséig 48 órán keresztül normál kiimán 23/50-2 értéken tároljuk a DIN 50 014 előírásai szerint.

A nyújtási vizsgálatot a DIN 53 455 előírásai szerint normál kiimán (23/50-2, DIN 50 014), 0 °C hőmérsékleten és -20 °C hőmérsékleten végezzük. Hat darab 3-as számú próbatestet használunk (DIN 53 455). A 0 °C hőmérsékleten és -20 °C hőmérsékleten végzett vizsgálathoz a próbatesteket 4 órán keresztül a megadott hőmérsékleten tároljuk. A vizsgálati • · ”··1 ?

·» · · · • · · * · · • ···· · ···· · ··· · · · *

- 40 sebesség 0 °C hőmérsékleten és -20 °C hőmérsékleten 1 és 50 mm/perc, 23 ’C hőmérsékleten 5 mm/perc.

A nyújthatóságot induktív mérőrendszer segítségével határozzuk meg. Mérjük a szakítószilárdságot és az e_Rszakítónyúlást. Meghatározzuk továbbá a 0,05 % és 0,25 % nyúlás közötti rugalmassági modult (E_o). A mérési eredményeket (számtani átlagérték) a 4. táblázatban adjuk meg.

A találmány szerinti gyanta/keményítőanyag rendszereknél az összetételtől és a kívánt felhasználási területtől függően lehetséges, hogy a bevonatokat a szívósan rugalmastól a lágyan rugalmasig terjedő tartományban állítjuk elő. A találmány szerinti készítmény különösen előnyösen alkalmazható alacsony hőmérsékleten rugalmas masszák előállításához .

A kikeményített rendszer kiváló rugalmassága következik a 23 °C és -20 °C közötti hőmérséklettartományban mért nagy szakítónyúlás értékekből (4. táblázat).

A további előny, hogy a rugalmas epoxidgyanta (A) rendszer a technika állásából ismert gyantákhoz képest alacsony viszkozitással rendelkezik (lásd az 1. és 2. táblázatot).

1. táblázat Amin-módositott epoxigyanták tárolási stabilitása 50 °C hőmérsékleten

N £ N	483	m· 8	CM 8	<0 r*. O) cn	in m cn	o CM	cn 8 r^-	CO rω	tn CM co
CO

707	1326	726	420	601	O) r* CM O	00 CM o <r	743	756 an	777
						rH

t £	o	o	X
>—'		ez	Φ
• ~i c	0	<->	£
4-1 'C3	Φ	<u
Φ fa	CŰ	Cű	t—
E CC			£
i öC	5<	s<	• rH
co Φ	o	o	o
\ E	in	in
in :o			LH
	•	•
O		73	O
r—<	1—H	r-l
Cfa ..	d	CL	Cfa
ω οι	LD	LO	ω
x c	•	•	X

Amin-módositott epoxidgyanták tárolási stabilitása szobahőmérsékleten οχ x

AJ

> UJ

Γ5

CO

<0	ω		CD	m
CD	03	co	o
<0	co		b-

CD	CO	cn
CD	co
<0		b-

CO in r* br* b*

Ό rM 'Φ	Ό X 1—1 'Φ 8.oi Ct O	X r-1 8, Λ	J
Cb	O -rí	o c
	24 c	42	C 24 -H

σ>

- 43 3. táblázat

Rugalmas bevonatok összetétle és tulajdonságai

II. példa	1	2	3	4	5	6	7
I szerinti gyanta I 1. példa	50	50	50	50	70
2- példa						60	50
³ · példa
⁴· példa
\| 5. példa
\| e. példa
⁷· példa
s. példa
·· példa
\| ¹⁰· példa
Beckopox EP 140 /EV183/1/	50	50	40	40	30	40	50 j
[Beckopox EP 301 /EV475/¹/			10				I
iGrilonit RV 1812 /EV142/'	/						I
jBeckopox EP 075 /EV34O/ epoxidgyanta keményítő³/
Beckopox speciális keményítő EH6I0 /HAV95/ 4/	33.3		30.1	29,1	24,7	25.2	30,4
Beckopox speciális kemé- Inyitő EH624 /HAV80/ 5/		02
Beckopox speciális kemé- Inyitő VEH2621/HAV113/ 6/
\|\|Feldolgozási idő/23°c, h	0.4	3	1.5	3	>8 <24	3,5	0.5
1Száradási idő /h/ /DIN 53150/	7	7	6	>8 <24	96	>8 <24	⁶ 1
Felületi ragasztó 24 h után /DIN 53 230/	0	0	0	1	4	0	0
iHerbert-keménység 7 nap után /s/ /DIN 53157/	17	23	17	10		17	32
Rugalmasság 7/ /_a/ 7 nap szobahőmérsékleten	. + ♦ 4-	* *	+	4-4-4·	♦ 4- ♦	♦ 4-	♦ +
/b/ a+5 h, 60 °C	+ + +	* *	♦	♦ 4· 4·	4· + 4·	4· *	4- 4-
/c/ b+24 h, -20 °C	+ ♦	♦	♦·	4· 4· 4·	♦ ♦	♦ ♦	♦ 4-
-20°C hőmérsékletű lemez 180°-os hajlitása	nincs törés	beszakad	nincs törés	nincs törés	nincs törés	nincs törés	beszakad

__II. példa______________	8	9	10	11	12	13	¹⁴ 1
I szerinti gyanta 1. példa
2 . példa
3 . példa	60
4 . példa		50
1 s . példa			50
6 . példa				100	100	70
7 . példa							100
s · példa
9 . példa
io. példa
Beckopox EP 140 /EV183/L	40	50	50			20
1Beckopox EP 301 /EV475/L	r
Grilonit 1812 /EV142/²/						10
Beckopox EP 075 /EV34O/ epoxidgyanta keményítő³/
Beckopox speciális keményítő EH610 /HAV95/ 4/	25.1	29,9	35.6	10.4		23.6	9.7
Beckopox speciális keményítő EH624 /HAV80/ 5/					8.8
Beckopox speciális keményítő VEH2621 /HAV113/ 6
Feldolgozási idő,23°C,h	2.5	0.7	0.2	>8 <24	>8 <24	2	>8 <24
Száradási idő /h/ /DIN 53150/	>8 <24	>8 <24	6	>7	48	>8 <24	96
Felületi ragasztó 24h után /DIN 53230/	2	0	1	4	4	2	4
Herbert-keménység 7 nap után /s/ /DIN 53157/	17	17	18			10
Rugalmasság 7/ /a/ 7 nap szobahőmérs.	' * 44	4 4	4 4	4 4 4	4 4 4	4 4	4 4 4
/b/ a+5 h, 60 °_C	4- 4	4 4	4 4	4 4 4	4 4 4	4 4	4 4 4
/c/ b+24 h, -20 °C	♦ 4	<emény	remény	4 4	* +	cemény	4 4
-20 °c hőmérsékletű lemez 180°-os hajlitása	nincs törés	törik	törik	nincs törés	nincs törés	törik	nincs törés

II. példa	15	16	17	18	19	20	21	22
I szerinti gyanta I 1. példa
2 . példa
3 . példa
4 . példa
s . példa								i
\| 6 . példa
7 . példa	100
8 . példa		100	100					I
9 . példa				100	100	85		i
io. példa							80	⁸⁰ 1
NBeckopox EP 140 /EV183/⁴/						15
iBeckopox EP301 /EV475/¹/								j
iGrilonit RV1812 /EV142/2/								\|
jBeckopox EPO75 /EV340/ lepoxidgyanta keményítő 3/							20	20 0
Beckopox speciális keményítő EH610 /HAV95/ 4/		22.8		18.0			14,5
Beckopox speciális kemé- Inyitő EH624 /HAV80/ 5/	8.1		19.2			19.4		12.2
Beckopox speciális keményítő VEH2621 /HAV113/ 6/					21.4
Feldolgozási idő,23°c. h	>8 <24	3.3	5	4	>8 <24	4	>8 <24	>8 <24
Száradási idő /h/ l/DIN 53150/	96	>8 <24	1	7	4	4	96	96
Felületi ragasztó 24 h után /DIN 53230/	4	0	2	2	0	1	4	4
Herbert-keménység 7 nap után /s/ /DIN 53157/ •		27	17	6	19	37		15
Rugalmasság 7/ /a/ 7 nap szobahőmérs. .-	4 4 4	4-4 4	♦ 4	4· 4- 4-	4 4 4	4 4 4-	4 4 4	4- 4 4
/b/ a+5 h, 60 °c	4 4 4-	4-4-4·	4· 4·	+ 4-4-	♦ 4 4	4 + 4	4*4	4 4 4
/c/ b+24 h, -20 °C	♦ 4	♦ 4	4- 4	♦	keménv	kemény	♦ 4	4 4
-20 °c hőmérsékletű leme: 180°-os hajlitása	nincs törés	nincs törés	nincs törés	nincs törés	beszakad	törik	nincs törés	nincs törés

A 3. táblázat rövidítéseinek értelmezése:

1) biszfenol-A epoxidgyanta, Hoechst AG

2) hexán-diol-diglicidil-éter, EMS-Chemie AG

3) poli(oxi-propilén)-glikol-diglicidil-éter, Hoechst AG

4) alifás poliamin keményítőanyag, Hoechst AG

5) módosított poliamin keményítőanyag, Hoechst AG

6) cikloalifás poliamin keményítőanyag, Hoechst AG

7) a rugalmasság értékelése:

+++: puhán rugalmas, ++: rugalmas, +: szívósan rugalmas

8) amino-etil-piperazin és benzil-alkohol alapú keménnyítőanyag

9) gyorsított epoxid/amin adduktum aralifás aminon alapulva, Hoechst AG

10) Mannich bázis keményítőanyag.

CD

O O in in <n σ>* CN

8 CM	in	in co	in cn	CN r- t-
a	H3	ri	re re re
ftj O	Q	O	Q	υ o u

CD CN cn o in V CD

Cu G5 Π5 o o o

CT O* in cn táblázat

co

CN

r- co cn CN* CD* Q N V CJ

o CD

O in o in o o in in

cn		ω -	oi-	in	'Τ-	b~	CM^	co_
b- CN		-*<D^	cn* cn	b-'	Ο* cn	in*		CN 4Γ“·

τ-	b*	in	CO	in	CO	ΓΟ-		CO “l· §
ο' cn	CM	CN*	-	b-* CN	m* in	Ο	b-* CN

f— l·- I— I— I— I— l·0 0 0 0 0 0 0

<r

u~>		o
o
>
	oc	cn
	\	o
	kO	>
o	00	<
r“^	>	X
<o		\
X
ω		IO
		4J
	IC	•tN
E	iJ
Φ	• r4	c
	>>	'Φ
	c	E
X	'Φ	Φ
&	E Φ	JC 1
o		CN
	\|	<f
o	X	00

O X 00 <8^3

CN cn in cn

CO* CN CN* m v cn co h-*

Ο Ο O o c c V 0' 0'

CN CN

o OO o o o C-) Ο O CN CN

Szabadalmi igénypontok

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy összetétele (A) legalább két, 1,2-epoxidcsoportot tartalmazó vegyület, amely a következő vegyületek reakcióterméke:

(Al) legalább két, 1,2-epoxidcsoportot tartalmazó vegyület adott esetben monoepoxidokkal képzett keverék formájában, és (A2) egy vagy több amin, amely lehet (A21) (I) általános képletű amin, a képletben

R¹ jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú alifás, cikloalifás, aralifás vagy aromás, adott esetben hidroxilcsoporttal, alkoxicsoporttal vagy halogénatommal szubsztituált 1-30 szénatomos szénhidrogéncsoport,

R² és R³ jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy valamely R¹ jelentésében megadott csoport, azzal a megszorítással, hogy az aminocsoport aromás csoporttól eltérő szénatomhoz kapcsolódik, és ha R² és R³ jelentése hidrogénatom, akkor R¹ jelentése (a) , (b), (c) vagy (d) általános képletű cso- port , ahol

R⁴-r9 jelentése egymástól függetlenül egyenes vagy elágazó szénláncú ali fás, cikloalifás, aralifás vagy aromás, adott esetben hidroxilcsoporttal, alkoxicsoporttal vagy halogénatommal szubsztituált 1-30 szénatomos szénhidrogéncsoport, vagy

R¹ és R² együtt adott esetben szubsztituált, legfeljebb 8 szénatomos cikloalifás gyűrűt képeznek, amikor R³ jelentése hidrogénatom;

(A22) (II) általános képletű amin, a képletben

R¹⁰ jelentése (e), (f), (g) vagy (h) képletű csoport,

R¹¹ és R¹² jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, legfeljebb 15 szénatomos telített vagy telítetlen, egyenes, elágazó vagy ciklikus szénláncú, adott esetben a gyűrűben heteroatomot tartalmazó alkilcsoport, vagy együtt legfeljebb 8 szénatomos ciklikus alkiléncsoportot képeznek, amely adott esetben 1-3 szénatomos alkilcsoporttal egyszeresen, kétszeresen vagy háromszorosan szubsztituálva lehet,

R¹³ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, x értéke 1-100,

- 50 f értéke 2 vagy 3;

(A23) (III) általános képletű diprimer-diamin, a képletben r14_r17 jelentése hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkilcsoport, r18 jelentése közvetlen kötés, egyenes, elágazó vagy ciklikus szénláncú és adott esetben szubsztituált alkiléncsoport, ariléncsoport vagy heteroariléncsoport, azzal a megszorítással, hogy R¹⁴-R¹⁷ közül legalább egyik jelentése alkilcsoport, ha R¹⁸jelentése közvetlen kötés vagy lineáris alkiléncsoport, valamint R¹⁴ és R¹⁶ vagy R¹⁴ és R¹⁸ a kapcsolódó atomokkal együtt cikloalifás, aromás vagy heteroaromás gyűrűt képezhet, (B) adott esetben 1,2-epoxidvegyület, amely az (Al) vegyülettől eltér, és/vagy az (A) vegyület előállításához alkalmazott (Al) vegyület reagálatlan része lehet;

(C) keményítőszer; és (D) adott esetben további adalékanyag.
2. Az 1. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy az (Al) vegyület epoxid ekvivalens tömege 100-500 g/mól.
3. A 2. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jelle• · « • · · · · 4 • · < ♦ · » · • ·*·* « ·«·« · » · · ♦ · « ·

- 51 mezve, hogy (Al) vegyületként valamely (A12) vegyületet tartalmaz, amely lehet biszfenol-A és biszfenol-F diglicidil-étere.
4. Az 1. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (Al) vegyületként (All) vegyületet tartalmaz, amely lehet poli(oxi-alkilén)-glikol-diglicidil-éter.
5. A 4. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (Al) vegyületként poli (oxi-propilén) -glikol-diglicidil-étert tartalmaz.
6. Az 1. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (A2) aminként 4-22 szénatomos tercier-alkilamint tartalmaz.
7. Az 1. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (A2) aminként 12-14 szénatomos tercier-alkilamint tartalmaz.
8. Az 1. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (Ά2) aminként (la) általános képletű vegyületet tartalmaz, a képletben

R¹ és R² jelentése valamely, az 1. igénypontban R¹ jelentésében megadott csoport vagy

R¹ és R² együtt adott esetben szubsztituált, legfeljebb 8 szénatomos cikloalifás gyűrűt képeznek.

« · »ι* ···· •« · « · · • · · · · · · • ···« · ···« · • · · · · · ·
9. Α 8. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (A2) aminként 2-amino-bútánt tartalmaz.
10. A 8. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (A2) aminként ciklohexilamint tartalmaz.
11. A 8. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (A2) aminként 2-etil-hexilamint tartalmaz.
12. A 8. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (A2) aminként neopentán-diamint tartalmaz.
13. Az 1. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (A) vegyületként (Al) poli(oxi-propilén)-glikol-diglicidil-éter és (A2) 2-amino-bután reakciótermékét, és (B) vegyületként biszfenol-A és/vagy biszfenol-F diglicidil-éterét tartalmazza.
14. Az 1. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (C) keményítőanyagként amino-etil-piperazint tartalmaz.
15. Az 1. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy keményítőanyagként amino-etil-piperazin és nonil-fenol és/vagy benzil-alkohol keverékét tartalmazza.
16. Az 1. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy keményítőanyagként látens keményítőanyagot *· • 4 r · -· • · · · · · · • ««·· · 4ί«·· • » 4 · · ··

- 53 tartalmaz.
17. A 15. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (C) keményítőanyagként dicián-diamidot tartalmaz .
18. Az 1. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (C) keményítőanyagként karboxilcsoportokat hordozó poliésztert tartalmaz.
19. A 17. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy olyan, karboxilcsoportokat hordozó poliésztert tartalmaz, amelynek savszáma 15-150 mg KOH/g, és szám szerinti átlag móltömege M_n = 600-12000 g/mól.
20. Az 1. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (C) keményítőanyagként (III) vagy (IV) általános képletű vegyületet tartalmaz, a képletekben r14_r20 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, alkilcsoport, arilcsoport, aralkilcsoport, cikloalkilcsoport vagy heterociklikus csoport,

R²¹ és R²² jelentése valamely R¹⁴-R²⁰ jelentésében megadott csoport, alkiléncsoport vagy ariléncsoport, amelyek adott esetben egy vagy több alkilcsoporttal, arilcsoporttal, aralkilcsoporttal, cikloalkilcsoporttal vagy heterociklikus csoporttal szubsztituálva lehetnek, és ahol több csoport adott esetben heteroatommal lehet

- 54 összekapcsolva.
21. A 19. igénypont szerinti epoxidgyanta, azzal jellemezve, hogy (C) keményítőanyagként 2-fenil-imidazolint tartalmaz.
22. Az 1. igénypont szerinti epoxidgyanta alkalmazása repedéseket áthidaló rétegként.
23. Az 1. igénypont szerinti epoxidgyanta alkalmazása ragasztóanyagként, elsősorban egykomponensü ragasztóanyagként .
24. Az 1. igénypont szerinti epoxidgyanta alkalmazása por-lakkréteghez.