HUT73797A - Correction-and marking materials, and devices containing this materials - Google Patents

Correction-and marking materials, and devices containing this materials Download PDF

Info

Publication number
HUT73797A
HUT73797A HU9600817A HU9600817A HUT73797A HU T73797 A HUT73797 A HU T73797A HU 9600817 A HU9600817 A HU 9600817A HU 9600817 A HU9600817 A HU 9600817A HU T73797 A HUT73797 A HU T73797A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
matrix
writing
materials
alcohol
agent
Prior art date
Application number
HU9600817A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9600817D0 (en
Inventor
Michael Alexiou
Brian Edward Causton
Original Assignee
Gillette Co
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Gillette Co filed Critical Gillette Co
Publication of HU9600817D0 publication Critical patent/HU9600817D0/hu
Publication of HUT73797A publication Critical patent/HUT73797A/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09DCOATING COMPOSITIONS, e.g. PAINTS, VARNISHES OR LACQUERS; FILLING PASTES; CHEMICAL PAINT OR INK REMOVERS; INKS; CORRECTING FLUIDS; WOODSTAINS; PASTES OR SOLIDS FOR COLOURING OR PRINTING; USE OF MATERIALS THEREFOR
    • C09D10/00Correcting fluids, e.g. fluid media for correction of typographical errors by coating
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09DCOATING COMPOSITIONS, e.g. PAINTS, VARNISHES OR LACQUERS; FILLING PASTES; CHEMICAL PAINT OR INK REMOVERS; INKS; CORRECTING FLUIDS; WOODSTAINS; PASTES OR SOLIDS FOR COLOURING OR PRINTING; USE OF MATERIALS THEREFOR
    • C09D13/00Pencil-leads; Crayon compositions; Chalk compositions

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Inks, Pencil-Leads, Or Crayons (AREA)
  • Paints Or Removers (AREA)
  • Pens And Brushes (AREA)
  • Materials For Medical Uses (AREA)
  • Adornments (AREA)

Description

A találmány tárgyát írásjavító és jelölő anyagok, valamint ilyen anyagot tartalmazó eszközök képezik.
A írásjavító közegek fehér festékek, amelyeket íráshibák, gépírási hibák és rajzolási hibák fedésére lehet használni, és amelyekre száradásuk után gépírni, írni vagy rajzolni lehet. Ezek a közegek általában átlátszatlanná tevő anyagot (rendszerint fehér pigmentet, így például titán-dioxidot), polimer kötőanyagot és illékony vagy vizes közeget tartalmaznak. Az illékony vagy vizes közegben a kötőanyag oldható vagy diszpergálható. Ezeket a közegeket általában kis üvegcsékből használják, amelyek felhordó ecsettel vannak ellátva. Minthogy azonban a közegnek nagyon gyorsan kell száradnia, ez a felhordási rendszer hajlamos az eltömődésre és az összetapadásra. A közegek tollszerú alakban is kaphatók. Ekkor a hegyen görgők vannak, amely az írásjavító közeget az eszközben lévő tárolóedényből adagolják. Ezért ezeknél általában nem jelentkeznek eltömődési és összetapadási problémák, de ezeknek az alkalmazása írás vagy gépírás fedésére nehézkes. Ezeket a problémákat lehet bizonyos mértékig enyhíteni, de ez bonyolultabb elrendezéseket igényel, amelyek a költségeket növelik.
Ismeretes továbbá írásjavító közegek előállítása szilárd festékrudacskák alakjában (lásd például az EP 05113498 számú európai szabadalmi iratot). Ezek a szilárd festékek valójában
nagyon viszkózus tixotróp folyadékok, amelyek folyékony fázisból és szilárd anyagokból állnak. Ezeket érintésre rendszerint nedvesek, és bármilyen nyírás hatására visszaalakulnak folyadékká. Ha ezeket írásjavító közegként alkalmazzák, akkor folyadékként viszik fel, és jelentős idő szükséges ahhoz, hogy az oldószer(ek) elpárologjon (elpárologjanak) és száraz bevonatot hagyjanak vissza.
Minden írásjavító rendszerben, amelyik tárolt írásjavító közegen alapszik, valamilyen formában jelentkezik a száradási idő problémája: akár illékony közegről, akár vizes oldatban lévő közegről van szó, a rendszernek velejáró hátránya, hogy (legalább) 10 és 40 másodperc közötti ideig várni kell arra, hogy az írásjavított felületet át lehessen írni. Ezért szükség van olyan írásjavító rendszerre, amelynek az alkalmazásával írásjavításra szolgáló, átlátszatlanná tevő anyagokat írás, gépírás, stb. javítása végett egyszerűen lehet egy alapra, rendszerint papírra felvinni, de amelyek nem folyadékban vannak tárolva vagy tartva, és amelyeket közvetlenül az alapra való felvitel után át lehet írni.
A jelölőeszközöket - amelyeken írásra, rajzolásra vagy más jelölésre szolgáló eszközöket értünk - tipikusan kétféle módon használják. Az első esetben tintát vagy más közeget visznek fel papírra vagy más alapra. Az ilyen jelölőeszközök hagyományosan (és szükségszerűen) a közeg tárolására egy tárolóedényt és a tárolt közegnek az alapra való felvitele végett a tárolt közeget a jelölő hegyre vezető elemet tartalmaznak. A második esetben a papírra vagy más alapra dörzsöléssel vagy elkenéssel szilárd jelölőanyagot visznek fel, mint például ceruza vagy zsírkréta • · * · « · · • · · · · · · (viaszceruza) esetében.
Az első esetben mindig fennáll az elpárolgó kiszáradás veszélye vagy annak veszélye, hogy a közeg az eszköz csúcsánál vagy hegyénél szivárog. Ezeknek a veszélyeknek az elkerülése végett, továbbá a csúcs vagy hegy sérülésének megakadályozása és a ruházat beszennyezés elleni megvédése végett kupakot vagy sapkát kell használni. Hagyományos tinta esetében ezenkívül hagyni kell, hogy a tinta még megérintése előtt megszáradjon. Emiatt és különböző más okok miatt az ilyen jelölőeszközök szerkezete gyakran bonyolult és költséges, és a rossz működés veszélyét sohasem lehet teljesen kiküszöbölni.
A második esetben a jelölőanyagnak gyakran nincs szerkezeti szilárdsága és stabilitása, ezért ki van téve sérülésnek és törésnek, és egyes esetekben beszennyezheti a papírt vagy ruhát, ha véletlenül ahhoz hozzáérintik.
Találmányunk célja általában olyan új írásjavító anyag vagy jelölőanyag, amellyel a fentebb vázolt főbb problémák enyhíthetők vagy megszüntethetők.
Találmányunk célja különösen olyan hordozómátrix írásjavító anyaghoz vagy jelölőanyaghoz, amely szilárd állapotban van, egy alapra való felvitel végett időlegesen folyékonnyá tehető, és közvetlenül ezután megkeményedik. Ezzel megőrizzük a szilárd rendszerek előnyeit, ugyanakkor biztosítjuk az alapra való folyékony felvitel előnyeit, és emellett rendkívül rövid száradási idők érhetők el (amíg a hordozómátrix újra megszilárdul).
Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az írásjavító anyag vagy jelölőanyag szilárd hordozóanyagban
•··« ·· · diszpergált írásjavítószert vagy jelölőszert tartalmaz. Ha ez a hordozóanyag egy alappal munkaérintkezésbe kerül, akkor időlegesen cseppfolyósodik, és szert tartalmazó száraz bevonatként lerakodik az alapon.
A írásjavító anyag vagy jelölőanyag egyik előnyös kiviteli alakja szilárd szintetikus mátrixban lévő írásjavító szert vagy jelölőszert tartalmaz. Ha ez az anyag egy alappal érintkezésbe kerül és ahhoz képest elmozdul, akkor legalább részben cseppfolyósodik, és mátrixból és szerből álló vékony bevonatként lerakodik az alapra. Ez a bevonat azonnal újra megszilárdul és száraz réteget képez.
A találmány szerinti írásjavító anyag vagy jelölőanyag egy másik előnyös kiviteli alakja szilárd szintetikus mátrixban írásjavító szert vagy jelölőszert tartalmaz. Az anyag egy képlékeny szilárd anyag, amely oldószert és viaszt lényegében nem tartalmaz. Ha ez az anyag egy alappal érintkezésbe kerül és ahhoz képest elmozdul, akkor azon vékony bevonatként lerakodik, ami lényegében azonnal keménnyé válik.
A találmány szerinti írásjavító anyag vagy jelölőanyag egy további előnyös kiviteli alakja szilárd szintetikus mátrixot tartalmaz, amely használat közben általában merev (de nem szükségszerűen teljesen merev) és stabil szilárd anyag. Ez az anyag nem párolog, nem szivárog, nem törik és nem fog, de ha egy része használat közben egy alappal érintkezésbe kerül és ahhoz képest elmozdul, akkor ezen részen cseppfolyósodik, és az alapon vékony bevonatként lerakodik. Amikor ennek a bevonatnak az érintkezése a mátrixrésszel megszűnik, akkor azonnal száraz réteggé szilárdul vissza.
A feladatot az írásjavító eszköz vagy jelölőeszköz tekintetében úgy oldjuk meg, hogy abban az alapra lerakandó anyag a találmány szerinti írásjavító anyag vagy jelölőanyag.
A találmány szerinti írásjavító anyagok vagy jelölőanyagok szintetikus mátrixot tartalmaznak, ami környezeti feltételek között szilárd. A szokásos használat során a mátrixot az alapon mozgatják. Ennek hatására az érintkezési részen cseppfolyósodik, és az alapra lerakodik. A cseppfolyósodásnak csak részlegesnek kell lennie. Ezt a használó úgy érzékeli, hogy az ellenállás hirtelen csökkenését észleli, és ekkor a mátrix simán mozog az alapon. A cseppfolyósodott mátrix rugalmatlan áramlást tanúsít, és érezhető az eltérés a zsírkrétáknál (viaszceruzáknál) és más kenhető szilárd anyagoknál észlelhető kenőhatástól. Úgy tűnik, hogy az átalakulás szilárd fázisból folyékony fázisba, majd vissza szilárd fázisba olvadás jellegű folyamat, és olyan anyagok esetében, amelyeknek a kívánt olvadáspontjuk van, az olvadáspontjuk határozott vagy egyéb kívánt tulajdonságokkal rendelkeznek, a fázisváltozás használati feltételek között automatikusan bekövetkezik az időleges nyomás és/vagy surlódóerők és az alappal érintkező résszel közölt hő hatására. Úgy véljük, hogy ennek az időleges cseppfolyósodásnak a felhasználása az írásjavító és jelölő rendszerek újszerű jellemzője.
Mihelyt a mátrix kikerül az érintkezési részből, azonnal újra megszilárdul. A teljes keményedés rendszerint csak néhány másodpercet igényel. A lerakodott réteg általában például 20 másodpercnél jóval rövidebb idő alatt, rendszerint 10 másodpercnél hamarabb és gyakran legfeljebb kb. 5 másodperc alatt kész arra, hogy rányomtassanak vagy ráírjanak. A bevonat • ·
lényegében azonnali megszilárdulására vonatkozó utalások a fentieket jelentik.
A találmány szerint alkalmazott mátrix egy szilárd anyag, ami jelölőszert, így például festéket vagy pigmentet, vagy átlátszatlanná tevő szert, így például titán-dioxidot tartalmaz.
A írásjavító anyagok tekintetében az adott szakterületen járatos szakemberek átlátszatlanná tevő szerként nemcsak a titán-dioxidot ismerik, hanem más anyagokat is. Alkalmas anyagok például horgany-oxid, cirkónium-oxid, agyagok, szilikátok és kalcium-karbonát. Az átlátszatlanná tevő szer előnyös módon finoman elosztott szilárd anyag, ami az egész mátrixban lényegében homogén módon el van osztva. Használat közben, amikor a mátrix cseppfolyósodik és a papírra lerakodik, akkor magával viszi az átlátszatlanná tevő szert, hogy a papíron átlátszatlan vékony réteg képződjön. A hagyományos írásjavító közegekkel ellentétben azonban a találmány szerinti írásjavító anyaggal felvitt írásjavító bevonat azonnal megszárad, amint a mátrix megszilárdul. A mátrix rendszerint nem tartalmaz sem oldószert, sem folyékony közeget. Az átlátszatlanná tevő szer részaránya (töltése) a mátrix és a szer jellegétől függ, de rendszerint minél nagyobb a részarány, annál jobb a kapott fedés. Megállapítottuk, hogy az átlátszatlanná tevő szer részaránya elérheti a 80 %-ot vagy ennél több is lehet (a mátrix és a szer összsúlyára vonatkoztatva).
A találmány szerinti írásjavító eszközöknek különböző alakjuk lehet. A legegyszerűbb esetben az eszközt maga az a mátrix képezi, amely az átlátszatlanná tevő szert és az egyéb kívánt anyagokat tartalmazza. Különösen előnyös alak a ··· tetszőleges keresztmetszeti alakú egyszerű rudacska (stift), amely kézben tartható és hagyományos íróeszközhöz hasonló módon használható. Kívánat esetén azonban más alakokat is lehet használni. A rudacskát (vagy más alakot) a tartás megkönnyítése végett kívánat esetén tokba lehet szerelni. Mivel használat közben a rudacska fokozatosan elhasználódik és rövidebbé válik, ezért a toknak lehetővé kell tennie a rudacska mozgatását, hogy ezt a rövidülést ki lehessen egyenlíteni.
Az írásjavító eszköz előnyös kiviteli alakjában a rudacska (vagy más alak) merev, önhordozó egység, amelynek a tapintása száraz, és nem csepeg, nem veszíti el egyik alkotóját sem, amikor a használó hozzáér. Az egyik különösen előnyös elrendezésben az írásjavító rudacska tapintásra száraz és nem ragadós, és nem tartalmaz vizes vagy szerves oldószereket.
Magának a mátrixnak alkalmas cseppfolyósodási hőmérsékletűnek kell lennie, úgyhogy a papírral (vagy más alappal) érintkező részen csak használatkor váljon folyékonnyá. A cseppfolyósodást létrehozhatja nyomás vagy a papíron fellépő súrlódás, vagy mindkettő, feltéve, hogy a kívánt tulajdonság megvan. A hatás megszűnésekor a mátrixnak azonnal meg kell kötnie vagy meg kell keményednie, hogy a rudacska (vagy más alak) száraz maradjon, és a papíron lévő bevonatra a kívánat szerint azonnal írni lehessen. A keverékek olvadáspontja általában kb. 45 °C és 55 °C, gyakran kb. 47°C és kb. 51°C között van, de ez nem kritikus.
A mátrix sokféle anyagból készülhet. Általában nem előnyös hosszú láncú polimer anyagok használata, mivel ezeknek rendszerint nincs határozott olvadáspontjuk. Az egyik előnyös keverék két különböző típusú anyag keveréke: legalább egy első összetevő a kívánt mértékű szerkezeti merevséget hozza létre, és legalább egy második összetevő a folyóképességet adja meg. A kívánt szerkezeti merevség létrehozása végett az első összetevőt olyan szerkezeti jellemzők jelenléte jellemzi, amelyek korlátozzák a csoportok szabad forgását és hajlását a molekulán belül. Az alkalmas szerkezeti jellemzők a kondenzált gyűrűk, telítetlen kötések jelenléte vagy az aromás jelleg. Az előnyös anyagok két vagy több kondenzált szerves gyűrűt tartalmaznak és bizonyos mértékben telítetlenek. Ilyen előnyös vegyületek többek között az abietinsav és származékai. Használni lehet például alkalmas szubsztituált naftalin- vagy antracén-vegyületeket is.
Első összetevőként bizonyos szubsztituált bifenil-vegyületek is használhatók, így többek között 2-bifenil-karboxilsav, 4bifenil-karboxil sav, 2,2-bifenil-dikarbonsav, 4 -bifenil-karbox-aldehid, 2,2-bifenol és 4,4-bifenol. Ezek közül a bifenilek közül előnyben részesítjük a savak használatát, különösen második összetevőként cetil-alkohollal vagy mirisztilalkohollal kombinálva. Első összetevőként egy vagy több vegyületet lehet használni.
Az első összetevővel alaposan elkevert második összetevőként alkalmas vegyületeknek szabad forgási és hajlási képességgel kell rendelkezniük. Ilyen vegyületek előnyös módon többek között a hosszú láncú alifás vegyületek, így például savak vagy alkoholok, például lauril-, sztearil-, cetil- vagy mirisztil-vegyületek és lipidszerú anyagok, így a keramidokként ismert vegyületosztályba tartozó anyagok. Második összetevőként egy vegyületet vagy több vegyület keverékét lehet használni.
Λ 9 9 9 9 9 * • 9 · · · ··· ·· ···· ·· «
Az első és a második összetevő előnyös módon olyan, hogy hidrogénkötés jön létre közöttük. így például ha az első összetevő egy sav, akkor a második összetevő előnyös módon alkohol. Egy másik változat szerint például az első összetevő lehet alkohol és a második összetevő sav. A két összetevő egymáshoz viszonyított mennyisége maguktól az anyagoktól függően tág határok között változhat. A keverék általában 5 - 17,5 tömeg%-ot tartalmaz mindegyik összetevőből. Még előnyösebb módon mindegyik összetevő mennyisége 8-15 tömeg%, és a legelőnyösebb módon 10 - 15 tömeg%. Az arányok mások is lehetnek. Bifenilsav (első összetevő) és hosszú láncú alkoholok (második összetevő) konkrét esetében az alkoholnak a savhoz viszonyított előnyös aránya 3:1, de abietin-származékok és hosszú láncú alkoholok vagy savak esetében az arány normálisan 2:1 és 1:2 között van, elsősorban 1:1.
A találmány szerinti írásjavító és jelölő anyagok oldószert lényegében nem tartalmaznak. Általában előnyben részesítjük a teljesen oldószermentes anyagokat, mivel oldószer jelenlétének rendszerint nincs előnye, sőt hátrányt is jelenthet. Kis, például 3 %-ig terjedő mennyiség azonban elviselhető. Ezt értjük azon, hogy oldószert lényegében nem tartalmaznak. Oldószer jelenlétének hátránya többek között a száradási idő meghosszabbodása, az anyag szivárgásának lehetősége (különösen kezelésekor) és az, hogy az anyagot az oldószer párolgási veszteségének csökkentése végett edényben kell tartani.
A találmány szerinti anyagokba be lehet vinni kis mennyiségű, például legfeljebb 3 %-nyi vizet. Ez kissé lágyabbá teheti az anyagokat. Víz jelenléte azonban nem lényeges. A víz az • · · · • · anyagban kötött állapotban van és párolgással nem vész el (ellentétben az írásjavító közegekben lévő hagyományos oldószerekkel).
A találmány szerinti írásjavító és jelölő anyagok viaszokat lényegében nem tartalmaznak. A viaszoknak alacsony a kohéziós szilárdsága, képlékenyek, és például papíron elkenve nem képeznek olyan kemény bevonatot, amely átírható vagy átgépelhető lenne. A találmány szerinti anyagok ezzel szemben nem képlékenyek és a papírra a leírt pillanatnyi cseppfolyósodás révén felhordva kemény bevonatot képeznek, amely átírható vagy átgépelhető. A találmány szerinti anyagok így teljesen eltérnek a zsírkrétáktól (viaszceruzáktól) és hasonlóktól. A találmány szerinti anyagok ugyan előnyös módon teljesen viaszmentesek, de kis, például 3 %ig terjedő mennyiséget tartalmazhatnak. Ezt értjük azon, hogy viaszokat lényegében nem tartalmaznak.
A hagyományos folyékony írásjavító és jelölő anyagokban a felvitt folyadéknak úgy kell megszáradnia, hogy az oldószer elpárolog belőle. Az alapon kialakult vékony száraz réteg összetétele ténylegesen eltér a folyadék összetételétől. Ezzel szemben a találmány szerinti írásjavító vagy jelölő anyag felvitelével kialakított vékony száraz réteg összetétele azonos az anyag felvitel előtti összetételével. A szilárd anyag felvitelekor folyékony állapotba lágyul, majd gyorsan visszaszilárdul korábbi szilárd állapotába, de most már az alapon lévő vékony réteg alakjában. Minthogy a száradáshoz elpárolgásra nincs szükség, ezért a kemény száraz réteg kialakulásához szükséges idő nagyon rövid.
• · · ·
- ιι - .:. ·..· .·... ··.'
A találmány szerinti sok mátrix bizonyos tulajdonságai hasonlóak a folyékony kristályokként ismert anyagok tulajdonságaihoz, és ezeknek az anyagoknak polarizációs mikroszkóppal végzett vizsgálata ki tudja mutatni a folyékony kristályokra jellemző kettős törést.
Az adott szakterületen járatos szakemberek számára nyilvánvaló, hogy a mátrix pontos tulajdonságai (például olvadáspontja, merevsége, tölthetősége, stb.) a konstitúciójától, például az alkalmazott első és második összetevő jellegétől és egymáshoz viszonyított arányától függnek. Ha például a két összetevőből azonos mennyiséget használunk, de az egyik összetevő jellegét változtatjuk, akkor más keménységű és merevségű termékeket állíthatunk elő. Hasonlóképpen az összetevők arányának változtatása (magukat az összetevőket változatlanul hagyva) is megváltoztatja a termék tulajdonságait. Minden konkrét esetben rutinszerű próbálkozásokkal és kísérletekkel kell meghatározni az optimális összetételt.
Az egyik fontos jellemző a papíron (vagy más felületen) a vékony réteg lerakása végett húzott anyag által keltett érzet. A mátrixot előnyös módon úgy kell kiválasztani, hogy ne keltsen sem túl kemény, sem túl puha érzetet. Fontos a terhelt anyag épsége is: nem szabad sem túl puhának és morzsalékosnak lennie (és ezért könnyen törnie), sem túl keménynek és ridegnek lennie. A mátrix tulajdonságait általában egy kontinuumban lehet változtatni az arányok és/vagy összetevők alkalmas változtatásával.
A találmány szerinti anyagokat alapokra, például papírra az írásjavítás terén általában szokásos bevonatvastagságban viszik • ·
fel. Használhatók 50 mikrométer körüli vastagságú rétegek, de a pontos összetételtől és a használati módtól függően vastagabb vagy vékonyabb rétegeket is ki lehet alakítani. 100 mikrométernél nagyobb vastagságok nem használatosak.
A találmány tárgyát képezik továbbá író-, rajzoló- és más jelölőanyagok és -eszközök (az írásjavító anyagokon és eszközökön túlmenően). A találmány szerinti jelölőanyagok egy fentebb leírt, szilárd szintetikus mátrixot tartalmaznak, amelyben festék vagy más jelölőszer van. Amikor a mátrixot a papírhoz (vagy más alaphoz) viszik, akkor a mátrix cseppfolyósodik, vékony, lényegében azonnal száraz rétegként lerakodik a papírra és magával viszi a jelölőszert, úgyhogy a réteg látható.
Az írásjavító anyagok és eszközök fenti leírása a jelölőanyagokra és jelölőeszközökre is vonatkozik azzal az eltéréssel, hogy a mátrix jelölőanyagot hordoz és nem (vagy rendszerint nem) átlátszatlanná tevő szert. Előnyös módon olyan jelölőszert választunk, amelyik nem szivárog a mátrixból. Ez lehet például egy pigment, vagy egy festék vagy tinta, vagy fluoreszkáló anyag, amelyet jelölőtollként használnak. Kívánat esetén töltőanyagokat, így például kalcium-karbonátot lehet használni, például festék vagy pigment helyett a keverék térj edelmesítésére.
A találmány szerinti írásjavító és jelölő anyagok egyik gyártási eljárása szerint a mátrixanyagokat - rendszerint szerves oldószeres oldatban - gondosan összekeverjük, és, például poralakban, írásjavító vagy jelölő anyagokat adunk hozzá, majd alaposan díszpergáljuk. A keveréket ezután alakítószerszámba lehet helyezni, vagy más módon, például extrudálással lehet alakítani, és az oldószert eltávolítani, hogy szilárd, merev, alakos terméket kapjunk.
Egy másik eljárás szerint együttforgó extrudert használunk.
Ennek az eljárásnak a során az anyag összetevőit szilárd állapotban előkeverjük, majd extrúderbe adagoljuk, amelynek a csigaprofilja úgy van kialakítva, hogy minden összetapadt részecskét (például TiO2 részecskéket) széttör és diszpergálja az anyagban. Ez az eljárásváltozat elkerüli oldószerek használatát, és emellett nagyobb átlátszatlanságot eredményezhet a pigmentrészecskék szorosabb pakkolása következtében, ami abból ered, hogy a pigmentrészecskék mérete egyenletesebb és közelebb áll az optimális részecskemérethez. Ha kívánatos, hogy az anyagok vizet (legfeljebb 3 %-nyit) tartalmazzanak, akkor a vizet az extrúderbe befecskendezik. Az extrudált terméknek lehet a végfelhasználáshoz alkalmas bármilyen kívánt alakja, vagy azonnal alakítószerszámokba helyezhető.
A találmány szerinti sok írásjavító és jelölő anyag jellemzője, hogy sokféle felületen, többek között papíron, festett és festetlen fémen, fán és üvegen alkalmazható.
Találmányunkat annak teljes megértése végett a következő, csak illusztratív jellegű példák kapcsán ismertjük.
1. PÉLDA
Különböző mennyiségű hidrogénezett abietinsavat és egy alkoholt (lásd az 1. táblázatot) diklór-metánban oldottunk. Finoman elosztott titán-dioxid pigmentet adtunk hozzá. Alapos keverés után az oldószert csökkentett nyomáson kigőzöltük. A kapott szilárd anyagot egy fecskendőbe tettük, hogy annak edényében rudacskákat alakítsunk ki. Majd a fúvóka eltávolítása után a rudacskákat kilöktük további vizsgálat végett. Az Ά' rudacska ép volt és jó írásjavítást nyújtott bármilyen típusú tintával (vagyis anionos, kátionos és semleges golyóstolltintával). A rudacska által keltett érzet papír esetében eléggé kemény volt. A B rudacska puhább volt és jó írásjavítást nyújtott. A C és D rudacska puhább és morzsalékosabb volt, és nagyon könnyen tört. Az E rudacska puhább volt az Ά' rudacskánál, és az F rudacska volt valamennyi közül a legkeményebb. Mindegyik rudacska tulajdonságai megfelelőek voltak.
1. táblázat
TiO2% Hidrogénezett Alkohol, %
abietinsav %
A 80 10 sztearil 10
B 80 10 cetil 10
C 80 10 mirisztil 10
D 80 10 lauril 10
E 80 15 sztearil 5
F 80 5 sztearil 15
2. PÉLDA
A készítési eljárás egy másik változata szerint azonos mennyiségű hidrogénezett abietinsavat és sztearil-alkoholt közegolvadék előállítása végett 75 - 80°C-ra melegítettünk.
- 15 - ··· -.......
Titán-dioxid pigmentet adtunk hozzá és Dispermat diszpergátorral diszpergáltuk. A maximális pigmenttöltés az 1. példa szerintinek csak kb. 75 %-a volt, de a kapott termék megfelelő írásjavító rudacska volt.
3. PÉLDA
Az 1. vagy 2. példában készített, találmány szerinti anyagokból téglalap keresztmetszetű rudacskákat készítettünk. Ezek a rudacskák használhatóak a Keskal-féle rudacskatokban vagy Staedtler Tops bitumentokban. A rudacskákat sajtolással, alkalmas módon méretezett háromrészes szerszámokban, 5 tonna nyomással lehet előállítani.
Kör keresztmetszetű rudacskákat készítettünk extrudálással töltőceruzák betétjének (ceruzabelének) alkalmas méretben. A nyomáson kívül rendszerint egy kis melegítés is szükséges ahhoz, hogy a töltött mátrix átfolyjon az extrudáló fúvókán, de nagyon hosszú extrudált termékeket készítettünk, amelyeket azután a használatra alkalmas méretű darabokra törtünk.
4. PÉLDA
Kiemelő rudacskát készítettünk az alábbi összetételű anyagból:
Nova-glo SX 20 %
kalcium-karbonát 60 %
cetil-alkohol 10 o o
hidrogénezett abietin-sav
5. PÉLDA
Tintarudacskát készítettünk az alábbi összetételű anyagból:
7-es fekete pigment %
cetil-alkohol o, o sztearil-alkohol %
hidrogénezett abietin-sav %
6. PÉLDA
Rudacskákat készítettünk az alábbi összetételű anyagból, amely képlékenyítőszerként dioktil-szebacátot tartalmazott:
Tio2 75 %
hidrogénezett abietin-sav 12,4 %
sztearil-alkohol 10,0 %
cetil-alkohol 2,5 %
dioktil-szebacát 0,1 %
7. PÉLDA
A következő összetételű rudacskát készítettük 4-bifenilkarboxilsav alapon:
TiO2 60 %
4-bifenil-karboxilsav 10 % cetil-alkohol
Kiemelő rudacska összetétele:
8. PÉLDA
R jelű fluoreszkáló ragyogó sárga 1 % hidrogénezett abietin-sav
% sztearil-alkohol
9. PÉLDA
Tintarudacska összetétele:
15-ös kék pigment %
hidrogénezett abietin-sav %
sztearil-alkohol %
cetil-alkohol
10-25. PÉLDA
A következő, 2. táblázatban megadott összetételű írásjavító rudacskákat készítettük úgy, hogy a szilárd összetevőket előkevertük, és kis mennyiségű vízzel (ahol ez fel van tüntetve) extrudáltuk. Valamennyi rudacskának jók voltak a tulajdonságai írásjavító rudacskaként, és az alapon húzva vékony száraz írásjavító rétegként rakodtak le.
I co !—I
I
Táblázat
0 1 o LG M1 > CO rd CO kO
44 1 > kO LP Γ0 CO CN rd O CN
r-1 o\° 1 - - <-
rd l CN CN CN (N CN CN CN CN CN Ο Ο O Ο Ο O CN
0 1 rd CO kD CO V kO rd LG CO LG CO LG > LG
x 1 CN r~ CN > co CO CO CN LG CO LG CO kO CO CN
CD 0 o\° 1 - - * - * - - *. - - -
JJ 44 1 kD LP LG V CO co CN CN CN r-1 CN !—1 CO CN CN
N rri 1 i—1 rd rd <—1 rd rd rd rd t—1 rd rd rd rd rd i—1 rd
1 CO rd CO co LG O CO co i—1 LG CO LG CO 00 kD CN
1—1 o\° 1 o kD rd kD CN 00 CO CO rd CO 00 kD Oh rd
Π5 1 «. *. *. *. *. ·. - ·>. •w *.
Id 1 kO LG LG CO CO CN CN CN rd CN rd CO CN CN
0 1 rd rd r-1 rd r~1 rd rd rri i—1 rd rd rd rd rd rd rd
1 1 CN CN M* CN 00 rd 00 O rd CN
CN 1 ·. *. -
o 1 LG kD O 00 CO o rd CN co CN CO CN CO rd rd CO
•rd o\° 1 kO kD kD kD kO [> r- > t > Γ*
I i
I l
I I I I
I
CN *0 1 o o o o o o o o o o o o o «st<
o β 1 o o o o o o o o o o o o o o o o
Ή •rd 1 co CO co co co co co co co co co l> rd rd rd
H ε I Ctf cd cd Cd cd cd cd cd cd cd cd cd
A Foral ΑΧΕ a Hercules cég márkaneve adott minőségű abietinsav leírására, amelyben a telítetlenség nagy részét hidrogénezéssel eltávolították. A TiO2 megadott minőségei közül (du Pont) az R900-asnak a felülete alumínium-oxiddal van kezelve, és az R700-asnak és az R104-esnek a felülete az alumínium-oxidos kezelésen kívül szerves felületkezelést is kapott. Víz jelenléte esetén előnyben részesítjük az R700-as minőséget.
26. PÉLDA
Két kék pasztell íróanyagot készítettünk az alábbi összetétellel:
A B
TiO2 (R900) 70 % 71
Foral AXE 2 % 12,65
sztearil-alkohol 12 % 12,65
cetil-alkohol 2,6 %
víz 2,9% 0,5
B jelű viktóriakék 0,5% 0,5
27. PÉLDA
Két kiemelő összetétele a következő volt:
2,2'-bifenol cetil-alkohol
48,26 %
101-s sárga pigment
AA216 festék (L.B.Holliday)
OBA140 optikai fényesítőszer
0,5
0,02
4,04 % .
Mindkettő nagyon jól megfelelt.
28. PÉLDA
A fenti összetételekben leírt hosszú láncú alkoholok egy része vagy valamennyi helyett keramidokat használtunk, és így megfelelő találmány szerinti anyagokat kaptunk.
29. PÉLDA
Rudacskákat készítettünk az 1. példában leírt eljárással, de az abietinsav származék helyett 9-antracén-karbonsavat használtunk.
A találmány teljesebb megértése végett azt ábráink kapcsán is ismertetjük, amelyek közül az
1. ábra a találmány szerinti rudacska egy kiviteli alakjának elölnézete, a
2. ábra az 1. ábra szerinti rudacskához szolgáló tok egy kiviteli alakjának elölnézete, a
3. ábra a tok második kiviteli alakjának részben kimetszett ortogonális nézete és a tokban egy találmány szerinti rudacska, a
4-14. ábra a találmány szerinti anyagokon (7., 8., 13. és
14. ábra) és a technika állása szerint ismert anyagokon (4., 5.,
6., 9., 10., 11. és 12. ábra) végzett vizsgálatsorozatokból kapott elmozdulás/terhelés görbék, amelyeken az x-tengelyen a mm-ben mért elmozdulás, az y-tengelyen a N-ban mért terhelés van felvéve.
Az 1. ábrán látható egy hengeres szilárd 1 rudacska, amely a találmány szerinti írásjavító vagy jelölő anyagból készül. Az 1 rudacska kör keresztmetszetű, de lehet más keresztmetszete is. Az 1 rudacska környezeti hőmérsékleten átlátszatlanná tevő szer vagy pigment veszteség nélkül kezelhető és önhordozó. A használat megkönnyítése végett a'végrészét élletöréssel lehet kialakítani.
A 2. ábrán a találmány szerinti rudacska befogadására szolgáló 10 rudacskatok látható. A 10 rudacskatok cső alakú, az egyik, 11 tokvégen zárt, és a másik, 12 tokvégen, ahol egy nem ábrázolt rudacska kinyúlik, nyitott. A 13 edény fogadja be a nem ábrázolt rudacskát. A használat közben fogyó rudacskát a nyitott 12 tokvégen az erre szolgáló elemek tolják ki. A nyitott 12 tokvégen 14 élletörés van, hogy a furat a rudacskával való szoros illeszkedés végett szűkebb legyen.
A 3. ábrán látható egy 20 rudacskatok, amelyben van egy hengeres 21 edény. A 21 edénynek van egy 25 furata, 22 homlokvégrésze befelé kúposodik. A 21 edény hátsó, 23 edényvégén van egy 24 állítócsavar. A 24 állítócsavarban van egy nem ábrázolt ülék, amelyet a 24 állítócsavar forgatásával a 25 furathoz lehet mozgatni. Az edény furatában van a találmány szerinti 26 rudacska. A 26 rudacska hátsó, 27 rudacskavége az ülékben van elhelyezve, és első, 28 rudacskavége túlnyúlik a 22 homlokvégrészen. Amikor használat közben a rudacska 22 homlokvégrésze fogy, akkor a rudacskát a 21 edényben a 24 állítócsavar forgatásával előre lehet tolni, hogy a következő használathoz legyen egy kiálló rudacskarész.
A 4-14. ábrán grafikonokban ábrázoltuk egy sorozat keménységvizsgálat eredményeit. A vizsgálatokhoz Instron 5564 típusú Tensile Tester keménységmérő gépet használtuk. A kísérletek során egy tengelyre szerelt és egy erőmérő cellához kötött acélgolyót rögzített sebességgel behajtottunk a vizsgált anyag egy tömbjébe. így kaptuk a terhelés/elmozdulás görbét. Mindegyik próbatesten több mérést végeztünk.
A vizsgálatokat kétféle golyómérettel és különböző keménységmérési sebességekkel végeztük. A görbeseregeket 2,5 mm átmérőjű golyóval, továbbá 2 és 5 mm/perc keménységmérési sebességgel vettük fel. A következő 3. táblázatban szerepelnek a grafikonok vizsgált anyagai és a keménységmérési sebességek.
3. táblázat
Vizsgált anyag 2 mm/perc 5 mm/perc
paraffinviasz PW3 PW4
zsírkréta (viaszceruza) WC 1 WC 2/WC 3
Pentel Keskal írásjavító
rudacska Kés 1 Kés 2
1 jelű Gillette rudacska GLC 1 GLC 2
2 jelű Gillette rudacska BLC 1 BLC 2
Mindkét Gillette rudacska összetétele a 17. példa szerinti, de a gyártás időpontja eltérő volt. A 2 jelű rudacskában használt anyagot az előző 7 napon belül készítették, míg az 1 jelű • · · rudacskában használt anyag többhónapos volt.
Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti két összetételnél (GLC 1, GLC 2, BLC 1 és BLC 2) kapott eredmények teljen különböznek a más, nem a találmány szerinti anyagokkal kapott eredményektől. így a 7., 8., 13. és 14. ábrán lényegében lineáris összefüggés van a növekvő terhelés és az eredő elmozdulás között egy olyan érték eléréséig, amelynél vízszintes szakasz következik. Ez a terhelés adott reprodukálható értékénél következik be, és ez viselkedés teljes mértékben eltér más anyagok viselkedésétől, és azoktól világosan megkülönböztethető.
A találmány szerinti anyagok görbéinek alakja hirtelen fázisváltozást mutat szilárd fázisból folyékony fázisba azon a területen, amelyen a terhelés fellép, és ezután további elmozdulás következik be anélkül, hogy a terhelést növelni kellene. A vizsgálat során ennél a terhelésnél az anyag cseppfolyósodik vagy hígfolyóssá válik, és ebben az állapotban rakodik le vékony rétegként az alapra. A terhelés megszűntetése azonnal visszaszilárdulást eredményez.
A vizsgált viaszanyagok terhelés/elmozdulás görbéje hagyományos alakú, nincsenek rajta hirtelen változások, amelyek állapotváltozásra utalnának. A görbék közötti eltérések a próbadarabok bomlásából erednek.
SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (2)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Írásjavító anyag vagy jelölőanyag, azzal jellemezve, hogy szilárd hordozóanyagban diszpergált javítószert vagy jelölőszert tartalmaz, és ha ez a hordozóanyag egy alappal munkaérintkezésbe kerül, akkor időlegesen folyékonnyá válik, és a szert tartalmazó száraz bevonatként lerakodik az alapon.
  2. 2. Írásjavító anyag vagy jelölőanyag, azzal jellemezve, hogy szilárd szintetikus mátrixban lévő javítószert vagy jelölőszert tartalmaz, és ha ez az anyag egy alappal érintkezésben és ahhoz képest elmozdul, akkor legalább részben folyékonnyá válik, és mátrixból és szerből álló vékony bevonatként lerakodik az alapra, amely bevonat azonnal újra megszilárdul és száraz réteget képez.
    3 . A 2 . igénypont szerinti anyag, azzal jellemezve, hogy az írásjavító szer egy átlátszatlanná tevő szer. 4 . A 3. igénypont szerinti anyag, azzal jellemezve, hogy az átlátsz atlanná tevő szer finoman elosztott titán-dioxid. 5 . A 2. igénypont szerinti anyag, azzal jellemezve, hogy a j elölős zer színes pigment vagy festék. 6 . A 2. igénypont szerinti anyag, azzal jellemezve, hogy a j elölős zer fluoreszkáló > anyag. 7 . A 2. igénypont szerinti anyag, azzal jellemezve, hogy a
    hordozóanyag vagy mátrix egy nagyon kristályos, aromás, kondenzált gyűrűs vegyület és egy hosszú láncú alifás alkohol keveréke.
    8. A 7. igénypont szerinti anyag, azzal jellemezve, hogy a kondenzált gyűrűs vegyület abietinsav vagy annak egy származéka és a hosszú láncú alkohol a sztearil-, mirisztil-, cetil- és laurilalkoholból álló csoportból van kiválasztva.
    9. A 2. igénypont szerinti anyag, azzal jellemezve, hogy a hordozóanyag vagy mátrix egy bifenil-vegyület és egy hosszú láncú alifás alkohol keveréke.
    10. A 9. igénypont szerinti anyag, azzal jellemezve, hogy a bifenil-vegyület egy karboxillal szubsztituált bifenil és az alkohol egy cetil-alkohol vagy mirisztil-alkohol.
    11. A 2. igénypont szerinti anyag, azzal jellemezve, hogy a hordozóanyag vagy mátrix rudacska alakjában van.
    12. Eszköz a 11. igénypont szerint, azzal jellemezve, hogy az anyag a számára szolgáló tokban van.
    A meghatalmazott
HU9600817A 1993-09-30 1994-09-28 Correction-and marking materials, and devices containing this materials HUT73797A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GB939320162A GB9320162D0 (en) 1993-09-30 1993-09-30 Correction and marking materials

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU9600817D0 HU9600817D0 (en) 1996-05-28
HUT73797A true HUT73797A (en) 1996-09-30

Family

ID=10742758

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9600817A HUT73797A (en) 1993-09-30 1994-09-28 Correction-and marking materials, and devices containing this materials

Country Status (17)

Country Link
EP (1) EP0721485B1 (hu)
JP (1) JPH09503537A (hu)
CN (1) CN1055714C (hu)
AU (1) AU699958B2 (hu)
BR (1) BR9407624A (hu)
CA (1) CA2172716C (hu)
DE (1) DE69432931T9 (hu)
EG (1) EG20374A (hu)
GB (1) GB9320162D0 (hu)
HU (1) HUT73797A (hu)
IL (1) IL111006A0 (hu)
MY (1) MY111764A (hu)
PL (1) PL313742A1 (hu)
RU (1) RU2150480C1 (hu)
TW (1) TW260698B (hu)
WO (1) WO1995009205A1 (hu)
ZA (1) ZA947311B (hu)

Families Citing this family (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
BRPI0318284B1 (pt) * 2003-05-02 2016-09-06 Canon Kk tinta de impressão, e, método de gravação por jato de tinta
RU2487787C2 (ru) * 2011-03-14 2013-07-20 Сергей Юрьевич Моссаковский Способ маркировки изделий
DE102013016355B4 (de) * 2013-10-01 2017-06-22 Staedtler Mars Gmbh & Co. Kg Mine für Schreib-, Zeichen- und/oder Malgeräte sowie Verfahren zu deren Herstellung
US9663670B2 (en) 2014-07-30 2017-05-30 3D Systems, Inc. Water removable compositions and applications thereof
KR101783089B1 (ko) * 2015-05-28 2017-09-28 이승엽 문서 보안처리용 고체풀
CN105504954A (zh) * 2015-12-24 2016-04-20 凌子卓 一种固体状涂改物料及其制备方法

Family Cites Families (7)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPH0819356B2 (ja) * 1989-10-12 1996-02-28 不易糊工業株式会社 固形状修正剤
US5256191A (en) * 1990-10-31 1993-10-26 John Thompson Correction fluid compositions
JP2907579B2 (ja) * 1991-05-15 1999-06-21 株式会社ブンチョウ 固形状描画材
US5199976A (en) * 1991-06-13 1993-04-06 The Gillette Company Ozone-friendly correction fluid
US5338775A (en) * 1992-05-19 1994-08-16 The Gillette Company Correction fluid
DE4216497C2 (de) * 1992-05-19 2000-09-28 Schwan Stabilo Schwanhaeusser Markierungsstift
US5332599A (en) * 1993-07-19 1994-07-26 The Gillette Company Aqueous correction fluid

Also Published As

Publication number Publication date
TW260698B (hu) 1995-10-21
BR9407624A (pt) 1997-01-21
CN1134165A (zh) 1996-10-23
DE69432931T2 (de) 2003-12-24
HU9600817D0 (en) 1996-05-28
DE69432931T9 (de) 2004-11-11
RU2150480C1 (ru) 2000-06-10
DE69432931D1 (de) 2003-08-14
IL111006A0 (en) 1994-11-28
CA2172716A1 (en) 1995-04-06
EP0721485A1 (en) 1996-07-17
GB9320162D0 (en) 1993-11-17
CA2172716C (en) 1999-07-20
AU8073394A (en) 1995-04-18
ZA947311B (en) 1995-05-10
PL313742A1 (en) 1996-07-22
EP0721485B1 (en) 2003-07-09
WO1995009205A1 (en) 1995-04-06
JPH09503537A (ja) 1997-04-08
EG20374A (en) 1999-01-31
AU699958B2 (en) 1998-12-17
MY111764A (en) 2000-12-30
EP0721485A4 (en) 1997-07-16
CN1055714C (zh) 2000-08-23

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US7071245B2 (en) Oil-based ballpoint pen ink composition and oil-based ballpoint pen
JPH03237171A (ja) 消去し得る水性インキ組成物
JPH0354712B2 (hu)
US5629363A (en) Aqueous-based, shear-thinning, erasable ink and roller-ball pen containing same
JPWO2001074956A1 (ja) 油性ボールペンインキ組成物及び油性ボールペン
US5702513A (en) Correction and marking materials
HUT73797A (en) Correction-and marking materials, and devices containing this materials
DE3421408A1 (de) Mine fuer schreib-, markier- oder zeichenzwecke in form einer feststoffmine
JP2009543891A (ja) 非多孔質表面用の乾式消去インク
JP5164530B2 (ja) 皮革用マーキングセット
JP2001152069A (ja) ボールペン用油性インキ組成物
JP3207133B2 (ja) ボールペン
JP2004330456A (ja) 油性筆記具
JP2010090276A (ja) 油性マーキングペンインキ組成物
EP0858487A1 (en) Aqueous-based, shear-thinning, erasable ink and roller-ball pen containing same
WO1995034611A1 (de) Fluoreszenz-marker
EP0167788A2 (de) Markiermine in Form einer Feststoffmine
JP5258274B2 (ja) 流動体塗布具
JP2024076078A (ja) 筆記具用水性インキ組成物およびそれを収容してなる筆記具
JPH01188576A (ja) ボードマーカー用インキ組成物
JP2964647B2 (ja) 固形修正具
WO2024043292A1 (ja) インク組成物及び筆記具
MXPA98003487A (en) Ink based on soft sliding water, quese can be deleted, and boligrafo that the conti
JPS60158280A (ja) 消去可能なボ−ルペン用インキ
JPH01238997A (ja) 修正ペン

Legal Events

Date Code Title Description
DFC4 Cancellation of temporary protection due to refusal